Megyei Tükör, 1976. február (9. évfolyam, 1342-1345. szám)

1976-02-02 / 1342. szám

*›C r@ ék­­; $‚*{ y *zr világ rrtor.r.TAnjAi. egyesüljetek ! TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA ^wFRjrc­o V *%!$* EGYI Köszöntjü­k a megyei néptaná­csok a községi néptanácselnö­kök első kongresszusát S pite-alkotó munkánk mindennapos gyakorlatában eg­yre sűrűbbek az olyan kimagasló események, amelyek a szo­­cialista építés újabb és újabb erőforrá­sait tárják fel. Ilyen rendkívüli fontos­ság­ú esetnem a megyei néptanácsú képviselők és a néptanácsi elnökök ki­t nap múlva sorra kerü­lő kongresszusa. Il./en új fórum összehívása és előké­szítése is elválaszthatatlan pártunk főtitkára. NICOLAF, CEAI SMSCt­ elv­­társ munkásságától, a gondolkodásban és társadalmi gyakorlatban jelentkező uj iránti fogékon­y­súgótól, kezdeményv­­z­lkészségétől. Mindannyiunk előtt ismeretes u­­tiyanis, hogy pártunk vezetőségének és személyesen pártunk főtitkárának az utóbbi években egyik legfontosabb tö­rekvése a szocialista demokrácia elmé­lyítése, egyre tökéletesebb vezetési formák és szerkezetek kikristályosítá­­sa. Mert szocialista hazánk akkor lesz még erősebb, ha az államü­gyek intézé­sét a képviselők útján milliók támogat­ják és közvetlenül részt vesznek a ha­talom gyakorlásában. .Mind az előké­szítő konferenciák, mind a kongresszus tehát e politikai tisztánlátás beteljesü­lései. A kongresszuson a szocialista Romá­nia tájainak sok ezer képviselője, kül­dötte lesz jelen. Ezt is példázza a tény­t, hogy a tömegekkel való közvetlen dia­lógus társadalmunk vezetésének alap­vető módszerévé lett. Az országos fórum rendkívüli je­lentősége a megv­itatásra kerülő prob­lémák sokrétűségében is tükröződik. A kongresszus munkálatainak homlokte­rébe kerülnek a gazdasági, társadalmi fejlődés országos távlataival egy idő­ben az összes megyék, helységek fel­virágoztatásának problémái, a­zingvara­in a beruházások teljesítésének módo­zatai, az erdőalappal való ésszerű gaz­(folytatása a 2 oldalon) szentlélek hiszek. .1 julwszbar­.!.l; szélmögölles oldalá­­n­ul; támaszkodva beszélgetünk. A lzer­­l.6 felöli januári csípős szél az aklol; körül fülkavarja a ká.torasznyi havat, .s toranyargal sebesen kezdi iránijába. A juhászok ilyenkor jól tudják, hogy isvn­t ,'.cszülüben az újabb havazás. Fa­kó az ég, akárcsak a barakk falára a­­kasztott öreg suba. • Kiadós telünk • van az idén, sörét­ig tartja magát a hóz. De legyen is, nem zavar, idebenn biztonságban a nyár, az eledel is a közelben, s fenn ez havasban is jól fog a vastag hótakaró a legelő­nek — állapít­ja meg Kovács Imre. Van még jó három hónap a tava­szi költözésig, addig csak szunnyadja ki magát a fűl, mert az idén nagyobb lesz a keletje. Minden fel­­­szaporodik a juh, a gazdaságban, meg a házak tá­ján,­­ úgy szép a havas, ha minden hegyoldalra jut majd egy nyár — szó­lal meg Marti Gergely. Néhány statisztikai adatot már fel­jegyeztem a gazdasági irodában, de ak­kor­­i háztájinkról nem esett szó. Itt a beszélgetés­ során azonban kiderült, hogy Szentléleken a juhászat szép ha­gyományra tekint vissza, s ma is éppoly kedvelt foglalkozás, akárcsak hajdaná­ban. — Hát azért túlzásokba ne essünk, mert bizony ma még elég sok az oly­an ház, amelynek udvarán már régen nem heget a bárány. De azt megírhatja, hogy az utóbbi időben egyre többen kapnak újból kedvet a juhtartásra — jegyzi meg Miklós Kreii. — Magának van-e otthon juha? — Van is, volt is, és lesz is mindig. 21’v juhom volt, ebből eladtam tizenötöt. De nemcsak nekem. Marti Gergelynek, Csokor Andrásnál,. Kovács Imrének, Marti Ignácznak­, minden juhásznak van otthon /v. Mi nem tudunk otthon sem meglenni juhok nálkül. Nem elég a nyáj, otthon az asszonyoknak is legyen mivel törődni. — Mi már ebbe születtünk. Még ki sem látszottam a juhok között, már jártam a havast. S a juhok mellől mentem ka­tonának is — emlékezik vissza Kovács Imre. Mindannyian apáinktól vettük át a foglalkozást. Kicsiny gyermekkor­tól szeretjük a juhászkodást — vallja Marti Gergely. De nézzen csak szét a ■­ községben, nemcsak mi, a gazdák kö­zül is sokan kedvelik a juhot. Molnár István bácsi udvarán vagy Mike And­rásoknál talán száz juhot is talál. S­ ARADI ENDR­E (folytatása a 4—3. oldalon) ­Z ORSZÁG TÜRM.NM’.I — A MI TÖRVÉN­YEINK Az erdészet tázén­etéb­en egyedülálló... ... az­ erdőállomány megőrzésének és fejlesztésének harmincöt évre szóló­ intézkedési programja — mondotta C­ristoloveanu Gheorghe mérnök a megyei erdészeti felügyelőségen, ami­kor a program tervezetéről érdeklőd­tünk . Egyedülálló, mert tudományo­san jól meg van alapozva, mert a ma­ga valóságában tárja fel az erdőállo­mány mai állapotát, és ebből a való­ságból kiindulva tűzi ki a program ál­tal felölelt időszak tennivalóit. Az er­dőgazdálkodásban csak ilyen hosszas távon lehet felvázolni egy programot, nem úgy megy az, mint a mezőgazda­ságban, hogy tavasszal elvetjük, s ősz­­szel begyújtjuk a termést, tehát egy év leforgása alatt változtathatunk a termékek összetételén. Nem így van, hiszen az erdők felújítása, felnövekedé­se emberöltőket számol. Ezt az­ alapos, tudományos megala­pozást a számok mutatják ki. Abból kell tehát kiindulnunk, hogy országunk területének­­27 százalékát borítjuk er­dők, s ez a viszonyszám alatta van az európai átlagnak, amely 21­ százalék. A tizedik helyen állunk az európai or­szágok rangsorában, pedig a múlt szá­zad elején még 40 százalékot ért el er­dőállományunk, de a rablógazdál­ko­dás miatt az erdők rohamosan csökken­tek, a felújításuk is nagyon elmaradt. Még a közelmúltban is túlzott volt a kitermelés, a besztercei, moldvai és orlov­i medencékben 37—104 százalék­kal haladta meg az ésszerű vágási há­nyadot Megyénk erdészete azonban bü­szkélked-k­ket azzal, hogy erdőink meghaladják a­, évi hektáronkénti növekedés országos át­lagát — mely 4.5 köbméter —, 5.7 köb­métert mutatnak az álla­ti kezelésben levő erdőkben, melyek az állománynak majdnem teljes­ egészét teszik ki. A községek kezelésében levő erdőkben is 3,2 köbméter a hektáronkénti évi nö­vekedés. Ahol viszont nagyon lemarad­tunk az országos átlagtól, az a talaj­védelmi, vízvédelmi funkciót betöltő erd­­k, a védett területek és parkerdők részaránya. Az ország erdőinek 22 szá­zaléka tölt be ilyen funkciót. A me­gyénkben viszont az erdőállomány 5,8 százaléka különleges. 1.1 százaléka a borvíz.források. 2.3 százaléka a talaj. 1.2 százaléka a vadak védelmét szolgálja. Jóval alatta van az országos aránynak. M. /. (folytatása a 2. oldalon) . 1342. «/ám IX. ÉVIOI.VAM 1976. IKBIiUAlt 'A.. HÉTFŐ ARA 50 BÁNI Versenyben a/ ország A kovásznál fafeldolgozó vállalat vá­lasza a Rimnicu-Vilcea-i fafeldolgozó kombinát verseny felhívására A munkaközösség vállalja, hogy 1976 fo­lyamán a következőket valósítja m­eg : 1. Az árutermelés tervének túlszárnyalása 2 millió lej értékben, melyet az árualap számára termelnek, s a belső piacon ér­­t­ékesítenek. 2. ,a termékek minőségének javítása az A- osztályu­ Tarost lemeznél ..."1 százalékkal.­­3. a múlt évben, viszonyítva a fogyasztást csökkentik : — a villamos energiánál 300 megawatt­­órával — a fűtőanyagnál ion egyezményen ton­nával — a forgácslemez gyártási receptjének javításával 400 köbméter hasábjával kevesebbet használnak fel. 4. Ti/ új termék bevezetése a bútorgyártás­ba, amely 42 százalékát teszi ki a bútor­termelés értékének. 5. A tervezett mennyiségen felül ion mm lej értékű cserealkatrészt állítanak elő. 6. A munkások munkaidejének kihasználási voltát legkev.■***,„1, »3,4 százalékra emelik. A csernátoni téesz válasza A csernátoni termelőszövetkezet tagság-» lelkesedéssel fogadta a kézdivásárhel­yi téesz versenyfelhívását, és a napokban megtartott tervmegbeszélésen alapos elemzés tárgyává tette a gazdaságban a növényi és állati hoza­mok növelésének lehetőségeit. A tü­n­etes fel­mérés eredményeként a tagság közgyűlésen előterjesztett és elfogadott válaszban foglal­ta össze az idei termelési évre kirúgott vál­lalásaik „A csernátoly termelőszövetkezet tagsága — hangzik a válasz — az idén min­dent elkövet, hogy az összes erőforrások ész­szerű hasznosításával járuljon hozzá az új ötéves terv célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításához, és túlszárnyalásához, s ez­zel a mezőgazdasági dolgozók életszínvona­la növeléséhez. Ennek érdekében vállalja : — a föld ésszerű kihasználása, az­ összes földterületek hasznosítása érdekében ez év­ben befejezik a területrendezési munkála­­tokat. A fölösleges mezei utak feltörésével 3 ,­72 hektárról 3*as1 hektárra növelik a téesz szántóterületét . a szakszerű talajjavítási munkálatok ré­­vén, az­ agrotechnikai előírások időbeni és jó körülmények közti alkalmazásával a 4ust hektárnyi burgonya- és a 31fl hektárnyi cu­korrépa-területen lopő kilóval szárnyalják k­i a tervezett átlaghozamot­ ; — az állattenyésztésben 600 takarmányos Milt tehénnél terven felül 300 literrel halad­ják meg az előirányzott tejhozamot, a juh­­tejhozamot pedig 20 hektoliterrel növelik ; a hústermelést húsz tonnával növelik ; — a központosított alapba az idén búzá­ból hektáronként 1374 kilót, árpából 2370 ki­lót, burgonyából 13 000 kilót, cukorrépá­ból 24 000 kilót, m­íg húsból 263 tonnát, azaz húsz tonnával többet juttatnak a tervezett­nél." 40 m A zágoni áruház és a kétemeletes lakóház (Gergely Itéla felvétele)

Next