Megyei Tükör, 1978. március (11. évfolyam, 1902-1928. szám)
1978-03-01 / 1902. szám
Megéneklünk, Románia „Csendül a dal, dobban a láb A brassói Kultúrpalota magyar nyelvű műkedvelő csoportja jól választott, amitkor azt a célt tűzte maga elé, hogy a vidék csángó népi szokásait, énekeit, táncait kutatja fel és viszi színpadra. Ezzel a műsorukkal jöttek el hozzánk is. Sepsiszentgyörgyre, hogy az alig 25—30 kilométerre lévő Hétfalu csángóviseletét, szokásait, énekeit és táncait mutassák be nekünk, akiknek a földrajzi közelség ellenére oly messzire esik e folklórzóna. Nem mintha folkloristáink elhanyagolták volna e vidéket, hiszen már Zajzoni Rab István felkeltette iránta az érdeklődést, és napjainkban is nem egy néprajzkutató keresi fel, hogy megörökítse sajátosan szép népművészetét. Sőt, a román televízió magyar nyelvű műsorában láthattuk a tatrangi boricásokat, s nemis egyszer találkoztunk a zajzoni boncát táncoló gyermekekkel és „öregekkel " különböző fesztiválokon. A sepsiszentgyörgyi közönségnek viszont nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem volt még alkalma szemtől szembe kerülni e vidék folklórjával. Ezt akarták pótolni Klára Mária és Reiff István, a brassói műkedvelő együttes vezetői, amikor hozzánk látogattak. Sajnos, mi elég gyengén „reagáltuk le" fáradozásaikat, hiszen alig félháznyi közönség gyűlt össze csupán az előadásra. Akik ott voltunk, szívesen tapsoltuk meg ügyes táncosaikat, énekeseiket, zenészeiket, szavalóikat. A műsor első felében az énekkar hazafias dalokat és népdalfeldolgozásokat mutatott be Klára Mária zenetanár vezényletével. Együtt láttuk énekelni a 111—20 éves fiatalokat a 60 70 évesekkel, akiknek ajkán immár fél százada csendül fel a dal. Nem győztünk eleget tapsolni Veress Zoltán, Veress László (hegedű), Fekete Mária (fuvola), Csáki Zsolt, Wutzatka Gábor (gitár) tizenévesek kis zenekarának, amely hozzáértéssel szólaltatta meg XVII. századi dalainkat. Benedek Izabella, Péter Mária, Bálint Éva mély átérzéssel tolmácsolták Horváth István, Bartalis János, Magyari Lajos verseit, a Barcsai és a Bárányka című népballadák előadása pedig felejthetetlen élményt jelentett a jelenlevőknek. A táncosoknak is önfeledten tapsoltunk temperamentumos, jó ritmusú székely táncaikért. Szünet után az együttes a hétfalusi csángók téli népszokásait mutatta be Szeressz-e, hogy szeresselek? címmel, Reiff István brassói tanár gyűjtése és feldolgozása alapján. Színpompás csángó népviseletben mutatták be a guzsalyost ,ifjak és öregek kedvenc téli esti munkával egybekötött szórakozási lehetőségét. Felelevenítették a jegyváltást megelőző jegyajándék-küldést és -viszonzást, a János naphoz kötődő népszokást, a sormagyar és borica nevű táncokat is. Külön élményt jelentett a 77 éves Illyés Lajos bácsi mesemondása, Molnár Ildikó tisztán csengő hangja, György Papp Margit zajzoni csángó ruhája és kézimunkái. PÉTER ALBERT Irodalmi kör ügyében Nosztalgiával gondolok rájuk, mikor életképes alkotói tevékenységükről olvasok az Utunk, a Művelődés hasábjain. Mármint a hazai magyar nyelvű irodalmi körök üléseire, ahol vitatkoznak, bírálnak, de minden esetben épülnek tudásban, gyarapodnak alkotásban, mohón szívják magukba a szép szavak igézetét. Irigykedem bizony én itt Sepsiszentgyörgyön szalontai, nagyváradi, aradi, tordai, brassói, udvarhelyi, zerindi irodalomkedvelőkre, akiknek megadatik a lehetőség a kétheti, havonkénti találkozókra. Jó lehet nekik, a szépliteratúra hivatásos és műkedvelő képviselőinek, akik között tudtom szerint egyenlő arányban képviselteti magát a munkás és az értelmiségi. Jó lehet nekik, attól függetlenül, hogy eredetiben vitatnak meg egy új alkotást, vagy csak elbeszélgetnek a könyv, a sajtó, a képzőművészet ezernyi gondjáról-bajáról. Its megadatik nekik, hogy többször találkozzanak híresebb-nevesebb nagy öregeinkkel is... öt éve lakom Kovászna megye székhelyén, mely idő alatt három kör születésén-alakulásán vettem részt. Talán mondanom sem kell, hogy egyik sem lett évesnél hosszabb életű. Az okokat oldalakon keresztül lehetne boncolgatni. Százszor is feltettem a kérdést hasonló gondoktól terhes munkástársaim nevében is: van-e létjogosultsága irodalmi körnek Sepsiszentgyörgyön ? Mert, hogy sokan igénylik, főként az érettségizett és új gyárainkban elhelyezkedett fiatalok közül, ez nem vitás. Kellene az olvasó-alkotó (vagy alkotni próbálkozó) munkásnak, értelmiséginek egy szerény, de élő fórum, mely működhetne, mondjuk, a megyei könyvtár vagy a Szakszervezetek Művelődési Házának patronálásával. Egy irodalmi kört kellene alakítani feltétlenül, mert munkásművelődésünk hagyományai is köteleznek erre. De ne úgy, mint a tavalyelőtt, mikor öles plakátok hirdették a kör alakulását, nem kevesebb, mint öt művelődési szerv, intézmény pártfogásában. És ahogy Magyari Lajos akkor melegében megjósolta a Megyei Tükörben közölt jegyzetében: a sok bába közt elveszett a gyermek. Hinni szeretném, hogy valaki magára vállalná a szervezői-titkári tisztet az önművelés eme okos és hasznos fórumának létrehozása utáni időben is. ferenc/v l. Tibor MEGY lül TÜKÖR megírni, milyen színdarabról van szó!?) a két óvónőt, Sebestyén Ágnest és György bíró Máriát illesse dicséret.“ Nagyon szeretnénk, ha legalább utólag megírnák, ki írta a szóban forgó darabot, és mi a címe ? (nó) A mellékelt fényképen: a „lelkes, fáradtságot nem ismerő" képeit műkedvelő színjátszók láthatóak. „Előadásaikkal — írja Szász Etelka — kellemes órákat szereznek mind a helyi, mind a körmök közönségének. A színdarab betanításáért (sajnos, a levélíró elfelejtette Péterrel, Pédál is .A bibarcfalvi „feredő" csendes zugában találkoztunk, Sándor bácsi, és Ön — gondolom, emlékszik még — felállt az asztal mellől, kezet szorítottunk, mint régi, jó ismerősök; elmondtuk, hogy minden rendben: szolgál az egészség, szeret még az asszony, a család, s a munkahelyen is egész a becsület. Aztán megkérdeztem, mint máskor, mint mindig, hogy van-e tollhegyre, újságba kívánkozó hír a gyárban ... , amire Ön mosolyogva mondta, naponta cikkecskét, jegyzetet, sőt hogy riportot is lehet onnan írni, hiszen a munkások nem állnak, az eredmények meg ragyogóak éppen, s ráadásul — tanácsot is adott: „Csak hozzám jöjjön. Velem beszéljen — ne meg Pállal... Ne őket fogassa. Péterrel Csak reám hallgasson, mert csak én tudom igazán, hogy mi a valóság... S az újságba is, ugye, csak a valóságot lehet írni." Erre én csak bólintottam. Bólogattam... Aztán elváltunk. De másnap, egy dohogó kazán mellett, messze minden irodától — minden főnöki irodától messze ... —, egy motorinás-olajós kezű munkás — Péter, Pál vagy lánca a neve, ha nem István — elpanaszolta, hogy öt éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, de premiumot csak egyszer kapott, mig mások... még ki tudja? ott. És elmesélte — okulásomra —, hogy ahol legelőször alkalmaztál, a kökösi téeszben, valamikor volt vagy tíz-tizenöt ráfos kerekű szekér, meg egy könnyebben gördülő, gumirádlis fogat. De annak a rátdlis fogainak sosem volt állandó kocsisa... Annak minden héten más-más gazda ült a bakján, s csak azért, hogy a fogatos léesztagok egyformán keressenek. Nos — ha akkor, a „feredő" csendes zugában, csak bólogattam, Sándor bácsi, most megkérdem: — Nem kell beszélgetni Péterrel meg Pállal... ? S/ABC) GY. JENŐ Rövidáru a méteráru ? Eddig nem nagyon voltak kétségeim afelől: a méteráru nem rövidáru, pontosabban, annyi méter és centiméter, ahányat a vevő kifizet... Újabban viszont kétségek támadtak bennem: a minap a divatházban idősebb nénike fekete kabátot szeretett volna varratni magának a két méter és húsz centiméter hosszúságúnak tudott, eléggé drága anyagból. Nem tudom, végül hogy döntött: a megrövidített anyagot visszaviszi a Romarta üzletbe, ahonnan vette, és vásárol egy valóban 2,20 méteres véget, vagy vállalja a rövidebb kabát viselését. Inkább utóbbival biztatták - ami biztos, az biztos alapon... Szorongva igyekeztem hazafelé, hiszen én is éppen a Romartában vásárolt két véganyagot tartogattam a táskámban. Szorongásaim nem voltak alaptalanok: az egyikből három, a másikból, tán az arányok kedvéért már hat centiméter hibádzott... Ekkor bizonyosodtam meg afelől, nem minden hosszú, ami rövid, akarom mondani, nem minden méter, ami áru, vagyis... az egyébként udvarias kiszolgáló személyzet nem arányul egyenesen a kedvességével pontosság. Arra gondolni semi merek, hogy a Romariában szándékosan rövidítették volna meg a méterárut! -ice-! ff Jik; J *ll0 TÖRTÉNET H . Kell Ibolya munkaszerződésének mrV/:,,) irata van elöttem, amit . s én itt még egy tisztvisel^ t) i elsején iktatott : w 1to irat lényege a kovetkez ^Isiszentgyörgyi Kalász vállal . *^ll magát, hogy részben vagy • á tlfi/eli a munkásnő iskoláztaas"® j költségeket, és a nyolchófolyam végeztével Kelemen,0|^tanfolyamon szerzett képesítő munkahelyen alkalmazza, f “■^Ikosnő vállalja, hogy: n 7 «fan elsajátítja azokat az elkorlati ismereteket, amey^telftorvíztöltő gépek működésé!° ^ftödtetésével kapcsolatos tanolVd|Dol,irtanak majd előadást. Amikor a tanfolyam elméleti 's guaffeti oktatási tervéhez iga/o- ~~ f*ílno/.etten viselkedik a tanfogamon( j) munkahelyén; györgyi Kalász vállalat dolgozója marad; ha a felsorolt vállalások valamelyikét megszegi, kész visszafizetni az iskoláztatási költségeket... a 2105/1969. minisztertanácsi határozat 12. cikkelyének értelmében. Nos, amint eddig, elég furcsán, írva vagyon, Kelemen Ibolya — a babarcfalvi borvíztöltödében dolgozó 49 munkatársával együtt — mindent vállalt, és a tanfolyamot el is végezte. De itt kezdődik a különösen különös - mintha nyolc hónapig mi sem történt volna : a vállalat a bizonyítványt és a magasabb szakképesítésnek megfelelő magasabb javadalmazást sem adta meg... Nőtt az elégedetlenség. Végül, egy panaszlevél eljutott a megyei szaktanácshoz, ahonnan —• 1977. október 24-én — válasz is érkezett, miszerint : a fővállalatnál el van intézve minden; a munkásnők fényképes bizonyítványt kapnak, s a fizetések emelése is megkezdődik 1977 utolsó negyedében. Ennek csak örülni lehetett, s a munkásnők összeszedték a fényképeket, mind elküldték, majd... várták, várták, azóta is várják az új, fényképes bizonyítványt, meg a javadalmazásuk emelését. ...Mi a véleményük ott, az egykori Kalásznál, meg a szaktanácsnál —: különös a történet ? És milyen hosszú ! SABÓ GY. JENŐ •—..................................................................................." j Ellemzz ö bizottságok tevékenységéről vö törülni tüntet fel; Gidófalván a tehén é»álom gépi fejöberendezést has/n^^tlanul egész övén * T -tv berW^^n j tódon, Bardócon és m^fedaságokban az ellenőrzés hiányánl tulajdonítható, hogy teljesen kotlett, nem termelő teheneket tudott alzemhényben 30-at, Bardócon 61-et!), Jak hosszas unszolás nyomán hajtott ál végre a részleges kicserélésüket leefiztetett üszőkkel. Árapatakon 38 ifjú és 50 bárány hullott el a szaksa,a takarmányozás és az egészséges szálláshelyek következtében. Sz.<ámos gazdaságban az utólagos ellenzés több tonna búzát, kukoricát, jobbá néhány fejőstehenet, üszőt, teásertést, bárányt tüntetett fel a hiánytalan (egyes helyeken tonnaszámra hevert „pluszban" a búza raktáron, szarvasmarha az istállókban, sertés az ólban, juh az akolban — létszámon felül, nyilvántartáson kívül...). Az elmarasztaló pénzügyi jegyzőkönyvek nyomán természetesen több termelőszövetkezetben a zárszámadó közgyűléseken a tagság elégedetlenségét fejezte ki az ellenőrző bizottságok tevékenységével szemben, így került az idén téeszeikkben 40 új tag az újonnan választott bizottsági tagok közé. Mert a tagság mindenütt okult az elszenvedett károkból, kudarcokból, újólag meggyőződött, hogy az ellenőrző bizottság csakis akkor áll feladata magaslatán, ha tevékenységével az egész gazdaság, az egész tagság érdekét szolgálja, ha tisztességes, becsületes s lelkiismeretes tevékenységével az egész gazdaság közös ügye mellé áll. r..lidé*nokon házi szövőszékek kattognak az uzoni otthonokban !-n (BORTNYIK GYÖRGY felvétele) D. Gy. életében az 1974-es esztendő „sorsdöntő“ volt. Sorsának alakulása pedig a lejtő irányában mozdult. Az eltelt négy esztendő botrányok, munkahelyi kihágások, munkaszerződés-felbontások sorozata. 1974-ben találkozott azokkal a barátokkal, akik „új útján" elindították. Közülük legkitartóbbnak és leginkább hatni tudónak az alkohol bizonyult. A megyei építő-szerelő vállalat kőművese fiatal ember. És jó kezű, „aranykezű“ szakmunkás. fia dolgozik. De arra egyre ritkábban került sor az elmúlt négy esztendőben. Végzjük csak sorjában a dolgokat. D. Gy. 1970-ben végezte a katonaságot, rögtön utána az építővállalat alkalmazta. 74-ig semmi baj nem volt vele, akkor találkozott a pohárral, és kétes értékű barátaival. Az 1974-es esztendőt már „egyéni rekorddal zárta", sikerült az év 12 hónapjából mindössze 4-et dolgoznia, de arra gondja volt, hogy a szabadságpénzt felvegye vállalatától. A szabadságpénzt, amit vissza kellett fizetnie, de az alkalmilag vállalt munkákból származó bevételeit eszébe sem jutott erre fordítani. . . Megtöri, végsőkig elkeseredett asszony beszél, D. Gy. édesanyja, a sepsiszentgyörgyi textilgyár munkásnője. 27 éve áll a fonodai gépek mellett, ebből 25 esztendőt özvegyként, keresetét, szeretetét fiára költve, ■ pazarolva. Mert a pazarlás szó a megfelelőbb itt. Egy 24 éves fiatalember semmit nem hajlandó viszontszolgáltatni a szülői szeretésért és gondoskodásért." „A szabadság pénzét én fizettem vissza. Restellettem már, hogy zaklatják érte. Aztán munkát kerestem neki. Hozzánk jött, a textilgyárhoz, karbantartó kőművesnek. Nem is lett volna baj, mondtam, ha nekiül dolgozni, jól dolgozik, arany keze van. Csak egyre ritkábban próbál nekiállni. Ahogy telt az idő, úgy szaporodtak a késései és hiányzásai. Szégyelltem magam erősen, de nem volt mit tennem, ahogy múlott az idő, úgy nőtt ellene a felháborodás. Szeptember 15-én aztán végleg kitették a gyárból. Most újra az építővállalatnál van. De ki tudja, meddig!? Egy huszonéves fiatalember — egy elrontott élet. Szülő és gyermek hidegülő, romló viszonya. 1952-ben maradt özvegyen D. Gy. édesanyja, jószerével csecsemőkorától egyedül viselte gondját fiának. És úgy próbálta gondját viselni, hogy kelljen restelkednie. 1 katonaságig nem é <,rn minden azután kezdődött. A nemtörődömség, fl-Líntc ’Qtt rossz társaság. . 1 <■:>■! \rpudéknál laktunk. WlUi jól, csendesen. De egyre szaporodtak a szűret többször jött haza részegen, Aczélék végül j'j ögy /Cí>^ így került a Csíki negyedi garzonba. Április •• ^ ^ gyermekes elvált asszonnyal él együtt. Mi lesz tikei eregy érmekből ilyen „szülök“ mellett. Pedig a gyer«, y,oros_ hetileg apjuknak ítélték, rendes, munkás emW ?((j mfl_ nyói. Az gondját viselte volna a gyerekeknek, gátiak követelte, mint aki rendes életet folyta ■ jjjlór íÜ'lu De nekem elsősorban a Ham faj. 1 .orházul is ismer ingemet. Tavaly év elején be<- jül, Zippil kerültem. Egyszer látogatott meg, de aJ Jpsitaloz*^ februári és márciusi fizetésemet felvegyi?ia^uguszta. Kerestem többször is. Csak részegen tahi Marii tusban aztán visszaadta a pénzt, de azóta u<^h-ba. Malát meg, nem köszön. Pedig akkor ö került pont, bejártam hozzá, hoztam, amit tudtam n *m voltam I olyan addig. De a felgyógyulása után megint ideg?11 szólam, idegen, mint akinek semmi joga az ö életb n,Ak. Sok Nincs, nem lehet ennél nagyobb fájdalom cgil ›^ék vele. szól, mint az örült járom a várost, hátha ta0olyásolni. Halni szeretnék rá, jó irányban szeretnem Hogy dolgozzék rendesen, hogy hagyja az <tu'1’^ keressen hozzá való, rendes élettársat, hogy ismerje meg szülőjét. Lassan már nem is hiszem, hogy így is lehetne még. Augusztus 29. óta nem láttam már. Lassan fél éve lesz annak." ★ Egy anya és fia fél esztendeje nem találkoztak. Egy városban laknak, a fiatalember életében egyetlen támasza édesanyja volt. De már nincs szüksége rá. Az anya ismét kórházban. Idegei lassan teljesen felmondják a szolgálatot. Napokon, éjszakákon át töpreng és sír : merre fordulhat ezek után az ö fia sorsa ? Merre fordulhat ? Milyen ember D. Gy., aki szülőanyját megtagadja, bajában magára hagyja, meg sem is ismeri már. Olyan ez, mint egy szomorú, nagyon szomorú ballada, kerete. De modern ballada, mert nem csak egy D. Gy. van közöttünk, a D. Gy-k számosan vannak. Olyanok, akik a legszentebb, legtermészetesebb és a melegebb emberi kapcsolatot, szülő és gyermek kötését megtagadják. Milyen ember lehet ? Csak emberi érzéseiből. kivetkőző, érzéketlen, tartását veszítő, fecsérlő ember. Hogyan viszonyulhat az többi embertársaihoz, aki saját édesanyját tagadja meg ? Nem egyéni sorsok feszegetése ez, nem egyedi történés fölötti haszontalan kérődzés, hanem ez JV tünet kőtana. Mert D. Gy-re és társaira mindannyiunknak hatni kell, az ő sorsuk alakulása, érzelmeik kiégése közösségi baj is. Az ő „sorsfordulója“ a közösség dolga is. Munkatársaké, felelős vezetőié, mindannyiunké. Hogy ne kelljen kiégett lelkével még mélyebbre süllyednie. MAGYARI LAJOS A METEOROLÓGIAI INTEZET ELŐREJELÉSE MÁRCIUSRA A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint márciusi átlagos hőmérsékleti értékek a szokásosnál valamivel alacsonyabbak lesznek, a csapadékmennyiség pedig az első és az utolsó dekádban, főleg az ország keleti részein, meghaladja a normális értéket. Március 1. és 5. között csapadékos idő várható változó, többnyire borult égbolttal, kezdetben esőzéssel, majd havas esővel és havazással, mérsékelt nyugati és északi széllel. A hőmérséklet fokozatosan csökken. A legalacsonyabb értékek mínusz 6 és 4 fok között, a legmagasabbak pedig 1 és 9 fok között váltakoznak. Március 5. és 10. között aránylag hideg, többnyire borult időre, havas esőre és havazásra, megélénkül/ szélre számíthatunk. A újabb hőmérsékleti legalacsóértékek mínusz 8 és 2 fok között (helyenként alacsonyabb), a legmagasabbak pedig 2 és 8 fok között (helyenként magasabbak) ingadoznak. Március 10. és 15. között enyhülni fog az idő. Havas esőre és rövid ideig tartó havazásra számíthatunk. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek mínusz 9 és 1 fok között, a legmagasabbak pedig 2 és 12 fok között váltakoznak. A március 16. és 20. közötti időszakban további felmelegedés várható. Időnként borús lesz az égbolt, gyenge esőzés lehetséges. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 0 és 6 fok között váltakoznak, Erdély keleti medencéiben ennél alacsonyabbak, a legmagasabbak pedig 5 és 15 fok között ingadoznak, helyenként meghaladva ezeket az értékeket. Reggel és este, különösen az ország keleti részeiben köd képződik. Március 22. és 25. közötti időszak vége felé lehűlés várható. Esőzésekre, az ország északi részében és a hegyekben havas esőre és havazásra, helyenként megélénkülő szélre számíthatunk. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek mínusz 3 és 7 fok között, a legmagasabbak 6 és 16 fok között alakulnak. A hónap utolsó napjaiban az ország déli és keleti vidékein esőzésekre, a hegyekben és a dombvidéki övezetekben havas esőre és havazásra számíthatunk. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek, mínusz 2 és 8 fok között, a legmagasabbak pedig 7 és 17 fok között váltakoznak. mindenkit is érdekel MARCIUS Ma valahol egy távoli faluban habkönnyű, sárga csibék gömbölyödtek ki a kotló alól, rügybe buzdult a mogyoróág, barkádzik a fűz, s zörög a holt avar a hóvirág feltörekvő dárdái fölött. Télikabát-hajtókákra tűzelnek sárga csibét, barkaágat és hóvirágot ábrázoló kis mütyürül: — a tavasz jelvényeinek tartják némelyek e „márciuskákat". Nem csupán nálunk, a Halkán más népeinél is honos e tavaszhírelés, a bolgárok piros-fehér szalaggal fűzik fel „martinecskájukat", őnáluk e két szín az egészség jelképe. Nos hát, jó tavaszt, jó egészséget. Egészség még volna, tavasz pedig csak immel-ámmal akar lenni. Topor elvtársék e hó elejére hideget jósolnak, oda se neki, fittyet hány minden Topor-féle jóslatra az a fiú és lány, kikre a park gesztenyéi alatt borul a hófelleges szürkület. Állanak egymással szemközt, szótlanul, arcuk, tekintetük egymáshoz közelit, még egy pere, s eldőlt : lesz-e tavasz az idén ? Kabátjuk hajtókáján kis maturandus-szalag, úgy tűnik, legszebb márciuska-jelkép az idén. Óhajunk is volna : boruljon zöldbe, virágba, érkezzék meg idei tavaszunk, emberi, társadalmi érettségünk jegyében. (bá.) Mától kezdve a 05-ös telefonszámon tájékoztatást nyújtanak a Sepsiszentgyörgyről induló és ara érkező autóbuszok, vonatok menetrendjéről. Györgyószentmiklóson zenéstáncos találkozót tartottak, amelyen megyénkből a Venczel házaspár vett részt. Előadásra készül Sepsiszentgyörgy városi pioníregyüttes, bemutatkozására március nyolcadikén kerül sor. A Megyei Turisztikai Hivatal hajókirándulást szervez a Dunán április 23. és május 2. között a következő útvonallal: Giurgiu Pozsony - - Prága. Tájékoztatási ár: 2699 lej, plusz 232 lej zsebpénz. Feliratkozási határidő március 15. 1978. MÁRCIUS 1. Napkelte : 6,54 Napnyugta: 18,03 Eltelt : 60 nap Hátravan : 305 nap Továbbra is nedves idő várható, átvonuló felhőzettel, helyenként esővel, havas esővel. Mérsékelt nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet fokozatosan csökken. Reggel ködképződés; 9,00 Tévéiskola; 10,00 Kérdések és válaszok (ismétlés); 10,20 Színház (ismétlés); 11,50 Telex; 16,00 Telex; 16,05 Tévéiskola; tanfolyam; 16,35 Német nyelv17,05 Pronoexpressz-húzás; 17,15 A szocialista országokból; 17,25 Pionírhíradó; 17,45 Hazafias dalok; véből; 18,00 A természet köny18,30 Bogdán Petriceicu Ha$deu; 19,15 Hirdetések; 19.20 1001 este; 19,30 Híradó; 19,50 Mi, nők; 20.20 Filmarchívum : Padre Padrone — olasz játékfilm; 22,05 Könnyűzene; 22,20 Híradó. • Sepsiszentgyörgy — Művész: SZÁRNYACSKA VAGY GOMBOCSKA — színes francia film 10, 16, 18, 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux : GLÓRIA NEM ÉNEKEL — színes román film 11, 15, 17, 19 órától. Kézdivásárhely Május 8. : ESTI VENDÉGEK — színes román film 10, 16, 18, 20 órától. Kovásna Győzelem: CID — kétrészes, színes amerikai film 10, 16, 19 órától. Bárót : VÉDJÉTEK MEG A VÁROST — színes lengyel-szovjet koprodukció, 20 órától. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház újabb bemutatóját e héten, pénteken tartja. J.L. Caragiale népszerű darabját, a Farsangot viszik színre. Rendező Seprődi Kiss Attila. Balás Krisztina, Kézdivásárhely: Állami családi (gyermek) pótlék folyósítása tárgyában beadott panaszlevelét eredetiben illetékes elintézésre áttettük a Munka- és Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. Gergely István, Kisbacon : A 92/1976. sz. törvényerejű redelet 14. szakasza rendelkezései értelmében, a munkában eltöltött időnek tanúkkal való igazoltatását csak azon személyek kérhetik (abban az esetben, hogyha az irattár megsemmisülését okmánnyal igazolják), dél alapján akik munkaszerzőtevénykenységet fejtenek ki, továbbá a Nemzetvédelmi és Belügyminisztérium káderei, valamint a kisipari termelőszövetkezetek tagjai. Dr. CSEREY ZOLTÁN