Megyei Tükör, 1977. december (10. évfolyam, 1826-1852. szám)

1977-12-01 / 1826. szám

A munkafegyelem nem vasfegyelem, de... • A szerszámgyárban minden hétre jut egy súlyos fegyelmi kihágás • Avagy ami egy pofon mögött van • A fegyelmi bizottság büntet • A legjobb neveid a közösség A szerszámgyárban november elsején délután Plugor József mester szeme láttára Nicolae Purcaru Lívia Boriceannal történő nézeteltérésének „atyai“ pofonnal vetett véget. Jobban mondva, úgy gondolta, e­­rőszakkal sikerül lezárnia egy olyan mun­kahelyi vitát, amelyhez neki tulajdonkép­pen semmi köze sem volt : I­lvia Boricea­­nu Purcaru feleségével civakodott. A fe­gyelmi kihágást súlyosbítja, hogy az emlí­tett jelenet szem- és fültanúja volt Plugor mester is, vagyis egy olyan kulcsember, akinek termelési kötelezettségein túlme­nően éppen az lenne az egyik hogy egészséges légkört teremtsen feladata, meg beosztottjai között, hogy szükség esetén fegyelmezze őket. Persze, nem pofon­ígér­getésekkel, nyomdafestéket nem bíró sza­vakkal, hanem elsősorban egyéni példával. A november elsejei pofozkodás letárgya­­lása a fegyelmi bizottság­­ elé került, ahol aztán többek között a pofonok, vereke­dések stb. több okára is fény derült. Ezek között első helyen, toronymagasan vezet a szeszes italok fogyasztása. Természetesen, bent, az egység területén, ahová a dolgo­zók kényü­k-kedvük szerint lógatják be a tele üvegeket. Így történt aztán, hogy a fegyelmi bizottság nemcsak a pofozkodás­ban ludasokat büntette, hanem azokat is, akik elismerték : igenis, különböző alkal­makkor ők is vittek italt a gyárba. Kiss Silvia, Maria Ceppi, Maria Purcaru és Li­­via Boricean ezért is intőt kapott. Nicolae Purcaru egyhavi jövedelmének 10, Plugor József mester pedig 5 százalékával „fizet“ azért, hogy rosszul „értelmezze“ a munka­­fegyelem fogal­mát. A szerszámgyár életében a fenti pofoz­kodás nem volt az egyetlen kirívó fegyel­mi kihágás. Elég magas az igazolatlan hi­ányzások száma, gyakoriak az elvtelen szóváltások, s nem ritkák az erőszakosan „lezárt“ viták sem. A helyzetet nem men­ti, hogy a gyár munkaközössége fiatalok­ból áll, az átlagéletkor alig haladja meg a húsz évet. Hiszen hallottunk már olyan egységekről, ahol ugyancsak a fiatalok vannak többségben, de ahol a korral járó nyugtalanságot helyesen értelmezik, s a „fölösleges“ energiát nem hanem fegyelmezetten, jól virtuskodásba, és pontosan végzett, selejt nélküli munkába „ölik“. Ilyen fiatal nem egy akad a szerszámgyár­ban is. De ennek ellenére, az az érzésem, nem alakult még ki az­ a fejlett közösségi szellem, amely a legjobb nevelőnek bizo­nyult mindmáig. Értjük a közösségi szelle­men elsősorban azt, hogy a fegyelmezet­len, a gyári munkarenddel kibékülni nem tudókkal szemben nemcsak a fegyelmi bi­zottság foglal állást, hanem az üzemcsar­nok levegőjében mindig ott „lóg valami“ Amit egészséges légkörnek, fegyelemnek nevezhetnénk. Ha ez így lenne a szerszám­­gyárban is, akkor Préda Sándor­ főmester­­nek, a fegyelmi bizottság elnökének keve­sebb, jóval kevesebb jelenteni valója kadna, így a bizottsági elnök arról szá­­­­molhatna be, hogy júniustól, amióta a fegyelmi bizottság megalakult, 22 esetet tárgyaltak le, vagyis huszonkétszer kellett az öttagú bizottságnak összeülnie, huszon­kétszer kellett tanúkat, nyilatkozatokat begyűjtenie, huszonkétszer kellett fegyel­mi ügyben határoznia, magyarán mondva, a munkafegyelem megszegéséért büntetnie. Ha fejlettebb a közösségi szellem a gyár­ban, ha összeforrottabb, öntudatosabb a­ munkaközösség, az üzemi KISZ jobban el­látná hivatását, bizonyára minderre nem lesz szükség... (Hiszen büntetni csak kivé­teles esetekben kellene. A megrovásnak, pénzbeli büntetésnek is megvan a maga szerepe, de nem ez kellene az egyik fő fe­gyelmezési tényező legyen egy életében.) ...Akkor nem kellett közönség volna Constantin Boriceanu maróst többször is a fegyelmi bizottság elé hívni, Gheorghe Hermeneanut igazolatlan hiányzásokért megidézni, nem kellett volna Martin Mo­­raru munkaszerződését verekedésért fel­bontani, megrovásban részesíteni Buday Istvánt, ugyancsak verekedésért..., s­ a példákat tovább sorolhatnók... Préda Sándor véleménye szerint is, itt visszatérhetnénk a nemrégen nagy fe­l­­elősséggel felruházott mester szerepére, a gyakori fegyelmi kihágások onnan ered­nek, hogy a mesterek nem mindig tanúsí­tanak megfelelő magatartást, s ahelyett, hogy tiltanák a gyár területén az italo­zást, együtt poharazgatnak beosztottjaik­kal; munkaidőben, persze... Íme a tényállás, ami egy november dél­utáni pofozkodás kapcsán kiderült. Nem hinném, hogy a szerszámgyáriak nincsenek tisztában a munkafegyelem fogalmával. De a felismeréstől az önfegyelmezésig, e­­gészséges, bonyodalmak nélküli jó légkör kialakításáig-megtartásáig hosszú az út. Ki-ki egyéni öntudatán és a közösség ki­alakulásán át vezet. INCZE IBOLYA Küldötteink a párt Országos Konferenciájára Valóra váltottuk a párt főtitkárának útmutatásait Gyakori a sepsiszentgyörgyi Olt textil­­mű­veknél — mint más vállalatoknál —, hogy a legjobb szakmunkások tovább­tanulnak, mesterekké, technikusokká, al­mérnökökké, mérnökökké képezik ki ma­gukat, így történt ez Buda Petra mérnökkel, a vállalat kereskedelmi igazgatójával. „Éppen három évtizede, hogy Szé­kely­udvarhelyről 15 évesen Sepsiszent­­györgyre jöttem szakmát tanulni a tex­tilipari középiskolába. Az elméleti kép­zéssel egyidőben biztosított gyakorlati felkészítő hozott közel a munkaközösség­hez, a gyárhoz, ez volt meghatározó e szakma megszerettetésében. Ezután faji-i textil­mérnöki egyetemi évek követ­­­keztek, s több mint húsz esztendeje dolgo­zom itt; különböző megbízatásaim telje­sítésében igyekeztem tudásom, képessé­­ségeim legjavát adni. Életem, eddigi tevé­kenységem­ tehát nagyobb részben a gyár­hoz, a nagy családhoz hasonlítható mun­kaközösséghez kapcsolódik. Nem kívül­állóként szemléltem a gyár korszerűsítését, részt is vállaltam abból­­ a munkából, melynek eredményeként, a régi gépek, fel­, szerelések átadják helyüket az újaknak. S ha a gyárban töltött évtizedek jelentő­sebb mozzanatairól kérdeznek, akkor ép­pen az idejövetelem óta történt korszakos változásokat idézhetem. Mindenekelőtt azt, hogy az egykor néhány tízmillió össztermelési értéket megvalósító munkaközössége ebben az évben, az gyár irányzatain túl több mint 50 millió elő­jej értékű termékkel gyarapítja népgazdasá­gunkat, hogy pártunk és népünk életének, történelmének kimagasló eseményét — a párt Országos Konferenciáját — munka­­közösségünk terven felül több mint 70 000 négyzetméter szövött és mintegy ötven tonna gyapotfonal előállításával köszönti. Az Országos Konferencián elmondha­tom, hogy vállalatunk gyors ütemű fej­lődésében a legjelentősebb eseményt pártunk főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak emlékezetes látogatásai jelen­tették. Jogos megelégedéssel számolhatok be arról, hogy a legutóbbi útmutatások valóra váltása , az új szövődő felépítése, a termelési felületek jobb kihasználása, a finom szövöttáru előállítására való átté­rés, a munka és termelés ésszerűbb meg­szervezése — alkotják kimagasló munka­­sikereink alapvető meghatározóit. Beszá­molhatok arról is, hogy a vállalat mun­kaközösségének példás helytállása ered­ményeként az utóbbi években két esetben a Munkaérdemrend első fokozatát nyer­tük el, a szocialista verseny élvállalatát szimbolizáló zászlóknak, érdemokleve­­leknek lettünk birtokosai. A több mint ezer tagot számláló párt­­szervezet, a dolgozók tanácsa, az egész munkaközösség felhatalmazott azon szi­lárd elhatározásunk ezután még nagyobb tolmácsolására, hogy lelkesedéssel fogunk dolgozni, hogy maradéktalanul teljesítsük és túlszárnyaljuk az ötéves terv előirány­zatait, a párt programjából és a közelgő Országos Konferencia határozataiból gyá­runkra háruló tennivalókat.“ DARÓCZI FERENC A bibarcfalvi borvíz megyénk egyik legjobb borvize, amelyből a falu végi új töltő­üzemben naponta 100 000 liternél is töb­bet palackoznak A Vox Humana nagysikerű estje Van már állandó nevük, s néhány hónapja országos hírnevük. Fellépései­ket immár így hirdetik : Vox Humana, a Megéneklünk, Románia országos fesz­tivál első díjával kitüntetett sepsiszent­györgyi kamarakórus. Körvezetője, Szi­lágyi Zsolt, is az országos fesztivál dí­jazottja — akit a hazai hangversenypó­diumon Bach világi kantátáiban, ora­tóriumaiban vállalt legnehezebb fela­datok ragyogó megoldása nyomán ma már a legjelesebb oratóriumtenorként tartanak nyilván —, az elmúlt hóna­pokban a bukaresti rádió-televízió ka­maraegyüttesével jugoszláviai fesztivá­lokon aratott nagy nemzetközi sikert. A zenetanárok énekkara az új évad­ban már észrevehető kedvvel-szenve­déllyel — és a közönséghez való ragasz­kodással— alakítja egyre fejlettebb igénye szerint repertoárját. A megye művelődési életének elöljárói, a tanügyi szakszervezet és az otthont adó műve­lődési ház támogatásával az együttes ne­mes és szép célt tűzött maga elé : in­tenzív munkával csiszolni-tökéletesíteni művészetté, hazai és nemzetközi talál­kozókon ismertté tenni, öregbíteni me­gyénk énekkari kultúrájának hírnevét. A kórus e héten ismét közönség elé lépett, új műsorral, színvonalas elő­adással mutatkozott be, hogy az orszá­gos versenyen elért díj elnyerése után nem elégedett meg az elhódított ba­bérokkal, fokozott igényességgel törek­szik élvonalbeli hivatásos kórusok rangját jelző műsorszámok elsajátítá­sára. Nos, legutóbbi műsoruk összeál­lítása és produkciójuk színvonala is­mételten igazolja a kitűzött cél meg­közelítését. A kiegyenlített kamara­hangzással megszólaltatott madrigálok, motetták (Palestrina, Lassus, Monte­verdi, Morenzio, Scandelo, Bernult, Bach) előadásában az elhangzott mű­vek körvonala szépen kialakult már. Jóllehet, a hatalmas műsor hiteles meg­szólaltatása igényes vállalkozás volt, a különböző stílusok jellemvonásai jól érzékelhetően érvényesültek a kórus e­­lőadásában. Az egyes szerzők műveinek különbözősége különösen a második részben volt tanulságos, amikor is a mai komponisták (Bartók, Vida, Kodály, Di­ma, Birtalan) szerzeményeinek változa­tos egymásutánja differenciáltan jelle­mezte alkotóikat. A kiegyensúlyozott orgánumot, már eléggé széles dinamikai skálával rendelkező együttes minden e­­gyes műsorszámban pontosan és érzé­kenyen reagált a finom kórushangzáso­kat követelő karvezető irányítására. Külön örömet jelentett Birtalan Mikes című szerzeményének sikeres (a zágoni bemutatónál már összehasonlíthatatla­nul érettebb) felújítása. NAGYHALMÁGYI JÓZSEF A tévéantennák földelése Általában mind falun, mind városon a tetőre szerelt tévéantennák ki vannak téve a villámcsapás veszélyének. Megfele­lően elkészített földelés azonban megóv­hatja a károsodástól. A földvezetéket el lehet készíteni: rúd­ból (földbe verve 80—90 cm mélységben), fémszalagból (50—80 cm hosszú, 3—4 mm vastagságú fémszalag, 80—90 cm mély­ségben a földbe fektetve), fémlemezből (hasonlít az előbbihez, csak szélesebb). Z­öldvezetéknek kimondottan rozsdaál­­ló anyagból készült fémet kell használni. A tulajdonképpeni földeléshez használt fémet és a levezető drótot mindig össze kell cinezni vagy hegeszteni, esetleg anya­csavarral összeszorítani. Szükséges, hogy a levezetéshez és a földeléshez használt fémek azonosak legyenek. A csatlakozásokat (csavarokat) bitumennel kell bekenni. A földelés helyén­ a föld mindig legyen ned­ves. A levezető elkészítése is nagyon egy­szerű: amennyiben az antennát fából ké­szült tartóoszlopra szerelték, a lehető leg­rövidebb úton, 3 mm átmérőjű horgany­zott acélhuzal vagy 6 mm2 keresztmetsze­tű rézvezető segítségével össze kell kötni a földbe ásott fémtárggyal (a földeléssel). Ha szükséges, helyenként a függőlegestől el lehet térni, de a másodlagos kisülések elkerülé­­se végett nagysugarú kell eszközölni. A vezetőt nem kitérőket szabad gyúlékony anyagok közelébe helyezni. Levezető céljára az esőcsatornát is lehet használni,, ha vastagsága meghaladja 0,5 mm-t. Általában a falun használt csa­­­tornák megfelelőek. Ha a vételi viszonyok megromlanak, akkor meg kell változtatni azt a pontot, ahová ráerősítették a levezetőt, és soro­zatos kísérletezéssel ki kell tapasztalni az optimális helyet. Ha valamilyen üzemi ok miatt az an­tenna nem földelhető, elégséges 3 cm-es szikraköz beiktatása. A fenti berendezés még nem jelent százszázalékos villámvédelmet a televí­zió-vevőkészülék szempontjából, de nagy­ban csökkentheti a károsodást. CSÁKY ERNŐ feladathoz méltó előadás (A sepsiszentgyörgyi Bánk bánról) LÉLEKVESZTŐN A RENDEZŐ Gyermeteg dolog lenne azon siránkozni: háj, milyen lett volna a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház BÁNK BÁN­ja, ha Illyés, az átigazító ki nem hagyja a..., ha Völ­gy­esi András rendező még az átigazított drámából is ki nem hagyja a ..., milyen lett volna II. Endre magyar király, királyabb-e, gyávább-e, ha nem ebben a szűk ruhá­ban kénytelen mozogni? (A pont az i­ n: nagy megpróbálta­­tásában maga fogalmazza országló rangjához a jelzőt:..., a gyenge király.) A szabadesés gyorsulásával közelednek fé­­lek­­vesztőkön egymáshoz a képek, mivel kihullnak szöveg­­testek, ám a biztonság, amivel irányítja Völgyesi rendező az összecsapó hullámok között a tragédiát, András meg­nyugtat,­­ kárpótol. PETUR BAN KORBÁCSA Csak az értelmi érvekre támaszkodó indulat ostorozhat így, cselekvéstől vissza-visszarettenő békétlenkedő csoportot, aho­l azt Nemes Levente teszi Petur bán szerepében. A fé­lelem hatalmas teret foglal el a jellem benső terein­­, ám he nincs félelem (Peturban már szemernyi sincs), azt a te­ret egymás mellé zuhogó meteorokként tölti ki a cselekvés terve, kivitelezése, azoknak motivációja, az indulat bőrt­­hasító korbácsa meg a szintén­ lemondás (ez is jó, ravasz ráhatásként). Ez Nemes Peturja. Marékra fogja, rázza, cson­tig veri a vonakodókat, félelmetes módon. És győz egy pon­ton, mikor már kínban a békétlenkedők, mikor már meg­adásra kényszerül az óvatos Mikhál bán. (Nemes sziklányi indulata kénytelen megvívni László Károly Mikhál bánjá­val, Csergeffy László Simon bánjával; ha emezek sekélyes, fű­ közti ütközőpontot alkottak volna, egy összecsapás látvá­nyával lett volna szegényebb az előadás. Nem így történt.) GERTRUDISZ, A NŐ (IS) Körötte, érte és ellene, véle és általa történik minden: a magyarság kisemmizése, búj­álkodás az udvarban (ehhez nemcsak a bujálkodók kívántainak, hanem a Nő is a nagy­asszonyban, aki mindezt nézi, benne kedvét leli, szervezi­. Gertrudisz Nő, nővér, mikor a páros jelenetet nem Ottótól, de Melindától kéri számon, és vérbe nő, mikor a férfi ku­darcban találtatott. Ottót kioktatja. Megingó nő, mikor egy villanásnyit sajnálni is tudja a téboly határán levő Melindát. Az asszonyi testet, annak színpadi forróságát is hoznia kell Gertrudisznak (mellesleg­­ a jó Endre királyt ujj köré kel­lett csavarni, s jórészt ezzel is), másként élettelen ág az oly sok síkon feltűnő alak.­­ Ezt a nőt sikerült Krizsovánszky Szidóniának életre kelteni, és nem így jelent meg a Molnár Gizella Gertrudisza. Ő csupán uralkodó, fagyos királyné, nem érezni remegő női testet a palást, ravasz asszonyt a ko­rona alatt. A FELTÖLTENDŐ BANK A Zsoldos Bánkjával való szembekerülés előtt Gertrudisz csak két képben országló uralkodó: Ottó megleckéztetésekor teljes királyi közérzetben („... s egy asszony meg tud állni országok fölött“). A Mikhál kánnal való találkozáskor már nem kijelenti, de kiköveteli a hatalmát. Kényszerül. Bánk­tól azonban fél, ezért fogadja frontális támadással, teljes királyi díszben: Adj számot ! És itt a két Gertrudisz méltó partnere Bánknak. Krizsovánszky Sz. királynéja annyival emberibb, hogy tud riadni, félni, eszes árny­alatok között ellentámadásokba menni. A Molnár G. királynéja retteg a teljes fegyverzetben támadó Bánk előtt. — Lehetséges egy tragédia előadásában csúcsok láncolata? Illyés Gyula átigazitásában s itt Völgyesi rendezésében ennek vagyunk tanúi: Petur — békétlenkedők, Petur — Bánk, Tiborc — Bánk, Endre — Bánk, és most Gertrudisz és Bánk. Zsoldos nehéz küzdelem során töltötte föl a maga Bánkját, ahhoz hogy félelmetesen sodró lehessen a királyné előtt, ahol ő a számonkérő. Petur, Tiborc, Melinda, a kegyeibe pálfordulni kívánó Biberach testén-lelkén készül föl ehhez a jelenethez. És ahogy ezt a folyamatot eleven ,életben történővé tette Zsoldos Árpád, a „befogadó", most épp úgy győz meg, hogy összeroppanhat előtte a gőgös, megcflomániás királyné. I­i­­vatalos-hűvös-kényelmes nyugodtan érkezik a békétlenke­­dők közé, és innen a királynét sértegető, számonkérő, osto­rozó, majd meggyilkoló nádorig — micsoda drámai ív ! S hogy ez az ív nem szakad be, ahhoz a partnereken kívül zsoldosi töltődés, befogadás kívántatik. A TIBORC-JELENSÉGET a magyar színjátszás gyöngyözte ki másfélszáz esztendő a­­latt, mint annyi más nagy szerep fényudvarát. Völgyesi András rendezésében Viski Árpád tragikumában példátlan sodrású, rebellis Tiborcot teremt. Ez a Tiborc nem siránko­zó, nem fölpanaszoló, de a nyomor rettenetében már el­szánt. Követel. Ama nagy monológban Viski a tettekre meg­érett helyzetet idézi. Dobos Imre Tiborca visszafogottabb, inkább érvelő, mint serkentőJ Zsoldost a rázuhogó esemé­nyeket befogadó Bánkot szinte kergeti maga előtt Viski Ti­borca a cselekvés felé (színpadon is, Völgyesi irányító ujjá­­val!); két rettenetes madár katarzisa ez, az észbontó suha­­nás irányának megleléséért. Tiborc győz, és elhisszük OTTO SIHEDERRE — nagy dolog! —, hogy a Nagyúr meghajlik előtte. Viski Ár­pád pályájának eddigi legnagyobb jellemalkotása az igyen felfogott és megalkotott Tiborc, és a Tiborc-jelenségben is számottevő. (Van film, rögzíteni kell ezt is.) MELINDÁK, MEGOSZTVA Nem értem Halász Annát, mikor ujjongva köszönti a „vég­re egy spanyol temperamentumú Melinda“ szerepében Ba­lázs Évát. Avagy nem láttunk néhány szelíd és olasz Juli­át? Mindegy. Balázs Éva felejthetetlen Melindát alakít. Ő is meg Szász Enikő is legyőzhetetlen nővé, feleséggé akkor válnak, mikor a térdre hulló Ottó elől már nem mentik a bájaikat, hiszen a sosem­ térdeplő Bánkra gondol Melinda — és mit árthat ez, aki itt térdepel? Szász Enikő jó érzék­kel kímélte meg szerepét azzal, hogy nem akarta túljátszani szelíd, törékeny — saját ! — alkatát, mobilizálódott a Bálint Péter keze alatt. Izgága, kapkodó figuráját, kitörő örömeit és kétségbeesett félelmét szerte el­fogadjuk, hiszen csak néhány óra áll rendelkezésére (no meg Biberach) célja, Melinda eléréséig. Ezalatt mindent, zihálva, kapkodva, minden áron... És Bálint Péter ilyen siheder figurája mellett szól a királyi nővérhez kutyaként dörgölőző aljas öcsike szövege is. Az is tény, hogy rohamai a Balázs-féle Melindáról életesebben pattannak vissza. BIBERACHOK PÁRBAN Mert eldönthetetlen, hogy a két igaz közül melyik az iga­­zabb. Jó, a színház nem lóverseny (preventív pajzsom), csak épp két-három színésznek is kiosztja ugyanazt a szerepet. A két alakítás, a két Biberach, két érem, azonos értékkel. Vagy egy éremnek a két oldala? Kuti István a belevaló, a sokat próbált, de még energikus, derűs lézengő ritter. Or­bán Károly Biberachja ravasz, ebben félelmetes, egy kicsit már unja ezt az egész udvart, erkölcsileg megveti Ottót — épp ő. Kuli inkább lenézi a semmi embert­, játékosan, Orbán már utálattal. Remek két „katalizátort" játsztak. SZIDORA szerepében Vásárhelyi Katalint meg Szabó Máriát láthattuk, osztatlan élménnyel. Szabó Mária lírai egyéniségében, Vá­­sárhelyi Katalin kitörő, néhol patetikus alakításában mindig megtalálta helyét Izidora a nagy összecsapásokban. ENDRE KIRÁLYT Szabó Zoltán jelenítette meg, rövidre nyírt szerepével vé­leményem szerint, nem vesztett a sepsiszentgyörgyi előadás Méltósága és családi élete romjaiból való fáradt föltápász­­kodását Szabó elhitette velünk . Nem osztogatok virágokat, de­­ még a zene is telitalá­lat volt Csíky (és nem Szabó!) Csabától. Kiváló előadást láttunk­­ CZEGŐ ZOLTÁN MEGYEI TÍJKOR > minden­ lett . December lm, hát eljött a hetvenhetes esztendő utolsó hónapja is — recsegik vastagodó talajmenti fagyok, suttogják hullon­­gani bátorkodó hópelyhek. Élesedik a levegő és a korcsolyák éle, kékcinkék kopogatnak ablakpárkányainkon, megjelenik a veréb is, és melegebb pincékben a burgonyacsíra. Távoli hegyek alján kiforr a bor, csapra vezetnek hordók — felénk: káposztás kádak. Börödzik már vize Oltnak, Feketeügynek, készülnek a jó halak iszapba, ó, hogy bújnánk velük mi is, dehát: nem lehet tessék-lássék módra összecsapni az eszten­dőt, nyakunkról dideregve ugrik le Laci, s nyakunkon az év végi hajrá: túlteljesítünk ismét és túlszárnyalunk. szívünk és apadozik pénztárcánk, nyújthatnának most Megnő né­hány piruláial többet, Jetk az Ajándékok Hónapját kitalál­ták — megnőtt szívünk és vékonyodó pénztárcánk vigasz­talására. Élünk és állunk pirosló fülekkel, vacogó fogakkal arccal a télnek? (f. i.) A könyvkiadói vállalatok ál­tal 1978-ban kiadásra szánt mű­vek ismertetése céljából az olva­sók figyelmébe ajánljuk az 1978- as megjelenésre javasolt művek jegyzékeit. A jegyzékek a ki­adók szerint csoportosítva — megtekinthetők a város mennyi könyvesboltjában. vala­Fel­kérjük az olvasókat, hogy az em­lített jegyzékek alapján indítvá­nyaikat, javaslataikat, észrevéte­leiket és esetleges könyvrendelé­seiket közöljék a könyvterjesztő központtal brassói (Dr. I. Rațiu utca 17.) vagy a város bármelyik könyvesboltjával. A­ kovásznai Lendület szövet­kezet vezetősége közli olvasóink­kal, hogy korszerűsítették, bőví­tették egységeiket. Változatos és­­ modern cipőmodelleket állítanak elő a szövetkezet vagy a meg­rendelő anyagából ; ugyancsak divatos férfi-, női és gyermekka­bátokat varrnak. A sepsiszentgyörgyi autóklub december 5-ig még elfogad fel­iratkozásokat a Bulgáriába (Vi­­din, Belogradeck, Russe, Arany­homok-part) szervezendő szil­veszteri mulatságra (december 31. — január 1. között). Ára: 547— 711 lej között, zsebpénzre to­vábbá 86 lej. A sepsiszentgyörgyi 1-es szá­mú ipari líceumban, ma délben, a tanügyiek megyei rendezésében nyílt leckét, házának ezt követően pedig megbeszélést tar­tanak a didaktikai eszközök szerepéről. Az Ifjúmunkás-matiné­­ mai állomásai : Kézdivásárhelyen, városi kultúrházban, 17 órakor, a este 8-kor pedig Kézdiszentléle­­ken. A Csíkszeredai Kisgalériában a köröndi Páll Lajos festőművész állította ki temperáit és akva­­relljeit.­­ Az RSZK Akadémiája ezek­ben a napokban ítélte oda 1975- ös díjait. A díjazottak között szerepel a matematikus Zsidó Lász­ló, a fizikus Lőrinc György, KaU­ós Miklós filozófus, Angi István zeneesztéta, Szabó T. At­tila nyelvészprofesszor. Az idén Gyergyócsomafalván újból megrendezik az I—IV. osz­tályosoknak kiírt s az Előre­­kupával díjazott jégkorongvetél­­kedőt Hargita megyei iskolások részvételével. Ma 19 órai kezdettel a Szak­­szervezetek Művelődési Házában a turisz­tikai kör keretében Ko­vács Sándor muzeográfus vetí­tettképes előadást tart a termé­szet­védelemről. Hideg, hűvös idő, reggel he­lyenként ködképződéssel. Gyen­ge délkeleti szél. Hőmérséklet : nappal­­—6 és ■—4, éjszaka —16 és —14 Celsius fok között. 16,00 Telex; 16,05 tévéiskola; 16,35 Orosz nyelvtanfolyam; 17,05 Szabad idejükre ajánljuk; 17,20 Hazafias dalok; 17,40 Ri­port: Ghana; 18,00 Hirdetések; 18,10 Jogi tanácsadó; 18,30 Hir­detések; 18,35 Riport; 19,00 Megéneklü­nk, Románia; 19,20 1001 este; 19.30;* Híradó; 19,50 1918. december 1. — dokumen­­tumfilm; 20,10 Ifjúsági műsor; 21,10 Vers- és zeneműsor; 21,50 Sztárparádé; 22,25 Híradó. Művész — Sepsiszentgyörgy : Az ezüst tó kincse — nyugat­német, színes film, 10, 15, 17,30, 20 órától. Dokumentumfilmek. Lux — Sepsiszentgyörgy : Szamba — színes spanyol film, 20 órától. Rajzfilmek 11 órától. Május 8 — Kézdi­vásárhely : Barátaim a vándormadarak--­görög, színes film, 10, 15, 17,30, 20 órától. Dokumentumfilmek. Kovászna — Győzelem Ezek a csodálatos szomszédok — színes csehszlovák film, 11, 17, 19 órától. A sepsiszentgyörgyi Állami Ma­gyar Színház művészei ma este 8 órakor Katona József Bánk bán című darabját mutatják be, érvényes a Dl-bérlet, (a sze­reposztásból : Gertrudisz — Molnár Gizella, Izidora — Sza­bó Mária, Tiborc — Dobos Im­re, Melinda — Szász Enikő, Bi­berach — Kuti István). jflgi szolgikt K. J„ Kovászna A­­ munkatörvény küns v szakaszának előírásai szerint, 63. munkába való besorolás a ké­­­pességek és a szakmai felkészült­ség ellenőrzése alapján történik, gyakorlati próba, vizsga, verseny­­vizsga vagy próbaidő formájá­ban, a törvényben előírt feltéte­lek között. A próbaidő legfel­jebb 15 nap, vezetőségi tisztsé­gek esetében pedig legfeljebb 90 nap. Dr. CSEREY ZOLTÁN — A negye­sek községeken építettek és építenek eme­ ctes tömb­­házakat. A képen Vargyas központjában levő hatlakrés­­es tömbház láhható, amelyet már átadtak az építők. (Bortnyik György felvételei) 1977. december 1., Napkelte : 7,32 i Napnyugta : 16,38 Eltelt : 335 nap Hátravan : 30 nap, mozi 2—3.

Next