Megyei Tükör, 1977. december (10. évfolyam, 1826-1852. szám)
1977-12-01 / 1826. szám
A munkafegyelem nem vasfegyelem, de... • A szerszámgyárban minden hétre jut egy súlyos fegyelmi kihágás • Avagy ami egy pofon mögött van • A fegyelmi bizottság büntet • A legjobb neveid a közösség A szerszámgyárban november elsején délután Plugor József mester szeme láttára Nicolae Purcaru Lívia Boriceannal történő nézeteltérésének „atyai“ pofonnal vetett véget. Jobban mondva, úgy gondolta, erőszakkal sikerül lezárnia egy olyan munkahelyi vitát, amelyhez neki tulajdonképpen semmi köze sem volt : Ilvia Boriceanu Purcaru feleségével civakodott. A fegyelmi kihágást súlyosbítja, hogy az említett jelenet szem- és fültanúja volt Plugor mester is, vagyis egy olyan kulcsember, akinek termelési kötelezettségein túlmenően éppen az lenne az egyik hogy egészséges légkört teremtsen feladata, meg beosztottjai között, hogy szükség esetén fegyelmezze őket. Persze, nem pofonígérgetésekkel, nyomdafestéket nem bíró szavakkal, hanem elsősorban egyéni példával. A november elsejei pofozkodás letárgyalása a fegyelmi bizottság elé került, ahol aztán többek között a pofonok, verekedések stb. több okára is fény derült. Ezek között első helyen, toronymagasan vezet a szeszes italok fogyasztása. Természetesen, bent, az egység területén, ahová a dolgozók kényük-kedvük szerint lógatják be a tele üvegeket. Így történt aztán, hogy a fegyelmi bizottság nemcsak a pofozkodásban ludasokat büntette, hanem azokat is, akik elismerték : igenis, különböző alkalmakkor ők is vittek italt a gyárba. Kiss Silvia, Maria Ceppi, Maria Purcaru és Livia Boricean ezért is intőt kapott. Nicolae Purcaru egyhavi jövedelmének 10, Plugor József mester pedig 5 százalékával „fizet“ azért, hogy rosszul „értelmezze“ a munkafegyelem fogalmát. A szerszámgyár életében a fenti pofozkodás nem volt az egyetlen kirívó fegyelmi kihágás. Elég magas az igazolatlan hiányzások száma, gyakoriak az elvtelen szóváltások, s nem ritkák az erőszakosan „lezárt“ viták sem. A helyzetet nem menti, hogy a gyár munkaközössége fiatalokból áll, az átlagéletkor alig haladja meg a húsz évet. Hiszen hallottunk már olyan egységekről, ahol ugyancsak a fiatalok vannak többségben, de ahol a korral járó nyugtalanságot helyesen értelmezik, s a „fölösleges“ energiát nem hanem fegyelmezetten, jól virtuskodásba, és pontosan végzett, selejt nélküli munkába „ölik“. Ilyen fiatal nem egy akad a szerszámgyárban is. De ennek ellenére, az az érzésem, nem alakult még ki az a fejlett közösségi szellem, amely a legjobb nevelőnek bizonyult mindmáig. Értjük a közösségi szellemen elsősorban azt, hogy a fegyelmezetlen, a gyári munkarenddel kibékülni nem tudókkal szemben nemcsak a fegyelmi bizottság foglal állást, hanem az üzemcsarnok levegőjében mindig ott „lóg valami“ Amit egészséges légkörnek, fegyelemnek nevezhetnénk. Ha ez így lenne a szerszámgyárban is, akkor Préda Sándor főmesternek, a fegyelmi bizottság elnökének kevesebb, jóval kevesebb jelenteni valója kadna, így a bizottsági elnök arról számolhatna be, hogy júniustól, amióta a fegyelmi bizottság megalakult, 22 esetet tárgyaltak le, vagyis huszonkétszer kellett az öttagú bizottságnak összeülnie, huszonkétszer kellett tanúkat, nyilatkozatokat begyűjtenie, huszonkétszer kellett fegyelmi ügyben határoznia, magyarán mondva, a munkafegyelem megszegéséért büntetnie. Ha fejlettebb a közösségi szellem a gyárban, ha összeforrottabb, öntudatosabb a munkaközösség, az üzemi KISZ jobban ellátná hivatását, bizonyára minderre nem lesz szükség... (Hiszen büntetni csak kivételes esetekben kellene. A megrovásnak, pénzbeli büntetésnek is megvan a maga szerepe, de nem ez kellene az egyik fő fegyelmezési tényező legyen egy életében.) ...Akkor nem kellett közönség volna Constantin Boriceanu maróst többször is a fegyelmi bizottság elé hívni, Gheorghe Hermeneanut igazolatlan hiányzásokért megidézni, nem kellett volna Martin Moraru munkaszerződését verekedésért felbontani, megrovásban részesíteni Buday Istvánt, ugyancsak verekedésért..., s a példákat tovább sorolhatnók... Préda Sándor véleménye szerint is, itt visszatérhetnénk a nemrégen nagy felelősséggel felruházott mester szerepére, a gyakori fegyelmi kihágások onnan erednek, hogy a mesterek nem mindig tanúsítanak megfelelő magatartást, s ahelyett, hogy tiltanák a gyár területén az italozást, együtt poharazgatnak beosztottjaikkal; munkaidőben, persze... Íme a tényállás, ami egy november délutáni pofozkodás kapcsán kiderült. Nem hinném, hogy a szerszámgyáriak nincsenek tisztában a munkafegyelem fogalmával. De a felismeréstől az önfegyelmezésig, egészséges, bonyodalmak nélküli jó légkör kialakításáig-megtartásáig hosszú az út. Ki-ki egyéni öntudatán és a közösség kialakulásán át vezet. INCZE IBOLYA Küldötteink a párt Országos Konferenciájára Valóra váltottuk a párt főtitkárának útmutatásait Gyakori a sepsiszentgyörgyi Olt textilműveknél — mint más vállalatoknál —, hogy a legjobb szakmunkások továbbtanulnak, mesterekké, technikusokká, almérnökökké, mérnökökké képezik ki magukat, így történt ez Buda Petra mérnökkel, a vállalat kereskedelmi igazgatójával. „Éppen három évtizede, hogy Székelyudvarhelyről 15 évesen Sepsiszentgyörgyre jöttem szakmát tanulni a textilipari középiskolába. Az elméleti képzéssel egyidőben biztosított gyakorlati felkészítő hozott közel a munkaközösséghez, a gyárhoz, ez volt meghatározó e szakma megszerettetésében. Ezután faji-i textilmérnöki egyetemi évek következtek, s több mint húsz esztendeje dolgozom itt; különböző megbízatásaim teljesítésében igyekeztem tudásom, képesséségeim legjavát adni. Életem, eddigi tevékenységem tehát nagyobb részben a gyárhoz, a nagy családhoz hasonlítható munkaközösséghez kapcsolódik. Nem kívülállóként szemléltem a gyár korszerűsítését, részt is vállaltam abból a munkából, melynek eredményeként, a régi gépek, fel, szerelések átadják helyüket az újaknak. S ha a gyárban töltött évtizedek jelentősebb mozzanatairól kérdeznek, akkor éppen az idejövetelem óta történt korszakos változásokat idézhetem. Mindenekelőtt azt, hogy az egykor néhány tízmillió össztermelési értéket megvalósító munkaközössége ebben az évben, az gyár irányzatain túl több mint 50 millió előjej értékű termékkel gyarapítja népgazdaságunkat, hogy pártunk és népünk életének, történelmének kimagasló eseményét — a párt Országos Konferenciáját — munkaközösségünk terven felül több mint 70 000 négyzetméter szövött és mintegy ötven tonna gyapotfonal előállításával köszönti. Az Országos Konferencián elmondhatom, hogy vállalatunk gyors ütemű fejlődésében a legjelentősebb eseményt pártunk főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak emlékezetes látogatásai jelentették. Jogos megelégedéssel számolhatok be arról, hogy a legutóbbi útmutatások valóra váltása , az új szövődő felépítése, a termelési felületek jobb kihasználása, a finom szövöttáru előállítására való áttérés, a munka és termelés ésszerűbb megszervezése — alkotják kimagasló munkasikereink alapvető meghatározóit. Beszámolhatok arról is, hogy a vállalat munkaközösségének példás helytállása eredményeként az utóbbi években két esetben a Munkaérdemrend első fokozatát nyertük el, a szocialista verseny élvállalatát szimbolizáló zászlóknak, érdemokleveleknek lettünk birtokosai. A több mint ezer tagot számláló pártszervezet, a dolgozók tanácsa, az egész munkaközösség felhatalmazott azon szilárd elhatározásunk ezután még nagyobb tolmácsolására, hogy lelkesedéssel fogunk dolgozni, hogy maradéktalanul teljesítsük és túlszárnyaljuk az ötéves terv előirányzatait, a párt programjából és a közelgő Országos Konferencia határozataiból gyárunkra háruló tennivalókat.“ DARÓCZI FERENC A bibarcfalvi borvíz megyénk egyik legjobb borvize, amelyből a falu végi új töltőüzemben naponta 100 000 liternél is többet palackoznak A Vox Humana nagysikerű estje Van már állandó nevük, s néhány hónapja országos hírnevük. Fellépéseiket immár így hirdetik : Vox Humana, a Megéneklünk, Románia országos fesztivál első díjával kitüntetett sepsiszentgyörgyi kamarakórus. Körvezetője, Szilágyi Zsolt, is az országos fesztivál díjazottja — akit a hazai hangversenypódiumon Bach világi kantátáiban, oratóriumaiban vállalt legnehezebb feladatok ragyogó megoldása nyomán ma már a legjelesebb oratóriumtenorként tartanak nyilván —, az elmúlt hónapokban a bukaresti rádió-televízió kamaraegyüttesével jugoszláviai fesztiválokon aratott nagy nemzetközi sikert. A zenetanárok énekkara az új évadban már észrevehető kedvvel-szenvedéllyel — és a közönséghez való ragaszkodással— alakítja egyre fejlettebb igénye szerint repertoárját. A megye művelődési életének elöljárói, a tanügyi szakszervezet és az otthont adó művelődési ház támogatásával az együttes nemes és szép célt tűzött maga elé : intenzív munkával csiszolni-tökéletesíteni művészetté, hazai és nemzetközi találkozókon ismertté tenni, öregbíteni megyénk énekkari kultúrájának hírnevét. A kórus e héten ismét közönség elé lépett, új műsorral, színvonalas előadással mutatkozott be, hogy az országos versenyen elért díj elnyerése után nem elégedett meg az elhódított babérokkal, fokozott igényességgel törekszik élvonalbeli hivatásos kórusok rangját jelző műsorszámok elsajátítására. Nos, legutóbbi műsoruk összeállítása és produkciójuk színvonala ismételten igazolja a kitűzött cél megközelítését. A kiegyenlített kamarahangzással megszólaltatott madrigálok, motetták (Palestrina, Lassus, Monteverdi, Morenzio, Scandelo, Bernult, Bach) előadásában az elhangzott művek körvonala szépen kialakult már. Jóllehet, a hatalmas műsor hiteles megszólaltatása igényes vállalkozás volt, a különböző stílusok jellemvonásai jól érzékelhetően érvényesültek a kórus előadásában. Az egyes szerzők műveinek különbözősége különösen a második részben volt tanulságos, amikor is a mai komponisták (Bartók, Vida, Kodály, Dima, Birtalan) szerzeményeinek változatos egymásutánja differenciáltan jellemezte alkotóikat. A kiegyensúlyozott orgánumot, már eléggé széles dinamikai skálával rendelkező együttes minden egyes műsorszámban pontosan és érzékenyen reagált a finom kórushangzásokat követelő karvezető irányítására. Külön örömet jelentett Birtalan Mikes című szerzeményének sikeres (a zágoni bemutatónál már összehasonlíthatatlanul érettebb) felújítása. NAGYHALMÁGYI JÓZSEF A tévéantennák földelése Általában mind falun, mind városon a tetőre szerelt tévéantennák ki vannak téve a villámcsapás veszélyének. Megfelelően elkészített földelés azonban megóvhatja a károsodástól. A földvezetéket el lehet készíteni: rúdból (földbe verve 80—90 cm mélységben), fémszalagból (50—80 cm hosszú, 3—4 mm vastagságú fémszalag, 80—90 cm mélységben a földbe fektetve), fémlemezből (hasonlít az előbbihez, csak szélesebb). Zöldvezetéknek kimondottan rozsdaálló anyagból készült fémet kell használni. A tulajdonképpeni földeléshez használt fémet és a levezető drótot mindig össze kell cinezni vagy hegeszteni, esetleg anyacsavarral összeszorítani. Szükséges, hogy a levezetéshez és a földeléshez használt fémek azonosak legyenek. A csatlakozásokat (csavarokat) bitumennel kell bekenni. A földelés helyén a föld mindig legyen nedves. A levezető elkészítése is nagyon egyszerű: amennyiben az antennát fából készült tartóoszlopra szerelték, a lehető legrövidebb úton, 3 mm átmérőjű horganyzott acélhuzal vagy 6 mm2 keresztmetszetű rézvezető segítségével össze kell kötni a földbe ásott fémtárggyal (a földeléssel). Ha szükséges, helyenként a függőlegestől el lehet térni, de a másodlagos kisülések elkerülése végett nagysugarú kell eszközölni. A vezetőt nem kitérőket szabad gyúlékony anyagok közelébe helyezni. Levezető céljára az esőcsatornát is lehet használni,, ha vastagsága meghaladja 0,5 mm-t. Általában a falun használt csatornák megfelelőek. Ha a vételi viszonyok megromlanak, akkor meg kell változtatni azt a pontot, ahová ráerősítették a levezetőt, és sorozatos kísérletezéssel ki kell tapasztalni az optimális helyet. Ha valamilyen üzemi ok miatt az antenna nem földelhető, elégséges 3 cm-es szikraköz beiktatása. A fenti berendezés még nem jelent százszázalékos villámvédelmet a televízió-vevőkészülék szempontjából, de nagyban csökkentheti a károsodást. CSÁKY ERNŐ feladathoz méltó előadás (A sepsiszentgyörgyi Bánk bánról) LÉLEKVESZTŐN A RENDEZŐ Gyermeteg dolog lenne azon siránkozni: háj, milyen lett volna a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház BÁNK BÁNja, ha Illyés, az átigazító ki nem hagyja a..., ha Völgyesi András rendező még az átigazított drámából is ki nem hagyja a ..., milyen lett volna II. Endre magyar király, királyabb-e, gyávább-e, ha nem ebben a szűk ruhában kénytelen mozogni? (A pont az i n: nagy megpróbáltatásában maga fogalmazza országló rangjához a jelzőt:..., a gyenge király.) A szabadesés gyorsulásával közelednek félekvesztőkön egymáshoz a képek, mivel kihullnak szövegtestek, ám a biztonság, amivel irányítja Völgyesi rendező az összecsapó hullámok között a tragédiát, András megnyugtat, kárpótol. PETUR BAN KORBÁCSA Csak az értelmi érvekre támaszkodó indulat ostorozhat így, cselekvéstől vissza-visszarettenő békétlenkedő csoportot, ahol azt Nemes Levente teszi Petur bán szerepében. A félelem hatalmas teret foglal el a jellem benső terein, ám he nincs félelem (Peturban már szemernyi sincs), azt a teret egymás mellé zuhogó meteorokként tölti ki a cselekvés terve, kivitelezése, azoknak motivációja, az indulat bőrthasító korbácsa meg a szintén lemondás (ez is jó, ravasz ráhatásként). Ez Nemes Peturja. Marékra fogja, rázza, csontig veri a vonakodókat, félelmetes módon. És győz egy ponton, mikor már kínban a békétlenkedők, mikor már megadásra kényszerül az óvatos Mikhál bán. (Nemes sziklányi indulata kénytelen megvívni László Károly Mikhál bánjával, Csergeffy László Simon bánjával; ha emezek sekélyes, fű közti ütközőpontot alkottak volna, egy összecsapás látványával lett volna szegényebb az előadás. Nem így történt.) GERTRUDISZ, A NŐ (IS) Körötte, érte és ellene, véle és általa történik minden: a magyarság kisemmizése, bújálkodás az udvarban (ehhez nemcsak a bujálkodók kívántainak, hanem a Nő is a nagyasszonyban, aki mindezt nézi, benne kedvét leli, szervezi. Gertrudisz Nő, nővér, mikor a páros jelenetet nem Ottótól, de Melindától kéri számon, és vérbe nő, mikor a férfi kudarcban találtatott. Ottót kioktatja. Megingó nő, mikor egy villanásnyit sajnálni is tudja a téboly határán levő Melindát. Az asszonyi testet, annak színpadi forróságát is hoznia kell Gertrudisznak (mellesleg a jó Endre királyt ujj köré kellett csavarni, s jórészt ezzel is), másként élettelen ág az oly sok síkon feltűnő alak. Ezt a nőt sikerült Krizsovánszky Szidóniának életre kelteni, és nem így jelent meg a Molnár Gizella Gertrudisza. Ő csupán uralkodó, fagyos királyné, nem érezni remegő női testet a palást, ravasz asszonyt a korona alatt. A FELTÖLTENDŐ BANK A Zsoldos Bánkjával való szembekerülés előtt Gertrudisz csak két képben országló uralkodó: Ottó megleckéztetésekor teljes királyi közérzetben („... s egy asszony meg tud állni országok fölött“). A Mikhál kánnal való találkozáskor már nem kijelenti, de kiköveteli a hatalmát. Kényszerül. Bánktól azonban fél, ezért fogadja frontális támadással, teljes királyi díszben: Adj számot ! És itt a két Gertrudisz méltó partnere Bánknak. Krizsovánszky Sz. királynéja annyival emberibb, hogy tud riadni, félni, eszes árnyalatok között ellentámadásokba menni. A Molnár G. királynéja retteg a teljes fegyverzetben támadó Bánk előtt. — Lehetséges egy tragédia előadásában csúcsok láncolata? Illyés Gyula átigazitásában s itt Völgyesi rendezésében ennek vagyunk tanúi: Petur — békétlenkedők, Petur — Bánk, Tiborc — Bánk, Endre — Bánk, és most Gertrudisz és Bánk. Zsoldos nehéz küzdelem során töltötte föl a maga Bánkját, ahhoz hogy félelmetesen sodró lehessen a királyné előtt, ahol ő a számonkérő. Petur, Tiborc, Melinda, a kegyeibe pálfordulni kívánó Biberach testén-lelkén készül föl ehhez a jelenethez. És ahogy ezt a folyamatot eleven ,életben történővé tette Zsoldos Árpád, a „befogadó", most épp úgy győz meg, hogy összeroppanhat előtte a gőgös, megcflomániás királyné. Iivatalos-hűvös-kényelmes nyugodtan érkezik a békétlenkedők közé, és innen a királynét sértegető, számonkérő, ostorozó, majd meggyilkoló nádorig — micsoda drámai ív ! S hogy ez az ív nem szakad be, ahhoz a partnereken kívül zsoldosi töltődés, befogadás kívántatik. A TIBORC-JELENSÉGET a magyar színjátszás gyöngyözte ki másfélszáz esztendő alatt, mint annyi más nagy szerep fényudvarát. Völgyesi András rendezésében Viski Árpád tragikumában példátlan sodrású, rebellis Tiborcot teremt. Ez a Tiborc nem siránkozó, nem fölpanaszoló, de a nyomor rettenetében már elszánt. Követel. Ama nagy monológban Viski a tettekre megérett helyzetet idézi. Dobos Imre Tiborca visszafogottabb, inkább érvelő, mint serkentőJ Zsoldost a rázuhogó eseményeket befogadó Bánkot szinte kergeti maga előtt Viski Tiborca a cselekvés felé (színpadon is, Völgyesi irányító ujjával!); két rettenetes madár katarzisa ez, az észbontó suhanás irányának megleléséért. Tiborc győz, és elhisszük OTTO SIHEDERRE — nagy dolog! —, hogy a Nagyúr meghajlik előtte. Viski Árpád pályájának eddigi legnagyobb jellemalkotása az igyen felfogott és megalkotott Tiborc, és a Tiborc-jelenségben is számottevő. (Van film, rögzíteni kell ezt is.) MELINDÁK, MEGOSZTVA Nem értem Halász Annát, mikor ujjongva köszönti a „végre egy spanyol temperamentumú Melinda“ szerepében Balázs Évát. Avagy nem láttunk néhány szelíd és olasz Juliát? Mindegy. Balázs Éva felejthetetlen Melindát alakít. Ő is meg Szász Enikő is legyőzhetetlen nővé, feleséggé akkor válnak, mikor a térdre hulló Ottó elől már nem mentik a bájaikat, hiszen a sosem térdeplő Bánkra gondol Melinda — és mit árthat ez, aki itt térdepel? Szász Enikő jó érzékkel kímélte meg szerepét azzal, hogy nem akarta túljátszani szelíd, törékeny — saját ! — alkatát, mobilizálódott a Bálint Péter keze alatt. Izgága, kapkodó figuráját, kitörő örömeit és kétségbeesett félelmét szerte elfogadjuk, hiszen csak néhány óra áll rendelkezésére (no meg Biberach) célja, Melinda eléréséig. Ezalatt mindent, zihálva, kapkodva, minden áron... És Bálint Péter ilyen siheder figurája mellett szól a királyi nővérhez kutyaként dörgölőző aljas öcsike szövege is. Az is tény, hogy rohamai a Balázs-féle Melindáról életesebben pattannak vissza. BIBERACHOK PÁRBAN Mert eldönthetetlen, hogy a két igaz közül melyik az igazabb. Jó, a színház nem lóverseny (preventív pajzsom), csak épp két-három színésznek is kiosztja ugyanazt a szerepet. A két alakítás, a két Biberach, két érem, azonos értékkel. Vagy egy éremnek a két oldala? Kuti István a belevaló, a sokat próbált, de még energikus, derűs lézengő ritter. Orbán Károly Biberachja ravasz, ebben félelmetes, egy kicsit már unja ezt az egész udvart, erkölcsileg megveti Ottót — épp ő. Kuli inkább lenézi a semmi embert, játékosan, Orbán már utálattal. Remek két „katalizátort" játsztak. SZIDORA szerepében Vásárhelyi Katalint meg Szabó Máriát láthattuk, osztatlan élménnyel. Szabó Mária lírai egyéniségében, Vásárhelyi Katalin kitörő, néhol patetikus alakításában mindig megtalálta helyét Izidora a nagy összecsapásokban. ENDRE KIRÁLYT Szabó Zoltán jelenítette meg, rövidre nyírt szerepével véleményem szerint, nem vesztett a sepsiszentgyörgyi előadás Méltósága és családi élete romjaiból való fáradt föltápászkodását Szabó elhitette velünk . Nem osztogatok virágokat, de még a zene is telitalálat volt Csíky (és nem Szabó!) Csabától. Kiváló előadást láttunk CZEGŐ ZOLTÁN MEGYEI TÍJKOR > minden lett . December lm, hát eljött a hetvenhetes esztendő utolsó hónapja is — recsegik vastagodó talajmenti fagyok, suttogják hullongani bátorkodó hópelyhek. Élesedik a levegő és a korcsolyák éle, kékcinkék kopogatnak ablakpárkányainkon, megjelenik a veréb is, és melegebb pincékben a burgonyacsíra. Távoli hegyek alján kiforr a bor, csapra vezetnek hordók — felénk: káposztás kádak. Börödzik már vize Oltnak, Feketeügynek, készülnek a jó halak iszapba, ó, hogy bújnánk velük mi is, dehát: nem lehet tessék-lássék módra összecsapni az esztendőt, nyakunkról dideregve ugrik le Laci, s nyakunkon az év végi hajrá: túlteljesítünk ismét és túlszárnyalunk. szívünk és apadozik pénztárcánk, nyújthatnának most Megnő néhány piruláial többet, Jetk az Ajándékok Hónapját kitalálták — megnőtt szívünk és vékonyodó pénztárcánk vigasztalására. Élünk és állunk pirosló fülekkel, vacogó fogakkal arccal a télnek? (f. i.) A könyvkiadói vállalatok által 1978-ban kiadásra szánt művek ismertetése céljából az olvasók figyelmébe ajánljuk az 1978- as megjelenésre javasolt művek jegyzékeit. A jegyzékek a kiadók szerint csoportosítva — megtekinthetők a város mennyi könyvesboltjában. valaFelkérjük az olvasókat, hogy az említett jegyzékek alapján indítványaikat, javaslataikat, észrevételeiket és esetleges könyvrendeléseiket közöljék a könyvterjesztő központtal brassói (Dr. I. Rațiu utca 17.) vagy a város bármelyik könyvesboltjával. A kovásznai Lendület szövetkezet vezetősége közli olvasóinkkal, hogy korszerűsítették, bővítették egységeiket. Változatos és modern cipőmodelleket állítanak elő a szövetkezet vagy a megrendelő anyagából ; ugyancsak divatos férfi-, női és gyermekkabátokat varrnak. A sepsiszentgyörgyi autóklub december 5-ig még elfogad feliratkozásokat a Bulgáriába (Vidin, Belogradeck, Russe, Aranyhomok-part) szervezendő szilveszteri mulatságra (december 31. — január 1. között). Ára: 547— 711 lej között, zsebpénzre továbbá 86 lej. A sepsiszentgyörgyi 1-es számú ipari líceumban, ma délben, a tanügyiek megyei rendezésében nyílt leckét, házának ezt követően pedig megbeszélést tartanak a didaktikai eszközök szerepéről. Az Ifjúmunkás-matiné mai állomásai : Kézdivásárhelyen, városi kultúrházban, 17 órakor, a este 8-kor pedig Kézdiszentléleken. A Csíkszeredai Kisgalériában a köröndi Páll Lajos festőművész állította ki temperáit és akvarelljeit. Az RSZK Akadémiája ezekben a napokban ítélte oda 1975- ös díjait. A díjazottak között szerepel a matematikus Zsidó László, a fizikus Lőrinc György, KaUós Miklós filozófus, Angi István zeneesztéta, Szabó T. Attila nyelvészprofesszor. Az idén Gyergyócsomafalván újból megrendezik az I—IV. osztályosoknak kiírt s az Előrekupával díjazott jégkorongvetélkedőt Hargita megyei iskolások részvételével. Ma 19 órai kezdettel a Szakszervezetek Művelődési Házában a turisztikai kör keretében Kovács Sándor muzeográfus vetítettképes előadást tart a természetvédelemről. Hideg, hűvös idő, reggel helyenként ködképződéssel. Gyenge délkeleti szél. Hőmérséklet : nappal—6 és ■—4, éjszaka —16 és —14 Celsius fok között. 16,00 Telex; 16,05 tévéiskola; 16,35 Orosz nyelvtanfolyam; 17,05 Szabad idejükre ajánljuk; 17,20 Hazafias dalok; 17,40 Riport: Ghana; 18,00 Hirdetések; 18,10 Jogi tanácsadó; 18,30 Hirdetések; 18,35 Riport; 19,00 Megéneklünk, Románia; 19,20 1001 este; 19.30;* Híradó; 19,50 1918. december 1. — dokumentumfilm; 20,10 Ifjúsági műsor; 21,10 Vers- és zeneműsor; 21,50 Sztárparádé; 22,25 Híradó. Művész — Sepsiszentgyörgy : Az ezüst tó kincse — nyugatnémet, színes film, 10, 15, 17,30, 20 órától. Dokumentumfilmek. Lux — Sepsiszentgyörgy : Szamba — színes spanyol film, 20 órától. Rajzfilmek 11 órától. Május 8 — Kézdivásárhely : Barátaim a vándormadarak--görög, színes film, 10, 15, 17,30, 20 órától. Dokumentumfilmek. Kovászna — Győzelem Ezek a csodálatos szomszédok — színes csehszlovák film, 11, 17, 19 órától. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művészei ma este 8 órakor Katona József Bánk bán című darabját mutatják be, érvényes a Dl-bérlet, (a szereposztásból : Gertrudisz — Molnár Gizella, Izidora — Szabó Mária, Tiborc — Dobos Imre, Melinda — Szász Enikő, Biberach — Kuti István). jflgi szolgikt K. J„ Kovászna A munkatörvény küns v szakaszának előírásai szerint, 63. munkába való besorolás a képességek és a szakmai felkészültség ellenőrzése alapján történik, gyakorlati próba, vizsga, versenyvizsga vagy próbaidő formájában, a törvényben előírt feltételek között. A próbaidő legfeljebb 15 nap, vezetőségi tisztségek esetében pedig legfeljebb 90 nap. Dr. CSEREY ZOLTÁN — A negyesek községeken építettek és építenek eme ctes tömbházakat. A képen Vargyas központjában levő hatlakréses tömbház láhható, amelyet már átadtak az építők. (Bortnyik György felvételei) 1977. december 1., Napkelte : 7,32 i Napnyugta : 16,38 Eltelt : 335 nap Hátravan : 30 nap, mozi 2—3.