Megyei Tükör, 1978. október (11. évfolyam, 2084-2109. szám)

1978-10-02 / 2084. szám

63 AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA A szerszámgépek hasznosítható időalapjának kihasználása A Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalathoz tartozó menetfúró és -metsző üzem részlege« ez év első nyolc hónapjában a szerszámgépek hasznosít­ható időalapjainak mutatója 84,4 száza­lékot ért el. Ebből a tényből két kö­vetkeztetés fakad. Az egyik az, hogy az üzem­részleg nem teljesítette a ter­vezett 86 százalékos gépkihasználási mutatót, a másik pedig, hogy nagyon sürgősen ki kell használni az itt levő nyugvó­ tartalékokat. Az a tény vi­szont, hogy az eltelt nyolc hónap egyi­kében 86,4 százalékos gépkihasználást ♦ valósítottak meg, azt mutatja, hogy a tervezett szintet el lehet érni máskor is Az igazsághoz tartozik az a tény is, hogy ez év januárja és júliusa közötti időszakban — a múlt év azonos szaka­szához viszonyítva — az üzemrészleg árutermelése 43 százalékkal, a munka termelékenysége 27 százalékkal emel­kedett, s ezt a növekedést éppen a gé­pek, a termelőképesség jobb kihaszná­lásával valósították meg. Nézzük meg tehát, milyen okok játszottak közre szerszámgépek hasznosítható idő alapjá­n­­ak a tervezettnél alacsonyabb szinten történő kihasználásánál. Az első és leglényegesebb ok a gé­pek állása, a rövid idejű leállások, a­­melyek gyakoriak, mert a gépek egy rész­e fizikailag kopott. Ezt igazolja, hogy a gépkiesések háromnegyed ré­szét a meghibásodások miatti állás ké­pezi. A gépkihasználás pontos felmérése végett a szeptember 16-i helyzetképet vehetjük alapul a menetmetsző vona­lon. Ezen a napon állott egy MFIV-16 típusú vertikális menetvágó és két re­volver-eszterga, amelyekhez hiányzott a szükséges szerszámkészlet, állott esztergagép (konstrukciós hibával­­ két és 1976 óta nem javították meg ezt a két esztergát), két SM-400 típusú eszterga, mivel a két gépen dolgozó munkás ép­pen szabadságon volt, és egy DAM au­tomata eszterga anyaghiány miatt. Má­sik nyolc automata eszterga nem dol­gozott, mert a Lirgovi$tel speciális acé­lokat gyártó kombinát nem szállította le az esedékes acélmennyiséget. Ide kell írnunk az­t is, hogy a tirgovi$tei kombinát nemcsak a szállítmányok ké­sedelmes elküldésével okoz kieséseket, hanem a gyenge minőségű szerszámacé­lokkal is, amelyeknek hibái csak feldolgozás során tűnnek ki. Ez pedig a igen jelentős anyagi veszteségeket o­­koz és lerontja a gépek kihasználási mutatóját is. Csupán a megelőző héten dobtak el selejtkém 11 470 darab me­­net­fúrót a kombinát által szállított szerszámacél belső repedései miatt, a­­mely akkor tűnt elő, amikor már kiesz­­tergálták ezeket a menetfúrókat ! A kombinát nagyon lemaradt a 32 mm-es szerszáma­cél- és a 40 és 48 mm-es ra­­pidacél-szállítmányokkal. A gépek hasznosítható időalapjának nem teljes kihasználása annak is be­tudható, hogy az üzemrészleg hiányt szenved kenő- és hű­tőolaj­okban. A fentebb említett napon megszámolt álló gépek között vannak olyanok is, amelyeket már két éve n­em javítottak meg, a részleg nem valósította meg azt a gépjavítási programot, amelyet még 1976 decemberében fektettek le. Gyökeres változást, javulást ezen a téren az új technológia bevezetésével szándékoznak elérni, a forgácsolás he­lyett préseléssel állítani elő a termé­keket. (A forgácsolás, mint ismeretes, sok anyagveszteséggel járó művelet ) A felszabaduló gépeket, főleg esztergákat, a 3G vállalat más részlegein használják fel. Az új technológia alapján átszer­vezett termelőfolyamatban jobban ki­használhatják a berendezést, teljesíthe­tik a jövő évi — lényegesen megnövek­vő — tervet, s így ez a munkaközös­ség is — pártszervezete vezetésével — a fizikai terv megvalósításával növeli az általa teremtett új értéket. A megyeszékhelyen a Lenin úton épülő tömbházak (Bortnyik György felvételei) XI. ÉVFOLYAM 1978. október 2., HÉTFŐ ARA 30 BÁNI 2084. szám Fortyogó — 197$ Tegnap a Kézdivásárhely melletti Fortyogó-fürdőn megtartották a román­­tarka tajszarvasmarha-kiállítást. A be­mutatásra összegyűjtött állatok a megye állami gazdaságainak, termelőszövetke­zeteinek, s a nem szövetkezetesített ré­szek magángazdáinak a tulajdonát ké­pezték. Természetesen egy állatkiállí­tásnak is a legújabbat kell bemutatnia, olyan tulajdonságokkal rendelkező e­­gyedeket, amelyek leginkább hordozzák a fajta sajátosságait, s mint minden i­­lyen jellegű kiállításnak, seregszem­lének alkalmat kell nyújtania az e munkaterületen dolgozók törekvései­nek, sikereinek számbavételére is, an­nál is inkább, mivel megyénk mezőgaz­dasági struktúrájának 40 százalékát ké­pezi az állattenyésztési részleg. Megyénk állattenyésztését egy jól kigondolt és alapos fejlesztési program birtokában — felgyorsult fej­lődés jellemzi, amely egyaránt vonat­kozik az állatlétszám növekedésére, a termelékenység emelkedésére. A minő­ség javítása, valamint a mennyiségi nö­vekedés érdekében tett erőfeszítések jellegzetes mutációhoz vezettek, mely­nek eredményeként az állattenyésztés — a parasztgazdaságok állattartásával összehasonlítva — ipari jelleget öl­tött, nagy termelékenység és gazdasá­gosság jellemzi. A kiállításon fajállatokat mutattak be, amelyek kiváló biológiai tulajdon­ságokkal rendelkeznek. Természetesen, e kiváló fajták a gondos szelekció, a lelkiismeretes munka eredményeként születhettek meg, mind az állami, szö­vetkezeti, mind pedig a magángazdák istállóiban. A kiállítás ismételten fel­tárta azokat a lehetőségeket, amelyek­kel megyénk állattenyésztése rendelke­zik, valamint a hagyományokat, melyek lehetővé tették, hogy a mi vidékünk (Folytatása a 4. oldalon) Romántarka fajszarvasmarha-kiállítás A területek felszabadítása, talajelőkészítés, vetés — mindenekelőtt Egyáltalán nem szívderítő látvány, hogy a gyors és sürgető talaj­munkák, a vetőszántás és a vetés időszakának második felében, pontos megjelöléssel , az optimális vetési időszak derekán, még tízezer hektárnyi területen ékte­lenkedik a szalm­abála (jobb esetben), de a legtöbb helyen az aratás óta csí­kokban heverő szalmarend. Bármerre is vezessen utunk, a terepjárás állandó kísérője a gazdálkodók nagy mulasztá­sának a nyoma. Kovásznám, milyenben láttuk (hirtelenében legutóbbi kiszállá­sunk visszás képmozzanatát idézzük), de volt másutt is hasonló látványban ré­szünk : ellenőrzés nélkül legelő juh­­nyáj vándorolt végig s kuszálta össze a begyüjtetlen szalmaretndeket. Hogy mi lesz a további rendeltetése az ott­felejtett kazalnyi szalmának, annak a gazdaságok vezetői a megmondhatói. Pedig most már nem lehet kötöződrót­hiányra panasz, van mindenütt elegen­dő, érkezett kellő mennyiségben. Ös­­­sze kell gyűjteni mielőbb az egész au­­­gusztusi kinnlevőséget, ki kell hordani parcellavégekbe, kisebb osztagokba, száradjon, szikkadjon mihamarabb, aztán álljanak végre össze kazlakba a­ s­zok az agyonáztatott, színtváltoztatott bálák, ne csúfítsák hóhulláskor is a h­atárt. Ennyit bevezetőül október első heté­nek legsürgetőbb feladatairól. Ezek u­­tán térjünk rá a tulajdonképpeni őszi munkálatokra. Mindenekelőtt a talaj­­előkészítésre ,mert egyelőre e téren van a legtöbb bepótolnivalónk. Szeptem­ber legutóbbi kimutatásán ugyanis még mindig csupán 8400 hektárnyi az­­ elvégzett terület. 13 600 hektár még ta­lajelőkészítésre vár. S ezek után res­­telljük is leírni, hogy tíz nappal az op­timális idő letelte előtt, vetési előirány­zatunknak csak 13 százalékban tettünk eleget. De hogyan is végezhettünk vol­na idejében talajelőkészítést, vetést, a­­mikor egyes szövetkezetközi tanácsok gazdaságaiban még a terület java fel­szabadu­lásra vár. Ilyen gazdaságokra akadunk például a baróti körzetben Baróton (716-ból 475 hektárnyi az elő­készített terület), Nagybacomban (644- ből 440), a bölöni körzetben Hidvégen (520-ból 270), a borosnyói tanácsban Nagyborosnyón (1340-ből 510), Egerpa­­ta­kon (740-ből 400), a bodoki ben Gidófalván (1149-ből 696), a körzet­ko­vásznai körzetben Kovásznán (897-ből 400), Zabolán (926-ból 650), és sorol­hatnék tovább a sepsiszentgyörgyi szó- ARADI ENDRE (Folytatása a 4. oldalon)

Next