Megyei Tükör, 1976. február (9. évfolyam, 1342-1345. szám)

1976-02-02 / 1342. szám

A néptanácsok kongresszusa (folytatás ai első oldalról) halkodás kérdései, a­ területrendezés és vízgazdálkodás országos tervének va­lóra váltása, a munkaerőképzés bizto­sítása, a közoktatás, a művelődés és egészségügy soha nem tapasztalt ütem­ben való fejlesztésének kérdései, a nép­­tanácsok munkastílusának tökéletesí­tése, a naptömegeknek a közéleti te­vékenységbe való bevonásának foko­zása. Kovászna megyéből több mint százan lesznek jelen a kongresszuson. A kong­resszus plénumán és a szakbizottságok­ban felszólalók számot adnak Kovászna megye román és magyar dolgozóinak munkalendületéről, eddigi sikereinkről. Érzékeltetik azt a tényt, hogy megyénk gazdasági, társadalmi fejlődésében vég­bement változások szorosan kapcsolódn­­­nak pártunk főtitkárának, NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak emlékezetes munkalátogatásaihoz, e v­idők sokolda­lú fejlődését eredményező gazdag út­mutatásaihoz. Ezzel egy időben összege­zik a távlati feladatokat. Azt, hogy az előtervezett ipari létesítmények meg­építésével, a meglevők modernizálásá­val a mostani ötéves terv végére meg­valósítjuk a több mint 10 milliárd lejes ipari össztermelést, hogy megyénk me­zőgazdasága 19­80-ban 80 ezer tonna gabonát, több mint 417 ezer tonna bur­­golát, és közel 208 ezer tonna cukor­répát termel. Utalnak a szociális, kul­turális létesítmények gyarapodására, az épülő lakóházak ezreire, a néptaná­csok, a képviselők előtt álló megnöve­kedett tennivalókra az erdőgazdálko­dásban, a helyiipar, a szolgáltatás, köz­művesítés, helységrendezés fejlesztésé­ben és a választópolgárok szélesebb körű mozgósításában, az újabb száz­milliókban konkretizálódó közhasznú munkálatokra. Mindazokra, amelyek­nek valóra váltásáért a megyei konfe­rencia felhívással fordult Kovászna me­gye összes dolgozóihoz. A felszólalók kifejezik együ­ttal me­gyénk testvéri egységben élő román és magyar lakosságának egyöntetű helyeslé­sét pártunk bel- és külpolitikájával, s azon tántoríthatatlan elhatározásukat, hogy minden erejük latba vetésével a választópolgárokkal együtt, a kommu­nistákkal az élen kitartóan fognak­­ munkálkodni a XI. pártkongresszus programjának maradéktalan teljesíté­séért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért hazánk­ban, a szocialista Romániában. (folytatás az első oldalról) A program megyénkre vonatkozó e­­lőírásai között szerepel az erdőállo­mány minőségi feljavítása. Erdészeink arra törekednek, hogy a program .'15 esztendeje alatt 5­3 300 hektárról 85 500 hektárra emeljék a fenyőfélék terüle­tét, a bükkerdőkét 70 700 hektárról 54 000 hektárra, az egyéb lombhullató erdőkét 18 300 hektárról 7 300-ra csök­kentsék, a tölgyerdőkét pedig a jelen­legi színvonalon megtartsák. A felja­vítás nyomán már 1980-ra elérik a hektáronkénti 6 köbméter évi növeke­dést, a program végére a 0,5 köbmétert. Az állami kezelésben levő erdők vá­gása évi 15 000 köbméterrel alatta ma­rad az évi növekedésnek, s ez is szol­gálja — az ültetés, telepítés mellett — az­ erdőállomány növelését. A program intézkedései között je­lentős helyet foglal el a munkálatok gépesítési fokának emelése Az erdő­sítés ma kézi erővel folyik, 2010-ben 40 százaléka lesz gépesítve. A faiskolák­ban a vetésnek ma 20 százaléka gépe­sített, a csemeték kiszedésének mind­össze­ 5 százaléka. A program időszak végén­­,50, illetve 75 százalékban gépe­sítve végzik majd ezeket a munkálato­kat is Az ország törvényei — a mi törvényeink mert a hivatalunk gondozásában levő fürdőhelyek legnagyobb része erdős zó­nában fekszik. Nem csak arra kell gon­dolni ezzel kapcsolatban, hogy a fürdő­helynek ózondús levegője legyen, ame­lyet a fenyvesek léte vagy nem léte szabályoz, hanem arra is, hogy ezeken a fürdőhelyeken gyógyulást hozó ás­ványvízforrások tucatjai törnek fel a földből, s az ásványvízforrások védte­­rületénél is nagy szerepet játszik az erdőtakaró. Mivel ásványvizeink több­ségét felszíni források adják, az erdő­­takarónak még jelentősebb, lényegbe­vágó a szerepe Még az altalaj széndi­oxid készletére is nagy hatást gyakorol az erdőtakaró, ha nincs erdővel fedve, az altalaj jobban ,,szellőzik“, széndi­oxid-készlete hamarabb kimerül. A program­tervezetnek előirányza­taiból kiindulva javasoljuk tehát, hogy Bálványos környékén nyilvánítsák vé­dettnek azt a területet, amely a fürdőt körülvevő vízválasztók vonaláig ter­jed, ezen a területen kezeljék úgy az erdőállományt, mint azt annak ásvány­víz-, gyógyvízvédő funkciója megköve­teli Másik ilyen jellegű javaslatunk például az, hogy a bibarcfalvi borvíz minőségének fenntartása és javítása érdekében feltétlenül és intenzíven fo­­sítani kell azokat a domboldalakat, a­melyek a tavalyi árvíz idején megcsúsz­tak, valamint az Olt menti alluviális térszint is. Az illetékesek figyelmét felhívják ar­ra is, hogy Élőpatak és Málnás környé­kének vegetációját minden eszközzel és erőfeszítéssel meg kell tartani és fejleszteni, mert ezekre a forrásokra is épp annyira vonatkozik az erdőtakaró védő szerepe, mint az előbbiek közül bármely másikéra. Az előpataki ás­ványvíz egyike a legjobb minőségű vi­zeknek, s az erdősítéssel még javulhat is. Málnáson pedig — logikusan kö­vetkezik ez a program tervezetéből — ha erdő kell a források minőségének megőrzéséhez, akkor az erdőhöz talaj is kell — tehát meg kell akadályozni a már „kisebesített“ talajtakaró további elhordását. Szerintem a­ fürdőhelyek körüli er­dőgazdálkodást kell hogy áthassa a program tervezetének szelleme, minden erdészeti munkálatot vezessen itt az a meggondolás, hogy megvédjük a für­dőhelyek szép táj jellegét és az ott fa­kadó ásványvízforrásokat. A fürdőhe­lyek dolgozói különben nagyon szívesen segítenek az erdészeti szerveknek min­den ilyen irányú munkájukban. N. 7. fürdő és tetrisztika Előző cikkünkben említettük, hogy az ország erdőállományának 22 száza­léka talaj-, vízvédelmi funkciót tölt be, védett terület és parkerdő. Megyénk­ben csak fele az ilyen funkciót betöl­tő erdők részaránya — 11 százalék kö­rül mozog —, annak ellenére, hogy tu­risztikai objektumokban, fürdőhelyek­ben gazdag megyének tartják nyilván. Az erdőállomány megőrzésének és fej­lesztéséne­k 35 évre szóló intézkedési programja megvitatása során azzal a kérdés­­el fordultunk Kisgyörgy Zoltán­hoz, a megyei turisztikai hivatal hidro­­geológusaihoz, hogy a fentiek tudatá­ban mondjon véleményt a programról. — Nem tévedek, ha azt mondom, hogy nagyon jól jött ez az intézkedési program az adóállomány megőrzésé­ről és fejlesztéséről, már csak azért is következetesség a f­iatalok párttaggá neveléséb­en A XI pártkongresszus, az RKI­­KB múlt év júliusi plenáris ülésének dokumentumai hangsúlyozzák, hogy társadalmunk politikai, vezető ereje e­­lőtt álló egyre növekvő követelmények szükségessé teszik a párt sorainak ál­landó bővítését a legjobb munkások, dolgozó földművesek, értelmiségiek közül. A sepsiszentgyörgyi autóvillamossági felszereléseket gyártó vállalatnál az utóbbi időben tervszerűbbé vált a párt­­építő munka, a párttaggá nevelés. A mindennapos gyakorlat bebizonyította, hogy a munkaközösség kialakításában, az elért munkasikerek gazdagításában a pártszervezet jelenti a meghatározó erőt. Ilyen vonatkozású munkájukba új lendületet hozott pártunk főtitká­ra, Nicolae Ceausescu elvtárs által e­­lőterjesztett kongresszusi jelentés, a­­mely szerint tovább kell fokozni a mi­nőségi igényt a tagfelvételnél. E nagy fontosságú feladat életre hívá­sáért való törekvésünkben a pártbi­zottság, az öt alapszervezet egyre in­kább az egész pártmunka szerves ré­szeként foglalkozik főleg a fiatalok kommunistává nevelésével-Elsősorban a munkájukat példásan­­ ellátó fiatalokkal, legjobb dolgozókkal való közvetlen foglalkozást helyezzük és helyezzük előtérbe. Csak azokkal foglalkozunk, akik a munkahelyen, a családban és közéletben is öntudato­san helytállnak ; a legjobbak közül a legjobbakkal, akik aktív tevékenysé­gükkel bizonyítják, hogy méltók a kommunista magasztos címére­k­nyi­­­­latkozza Junger Tibor, a pártbizottság­­ titkárhelyettese. Ennek eredményeként az utóbbi esz­tendőben jelentősen növekedett a párt­tagok száma. Az öt alapszervezetben több mint 40, nagyobb részben fiatal lépett a kommunisták sorába. A fel­vettek átlagéletkora ugyanis alig ha­ladja meg a 22—23 évet, így a most már közel 230 tagot számláló pártszer­vezetben a fiatalok részaránya hozzá­vetőlegesen 75—80 százalékra tehető. A legeredményesebben az 1-es és a 3-as pártalapszervezet dolgozik, ahol az anyagi javak termelőinek párttaggá nevelését következetes, állandó jellegű feladatuknak tekintik. De adva van minden feltétel, hogy a többi alapszer­vezetben is jobb eredményeket érjenek el. Jól bevált módszereik közé tartozik, hogy a felkészítés és párttaggá válás mozzanataival nem fejeződik be a munka­­ lényeges vetülete; tovább követik, hogy az új tagok milyen meg­bízatásokat kapnak, hogyan teljesí­tik azokat, milyen a munkával szembe­ni magatartásuk, hogyan tesznek ele­get munkahelyi teendőiknek, s ha a gyárban és azon kívül megfelelnek-e a szocialista erkölcs és méltányosság normáinak, elveinek Az alapszer­veze­tek bárói, az olyan idősebb párttagok, mint Zöldi Miklós, Barna János, Finta Rudolf, Szabó Zoltán és mások köz­vetlenül segítik a fiatal kommunistá­kat, felelősséget éreznek irántuk, se­gítik abban, hogy kapott feladataik­nak sikerrel tegyenek eleget, gondos­kodnak további nevelésükről. Ennek köszönhető, hogy közülük többen, mint például Esztány Mária, Brindlik Imre, Cotici Mária, Demeter Edit sze­­relőlakatosok. Mogos Lenufa tekercse­lő. Bakk Béla és Miklós Zoltán esz­tergályosok. Mezei Mihály marós, Ta­más Imre géplakatos és a többiek ne­vei ott találhatók a szocialista verseny élenjárói között. Sokan közülük a KISZ-szervezetben vagy a szakszerve­zeti csoportokban vállalnak feladato­kat. Ez azért is hasznos, mert a párt­­alapszer­vezetben szerzett ismerete­k, feladatok operatívan jutnak el a gyár több száz tagot számláló KISZ-szerve­­zetéhez. Az eredményt hozó módszerek érté­kelésekor igen lényeges az a tény, hogy mind a pártbizottság, mind az a­­lapszervezetek bürói következetesek a tagfelvételi munka vezetésében, irá­nyításában. Csaknem minden fórum­­gyűlésen megismétlődő napirendi prob­léma, hiszen jelentős számú fiatal végeez olyan munkát, amely érdemessé teszi a velük való foglalkozást. Gyakorlattá vált ugyanakkor a megbízatások te­­jesítésének időközönkénti számon kéré­se, mérlegelése.­­ "Megítélésünk szerint az új pártta­gok csak politikai-szakmai tudásuk ál­landó gazdagításával válhatnak min­dennapos építőmunkánk meggy­őző­­déses aktív harcosaivá, képessél arra, hogy hozzáértéssel oldják meg az élet által felvetett problémákat, felelhetnek meg a kommunisták iránt támasztott magasabb mércének. Személyes példa­adásuk teszi őket méltóvá a párttag­ság címére, mondotta a pártbizottság titkárhelyettese. SZARÓCZI FERENC megyei tükör A bizalom­­kötelez községi pártbizottsági titkárnak, polgármesternek lenni, s eleget tenni az egyre növekvő követelményeknek sehol sem könnyű. Kellő politikai fel­készültség, a község problémáinak a­­lapos ismerete, a lakossággal való szo­ros kapcsolat, következetesség a meg­sokasodott tennivalók lelkiismeretes munkával való teljesítésében, példás emberi magatarás ; mind olyan tulaj­donságok, amelyek egy községi veze­tőt kell hogy jellemezzenek Baricr Lajost. Pólyán község pártbi­­zottságának titkárát, a néptanács el­nökét kértük fel, hogy beszéljen mun­kastílusáról, a községi néptanács tevé­kenységéről, megvalósításaikról és terveikről. — Azzal kezdeném, hogy csaknem mindenkit ismerek itt. Hiszen a csa­ládi ház, ahol születtem, gyermeki é­­veimet töltöttem. Bélafalván van az utóbbi esztendők során más munkakö­rökből jogos megelégedéssel szemlél­tem a község és a falvak fejlődését , az itt lakók szorgalma nyomán, a tár­sadalmi összefogás eredményeként szü­letett új gazdasági, szociális-kulturális építményeket, a megszépült középüle­tek környékét, az anyagiakban és a szel­lemiekben való gazdagodást, a po­lyá­riak helytállását a naggyá tervhelye­sedett hazafias mozgalomban Egy év­vel ezelőtt, amikor képviselőnek vá­lasztottak, jó érzéssel, örömmel éltem haza. Azzal az elhatározással kez­dt­­m ezt az évet is, hogy teljes erőmből aktív részese legyek a mostani ötéves terv elénk táruló sokrétű feladatai va­lóra váltásának A képviselők a lakos­ság munkalendületének, erőfeszítésé­­nek fokozásával felépítünk 2 négy lak­­részes új tömbházat, új kereskede­lmi komplexumokat. Esztelneken és p­á­­lyánban két osztálytermet tovább folytatjuk az utak, járdák modernizá­lását, korszerűsítjük a mezőgazd­asági épületeket, közel 400 hektárra növe­l­jük az öntözéses területeket,­­ és változást hozunk a mezőgazdas­­gi ter­melőszövetkezet munkájában a növé­nyi és állati eredetű termékek növelé­sében. Így sorolhatnánk tovább mind­azokat a terveket, amelyek megvalósí­tására képviselők és választópolg.... Ió egyöntetűen szavukat adták Í­gy érzem, hogy a választópm­.. u .ok, a község lakosainak irántunk ta­núsított bizalmát mindennapom te­­vékenységünk, ügyes-bajos dolgai!, o­­peratív intézése határozza meg -z serkenti őket még odaadóbb­­­r­a, hozzáállásra. Ezért tartjuk a képvise­lőkkel, a választópolgárokká v­aló rendszeres közvetlen megbosz­ , evet, találkozókat hasznosaknak hatéko­nyaknak. Itt ugyanis nemcsak az ered­mények számbavételére van lehe­tő­ség hanem a jövő tennivalóin­, lé­­te­r­vezése és a valóra váltása a díjá­nak kidolgozására is, hogy minős vki képessége legjavát adva, részt vállal­jon az ötéves tervből ránk eső felada­tok maradéktalan teljesítésében Az eddigi munkájuk ismeretében úgy véljük, hogy bízhatunk a pályáin­ak szorgalmában, még kimagaslóbb munkasikereiben. DARÓCZI FERENC

Next