Megyei Tükör, 1976. március (9. évfolyam, 1346-1350. szám)
1976-03-01 / 1346. szám
világ inortorjai, egyesüljetek ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA A harcos forradalmi szellem és magas elvszerűség jegyében A munka iránti új magatartás kialakításáért A politikai, ideológiai nevelés, a szakmai képzés és általános ismeretgazdagítás olyan vetüülete a pártmunkának, amely biztosítja a dolgozók aktív, tudatos részvételét a termelőmunkában, hozzájárulva egyben személyiségük sokoldalú fejlődéséhez, képessé teszi őketarra, hogy megértsék a pártunk programjába foglalt nagyszerű célkitűzéseket, és azok életre hívásáért önfeláldozóan dolgozzanak. Ez a gondolat képezte az alapját a bodoki pártalapszervezet közgyűlésének, amelyen a szocialista tudatformálás eredményei és feladatai kerültek megvitatásra. .S hadd írjuk meg azt is, hogy ritkán hallottunk ilyen körültekintéssel, dokumentáltan elkészített beszámolót. A beszámoló magas fokú igényességgel, az 1971 novemberi pártplenáris, a XI. pártkongresszus dokumentumainak fényében elemezte az ideológiai nevelés terén elért eredményeket, hogy ez mennyiben hatott és hat az emberek magatartására. Úgy véljük, hogy eddigi nevelőmunkánk eredményei közé tartozik az a tény is, hogy a párttagok egyre határozottabban fellépnek a szocialista öntudattal idegen, a kommunista erkölcs és méltányosság elveivel összeegyez- DARÓCZI FERENC (folytatása a 2. oldalon) Az RKP vezette demokratikus erők győzelme 1945. március-a örökké úgy fog élni az ország népének emlékezetében, mint az 1944 augusztusában a fegyveres felkeléssel megkezdett forradalmi átalakulás folyamatának egyik legjelentősebb állomása, melynek során a munkásosztály a parasztsággal és a többi dolgozókkal szövetségben kiragadta a hatalmat a kizsákmányoló osztályok kezéből, az ország dolgozó népe saját sorsának irányítójává vált, megteremtette a lehetőséget az új szocialista társadalom építésére Romániában. Ezen a kora tavaszi napon alakult meg az ország első demokratikus kormánya, a munkás-paraszt szövetség, a most már halaszthatatlan demokratikus forradalmi átalakulás jegyében mintegy kifejezéseként annak a széles körű egyik működésnek, mely az ország társadalmi és politikai életének mélyreható forradalmi átalakulását sürgették A felszabadulás utáni évek bizonyítják a Román Kommunista Párt marxista-leninista politikája stratégiájának és taktikájának helyességét, tanúskodnak a párt szervező erejéről, arról és képességéről, hogy maga köré tömörítse a forradalmi harcban a dolgozók széles tömegeit. Az IIKP az egész nép eszményeinek-, célkitűzéseinek hordozója, következetesen bevonja a párt zászlaja alá a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, az ifjúságot, asszonyokat, az ország összes dolgozóit, nemzetiségre való tekintet nélkül, és kifejlesztette kapcsolatait más pártokkal és politikai szervezetekkel, beleértve a polgári pártok baloldali csoportosulásait. Ennek eredményeként jött létre az Országos Demokrata Arcvonal. A kor krónikája addig példátlanul heves és átfogó társadalmi harcokat, forradalmi lendületet jegyez föl, mely átfogta az összes társadalmi osztályokat és rétegeket. Miközben a hadsereg részt vett az antihitlerista háborúban, a munkások egyöntetűen válaszolva a Kommunista Párt felhívására ,,Mindent a frontért, mindent a győzelemért!“ — megszakítás nélkül dolgoztak a népgazdaság helyreállításáért, a lakosság és a front ellátásáért. A munkások támogatásával a dolgozó parasztság felosztotta a nagybirtokokat, a naptömegektől elindult.A politikai harc abban csúcsosodott ki, hogy birtokukba vették a község- és vármegyeházakat. Az utcán tüntetések és felvonulások révén a dolgozók milliói adtak egyértelműen kifejezést elhatározásuknak, hogy az ország élére egy demokratikus, a dolgozó nép érdekeiért küzdő kormányt akarnak. Ez 1945 március 6-án teljesedett. Ezen a napon iktatták be az ország és az egész nép demokratikus forradalmi törekvéseit kifejező első demokratikus kormányt, dr. Petru Groza vezetésével. „A március 6-i történelmi jelentőségű győzelem — mondotta pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs —, a néptömegeknek, a Román Kommunista Párt vezetésével vívott forradalmi harcának eredménye, melyet a régi tőkés földesúri hatalom felszámolásáért, egy új társadalmi rend létrehozásáért vívott. A Groza-kormány, melynek megalakulása sem egy egyszerű kormánycserét jelentett, hanem a politikai rendszer megváltozását hazánkban: a munkások és parasztok forradalmi demokratikus hatalmának beiktatását. Az 1945-ös kora tavaszi győzelem emlékénél, minden évfordulója hazafias büszkeséggel tölt el mindannyiunkat azokért a ragyogó eredményekért, amelyeket azóta értünk- el, s egyúttal arra buzdít, hogy újabb fokozott lendülettel dolgozzunk a párt XI. kongresszusa határozatainak vallóra váltásáért. LAKÁSÉPÍTÉS Öt esztendő alatt 5 fős trömbházlakás épült Kovászna megyében. Sinka semmiből indultunk a megyésítés évében, s ma a megyeszékhely új negyedei határozzák meg a város arculatát. De új lakónegyedek születtek a megye minden városában, Kézdivásárhelyen éppúgy, mint Bodzafordulón, Baróton vagy Kovásznán. (Cikkünk a 4—5. oldalon) 19*/7975 IX. ÉVFOLYAM 1071. MÁRCIUS 1., 1346. szám HÉTFŐ ÁRA 50 BÁNI Felkészülten várjuk a tavaszt! Bármily hosszúra is nyúlt a telünk, a mai nappal beléptünk a tavasz első hónapjába. Hogy mindenütt jól teleltek-e az őszi vetések, az majd kitűnik a későbbiekben, annyi azonban máris nyilvánvaló: a tartós hótakaró hasznára járt talajnak, vetésnek egyaránt, sőt, mondhatnók eddig igazán eszményi idő kedvezett a mezőgazdaságnak. Az időjárás azonban tudjuk jól szeszélyes, két-három héten belül a fagyos évszakot meleg napokválthatják fel, ezért a legfőbb tennivaló : a tüzetes tavaszi előkészület megtétele. Minden mezőgazdasági egység vezetője nézzen jól körül saját portáján, kövessen el mindent a nagy tavaszi mezőgazdasági nyitány zökkenőmentes lendületéért, vagyis azért, hogy nyomban a rajtnál időt nyerjünk. A napokban a megyei mezőgazdasági parancsnokság behatóan elemezte a tavaszi előkészületek jelenlegi stádiumát, és átfogó intézkedési tervet készített a soron levő legsürgősebb teendőkről. Mi tetszik ki ebből a részletes munkaprogramból? H Ha tömören summáznék a legfőbb tennivalókat, akkor az eddig elvégzett sokrétű munkálat ismeretében az intézkedési tervnek főként azokra a fejezeteire kell utalnunk, amelyek a gépjavítástól a vetőmagszükséglet beszerzéséig, a talaj tápanyag-utánpótlásának, a műtrágya, a gyomírlőszerek biztosításától a zöldséges, a gyümölcsös sürgető, halasztást nem tűrő teendőire vonatkoznak. A parancsnokság megállapítása szerint a gépesítők befejezték a traktorok és az összes mezőgazdasági gépek javítását. Fő napokban a vezetőkön a sor, hogy megyénk gépjavító központjaiban, állomásain, az állami gazdaságok műhelyeiben tüzetesen ellenőrizzék és vizsgálják felül az egész gépparkot, a gépállomások pedig időben rendeljék meg a köröspataki ellátási központtól az egész kampányban szükséges cserealkatrészeket, hogy a munkálatok idején nélkülözhetetlen alkatrészek ne okozzanak kiesést, s a gépparkok állandóan a teljes kapacitással üzemelhessenek. Jóllehet, a megyei mezőgazdasági szervek idejekorán gondoskodtak a vetőmagszükségletről, egyes gazdaságok mégsem szerezték be a teljes mennyiséget. Bár a vetőmagellátási helyzetkép kielégítő, mégis a gondatlanság folytán több egység vetőmagkészlete kiegészítésre szorul- Kövessünk el mindent, hogy az összes határrészekben bő(folytatása a 2 oldalon) Az 16-os székely felkelés a közös társadalmi harc jelentős mozzanata .A XVI. századi hűbérellenes mozgalmak kiemelkedő eseményét jelenti a közszékelyek 1596-os lázadása, melynek 580. évfordulójáról ma megbecsüléssel emlékezik meg szocialista hazánk. Népünk haladó harci hagyományainak sorába szervesen illeszkednek be a székelyek sorozatos társadalmi küzdelmei, melyek a XVI. század második felében csúcsosodnak meg megújuló népi mozgalmakká. A XVI. század egyébként a hűbérellenes harcok évszázada, ezek nyitányát a székely Dózsa György vezette hatalmas parasztháború jelenti, mely csak érinti még a Székelyföldet, de ezt követően közszékelyek csaknem félévtizedenként tagadnak fegyvert jogaik megvédéséért, „a régi székely szabadság“ helyreállításáért, mely az erdélyi fejedelemségben mindinkább terjedő teljes feudalizálás prédájává vált. Ez a „régi székely szabadság “ olyan társadalmi szervezetet jelentett eredetileg, mely a katonáskodó nép tagjainak viszonylagos jogegyenlőséget szavatolt. Ám a hűbériség terjedése Székelyföldön jen a XVI. században kezdődött, e század már Székelyföld feudalizálásának betetőzését jelenti. A székely társadalomból kiemelkedő primori rend, valamint a lófők közül meggazdagodott kevesek hatalmi eszközökkel jobbágyi sorsba süllyesztik a közszékelyek tömegeit. E folyamat az erdélyi fejedelemség kialakulása után meggyorsul, és a XVI. század derekára jószerével már semminemű különbséget nem fedezhetünk fel a vármegyék s a székely székek társadalmi berendezkedése között. A folyamat egyik legfájóbb jelensége — mely a székely közrendnek haragját leginkább meghatározta —, az adományos hisbérurak betelepítése volt. János Zsigmond, majd a Báthori család magánbirtokának tekintette a Székelyföldet, s azt hívei között osztotta szét. A közszékelység tömegeit már nem egyénenként, hanem falvanként kötelezik jobbággyá lenni, s a kialakuló 100—150 jobbágylelkes birtokok lényegében a belsőerdélyi, több ezer holdas domíniumoknak felelnek meg. A betelepített adományos főurak elleni gyűlölet mellett a székely társadalom maga is megoszlik, kibékíthetetlen ellentét születik a jobbágyságra vetett közszékelyei, ez nincstelen katonai, és a főrendiek között. A XVI. században sorozatosan kitörő közszékely felkelések a hűbériség teljes felszámolását tűzik ki célul, s az „ősi székely jog“ alapján pusztítják el a hűbérurak házait és birtokait. A sorozatosan vérbe fojtott, de rendre meg-megújuló harcok az 1562-es nagy felkelésben csúcsosodnak ki, melyet maga János Zsigmond ver le.Az 1562-es felkelés méretei csak Dózsa forradalmának tömegbázisával hasonlíthatók össze. Az Agyagfalvára összegyűlt székelység vezéreik, Pálfalvi Nagy György és Gyepesi M. L. (folytatása a 7. oldalon)