Megyei Tükör, 1975. november (8. évfolyam, 1329-1332. szám)

1975-11-03 / 1329. szám

AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA AZ ÖTÉVES TERVEN FELÜL : 1,6 MILLIÁRD LEJ Arányok és lehetőségek A megye iparának 1,6 milliárd lej ér­­tékű vállalása az ötéves terven felül megoszlik az összes vállalatokra. Lehető­ségéhez képest mindegyik hozzájárul a jelentős többlettermelés megvalósításá­­hoz, persze, egyik vállalat többet, a má­sik kevesebbet nyújt. Az is előfordul, hogy a felajánlott többlettermelés nem arányos a vállalat egész évi termelésé­nek összegével, egyiknél nagyobb ez az arány, a másiknál kisebb. Éppen a múlt héten írtunk arról, hogy egy, méretei­ben kis vállalat, a Kalász, aránylag na­gyobb vállalással járul hozzá ennek az 1,6 milliárd lejnek előteremtéséhez, mint „nagyobb“ társai, amelyeknek­ évi terme­lése is magasabb értéket képvisel. Ezen a héten a Bazalt helyiipari válla­latra került sor, hogy részesedését meg­nézzük. Bár terjedelmileg, területileg a megye legnagyobb vállalata — 15 terme­lőegysége működik a megye területén, elszórva — termékeinek is nagy a volu­mene, de értékben számolva ez a nagy volumen nem tesz ki aránylag nagy ösz­­szeget. A terven felüli vállalása tehát szerénynek mondható. Mégis nagyon meg kell dolgozniuk teljesítéséért. Ennek magyarázata abban áll, hogy a júliusi áradások miatt érzékeny károkat szenvedett a vállalatnak majdnem min­degyik termelőegysége. A téglagyárak közül a legnagyobbikat, a bodokit, vetet­te vissza az árvíz­i nyolcszázezer kipré­selt, száradó téglát áztatott el a betörő ár, s az iszappal egybemosott, sárrá á­­zott massza elhordásán másfél hónapot kellett dolgozni. Még az égetőkemencébe is behatolt a víz, de szerencsére olyan gyorsan és nagy mennyiségben, hogy nem robbant fel. A többi téglagyáraknál is elöntötte a szárítószíneket s az agyag-N. Z. (folytatása a 4. oldalon) A Politikai Végrehajtó Bizottság október 4-i ülése szellemében A húsipari vállalat az ellátás javításáért Holnap immár egy hónapja, hogy a Politikai Végrehajtó Bizottság kijelölte azokat az intézkedéseket, amelyeknek é­­letbe ültetésével jelentősen javul a lakos­ság ellátása. Október folyamán tanúi voltunk annak, hogy az üzletekben sok árucikkből megnőtt a kínálat, gazdagabb lett a választék is. Persze, nem minden fogyasztási cikkből lehetett egyik napról a másikra gyökeres javulást elérni, mint­hogy nem csak szervezésen múlik a do­log, hanem a legtöbb esetben először az iparnak kell megtermelnie ezeket a cik­keket, vagy más megyében állítják elő azokat, s így a beszerzésük, szállít­­­ás, időt vesz igénybe. Nem így állunk azonban a hússal és a hentesáruval, amelynek „nyersanyagát" is a megye állattenyésztése termeli, a készárut is a megye Húsipari vállalata állítja elő. Valaki úgy fogalmazta meg, hogy azt eszünk, amit termelünk, s vo­natkozik ez főleg a disznóhúsra, amely az utóbbi időben majdnem teljesen hiány­­zott a mészárszékekből. A húsellátásban tehát — ha némi javu­lás történt is — egyelőre nem állott be az a fordulat, amelyet a Politikai Végre­hajtó Bizottság ülésének közleménye elő­ír, s amelyet a lakosság joggal elvár. Mert nem nevezhetjük kielégítőnek azt a húsmennyiséget sem, amelyet október h6­ NIMES ZOLTÁN (folytatása a 3. oldalon) Az állatlétszám növelése nn­­grobb felelősséget követel A lakosság élelmiszerigényeinek teljes kielégítése érdekében erre az évre és a következő ötéves időszakra hatékony in­tézkedéseket foganatosítottak az állatte­nyésztés fellendítése, az állati hozamok­­szüntelen gyarapítása érdekében. Ter­mészetesen a célkitűzéseket főként az ál­­latlétszám növelésee révén teljesíthetjük. A megye állattenyésztése fejlesztési prog­ramjának alapján az év végéig a terme­­lőszövetkezetek összállatlétszáma eléri majd szarvasmarhából az 51-, juhból a 92- es sertésből a 17 000-et. Egyes terme­­l­őszövetkezetek, mint például Árkos és K­ézdi­vásárhely, már teljesítették is e­lőirányzataikat. Másutt, Arapatakon, Hí­d­­s­égen, Bardócon és Kovásznán például jelentős lemaradások észlelhetők, külö­nösen, ami a szarvasmarhalétszámot ille­ti. Az ok elsősorban az említett termelő­szövetkezetek vezető kádereinek érdek­telensége. Ez a magyarázata az árapatajd (­6 százalék), nagybaconi (40 százalék) és szentlélek­ (50 százalék) születési arány­nak, vagy a nagymérvű elhullásnak, Kovásznál­ például. Ismert tény, hogy az állomány növelé­sét elsősorban saját anyaállatokra ala­pozva kell növelni. Sajnos, a szarvasmar­hák születési aránya nem minden egy­ségben emelkedik tervezett szinten. A dalnoki termelőszövetkezetben például a meddő tehenek száma túlságosan magas. Maksán első illéskor az üszők eléri­; a 42 hónapos, Szentléleken meg a 41 hóna­pos életkort is, Bardócon és Köpecen é­­vek óta meddő teheneket tartanak az ál­­lományban. A szarvasmarhaállomány növelésének másik útja a szarvasmarhák minél na­gyobb súllyal történő értékesítése. ..zá­­mos termelőszövetkezet, mini például a kovásznak bölöni és árapataki, jóval a tervezett súly alatt értékesíti állatait.. Csupán néhányat mutatunk be azok kö­zül a hiányosságok közül, melyek terme­lőszövetkezeteinkben az állatlétszám­ elő­­irányzatainak teljesítését hátráltatták. A pártszervezetek irányításával, a ter­melőszövetkezetek vezetőségeinek fel­adata, hogy részletesen elemezze az ál­latállomány helyzetét, és hogy megfelelő intézkedéseket foganatosítson, konkrétan elosztva a felelőséget. A továbbiakban íme néhány, az állattenyésztők feladatai­ból. Ezeket a feladatokat a legrövidebb időn belül teljesíteni kell, hisz a fenti hiányosságokat csak így számolhatjuk fel. Az előzetes grafikonoknak megfelelő­en fokozni kell az állatvásárlásokat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari bank hiteleket folyósít anyaállatok vásárlásá­ra. Az állatorvosok és az állattenyésztési farmok főnökei foglalkozzanak behatób­ban a születési arány növelésével, elér­e a szarvasmarháknál a­­80, a juhoknál 95 százalékot, s a sertéseknél az egy kocsr­a számított 14 malacot. A tervezett létszám megvalósítása érdekében meg kell tarta­­ni az összes szaporításra alkalmas üszőt, különlegesen felszerelt istállókat és hoz­záértő gondozást biztosítva számukra. A NÉMETH­ LÁSZLÓ mérnök, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Víz­ügyi Igazgatóság vezérigazgatója (folytatása a 3. oldalon) kongresszus-köszöntő /A Kommunista Ifjúsági Szövetség egy-egy kong­resszusa mintegy számbavétele is mindazoknak a fel­adatoknak és munkasikereknek, melyeket a romániai ifjúság a maga számlájára írhat. .1 napokban kerül sor Bukarestben a KISZ X. kong­resszusára. A szervezet legmagasabb fórumán kommu­nista igényességgel veszik számba a közelmúltban le­zajlott megyei KISZ-konferenciákon fölvetett problé­mákat, melyek az if­júság kommunista élet­vitel ■hez kapcsolódnak. És kapcsolódnak az egész szocializmust építő nép mindennapjaihoz, hiszen — amint azt, NI­COL­Ali CEAULESCU elvtárs is nemegyszer hangsúlyozta —, az ifjúságra különleges feladatok hárulnak: a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében a kommunizmus fölépítésében. Ez a munkaprogram, amennyire felelősségteljes annyira vonzó is lehet egy nemzet aktív ifjúsága szá­mára. Vonzó épp annál fogva, mert megtiszteltetés is az a bizalom, amellyel a párt viseltein: a fiatalok iránt, s megtiszteltetés annyiban is, amennyiben egy olyan igazságos társadalom fölépítésére hivatottak a mostani egyetemek, építőtelepek, gyárai, és termelő­­szövetkezetei, fiataljai,,­mely társadalom a demokrácia, az igazság és a jog alapján szervezi meg, a marxiz­mus elvei alapján, a jö jó nemzedékek életvitelét Szinte naponta értesülünk arról, hogy ez a megye is meg amaz is jelentette: teljesítette az ötéves tervet, határidő előtt, ennyi meg ennyi plusz árutermelést­ valósított­­meg terven felül stb. Kovászna megye júni­us harmincadikán jelentette a Központi Bizottságnak az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítését. Nos, mindebben hatalmas részt vállalt az ország, illetve a megye ifjúsága is. Hadd jegyezzünk erre egy példát: megyénk egyik legfiatalabb vállalata, a kézdivásárhelyi készruhagyá­r közel másfél évvel határidő előtt jelentette az ötéves terv teljesítését. Ezt szánhatjuk jelképnek is arra, milyen fontos szerepe van az ifjúságnak a szocializmus építésében, és milyen sikerekkel bizonyítja a bizalomra való mél­tóságát. A KISZ. X. kongresszusa fölmérés, egyben viszont programalkotó fóruma is az ifjúságnak, amennyiben meghatározza, a párt­dokumentumokkal összhangban, a következő időszak feladatait, az ifjúság nevelése és önnevelése kérdéseit. Meggyőződésünk­, hogy Kovászna megye küldöttei, aktívan részt vesznek a kongresszus munkálataiban, hozzájárulnak annak sikeres menetéhez. Munkájuk ré­vén minden erkölcsi alapjuk megvan erre. nr.Ret proletárjai, egyesüljetek! VIII. ÉVFOLYAM 1975. november 3., HÉTFŐ 1329. szám ÁRA 50 BÁNI A gazdasági hatékonyság kulcsa Az anyag­­fogyasztás csökkentése A nyersanyagokra fordított költségek csökkentése minden munkaközösségnek elsőrendű feladata. Foglalkozni kell ezzel a kérdéssel minden szinten, a tervezőtől kezdve a készáru csomagolósáig minden­kinek. Az állandó törődés irányát pedig arra kell terelni, hogy abból mindig új és új gyakorlati lehetőségek szülessenek a nyersanyagok és segédanyagok gazda­ságos felhasználására, általában az anyag­­költségek csökkentésére a termelésben. A kérdés fontosságának bizonyítására induljunk ki a következő számításból: a folyó évi termelés színvonalán — orszá­gos adatról van szó ! — csupán az ipar­ban az anyagköltségek egyetlen százalé­kos csökkentése 3 milliárd lej megtakarí­tásához vezet. Nem véletlenül hangsú­lyozta ki NICOLAE CEAUȘESCU elv­társ a július 21—22-i plenáris ülésen, hogy a termelési költségek, főleg az anyagköltségek csökkentése „ . .. a nem­zeti jövedelem növelésének, valamint a nép anyagi és szellemi életszínvonala v­­iselésének döntő tényezője. Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy az 1980-as termelés színvonalán az anyagköltségek egyszázalékos csökkentése a nemzeti jö­vedelmet 13—14 milliárd lejjel növeli. Ezért k­ell megtenni minden intézkedést az­ anyagpazarlás bármilyen formájának kiküszöbölésére, a nyersanyag- és anyag­­gazdálkodás ésszerűsítésére ..." Az anyagköltségek csökkentésének o­­lyan vetületét is számításba kell venni, mint a nemzetközi ipari együttműködés, a termelt javak nemzetközi cseréje. Min­den országbjan, a legfejlettebb ipari or­szágokban is, nagy súlyt helyeznek az anyagtakarékosságra, a nyersanyagok magas fokú értékesítésére. Nekünk talán még jobban kell takarékoskodnunk ezen a vonalon, minthogy anyagszükségleteink­nek egy részét importból fedezzük. Dicsérendő tehát minden eredmény, a­­melyet az anyagtakarékosság vonalán el­érünk. Itt még csak azt szeretnénk érzé­keltetni, hogy mennyire megy — nemzet­gazdasági színten — minden gramm meg­takarított anyag. Egy kilowattóra vila­mos energia előállításához például 319 gramm egyezményes fűtőanyagot fogyasz­tanak el — átlagban az ország villa­mos erőművei. Ebben az évben sikerült majdnem egy grammal csökkenteni ezt a fogyasztást, s az eredmény: 80 000 tonna egyezményes fűtőanyag megtakarítása ! így lesznek a grammokból a tonnák ezrei. Ki kell egészítenünk ezt a törekvést egy Kovászna megyei példával is : a kéz­divásárhelyi csavargyár ebben az évben rendszeresen foglalkozott az anyagköltsé­gek csökkentésével, és el is érte azt, hogy az 1­000 lej értékű áru termelésére fordí­tott költségeket 9 lejjel leszorítsa. A ki­lenc lejekből pedig az év végéig 12 mil­lió lej értékű megtakarítás adódik . Mindebből a takarékos anyaggazdálko­dás meghonosítását kívánjuk hangsú­lyozni. A megyénk iparában dolgozó munkaközösségeknek naponta kell felten­­niük a kérdést — önmaguknak: mennyi nyersanyagot használunk fel termékeink előállításához?, mennyi villamos energi­át ?, mennyi fémet tartalmaz termékünk ? hogyan lehetne megtakarítani valamit az anyagköltségekből ?

Next