Megyei Tükör, 1975. december (8. évfolyam, 1333-1337. szám)

1975-12-01 / 1333. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Az 1976—1980-as időszakra előirányzott munkatermelékenység­növekedés elérése érdekében Alaposan készüljünk fel az 1970-es termelési évre A megye iparvállalatainak munkakö­zösségei az idei terv feladatainak, az öt­éves terven felüli vállalásoknak teljesí­tésével és túlszárnyalásával, valamint jövő évi termelés előkészítésével vannak a elfoglalva. Az év végéig még hátralevő rövid időszakban arra kell törekedniük, hogy minden tevékenységüket alárendel­jék a terv értékben és termékben mért teljesítésének, hogy fokozzák erőfeszíté­seiket a termelés emeléséért, a jobb mi­nőségű termékekért, az alacsonyabb ön­költségért, a lakosság jobb ellátását szol­gáló termékek nagyobb mennyiségben va­ló előállításáért, és a kivitelre került t­ermékek vá­lasztéká­nak túlteljesítéséért. Majdnem mindegyik iparvállalatunk o­­lyan eredményeket ért el, amelyek azt bizonyítják, hogy a vállalatok munkakö­zösségei — a pártszervek és -szervezetek vezetésével — életbe ültetik a XI. párt­kongresszus és a folyó év július 21—22-i plenáris ülés dokumentumaiból rájuk há­ruló feladatokat. Azokban a vállalatok­ban, ahol lemaradás mutatkozik, minden erőt arra kell összpontosítani, hogy eze­ket a lemaradásokat az év végéig behoz­zák, és eleget tegyenek szerződéses kötele­zettségeiknek. Ezzel a tevékenységgel párhuzamosan az iparvállalatoknak arra is törekedniük kell, hogy rövid időn belül megoldják a­­zokat a kérdéseket, amelyek a jövő évi termelés előkészítését illetik, s főleg arra kell­­­úlyt helyezniük, hogy az új, magas technícitású termékek bevezetését ké­szítsék elő, olyan termékekét, amelyek kielégítik mind a belső fogyasztás, mind a külföldi megrendelők igényeit. Annak érdekében, hogy a műszaki-tudo­mányos forradalom jegyében született új ötéves terv első évének termelése aka­dálymentesen, ütemesen induljon be az első naptól kezdve, arra van hogy a vállalatok termékeiket és szükség, nyers,­anyagszükségletüket idejében leszerződ­jék. A megrendelőkkel kötött szerződések gyakorlatilag készen vannak a kézdivá­­sárhelyi fakitermelő ruhagyárnál, a köpeci vállalatnál és kész­­bányavállalatnál. A nyersanyaggal való ellátás kérdésében a megyei műszaki-anyagellátó telep igaz­gatója, Dumitru Sandulescu elvtárs kije­­­­lentette: — A vasanyagoknál, amelyekre a szer­ződést a brassói telep köti meg, szeptem­ber folyamán minden szerződést aláírtak. A raktárainkban levő vasanyagok méretet találnak a jövő év els­ő negyedének szük­ségleteivel, s ennek következtében janu­árra és februárra biztosított a szükségle­tek fedezése. A színesfémeknél — bár még vannak olyan szervek, amelyek nem ad­ták ki a kiutalásokat (november 24-én) — a raktáron levő készletek fedezik az első két hónap szükségleteit. A kiutalások nél­küli színesfémekre, valamint a különböző vegyi termékekre (oxigén, marószóda, só­sav) és különleges villanyégőkre, szerszá­mokra a kiutalások megszerzése érdeké­ben felvettük a kapcsolatot még november 1­­»-én ezeknek az anyagoknak mérlegeivel foglalkozó megbízottakkal. A kiutalások egy részét már meg is kaptuk. A jövő é­­vi termelést tehát már az első napokban megkezdhetik a vállalatok a terv szerint. A termelés megkezdéséhez még egyéb dolgok is szükségesek, azonban mint például a szakképesített munkaerő bizto­sítása, azoknak a programoknak életbe­­ülteté­se, amelyek a munka termelékeny­ségének emelését irányozzák elő. Végered­ményben ezt jelenti a műszaki-tudomá­nyos forradalom jegyében fogant új öt­éves terv : magasabb fokra emelni a mun­ka termelékenységét azzal, hogy alkal­mazzuk a termelésben a műszaki tudomá­nyok új vívmányait, mindazt, amit a mű­szaki tapasztalat az országban és külföldön felhalmozott. A jövő évi terv előkészítése Minél munka­fízist gépesíteni A Kovászna megyei építő-szerelő vál­lalat — mint minden más vállalata megyének — alapos, részletes előkészüle­­­tekkel közelíti meg a következő esztendő feladatainak teljesítését. Ezeket az előké­születeket — részben — éppen a felada­tok nagysága követeli ki, részben pedig az építőipar jellege, amely még mindig eltér az egyéb i­pari tevékenység általá­­nos jellegétől, s a törekvés éppen az, hogy ezeket az eltéréseket csökkentsék, az­ építési munkával minél jobban megköze­lítsék ezt az általános ipari jelleget. Az e lőkés­zletek felmérésénél abból a növekvő ter­­feladatból kell teh­ert kiin­dulnunk, mely szerint az építővállalat jö­vő évi terve — értékben számolva — 19 százalékkal magasabb az ideinél. Nagyon­­ jelentős ez a növekedési arány egymagá­ban is, de hozzáadva az elmúlt esztendők alatti emelkedéshez, még jobban kihang­súlyozza az építkezések gépesítésének szükségességét,annak a folyamatnak to­vábbvitelét, amelyet az építkezések ipari módszereinek neveznek. Az építkezések állandóan növekvő mennyisége — és kü­lönösen a jövő évi tervfeladatok nagysa­(folytatása a 3. oldalon) N. Z. Cselekvő községszeretet Ez a rovat a képviselőké. Nem mintha más alkalmakkor nem írtunk volna a képviselők sokoldalú tevékenységéről. Itt azonban részletesebben, ha úgy tetszik, eleve a képviselő sajátos szemszögéből kö­zelítünk egy-egy témához, érzékeltetve a­­zokat a problémákat, amelyek különös­képp foglalkoztatják a képviselőt, s ame­lyek akár a helyi pártbizottság vagy a néptanács végrehajtó bizottságának ülé­sén, esetleg egy tanári, egészségügyi vagy nőbizottsági­ megbeszélésen szólásra, ak­­tív cselekvésre vagy esetenként mozgósí­tásra késztetik őt. Széplaki Lenke tanár­nő, az uzoni 1-es számú körzet képvise­lője a beszélgetést kiigazítással kezdi : — Nem egészen helyénvaló a képvisel­ő „sajátos szemszögét“ használni. Munka­­módszereinknek lehet ugyan egyéni sa­játossága, a szemszög azonban soha nem lehet elvonatkoztatottan „egyéni“. A kép­viselő mindenekelőtt közéleti, közérde­ket szolgáló­ választott. Ha erről lemon­dana, elvesztené a jogát a képviseletre. XAGYI­ ALIM­AGYI JÓZSEF (folytatása a 4.oldalon) HÉTFŐ ARA 50 BÁNI 1333. szám Vili. ÉVFOLYAM 1975. december 1.,' 1918 december­i népünk törté­nelmének ragyogó napja E­gy nép történelmének vannak eseményei, amelyeknek jelentősége az­ id­ő múlásával fokozódik, újabb társadalmi és nemzeti ér­tékekkel telítődik. Ilyen az 1918. december elsejei esemény is, amely aranylie­űkkel író­don be a román nép történelmébe, s amely az egységes román nemzeti állam kialakulá­sának dicsőséges befejeződését eredményez­te. Ahogyan NIFOLAi: < i­­­usi Sí t­ elvtárs hangsúlyozta, ez az esemény „a román nép, a Moldvában, Munténiában és Erdélyben l—­vő, leghaladóbb erői, a nemzet haladó értel­miségei és nagy gondolkodói évszázados har­cának, a forradalmi elemnek, a szocialista harcosok tevékenységének, az egész román nép óhajának és akaratának eredménye. “ Az­ idők mostoh­asága harára, a nemzeti egység óhaja mindig ébered­ett a román nép öntudatában. ..Egy erős állam Dácia tájain való megteremtésének eszméit­­­ mondotta NIC ólai. ( I.AUSESC­II elv­társ soha nem tudták elfojtani, mert azok mélyen beivódtak egész népünk vérébe, tudatába és szellemé­be." Ez az eszme már létezett MMircea vajda és Sicfau­rel Maré gondolatában, de legin­kább Mih­ai Vitea­­ulnál, majd az 1818-as for­radalom programjában. Az egység megvaló­sulása felé vezető úton igen lényeges az 1839-es egyesülés. A modern román állam megalakulása, a függetlenség kivívása 1877- ben fokozta az egész nép harcát a nemzeti cg­­ságért A nemzeti kizsákmányolás elleni harcban, az egységes román állam megteremtéséért folytatott küzdelemben különleges h­ely ille­ti meg a munkás- és szocialista mozgalmat. A munkás- és szocialista mozgalomnak nagy érdeme, hogy a román társadalom forradal­mi átalakításáért harcolva, összekapcsolta a társadalmi felszabadulásért folyó harcot a n­emzeti függetlenségén, az egységes román nemzeti állam megteremtéséért folyó küzde­lemmel. Mindezek bizonyítására hadd idéz­zük a korabeli sajtóban megjelent cikkeket, a szocialista harcosok írásait. Az Emancipa­­rea című szocialista újság 1883-ban azt írja, hogy az erdélyi románok h­arca a nemzeti egységért „igazságos és nehéz, küzdelem“, ugyanakkor az erdélyiek küzdenek, ro­mán tartományok egy csokorba való egye­­n is." Ezt az eszmét nagy lelkesedéssel és meggyőződéssel felkarolták a román szo- M AD Alt NICOLAE (folytatása a 2. oldalon) ti­r­alm­as, hatékony ]i»ihikiii-id­e»lói­ iiii nevelési bes­élgetés SZEKEL­Y ISTVÁN elvtárssa Újra benépesültek az előadótermek, klubok, könyvtárak, társadalomtudomá­nyi kabinetek — megkezdődött az 197­­­ - 70-es pártoktatási év. Októberben a ter­melővállalatokban és intézményekben, no­vember első napjaiban pedig a mezőgaz­dasági egységekben került sor a tanfolya­­mok megnyitására. A napokban felkerestük Székely István elvtársat, a megyei pártkabin­et igazgató­ját, s megkértük, tájékoztasson az idei­ ről, a megyei pártkabinet igazgatójával pártoktatási tanév előkészítéséről, a kez­dés néhány tanulságáról. — Mindenekelőtt szeretném hangsú­lyozni, hogy a most kezdődő 4 éves idő­tartamú politikai-ideológiai nevelés ki­emelkedő jelentősége abban áll, hogy kommunisták, a széles dolgozó tömegek a alaposan tanulmányozzák a HKP XI. kongresszusának, elsajátítják a­ hazánk gaz­dasági-társadalmi fejlődésének új kor­szakát megnyitó ragyogó programját, pár­tunk főtitkára, NICOLAE CEAUf>ESCU elvtárs expozéi tartalmazza rendkívüli je­lentőségű elméleti és gyakorlati kérdése­ket. A megismerés, az elsajátítás aktív cselekvésre, önfeláldozó munkára kel­l késztesse a hallgatókat, a kommunista jö­vőnk megteremtéséért. Ezért tartom nagy fontosságúnak, a Központi Bizottság útmutatásait a politi­kai-ideológiai oktatás megszervezésére vonatkozólag, amelyekben a jelen időszak (folytatása a 2. oldalon) hírünk, nekünk II.Én látásra ilyen Irma fejtegetése nem e félvizi napokra való. De csak első látásra, hiszen sohasem lehet közömbös számunkra, hogy mit tudnak ró­lunk, miért jönnek hozzánk, vagy éppen miért nem jönnek turisták, érdeklő­dők, szemlélődni, megismerni, pihenni, szórakozni, gyógyulni vágyók. Nem vé­gezhettem és nem is végezhetek soha ily irányú tudományos igényű felmérést, tehát meglátásaimat alkalmi beszélgetésekre, szórványos tájékozódásra alapoz­hatom tehát, s ha e „tükör“, mond valamit, úgy jobb, ha amikor éppen a vendégjárás holtideje, az eljövendő szezon akkor nézünk bele, előkészítése van éppen. Mert tenni, javítani sohasem késő. Amit rólunk mások tudnak (potenciális vendégeink), vajmi kevés. Ha egy Jó városit veszett például, az feltétlenül ismeri Kovászna nevét, esetleg balneo­lógiai adottságait, hallott Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, s ritka eset­ben még b­álványosfü­rdőről is. E­z nem is lenne rossz mérleg, h­isz éppen azért jön ide, hogy jobban megismerjen, ám, mindjárt itt az első bökkenő a fürdő­helyeink anyagi-szel­lem­i ellátottságánál; híre nem mondható a legkedvezőbb­nek. Unnek, persze, objektív háttere is van, hiszen az elmúlt években „váltot­tak köntöst", s az átalakulás tovább is tart majd, de az igazság az, hogy tu­risztikai szerveink is hallatlanul keveset tesznek a jó értelemben vett népsze­rűsítésért. Kovászna neve például megjelenik a más vidéki turisztikai irodák hirdetésein (tengerparti illusztrációval!). Bálványos is előfordul, de Málnásról, I lápotokról. Súgásról jószerivel csak mi tudunk, is a sort folytathatnám, hi­szen turisztikát nem csak a klasszikus értelemben vett fürdőhelyek kell hogy jelentsenek, s így gondolkodva mit tudhatnak K­ibarcfalváról, Vargyasról, Fel­sőrákosról, Kisbaconról, Gelentéről, Bércekről, Ojtozról, Komondorai, Cserna­­t ótról vagy Bikfalváról például. Ám, ne kívülről, inkább belülről nézzük e kérdést, és tekintsünk el most az országos jellegű­ népszerűsítéstől. Történt-e idehaza valami ? Kétségtelenül. Kezdve a színes levelezőlapoktól egészen a megyénkben szervezett országos rangú konferenciákig, népszerű fesztiválokig, értékes és érdekes kiadványokig sok minden, és mégis nagyon kevés. Helyenként meg éppen egy lépés visszafe­le. Olyan elemi dolgokra gondolok, mint az út mellett elhelyezhető turisztikai térképek, műemlékek helyét jelző útmutatói­, történelmi, építészeti, természe­ti, szellemtörténeti jelentőségű objektumok, műemlékek és „kegyhelyek“ szűk­szavú, de sokatmondó tájékoztatója, kevés pénzt igénylő, de nagy­­ értékeket megmentő ipartörténeti (Kovásznál! ?), fürdőtörténeti (Bálványoson ?) és falu­­építészeti kiállítások megteremtése, hogy borvizeink, ózondús levegőnk és mo­tettáink mellett is nyújtsunk­ valamit vendégeinknek. Ehelyett : egy a « kisbaconi emlékház hollétét magyarázó tábla — ez lenne az íj bizo­nyos visszafelé való lépés.­­ Hogy milyen kis dolgokról, de nagy erkölcsi (majd anyagi) hasznú dolgok­­ról van a­‘ felesleges magyarázni. A jó példáért sem kell messze men­ni, csak \ argyasigt a községben példamutatóim oldották meg az általuk meg­­oldhatót. A többi pedig az erre hivatott és ezért fenntartott intézmények dolga lenne; a turisztikai hitvitáié például ... MAGYARI LAJOS

Next