Megyei Tükör, 1979. február (12. évfolyam, 2188-2211. szám)

1979-02-01 / 2188. szám

[/N­AG PROLETARI AI. EGYESÜLIETEK I AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 2188. szám XII. ÉVFOLYAM 1979. február 1., Csütörtök Ára 30 báni A Mezőgazdasági Országos Tanács Végrehajtó Bürójának ülése Szerdán Manea Manescu elvtársnak, a kormány első miniszterének, a Me­zőgazdasági Országos Tanács elnöké­nek a vezetésével ülést tartott a Me­zőgazdasági Országos Tanács Végre­ha­jtó Bürója. Nicolae Ceaușescu elvtársnak az EB Politikai Végrehajtó Bizott­sága ez év január 30-i ülésén elhang­zott útmutatásai szellemében a Végre­hajtó Büró megvitatta és mindenben magáévá tette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezetésének, megszer­vezésének és tervezésének a javításá­ra, az egységes állami és szövetkezeti agráripari tanácsok megalakítására vonatkozó javaslatokat, amelyek kidol­gozása a Román Kommunista Párt fő­titkárának kezdeményezésére és köz­vetlen vezetésével történt. A Végrehajtó Büró méltányolta a mezőgazdaság fejlesztésében a párt- és államvezetőség által megteremtett fel­tételeknek. Nicolae Ceaușescu elvtárs állandó gondoskodásának köszönhető­en elért jó eredményeket, s hangsú­lyozta az új intézkedések, ama intéz­kedések különleges fontosságát, ame­lyek rendeltetése kiküszöbölni egész sor hiányosságot és hibát, újabb erős lendületet adni az egész mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari tevékenységnek. Kidomborította, hogy az egész mező­­gazdaság egységes alapra támaszkodó vezetésével, a korszerű technológiák alkalmazásával, az összes dolgozók és szakemberek felelősségének vel, a termelési, kutatási és nevelési­oktatási egységek műszaki-anyagi alapjának jobb felhasználásával kapcsolatos in­tézkedések elő fogják mozdítani azok­nak a feladatoknak a végrehajtását és túlszárnyalását, amelyek a jelenlegi szakaszban állnak a mezőgazdaság e­­lőtt, egyre nagyobb mértékben fokoz­va a mezőgazdaság hozzájárulását a nemzeti vagyon gyarapodásához. A Végrehajtó Büró az Országos Ta­nács nevében megfogadja a pártveze­­tőség, Nicolae Ceaușescu főtitkár elv­társ előtt, továbbra is minden erőfe­szítést megtesz, hogy 1979 újabb idő­szak kezdetét jelentse a hazai mező­gazdaság fejlesztésében és korszerűsí­tésében, sokkal jobb növényi és állati, mezőgazdasági termelés elérésében. A Mezőgazdasági Országos Tanács Végrehajtó Bürója elfogadta az 1979. évi munkaprogramot és megoldott e­­gész sor problémát a tavaszi mezőgaz­dasági kampány jó megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban. A Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának plenáris ülése Szerdán plenáris ülést tartott a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa. A plénumon részt vett Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. A plénum felmentette C­heorghe Pa­­na elvtársat az RSZÁSZ Központi Ta­nácsának elnöki tisztségéből. A plenáris ülés kooptálta F.mil Bo­­bu elvtársat, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagját az RSZASZ Központi Tanácsába, és meg­választotta a bizottság és a végrehaj­tó büró tagjává, a Romániai Szakszer­vezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnökévé. A Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat egyik üzemegysége, a szerszámgyár munkacsarnoka. (Bortnyik György felvétele) A FOLYAMATOS TERMELÉS BIZTOSÍTÉKA Az időszakos javítások elvégzése Az iparvállalatok gépeinek és be­rendezésének kihasználási foka nagy­mértékben függ attól, hogyan végzik el az időszakos és a főjavításokat, mi­lyen mértékben küszöbölik ki ezekkel a tervezett javításokkal a gépek és berendezések kiesését a termelésből. Szorosan összefügg ezzel a kérdéssel az a mód is, ahogyan az illető válla­lat gondoskodott a cserealkatrészek­kel való ellátásról, hogy a javítás idő­szakában ezek rendelkezésükre áll­janak és minél rövidebbé tegyék a ja­vítás idejét. A megyei Tejfeldolgozó Vállalat e­­gyike azoknak megyénkben, ahol tisz­teletben tartják a javítások rendsze­resített tervét hónapról hónapra. Ezt a tényt a minisztériumtól kiküldött ellenőrző szervek is megállapították a múlt év végén. Megállapításukban azonban szerepel egy gyenge pont is, éspedig az, hogy a vállalat részlegein nincs elegendő mérő- és ellenőrző mű­szer, vagy ami van, az hibás, mert a vállalatban nincs (de még a megyében sincs) olyan műhely, amely ezeket a műszereket javítaná és ellenőrizné. A javítandó és ellenőrizendő műszere­ket a vállalat vagy a remetei (Hargita megye) gyárhoz küldi, vagy a fekete­­halmi Colorom vállalathoz, amelyek azonban csak lehetőségeik mértéké­ben vállalják a javítást, tehát nem ki­tűzött határidőre. A megyei Tejfeldol­gozó Vállalatnál nemrég létesítettek egy metrológiai laboratóriumot, de ez nincs felszerelve a szükséges műsze­rekkel. Az idei beruházási tervben kü­lön fejezetként szerepel a laboratóri­um felszerelése, s így remény van ar­ra, hogy eleget tehet rendeltetésének. Annak ellenére, hogy a vállalat kéz­di­ivásárhelyi és szentgyörgyi gyárai már évek óta mű­ködnek, s a javítások értéke mind nagyobbra rúg évről év­re, a cserealkatrész-behozatalt nagy­mértékben csökkentették. Ezt úgy ér­ték el, hogy az alkatrészek egy részét a vállalatban állítják elő, vagy más hazai vállalatoktól szerzik be. A múlt évben a cserealkatrész-be­­hozatal majdnem két és félszer volt kisebb, mint a megelőző évben. A szentgyörgyi tejporgyárhoz, amelynek a legigényesebbek az alkatrészei, meg­felelő mennyiségű cserealkatrészt sze­reztek be, hogy a folyamatos működést biztosítsák Meg is kell jegyeznünk, hogy a múlt évben a részlegen nem történt egyetlen kiesés sem. Az idén február elsejére ütemezték be a tej­porgyár főjavításának megkezdését, de pillanatnyilag a szükséges pótalkatré­szeknek csak a fele van bár a főjavítás időpontjának beszerezve, jóváha­gyásakor megrendeltek minden szük­séges alkatrészt, s az illető vállalatok meg is ígérték az idejében való leszál­lításukat. Sajnos, vannak olyan be­rendezéseik is (az automatika alkat­részei, tejkoncentráló, amelyekhez a bukaresti hőellenállások), Automatica gyár saját belátása szerint szállítja az alkatrészeket, vannak aztán a vibrá­torok villanymotorjai, amelyeknek mű­anyagba van beöntve a tekercselése, s emiatt nem tudják­­ újratekercselni a vállalat műhelyében, de máshol az országban sem vállalják ezt a mun­kát... Helyénvaló volna a kérdés, mi tör­ténik, ha ezek a gépek meghibásod­nak? Reméljük azonban, hogy ebben az évben is megtalálják a kellő meg­oldásokat, s elkerülik a kiesést a ter­melésben. Kedvező lehetőségek, magasabb hozamok — a háztájiban Időnként rávetül a reflektor, aztán imitt-omott jótékony lepel alatt szun­­­nyadozik mindaz, amit közkeletűen háztáji gazdálkodásnak nevezünk. Nem ritkán hallani termelőszövetkeze­tekben, nép­tanácsi irodákban olyan vélekedést, hogy ,,mifelénk immár ha­gyománya van a háztáji állattartás­nak, a gazdálkodók nagy előszeretettel tartanak, hizlalnak bikaborjakat, sok­ a tehén is a házaknál“. Legutóbb az idézett megjegyzést Kökösön és Bács­­teleken jegyeztük le, abban a két szomszédos helységben, ahol már é­­vek óta a gazdálkodók, az elöljárók­ segítőkész közreműködésével mindent megtettek a háztáji felkarolására. A jó tenyésztői kedvet bizonyítja, hogy e két h­elyen egyre többen ismerik fel a háztáji állattartás előnyeit, évről év­re növekszik azoknak a száma, akik­ szerződéskötéssel szép összegekre tesz­nek szert. Magától értetődik, hogy a közös gazdaság fejlesztése, erősítése az elsőrendű érdek, s ennek nem mehet rovására a háztáji. Erről e községben szó sincs, mert ismertek e gazdaság állattenyésztési üzemágának eredmé­nyei, a tagság e termelőszövetkezet­ben a közös munkából derekasan ki­veszi részét, egyáltalán nem okozott különösebb erőfeszítést a tavaly a 6210 hektoliteres tervvel szemben 7200 hektoliteres túlszárnyalás, amit a a tejbegyűjtők külön több mint három­­százezer lejes felárral jutalmaztak. S bizonyára az idén is megtalálják módját annak, hogy szakszerű takar­a­mányozással a termelőszövetkezet e­­leget tesz 7170 hektoliteres tejtermelé­­si feladatainak. Nem erről van szó, hanem arról, hogy vétek lenne üresen hagyni otthon azokat a férőhelyeket, amelyek oly busás hasznot hoznak az államnak s az egyénnek egyaránt. Köztudottan felbecsülhetetlen az hozzájárulás, amelyet a hazai élelmi­­­szerfogyasztásban jelent a háztáji. Az önfogyasztáson kívül, mint ismeretes, hektoliterekkel, tonnákkal gyarapítja a belső ellátást, s jut belőle jócskán ex­portra is. Az alábbiakban egyetlen példával érvelünk, Kökösön, Bácstele­­ken szerzett adatokkal. E két helyen az elmúlt esztendőben 1204 hektoliter tej gyűlt be a háztájiból (az 1977. évi 1067 hektoliterrel szemben), míg az állattartó gazdák istállóikból 108 ton­na húst értékesítettek (az 1977-évi 103 tonnával szemben). A legjobb gazdál­kodók közül Vujkuj Mihály és Mol­nár Dénes számláján 2400 litert, luga Ioan 2700(1), $o$u Ioan és luga Iosif kimutatásán pedig 2500 litert fel az értékesített tejmennyiség. tüntet De Molnár Lajos, Vásárhelyi Áron, Szabó Pál és még több gazdálkodó neve sze­repel a listán ezer litert jóval meg­haladó mennyiséggel. S az állathizla­­lók sora is évről évre gyarapszik. Az elmúlt évben Vass Pál ,Plugor Tamás, Juga Ioan, l­urgi András, Virág János, Vass Gyula két-két, Miclea Ioan, Nea­­gu Vintila pedig három-három bika- ARADI ENDRE (Folytatása a 2—3 oldalont Új tankönyvek vannak előkészületben Több mint 850 könyv — köztük 740 iskolai és 120 egyetemi tankönyv —, körülbelül 30 millió példányban jele­nik meg az idén a bukaresti Pedagó­giai és Tanügyi Könyvkiadó gondozá­sában. Jelenleg csaknem 400 könyv van nyomdában. Az új tankönyvek és egyetemi kurzusok, szem előtt tartva az oktatás, a kutatás és a termelés in­tegrációját, elősegítik a tanulók és diá­kok minél alaposabb szakmai felké­szülését a műszaki-tudományos forra­dalom követelményeinek megfelelően. A tankönyvek közül figyelemre mél­tó a II., IV. és XI. osztályos román nyelvkönyv, az I., IV. és IX. osz­tályos fizikakönyv, valamint Románia és a Román Kommunista Párt törté­netének alapvető kérdései című könyv a pedagógiai líceumok részére. Elő­készületben vannak műszaki tanköny­vek is. Több tankönyvet (biológia, földrajz, vegytan) átdolgoztak, hogy áttekinthetőbb legyen, vagy újabb feje­zetekkel látták el. Egyszersmind az együttélő nemzeti­ségek anyanyelvén oktató iskolák ré­szére körülbelül 1,7 millió tankönyv készül az idén.

Next