Megyei Tükör, 1976. október (9. évfolyam, 1464-1489. szám)

1976-10-01 / 1464. szám

A jövő évi termelés előkészítése Ter­m­é ti felújítás és szerződéskötés Beléptünk az év utolsó negyedébe­­­ napirendre kerül annak számbavéte­le, hogy a termelővállalatok miként készültek fel a jövő esztendei terme­lésre. Számbavételt írtunk, mert a termelés előkészítése már az év ele­jén­­ megkezdődött.­­ Hosszadalmas, nem is egyszerű ez a folyamat, amely az­zal kezdődik, hogy a gyárak — gép­parkjuk­ termelőképességének megfe­lelően, annak teljes kapacitása ki­használandó —­ összeállítják az alapjuk tervét, s azt felküldik a áru­fő­­vállalatnak. Ide futnak be ugyanis a kereskedelem és más, ipari miniszté­riumokhoz tartozó megrendelők igé­nyei, s ezeket egyeztetve, gyárainak termelőképességével, a fővállalat szét­osztja közöttük a megrendelők kiszol­gálását. A gyárak ennek megfelelően módosítják az árualap-tervüket — persze, a gépi felszerelés kihasználá­sával összhangban —, majd pedig­megkötik a szerződéseket a megrende­lőkkel. A fentieknek gyakorlati példával­­ való szemléltetése végett vegyük az Olt textilművek jövő évi előkészületei­nek pillanatnyi helyzetét. Nyilván, az árualap-tervet már februárban fel­­küldték a fővállalathoz, ahol már két ízben egyeztették azt a vevők igényei­vel. Ma már ott tartanak, hogy a bel­földi megrendelőkkel a jövő évi ter­melésüknek pontosan egyharnadát leszerződték. Részleteire bontva szerződéseket, kitűnik, hogy a textil­e­gyár vevőköre öt nagy csoportra oszt­ható, s ezek a megrendelők nagyon különböző részarányban kötik le a gyár termelőkapacitását. Elsőnek a Belkereskedelmi Minisz­tériumot vegyük, amelynek képvise­lőivel a gyár már szeptember 6. és 15. között megkötötte a jövő évben szál­lítandó árumennyiségre és választék­ra a szerződéseket, s ezek a szállít­mányok méterár­uként kerülnek az üzletekbe. Részarányuk 8,2 százalékot jelent a textilgyár jövő évi termésé­ből. Másik vevőcsoportjuk a belföldi szükségletekre dolgozó ruhagyárakból tevődik össze. Ezekkel még augusztus folyamán megkötötték a szerződéseket 1977. első félévében szállítandó áruk­ra, amelyeknek részaránya viszont nem több, mint­­ 2,8 százalék a textil­gyár termeléséből. A harmadik vevőcsoportjuk sokkal nagyobb részaránnyal — 21,4 százalék­kal — szerepel. Ezek a megrendelők különböző ipari minisztériumokhoz tartozó gyárak, amelyek csiszolóvá­szon-alapanyagot, ponyvát, könyvkö­­tővásznat, de ágyneműt is szerződnek — kiutalás alapján —, s a szerződé­sek megkötése most van folyamatban. Ha tehát összeadjuk az eddig felso­rolt­­ számokat, kitűnik, hogy az Olt textilgyár jövő évi termelésének 22,4 százalékára már biztosította vevőit. Sok ez, vagy kevés? Erre a kérdésre csak akkor válaszolhatunk, ha tekin­tetbe vesszük a gyár vevőinek még­ két csoportját: a külföldi méteráru-meg­rendelőket és a szintén exportra dol­gozó ruhagyárak igényléseit. Az Olt textilmf­vek áruinak dicséretére legyen mondva, csupán a méteráru-megren­delők ebben az évben a gyár termé­keinek 45,5 százalékát vásárolták meg, a jövő évre pedig arra számít a textil­­gyár, hogy ebben a formában, méter­áruban, termékeinek 47,5 százalékát értékesíti külföldön. Persze, a külföl­di megrendelők nem sietnek annyira a szerződések megkötésével, mint a belföldiek (néhány nappal ezelőtt fu­tott be, például, egy jelentős export­­rendelés ez év utolsó negyedére ki­kötött határidővel­. Nos, ennek a rész­aránynak ismeretében azt mondhat­juk, hogy a textilgyár jövő évi terme­lésének hozzávetőleg nyolcvan szá­zalékára már jelentkeztek vevők. A termékek leszerződnének, érté­kesítésének ez a kedvező kilátása szo­ros összefüggésben áll a gyár termé­keinek minőségével és folyamatos fel­újításával. Egyik új termékük például, csiszolóvászon-alapanyag, amelynek termelését a múlt évben kezdték meg, ebben az évben megduplázódott­­ men­­­nyiségben talált vevőre, s a jövő esz­tendőben még 400 ezer négyzetméter­rel többet termelnek , és értékesíte­nek —­ belőle. A puplin-típusú finom gyapot-szövöttáruból ebben az évben még csak 15 000 négyzetméternyit gyártottak­­— ennek az áruféleségn­ek kikészítése ma még más gyáraknál történik, de a jövő év első negyedé­ben üzembe lép saját kikészítőjük —, s ennek következtében már az első félévben megtízszerezik a gyártását, hogy aztán a második félévben még ezt a mennyiséget is megkettőzzék. Így függ össze tehát a termékek mi­nősége, a piac igényeihez mért felújí­tása a termelőkapacitás kihasználásá­val, a folyamatos tervteljesítéssel. N. Z. A burgonyabetakarítás napjaiban Réty behozta Eszményibb időjárás el sem kép­zelhető a mainál ahhoz, hogy a rétyi­­ek pótolják a burgonyabetakarításban mutatkozó kezdeti lemaradást. Néhány napja, amint az esős idő nyomán fel­szikkadt a föld, a község apraja-nagy­­ja, téesz-tag és községi elöljáró, isko­lás, tanár és hivatalnok — mind a burgonyaföldet járja. Teljesen elnép­telenedtek a község utcái, kiürült a néptanácsi hivatal, a termelőszövetke­zet irodái (Rácz Géza néptanácsi el­nök,­­ ha nem figyelmeztetik a burgo­nyaföldön, talán az esketésről is meg­feledkezik e napon). Különösebb moz­gósítás-szervezés nélkül már a kora reggeli órákban mindenki megjelent a legsürgősebb betakarítási munká­lat színhelyén. Réznek tábláiban komollóiak serénykednek, míg a Réty-­­ hez közel eső állomási h­atárrészben, a Két út közén, téesz-tagok, iskolások népes csoportjai a villás pergetők so­rai mentén hajladoznak. Négy trakto­ros szaporázza a sorokat, mögöttük szorgos kezek gyűjtik kasokba a ki­pergetett milliónyi rózsaszínű Desirét. Nem számoltam a sorokat — az elvégzett teljesítmény nyilvántartása a brigádos gondja —, de Varga Gyu­ a lemaradási láné, Andrási Mihályné és Bene Ist­vánná elégedett mosolya a jól végzett munka öröméről vall. Nyílegyenes sáv mentén gyalogolhatsz akár kilométer­nyi szakaszon is, a­­ 30 főnyi asszony­­csoport egyetlen gumót nem hagyott maga után. Ők valóban betű szerint — egyébként úgy, ahogy kell! — értelme­zik és alkalmazzák a veszteség nélkü­li betakarítást. A végeláthatatlan burgonyaföld kö­zepén, két felnőtt csoport közt jelöl­ték ki az iskolások földterületét. Szé­les, hektárnyi sáv, s rajta, mint vala­mi hangyaboly, nyüzsög e napon 62 tanuló. Szívderítő látvány, minden gyermek arcán a komoly munkaláz. Dócze Edit, Soós Zoltán, Nika Emőke, Domokos Ibolya, Csűrös Gyula, Mak­­sai Kati, Kovács Lívia, Kónya Szász Domokos, Nagy Levente, a Edit, Kis Majos Magdika (a legszívesebben ide­jegyezném, mind a 62 tanuló nevét, megérdemelnék), valamennyien egy­mást múlták felül, szorgos igyekeze­tükkel. Majos Árpád traktoros is meg­áll mellettük egy szóra : — öröm, nagy öröm ezekkel a cseperedő apró­ságokkal együtt dolgozni. S nemcsak velük, tanáraikkal is. Nagy Lenke igazgatónővel, idős Török Bálinttal, Pista Gizellával, Joós Magdolnával és Lajossal, Dombora Arankával, Sala­­mort Andrással, Lacziu Edit tanárok­kal. Itt vannak mindennap valamen­­­nyien. Alig húzom előttük a sort, per­cek alatt gyűjtik halomba a kiperge­­tett termést. Utánuk is, elhullatott gu­móra nem igen akadsz, becsületes, de­­rekas, tiszta munkát végeznek. Délfelé jár, amikor a négy pergető, Néda Ferenc, Dombora András, Szász Árpád és Majos Árpád traktorosok mellé kerül. Kerestély András kom­­bájnos is. A fölszikkadt porhanyós föld lehetővé tette e napon a kombájn működtetését. Ha beválik, 40 burgo­nyaszedő napi munkáját elvégzi, érté­kes napokkal sietteti a betakarítás be­fejezését. A mai nappal egyébként 80 hektár burgonya termését szedték Rétyen — a 120 hektárból —, s ez ki a teljesítmény pillanatnyilag jobb megyei átlagnál. — Ha az idő kedvez, a jövő hét közepén végzünk a betakarí­tással — mondotta határozottan Rácz Géza pártbizottsági titkár. Réty lakói mindent elkövetnek, hogy tettel, ered­ménnyel válaszoljanak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén elhangzott felhívásnak, az egész termés gyors és veszteség nél­küli betakarításáért. ARADI ENDRE Az ítélet 1976. szeptember huszonharmadikán Bölönben nyílt tárgyaláson hoztak ítéletet V.M. és P.S. bölöni lakosok ügyében. A két vádlott, másfél-másfél évet kapott­­ a köz­vagyon károsításáért, csendháborításért. A tárgyalás Az ítélet kihirdetése előtt a bíró, Bauer Gusztáv hosszan beszélt a faluról, s a nem kis számú jelenlévő megrökö­nyödésére neveket és cseleket említett a még nem is olyan távoli múltból, kihágásokat ,peres ügyeket, perpatvarokat sorolt ,azzal a jeligével, hogy ez nem vád, még nem vád — csak figyelmeztetés. Nem azért jöttünk —. hangsúlyozta, hogy megijesszünk valakit, a bíróságnak nem az a célja, hogy indokolt vagy indokolatlan félelmet keltsen. Azt sze­retnénk csak, hogy gondolkozzanak, mielőtt elkövetnének valami törvénybe ütközőt ,mert amikor vádolunk, akkor már késő. Amikor — mulatott a két lehorgasztott fejjel álldogáló vádlottra — a helyükbe kerülnek, akkor már mind szánhatják-bánhatják tetteiket. Nyár és füst A nyári történetekre ősszel a felejtés füstje borul. Plá­ne az illuminált állapotban elkövetett cselekedetekre. He­lyesbítsünk: nem mindig. Az elszáradt kórók sem egyformán égnek a nagytakarításra készülő őszi kertben. A nedvesebb­­­nek más a füstje. Mint esetünkben is. MEGYEI TÁ­BOR I Varga Vilmos Ady­ja Azt mond­ta hétfőn este egy néző­ a színházban : Ó, hogy irigylem Varga Vilmost! Ennyi mindent fölmutatni Ady Endre költészetéből, publicisztiká­jából, s aztán —: egyedül fogadni, e­­gyedül házigazda lenni egy zsúfolásig megtelt színházteremben ! Én mondtam. Valamint azt is el­mondtam magamban egy cigarettányi szünetben, hogy leginkább mégiscsak a bátorságért irigylésre méltó ez a szí­nész : riadalom a lehetetlenség, a megtorpanta borzongat: minden művészt, jól tudom, ha egyéni Ady-estre gondol. Varga vállalta. Hihetetlen munka már a műsor megszerkesztése is. Ilyen óriási hírlapi meg novellisztikái meg költői,­­mi nem költői Ady kezében? ) anyag filológusnak is nehezen áttekint­hető dzsungelében. És nemcsak a fölmutatott anyagért ás nemcsak a ritka-hálás közönségért és nemcsak a szerkesztésért irigylésre méltó Varga Vilmos sikere­s, megkapó volt az előadásmód, tenyerén hozta Varga Vilmos Ady-képét, vér és arany, tegnap és holnap között. Hitvese ládáknak s margittáknak, dé­delgető ostorozója a magyar latifundiu­mokon tenyésző úri betyár súgóknak, hitvese s éleles társa siralmasan késle­kedő forradalmaknak — de jó, hogy szép közönségre leh­et, bús Ady Endre, ebben az itth­onnyi városban! És, hogy ifjú szívekben élsz tovább, arra itt a legnagyobb bizonyság: a kö­zönség túlnyomó többsége nem réztá­­nyérnyi tenyereket biztatón vastapsra ezen az estén —. tizen- és huszonéves, dália-sziromlevélnyi tenyerek röpdös­­tek, s üzentek köszönetet a költőnek meg az előadónak. Hogy honnan az Előadó bátorsága ? De hiszen hogyan lehetne művésznek s fiatalnak félretennie, épp a költő biz­tató és sírva bizakodó szavai ellenére félretennie ezt a legköltőibb világot ?! 1877..., nyitogasd, jó bátor Varga Vilmos, az Ady-év kapuit, állj elénk és mondd, hogy születése százéves, de tá­vol áll tőle a halál. És ha emelt fővel, zsibongva, és nem kushadva mennek ki termeidből az Ifjú Szivek, legyen a te diadalod is. Tudd , minden város­ban megáll egy-egy madár a fejed fö­lött, dalolva. CZEGŐ ZOLTÁN _________________________________________________­I Család, környezet, társadalom könyvespolc Ismerjük meg nyelvjárásainkat Örömünkre, egyre több szürke borí­tójú könyvvel ajándékoz meg a kiadó. Ez egyben azt is jelenti, hogy mind kevesebb meg kevesebb a fehér folt a romániai magyar nyelvjárások térké­pén. A legutolsót éppenséggel a Bán­ság tarka tájszólásaiban próbálja el­igazítani í1 tájékozódó olvasót. A szer­ző, Vöő István, egyetemi lektor , aki maga is bánsági születésű, végered­ményben hálás feladatot vállalt, hisz amíg a székely, meg az alcsoportként hozzá tartozó moldvai csángó, a kalotaszegi, a szatmári, a szilágy­sági és más nyelvjárásokról a­­ránylag többet és többen írtak addig a bánsági mintha kima­radt volna a figyelem központjából. Úgy gondolom, nem szorul kü­lönösebb magyarázatra, hogy egy nyelvközösség életében milyen fontos­sággal bír saját nyelvének aprólékos, minden vonatkozásában történő meg­ismerése ,megismertetése. Nos, István könyve ezt a célt szolgálja. Vöő A kolozsvár-napocai egyetem kutatóinak hagyományait, gyakorlatát értékesítve méri fel a Bánság hatvannyolc hely­ségének nyelvi anyagát, elsősorban hangrendszerét. A kutatópontok Marostól délre, egészen az országhatá­­­rig terjednek, tehát Arad, ICrassó-Szö­­rény és­­ Temes megyék egy részét fog­ják át. A kérdőíves és hangfelvételes gyűjtés eredményeként rendelkezésre álló adatok­ azt mutatják, hogy az ország e földrajzi szempontból jól körülha­tárolható délnyugati szögletének igen színes és változatos a népnyelvi térké­pe. Ennek igazolására hadd említsük meg,­­hogy a hatvannyolc helységben öt nyelvjárástípust beszélnek: „I. terület lakosságának zömét az Alföld a adta, 40 községben tehát ö-zc? típusú nyelvjárást találunk; N­- 13 helységben e-zer nyelvjárástípus van; III. három kutatópont í-ző és e-ző; IV. é-ző, í-ző, palócos jellegű újabb három település; V. két falu lakossága pedig e-zőr nyelv­járástípust beszél (l). Néhány helység­ben két, sőt három nyelvjárástípushoz tartozó lakosság él­. Aki valamennyire is járatos a ma­­­gyar nyelv irodalmában, az tudja, hogy magyar nyelvjárások elsősorban hangállományuk tekintetében különít­hetők el, a mondat- és alaktani sajá­tosságok nem annyira eltérőek, hogy tipizálásban biztos fogódzót nyújtsa­nak. A magyar nyelvjáráskutatás ép­pen ezért immár másfél évszázadra visszanyúló hagyományokkal rendel­kezik a nyelvjárások hangrendszeré­nek tanulmányozásában. Jelen munka írója is ezeket a módszereket haszno­sítja. A könyve végén közzétett statisz­tikai táblázatok és nyelvjárási szöve­gek pedig közelebbről is megvilágítják egy-egy hang elterjedését, előfordulá­sának gyakoriságát, megterheltségét a Bánság magyar lakta falvaiban. PÉTER SÁNDOR * A bánsági magyar nyelvjárások ma­gánhangzó rendszere. Kriterion, 1975. ** e­z az é hang rövidebben, zár­tabban ejtett változata. El­esett pár­beszéd Szeptember tizenöt. A város e­­gyenruhás fiúkkal, lányokkal van tele. korai Nemrég ért véget az első is­nap Derűs hangulat, pár percre magam is megállok nézelőd­ni. Fiatal lányra, középkorú férfira leszek figyelmes : — Mi van, kislány, maga kima­radt az iskolából ? Az elegánsan öltözött lány (nyil­ván, az egyenruha hiánya vezette a kérdezőt a fenti feltételezésre) bó­lint. — Otthagytam. — S miért ? — Férjhez mentem. De most már a férjem is otthagyom... — Nocsak! S gyerek van legalább? — Még nincs. — Hogyhogy még.... —■ Meg nem hagytam, ott, csak fogom... — Ja, így már más. Hát a gye­reket, azt tényleg kár volna kihagy­ni. Ha lúd, legyen kövér. — Tényleg? csodálkozik rá öt lány, pardon, fiatalasszony. — Tényleg — bólint a férfi, aztán elbúcsúzik és tovasiet. A fiatalas­­­szony töprengve néz utána : vajon mit akart, mondani? (bíró) ­ szülői kötelességről Az utóbbi időben az ügyészségnek, a gyámhatóságnak a kelleténél több munkát ad a szülői kötelezettségek el­mulasztása, vagy nem ismerete miatt elindított pereskedés. Éppen ezért szükségesnek tartanók felhívni a fi­gyelmet néhány alapvető kötelezett­ségre. A családi törvénykönyv 43-ik szakasza értelmében a megkü­lönözött vagy elvált szülő, akinek nem ítélték meg a gyereket, továbbra is élvezi jo­gát, hogy személyes kapcsolatot tart­son fenn a gyerekkel, hogy beleszól­jon nevelésébe, ellenőrizze tanulását, munkáját. Sajnos, nagyon sok esetben tapasztaltuk, hogy az a szülő, akinek a gyereket­­ odaítélték, úgy tekinti, hogy a másik szülőnek a gyerekhez többé semmi köze. Mindössze azt kötelességét ismeri el, hogy a gyerek­a tartást fizesse. „A törvény hivatalosan nekem ítélte a gyereket, neked többé semmi közöd hozzá“ — vélekednek az ilyen szülők. Téves felfogás. Joga­i­ mellett kötelezettségük is gondoskodni, gyermekeik neveléséről ! Sok szülő békés kötelezettségének gyakorlása helyett, újra és újra fel­újítja a családi háborút, pereskednek, tárgyalásokra járnak, s közben egy­re inkább áldozattá teszik a gyereket. Órákat, napokat, sőt hónapokat tölte­nek tárgyalótermekben, ahelyett, hogy ezt az időt, közösen (ez is szülői kö­telesség) a gyerek nevelésére fordíta­nák. A gyermekeknek mindkét szülő sze­­retetére szükség van. Nem szabad é­­rezniük, illetve a lehető legkevésbé szabad megérezniük, hogy szüleik megkülönöztek. Végezetül csak arra szeretném föl­hívni a pereskedő szülők figyelmét, hogy nem gyerekeik, ők a hibásak, törekedjenek hát saját hibáikat jóvá­tenni. Gyerekeik javára. LŐRINCZ BÉLA, a sepsiszentgyörgyi városi néptanács gyámhatósági inspektora Összetört úthenger és ami körülötte van V. M. és P. S. akkor még nem vádlottak, ellenkezőleg a földvári TCM feddhetetlen előéletű dolgozói egy nyári napon (június 12-én) fizetésükkel a zsebben, ami sokszor dagadó önérzettel is együttjár, lekéstek egy vonatot, ami példás módon szállította volna haza őket, Bölönbe, család­jukhoz, otthonukba. Nem keseredtek el. Dagadó önérzetük gerjesztője, a tele pénztárca — megnyugtató hatással van, nem egy esetben. Apáca felé indultak s a kocsmában alaposan felöntötték a garatra. Gyalog indultak el, este, Nagyajta felé, tán, hogy józanodjanak, hűsítsék forró fejüket. Dehát nyár volt, s nyári esték nagyon szépek mifelénk. Melegek is. Talán ezzel magyarázható, hogy már az Olt-hídon jöttek: valamit tenni kell, nem bírnak magukkal. A cselekvés legegyszerűbb módját választották, amiből senkinek semmi haszna nincs, csak kára — a rongálást. A nem kifogástalan állapotban levő hidat. rajta ,részben mellette felhalmozódó nyersanyag a részben tanúsága szerint javítani akarták valakik. Két illusztris hősünk, talán nem is gondolt erre. Ők csak abban gyönyörködtek, hogy milyen szépen csobbannak a deszkák a vízben, és az Oltba dobálták őket. A szokatlan erőfeszítéstől kissé fáradtan értük Nagy­­ajtára, ahol természetesen tovább ittak. Éjjel tizenkettőig. Az időpontról csak annyit jegyeznénk meg: a korai zá­rást sürgető rendelet, a nagyajtai kocsmára nem vonatko­zik? S ha vonatkozik, akkor már részeg egyéneket miért szolgálnak ki a ké­ső esti és éjjeli órákban is ?!? Éjszaka indult el két hősünk, elképzelhetjük, milyen állapotban, Bölön felé. (Nagyajta — Bölön négy kilométer.) Az útban lévő úthenger A tettvágy ott éghetett V. M és P.S. szívében Tény az, hogy az úton lődörögve szembe találták magukat két út nyo­móval. (A megyei híd- és útépítő vállalat két áldatlan, s célját példásan betöltő masinájával.) A két sofőr (nem is minden cél nélkül, hangsúlyozzuk hőseink foglalkozását) az ég jelét látta a tiszteletet paran­csoltján hatalmas útnyomók­ban­, amelyek védtelenül, ki­szolgáltatottan hevertek a holdfényben. És. .. És nekiálltak, hogy összetörjék. Ami annál is furcsább, mert foglalkozásukat tekintve sofőrök, s tudják azt, hogyha egy gép összetörik ,megrongálódik azért valaki valahol fe­lelni fog. A sorok írója látta a per iratai mellé csatolt, fényképe­ken, hogy nézett ki a két úthenger az alapos munka után, leírni szinte képtelenség, képzeljünk el két férfit, amint kövekkel áll neki egy gép „érzékenyebb“, „sebezhetőbb“ pontjainak. Eredményesen dolgoztak, amint az 6.747 lej értékű kár is bizonyítja. Kérdőjelek Csakhogy nem minden nyári történetre borul a felej­tés mindent megváltó füstje. Amint az ő esetükben is történt, részeg éjszakájuk szomorú emlékeztetői ott maradtak az úton, s a szálak hozzájuk vezettek. Az igazságszolgálta­tás rájuk talált. A terhelő adatokkal szemben nem volt magyarázat. Nem volt mese. Be kellett ismerni, s már józa­non, a törvény figyelmeztető ujjától rettegve, mit is csi­náltak. Csak azt kérdeznénk minden további ironizálás nélkül: miért tették? Méghozzá olyan emberek, akik maguk is járművekkel dolgoznak, a nekik kiadott kocsiért felelnek? Nem lehet mindent az alkoholra fogni. Attól, hogy italosan követ el valaki valamit a lény még tény marad. Egérút DM. és PS. nem kell letölt­se büntetését. Az 1970. július 5-én megjelenő kegyelmi törvény — váratlan sze­rencsével. menekíti őket tettük következményének súlya alól. Úgy gondoljuk, még­is jó lecke volt számukra (s a te­remben lévő bölöniek számára is) a tárgyalás és az eset. Ugyanis, ha az elkövetkező években valami törvénybe ütközőt követnek el, le nem töltött büntetésük is automa­tikusan csatolódik, s akkor már nem lesz újabb egérút, így tehát maradnak a leckével (s természetesen megfi­zetik az okozott focirl) — rajtuk áll, hogy milyen tanulsá­gokat vonnak le belőle. (hadházi) a rá­ A városi művelődési ház férfi kórusa újrakezdte pró­báit: minden kedden este 10 órától a Dózsa György klub­ban. Felkéri a régi tagokat a rendszeres próbák látogatásá­ra, és szívesen lát 25—50 év közötti műkedvelő énekeseket (CD tenor és 6 basszus szólam­ba). A vasárnapi OSC—Buzău-i Gloria mérkőzésre már ma megkezdik a belépőjegyek á­­rusítását a központi fodrász­üzletben és a cipőbolt előtt. Megkezdődtek a feliratkozá­sok a megyei Turisztikai Hi­vatalnál a külföldi szilveszte­ri kirándulásokra (Bulgária, Szovjetunió,­­ Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és NDK). Részletes felvilágo­sítással a­z­17­44-es hívószá­mon szolgál a turisztikai hi­vatal. — Ma megkezdődik a vad­­disznó-vad­ászati idény. Az idei tengerparti nyara­lók mintegy tízmillió­­ képes­lapot dobtak ji­stára. A szakszervezeti művelődé­si ház kistermében ma este hét órakor magyarázattal kí­sért tudományos filmvetítést tartanak. A mikóújfalusi téeszben lé­vő boráíz-fürdő több hete nem működik, mert az egyik kazán meghibásodott. Ki ja­vítja meg ? Tegnap délután a Szakszer­vezetek Művelődési Házában, a Nők órája keretében vitát rendeztek a családerkölcs a­­lapelveivel kapcsolatosan. Ma délután a repülőmodel­­lezők és bélyeggyűjtők tarta­nak megbeszélést a szakszer­vezeti művelődési házban. Érdekes kiállítás nyílik ma délután 5 órakor Az ecset szí­nei címmel. A művelődési ház fotóklubjában a XIX. századi román festészettel ismerked­het a látogató. Milyen idő várható októberre? Októberben általában jó idő, a szokásosnál kevesebb csapadék várható, főként az első tíz napon. Az utolsó két dekádban valamivel több lesz a felhős és esős napok szá­ma ,de az átlagos csapadék­­mennyiségnél nagyobb nem várható. A hőmérsékleti ér­tékek a szokásos szint körül ingadoznak. Az első dekád­ban helyenként hóharmatra, a hónap végén talajmenti fagyra lehet számítani. • Október 1. és 7. között álta­lában szép lesz az idő, válto­zó felhőzettel, kevés csapa­dék, kö­dszitálás és eső for­májában, inkább az ország é­­szaki részén. Rövid időre megélénkülő szél déli és kele­ti irányból. Minimális hőmér­sékleti értékek 2 és 12 fok között, helyenként, főként az északi országrészben és Er­dély keleti részén a hegyek között ennél alacsonyabb is lehetséges. A maximális hő­­mérsékleti értékek 12—22 fok között lesznek. Október 8. és 13. között ál­talában felhős égbolt, eső és ködszitálás várható, gyakrab­ban az ország nyugati részén. Mérsékelt szél, úyabb hőmérsékleti legalacsó­értékek 6 és 14 fok között, legmaga­sabbak 12 és 20 fok között. Reggel helyi ködképződés. Október 14. és 18. között viszonylag meleg idő várható, átmeneti felhősödéssel. He­lyenként eső, esetleg zivatar. Legalacsonyabb hőmérsékle­ti értékek 0 és 10 fok között, legmagasabbak 12 és 22 fok között. Reggel és este köd­képződés. Október 19. és 22. között lehűlésre számíthatunk, vál­tozó égbolttal, erősebb felhő­­södéssel és esővel az ország északi felében. A hegyekben havas eső és havazás. Erősö­dő, majd erős északi szél. Minimális hőmérsékleti érté­kek mínusz 1 és plusz 9 fok, maximális hőmérsékleti ér­tékek plusz­­ 1 és 16 fok kö­zött. Október 23. és 27. között ál­talában felhős, nedves időre van kilátás. Erősebb ködszi­­tálás és eső, főként a délkeleti országrészben. Mérsékelt, he­lyenként megélénkülő szél. Enyhén emelkedő hőmérsék­let, 3 és 13 fok közötti mi­nimális, 7 és 17 fok közötti maximális értékekkel. Reg­gel és este köd. . Október 28. és 31. között, valamit javul az idő, válto­zó felhőzetre van kilátás. Éj­szaka és reggel tiszta égbolt, gyenge szél. A hőmérséklet ismét csökken, minimális értékek mínusz 5 és plusz 5 fok között, maximális értékek 6 és 16 fok között, délen va­lamivel magasabb is lehet. A hónap végén hóharmatra és talajmenti fagyokra van kilá­tás. 1976. OKTÓBER 1. napkelte : 6,14 napnyugta ; 17,56 eltelt: 275 nap hátravan ; 91 nap 10,00 Tévé­iskola; 11,00 Kom­munistákként éljünk és dol­gozzunk; 11,25­ Mioricai tájak; 12,10 Snagov — dokumentum­film; 12,30 Hașdeura emlékez­ve; 13,25 Telex; 16,00 Tévé­iskola — jelenkorunk isko­lája; 16,30 Angol nyelvlecke; 17,00 Német nyelvű adás; 18,45 Lottó-húzás; 18,55 Kínai útijegyzet; 19,20 Ezeregy es­te; 19,30 Tévé-híradó; Az ember, aki melletted 20.00 Magyar nyelvű műsor rendezvények, él; üdítő fáradság; egykor. egy tengerész...; ankétműsor; boldogságról; 20,30 Balett-est. a Antonio Vivaldi: Évszakok; 21.10 Van-e még kérdezniva­­lójuk?; 21,45 Képernyő ’76; 22.15 Napi eseménykrónika. PÉNTEK : 6,30—7,00 Regge­li híradó; 13,00—14,30; Buka­resti levél. Feladó : Illés Jó­zsef. Ifjúsági dalok. Közvéle­mény — a munkáról. Könnyű­zene. A riporter jegyzetfüze­téből. Zenei mozaik; 14,30 — 15.30 24 óra. Péntekről pén­tekre. Művelődés, irodalom, művészet. Szerkeszti Jagamas Ferencz Zsuzsanna. Hírek. Sport; 18,00—19,30 Hírek. Tu­dósítások. Kapcsoljuk a hár­mas stúdiót. Kamaramuzsika. Ipari krónika. Négyszem­közt — Kovács István etikai jegyzete. Népdalok; 10.30— 20.30 Hangoshíradó. Rügybon­­tó — gyermekműsor. Szer­keszti : Keszi Harmat Vera. Esti hangverseny Sepsiszentgyörgy — Művész * A HÁROM MUZSIKUS KA­LANDJAI — színes csehszlo­vák film. Dokumentum­fil­mek 10, 15, 17,30 és 20 órá­tól. Sepsiszentgyörgy — Lux : AZ ELESETT HAZAFIAK CSALÁDJAI — koreai film­ 16, 18 és 20 órától. Rajzfilm 11 órától. Sepsiszentgyörgy — Dózsa György klub : REGGEL TIFFANYBAN — színes amerikai film 18 és 20 órától. Kézdivásárhely — Május 8. PILLANGÓ — kétrészes, szélesvásznú, színes amerikai film 10, 16 és 19 órától. Kovászna — Győzelem: AZ ÍTÉLŐSZÉK: ELNAPOL­JA A DÖNTÉST — színes román film 11, 18 és 20 órá­­tól. Bárót: TANÁR ÚRNAK. SZERE­TETTEL — színes angol film; A SZÖKÉS — csehszlovák film 20 órától. Bodzaforduló : HYPERION — színes román film, magyar felirattal; A HÁROM TESTŐR — színes amerikai film 20 órától­. Ma este hét órakor a cser­­nátoni művelődési házban Vargha Vilmos színművész bemutatja Ady-összeállítását. tilosban Fortuna bosszúja L. Z. szenvedélyesen szere­ti a pénzt, a munkát azonban nem szenvedheti. Emiatt pénz iránti szenvedélye is, csak hellyel-közzel nyer kielégü­lést. Az elmaradt frigyért L. Z. időnként Fortunával pró­bálja kárpótolni magát, de egy idő óta, micsoda pech, Fortuna sem hajlandó ke­gyeibe fogadni. Kínos álla­pot. L. Z. nemrégen már­­már odáig süllyedt, hogy kel­letlen bár, de munkára adja a fejét. Ekkor azonban me­rész ötlete támadt. Ha For­­­tuna önként nem hajlandó a nászra, rá kell kényszeríteni. Végtére ő is csak nő .. Az elgondolást tett is követte. Peches hónapjai alatt hősünk­nek bőséges lehetősége nyílt kilesni, hol tartja az üzlet­vezetőnő a nyertes sorsjegye­ket. Csak a kedvező pillanat­ra volt már szükség, hogy zsebre vághassa őket. Az­ is elkövetkezett. L. Z. Kézdivásárhelyre sietett, ekkor ba­rátait dús lakoma ígéretével, kocsmába csődítette. Már csak egy apróság maradt vol­na hátra. Pénzzé kellett vol­na tenni a sorsjegyeket. Csak­hogy Kézdivásárhely kicsi város, 28 nyertes sorsjegy egy csomóban sok ,különösen, ha egyetlen délutánon akar­ja beváltani az ember. L. Z. ráadásul a gyengébbik nemet sem nagyon ismerheti. For­tunát is lám, vérig sértette. Már az első sorsjegyárus sem volt hajlandó üzleti tár­gyalásokba bocsátkozni vele. Az arcát azonban megjegyez­te. L. Z. tovább indult, de aztán leesett a tantusz. Már hiába próbál megszabadulni kierőszakolt szerencséjétől, ehhez sincsen már szeren­cséje. b. b.

Next