Megyei Tükör, 1978. szeptember (11. évfolyam, 2058-2083. szám)

1978-09-01 / 2058. szám

YriÁG OROIFTARIAI FGVFSOI/FTFIf 1 @TUK0k£ AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 205$. szám XI. évfolyam 1978. szeptember 1. Péntek ARA JO BÁNI Alapvető követelmény A fizikai termelés teljesítése Ismeretes, hogy az RKP KB márciusi és júliusi plénumainak munkálatain, pártunk főtitkára Nicolae Ceaușescu elvtárs rendkívüli jelentőségű útmuta­tásai szellemében nagyszabású program fogalmazódott meg a gazdasági-pénz­ügyi mechanizmus tökéletesítését ille­tően Az előzetes kísérleti esztendők e­­redményeként, a sikerek alapján el­határozták, hogy a termelővállalatok te­vékenységének fő mutatója a nettó termelés és a fizikai terme­lés kell legyen. A júliusi pártplenárison így körvonalazódott az, hogy ez év második felétől minden munkaközösség nemzetgazdaságunk fejlesztéséhez való hozzájárulása érté­kelésének alapvető követelménye a fi­zikai termelés maradéktalan teljesíté­se, túlszárnyalása. Stemmer Józsefet, a kézdivásárhelyi ruhagyár igazgatóját kérdeztük meg a foganatosított intézkedésekről, hogy gazdasági előrehaladásunk e parancs­­szerű követelményét sikerrel váltsák valóra­­­. Már a márciusi pártplenárist köve­tő időszakban a gyár pártbizottsága, dolgozók tanácsa alaposan tanulmá­nyozta a lehetőségeket, konkrét tervet készítettünk, hogy megteremtsük tevé­kenységünk ezen fő mutatójára való át­térés összes lehetőségeit. Első lépés­ként, úgy vélem, helyénvaló megemlí­teni a nagy fontosságú határozatok el­mélyült tanulmányozását alapszerveze­tenként, munkahelyenként és vállalati szinten, hogy a kommunisták, az egész dolgozó kollektíva megértse ennek lényegét és tudatosan, cselekvően mun­kálkodjék életre hívásáért Aztán a megoldott fizikai tervnek megfelelően e­­gyik lefontosabb feladatnak tekintet­tük a termelési egységek nyersanyag­gal, szerződéssel való ritmikus ellátá­sát, a munka folytonosságának biztosí­tását. Ezzel egyidőben a termelés kor­szerűsítése is homloktérbe került. Gon­doskodtunk olyan magas termelékeny­ségű gépek beszerzéséről, mint az elekt­ronikus beszegő, a nadrágok külső és belső varrásait végző, hátsó zsebeket készítő gépekről és másokról. Ugyan­akkor a munkafolyamatokat meggyorsí­tó berendezésekkel láttuk el a gépeket, tökéletesítettük a munkafolyamatokat. Persze, a technikai fejlődés igényelte és igényli a munkaerő szakismereteinek állandó gyarapítását, a munkahelyi kép­zés folytonosságát Fontosnak tartottuk, hogy a szemléltető propaganda eszkö­zeivel, formáival termelési egységen­ként naponta kövessük a fizikai terv teljesítését. — Erőfeszítéseink, a közel félezer kommunista példamutatása, az egész munkaközösség szorgalma meghozták a várt eredményeket, mintegy ~ 10 000 darab nadrágot állítottunk elő terven felül. Ez pedig gyakorlatilag azt jelen­ti, hogy a napi munkaórák alatt egy dolgozó nyolc nadrágot készített el, a­­mi országosan is jelentős eredménynek számít. A kimagasló sikereket kifeje­zi a félévi nettó termelési mutató 102,64 százalékban való teljesítése, a jövedelmezőség túl­szárnyalása s az exportterv több mint 107 százalékos teljesítése. Íme néhány adat, amelyek bizonyítják, hogy a szükséges feltételek megteremtése, a hozott intézkedések, a munkaközösség lelkes hozzáállása valóban a kimagasló, sikerek kútforrása. — Tudatában vagyunk, hogy nem áll­hatunk meg az eddigi eredményeknél. Az 1079—80-as évi fizikai termelésünk megnövekedett előirányzata ugyanis megköveteli ilyen vonatkozású tevé­kenységünk további tökéletesítését- Fő törekvésünk, hogy már a következő esztendőben az egy dolgozóra eső napi termelés a jelenlegi 8 nadrágról 10-re emelkedjék. És az, hogy minőségileg is termékeink megfeleljenek a hazai és külföldi megrendelők igényeinek. Lejegyezte: DARÓCZI FERENC A fakitermelésben ás a gép mindinkább helyettesíti az emberi erőt... (BARTHA ÁRPÁD felvétele) Falusi mesterek Az ü­zemközpont születése A gelencei termelőszövetkezet gazda­sági épületeiről, álatalában az üzem­­központról nem­ lehet elmondani, hogy építői a mutatósságra törekedtek volna. Elsősorban a célszerűséget tartották szem előtt és azt, hogy az építkezés minél kevesebb befektetésbe kerüljön, ne terheljék meg vele túlságosan a ter­melést. Ahogy telt az idő, nyilván, lé­pést tartottak a korigénnyel, s az új kö­vetelményeknek megfelelően az épü­letek külső képe, a berendezés is vál­tozott. Olyan embert kerestünk a gazdaság­ban, aki kezdettől fogva mintegy „be­épült" az üzemközpontba, nyomon kí­­­sérte a fejlődést. Így találkoztunk az 58 éves Vajda Domokossal. Akárcsak a legtöbb helyi építőmester, önképzés út­­ján­­ sajátította el a kőművesmester­­ség alapfogalmait. Előre épített saját magának, egy lakóházat, s azután be­(folytatása a 2—3. oldalon) FÜLÖP ZOLTÁN A pártalapszervezet növekvő szerepe A telkesítési és mezőgazdasági épít­kezési hivatal munkatelepei úgyszólván az egész megyét behálózzák. hát, hogy a szétszórtság miatt Érthető némi problémák az elején felmerülhettek a vezetésben, az irányításban, de a szer­vezeti élet megfelelő megszervezésében is. Ez a helyzet azonban csupán kez­detben okozott különösebb gondot, az odaadás, a hozzáértés eredményeként hamar le tudták győzni ezeket a ne­hézségeket. Nyugodtan ki lehet jelen­teni: az egész tevékenység most már a rendes kerékvágásba került, s ez el­sősorban annak köszönhető, hogy foko­zódott, erősödött a pártszervezet vezető szerepe, s ez rendkívüli módon érző­dött a munka jó elvégzésében, a terv teljesítésében. Erről beszélgettünk el a minap Sántha Árpád elvtárssal, az itte­ni pártalapszervezet titkárával. • Hatvannégyen vagyunk a párt­­alapszer­vezetben. Más szóval, a hivatal összdolgozóinak harminc százaléka párt­tag. Csupán az elmúlt évben huszon­öt dolgozót vettünk fel sorainkba, tizen­ebben az esztendőben lettek párt­s tagok. Tervünk, hogy év végéig még növeljük a legjobb párton kívüliekkel sorainkat. A kommunisták közül több mint ötvenen munkások és mesterek, és csak három mesterünk nem tagja az alapszervezetnek- Ezt azért említem, mert a mesterek és technikusok pártba való felvétele mindig központi problé­máink közé tartozott és tartozik. Úgy szerveztük meg munkánkat, hogy min­den munkatelepen, minden munka­ponton legyen néhány párttagunk, legalább egy tagja a dolgozók tanácso­s­nak is dolgozzék ott. Így a tájékoztatás mind lefelé, mind felfelé operatívan történhet ,minél rövidebb úton. A párt­­gyűléseinken általában elégedettek le­hetünk a jelenléttel, de azt is érdemes­nek tartom megjegyezni, hogy nem egyszerű fizikai jelenlétről van szó. Gyakorlatilag tehát mindenik munka­telep tevékenységét a kommunisták irá­nyítják. Maksán például olyan pártta­gok járnak az élen, mint Ilyés Zoltán, aki tagja a dolgozók tanácsának. A­­zonban Perczel István, Kézdivásárhe­­lyen Deszpa Vincze, a dolgozók taná­csának tagja, az öntözőberendezések karbantartásánál Duka Árpád szakszer­vezeti elnök és mások. — Kérem, azt is jegyezzék meg — mondja Sántha Árpád —, hogy egész munkánkban elsősorban a kommunis­tákra alapozunk, akik ténylegesen legjobb embereink. Vasile Velicu pél­a­dául olyan gépész, aki bármilyen gépet képes beindítani, s akinek a szájából még nem hallottuk, hogy nem tudom, vagy nem lehet, olyan ember, akit nehezen tudnánk nélkülözni. Tagja az alapszervezeti bürónak is. Persze, van­nak még gépészeink, akikre büszkék vagyunk, mint Bacsó Gyula, Spiridon Constantin, Márton Domokos, Popa Marin, Gere Vilmos, Portik József a­­vagy Wagner Erich mérnök, Bitay De­zső és Klaics György gépkocsivezetők, Kovács György esztergályos. Látható hát, hogy ennél a vállalatnál a pártszervezet vezető szerepének fo­kozódása konkrét munkasikerekben nyilvánul meg, olyan erőt képvisel a pártszervezet, amely a tervfeladatok teljesítését, túlszárnyalását jelentős módon elősegíti. NICARAGUÁBAN további heves harcokra került sor a managuai gya­logsági katonaiskola egységei — a­­melyek Anastasio Somoza Porto­­carrero, Somoza diktátor fia vezeté­sével megtorló rohamcsapattá ala­kultak — és a diktatórikus rezsim megdöntéséért harcoló Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front erői között. A hatóságok megerősítették a zendülők ellen harcoló egysége­ket, mivel a zendülők több napja ellenőrzik a nicaraguai népi ellenál­lás központjaként számon tartott Matagalpa több negyedét. A rezsim egységei tovább bombáztak egyes civil objektumokat, köztük a Vörös­­kereszt székházát, a kórházat, távközlési központot, több magánhá­­­zat .A bombázásnak számos halott és sebesült áldozata van. Managuai hírek szerint a diktatú­raellenes tüntetések, a tiltakozó nagygyűlések, a sztrájkok és a fegy­veres népi ellenállási akciók kiter­jedtek Rivasra, Estel­re, Granadára, Jinotepere, Leonra, sőt a fővárosra A FRANCIA repülőterek irányító személyzetének augusztus 24-én ki­robbant munkalassító sztrájkja miatt szerdán 60 járat nem indulhatott, s több leszállást és felszállást el kel­lett halasztani. A sztrájkolók élet- és munkakörülményeik javítását és a forgalomirányító berendezések korszerűsítését követelik, mert a je­lenlegi berendezések veszélyeztetik az utasszállítás biztonságát. A re­pülőtéri irányítók műszaki jellegű követeléseit a pilóták országos szak­­szervezete is támogatja. A SZAL­JUT-6 — SZOJUZ-29 — SZOJUZ-31 űrkomplexum legénysé­ge csütörtökön egész sor felvételt készített a Pamír, a Kaukázus és a Kaspi-tenger térségének felszínéről természeti erőforrások felkutatá­sa céljából. A környezet vizsgálása során az űrhajósok fényképfelvételeket készí­tettek a légkör füst- és por­szen­­­nyezte térségeiről, valamint meteo­rológiai jelenségekről. Az űrhajósok közérzete jó. Az űr­repülés folytatódik. A BELGA főváros lakosait az au­gusztus végi időjárás nem annyira a hőmérséklet hirtelen csökkenésével, mint annak következményével lepte meg. Brüsszelben leesett az első hó­ Igaz, a havazás csak néhány per­­cig tartott, de a meteorológusok to­vábbra is rossz időt, alacsony hő­mérsékletet jósolnak. CSÜTÖRTÖKÖN nemzeti gyász­szertartással eltemették Jomo Ke­nyat­t­a elnököt. A temetésen 32 afri­kai, ázsiai és európai ország képvi­selői voltak jelen, köztük nyolc ál­lam-, illetve kormányfő. A néhai el­nököt, aki 15 éven át irányította a kenyai nép sorsát, több mint félmil­lió ember kísérte utolsó útjára. Jo­mo Kenyatta holttestét a kenyai parlament közelében épült mauzó­leumban helyezték örök nyugalom­ra. JAPÁNBAN olyan erőművei kí­sérleteznek, amelyet a világban el­sőként a tengeri hullámok üzemel­tetnek. Az erőműnek 80 méter hos­­­szú és 12 méter széles bója formája van.

Next