Megyei Tükör, 1976. június (9. évfolyam, 1360-1385. szám)

1976-06-01 / 1360. szám

Mennyi hűsítőt iszunk a nyáron ? A válasz — kétségtelen — attól is függ, milyen meleget hoz a nyár, de attól is, hogy a megye élelmiszeripara mennyit állít elő ebből a keresett cikkből. A gazdasági és társadalmi tevékenységet ellenőrző megyei munkástanács felmérése azt mutatja, hogy a múlt évhez viszonyítva — amikor csak 196 000 litert termelt a megye helyiipara és szövetkezetei, de a kereskedelmi vállalat „behozatala“ folytán 627 000 liter volt az összfogyasztás — sokkal többet ihatunk az idén, mert a megyei termelés maga túlhaladja az egymillió litert, míg a más megyékből szerződött hűsítővel együtt majdnem másfél millió liter lesz a felhozatal. Fejenként tehát több mint 7 literre emelkedik a fogyasztás a tavalyi 3 liter helyett. A múlt évben csak a fogyasztási szövetkezetek foglalkoztak hűsítőitalgyártással. Az idén a helyiipar is hozzákezdett — Élőpatakon, a borvízpalackozással párhuzamosan — a hűsítő italok előállításához és palackozásához. A választék is szegényes még: a helyiipar egyetlen, a szövetkezetek is csak háromféle hűsítőt gyártanak, azokat is mind külföldről behozott nyersanyagból, zúzott, vagy sűrített citrusfélékből. A választék bővítésére a helyi iparnál most foglalkoznak a laboratóriumi kísérletekkel, hogy a helyi nyersanyagokból, a bodzavirágból gyártsák a Flóra elnevezésű hűsítőt, és az ártéri tamariskából (népiesen kutyabengének is nevezik) a Tinel nevet hordozó hűsítőt. Az említett felmérésből kialakult helyzetkép hiányosságainak gyökeres megoldását az új beruházások hozzák meg. Ebben az ötéves tervidőszakban olyan korszerű termelőegységekkel bővül a megye élelmiszeripara, amelyek kielégíthetik a hűsítő szükségletet. A Kalász helyiipari vállalat most indítja be egy új, hűsítő italokat, jeget és ecetet gyártó üzemegység építését Sepsiszentgyörgyön. A gyárnak a jövő év júliusában kell megindítania a termelést — a terv szerint — 2 400 üveg hűsítő palackozásával egy óra alatt. A kézdivásárhelyi Poliprod helyiipari vállalat azonos kapacitású hűsítő ital és szörp előállítására épít gyárat, melynek munkálatait a jövő évben kezdik meg és 1970-ban adják át a termelésnek. Ez a gyáregység az erdei gyümölcsök feldolgozásából állítja majd elő a hűsítő italokat, tehát arra számíthatunk, hogy üzembe lépésével még jobban bővül a választék, no meg kevesebb valutát kell fordítani a nyersanyagbeszerzésre. A fogyasztási szövetkezetek is beütemezték egy korszerű közélelmezési komplexum építésének megkezdését a jövő év harmadik negyedében, s az új egység évente 260 000 liter hűsítő ital előállításával — úgy véljük — hathatósan hozzájárul a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Már ami a hűsítőket illeti. Nemsokára mindenütt megjelenik a piacon a Flóra és a Tinel nevű hűsítő, s az év végéig a helyi iparnak és a szövetkezeteknek arról is gondoskodnia kell, hogy a választék még 5 féle hűsítő gyártásával bővüljön, amelyeket erdei gyümölcsökből — málnából, szeílerből, áfonyából és vadcseresznyéből — állítanak elő. Elég sok tehát — és sürgős — a tennivaló az üdítőitalok iránti kereslet kielégítése érdekében. MAROSI ZOLTÁN Gergely Béla felvétele Tanévzárás a politikai-ideológiai oktatásban (folytatás az első oldalról) munkatermelékenység növelése, termelési költségek csökkentése, a minőség, a gépi és emberi erők, valamint a munkaidő ésszerű kihasználása, a munka tudományos megszervezése. És így kerülnek a záróviták homlokterébe más nagy fontosságú kérdések pártunk külpolitikai alapelveiről, a hazai munkásmozgalom történetének jelentősebb mozzanatairól, az RKP tudományosan megalapozott felfogásáról a nemzet helyével és szerepével, nemzetiségi politikánk főbb kérdéseivel kapcsolatosan. Ezzel egyidőben az eddigieknél jobban előtérbe kell helyeznünk a világnézeti nevelés problémáit, a jelent és jövőt formáló ember erkölcsi jellemvonásainak alakítását, a szocialista etika és méltányosság elveinek, normáinak érvényesítését. Köztudott, hogy a politikai nevelés akkor minősíthető sikeresnek, ha az elméleti ismeretek is gyakorlati érvénynyel járnak. A záróviták sikere megköveteli, hogy a kijelölt könyvészeti anyag mellett a hallgatókkal — attól függően, hogy milyen munkaterületen tevékenykednek — megismertessük pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP megalakulása 55. évfordulója alkalmából a fővárosi nagy népgyűlésen, a Szakszervezetek kongresszusán, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenárisán, az RKP KB április 14-i plénumán megtartott expozéinak tartalmát, lényegét. Mindez feltételezi, hogy a pártszervek és -szervezetek megteremtsék a szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket a tanév sikeres zárására. Értjük ez alatt a propagandisták alapos felkészítését, amelyekre városonként kerül sor. Szükséges ugyanakkor a szemléltetőanyag rendezése, csoportos konzultációk, megbeszélések szervezése. A politikai-ideológiai nevelésben, az általános művelődésben a kommunisták, az összes dolgozók politikai-ideológiai képzésében, szocialista öntudatuk fokozásában a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom időszaka által igényelt szinten magasabb követelményeknek kell érvényesülniük. A zabolai néptanácsnál lejegyezzük Petőfalva házi gazdálkodásának adatait. A helyzetismerethez tudnánk ki azt, hogy a távlati községfejlesztési terv nem tűzi ki cél ennek a falunak a gyarapítását. Sőt! De ne vágjunk a demok elé. A szövetkezeti tagok között 23 hektár szántót ostottak ki kerthelyiségnek. A beépített terület mindössze 5 128 belteleknek van házszáma, s a maroknyi faluban mindössze 261 lelket vett nyilvántartásba a statisztika. A férfiak igáznak, Kézdivásárhelyen asztaloskodnak, építenek, van Zabolára járnak dolgozni. A falu négyosztályos iskoláiban mindössze 8 gyerek koptatja a padokat. Akik az utólt 15 évben elvégezték a nyolc osztályt, azokból egy semmarít a faluban. „Itt senki nem házasodik“ — mondják. A is hozzá kell fűzni a bemutatáshoz, hogy Petőfalva nem szrong valahol isten háta megötti elszigeteltségben, zord hegy között. Ott sütkérezik gyanútlanul és rusztikus bájjal a flsőháromszéki síkság szíve táján. Eddig látszólag rendjén mennek a dolgok. Ahogy nem vagyon írva a nagy könyvben. Akkor fogunk gyanút, amik a nyilvántartásból kiböngésszük a háztáji állattenyészt mutatószámait. Ugyanis a falu a 258 juh, a 123 sertés, a kel 1000 szárnyas jószág és a 73 méhcsalád mellett mindönszé egy fejőstehenet és 3 darab növendék marhát is láp .,Ha még megvan a tehén“ — bizonytalankodnak a népi nácinál. AZ UTOLSÓ MOHIKÁN Faragó Dezső portáját, ahol az egy szál háztáji telit megtaláljuk, még nem nyilvánították védett területnek áll Bözsi az istálló sarkában, s a fara felöl jóforma, görrödő szőrű bikaborjú türelmetlenkedik. Bárhogy ugrat rál, számot tart rá a húsipari vállalat. Elődjét február adták át 375 kilós súlyban, s hozott a házhoz közel 5 500 és 260 kiló kukoricát Bözsi, a család kedvence Gelena származik, s igazán jóra való tehén. Küllemét tekintve fű alkatú, 700 kilós, 6 éves, csipkézett, világos foltos, tarka marha. Naponta—12 liter tejet ad, s eddig világra hozott három borjút. Barátságosan hozzádörgölőzik a gazdájához, mintha érezné, hogy róla beszélnek. „Kellett a gyerekeknek a tej. A Keresztes útig megvettük a községi út két oldalán termő füvet, hogy legelhessen, de a tavaly még vásároltam 30 mázsa szénát is. Ha a faluban többen tartanának tehenet, akkor szerte őrizhetnénk a csordát. Tavaly 250 liter tejet le is szerződtünk, s ha nem kellene Imecsfalvára áthordani, és lenne legelő, 1 000 litret is szerződhetnénk. A többi elkel a faluban és a háznál. Kár nem származik a Bözsi gondozásából, még igázzuk is.“ HA ÚGY LENNE, AHOGY NINCS Furdalja az oldalunkat a kíváncsiság. Miért maradt erre az árva Bözsire a teljes háztáji tejtermelés? Héjjá Árpád, a petőfalvi farm raktárnoka, egyesek szerint a falu eleven lexikona, szívesen tájékoztat. Elsősorban a közös tulajdonban levő állatokra kell gondot viselni, azoké a takarmányalap, a legelő, azoké az elsőbbségi jog a termelés országútién. Mindez természetes, elvégre szövetkezeti gazdákról van szó. A legnagyobb mulasztás a jelek szerint az, hogy a falu határában nem tettek meg mindent az eddigiekben a takarmánytermő terület maximális kihasználásáért. A szövetkezet istállóitól egy hajításnyira levő 40 hektáros legelő az utóbbi csapadékos években leromlott. Abból alig 25 hektár használható, a többi savanyú füvet termő, vizenyős, gólya vadászterület. A réti kaszálóból 27 hektárt tönkretett az állandó vízfelesleg, ott sem terem jó minőségű széna, így néhány évvel ezelőtt az osztóalapral alig félkilónyi széna jutott a teljesített munkanapokra. A szalma, polyva ugyancsak elkelt a közös állomány jászlaiban. A falusgelejére alig lehetett beszorítani a háztáji szarvasmarhákat pásztort külön nem fogadtak, s a téesz teheneivel együtt rejjel hétkor kicsapott jószág délután 5-kor már rákerült. A gazdátlan állatok elbitangoltak a faluban, megdézsmálva a kerteket, mindenféle terményt. A falon tilosban mászkáló tehenek miatt sok bosszúság érte a tulajdonosokat. A könnyebb utat választották, s eladták őt a 160— 70 fejőstehenet, amit 1963-ig még minden nehéd árán megtartottak. Palkó Vince fogatos beköthetne az istállóját akár nyolc darab állatot is, de azt mondja, hogy akkor otthon is kellene maradjon mellettük. Tágas gazdasági étéképületei vannak. Mikor volt tele utoljára a csűr ? ,,A tanévben. Globális akkordban 80 mázsa szénát, csináltam, s ezt elálltam a gazdaságnak, kilóját egylejes áron. Csak mi nem fizették ki.“ Az ellenértéket nyilván megkapja elüb-utóbb. Ebben nem is kételkedik De! „Egyéb takarmányoz nem jutunk, manapság 200 lejt is megér egy mázsa sa, azzal én nyáron nem tartom a tehenet. Ki veszi ki ezt értékét belőle? Ha nem lehet kicsapni az állatot, ingyen ITM feli“ Az érvelés világos. Zöldtakarmány, legelő kell a stófalviaknak. Mégpedig jó legelő. S Veress Albert figyeli a mérlegháznál kiborítskoó lési eszmecserét, végre szóhoz jut. ,,Beteg többet nem, de egy fejőstehenet most is eh, 0"' egy, kicsapni nem lehetett, bent nem tarthattaitt^myiram Ennyi az egész.“ Az idén megjöttek a vízlecsapoló árkolást,létesitési munkálatokat végző gépek. Ha jó munkát S-fr!~ nek nyomán a kaszálók és legelők hozama bizton,a válik, javul a fű és széna minősége, a téesz vezetősége ^ Jfv*0 gondoskodhat a háztáji állatok takarmányalapj0'^ bizonyosan ismét összeáll a 60—70 tehenes csorda■ ° c egyhangú véleménye szerint ennyire futná még az állattenyésztői kedvükből, s ennyihez kényelmesen van férőhely az istállókban. Petőfalván még nem bontják a csűröket, istállókat, hogy a faanyagból a vásárló valahol nyaraló villát építsen. Faragó Dezső utolsó tehene lehet az első is ebben a hajtűs kanyarban. Bizonyítja ezt a gazdaság központja, Tamásfalva, ahol ugyancsak volt idő, amikor három tehénre csökkent a tehenek száma, de most ismét a százas létszám körül járnak. EGY HÍJÁN HÚSZ Márk Csaba, a farmvezető, ismeri a falu gondját, baját, hiszen a szomszédból, Szőröséről származik. Őt a farm problémáival kapcsolatosan faggatjuk. 380 hektár mezőgazdasági területtel rendelkeznek, ebből 100 hektár rét és legelő. A falu szarvasmarha-állománya régen sem volt több, mint 340— 360 darab. Akkor vagy 70 hektárral több volt a föld is A közösség istállóiban most 300 körüli állatlétszám van - tehenek, hízóba állított borjak, igás ökrök. Ezenkívül 40 ló és csikó, s 62 darab anyakoca képezi az állományt. Dicséretükre legyen mondva, még egy 25 családból álló méhészetük is van. A juhokat az erdőn legeltetik. Csak annyi a panasz, hogy, amíg ők betartják az utasítást, és amikor bereked a nyáj, zárva tartják a sereget, a zabolai juhászok tarolják a szénafüvet. Ezt a panaszt a községi néptanács és a téesz vezető tanácsa igazán orvosolhatná. Ehhez nem kell magas szintű diplomáciai közbenjárás, csak a termőterületek védelmében hozott törvények következetes gyakorlása. Amikor kikanyarodunk a faluból, számba is vehetjük a szerződő feleket. Ott kapáltunk az imecsfalvi út mellett Köszönünk, s barátságosan visszaintegetnek. 19 szalmakalap és fejkendő, 19 kapa mozog ritmikusan a munka ütemére Valaki hiányzik. Tatán beteg, talán tejért ment a városba, talán útban van a kilencedik gyerek. TOMPA ERNŐ Petőfit Ina — egy telenes falu Il&Vid TITOK Tanácskozás a zajártalomról Árkoson, az Agronómusházban, tartották meg szombaton a fül-orr-gégész szakorvosok országos tanácskozását, amelynek témája az ipari zajártalom és az ellene történő védekezés volt. A tanácskozás egyik szünetében megkértük Ştefan Gărbea docens-doktor egyetemi tanárt, a fül-orr-gége társaság elnökét, vázolja fel olvasóinknak a tanácskozás tartalmát. Mindenekelőtt arra szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy a tanácskozás témája, az ipari zajártalom, igen sokoldalú megvilágításba került a résztvevők felolvasott közleményeiben. Magam is tanultam belőlük. Itt azonban ne beszéljünk orvosi szakkérdésekről, hanem arról, amit a közönségnek is tudnia kell a zajártalomról : a tartósan zajos környezetben dolgozó embernek nem csak a halláskészségét károsítja a zaj, hanem hangszalagjait is, mert a zaj miatt hangosan kell beszélnie. Ezért a tanácskozás arra a következtetésre jutott, hogy a zajos munkahelyre kerülő dolgozót már alkalmaztatása előtt vessék alá fül-orrgégészi vizsgálatnak, hallószerve elviseli-e a tartós zajártalmat. A zajos környezetben dolgozókat rendszeres időközönként kell a fül-orr-gégész szakorvosnak megvizsgálnia, hogy elejét vehessék a zajártalom olyan fokú súlyosbodásának, amely aztán kiesést okoz a munkából. Ugyanezt az előzetes szakorvosi vizsgát ajánlja a tanácskozás az ipari líceumok tanulói számára. Külön dicséretet érdemelnek a Kovászna megyei fül-orr-gégészek, akik a tanácskozást kezdeményezték. Sokat mond maga az a tény, hogy egy most iparosodó megye szakorvosai figyeltek fel a zajártalom kihatásaira és kezdeményezték a tanácskozás összehívását megyéjükben — fejezte be nyilatkozatát Ştefan Gârbea professzor. Dr. Gündisch György, a marosvásárhelyi fül-orr-gégészeti klinika orvosa mutatott be a tanácskozáson különböző típusú fülvédőket. Dicsérőleg szólt arról az érdeklődésről, amelyet ezeknek alkalmazása iránt tanúsított az Olt textilművek ott levő munkavédelmi felelőse, Pildner András mérnök, aki viszont elmondotta, hogy a jelenleg kapható fülvédők kényelmetlenek, zavarólag hatnak a munkásokra, s éppen ezért nem is viselik azokat. Megegyezés jött létre közöttük, hogy a fülvédők próbáját a textilgyárban ejtik meg. íme, a tanácskozás első gyakorlati haszna... (N. Z.) Ruha István Sepsiszentgyörgyön . M Nga a művészek ismerik a titkos^ napp^r lehet újra megfogalmazni a közhelyet, hogy az vonzóan érdekes iyen, hogyan mondhatják el megyfy n a százszor, ezerszer elmondott mint kell újjávarázsolni ami főben talán kissé megkopott már. Ez titok nem is olyan bonyolult, a mester számos csínja-bínja között talán az egyszerűbb: ezért élnek vele olya®evesen, csak a valóban nagyok. Az van szó csupán, hogy hinni kell bán, amit előadnak, az első élmény jj áhítatával kell közeledni hozzá, tnteséggel és alázattal. Ha a technikai készség terén minden rendben vas produkció hatásához nem férhetőőség. És ilyenkor még az is üdén csg az interpretáció jóvoltából, ami előtt egyébként kissé már eljárt az is hogy Ruha István menynyire tilja ennek a fortélynak, azt Csajkav ij népszerű hegedűversenyének atos sikerű előadása is ékesen bizonyítod Ruha István — s erről zenei világörmenyeket járó korában a moszkva nemzetközi Csajkovszkij-versenyen mindenkit meggyőzött — eszményi interpretátora a nagy orosz komponia muzsikájának. Hihetetlenül interv dallammintázása, kontábilis igénye, tökéletes hangszeres tudása egy nagy művész kivételes színvonalú, szuggesztív kifejezését szolgálja. Igen gazdag repertoárjában előkelő helyet foglal el ez a versenymű. Minden évben nagy kedvvel tűzi műsorára. (Az előzetesen megjelölt műsorát a művész kérésére változtatták meg utolsó pillanatban . — A sepsiszentgyörgyi közönség komoly műsort érdemel — mondotta.) Az elmúlt két évtizedben rádióban, hangversenyteremben gyakran hallhatjuk őt. S mindig élvezettel. Mert e zenében — de nemcsak e műben, valamennyi versenyműben — a vele való találkozás, koncertteremben vagy az éter hullámain, bármit játszik is, a hallgató egyik legnagyobb öröme. Kiemelkedő, sokáig felejthetetlen produkciója volt az újabb Csajkovszkijelőadás, hisz a mű — a művész észrevehetően remek diszpozícióban játszott — szinte teljesen újjászületett Ruha István megkapó, szárnyaló előadásában. Szinte leírhatatlan volt az a hatás, amit ezen az esten hallhatóságára gyakorolt. S nemcsak a versenyműben, Ciprian Porumbescu Balladájának előadásában, valamint a ráadásban minden hallgató érezte, hogy több, gazdagabb lett Ruha játéka alatt és után. Ezért is búcsúzott oly nehezen kedvenc művészétől. NAGYSZALMÁGYI JÓZSEF &GHHO Kinek hogyan kezdődik a hét ? Mm ennek a huszonnégy esztendős, ikei négygyermekes fiatal algóra bizony elég rosszul. Mert így bél. és tessék haragudni, hogy parassa zavarom, mindjárt elmondok indent, s aztán megyek is. Itt van a két gyermek (valóban itt van iilettem, egyik három-, másik ötévi lehet, tiszták, gondozottak, akárt anyjuk), betegek voltak mindketten az éjszaka, meg lehetni, be van dagadva a két füle (öt. (valóban van mit megnézni rajtul az egyiken különösen: veszélyt fültedagadás), én nem hiányzoi soha a munkából, mert akkor épesebb a fizetés, haragusznak is a leszerek az olyanra, betegszabadsáot sem szoktam kivenni, de most pilázas éjszaka után el kellett keznem, s beviszem a két gyemket a klinikára, hogy ne kelljt délutánig migy holnapig várnihát ott kávézik a doktornő s még itten, rámtámadnak, hogy lógok a munkahelyemről, azért hozom,pxjem a körbe vagy rakjam körhiba, azt mondja, mert úgyis vagyok elegen, kikergettek, hogy ilyenek vagyunk mi, s mind ilyesmit, hogy szégyen, még mások is megrestelljék a dolgot, akik hallották, hát ha olyan munka van, s a mester, Szonda László megkér, én a nyolc óra után is elvégzem, ők mért nem tudták megnézni ezt a gyermre kecskét, én megvártam volna azt is, amíg megisszák a kávét. Kérem, az uram a textilgyárban dolgozik, mint szakmunkás, gépen, én is dolgozom, iskolázottak vagyunk, négy gyermekkel, hát mért kell így bánni velünk, Köcher igazgató ha arra jár, naponta megkérdi, hogy vagyok, mert én sem vagyok az az egészséges, és akkor így bánjon egy orvosnő velem. Ezt akartam elmondani, ne tessenek haragudni a zavarásért, jó napot. Hát igen, jobb napok kellenének, mint ennek az asszonynak ez a hétfői. Mert miből is áll a jó nap ? Egy kis jó egészségből, jó munkából, jó tiszta humanizmusból, de ez az asszony azt mondja, hogy a jó napokból kimarad az ilyen klinikai fogadtatás. Igaza van. Csak gyógyulnának meg azok az apróságok... (czegő) mindern kit . Nyárelő JÚNIUS ELSEJE — nyár van tehát ismét, maholnap nyár. Hegyi ösvényeken sérül fölfele a tavasz az ő virágaival, s egy közeli faluban jókedvű legények lefejezik a májusfát. A hajnalok mélyén, a kertek végében, de még a tömbházak közt is, hol madárbíróvá vastagodtak már a fiatal faágak, megszólal a házi rozsdafark, a kakukk, rigó, majd a széncinke ; az erős fényben felzúgnak Orbán bogarai, rajzanak a méhek. Elárad a nyár a Szépmezőn, s távoli rétek megtelnek a jázmin és zsálya meleg szagával, első füvet vágnak hersegve a kaszák, s a száradó szénából illong a somkóró illata. Nyárelő van, maholnap nyár. Még csak meg-megmutogatja melegét, nagy szusszanásokkal el is fujdogálna tőlünk a Nemere, de Sepsiszentgyörgyön már átlagos 13,3 C°-ot mérnek, s Kovászna-patakának vize délre felmelegedik. Meg-megállnak a répasor végén a kapások és Medárdot lesik : áill-e ez esztendőre a régi regula, miszerint, ha május 8-án eső esik, negyven napon át ugyancsak hullni fog. Meglátjuk. Dolgozni kell addig is : nyár van. És érnek, asszonyosodnak a lányok, s ha férjhez készülnek őszire, most szedjenek lepedőbe harmatot, fürödjenek meg hajnali pataki v izében — ezen múlik minden, meg a nyáron; — a nyár ugyanis szép, a nyár meleg és nehéz —, hiszen dolgozni kell. (( á.) VI.I KÖNYVEK A SEPSISZENTGYÖRGYI KÖNYVESBOLTOKBAN : Defoe, Robinson Crusoe (15.50), Szabó T. E. Attila, Ezerjólű (10,50), Váli József Üveghegy, versek (4,25), Béke György, Szilágysági hepehupa, II. kiadás (8,00). 1830-BAN KÉSZÜLT VÍZIMALOM átépítésébe fogtak a csernátoni fiatalok. A falumúzeum kertjébe újraépített malom használhatatlan alkatrészeit is pótolják, a kereket például Ozsdoláról szerezték be. KEMPINCNAZ ÉPÜL a Rétyi nyíri halastó mellett, falatozóval és két öltözővel. A helyi építőcsoport vállalta, hogy az épület június 10-től a pihenésre, szórakozásra, fürdésre vágyók rendelkezésére áll. EMELETES ÁRUHÁZ épül Bardócon, a községrendezési tervek szerint megjelölt új községközpontban. Régi szükséglet, sokat hangoztatott hiányt fog pótolni az új létesítmény, ezért vállalta a lakosság, hogy a nem szakképzett munkásokat igénylő munkálatokat társadalmi összefogással végzik el. GELENCÉN GYORS ÜTEMBEN halad az új tömbház építése. Az építőcsoport és a község lakóinak lelkiismeretes munkája eredményeként, az épületet a tervezett határidő előtt átadják. ELEKTROMÁGNESESSÉG címmel tartott előadást május 31-én, hétfőn, a Pedagógusok Házában dr. Mártok Ferenc kolozsvár-napocai egyetemi tanár a megyeszékhely és a környékbeli iskolák fizika szakos tanárai számára. Ugyanakkor Téglás Ferenc közgazdász, a megyei pártkabinet munkatársa. Kovászna megye gazdasági és társadalmi fejlődésének távlatairól beszélt. A NEMZETKÖZI GYERMEKNAP köszöntésére a Pedagógusok Házában óvodás gyermekrajzkiálatást rendeztek. TÖBB MINT 5 MILLIÓ LEJ TERVEN FELÜL Kovászna megye kisipari szövetkezeteinek dolgozói kiemelkedő megvalósításokkal köszöntötték a Kisipari Szövetkezetek V. Országos Kongresszusát. Az év első öt hónapjára eső árutermelés és szolgáltatások tervét, május 20-án teljesítették, s ezzel a hónap végéig több mint 5 millió lej többlettermelést valósítottak meg. Havonta ritmikusan teljesítik túl a tervet, s így minden biztosíték megvan arra, hogy az 1976-os évre tett 100 millió lejes vállalásukat teljesíteni tudják. Kiemelkedő eredményeket ért el a sepsiszentgyörgyi Szorgalom szövetkezet, valamint — az 1975-ös év szocialista munkaversenyében országos második helyet szerzett — Kovásznál Lendület szövetkezet; előbbi 2,2 millió lejes, utóbbi 900 ezer lejes többlettermelést ért el. Az év első négy hónapjában megvalósított többlettermelést az egy főre eső munkatermelékenység 6.8°/o-os növelésével érték el. BEDE FERENC O ’ „ROSSZ SZOMSZÉDSÁG : TÖRÖK ÁTOK A bardóci békéltető bizottsági jegyzőkönyvekben olvasom : „L. V. és kutam mellé vizelt, az égette ki a herét.“ (F. S.) „F. S. mérgezett répát dobolt a kutamba. Ha idejében észre nem vesszük, eddig mind meghaltunk vóna.“ (L.V.) „L. V. 1936-ban pisztolyt tartott magánál, hogy T. F.-et meggyilkolja“ (F. S.) „F. S. tartott pisztolyt, de én beledobtam a Kormos vízibe." (L.V.) Talán fölösleges is mondani, hogy L. V. és F. S. tőszomszédok. A mérgezett répát és a herét laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá. Az eredményre sajnos még várni kell. Addig is : nem kellene az ilyen szomszédokat megvizsgáltatni ? JÚNIUS 1., KEDD napkelte : 4,35 napnyugta : 19,53 eltelt : 153 nap hátra van : 213 nap Nemzetközi Gyermeknap Tunézia Köztársaság nemzeti ünnepe Általában szép és meleg idő, változóan felhős égboltozattal. Záporokra és zivatarokra is lehet számítani. Gyenge légáramlás. Hőmérsékleti határértékek : minimum: 7—10, maximum I0—23 fok között. 1.00: Tévéiskola: 10,00: A társadalomtudományi kabinetben ; 10,20: Dalok és versek a szonda, munkások életéről; 10,40: Rajzfilmek; 11,55: Telex; 16,00: Tévéiskola; 16,30: Francia nyelvlecke (haladóknak); 17,00: Telex; 17,05: Képzőművészet; 17,30: Mezőgazdasági szakoktatás; 10,10: A világ körül Tunézia; 18,30: Hirdetések; 18,35: Riport egy bukaresti pionírházból; 18,50: A Nemzetközi Gyermeknapra; 19,20: Ezeregy este; 19,30: Esti híradó; 20,00: Románia ma, Románia holnap; 20,40: Tévészínház. A román dramaturgia hónapja keretében Paul Everac: A kék szem című darabjának II. része; 22,10 Napi eseménykrónika. Corslea, A gyufaárus kisleány — Gyemekszínház 13 órakor (óvodásoknak) és 17 órakor KEDD : 6,30—7,00: Reggeli híradó. 13,00—14,30: Zenés portré. A mikrofonnál Emil Simon karmester. Riporter Balla Zsófia. Párbeszéd a rádióhallgatóval. Könnyű, zene. Az író jegyzetfüzetéből. Barabás Iáster Magda énekel. Gyermekeink — versműsor. 14.30—15.30. 24 óra. Könnyűzene. ’ Tudomány, termelés, társadalom — szerkeszti Rostás Zoltán Dzsessz. Hírek, sport 18:00—19:30. Hírek, tudósítások.Zenés posta. Dolgos hétköznapok — szerkeszti Kovács István . Újító szellem a gyergyói bútorszövetgyárban Jó napot, elnök elvtárs ! — Balánbánya néptanácsi munkájáról. Salamon Kálmán és népi zenekara játszik. 19.30— 20.30: Hangos híradó. Zsibongó — ifjúsági műsor. Szerkesztő: Polacsek József. — SEPSISZENTGYÖRGY — MŰVÉSZ : Déryné, hol van ? — színes magyar film (9. 11, 16, 13 és 20 órától) — SEPSISZENTGYÖRGY — LUX — A motor zaja — mongol film (10, 15, 17 és 19 órától). — KÉZDIVASARHELY _ MÁJUS 8. — A kölyök — Semmittevők — amerikai film (9. 11, 16. 18 és 20 órától). _ I KOVASZNA — GYŐZELEM: Jean felesége — színes francia film (11. 18 és 20 órától). — BÁRÓT : — Hívták az orvost ? - színes szovjet film magyar felirattal: Román dokumentumfilmek (20 órától) — BODZAFORDULÓ : _ Az utolsó bál Roznovban — színes csehszlovák film (20 órától). S.