Megyei Tükör, 1977. április (10. évfolyam, 1618-1643. szám)

1977-04-01 / 1618. szám

A párt körüli megbonthatatlan egység­­a pártprogram teljesítésének biztosítéka (folytatás az első oldalról) valásaik kiegészítésével, saját jövedel­mükből való hozzájárulásokkal, olyan példát adtak, amellyel bizonyítják, hogy e tájak dolgozói egyek az or­szág egésszé­vel. E napok sürgető feladata az újjá­építés. Bukarestben és az ország szá­mos helységében széles körű és fárad­hatatlan tevékenység folyik a meg­rongálódott épületek megjavítására és megerősítésére. NICOLAE CEAU$ESCU elvtárs útmutatása sze­rint, a városrendezési és -tervezési tevékenységnek szem előtt kell tar­tania a most épülő és az ezután épí­tendő épületek földrengés-biztonsá­gát. A földrengés által sújtott váro­sokban 20 000 lakás épül terven fe­lül, a Súlyosabban megrongált közsé­gekben pedig 10 000, ami azt jelenti, hogy­­ az eredeti terv felett terve­zett 100 ezer lakással együtt — a vá­rosokban 1í­80-ig csaknem 1 millió lakrészt és mintegy 250—200 ezer csa­ládi házat építenek. E hatalmas mun­kában, mely új arculatot ad hazánk­nak, mely révén javulnak a dolgozók lakás- és életkörülményei, nagy sze­rep vár a pártszervekre és -szerveze­tekre, a néptanácsokra e célkitűzések feltételeinek megteremtésében. Meg­győződésünk, hogy a nemzetgazdaság helyreállításának nagy munkájával e­­gyütt, ezek az intézkedések lehetővé teszik a párt XI. kongresszusának programjából kivilágló összes cél­kitűzések megvalósítását, a feladatok teljesítése nem szenved semmiféle ha­lasztást, népünk boldogságának, jólé­tének szüntelen növekedése biztos úton halad. ..íme, miért tevékeny­kedik egész népünk szoros egységben nemzetgazdaságunk szüntelen erősí­téséért, miért cselekszik határozottan, hogy mindent megtegyen, az elszenve­dett veszteségek ellenére is, a párt programjának töretlen­­ megvalósítá­sáért. Románia sokoldalú felvirágoz­tatásáért, a szocializmus és a kommu­­­­nizmus­ győzelméért“ — mondotta nagyszerű Expozéjában NICOLAE CEAUĂESCU elvtárs. Meggyőződésünk, hogy * Kovászna megye összes román és magyar dol­gozói egy emberként felelnek a párt felhívására, tettekkel bizonyítják hű­ségüket a Román Kommunista Párt, a párt főtitkára, NICOLAE CEAU$ESCU elvtárs iránt, önmagta­­gadóan és elkötelezetten dolgoznak, szoros egységben a párt körül, az összes rájuk háruló feladatok teljesí­téséért, ezek túlszárnyalásáért, hogy hozzájáruljanak a szocialista építés kiteljesedéséhez, hazánknak a kom­munizmus felé való haladásához. Munkásmozgalmunk dicsőséges hagyományainak szellemében (folytatás az első oldalról) lak, megdöntötték a burzsoá­ földesúri társadalmat­ , kezükbe vették az ál­lamhatalmat, felszámolták az elnyo­más és a kizsákmányolás minden for­máját és felépítették a szocializmus nagyszerű építményét. Rövid idő a­­latt Románia elmaradott agráror­szágból, gyorsan fejlődő ipari-mező­­gazdasági országgá vált, ahol minden megvalósítás­­át méltó/ gazdag és bol­dog életet szolgálja. A IX. ,X., és XI. kongresszus által fémjelzett időszak, történelmünk e­­gészen új szakaszát jelenti. NICOLAE C­EAUĂESCU elvtárs egyéniségének nagyszerű példája ez időszakban a politikai, szervezési­ és nevelési tevé­kenységben meghonosította az újítás szellemét, a gyors fejlesztési ritmus gyakorlatát, a szüntelen tökéletesítés igényét valamennyi tevékenységi terü­leten. Ez az időszak Románia törté­nelmében a legnagyszerűbb megvaló­sításokat hozta. A párt programja az ország előtt széles távlatokat nyitott, hogy felzárkózhassék a gazdaságilig fejlett országok sorába. A Román Kommunista Párt így töltötte be mél­tón társadalmi vezető szerepét. Az a súlyos próba, amelyen népünk a­ március 4-i földrengés alkalmával esett kit, újra fényesen bizonyította a párt szervező- és mozgósító erejét. A­­hogyan pártunk kidolgozza és valóra váltja a gazdasági-társadalmi fejlesz­tési terveket, ugyanúgy ezekben­­ a nehéz pillanatokban tisztánlátóan és fegyelmezetten állt a helyreállítási munka élére, nagy ívű tervet dolgoz­va ki a katasztrófa következmény­ei­nek leküzdésére, az élet normál­izali­­sára, s ennek érdekében mozgósította, egybefogta és megszervezte népünk összes erőit. Mint valóságos politikai vezérkar, mint nemzetünk igazi leg­felsőbb parancsnoksága tevékenyke­dett a párt, s élén NICOLAE CEAUĂESCU elvtárssal, operatívan és hozzáértéssel állapította meg a legfőbb feladatokat, a legjelentősebb gyakorlati intézkedéseket, hogy azok a nép közös erőfeszítése révén­­ való­sággá váljanak. A párt politikai veze­tő szerepe újra fényes kifejezést nyert a párt főtitkárának, az l­KP KB, a­­ Nagy Nemzetgyűlés, a Legfel­sőbb Gazdasági és Társadalmi Fej­lesztési Tanács és a központi párt- és állami aktíva közös ülésén tartott Expozéjában, melyet programként fogadtak el egész párt- és állami te­vékenységünk számára, annak a ha­talmas újjáépítési munkának a vég­hezvitelére, mely szavatolja a XI. kongresszus valamennyi célkitűzésé­nek maradéktalan megvalósítását. mei­yei tízkor - Több felelősségérzettel Amint arra NICOLAE CEAUĂESCU elvtárs, az RKP Központi Bizottsága, a Nagy Nemzetgyűlés, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács, a központi párt- és állami aktíva együttes ülésén előterjesztett nagy jelentőségű expozéjában leszö­gezte, pártunk és államunk rendkívü­li figyelmet fordít a mezőgazdaság, nemzetgazdaságunk alapvető ága fej­lesztéséhez és korszerűsítéséhez szük­séges összes feltételek­ megteremtésé­hez, amelyre egyre nagyobb szerep hárul az egész gazdaság harmonikus fejlesztésében. Az állattenyésztési ü­­zemág, amely megyénkben az utóbb­i években köztudottan jelentős fejlő­désnek indult, több gazdasági egy­­ben számottevő sikereket vallhat ma­gáénak. Az elmúlt hónapokban a Megyei Tükör a Korigényhez igazodó állattenyésztés című cikksorozatában részletesen­­ beszámolt a szövetkezet­­közi tanácsok keretében működő ál­lattenyésztési telepeknél, néhány termelőszövetkezet állattenyésztési farmjainál észlelt eredményekről, kitért e gazdasági egységek állatte­nyésztési részlegeinél tapasztalt hiá­nyosságokra, rávilágított azokra a visszás helyzetekre, amelyek ma is a­­kadályt gördítenek e gazdasági üzem­­ág fejlődése elé. Ezúttal testvérla­punk, a Curentul nou munkatársa a megyei mezőgazdasági szervek köz­reműködésével a napokban helyszíni terepszemlét tartott az általunk ko­rábban meglátogatott néhány gazda­sági egységben, hogy ismételten bete­kintést nyújtson arról: az üzem­ágért felelős illetékes vezetők, a mérnökök, farmvezetők miként tesznek eleget megbízatásuknak. Alább közöljük Tom­a Dumitru írását. Követésre méltó példa A közelmúltban többször írtunk Marton­falváról. Ezúttal nem az itt elért magas tejhozamról lesz szó, ha­nem az állattenyésztésnek néhány o­­­lyan vetületéről, amely talán látszó­lag jelentéktelennek tűnik, mégis eb­ben a­z üzemágban rendkívül nagy fontossággal bír, s amelyre itt. Mar­­tonfalván a szakemberek a követel­ményeknek megfelelően nagy súlyt helyeznek. Ebben a tehenészetben, s környékén — eltérően más komplexu­moktól — kizárólag az itt dolgozó szakemberek, beosztottak tartózkod­nak, idegenek — magunk is — csu­pán előzetes jóváhagyással, léphetnek, köpennyel, gumicsizmával­ a fertőtle­nítő bejáraton át a telepre. Az előírá­sos egészségügyi óvintézkedések be­tartása itt mindenkire kötelező. Pél­dás a rend, a tisztaság és az itt dol­­gozók körében meghonosított fegye­lem. Érd­ektelenség és hanyagság . Elhagyatott termelőegység benyo­mását kelti érkezéskor mindenki szá­mára a sepsiszentgyörgyi mezőgazda­­sági termelőszövetkezet állattenyész­tési üzemága. Az arrajárónak óhat­at­lan kételye támad: van-e egyáltalán elnöke, famérn­öke, farm­vezetője en­nek az egységnek? A­­ személyzeti ki­mutatáson minden felelős beosztás­ban ott szerepel a vezetők neve, en­nek ellenére, az itt tapasztaltak igen meggondolkoztatóak. Az istállók hi­giéniája kritikán aluli, az istállókhoz vezető utak esős időben járhatatlanok. A takarmányozás sok kívánnivalót hagy maga után, a vízellátás hiányos. Néhány állat egészségi állapota igen leromlott, állatorvos egyáltalán nem­ törődik kezelésükkel.­ A fejőstehenek közül néhány egyed „matuzsálemi“ kort ért el, s ezért a tejhozam is i­­gen­­ megcsappant. A 4-es számú istál­lóban például a legmagasabb tejhoza­mot elérő tehén — öt litert ad na­ponta. A legutóbbi­­ téli időszakban e­­gyetlen istállóban — 18 (!) gondozó fordult meg ... Ebben az egységben Dózsa László a főmérnök, kinek ál­lattenyésztési szakképesítése van, míg farmvezetője, Elena Gheorghiu — ál­latorvos. Ez a sivár helyzet annál is feltűnőbb, mivel a termelőszövetke­zettől néhány száz méterre van a szö­vetkezetközi tanács székhelye. E ta­nácsnak is van elnöke, főmérnöke (u­­gyancsak állattenyésztő mérnöki szak­képesítéssel), és ugyancsak Sepsiszent­­györgyön székel az állategészségügyi felügyelőség, valamint más mezőgaz­dasági­ szerv­ek, amelyek arra is hi­vatottak, hogy ellenőrzést végezzenek és intézkedéseket foganatosítsanak a tarthatatlan helyzet megjavítására. Szóvá tesszük mindezt annál is in­kább, mert évek óta tart itt e visszás helyzet. ígéretes kezdet Többször bírálat érte az utóbbi idő­ben a kovásznás téesz­­­állattenyésztő üzemágát. Az újabb látogatás alkal­mával már az eddigiektől eltérő helyzetkép benyomását keltette a telep. Újra­a tért ez az üzemág — ert példája az­ istállókban észlelt tisztaság, s az állatok szakszerű ta­­karmányolása. Azonban még mindig nem adtál át a használatnak azt a szomszéd« épületet, amelyet fertőtle­nítő heMnt és ruhatár gyanánt ve­hetnének kénybe. Kezesség számunk­ra Kiss Antal farm­vezető szilárd el­ 1­ta^rozása! hogy­­ :ö videsen eltünteti ubila állatorvostól Ellentétek A zabolci állattenyésztő részlegben eluralkodó mostoha helyzet nem új­keletű. A­ gyenge tejhozam, az istál­lók,­ tehenek gondozatlanok, s ezt az ott dolgozók azzal indokolják, hogy a férőhelyek nem megfelelőek.­­ Hogy e­z mennyire nem elfogadható érv, annak bizonyításául — ellentétként — említsük meg a pákái (barátosi téesz) állattenyésztők munkahelyén tapasztaltakat. Itt régi, lebontás előtt álló férőhelyekben tartják az állatokat (az istállóknak nincs betonpadlózata, lefolyó csatornája), mégis a férőhelye­ket állandóan tisztán tartják, s az ál­latokat, hozzáértéssel, szenvedéllyel gondozzák. Tehát régi, alkalmatlan é­­pületben is gondját lehet viselni az állatnak. Minden a gondozókon mú­lik. És az illetékes szakirányítók­ lel­­kiismeretén ... :"tarton||lw .:névjegykártya": rend, tejhozan, tisztaság, gondozott állomány, magas Jó, gazdálkodók, lelkiismeretes gondnok Púkén: Kelemen János és Szabó József.­­Bariba Árpád felvételei tek be. Az épületek biztonságosságának, tartósságának — egy­szóval minőségének — szavatolására hivatott a napokban nyilvánosságra hozott törvénytervezet, amely rendkívül részletesen, szakavatottan írja elő a tervezők, építők és megrendelők kötelezettségeit ezekben a kérdésekben. Minden bizonnyal — három héttel a pusztító földren­gés után —, ez a törvénytervezet a legnagyobb közérdek­lődésre tarthat számot, mivel előírásai között több esetben szerepel az is, hogy az épületeknek milyen ellenállóképes­­séget kell biztosítani az ország különböző térségeiben, a­­melyek többé vagy kevésbé ki vannak téve a szeizmikus földmozgásoknak. A tervezőknek és építőknek fel kell tün­tetniük az épület kivitelezési tervében és műszaki könyvé­­ben azt a földrengés­ fokozatot, amelynek megfelelően ter­veztek és kivitelezték, és amelyet törvény ír elő. A tervezet egyik alapvető előírása, hogy országunkban minden épületet a helységrendezési tervek szerint szabad felépíteni és szigorúan tiszteletben kell tartani mindazokat a műszaki­­ követelményeket, amelyek az épületek szilárd­­­ságát, tartósságát, biztonságosságát, funkcionalitását, meg­felelő architekturális vonalait és gazdasági-társadalmi hasz­nosságuk magas fokát szavatolják. E követelményekhez az állam biztosítja a kellő feltételeket és erőforrásokat. Amint említettük, a törvénytervezet nagyon részletesen *I“V.KartZ c.pu,eze­ k minőségének alapfeltételeire. Külön fém­­í ,­­ 1 Ci.'K.várja ezeket­ a feltételekel az ipari építkezések, ém­lé­rtP'UW"Sek- “ “•■«xlab­il-kulturális létesítmények Z kt’,osl<£'díjn­ i- mezőgazdasági, « í mM t ^ egyéb ^'tkezések terén. Még részletesebb J 3 töri-*' -íC_r11 ? tervM«t C'.írin - külön fejezetekben­­ tervezek kötelezettségeit és felelősségét, a műszaki-gazdasági tanácsok, az építővállalatok, a beruházások és é­­pítkezések állami felügyelőségének kötelezettségeit és fele­lősségét. Csupán az építővállalatok kötelezettségét 9 sza­kaszban írja le,­ külön-külön felsorolva a vállalatvezető, az építőkelep főnöke, a munkahely főnöke, az építőcsoport ve­zetője. a mesterek és a munkások feladatkörét és felelős­ségét a kivitelezési terv betartásában, az anyagok minősé­gének ellenőrzésében és felhasználásában, egyszóval a ki­vitelezés minőségének biztosításában. Külön fejezet foglalkozik az építkezés kivitelezésének ellenőrzésével, azokkal a szabályokkal, amelyeket a terve­zőknek, kivitelezőknek és megrendelőknek be kell tartani­uk az építkezés folyamán és az átadáskor. Az építővállala­­tokban a minőségi-műszaki ellenőrzést úgy kell megszervez­ni, hogy az szerves része legyen a vállalat munkájának. Ez a fejezet előírja, hogy a kivitelezés minden szakaszát külön ellenőrizni kell minőségi szempontból, különös figyelmet fordítva azokra a munkákra és anyagokra, amelyek az é­­pületek szilárdságát biztosítják. A minőségi ellenőrök akár le is állíthatják az építkezést, ha kivitelezési hibát észlel­nek, vagy ha a kivitelezés eltér a tervben előírt megoldá­soktól, technológiától, illetve a felhasznált anyag nem meg­felelő minőségű. Az építővállalatok minőségi ell­nereit munkájuk végzésére a beruházások és építkezések állami felügyelősége hatalmazza meg, elmozdítani őket beosztásuk­ból csak a vállalat igazgatójának és az említett felügyelő­ségnek jóváhagyásával lehet. Az épületek átadása-átvétele az a mozzanat, a­mely igazolja, hogy az átvevő bizottság rendben találta az illető­­ épület kivitelezését. A törvénytervezet szerint az átvevő bi­zottságok csak azokat az épületeket vehetik át, amelyek megfelelnek a kivitelezési terv előírásainak. Vissza kell u­­tasítaniuk az átvételét minden olyan épületnek, amelynél kivitelezési hibát észlelnek, amelyek nincsenek teljesen be­fejezve (ahogy erre számos példát mondhatnánk a múlt é­­vekben- Az átvevő bizottságoknak igazolniuk kell a épü­let minőségét. Munkájukat két szakaszban­ végzik: az első szakasz az épület befejezésekor történik, amelytől a szava­tolási időpontot számítják (3 év a bánya építkezése­nél, a hidrotechnikai és gátépítéseknél, 2 év a hőközpont épü­leteinél, másfél év a lakásoknál, egy év az építkezéseknél); a végleges átvétel pedig a szak lejártakor történik meg Eddig az időpontig l­ennő­­nek el kell végeznie­ mindazokat a javítási munkák, ame­lyeket az első átvételkor állapított meg a bizottság ,vala­mint azokat is, amelyek a szavatolási időszakban következ­ő felelősségről szólva, a törvénytervezet rendkívül szi­gorú intézkedéseket­ ír elő. Minden kárt, amely az épület­ben előáll, és amelynek oka a tervező, vagy az építő mun­kájában rejlik, a hibás viseli abban a mértékben, amennyi­ben a kár előidézéséhez hozzájárult. Az épület minőségét­­ellenőrző szervek, a megrendelő- és az átvevő bizottságok igazolása nem mentesíti az építőt és a tervezőt a felelős­ségtől, ha utólag hiba áll elő az épületben. Az ellenőrzés­sel megbízott személyek együttesen viselik a felelősséget a tervezővel és az építővel minden ilyen esetben. A tervezet megállapítja, hogy bűncselekményt­ képez — és 5-től 15 évig terjedő elzárással büntethető — olyan épület tervezője, vagy a törvényes műszaki előírások be nem tartásával kivitelező építője, ha az épület emberéletet fenyeget, vagy elpusztíthat jelentős berendezéseket. Tíztől húsz évig terjedő elzárással büntethető a tervező és építő, ha az épület teljesen vagy részben megrongálódik, ha embe­ri életet oltott ki, vagy­ egyéb súlyos következménnyel járt. Részletesen előírja azokat a kihágásnak tekinthető cselek­ményeket is, amelyeket pénzbüntetéssel sújtanak. Az építő és a tervező felel azokért a rejtett hibákért is, amelyek az épületek biztonságosságát­ veszélyeztetik. A tervezők és építők felelősségtudatát hivatott emelni a tervezetnek az az előírása is, mely szerint minden épüle­ten táblát kell elhelyezni a tervező és építő nevével. Min­den évben kiosztják Az é­v legjobb épülete címet és díszok­levéllel jutalmazzák tervezőit és építőit. Ezekre az épüle­tekre is táblát helyeznek el a fenti címmel, valamint a ter­­­vező és építő nevével. Törvénytervezet jelent meg : az ó­Hildek íaríimiígáról, iszzfon­ságosságár­ól, fun­kelon­alihísáról és minőségéről ÁPRILIS Itt vagy hát újra, április, te minden csínyre friss, faun bokájú, víg suhanc ... — énekelnek téged a költők, s te kaján záporokat zúdítasz lelkes homlokukra. Valamikor, sok száz esztendővel ezelőtt, a régi kalendáriumok szerint, nem januárban, hanem április első napján, tavasz ünnepén kezdődött az év—, játsszunk hát ma is újévesdit!­ Boldog új évet, búzavetés,­ növesszenek langyos esők, boldog új évet alma- és barackvirág, aranyeső, boldog új évet erdő és­­ mező, rétek báránykái, megtért madarai s megmaradó emberei e tájnak ! Áprilisben hét tél, hét nyár vagyon — tartja a regula, vonuljanak el hát fejünk fölül a felhők, s legyen bár egy csínyekre friss, víg tavaszi nap, tréfáljanak meg bennün­ket a meteorológusok, híreljenek napsütést — és ez egyszer süssön .... a zöldségboltban­ kínáljanak szárított veteményt — és adjanak hersegő­ friss zöldet, ráncolják csak homlo­kukat mord hivatalok, de szolgáljanak meleg mosollyal, száraz lábbal keljünk át minden vizeken, autóbuszoknak szárnya növekedjék, teremjen a rét csupa négyle­vei­ű ló­herét, szaporodjék az élet és fiadzzék meg a pénz. ..* tréfát, bő tavaszt, új lélegzetvételt és új neki ve­­selkedést ! (f- ú.) 1977. április 1., Napkelte : 5,58 Napnyugta : 18,42 Eltelt : 91 nap Hátravan : 274 nap mit idei­­­k­it­­ érdekel A megyében élő képzőmű­vészek közös tárlatát április negyedikén, délután öt­­ra­kor nyitják a múzeum kiállí­tási termében. . Vasárnap, április harmadi­­kán kilenc órakor, a Szak­­szervezetek Művelődési Há­zában tartják a Megének­­lünk, Románia .fesztivál me­gyei döntőjének Kézdi­vásár­hely környéki szakaszát. A textilvállalat műkedvelői saját munkatársaik előtt mutatkoztak be. Az előadást a jövő és az azután követke­ző héten is megismétlik, más-más váltás dolgozói f­­elett. A bevételt az Ember­ség számlájáról folyósítják. Ma délután négy órakor a Dózsa György munkásklub­ban I—IV. osztályos kisiskolá­sok találkoznak Kudelász Il­dikó színművésznővel, aki Fecskeköszöntő című versmű­­sorát mutatja be. Szombaton a Dózsa-klubban­­ ifjúsági estet rendeznek. A könyvesboltokban kap­ható Illyés Gyula: Fáklya­­lán­g című színműve. A Kovászna megyei vér­­begyűjtő központ munkatár­sai legutóbb Esztelnekre lá­togattak. Az Electro Sportegyesület április 3-án délelőtt 10 órától terepjáró motorkerékpárver­senyt rendez a Pácén lévő terepen. A vetélkedőn részt vesznek az ország más egyesületei is. Plugor Sándor legszebb grafikai munkáit állította ki Kézd­ivásárhelyen a Céh­törté­neti Múzeum kiállítótermé­ben. A Kovászna megyei népi együttes, amely a múlt év­ben sikerrel lépett fel a franciaországi nemzetközi folklórfesztiválon, 1977. áp­rilis 2-án 20 órakor a he­rei ki művelődési otthonban mutatja be új műsorát. TUDOMÁNYOS brigád Bolyánban A napok­ban a megyei tu­dományos brigád egyik cso­portja kereste fel Pólyán községet, hogy az érdeklődők előtt válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyek mind­annyiunkat érdekelnek. Kisgyörgy Zoltán geológus a földrengéssel kapcsolatos tudományos magyarázatát hallgatták meg. Szabó Zoltán A dohányzás káros hatásáról tartott érdekes vetítettképes előadást, míg Illyés­ Sándor ügyész a törvények tisztelet­ben tartásának fontosságáról beszélt. Az előadók számos gyakorlati kérdéssel világí­tották meg előadásaikat. A hallgatóság kérdései sikerült tisztázni igen nyomán sokfé­le problémát. A hallgatóság érdeklődése azt igazolta,­­hogy a­ tudomá­nyos brigádok kiszállásai mindig időszerűek és kívá­natosak, hiszen aktuális problémáiknál fogva min­dig érdeklődésre tartanak számot. Hűvös, borús idő várható, bőséges csapadékkal, eső és havaseső formájában. Mérsé­kelt északnyugati szél. A nappali hőmérséklet 9—l­ ° C, az éjszakai —3 és 0 ° C között •váltakozik. 9,00 Tévéiskola; 10,00 Film­múzeum (ismétlés); 1135 Ri­portfilm; 11,55 Telex; 19,00 Telex; 1­5,05 Tévéiskola; 1­5,35 Francia nyelvtanfolyam; 17,05 Német nyelvű műsor; 18,50­ Lottóhúzás; 19,00 Kortárs­­eszmék; 19,20 Ezeregy este; 19,30 Esti híradó; 19,50 Napi­renden; 20,00 Társadalmi tan­ker; 20,15 Tévészínház; Junsi Kinoshita Egy daru alkonya című darabja;­ 21,50 Hang­szervirtuózok; 21,55 Irodalmi­­művészeti alkotóműhely; 22,20 Híradó: S­epsi­szart tgyörgy — Művész: PIEDONE FELÜGYELŐ HONG-KONGBAN — színes olasz film 10, 15, 17,30 és 20 órától* Dokumentum filmek: Sepsiszentgyörgy — Lux : AZ UTOLSÓ ÁLDOZAT — színes szovjet film 16, 18 és 20 órától. Rajzfilm 11 órától. Sepsiszentgyörgy — Dózsa György klub : AKI DALOL. ROSSZ EM­BER NEM LEHET — színes jugoszláv film, magyar fel­irattal 18 órától. Kézdivásárhely — Május 8 . KÖLTÖZNI VALÓ BOLOND színes francia film. Doku­mentum­filmek 10, 15, 17,30 és 20 órától. Kovászna — Győzelem : MINDEN LÉBEN KANÁL — színes román film 11, 17 és 19 órától. Szabó Tamás, Szárazajta. A lakásalap kezeléséről és a tulajdonosok és bérlők kö­zötti viszony szabályozásáról szóló 5/1973. sz. törvény elő­írásai szerint, a főbérlők és velük együttlakó személyek elvesztik a lakterület feletti használati jogukat, és más lakterületi kiutalás nélkül ki­lakoltatják őket — a többi között — abban az esetben, ha rosszhiszeműen, három hónapon keresztül, nem fize­tik a lakbért.­­A kilakoltatás elrendelését az illetékes bíró­ságtól kell kérni. György László, Zabola. A 27/1966. sz. nyugdíjtör­vény és annak végrehajtásá­ra kiadott 252 1967. sz. mi­nisztertanácsi határozat ren­delkezései értelmében, a nyugdíjba beszámítható szol­gálati időt hivatalos okmá­nyokkal kell igazolni. A ta­núkkal igazolt időszakot csak akkor veszik figyelembe, ha a megkövetelt szolgálati időből legalább 10 évet hivatalos i­­ra­tokkal bizonyítanak. Az olyan vállalati igazolás, a­­mely szerint az iratok elvesz­tek, nem képez törvényes ala­pot a szolgálati idő igazolá­sára. Dr. CSEREY ZOLTÁN rádió ;5.30—7,00 Reggeli híradó; 13.00—14.30 Műsorismertetés, időjárásjelentés. Bukaresti le­vél — feladó Illés József. Kanzonettek. Aranylapok. Né­pi muzsika. A riporter jegy­zetfüzetéből. Ajándékmuzsi­ka; 14,30—15,30 24 óra. Pén­tekről péntekre — közműve­lődés, irodalom, művészet. Hírek,­­sport; 18.00—19,30 Hírek, tudósítások. Zenés lottó. Gazdasági szemle . Gazdaságos fémfelhasználás a marosvásárhelyi IMATEX vállalatnál­. A munkavédelem — embervédelem. Kórushang­verseny. Négyszemközt — e­­tikai rovat; 19,30—20,30 Han­gos híradó. Rügybontó — a kolozsvári rádió ifjúsági műsora; Esti hangverseny. 2 — 3.

Next