Megyei Tükör, 1978. június (11. évfolyam, 1980-2005. szám)

1978-06-01 / 1980. szám

m - Növényápolás idején a jó terméshozamokért " A növényápolási munkálatok előha­­ladása szempontjából május vége nem sok jóval kecsegtette a mezőgazdászo­kat. Kitartóan, sűrűn szemerkélt az „áldás" napirenden, néhol sávokban kiadósan is áztatja a falvak határát. A termelőszövetkezeti tagok azonban ta­karékosan kihasználják a ritkán adó­dó szüneteket, s a legtöbb helyen egy­előre nem okozhat gondot az elgyomo­­sodás. Ellenben haragoszölden bújnak elő a burgonyasorok és a „kövér idő“ miatt túlságosan életerősen viselked­nek a kalászosok. A vetésekben, ahol tökéletlen tápanyagelosztás folytán sok nitrogén került a talajba, megdőlésre hajlamos bujafoltok jelentkeznek. Ezt bizonyára megfigyelhették a mezőgaz­dasági gépállomások irányítói is, s mi­vel már a betakarítás gépeit azllusz­tálják, hát tekintetbe veszik majd az előkészületeknél, gépelosztásnál és ü­­temterv-kidolgozásnál, mint várható hátramozdító tényezőt. A kővári téesz határából is bek­klöz­­te az esős idő a székházba a vezetőket. Fazakas István elnök és Erzsé László főmérnök az iroda asztalait beborító határtérképeket tanulmányozzák. Ilyen­kor kerül idő arra, hogy elmélyedje­nek a szakmunkában. A gazdaság ha­tárának gyomtérképét állítják össze, hogy az elkövetkező években a gyom­irtó szerek segítségével még hatéko­­­nyabban felvehessék a harcot a szán­tóföldek vámszedői ellen. Ezt az előké­szítő búvárkodást az évről évre fejlő­dő kemizálás tette szükségessé. A kapa csak a kultúrnövények kiválogatását szokta meg, de a szelektív gyomirtó szerek hatóanyaguktól, töménységük­től függően másként bánnak el a külön­féle gyomokkal. Recepteket kell kidol­gozni, amelyekben a gyomfajokon, a fertőzöttség fokán kívül még a talaj szövetét, szerkezetét is tekintetbe kell venni. A közel 1 000 hektár kővári szántóból hozzávetőleg 120­-150 hektá­ron uralkodik a „hagyományos" perje, de a repcsényretek, vadrepce, ászat, kenderfű, disznóparély, laboda még jó ideig kísérleti anyagként szerepelhet a gyomirtó szerek alkalmazásánál. A perjével szemben, egyelőre 60 hektá­ron, a múlt évi kultivátoros kezelés bi­zonyult ugyancsak hatékonynak, ami­nek köszönhetően az idén a terület egy részében igényesebb kapásnövé­­nyeket is lehetett vetni. A gyomok ellen bátran felveszik a harcot a gazdaságban, de mi történik a vadakkal? Ezt a folyton fennforgó kérdést annyit feszegettük, hogy im­már unalmasnak is lehetne tartani, ha a vaddisznók nem léptek volna elő, a jégeső, aszály, árvíz és egyebek mellé, természeti csapásnak. A sertések fel­hagytak az elavult módszerekkel, hogy itt-ott csak turkálgassanak. Olyan árko­kat hánynak, hogy a gépész kénytelen kikerülni, ha nem akar tárcsástól csap­dába esni. Alkalmazkodnak a gépesítés­hez. A kukorica-vetőgép csoroszl­yája nyomán centit se tévedve mennek vé­gig, legfennebb rosszallóan csóválják a fejüket, ha görbére sikerült a sor. És növüget a még jobban felkészített nem­zedék. Burgonyafiltetés alkalmával Kőváron minőségi ellenérzést végzett négy koca tizenhat malaccal a gépek körül. Ez amolyan munkahelyi szakmai továbbképzés lehet sertések háza tá­ján. Védekezésként ugyancsak fellel- TOMPA ERNŐ (folytatása a 2—3. oldalon) CITÜKÖR­ AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Irányadó­­a nettó termelés értéke A hentesáru nem székláb A legutóbbi statisztikai jelentés kész­tetett arra, hogy a húsipari vállalathoz ellátogassunk : a jelentésben ugyanis az szerepel, hogy ez a vállalat 55,8 szá­zalékkal túlszárnyalta az év első négy hónapjában a nettó termelés értékének tervét. Ilyen jelentős eredmény láttán, kíváncsi lesz a­, ember arra, hogy a vállalat milyen úton-módon érte el. An­nál is inkább tartoztunk e látogatással, mivel az utóbbi hónapokban a húsipar rendszeresen túlteljesítette a most még irányadó tervmutatókat, az össz­termelést, no meg a fizikai termelés mutatóit is. A húsipar szakértői viszont egy kis tartózkodással beszélnek az elmúlt hó­napok eredményeiről, s tartózkodó ma­gatartásukat azzal magyarázzák, hogy a vállalat tervét az ipari központ a­­melyhez tartozik - nem hozta kellő­képpen összhangba a vágásra kerülő állatok leadásának grafikonjával, illetve ezt a grafikont, s a leadandó mennyi­séget sem mindig tartja tiszteletben a mezőgazdaság. Ennek aztán az a követ­kezménye, hogy az év első hónapjaiban több állatot kapnak levágásra, a válla­lat túlteljesítheti mutatóit, míg az év második felében lemarad a tervszámok­kal. Ezt az­ állítási számok bizonyítják: a múlt év első felének össztermelési tervét 3 millió lejjel túlszárnyalta a vállalat, de már augusztusban 4 millió lejjel lemarad, s decemberben tízmillió (folytatása a 2­3-as oldalon) VILÁG PRO­­FT ÁRIÁI EGYESÜL JETEK 1980. szám XI. évfolyam 1978. JÚNIUS 1. Csütörtök ARA JO BÁNI Egy évtized történelme Gazdasági növekedés és életszínvonal Kovászna megye gazdaságának di­namikus­ és sokoldalú fejlődése ragyogó példája a gazdasági-fejlesztési program és az életszínvonal növelése érdekében foganatosított intézkedések helyessé­gének. Az utóbbi évtizedek fejlődése minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy gazdasági és társadalmi életünk összes megvalósításai egyetlen célt, a szocialista társadalmunk emberének bol­­dogítását célozzák. Sikereink értéke épp abban rejlik, hogy a gazdasági nö­vekedésnek köszönhetően, ma már egyre teljesebben kielégíthetjük a dol­gozó emberek folytonosan növekvő igényeit, s megteremthetjük az optimá­lis feltételeket az emberi egyéniség ki­teljesítésére. Közismert tény, hogy a megye iparo­sításának eredményeként e tájak lakói­nak régi és alapvető óhaja valósulha­tott meg, a munkaerő teljes foglalkoz­tatottsága. A megye intézményeiben és gazdasá­gában foglalkoztatott személyzet át­­laglétszáma csak az utóbbi­ évtizedben közel 1,7-szeresére nőtt. Ebben az idő­szakban 23 960 új munkahelyet létesítet­tek, melynek 62 százalékát, a döntő többségét tehát az iparban. Következésképp mindenekelőtt a szocialista szektorban dolgozó népes­ség pénzjövedelmei növekedtek. A pénzjövedelmek 1977-ben 2,2-szeresét tették az 1968-asnak. Így 1968-ban a javadalmazásból szár­mazó jövedelmek az összjövedelemnek csupán 54,9 százalékát, 1977-ben azon­ban már 68,6 százalékát képviselték. (folytatása a 2—3. oldalon) ­­lapzib­a KÉTEZER éves földalatti indián várost fedeztek fel a geológusok Rio C­rande do Sul brazíliai állam­ban. A mintegy 10 hektárnyi terü­letű város egymással közlekedő 30 nagy barlangból áll. SPANYOLORSZÁGBAN az év első három hónapjában 100 000-rel növekedett a munkanélküliek száma, s elérte az 1 114 100-at. Madridi hi­vatalos jelentés szerint az állásnél­küliek az összmunkaerő 7 százalékát teszik ki. JAPÁNBAN április folyamán 2,16 százalék volt a munkanélküliség rá­tája. Hasonlóan magas szint legutóbb 19 évvel ezelőtt fordult elő (2,28 százalék). A miniszterelnöki hivatal adatai szerint 1 230 000 munkanélkü­lit, vagyis 170 000-rel többet tartanak nyilván, mint a múlt év azonos idő­szakában. ZIAUR RAHMAN, Bangladesh Népköztársaság elnöke sajtóértekez­leten hangsúlyozta, hogy az ország hétéves történetében első ízben jú­nius 3-án sorra kerülő elnökválasz­tások szabad és korrekt választások lesznek. Az elnök ugyanakkor meg­erősítette­ a népi demokrácia megho­nosítására tett ígéretét. KÉT AUSZTRÁLIAI antropológus több mint 100 000 éves emberi marad­ványokra, csont- és kőeszközökre bukkant a kontinens nyugati vidé­kén, Murchison folyó alluviális réte­geiben. A szakemberek mindeddig úgy vélték, hogy az ausztráliai konti­nensen az ember csupán 40 000 év­vel ezelőtt jelent meg. GOLFLABDA nagyságú, 70 gram­mos és 353,9 karátos gyémántot ta­láltak két hónappal ezelőtt a Preto­ria melletti Cullinam bányában, u­­gyanott, ahonnan 1905-ben felszínre hozták a világ legnagyobb — 3025 karátos — gyémántját. A gyémánt értéke csiszolás után valószínűleg meghaladja a 12 millió dollárt. TŰZ ÜTÖTT Ki, s több millió dol­lárnyi kárt okozott a rochesteri (New York állam) George Eastman múzeumban. A jelentés szerint meg­semmisült több értékes alkotás a némafilm korszakából, hozzávetőleg 100 000 régi fénykép és Buster Kea­­ton néhány filmje. AFRIKÁNAK 1977 közepe táján 423 millió lakosa volt. A demográ­fusok úgy vélik, hogy a 2000. év e­­lején Afrika lakosainak száma eléri majd a 800 milliót. , 05»»^ • Jlinius /. űr­ha­jóin két határsáv ölelésében, a menni épp megtanuló kisgyermekek meg a felnőttkor felé igen-igen figyelő serdülők közti világban ülnek ün­nepel ma a gyermekek — vagy ü­­­lünk mi velü­k ünnepel? De hiszen tudnának-e, nélkülünk ünnepelni, s tudnánk­-e egy szép órát eltölteni nélkülük, a gyermekek nélkül. Ha máskor igen­is, ma, június el­sején, a Gyermeknapon nekünk nagy szükségünk van rájuk: önző módon önmagunknak szerzünk örö­met az ajándékokkal. S mire is tudnának menni ezek az ünneplő gyermekek, ha meg nem szerveznénk, évente felejthe­tetlenné nem szerveznénk az ő ün­nepüket? Végeredményben úgy tűnik — ha jókedvűen elgondolkozunk raj­ta, úgy tűnik —, hogy minden ün­nepünkön ők, a kicsik s a még kiseb­bek ülnek az asztal főn, uralkodnak eleven testvérek, szülők, nagyszülők és élettelen — csak a játékokban életet kapó ajándéktárgyak fölött. Nagy-nagy igazuk van. Ne engedjenek ki bennünket a kezükből soha, s mindennek örül­jenek jó szívvel, amit jó szívvel „ki­csikarnak“ tőlünk, mert hiszen gyermekláncfüvön kívül aligha tud­nak egyebet begyűjteni, s ha köny­vek meg értelmes játékok világé-­­ban sok mindent akarnak birtokol­ni, majd nagyobb korukban is igé­nyesek lesznek önmagukkal s az é­­let lehetőségeivel szemben. Engedjük őket, hogy telerajzolják ma a város, a község járdáit, fessék tark­ára ezt a gyermeknapot, min­den hatalom az övék ma. Fessenek színesre minden szürke felületet é­­gen és földön, fessék színesre meg­szürkülő hajunkat, kedvünket, hó­dítsanak meg minden ismeretlent, romantikus padlások meg fészerek­től a romantikus űrhajózásig. De addig fogadjanak szívesen s ö­­römmel minden ajándékot tőlünk, fegyvereket ezen a napon nem a­­jándékozunk, csak minden haszno­sat­t : kis simogatást, könyvet, u­­tazást földi s mesevilágokban, ke­rékpárokon vagy az álmodozás űr­hajóin, boldog érkezések reményé­ben. CZEGŐ ZOLTÁN

Next