Megyei Tükör, 1977. szeptember (10. évfolyam, 1748-1773. szám)

1977-09-01 / 1748. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! !c» • f # V a .TŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1748. szám X. évfolyam 1977. szeptember 1. CSÜTÖRTÖK ARA 30 BÁNI A nyolcadik vizsga Ma. szeptember elsején „hirdetnek eredményt“ a keményítőgyár nyolca­dik „vizsgaidőszakának“ bezártával. Ma a második váltás nyolcadszor in­dítja be az évenként beütemezett fő­javítás után a gyár folyamatos ter­melését A szeptember elsejére kitűzött indu­lási határidő tiszteletben tartása ké­pezi a­­ vizsga­ egyik tételét. Nehéz tétel ez, mert a főjavításra előirány­zott időszak lerövidítését jelenti, azt, hogy néhány nappal meghosszabbodik az anyagi javakat előállító termelés. A minden bizonnyal ezúttal is jelesre vizsgázó munkaközösség a szeptember elsejei indulással felülmúlja az elmúlt évek eredményeit, eddig ugyanis még nem fordult elő a gyár történetében ilyen korai kampány­kezdés. A tavaly is rendhagyó volt az indítás, akkor lépett üzembe az új dextróz-üzemrész­­leg, s a szokásos főjavítás sikeréért­­ dolgozó és izguló munkaközösség megkettőzött figyelemmel kísérte az új részleg beindulását. (Mellékesen azt is meg kell jegyeznünk ,hogy a beru­házási munkák befejezése után eltelt idő alatt a gyár környezete is vissza­nyerte megszokott képét, a volt épí­­tőtelepen a gyár előtt, már rég zöl­del­l a fű, virágok és facsemeték díszí­tik az előteret.) A gépek és berendezések műszaki próbái, a vízpróbák, a rendszer a­­nyaggal való feltöltése — mind külön tételeit képezik a „vizsgának" Bár sorrendben már a nyolcadik indulás, mégis izgalommal jár, mert minden évben valami újat hoz, valami olyant, ami a berendezésben újítást, módosí­tást jelent, s ennek sikere fölött mit izgulni. A keményítőgyárban van, u­­gyanis meghonosodott az a szokás, hogy a termelés időszakában leltárt készítenek minden meghibásodásról, munkás, mester, mindenki részt vesz ebben a megfigyelésben, s aztán a fő­javítás­ idején arra is nagy gondot fordítanak, hogy kiküszöböljék a be­rendezésnek ezeket az üzemzavarokat okozó pontjait. Persze, a módosításo­kat előre kidolgozza a gyár műszaki gárdája, s a főjavításkor kerül sor a módosított géprészek beszerelésére, majd a működésük kipróbálására. Minden ilyen módosítás külön tétele az évenként megújuló „vizsgának“. Néhány évvel ezelőtt, amikor egy ter­vező intézet kiküldöttje járt a gyár­ban, összeszámolták ezeket a módosí­tásokat a berendezésben, már akkor másfélszáz fele járt a számuk. Nyil­ván nem nagy horderejű módosítá­sokról van szó, de egy folyamatos ü­­zemelésű, egyetlen összefüggő rend­szert képező berendezésben valami je­lentéktelennek tűnő géprész hibája is a termelési folyamat leállását okozhat­ja. Igazi vizsgahangulatot hoz a fő ja­vítás utolsó napja, amely az indulás napja is Ma reggel megkezdődött te­hát a visszaszámolás, délután dik a burgonyafeldolgozás, az kezdő­ered­ményhirdetés Kétségkívül jelesre vizsgázik a keményítőgyár munkakö­zössége, mint eddig minden évben. Van azonban még egy vizsgatétel, a nyersanyag beszerzése. Az előbbi é­­vekhez képest ez­ is jobban indult az idén, már augusztus 20-án megkezdték a burgonya átvételét, egyelőre a köz­ti­s vásárhelyi központtól, ma pedig be­lép a csernátoni és a szentléleki átve­vőközpont is a nyersanyagszál­lításba. Az induláshoz kellő mennyiség be­gyűlt, s a gyár arra számít, hogy üte­mesebb lesz a nyersanyaggal való ellá­tása. A maga részéről felkészült arra, hogy a szükséges burgonyatartalékot —, ha beköszönt egy hosszabb esős időszak —, felgyüjtse, és megfelelő körülmények között tárolja. Az anyagellátás tételénél viszont mások is vizsgáznak. Az elmúlt évek­ben néhányszor elég gyengén jelent­keztek a „vizsgán“, volt úgy, hogy már-már bukásra állottak. Nemzetgaz­dasági jelentőségű ugyanis az a kér­dés, hogy a keményítőgyár milyen burgonyát kap feldolgozásra, mennyi ennek a burgonyának a keményitótar­­talma. Évekkel ezelőtt szóvá tettük már ezt a kérdést, de a mezőgazdasá­got irányító szervek nagyon lassú ü­­temben fogalmazzák meg rá a „vá­laszt”, lassú ütemben halad a megyé­ben a magas kemény­ítőtartalmú bur­gonyafajták termesztésének kiterjesz­tése. Tény, hogy az idén is mindös­­­sze a szükséges mennyiség egyhatodá­­ra számíthat a keményítőgyár ezek­ből a fajtákból. A gazdasági haté­konyság eredőjét nem nehéz kiszámí­tani ebben az esetben: mit jelentene N. Z. (folytatása a 2—3 oldalon) Ahol a vetőmag terem Néhány évvel ezelőtt megyénk területén is új fogalomként jelent meg a „burgo­nya-vetőmagtermesztő zárt övezet" meg­határozás. Ezt akár termesztéstechnikai, akár földrajzi megjelölésként fogjuk fel, nem jelent amolyan zárlatféle csodaboga­rat, ahol a burgonyatermesztőkön kívül még a madár se jár. Pont olyan igényesen kezelik a szakmai irányító szervek a ter­mesz­tési kérdéseket a nem kivételezett gazdaságokban is, akárcsak Kézdivásárhely környékén. Mégis, ilyenkor, betakarítás idején, hagyományos módon inkább „öm­­­lesztik" a burgonyatételeket az övezeten kívül eső termelőszövetkezetekben. Ahol vetőmagtermesztéssel foglalkoznak, ott gyakrabban elhangzik a betakarítással kap­csolatos párbeszédben­ a válogatás, osztá­lyozás, zsákolás szó és valamiképpen ko­molyabb tartalmat nyer a betakarítás e­­gés­z megszervezése. A kézdivásárhelyi gazdaságban a terv­­feladatokat is ennek a szakosításnak meg­felelően dolgozták ki. Értékesíteniük kell 3­800 tonna ültető anyagot és mindössze 220 tonna étkezési burgonyát. Ez már árutermelési jelleg, mert hektáronként több mint 13 tonna terményt kell forgal­mazniuk, ami szű­k esztendőkben egy gazdaság összes hektáronkénti átlagának FÜLÖP ZOLTÁN (folytatása a 2—3. oldalon) lapzárta A FRANCIA repülésirányítók múlt héten kirobbant sztrájkja folytatódik, és szeptember 5-ig fog tartani — jelenti be a navigációs személyzet szakszervezete. A repü­­­lésbiztonság javítását követelő sze­mélyzet egyben támogatja a légi­társaságok mintegy 2­000 alkalma­zottjának a követeléseit. SZERDÁN Brüsszelben a Kö­zös Piac nyugat-európai székháza előtt tüntettek a csőddel fenyege­tett egyik belga-luxemburgi kohá­szati üzem munkásai. ARGENTÍNÁBAN több mint 70 személy, nagy részük gyermek, halt meg kanyarójárvány következté­ben — jelentették Buenos Aires­­ból. Az egészségügyi szervek elren­delték a védőoltási kampány foko­zását egész Argentína területén. AZ ÉSZAK-BANGLADESHI á­­radások öt személy halálát okozták. Daccai jelentések szerint mintegy 10 000 embert elköltözhettek az ár­vízveszélyes területekről. SZPYROSZ KYPRIANUT szer­dán megválasztották Ciprus el­nökévé. Mandátuma­­ 1978 febru­árjában­ jár le. Mint ismeretes, Kyprianu Makariosz érsek augusz­tus 3-án bekövetkezett halála óta ideiglenesen töltötte be Ciprus el­nöki tisztségét. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke. Brassó megyei munkalátogatása alkalmával rá­dió- és televízióállomásaink ma 16.00 óra körül egyenes adás­ban közvetítik a Brassó municí­­piumi népgyűlést. Magasépítő a sepsiszentgyörgyi 1-es építőtelepen (Bortnyik György felvételei) A tízosztályos oktatásról... Milyen nagy utat is jártunk be, a­­míg az analfabetizmustól eljutottunk­ a mai iskolarendszerig, amikor is tíz­­osztály lett a társadalom ifjú tagjai számára a kötelező iskolázottság. Nincs amiért azon morfondírozni most, mit jelenthet egy országban a tanulási le­hetőségek roppant kiterebélyesedése, a fiatalok tudásszomjának minden eszközzel történő kielégítése,­­az vi­szont ide kívánkozik, hogy minden tár­sadalmi rend civilizációs szintjén az anyagiak mellett a szellemiek határoz­zák, határozzák meg. Persze, a társa­dalom egészére vonatkoztatva. Az is közismert dolog, hogy hazánk ebből a szempontból a világ országainak él­vonalába tartozik, s oda tartozott már akkor, amikor minden állampolgár, minden ember számára biztosította az ingyenes és magas szintű tanulás feltételeit. Sokszor szoktuk mondani, hogy nálunk manapság majdnem min­denki tanul, bővíti ismeretanyagát, képezi magát. És ugyebár, nem díszte­len az sem, ha elemista gyerek mel­lett az asztalra, könyv fölé hajolva ott látjuk a papát meg a mamát, amint éppenséggel a hatodikos vagy hetedi­kes anyagrészekből készülődnek a kö­zeledő vizsgára. Hogyne lenne h­át óriási győzelem a kötelező oktatás időtartamának tíz­évre szóló emelése! Ennek eredménye csakis a társadalmi átlagos tudásszint magasabb fokra emelkedése lehet. Gyakorlatilag ugyanis minden fiatal az eddigieknél jóval bővebb, gazda­gabb ismeretanyagban részesül, s ha nem is követi mindeniküknél — mert nem követheti —, az alsóbb fokozatot a líceum II tagozata, majdan pedig a főiskola, mégis másképpen viszonyul, tud viszonyulni a különböző jelensé­gekhez, eseményekhez. Érthető, hesz a műveltségi szint most már más, ma­gasabb fokon jelentkezik Igazi népiskolai oktatást biztosít­hat ez a rendszer, amelyben nem csupán joga van mindenkinek a tanulásihoz. PÉTER SÁNDOR­ ­­olytatása a 2—3. oldalon/

Next