Megyei Tükör, 1978. április (11. évfolyam, 1929-1954. szám)
1978-04-01 / 1929. szám
Ier idegünk volt: Nagy Olga Nagy Olgát nem kell bemutatni az olvasóknak. Országhatárokon túl is ismert és értékelt népmesegyűjtő munkássága, ismerik és szeretik gyűjteményeit (Ltdérc sógor, Széki népmesék, Paraszt dekameron). Jelentős a Hősök, csalókák című tanulmánykötete. — Mióta foglalkozik gyűjtéssel? — Tizenhat éves korom óta. Szülőfalumban, Mezőpaníton, bátyámmal, Nagy Ödönnel lógtunk neki a hiedelemszokások gyűjtésének. Az anyagból egy letűnt világ teljes hiedelemrendszerét tartalmazza egy falu keretében — csak kisebb adatközlések jelentek meg, adatok a téli néphagyomány gyűjtéséhez. Az időszak, András napjától Hamvazószerdáig, a téli ünnepeket foglalja magában. Most el szeretnénk menni megint ebbe a faluba megnézni, mi történt a paraszti tudattal az elmúlt évtizedekben. Ugyanis még élnek az egykori adatközlők, érdemes megvizsgálni azt is, mi történt ugyanazokkal a hiedelemszokásokkal. Mert ez is alakul, változik. A legállandóbbak talán a halállal kapcsolatos hiedelmek. Egy időben népszerű ifjúsági regényeket is írt (Szidi, Lányok a bentlakásban, Vadvizek stb). A kutató legyőzte önben az írót? — Azokat a különben nagyon regényeket — amelyek népszerűek bizonyos körökben, sőt, könyvtárosokkal is megtörtént, hogy csak ezekről a könyveimről tudtak, népmese-gyűjteményeimről egyszerűen nem is vettek tudomást, s ez azért rosszul esett — barátaim biztatására írtam. Újraéltem gyermekeim korát, úgy írtam, mint anya, ma már gyerekek felnőttek, nincsenek ilyen emlékeim, indítékaim, teljes lélekkel a kutatás felé fordultam. — Szűkítsük a kört, meséljen valamit széki gyűjtéseiről is, tekintve, hogy megjelent gyűjteményei főleg erről a területről valók. — Széken voltam tanítónő, 1940-ban, négygyermekes anyaként iratkoztam be a Bolyai egyetem néprajz szakára. Akkor már ismertek szakmai körökben. Gunda Béla jött le és beszélt rá, addig már Széken sok mindent felgyüjtöttem — mi volt a célkitűzésem, hogy a teljes népi valóságot térképezzem fel, tehát a mesék mellett ragadványnevek, találós kérdések, közmondások gyűjtésével is foglalkoztam 1953-ban, hatéves újságírói kitérő után kerültem a Folklórintézethez. Akkoriban tértem át a magnetofon használatára, ami gyűjtőmunkámban, túlzás nélkül állíthatom, forradalmat jelentett. Egyáltalán nem igaz az, hogy a népi mesemondót idegesíti a magnetofon. Sokkal jobban zavarja az, ha a gyűjtő jegyez, ezért ilyenkor rendszerint rövidebbre fogja a mesét. Egy példa: György Klára elmondott nekem még régebben egy mesét, és én lejegyeztem, úgy gondoltam, pontosan, árnyalatokra is ügyelve. Egyszer aztán magnóra mondattam vele ugyanezt a mesét és szinte háromszor akkora lett. Utólag minden, a negyvenes években lejegyzett mesét magnószalagra vettem. — Milyen utak, irányzatok, módszerek híve a mai mesekutatásban, -gyűjtésben ? — Már erre interjúban elég nehéz válaszolni, mostanában fejeztem be meseesztétikámat (A táltos törvénye), ott szó esik erről. Évszázados tudományos gyűjtőbabona: a mese legyen tömör. Ugyan miért? — kérdezem én, kétezer gyűjtött mese tapasztalatával. Szem előtt kell tartani a tényt, miszerint a népi kultúra nem lezárult valami, állandóan fejlődik, változik. A folklórkutatónak mindent el kell felejtenie, főleg a nyugati elméleteket, ugyanis ott már 150 éve nincs élő mese, míg tájainkon a népmese még él, élnek a népi mesemondók is. De hát említett könyvemben erről bővebben is szó lesz! — Beszéljen valamit a tréfás meséről és a népi elbeszélésekről is, új gyűjteményeiben ugyanis ezek hangsúlyos helyet kapnak. — Mikor a meséről beszélünk, mindig tündérmesére gondolunk, nem eléggé látjuk a tréfás mese fontosságát, éppen ezért nem eléggé gyűjtjük. Ennek több oka is van. A gyűjtő előítélete, „szemérmessége". A tréfás mesék egy vaskosabb humort képviselnek, amely tán nem egyezik a városi ember irodalmi olvasmányokon nevelődő ízlésével, ezalatt nem gyűjtik, vagy ha gyűjtik is, nem közük. Pedig a tréfás mese a „felnőtt" paraszti társadalmat tükrözi s benne egy keserű társadalmi tapasztalás nyer felismerést. Gyűjtése annál is fontosabb, mivel, tapasztalatunk szerint igen sok falusi közösség a tündérmesét már nem vállalja, de a tréfás mesét még gen. Jelentősége annál hangsúlyosabb, mivel a tréfás mesén belül olyan almafajok léteznek, amelyet a folklorisztika még nem tárt fel, pl. a népi abszurd, a népi groteszk, amelyek újra meg újra bebizonyítják a népi alkotókedv és erő magas művészi színvonalon való megnyilvánulását. Nagy jelentőséget tulajdonítok a népi elbeszéléseknek is. Virágkorukat élik, a szóbeliség szép megnyilvánulásai. Ezek a népi elbeszélések vagy igaz történetek tulajdonképpen a realizmus betörését példázzák a népköltészetbe. Ha arra gondolunk, hogy a népköltészet is alakuló, változó műfaj, akkor természetes, hogy a felvilágosult parasztember új igényét látjuk ezekben az elbeszélésekben. Itt beszélnek a valóság dolgairól, a hétköznapokról, a közösség és az egyén dolgairól is. Ezen a téren nagyban terheli a folklorisztikát, sok tehetséges népi elbeszélő mellett mentünk el Úgy érzem, a Határok dolga, hogy a mulasztást pótolják. Az én nemzedékem megörökölte azt a szemléletet, miszerint az egyes műfajokat önmagukban kell vizsgálni, elszakítva attól a társadalmi valóságtól, amelyben éltek, hatottak és funkciót teljesítettek. Ma már a tudományos módszerű néprajzkutatásban elképzelhetetlen az összefüggések nélküli elemzés és vizsgálat, s folklorisztika ma már társadalomközpontú. A szovjet Lotman, a neves szemiotikus, írja: „Az önmagában vett műalkotás egy bizonyos kontextus nélkül, kulturális kódok bizonyos rendszere nélkül, érthetetlen nyelven írt sírfelirat". Gondolom, ez a néprajzkutatásra is vonatkozik. Optimista vagyok, feltűnőben az új nemzedék, amely a legfrissebb módszerrel közelíti meg a népi valóságot. Őket már nem béklyózza tudományos előítélet. Utalhatok például Ráduly János kiváló munkájára, amely a ballada életrajzát vizsgálja egyetlen faluban, ma már nemzetközi hírneve van, a fiatal Szabó Judit gyűjteményére, Salamon Anikó és Vasas Samu közös munkájára, amely a kalotaszegi szokások új szempontú feldolgozását nyújtja. Megemlíthetem Gazda Klára Az esztelneki gyermek című készülő munkáját, sorolhatnám azokat a fiatalokat is, akik még ezután kerülnek ki az egyetem padjaiból, s akik, hiszem, külön-külön rátalálnak a néprajzi?utatás új útjaira. Lejegyezte B. L. — Milwa új utakat lát rajkutatásban? hazai nép MEGY ISI TÜKÖR BALÁZS ANDRÁS A műhelybe Amikor a dudaszóra egyszerre tovaillan a kora rejtőn s itt - a műhelyben - gépzúgássá csöndesül akárma már pontosan nem tudom, én vagyok-e én, vagy éppen a társa s vonnak-e gondolataim, vagy csak munkavédelmi felíratot olvasok gépiesen , hogy óvjam a kezem, a szemem... és a szabályokat... (olvasom mindezt abroszként használt tízórais papirosról, amit tegnap munkaasztalon felejtett a déli sietség). Esti utazás Az autóbusz bolondosan beleszalad az estébe, magával ragad. Mellettem egy Dénes, mögöttem talán ifjabb Dénes alszik, Mózska valamit motyog... Szinte már úgy tűnik, suhancmódra fölkecmereg a csomagtartóra s álomba merül a gondolat is. Próbálok igazodni ehhez az alvó-álmodó rendhez : szemem lehunyom. De akkor elém toppansz, jegyemet kéred, elém toppansz és itt maradsz... Stat 11 a geni diákok Sepsiszentgyörgyön Hangok, áradó-szárnyaló gyermekhangok, tisztán harsogó rezesakkordok, lágy fafúvós futamok, hullámos, pengetős betétek, feszes ütős ritmusok. Hangok, a stadthageni (NSZK) gimnázium énekkarának-zenekarának szépen csendülő melódiái. Vonzó sodrású dallamok, melyeket fölényes biztonsággal énekelnek a most cseperedő diákok. Csillogó hangszerek, rajtuk teljes összhangzatok szólalnak meg, szépen simuló kíséretükben megnyerően érvényesül a több szóló mű énekkar. Zeng, sugárzik a forrástiszta dallam a gyermekek ajkán, s a mesterien kezelt hangszereken a leheletfinoman alkalmazkodó kíséret karmesteri intésre bekapcsolódik a közös énekléshez épséget, vonzó ijsökr. Adásuknak. Erő. *Wiztonsj az egymáshoz alkalmazkodás biztos ése hatja át a teljes együttest. Kezdetin a kórus némi elfogódottsággal kell, érthetően, hiszen „mindössze“ nzenöten jöhettek el a százhatvant. A nagyobbakat érettségi előkészít másokat kötelező iskolán kívüli eglaltság tartotta otthon. Az ^*Vdásán az,'^spn nyugtalanságot e.lzlaltámaszt, mtorságot kölcsönöztek a fizetős intések. A csökkentett létszámú kórus végül önmagára utalva a népdalé tiszta forrásaiban önmagát nyerte szó. S az önfeledt dalolás örömében a ragyogó szemek, a mosolygós tekintetek tükrében az egész együttes olyannak láthatta magát, amilyennek áhlította : magabiztosnak, gyönyörködtetőnek. Tisztán és fegyelmezetten zengtek a különböző vidékek népdalai, majd irányítójuk és tanáruk, Johann Zornek ötletes átdolgozásában-hangszerelésében a fülbemászó kompozíciók tucatjai szólaltak meg. Zornek karnagy keze alatt teljes fényben villant a német népdal, a hindler, polka, keringő, a román sírba és perinija, az orosz kazacsok, az angol diákdal. Mesterük arra tanította őket, amire ő ennek az iskolának a Schulband és Rumanienchores nevű kórusában egész pedagógiai pályafutását tette fel.Ig túl a kottafejeken, behatolni a szív, a népek barátságának meghitt birodalmába, s a dal, a muzsika csodálatos nyelvén megismerni és megismertetni, megszeretni és megszerettetni egymás dalkincsét. (Műsoruk legvégén — merész, rendkívül merész vállalkozás ! - hatásos hangszerelésben Gershwin népszerű szimfonikus kompozíciói csendültek fel a kórus és zenekar, énekszólista és szólóhangszerek remekül egybefonódó tolmácsolásában. E műsorszámokban csak szuperlativuszokkal illethetjük az egészen kiváló fúvósokat.) A sepsiszentgyörgyi művelődési ház zsúfolt nagytermének lelkes közönsége olyan diákegyüttest ünnepelhetett, amely céltudatosan és sokoldalúan készült fel erre a merész és nagy sikerrel zárult romániai körútra. NAGYHALMÁGYI JÓZSEF A stadthageni diákok zenekara Sokáig, egészen az iskolai év második harmadáig a ...sepsiszentgyörgyi hetes tartotta a csúcsot az elemi iskolák között. Itt tanultak a legtöbben, reggelente az itteni tantermek nyelték el a legtöbb gyereket. Aztán jött a szétválás, a volt hármas I-IV-es nebulókat fogadott újból, s az ezresen felüli létszámból néhány osztálynyian a hetesből idekerültek. Így sem panaszkodhatnak viszont a hetesbeliek : a gyerekek létszáma hatszáz körül mozog, s harmincöt tanerő oktatja őket. • Az igazgatóság bocsátotta rendelkezésünkre ezt a termet, hogy legyen ,ahol asztalainkat elhelyezzük — magyarázza Fejér Ákos, akinek egyébként a meghívására kerültem az iskolába. — Amikor megjelent az az újságcikk a mi pingpong asztalainkról, a filológia-történelem líceum vezetői azonnal felkerestek, s el is vállalták, ha sikerül a bútorgyárral megegyezniük, hát ők ráállnak a lábak gyártására. Nos, azóta elkészítettek öt asztalhoz való lábat, egyezkedtek a gyárigazgatóval, Köcher elvtárssal, s amikor meglesz az öt asztallap, visszük Bukarestbe, hadd szemléljék meg ők is, s ha átesik asztalunk a tűzpróbán, hát kezdődhet a sorozatgyártás. Persze, a fővárosiaknak, a sportág szakembereinek elsődlegesen az fontos, hogy versenyeket is lebonyolíthassanak ezeken az asztalokon. Túlságosan nem értek a pingpongasztal minőségi mutatóihoz, azt látom azonban, mennyire időtállóak a hetesben készültek, ráfeküdhet a játékos, meg sem inog. Egyszóval tartósak. Érdemes lenne hát — gondolom én — a megye iskoláiba ilyeneket rendelni, de jól járnak vele a sportegyesületek is, még ha a fővárosi szakembereknek nem is nyeri el mindenben a tetszését... — Itt, ebben a teremben szeretném kipróbáltatni ezeket a vadonatúj asztalokat, meghívjuk a város legjobb gyerek pingpongozóit, tehát amolyan ünnepélyes avatásfele is lenne. Nyilván, elvárjuk majd azokat is, akiktől függ az asztal további sorsa... — Megmutatom a laboratóriumunkat — ezzel állít be a folyosóra csekvésnek, az iskola igazgatója, Kutasi László. — Ne vedd d ide sok iskola megirigyelhetné tőlünk ezt a termet. Valóban, a fizika-vegytan laboratóriumra méltán lehetnek büszkék. Már csak azért is, mert az összes szerelési munkálatokat a szülőkkel végezték, villanyszerelők, vízszerelők és mások jóformán le sem vetették a gyári munkaruhát, az iskola hívására több napon át itt teremtek, s olyan laboratóriumot szereltek fel, amilyenre feltétlenül szükség van a korszerű oktatásban. Minden asztalt elláttak vízkagylóval, több fázisú villanyvezetékkel, s az már a tanárok munkáját dicséri, hogy a vegyi kaznak, nem szekrénybe dugva, anyagok az asztalon sohán különböző rendeltetésű vetítőgépeket sem zárták el, s a vetítővásznakon sincs nyoma színes ceruzáknak. — Ha valaki dicsekvésnek veszi, ám vegye, de állítom, hogy olyan szülői közösségünk van, amilyenre ritkán van példa. Az, hogy a hármas iskola berendezésénél is olyan sokan segítettek, végeredményben az évek óta nálunk megszokott rend sikerét jelenti. Olyan problémánk nem akad, hogy a szülők támogatására ne számíthassunk. Szemnek is tetszetős a leaszfaltozott kézilabda- és röplabdapályának berendezett udvar. Pedig annak idején, amit,mer mintha kor leöntötték az első autónyi követ, úgy elsu ^viztócsc semmi sem lett volna. Az iskola előtti parkocska { ^ ^ volt valamikor. Az esti játékra is alkalmas » ^ lektorokat szülők készítették — szemétdomb* ^arrajáró edényekből. A folyosón asztali sakkot is ^ * 0 mindig mellette két kicsi szék. Szünetekben, lyukas ^^ foglaltak. Hulladékanyagból készült az égés ^mak elmár megtanulták azt is, hogyha valami ^intnen dobva, hát felveszik, elviszik az iskolába, látik, hogy lehet belőle csinálni? És persze, azt is .szjjl £. tanúmindent becsüljenek, hisz végeredményben .^fáninden raik meg a saját munkájuk nyomát viseli MQ9 felépíté — Sok gondtól szabadultunk meg az úlj^fijtmeselésével. A tizenkét új tanterem nem csupaJVfL ^ mái m tanítást tette lehetővé, hanem többet lebítft' ...\‘örülni* esztétikumért is. A jóval tágasabb szelettek fel a gyerekek rajzai, lehetőségünk van1 ^ihelyező díszítésre, szünetben is használható játék*#^nednelsére — magyarázza Kutasi László, s közben úrul fe a folyosói rajzok, mindennapok meg mesék „pn, két előttünk. Gyönyörű színkombinációk villódó jjfs festőségtelenül magukon viselik a rajztanár. művész rendkívüli színérzékenységének nV sít é £ az Me gyerekrajz-kiállítás ez, amely bárminél többe irt nyerni képzőművészeti oktatásról. A sportfolyosó helye a is van —az eddigi olimpiákat idézik, s meg ezután következőknek is. A sport faliújságon a legfrissebb eredményekről olvashatunk. Tovább az irodalmi meg a szatirikus faliújság írásait, rajzait nézegetjük. Nincs, egyáltalán nincs olyan érzése az embernek, hogy itt nem tudnak mit kezdeni a nagy, hosszú folyosókkal. De túlzsúfoltság sincs, ízléses, minden ízében ténylegesen a nevelést szolgáló díszítés az egész. • — Jó, nagyon jó tanári közösségünk van — ezt már Nagy Árpád, a pioníregység oktatóparancsnoka állítja. - Nem mondhatom, például, hogy nálunk megy a legjobban a pionírmunka, de ritkán marasztalnak el bennünket ilyen meg olyan tennivalók elmulasztásáért. Vegyük csak a Megéneklünk, Románia fesztivál rendezvényeit. Nemigen van műfaj, amiben nem jelentkeztünk vagy nem jelentkezünk, s egyikmásik műsorszámunkkal mindig az élen is végzünk. Tavaly a brigáddal mi is ott voltunk a megyék közötti szakaszon. Reméljük, az idén is pár műsorszámunk nagyon sikeres lesz. Erre következtetünk abból, ahogyan a pár nappal ezelőtt tartott nyilvános előadásunkat fogadta a közönség, még ha nagyobbrészt szülők is voltak. Méhes György Játék sírással és kacagással című vígjátékéban például Liliké szerepében a kis Kádár Márta olyan alakítással lepett meg, afcprifi ilyenre, őszintén szólva, nem is számítottunk. Dels tegyük hozzá, hogy hosszú ideje az iskola kórusa egyik megye legjobb iskolakórusainak, tánccsoportjaik versenyre leestek, kelhettek bárkivel. Most, az idén, eltértek a hagyománytól. Nem népi, hanem modern és tengerésztánccal léptek közönség elé — sikerrel. A művészbrigád pedig Lencsevégre kerül a hanyag nép címmel kukkant be az osztályok életébe. A déli órák után a tanulók egy része nem csapta hóna alá a táskát, hanem a szűk tornaterembe indult. Kezdődött az irodalmi-zenés összeállítás próbája a másnapi versenyre... PÉTER SÁNDOR | Igenis kór luix Sok, sok ez a zuhogó napfény, valakivel csak meg kell osztozni rajta ! Az öröm is lehet olyannyira terhes, hogy megroskad alatta a lélek. S hát még betegnek, akinek arra kellett virradnia március egyik utolsó napján, hogy szinte fájóan szép az élet, mert épp gyógyulóban van a test, ismét föltápászkodoa a derűs tavasz, heuréka !, élni szép, élni jó, s a kovásznál szívkórház is mintha tisztára mosdott hogy biztassa a beteget : írj, írj valami szépet, és jön, volna, már itt is a levél, benne a Cselemő névvel jegyzett vers: Reggel teli, új világ, s szembenézek magammal. Hideg, ködös a reggel? Nem fázik a lélek! Megújulás ez, s örömígéret: ma még lesz velem, egész napom, s benne mindenem... — Vajon hogyan ébredt ezen a derűs reggelen dr. Benedek Géza kórházigazgató ? Íme, most vegye kezünkből betege közvetett üzenetét-üdvözletét, eggyel több derűs fénynyaláb az asztalán ezen a napon, szívesen vállaltuk a közvetítő szerepét: lám, a beteg remekül érzi magát, s lám, saját derűjében mi is, meg ottani orvosai is örömmel osztozunk. (c. /.) A sepsiszentgyörgyi városi Művelődési Ház népi együttese április 2-án délután 16 órakor a fővárosi Petőfi Sándor művelődési házban vendégszerepel. Az együttes tánccsoportjának műsorát a televízió magyar nyelvű műsorának szerkesztőségében filmszalagon rögzítik. Péter János festészeti kiállításának megnyitója április 2-án délelőtt 11 órakor lesz a kézdivásárhelyi múzeum kiállítótermében. Cukorrépa termesztési tanácskozást tartottak Marosvásárhelyen 14 megye szakembereinek részvételével. Új épületbe költözik nemsokára a megyei állatgyógyászati intézet. Az árkosi agronómusházban ezen a héten került sor a telkesítési és területrendezési szakemberek szakmai tanfolyamára. A Megyei Vadász- és Sporthorgászegyesület közli, hogy április elsejétől a tiltott vadászati idény kezdetéig, a napi jegy ellenében, csütörtökön, szombaton és vasárnap engedélyezi a sporthorgászatot a rétyi nagy tóban. mindenkit (jfj) érdekel 1978. ÁPRILIS 1. Napkelte :5,57 Napnunta: 18,49 Ellett: 91 nap Hátravan :274 nap Derűs, meleg idő várható, tiszta égbolt, mérsékelt nyugati szél. A nappali hőmérséklet 13 és 18 ° C között, az éjszakai 3 és 7 ° C között váltakozik. ÁPRILIS 1. — SZOMBAT 12.00 Telex: 12.05 Spanyol nyelvtanfolyam; 12,30 A Palliser család — a 6. rész ismétlése; 13,20 Szórakoztató zene; 14,10 Riport; 14,30 Kulturálisművészeti tájékoztató; 15,00 Stadion; 16,35 Ifjúsági klub; 17,35 Versek; 18,05 Hirdetések; 18,10 Március bel- és külpolitikai eseményei; 18,30 A gyermek- és ifjúsági film antológiája — Charles Chaplin; 19,30 Esti híradó; 19,50 Enciklopédia; 20,25 Rio Bravo — amerikai western; 22,20 Szatíra és humor; 22,50 Híradó. ÁPRILIS 2., VASÁRNAP 8.00 Mindenki sportoljon; 8,15 Pioníroknak; 9,05 A haza sólymai; 9,15 A kincses sziget — 6. rész; 9,45 Otthonunk; 10,00 Faluműsor; 11,45 A zene örömei; 12,30 A haza védelmében; 13,00 Telex; 13,05 Vasárnapi album: vidám óra; 14,00 Rajzfilmek; 15,00 — Sportmagazin; 16,40 Utak — Aristide Buhoiu műsora; 17,00 Népdalvetélkedő; 17,50 Onedin, hajóút — 32. rész; 18,40 Gyermekeknek; 19,00 Híradó; 19,20 Krónikák lapjaiból; 19,40 Az antenna Iasi megyéé; 20,50 Szigorító indítvány aztonsági törvényhez — állambitbolgár játékfilm; 22,50 Híradó, sport. ÁPRILIS I., 1. Sepsiszentgyörgy — Művész : Szépek és bolondok — színes magyar film 10, 15, 17,30 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux: Matriarchátus — színes bolgár film — 15, 17 és 19 órától. — Rajzfilmek 11 órától. Kézdivásárhely — Május 8. Az otthoni zöld fű — színes román film 10, 16, 18 és 20 órától. Kovászna — Győzelem: Rátalálás — színes román ...nn 11 és 19 órától — Többé nem teszem — színes, szélesvásznú szovjet film 17 órától. Barát : Zűrzavaros éjszaka — román film. — Chaplin-parádé — amerikai film—20 órától. (Csak vasárnap). LOTTÓHÚZÁS E 29; 42; 19; 4; 17; 57; 48; 21; 87 II. 12; 6; 77; 8; 3; 67; 34; 61; 81 (A fenti számok tájékoztató jellegűek.) A sepsiszentgyörgyi Népi Művészeti Iskola balettköre (BORTNYIK GYÖRGY felvételei) VÉRADÓK KÖZÖTT Elnézem ezeket az embereket. Önzetlenül, őszinte segíteni akarással gyülekeznek mindig, valahányszor megtudják, hogy véradásról, embertársaik megsegítéséről van szó. Mehetünk bármerre, mindenfelé ezt a szándékot érezzük. Persze, most tekintsünk el annak boncolgatásától, hogy ki lehet véradó, mire használják a vért, azt viszont már szükségesnek tartom kiemelni, hogy a megyei vérbegyűjtő központ nyilvántartásában több mint tízezer véradó szerepel, s számuk napról napra növekszik. Persze, azért szükségét érzem neveket is közölni, olyanokét, akik már sokadszor álltak be a sorba. Bereckben például a Kántor család három tagja jött elő vért adni, de nem hiányzott a körorvos, Szabó László, valamint felesége és édesanyja sem. Fülöp József huszadszor, Szabó Ágnes huszonegyszer, Szőcs Mátyás Károly tizenkilencszer, Sinkler Terézia ugyancsak huszonegyszer adott vért. Árapaiakon például a néptanács vezetői sem maradtak távol, s ugyanígy, Kökösön is sokan, nagyon sokan jelentkeztek véradásra. Persze, jó példát minden helységből idézhetünk. S köszönettel tartozunk a körorvosoknak is, akik legtöbbször nemcsak szervezői ezeknek a véradásoknak, hanem maguk is s többszörös véradók. BODI ANDRÁS főasszisztens inni „Marosi jeligére". Tájékoztatást kérő leveléből nem tűnik ki egy sor részletkérdés, amely elengedhetetlenül fontos volna a helyes tényállás megállapítására. Így többek között nem tűnik ki, hogy a feltehetőleg Maros megye területén levő termelőszövetkezetbe házastársa vagy az önnel egy háztartásban élő nagykorú gyermeke beiratkozott-e, annak idején. A kérdéses 22 ár területet kik művelték meg, családtagok-e vagy idegenek. Kérjük, legalább ezeket az adatokat pótlólag közölni, hogy azok birtokában érdemleges választ adhassunk. Dr. CSEREY ZOLTÁN x —