Megyei Tükör, 1977. február (10. évfolyam, 1567-1590. szám)
1977-02-01 / 1567. szám
Utunk a haladás és a jólét újabb csúcsai felé tizenöt grafikonban A parasztság reáljövedelme (lő.) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban végzett munka nyomán pénzben és természetben elért jövedelmek összességét jelenti; a parasztság életszínvonalát kifejező legfőbb mutató. 0 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban végzett munkából a parasztság reáljövedelme 1980-ban 20-2 J százalékkal lesz magasabb, egy aktív személyre számítva, mint 1975-ben volt. A parasztság reáljövedelmének növelését szolgáló anyagi alapok biztosítása végett különleges figyelmet szentelünk minden termelőszövetkezet gazdasági-szervezeti megerősítésének. Állandó és biztos jövedelmek biztosítása érdekében, azzal a céllal, hogy biztosítsák a téesz-tagok állandó és folyamatos munkáját a termelőszövetkezetben, a téesz-tagok szavatolt jövedelmét összhangba hozzák a többi tevékenységi ágban eszközölt minimális javadalmazás növekedésével. Mindz állami, mind pedig a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben folytatjuk a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és belterjes növelésének a folyamatát. A párt programjával összhangban a mezőgazdaság egész fejlesztésének célja fokozni a mezőgazdasági termelés átalakítását az ipari munka egyik válfajává. A mezőgazdasági termelés növekedésével, a mezőgazdasági vetkezetek fejlődésével és termelőszömegszilárdulásával egyidőben a jelenlegi ötéves tervben is évről évre növekszenek a téesz-tagok jövedelmei, és a javadalmazás oly formái kerülnek előtérbe, amelyek a téesz-tagok jövedelmének növekedését szorosan fűzik a termelés növekedéséhez. A parasztság reáljövedelmét növelő tényezők : —A mezőgazdasági — növényi és állati — össztermelés fokozása a mezőgazdaság belterjes fejlesztése útján (a belterjes fejlesztés azt jelenti, hogy nagy körültekintéssel kihasználjuk a termelés növelésének minden korszerű, gazdaságos és tudományos módját, és egy területegységre vonatkoztatva viszonylag nagy ráfordítással és korszerű agrotechnikával hatékonyabban gazdálkodunk.); ✓ — A téesz-tagok személyes használatában lévő parcellák termésének, valamint az egyéni parasztgazdaságok termelésének a növelése a donbos területeken és a hegyvidékeken . — A mezőgazdasági önköltség leszorítása és a felvásárlási árak javítása. — Mezőgazdaságunk fejlesztése és korszerűsítése, a fejlett országok színvonalára való emelése szempontjából döntő fontosságú tényező az összes mezőgazdasági dolgozó képzettségi fokának emelése. Ezzel utolsó grafikonunk is megjelent a tizenötből.Számos konkrét adatát adtuk meg annak a soha nem látott országfejlesztő lendületnek, amelyet a XI. kongresszuson elfogadott program szellemében népünk kifejt. Itt csak egyetlen, rendkívül sok mondó adatot idézünk még: az 1980-as esztendő Romániája iparilag mintegy 54- szer lesz erősebb, mint volt a háború előtt. A műszaki-tudományos forradalom ötéves terve előírásainak példás teljesítése azt bizonyítja, hogy felelősséget érzünk a hazánk jövőjéért, sorsáért, az utánunk jövőkért. MELLEI TÜKÖR 1877. március 19. A párizsi egyezményt aláíró hatalmak, Törökország részvétele nélkül, elfogadtak egy protokollt (nemzetközi tárgyalások jegyzőkönyve, dokumentuma), amely javasolja a portának, hogy javítson a török birodalom európai részén élő népek helyzetén, s biztosítson számukra bizonyos szabadságjogokat. Azzal, hogy Törökország a protokoll kitételeit egyértelműen elutasítja, a háború elkerülhetetlenné válik. Március 21. Négy, egyes források szerint hat török bárka, katonákkal megrakattan, megkísérli megközelíteni a román partokat, de az első török agresszív akció meghiúsul a calaralji-i és a Maiul Rosu-i román határőrség ellenállásán. A határőrséget több helyen riadóztatják. Április 2—3. A kiváló hadvezért — Oszmán pasa későbbi foglyul ejtőjét —, Alexandru Cernát tábornokot/ hadügy A függetlenségi háború krónikájából miniszterré nevezik ki, és a külügyi tárcát ismét a Románia teljes függetlenségének, felszabadulásának leghaladóbb programját hirdető kimagasló államférfi, Mihail Kogálniceanu kapja meg. Április 4. Bukarestben Mihail Kogálniceanu külügyminiszter a román, és Dimitrij Stuart báró pedig az orosz fél részéről aláírja az orosz csapatok Románián való áthaladását szabályozó egyezményt. Mint T. G. Vacarescu írja a románok harcai az 1877-es háborúban című könyvében (románul), hogy bár még nem voltunk függetlenek, „Az oroszok úgy tárgyaltak Romániával, mint állam az állammal, s kötelezték magukat törvényeinek és intézményeinek tiszteletben Az egyezményben a román tartására. A kormány kötelezte magát arra, hogy" biztosítja ,,az orosz hadsereg szabad áthaladását Románián és a baráti hadseregnek kijáró megkülönböztetett bánásmódot. " Az ,,összes költségek, amelyek az orosz hadsereg szállításából, valamint szükségleteiből fakadandanak“, Oroszországra hánultak. Az orosz kormány kötelezettségvállalását a II. cikkely a következőképpen szögezi le: ,, Azért, *Mápígy semmilyeijg^lehemetlen következő van piflBPki veszély Romániára az orosz hadseregnek az ö területén való álhit adtának tényéböl ne szármahass el, őfelségének, a minden oroszok tátjának kormánya kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja, és tiszteletig, tartatja a román állam politikai jogait, mint ahogyan azt a belső törvények és az érvényben lévő szerződések dobják, és ugyanakkor tiszteletben tartja és megvédelmezi Románia jelenlegi területének sérthetetlenségét* A hadsereg mozgósítása. Április 6. Románia kormánya még március 31-én elhatározta az általános mozgósítást, ami a sorkatonaságot és a helyi védelem céljaira megalapított területi hadsereg alakulatait — mintegy százezer embert érintett (58 700 személyt a tényleges szolgálatba, 33 000-et a milíciákba, 5 300-ért a rendfenntartó alakulatokba soroltak). Április 5-án közzéteszik az alábbi dekrétumokat: „Az állandó hadsereg, valamint a Tendeli hadsereg mozgósítása, a milíciák hadképes egységekbe való szervezése, a városi gárdák mozgósítása a törvényben előírt kötelezettségeik teljesítése végett, valamint ..A katonai rekvirálások (lefoglalások) szabályzatát érvénybe léptető dekrétumot. • Megkezdődik a román hadsereg általános mozgósítása. A lapok hazafias verseket közölnek, mint amit — gyorsfordításukban közöljük az Almanahul litorai '77 nyomán — George Sion publikált . ..Függetlenség, igen, ezt írja / Jó csillagod. Románia /, Jövendjetek mind, aprók s nagyok ! / Hív, románok, csillagotok !". Hatalmas lelkesedéssel mozdul meg a nép, főleg a falvak legényei indulnak el, mert a függetlenségtől szabadságot is remélnek. Hogy is irta volt ezt meg Vasile Alecsandri?: „Hazulról, a mezőről, az eke szarvától / mentünk el mind a nyáron, / Hogy megszabadítsunk a török igától / Te szegény rab országunk.“ / így mondta nekünk szép szavával / Matráguná őrmester /, s mi isten nevével, reményben / Mind jókedvvel mentünk el. “ összeállította: MÁTYÁS M. JÁNOS Színvonal és érdeklődés (folytatás az első oldalról) rótták össze (természetesen a szomszédos falvak igényeit is beleértve) a verseny programját, ezzel szemben elmaradt a nagyközség lakosságának az érdeklődése. A verseny nemcsak tisztelgés, nemcsak átfogó megmozdulása a hivatásos, illetve műkedvelő művészek seregének, de seregszemle is, nevezetesen a műkedvelő , különösen a műkedvelő művészek, a vidéki formációk seregszemléje, illetve annak kellene lennie minden fokon, Szentkirálytól az országos döntő szakaszig. És jól tudjuk, a közönség mindig nyer egy-egy ilyen seregszemlén, nyer valamennyit a csoportok művészeti fölfogása és munkamódszere is. Az érdeklődést ki kell követelni, nevezetesen érdekes műsorral kell megnyerni. Mindkét helységben népművészeti, illetve díszítőművészeti kiállítás tette hangulatosabbá a versenyt. Irökösben a kiállítás, nem tudott különösebb értékeket fölmutatni, nem lévén olyan gazdag hagyománya hímzésnek, varrásnak, mint a megye más helységeiben. A szándék nemes, senki sem rója fel, hogy nem gyűjtöttek össze eredetit, hamisat erre az alkalomra. Ilyefahón már gazdagabb volt kiállítás, szépen megmunkált varrotta a sokat, faliszőnyegeket raktak a nézők elé. Különös érdeklődésnek örvendett Tóth Gábor munkája. Elkészítette az ősi helybéli ház makettjét, faragott bútoríit meg. Egy szépen megmunk ■ T-*sztallapra ízlésre vallanak. '(’nőnk egy mvpretes jelent?^ •. melyet szintén Tilvefalván tapasztaltunk : az agitációs brigád kényes, különös műfaja igen-igen eredményes is lehet, ha 'rtő [kezek A^ütjük a játékot Vípndm. jó példa az illyetv.a brigád siket «.a szereplése. Rossz példát láthattunk másutt eleget. A kollektív gondolkodás... (folytatás az első oldalról) akkor eredményesek, ha az előterjesztéseket gyümölcsöző vita, s határozott állásfoglalás, a tervfeladatok túlszárnyalására vonatkozó vállalások követnek. Ezt szívlelte meg csaknem valamennyi felszólaló, akik a pártos bírálat és önbírálat szellemében vették bonckés alá a pártmunka vetületeit, a büró tevékenységét. Földes Ferenc, Szigyártó Sándor, Daczó József, Fazakas Lajos, Nagy Ferenc, Bandu Constantán, Dobai Attila, Fedorovics József és a gyűlést vezető főmérnök sok értékes okfejtéssel megfogalmazott szavaiból felszínre kerültek a munkahelyen tapasztalt hiányosságok alapvető okai. Csaknem valamennyien az alapszervezeti büró munkastílusában az egyik fő fogyatékosságot a kollektív munka és gondolkodás elvének nem kellő tiszteletben tartásában látták. A szervezeti élet rendszerességében, az egyes büró- és közgyűlések kihagyása ,a politikai, ideológiai nevelés alacsony szintje vezethetett a gyakran előforduló fegyelmezetlenséghez, még egyes kommunisták erkölcsi magatartásában is észlelt rendellenességekhez. Ezek után a beszámoló és választási közgyűlésnek nem lehetett más következtetése, mint az, hogy a párttagság, az egész munkaközösség politikai, ideológiai ismereteit állandóan, gazdagítani kell a leghatékonyabb eszközök és módszerek igénybevételével, a szocialista öntudat fokozása révén biztosítani kell a pártalapszervezet politikai irányító szerepének magasabb santú érvényesítését. A termelőkapacitások kihasználása (folytatás az első oldalról) vétkezik egyike az iparvállalatok feladatainak: a megfelelő szervezési intézkedésekkel gondoskodni a javításokhoz szükséges cserealkatrészek idejében való beszerzéséről, hogy a karbantartás és a gépjavítás minél kevesebb időt vegyen igénybe. A termelőkapacitások kihasználásának az is egyik előfeltétele, hogy a karbantartási és javítási grafikonok előírásait végig az év folyamán tiszteletben tartsák, mert ezzel előzik meg a gépek meghibásodását és kiesését a termelésből. A másik előfeltétel a váltási együttható emelése. Sok még az olyan vállalat, ahol csökkent, a figyelem homlokteréből kiesett ennek a már régebb kirótt feladatnak teljesítése. Ugyancsak jobban előtérbe kell kerülnie a termékek felújításának, minthogy a termékek leszerződésénél, mind a külföldi, mind a belföldi piacon, ez a tényező nagy szerepet játszik, s végül is a termelés gazdasági hatékonyságát emeli. vendégünk volt Koudch Géza Közvetlen, őszinte és meglehetősen szabálytalan beszélgetés, végtelenül komoly dolgokról — — Nézd, Géza biztosan lesz, aki megró érte, bizonyára kineveznek bizalmaskodónak, felróják majd, hogy vállon veregetem az interjúalanyomat, ám legyen. De szörnyen nehezemre esne egy nagyon kedves és nem éppen tegnapi barátommal ilyen komoly dolgokról fontoskodó tudományossággal magázva és általában hivatalos hangnemben társalogni. Tehát indítsunk. Magam mindössze három kötetedet őrzöm: A Téka sorárajelent Erdélyi jobbágyok panaszlevelei (19/1), a Magyar történetírók Avram láncáról (1972) és frissiben a Testamentum-sorozatban megjelent Márki Sándor (1976) kötetet. Gondolom, nem veszed rossz néven, ha idéznék valamit a dedikációkból: „Az embereket csak a kölcsönös tisztelet békítheti össze", írod az Avram láncú könyvben, a Panaszlevelek ajánlásában pedig így fogalmazol: „Régi írások és panaszok a mának, az út- és igazságkeresés hol alázatos, hol lázadó stílusában. Okulhatunk belőle“. Gondolom, ezekből a szövegrészekből nagyjából már következtetni lehet arra, miért írtad meg, állítottad össze ezeket a könyveket. Mégis , milyen szempontok szerint döntöd el, melyik a következő kutatási területed ? Azt is felelhetném, hogy nincs különösebb válogatás, mert véletlenek is közrejátszanak. Mindenesetre már eleve van két kategória; a.) Tudományos kérdések, ahol mégis az új keresése a fő szempont. Tehát amennyire lehetséges, nem a meglévőt reprodukálom, hanem a fehér foltok eltüntetésével próbálkozom. A magam részéről elsősorban a gazdaságtörténet foglalkoztat. A részből (helytörténet) indulok el, s azt kísérlem beleágyazni az egészbe. Nem a dokumentumokat vallatom, hogy eleve ismert sémákba építsem bele a létezőt, hanem a dokumentumok szolgáltatta anyagból kísérlem meg levonni a következtetéseket. b.) Publicisztika: konjunktúra, társadalmi elkötelezettség, színvallás stb. Kutatásaidnak eddig is voltak .Kovászna megyei, háromszéki vonatkozásai, például néhány innen küldött panaszlevelet is közölsz, a Márki-kötetben pedig aránylat bn válogatást adsz a Dózsa-monográfiájából, aminek a tudományos értékelését is megkísérted Úgy hiszem, hogy alapos és eredeti értékelésre is vállalkozó előszavad, amire céloztam az imént, jó kiindulópontja lehetne egy Márkiról szóló monográfiának. Hogy is írjátok a fülszövegen: „Kora szemléletét meghaladóan elítélte a nacionalizmust, és kereste a kapcsolatokat a román történészekkel. Tanulmányozta a román parasztság életét és a román művelődés történetét egyaránt. Az a közeledés és érdeklődés, amelyet a Duna-medence különböző nyelven beszélő néptömegeinek küzdelmei iránt tanúsított, időszerűvé teszik munkásságának felmérését egyes írásainak felelevenítését . — Egy Márki-monográfia rengeteg időt kívánna, sok könyvészeti, levelezési és kéziratanyag átnézését, egybevetését a történetírás általános történetével, ami még sehol, s így hazai vonatkozásban ez az én Márki-értékelésem is — tudomásom szerint — sárstalanul áll. Addig, amíg más hazai magyar történészek, például Kővári László, Jakab Elek, Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Veress Endre, Kelemen Lajos bővebb értékelése nem jelenik meg, szerénytelenség és hiú ábránd többről, általánosabbról tervezgetni. • Azt hiszem, túl szerény vagy, de ezt most hagyjuk. Min dolgozol jelenleg ? • Kijavítottam a Kriterionnál megjelenő könyvemben az Ahol a Dózsa és Horea hadai jártak sajtóhibáit Különben kisebb lélegzetű dolgokon kotlok: az A ^ megyére vnatkozó középkori összeírásokat összegezem pesedési összeírás céljából; Arany János csaakkozó adatokat gyűjtöttem nagyszalontai összeírásokból, jel zékekből, urbáriumokból stb. Ez ismeretlen családtörténeti anyag, de szeretném felmérni, hogy ez a szalontai valóság (jobbágyvilág) hogyan hatott Arany költészetére. Erdélyi, nagy részben háromszéki céhleveleket bemutató Téka-kötet: távolabbi cél: egy helytörténeti olvasókönyv. — Most pedig a rovat szinte kötelező kérdése:— mi jénaiban nálunk felé ? — Egy kedves estis diákom, akinek autója van (nekem tudod, hogy nincs, nem is lesz ...), megkért, menjek vele három nap alatt egy erdélyi történelmi túrán, hogy a helyszínen is lássa, amiről az órákon tanultunk. (Az érdekes útvonal leírását terjedelmi okokból mellőzöm. M. JJ _— Hosszabb időre — mondjuk, például kutatás végett — nem számítasz hozzánk jönn ? — Mit mondjak? Talán egy jövőbeli Dózsa-könyvecskémhez érdemes lenne itt is anyagot gyűjteni. Érdekelne a székely határőrség helyzete — Aradon, a Maros mentén már korábban volt, de felszámolták. Érdekes lenne megvonni az analógiát állampolitikai szempontok figyelembevételével. — Körülöttünk elég sok tanár szaladgál, de nemigen kutatgatnak, ahogy látom. Te hogy tudod a kettőt visszeegyeztetni ? ■— Kutatómunka, tanári munka egyre megy. A slletés a tanügyben jobb. Szempont. Meg is szoktam. A gyermekeketis szeretem. Aztán a személyes élmény mindig de' legalábbis minden normális emberi lelke^^J'naftdenkit, tamil- ne filmből tanítson s prospektusaidból.. böl, hanem, ha teheti, maga is nézzen körCP^fci' 01 tf: teremtsen élményt az osztályban, hozza a mához a sárgult fóliákat, értse meg a gyermek, hogy mindenünk, a1i van, őseink véréből és verejtékéből sarjadzik, s nem hozták tálcán. — Eszerint szép is lehet a történelemkutatás, mert másként miért ragaszkodnál hozzá ? ■— Van még sok ilyen kérdésed ? Miért ragaszkodom, miért ragaszkodom? Miért szereli a maga komisz és néha rossz gyermekeit? S miért issza meg az ember egy-egy olyan pillanatban a legrongyabb pálinkát is? Mondjam, hogy azért, mert megszokta? Nézd, nem írhat mindenki regényt, elfektetett színdarabokat, ne vedd célzásnak, rossz novellákat és érthetetlen verseket. Na és meg tudnád mondani, mivel kellene foglalkozzam, ha nem születtem se színésznek, se kőfaragónak, se muzsikusnak?... Élvezni rossz meccset is lehet, ha drukkolunk valakiért. Ilat én drukkolok valamiért. És egyáltalán mi az, hogy szép? Malevics festett egy fekete kockát s kiállította. S milyen szép! S álmodni is kell néha, hogy az alig olvasható betűk mögött, a számadatok kuszáltságában, magunk elé képzeljük akkori idők akkori embereit, mert azok is tudtak örülni az életnek, mint ahogy én is szeretem ezt a nyavalyás, bosszantóan zavaros eletet. Különben is, ma sem tudom, hogy a történelemből született-e meg az irodalom, vagy az irodalomból a történelem. Mit kell ezen elmélkedni? Ha az ember olvassa el mindössze, amit csináltál, s abból csak kettő ment valamit, #m hasznára válhat, már nem dolgoztat eredménytelenül. Hát nem igaz ? f _ írtaknak igaz Csak az embernek nem mindig eleg. Na koszgnom. ; MATEKOVICS JÁNOS *) Doktor Novách Géza Aradon él, és egyik legjelesebb történészünk. Az interjúban említetteken kívül önálló kötetei még: A zilahi céhek története. Tud Kiadó, Bakatist, 1950 Ráspíndirea meșteșugurilor în comunele comitatului Arad în secolele XVII—XIX. Arad. 1974; Román, magyar és német nyelven közölt Hazánkban és külföldön kbs ;>» tanulmányt s mintegy 100 népszerűsítő történelmi jellegű cikkét. M. J. FEBRUÁR Február, hol a nyár? — odalett a vadonatúj esztendőből egy hónap, s vetésen a gazda szeme: milyen lesz az idei kenyér? Február, hej, február! Keresztszülés, a régi rómaik e hó elején ülték Faunus ünnepét, ki víg kedvű felülvigyázója volt erdők és mezők állatainak, gondviselője minden nyájaknak. Hódolatára leölt áldozati állatok bőrébe bújtak hajdanán, végigjárván a városokat, szíjakkal érintetvén a jószerencsét vágyó hiszékenyek vállát, hme szíjak latin nevéből, a februm-ból szólítható február néven az esztendő második hónapja. De hát nem ez izgatja a gazdát, a gazda szeme égen és földön jár: merre fordül az idő, milyen lesz az idei kenyér? Európa-szerte régi a regula, miszerint, ha ,február elején megcseppen az eresz, a forgácsot vedd elő. Ha süt a nap, nagyobb hideg jő. Ha megjegyzed, hogy e napon meddig süt be a Nap a pitvarba, megtudod, még e télen meddig fog oda heverni a hó. Ha most énekel a pacsirta, utána nagyon sokáig fog még hallgatni.“ De hát ez csak beszéd. Kibúvik barlangjából a medve, s azt morogja, hogy mindez csak beszéd, rajtatok múlik, milyen lesz az az idei kenyér. Lássuk hát a medvét ! (f. á.) A Dózsa György munkásklubban 15 órától törvényismertető: A nők kérdeznek — a jogász válaszol címmel. Hídvégen, a kultúrotthonban 19 órakor A népművészet értékes hagyományai címmel kiállítást nyilanak meg Nagybaconban 18 órakor előadást tartanak Kovászna megye népművészete címmel. A szemléltető anyagot a megyében élő népművészek legsikerültebb alkotásai képezik. Február 1-én az árapataki kultúrotthonban 19 órai kezdettel előadást tartanak A román nép és az együtt élő nemzetiségek testvérisége címmel. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művészei a fővárosban vendégszerepelnek az idei évad eddig bemutatott két darabjával, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, valamint George Ciprian Gácsérfej című vígjátékával. Ez alatt a kiszállás alatt a Román Televízió Magyar Nyelvű Szerkesztősége elkészíti az előadások tévéfelvételeit is. Árkoson, holnap, február 2- án, az Agronómusok Házában tapasztalatcserét tartanak a termelőszövetkezetek főmérnökei és állatorvosai. ÉRDEKES TALÁLKOZÓ Igen érdekesnek mutatkozó író-olvasó találkozóra kerül sor ma délután hat órakor a Megyei Könyvtár kistermében. Veress Dániel írót hallhatjuk beszélni arról, milyen élményt jelent a kutató-írónak búvárkodni Mikes Kelemen és a kuruc mozgalom eseményekben, sikerekben és tragédiákban van. Az írónak gazdag világamost jelent meg újabb Mikes-könyve, mely olvasmányossága és gazdag adattára okán méltán számíthat sikerre. Az elmúlt esztendőben a nyugdíjasok önsegélyző pénztára a megyeszékhelyen 4 300 tagjának adott — előnyös visszatérítési feltételek mellett — kölcsönt, összesen mintegy 7 479 000 lej értékben. Rászoruló tagjai az év folyamán 653 000 lej gyorssegélyben részesültek. Sepsiszentgyörgy — Gheorghe Gheorghiu Dej város között új autóbuszjáratot létesítettek, mely Csíkszereda érintésével közlekedik. Az autóbusz Sepsiszentgyörgyről reggel 5.30 órakor indul és 14 órakor érkezik rendeltetési helyére. Megéneklünk, Románia fesztivál keretében a berecki ifjak szép műsorral szerepeltek vasárnap este Martonosban. 1977. február 1. Napkelte : 7.36 Napnyugta : 17,24 Eltelt : 32 nap Hátravan : 333 nap Viszonylag szép, meleg idő várható, változó felhőzettel, elszigetelten esőzéssel. Mérsékelt nyugati, délnyugati szél várható. Hőmérsékleti határértékek nappal 5 és 9 ° C, éjszaka —3 és 1 ° C között. 10,00 Tévéiskola; 11,00 Bizalom — bolgár játékfilm; 12,25 Vatra Dornei — riportfilm; 12,40 Telex; 16,00 Tévéiskola; 16,30 Angol nyelvtanfolyam; 17,00 Telex; 17,05 A szocialista országokból; 17,20 Mezőgazdasági dolgozóknak; 18,00 Alpesi síszámok világkupája; 18,50 Kérdez — fejelek; 19.20 1Q01 este; 19,30 Híradó; 20,00 Napi gazdasági kérdések; 20,10 Tudományos műsor; 20,50 Színházi est : Horia Lovinescu Ultima cursa című darabja. 22.40 Régi slágerek. 23.00 Híradó. 6.30 — 7.00: Reggeli híradó. 13.00 — 14.30: Énekeljünk együtt. Párbeszéd a rádióhallgatóval. Főlk zene. Közvélemény\ Könnyűzene. Műsor a szép vers kedvelőinek. 14.30 — 15.30 : 24 óra: könnyűzenei újdonságok. Tudomány, technika, társadalom. Bukaresti hétköznapok. — Domokos Géza jegyzete. Elírek, sport. 18.00 — 19.00: Hírek, tudósítások. Zenés posta. Dolgos hétköznapok — vlahicai látogatás. Népi muzsika. Hangos híradó. 19.30 — 20.30: Zsibongó — ifjúsági műsor. Sepsiszentgyörgy — Művész: Az igazi bátorság — amerikai film. 10. 15. 17,30 és 20 óától. Sepsiszentgyörgy — Lux: Jane Eyre — színes angol film. 11. 16.18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Dózsa György klub : Egy végzetes férfi — színes amerikai film 18 órától. Kovászna — Győzelem: A Pacific szálló — színes csehszlovák film, 17 és 19 órától. Jó Flöp — színes román film 11 órától. Bárdi : Magánélet — szovjet filmmagyar felirattal, 20 órától. Bodzaforduló : Terror az utcán — színes jugoszláv film magyar felirattal 20 órától. A RABLÁSÉRT SÚLYOSAN KELL LAKOLNI Román Károly büntetett előéletű sepsiszentgyörgyi lakost 3 évi és 6 hónapi börtönre ítélték rablás, 2 évi börtönre pedig magánlaksértés bűncselekményeinek elkövetése miatt. Ugyanezen bűncselekményekért társát, Budi Tibort, ugyancsak sepsiszentgyörgyi lakost. 3 évi, illetve 1 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Előbbinek súlyosabbik büntetést, azaz a 3 évi és 1 hónapi börtönt kell letöltenie, utóbbinak hasonlóképpen 3 évet és 6 hónapot, mert a legmagasabb 3 évi büntetéshez még hozzászámították azt a 6 hónapot, amelynek végrehajtását annak idején felfüggesztették egy korábbi büntetésből kifolyólag. Nevezettek :a rablást és magánlaksértést 1976. szeptember 11-én követték el, amely nap délutánján, italozás utáni állapotban, elmentek Bokor Árpád sepsiszentgyörgyi lakos lakásába, s kényszeredték, hogy az állítólagosan kölcsönkapott 100 lejt fizesse vissza, amelyre azonban ez nem volt hajlandó. Erre Román Károly ököllel hozzáütött, Budi pedig mindkét kezét lefogva, zsebéből kivettek 489 lejt, amellyel eltávoztak. A sepsiszentgyörgyi bíróság ítéletét a törvényszék is jóváhagyta. (y -n) \ •> -3»