Megyei Tükör, 1976. április (9. évfolyam, 1351-1354. szám)

1976-04-05 / 1351. szám

MEGYEI VIRÁG TROT.STARJAI. EGYESÜLJETEK ! TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Pártunk megalakulásának 55. évfordulója és május elseje tiszteletére Az első negyedév tervének túlteljesítése A megye ipara 103,7 százalékra teljesítette az elsőő negyedév össztermelési tervét és 104,6 százalékra az árutermelési mutatót. Az első két hónap összevont tervének teljesítéséhez képest — 103,6 és 104,2 — márciusban még hozzáadódott 0,1 százalék többlet az össztermeléshez és 0,4 százalék az árutermeléshez. Ez a növekedés, ha nem is nagy volumenű, mégis azt jelenti, hogy a megye ipara valamivel ismét növelte előnyét abban a nagy versenyben, amely az évi terv túlszárnyalására irányul. Ugyancsak az első két hónap eredményeihez viszonyítva ki kell emelnünk a köztársasági alárendeltségű ilatvállalatok márciusi tervteljesítésének nagyobb ütemét, mert a negyedév végére ezek a vállalatok „feltornászták** magukat a tervtúlszárnyalás megyei színvonalára, szintén 103,7 százalékra teljesítették az össztermelést, és az árutermelésnél is nagyot ugrottak, hogy elérjék a megyei átlagot. Az iparvállalatok közül a negyedév végén is azok mutatják fel a legjobb eredményeket, amelyek az első két hónapján jól indultak. A megyei építővállalat például 124, illetve 137,1 százalékkal a legnagyobb túlteljesítést érte el, míg az Olt textilművek a februári 101,7-ről 104,5 százalékra ugrott az össztermelési mutatónál, a keményítőgyárat pedig a tervmutatók állandó, ütemes túlszárnyalásáért kell kiemelnünk (február végén 106,5. 106,3 volt az említett két tervmutató „állása“, míg március végén 107. 107,4). A kézdivásárhelyi fakitermelő vállalatnak sikerült behoznia a nehéz tél okozta első kéthónapi lemaradást. A munkaerő biztosítása a megye gazddasági fejlődésének jelentős tényezője Hétfőn, március 29-én került sor a Kovászna megyei néptanács V. rendes ülésszakára, melyen megvitatták a megye fejlődése ipari és az oktatásügy közötti összefüggéseket, a szakképesített munkaerő-szükséglet távlatában. E kérdéscsoportokat a megye gyors ütemi gazdasági fejlődése és a foglalkoztatott lakosság szerkezetének alapvető változásának összefüggésében elemezték. 1976—1980 között megyénkben 23 500 állampolgár válik ipari dolgozóvá. A munkaerő-szükségletet ebben az időszakban a megye saját tartalékaiból fedezi — a statisztikai kimutatások és tanulmányok hangsúlyozzák ennek lehetőségét. Az ülésszak figyelmesen elemezte az iskolahálózatot és 17 600 dolgozó szakképesítésének lehetőségét. A szakképesítés alapját a különböző jellegű szaklíceumok képezik. A szaklíceumok 14 655 I. és II. fokozatának végzettjéből 9 421 kerül a termelésbe. Emellett 2 700 dolgozót képeznek ki más megyékben, olyan iskolákban, melyekkel megyénk nem rendelkezik. 7 000 dolgozót szakképesítési tanfolyamokon képeznek ki, 3 800 más megyében tevékenykedő szakképesített dolgozót pedig hazahoznak. A líceumi hálózatnak tehát a szakmunkás-képzés fő útjává kell válnia. E hálózat állandó javításával, melyet az 1976—1980-as időszakra pontos programok rögzítenek, pontosan nyomon kell követni megyénk gazdasági, társadalmi fejlődését és a munkaerőképzés összhangját. A tanulók líceumi felkészítését széles skálán kell elvégezni, mely lehetővé teszi a végzettek nagyfokú mobilitását, sokoldalú ismeretek alapján felhasználásukat az ipari és mezőgazdasági tevékenység különféle területein. A megyei néptanács végrehajtó bizottságának figyelme kiterjed arra, hogy a tanfelügyelőség biztosítsa a szakmai oktatás anyagi feltételeinek bővítését, különös hangsúlyt helyezve a műszaki, gyakorlati felkészítésre az elméleti és gyakorlati oktatás szoros összekapcsolásával. Az ülésszak jóváhagyott egy intézkedési tervet, mely összehangolja a termelés szükségleteivel az iskolahálózat fejlődését 1980-ig; a terv megvalósítását évente újraelemezik, és ennek alapján a szükségleteknek megfelelően intézkednek. A vitán, melyen részt vettek iskolaigazgatók és vállalati vezetők, hangsúlyozták a pályaválasztás, az iskola és a patronáló vállalat kapcsolatainak, az oktatásügy anyagi alapjának és minőségének, a tanügyi káderek és oktató mesterek továbbképzésének egy sor vonatkozását. Az ülésszak lehetőséget nyújtott tehát a napirenden szereplő kérdés mélyreható elemzésére, egy konkrét tevékenységi terv kidolgozására, mely hatékonyan megoldja a felmerülő kérdéseket. tavaly! Lehet, sosem fogunk többé találkozni ebben az életben. (S mivel több amúgy sincs, így hat egyáltalán.) és egyetlennek, véglegesnek tekintvén a néhány percnyi ismeretséget, elmondom . .. Kovásznáról hazafelé jövet, egy percig megálltunk vendégemmel, vissza kellett néznie még egyszer Barátos határából Komandó felé, a Kárpátok karéja felé — kékebb, feketébb volt a hegyvonulat ebben a tavaszi aranyfényben, s az alföldi ember nehezen s több lélekkel válik meg az ilyen látványoktól . Aztán vissza a kocsiba, hogy egy kilométerrel arrébb hozzánk hasonló búcsiszkodókat találjunk, nem is az út szélén, hanem néhány méterrel bennebb, a szántóföldön. Egy-egy marék földet morzsolgattak, valamit magyaráztak, aztán ismét lehajoltak az őszi igetésre. Ó, nem lep meg az ilyen látvány, hiszen a határ tele most gazdákkal s gépekkel, mindenik faggatja a földet — mit ígér az idénre ? Van-e szüksége valamire még április elején ? De ez a két ember nem gazda volt, még csak nem is gazdászkinézésű, kimondottan jól öltözött — hogy ne mondjam, elegáns — férfi volt. És a brassói rendszámai kocsival voltak. Mit ígér a föld az idén? Milyen termésre lehet számítani ? Milyennel mutatkozik az őszi vetés Kovászna megyében ? Ez érdekelte a két brassói férfit, s bizony mondom nektek, sok mindenre lehet számítani, ha más megyében járván, lehajlik az ember ott is a vetéshez; ha más megyében járván, odahajlik az ember egy-egy üzem vagy állami gazdaság mellkasához, meghallgatni, milyen a szíve verése, mit ígér benne a munka ... Ezen gondolkoztam hazafelé, elválván a két brassóitól, akiket így ismertem meg, pedig egy szót sem váltottunk, csak éppen visszanézett alföldi illetőségű barátom a hegyeinkre, csak éppen észrevettem két embert, akik más vidékről jöttek, s Kovászna megye búzaföldjén meditáltak a termésről. De egy életre megjegyeztem ezt a tavaszi képet, minden verőfényével, szép derűjével, s a két idegennel együtt. CZEGLI ZOLTÁN Értékes napok A mezőgazdasági termelés sikere gyakran néhány alkalmas nap kihasználásán múlik. Mindmáig általános szabály maradt a vetés korai elvégzése. Több növény esetében ezt úgy értelmezzük, hogy a földbe került mag a hó levét hasznosítja a csírázás megindulásához. Gyorsan, mondhatnánk, váratlanul köszöntöttek be nálunk a meleg napok. Mindez nem érte felkészületlenül sem a gazdaságokat, sem a mezőgazdasági gépállomásokat. Annyiban módosult a helyzet, hogy a sürgősségi időszakok egymásba fonódtak, s néhány kivétellel (kukorica, egyes melegigényes zöldségfélék stb.) párhuzamosan mindenféle vetőmag talajba kívánkozik. Meglepő, hogy ezekre az alapszabályokra még mindig fel kell hívni egyes termelőszövetkezetek figyelmét. Kökös, Uzon, Kilyén esetében nem lehet szó számba vehető eltérésekről, ami a természeti adottságokat illeti. Kökösben vetik az árpát, és gyors ütemben válogatják, készítik elő a burgonya-vetőmagot. Azonban hasonlóképpen, milyenben a mezőgazdasági irányító szervek ösztönzésére van szükség, hogy előkészítsék a mákvetést. A ráérősségért mázsás terméskieséssel kell majd a betakarításkor fizetni. A tavaszi munkák szorgalmazása érdekében szombat és vasárnap rekordnap volt. Vissza nem térő lehetőség az idén, hogy a mezőgépészek, a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok munkásai nyújtott műszakban dolgozva, alaposan kihasználva a munkaidőt, szántóföldön, kaszálón és legelőn elvégezzék a legsürgősebb tennivalókat a maximális terméshozamok megalapozásáért. Most már minden gazdaságban lehet dolgozni. A talajsimítást 11—12 000 hektáron elvégezték, és vetésre előkészítve áll mintegy 4 000 hektár. Több termelőszövetkezet határában máris elindultak a vetőgépek. A tápanyagvisszapótlás is kedvező ütemben haladt az eddigiekben, mert 20 000 hektár területen már elszórták a műtrágyát, kiszállítottak a szántóföldekre 128 000 tonna istállótrágyát, 3 800 hektáron pedig szét is terítették a szerves tápanyagot. Következik a tavaszi kampány legfontosabb szakasza. Minél rövidebb időn belül kerüljön a kifogástalanul előkészített talajba a vetőmag. FILÖP ZOLTÁN A termőföld védelmében A rövidebb gyűfűszál lra kizárólag megyei vonatkozású lecsapolási vagy árvízkérdésekről akarjuk tájékoztatni az olvasót, akkor joggal kiválaszthatjuk a Feketeügy vízgyűjtő medencéjét. Ki sem kell lépni a megyéből, s egy kalap alatt megírhatjuk az összes vízgazdálkodási problémákat, a felső szakasztól a torkolatig. A nem éppen ártatlan folyócskának megnéztük mind a két végét. A forrásvidéken engedelmesen és jóindulatúan magába fogadja a réti agyagtalajok, a fakószürke és vörösbarna erdőtalajok lecsapolócsatornák útján továbbított vízfeleslegét, s így ha közvetve is, de hozzájárul a sikeresebb mezőgazdasági termeléshez. A kökösi torkolatnál azonban megvadul, s a jelek szerint következetesen arra törekszik, hogy ezt az igyekvő szövetkezetet két vállra fektesse. Ennek a téesznek jutott sorshúzásnál a rövidebb gyufa, de ez alkalommal TOMPA LENO (folytatása a 4—5. oldalon) 1976. ÁPRILIS 5., 1351. szám IX. ÉVFOLYAM IJETFŐ ÁRA 50 BÁNI (Gergely Béla felvétele)