Megyei Tükör, 1979. március (12. évfolyam, 2212-2238. szám)

1979-03-01 / 2212. szám

lliiiiiiii!immiii!iiiiiiiiiiiMiiimi|| szervezetünk lllllllillllllllllllllllllllilllllllllllillll Nem tehetjük meg holnap Eltelt tehát az esztendőből hatvan nap, szinte hihe­tetlenül gyorsan, jóformán észre sem vettük. Persze, korai lenne már megvonni 1979 mérlegét, a hátralévő tíz hónap­ban még sokat behozhatunk azokból a lemaradásainkból is,­ amelyek január-február folyamán imitt-amott már mutat­koznak: több KISZ-szervezetben még csak az erőgyűjtésnél tartanak, és még mindig csak tervezik, ígérik maguknak a fiatalok azokat a nagyszabású, példás erőfeszítéseket, ame­lyekkel nekiveselkednek majd a minden KISZ-szervezet, minden fiatal előtt tornyosuló, hatalmas feladatoknak. A tavaly a megyei iparban, az építkezésben, a szállításban, a szolgáltatásban stb. dolgozó fiatalok szép eredményeket értek el. „Az ifjúság, a műszaki-tudományos forradalom teljesítésének aktív eszköze" versenyben megyei szinten 18 966 munkásfiatal nevezett be, közülük 18 186 (tehát 95,88 százalék) teljesítette tervét és eleget tett szolgálati kötele­zettségeinek- A szocialista munkaversenyben 2 820 ifjúmun­kást tüntettek ki, 410-en pedig újítottak vagy pedig tudomá­nyos kutatómunkában vettek részt. Sikerült széles körben elterjesztenünk a jellegzetesen ifjúsági akciókat, például az ifjúsági rekordnapokat és rekordheteket, hosszított műsza­kokat, s ezekkel mintegy 25 millió lejes többlettermelést ér­tünk el­ . Sorolhatnám még az eredményeinket, mert voltak, s e­­zek meglehetősen ismertek is. De ez a pár soros jegyzet, a­­mit­ lényegesnek vélek a Fiatal szív­vel március elsejei szá­mában közreadni, nem az eredmények bemutatása végett íródott. Ha úgy tetszik, azt is mondhatjuk: figyelmeztetőül. Mert a tavaly a megye mintegy 6 milliárd lejes évi globá­lis termeléséből az ifjúság jelentősen kivette a részét. De feladataink erre az évre már 8 millió lejes össztermelést irányoznak elő. Gyakran emlegetjük, hogy a megye dolgozóinak körülbelül 75 százaléka fiatal. Már ez a ipari két számadat is fokozottabb munkára sürget bennünket. Nem akarom azt mondani, hogy aggodalomra okot adó a helyzet, de sajnos, elég sok KISZ-szervezetben, gondolunk itt első­sorban a most épülő vagy éppen hogy termelésbe állt gyá­rak ifjúsági szervezeteire, halogatni látszik a tennivalóit- A KISZ Kovászna megyei bizottsága bürójának januári ülésén elfogadott intézkedési terv több pontjánál mutatkozik még lemaradás. Ez a terv előirányozta például, hogy a szocialis­ta versenybe bekapcsolódott minden egyes ifjúnak ismernie kell a maga konkrét feladatait, és a dolgozók közgyűlésein minden KISZ-szervezetnek tagjaira vonatkozó konkrét vál­lalásokat kell tennie. Nos, több fiatallal beszélgettünk el, akinek halvány sejtelme sem volt arról, hogy egyáltalán versenyezik, s milyen feladatok hárulnak rá. Nagyon sok helyen nem készültek el az ún. minőségi kirakatok, indultak be az ifjúsági kezdeményezések és így tovább, nem igen szűk helyen természetesen nincs lehetőségem a részle­­­­tes elemzésre, ez a jegyzet csak figyelmeztetni akar: nem tehetjük meg holnap, nem halogathatjuk a tennivalóinkat. KADAR IMRE, a munkásfiatalok Kovászna megyei­­ tanácsának elnöke A lehetőségek szintjén... Megtartották Kézdivásárhe­­lyen a líceumi tanulók tánc­csoportjainak, koreográfiái e­­gyütteseinek megyei döntőjét. A Népi Alkotások és Művé­szeti Tömegmozgalom Kovász­na megyei Irányító Központ­jának szakirányítójától, Já­nosi Józseftől érdeklődtünk a vetélkedőről, a bemutatott műsorszámok milyenségéről, a csoportok felkészültségének szintjéről. Megtudtuk, hogy az építészeti szaklíceum városi szakaszon első díjat nyert táncszvitje szervezési okok miatt nem jelent meg a fa­ipari vállalat klubjában — miért itt? — tartott sereg­szemlén, így hát ez is foghí­jas volt, s a bíráló bizottság döntése csak azután születhet meg, miután ezt a csoportot is megtekintik. Általában szép szavakkal lehet beszélni a fia­talok eme találkozójáról, igaz, voltak egyenetlenségek, a be­mutatkozó csoportok között színvonalbeli különbségek, ám az igyekezetet, a színpadra ál­lítást megelőző időszakban végzett munkát, az oktatók és a szereplők hozzáállását csak­is elismeréssel illethetjük. Az tény, hogy líceumainkban, szakiskoláinkban az utóbbi é­vekben többet is tehettek vol­na ezért a műfajért, ugyan­is már a helyi szakaszokon bebizonyosodott, hogy mindenhol emelkedik ez nem a foglalatosság az elvárások és lehetőségek szintjére. A Kézdivásárhelyen bemu­tatkozó csoportok közül hadd említsük meg a barótiakat, ők ugyanis modern és témás tánccal, valamint népi szokás­sal jelentek meg, s ezt a mű­faji gazdagságot más iskola nem tudta megismételni. Kü­lönösen munkatáncukkal jeles­kedtek- Jánosi József vélemé­nye szerint kiforrott a Mate­matika-Fizika Líceum új cso­portja, bemutatott kompozí­ciójuk sokat fejlődött és érett a városi szakasz óta, s úgy néz ki, az utóbbi évek egyik legjobb csoportjává nőtt. Jó volt a bodzafordulóiak élettel teli táncszvitje, s tetszett a kézdivásárhelyi 3-as számú ipari líceum székely tánc­szvitje, a textillíceum leá­nyostánca és modern tánca is­­összességében elismeréssel szólhatunk tehát a koreográfi­ai csoportok bemutatkozásáról, azzal a reménnyel is, hogy következő szakaszon is szép si­­­kerrel lépnek színpadra. (baróli) A KISZ Kovászna megyei bizottságával együttműködésben szerkesztette : MATEKOVICS JÁNOS MEGYEI TÜKOR Elmentek a fiúk Az osztályban nem valami ragyogó a hangulat. A szülők gondterhelten üldögélnek padokban, ideje lenne már ha­­­zamenni, hiszen csak néhány óra van az indulásig, még ezt­­azt elő kellene készíteni, há­rom hónapig sok minden kell a gyermeknek, ki tudja, mit felejtettek el, de­ csak és szomjazva isszák a ülnek, meg­nyugtató szavakat, pedig lega­lább tízszer hallottak már mindent­ Felírta mindenki a tanár elvtárs (Kovács Ferenc) telefonszámát, s nála is ott van minden gyermektől a há­rom-három megcímzett borí­ték, hogy ha valami közölni­valója akad, elküldje a szü­lőknek, felírta ő is a telefon­számokat, már akinek volt, az is rendben van, hogy az isko­lát hetente legalább egyszer, de inkább többször is felhívja az oktatómester onnan, és ők, a szülők érdeklődjenek itt, megvan a telefonszám, rend­ben, ha az iskolában mégsem kapnának kielégítő választ, mondja Kovács Ferenc, őt es­te, mire hazaér, nyugodtan hívhatják, bármikor telefo­nálhatnak neki. Nem tudják rászánni magukat a szülők, hogy hazamenjenek. Pedig hetek óta erről tágyalnak, ez a kedd esti már a harmadik szülőértekezlet a háromhó­napos munkáról, valahol Dob­rudzsában, a Duna — Fekete­­tenger csatorna építőtelepén, ahova ezek a tizenhat éves fiúk néhány óra múlva útra kelnek. A szülők előtt, a padon egy papírlapon annyi áll: Basarab, Konstanca 1­10­74, ezen a szá­mon tehát hívni lehet. A csa­torna állítólag a falu közepén halad majd át, egy völgyben, ott most bontják a házakat, és kétfelől a hegyoldalon tömb­házakat építenek a falube­lieknek helyettük cserébe, leg­­­alábbis így meséli Főcze János, a KISZ Kovászna me­gyei bizottságának a megbí­zottja, az ifjúság honvédelmi felkészítésével, a sporttal és a turisztikával foglalkozó megyei komisszió elnöke, aki járt már ott terepszemlén, a megkötötte a brigád­ nevében kollektív szerződést és szemrevételezte a tábort, a­­mely erre a három hónapra a textilipari líceum X- mecha­nika osztályának, vagyis en­nek a huszonkét fiúnak az otthona lesz. ,,Milyen tanáccsal engedi el a fiát?" — fordulok sorban a szülőkhöz. „Legyen fegyelme­zett"; „Hallgasson a mesterre, az aktivista elvtársra!". El­­fogódottan felelgetnek, félbe­szakítom ezeket a túlságosan szépen hangzó válaszokat­ ,,És például azt nem mondják ne­kik, hogy vigyázz, fiam, ma­gadra, meg ne fázz! Ha kime­legedtél, ne maradj kint szélben vagy vegyél magadra a valamit! Ilyesmiket nem mon­danak?" Feloldódik a han­gulat, az egyik szülő nevetve meséli, hogy egy nagy paksa­­méta megcímzett, felbélyeg­zett levelet adott oda a fiá­nak, aki nevetve megkér­dez­­te: nem írnád meg őket, é­desapám? Kedvemre valók ezek talpraesett, kemény srácok, e­­­­zek a tizenhat esztendős, de már felnőttes ifjú emberek. Közöttük már most atyáskod­va az osztály legjobb tanuló­ja, a megtermett, szemüve­ges, berecki Mihálcz Sándor, a hazafias munkabrigád veze­tője rendezi a „beosztottakat". „Féltek-e a srácok, kérdem. A táborban dolgozni kell!" ..U­­gyan mitől — néz rám elné­zően a brigádos —, mi nem vagyunk ebben az osztályban kényes fiúk. Munkásemberek gyermekei vagyunk, a vaká­ció idején sem strandolni szoktunk­" Ma, szerdán, hajnali három óra 1 perckor elmentek a fi­úk. Az osztályfőnök, Kovács Ferenc is lekutyagolt hajnal­ban az állomáshoz, hogy még egyszer — meglepetésként — búcsút vegyen a fiaitól. Csak elnézte a vonatot, a második gyorshoz, a 3 óra 50 perces­hez időzítette a meglepetést. Reméljük, a mi elképzelé­sünk jobban beválik majd. Megegyeztünk Főcze Jánossal és a fiúkkal, hogy hetente beszámolnak nekünk az éle­tükről, összegyűjtik az ér­dekesebb sztorikat, esetleg ü­­zennek is, ahogy alakul. Ha betartják a szavukat, a követ­kező Fiatal szívvel oldalon már jelentkezik, a Halló, itt Basarab !-rovat­ Érdekel ben­nünket ugyanis ez a huszon­két Kovászna megyei ifjú em­ber ottani tevékenysége, aki nemcsak az iskolát, a megyei KISZ-szervezetet képviseli ott Dobrudzsában, az ország min­den sarkából odasereglett fia­talok előtt — munkájuk, helytállásuk nyomán mind­annyiunkról alkotnak véle­ményt. (matekovics) f uiiimiiiiiiiiiiiiii I I zenénk iiiiiiiiiimiiiiimi ELVIS 1977. augusztus 16-án az új­ságok, a tv- és rádióadók szomorú hírt közöltek: 42 é­­ves korában egy memphisi kórházban, szívroham követ­keztében elhunyt Elvis Pres­ley, minden idők legnagyobb rock-énekese. Teljes nevén Elvis Aaron Presley, 1935. január 8-án született a Mississippi állam­beli Tupelóban. Apja teher­autó-sofőr, ezt a mesterséget örökli később fia is, miután jegyszedő volt egy harmad­rangú moziban. Akkor még biztosan nem gondolta, hogy néhány év múlva, ugyanott hosszú sorok állnak majd filmjeiért. 1953-ban édesanyja szüle­tésnapjára lemezre énekel egy dalt, egy magánstúdióban, amelynek jófülü tulajdonosa megsejtette a nagy lehetősé­geket. Néhány country- és blues felvételt ad ki az isme­retlen fiúval. Ekkor kerül Presley útjába Tom Parker ez­redes, igen jó menedzser, aki elindítja a siker útján. Rövid időn belül már a leg­nagyobb cég, az RCA Victor sztárja, amelyhez élete végéig hű maradt. Itt énekli lemezre egymás után nagy sikerű rock & roll-jait, szentimentális da­lait, miközben szinte hihetetlen népszerűsége méreteket ölt. Hátrafésült fekete, hul­lámos haja, gyermekded te­kintete, kamaszos mosolya ré­vén is hamar eszményképpé válik. Lemezeinek eladási szá­mát hamarosan milliókban mérik, koncertjein valóságos tömeghisztériává fajul a kö­zönség elragadtatása. wood is részesülni akar Holly­az üzletből- Számos zenés re­­vüt forgatnak vele, többnyire igénytelen tucatfilmeket, a­­melyekből a hazai közönség is láthatott néhányat annak idején (Vidámság Acapulcó­­ban, Szerelem Las Vegasban, A boldog lány). Népszerűsé­ge töretlennek tűnik, tv-show­­jai eseményszámba mennek. Közben az Elvis-kultusz be­hálózza az egész üzleti életet. A Presley-nadrágok, babák, ingek, rágógumik, üdítő italok egészen jól eladhatóak. Rajon­gói klubokat nyitnak, ő ma­ga saját újságot ad ki, palo­tákat, birtokokat, kocsi­ cso­dákat vásárol, Las Vegasban pedig szálloda- és mulatótu­lajdonos-Mikor népszerűsége kissé hanyatlani kezd, Parker ezre­des újabb reklámfogást eszel ki : besoroztatja közkatoná­nak. A felháborodott rajon­gók szinte összetűzésbe kerül­nek a hadsereggel, bár Elvis katonasága inkább kabaré: a legmagasabb rangú tisztek versengenek barátságáért­, azt sem tudják, hogy mivel ked­veskedjenek neki. Leszerelése után csillaga még magasabbra emelkedik. Minden új lemezé­vel eladási rekordokat dönt meg- A kufárok pedig kihasz­nálják az Elvis-kultuszt. Az anekdoták szerint a „király" fürdővize címén szappanos vi­zet, a sztár hajtincseként ku­tyaszőrt is áruba bocsátanak. Egyik floridai koncertje után a szállodatulajdonos 150 dol­lárért adta el azt a két pár­nát, amelyen aludt, és 25 dol­lárt kapott azért a szappan­darabért, amivel mosdott Presley. Bár karrierje rendíthetet­lennek látszott, magánélete elég zavarosan alakult. 1972- ben, 12 évi boldog házasság után elvált feleségétől- Ez megpecsételte további életét­­. Eltűnt a nyilvánosság elől, és mértéktelen élvezeteknek adta át magát, amelyek lassan felőrölték egészségét. A rock egykori karcsú királya több mint 100 kilóra hízik hosszú hónapokig kezelik fel, szívével a leghíresebb klini­­­kákon. Ennek ellenére még­is dolgozik­ Utolsó albumja, a Moody Blue (Szomorú bánat), halála előtt néhány nappal jelent meg. És azután jött az a szomorú augusztusi nap... Az üzlet azonban még itt sem ért véget. Az egyik zenei szaklap így kezdi Elvis cik­két : Egy halott köpködi dollárokat. Valóban, a lemez­a­gyárak szünet nélkül nyom­ják az Elvis-lemezeket. Színes képek, plakátok, emblémák, érmek, pénz (!), könyvek jelen­nek meg képével. A sikerlis­tákra számai vissza-visszatér­­nek. Szobrokat emelnek neki, dalokat, musicalt ír­nak róla, és egyre többen gazdagodnak meg emlékéből — emlékéből, amely ma már mítosz, és a­­melyet több mint négyszáz dal, 260 millió lemez és 35 zenés film őriz. Dancs árpád SLÁGERLISTA 1979 8. Hazai sikerek: 1- Genei'ația noastră — Semnal M. (új); 2. Versul — Semnal M. (2.); 3- Boogie — Olimpia Panciu (1.); 4. Dor călător — Marina Voi­­ca (3.); 5- Porți de vis — Di­­da Drăgan & Progresiv TM. (4.)­ Külföldi sikerek: 1. Stumb­lin’in (Bebotolva) — Suzi Quatro & Chris Norman (1.); 2. A Little More Love (Egy kicsivel több szei'elem) Olivia Newton John (3 ); 3- Trojan Horse (Trójai ló) Luv’ (5.); 4- Too Much Heaven (Túl sok mennyei boldogság) — Bee Gees (2.); 5- Y.M.C-A. (Fiatalember) — Village People (4.); és 28 ° a l’ombre (28 ° árnyékban) — Jean Francois Maurice (új). Zárójelben a múlt heti helyezés. Az elmúlt héten a legjobban Lőrincz Zoltán, Sándor Éva és Lorenzovics Rozália sepsi­szentgyörgyi tanulók, Csaba kézdivásárhelyi, Szabó Sza­bó Géza bibarcfalvi, György­­jakab Pál rétyi olvasók sza­vaztak. Jutalmul Who, John Travolta- és Sylvester-fotókat kapnak. ! Megéneklünk, Románia Versenynap Hídvégen Vasárnap, február huszonötödikén Hídvégen lezajlott a Megéneklünk, Ro­mánia fesztivál második kiírása mű­kedvelő színjátszóinak rövid idő alatt immár második találkozója. Bár a zsű­ri még nem hirdetett eredményt, ös­­­szesítik a baróti és a hídvégi szakaszok tanulságait, annyit azért mégis el­mondhatunk, hogy a gondolat, misze­rint „elosztották" a megyei döntő részt­­vevőit , remekül bevált, az új hídvégi művelődési ház közönsége lelkesen fo­gadta a színjátszókat, jó hangulat u­­ralkodott a nézőtéren, úgy gondoljuk, a közönség szeretetének és a tapsnak a műkedvelő sem vallhatja kárát — el­lenkezőleg, lelkesíti, ösztönözheti. A gyakorlati megfontolásokból há­rom versenynapra szétosztott megyei döntő tehát elérte célját­ S most ír­junk ide néhány benyomást: a hídvégi versenynapon a szavalok között is, a színjátszók között is a Bodza-vidékiek „diadalmaskodtak". Míg ez az előadók­nál érthető — hiszen nem is volt más versenyző?—, a színjátszók között már eredménynek számíthat. Bodza-vidéket a nagyvirágpataki, bárkányi művelődé­si házak csoportjai, a megyei kórház bodzafordulói részlegének csoportja és a bodzafordulói szakszer­vezeti-tan­ügyi, valamint a KISZ műkedvelői képviselték, mellettük részt vettek még a komandói, az árkosi, a lécfalvi és a markosfalvi művelődési otthonok szín­játszói is. Ismételjük, az eredmény nem ismeretében csak a repertoár gazdag­ságára hívjuk fel a figyelmet (s ez klasszikus szerzőktől: Caragialetől és Alecsandritól, kortárs szerzőkig ível) és az árkosiak remek ballada-feldol­gozására. (hadházi) Miért nincs, ha van ? (folytatás az első oldalról) köbméter­es termelést tehát becsület­szóra vagyunk kénytelenek elhinni­ Baj van a szivattyúkkal, alkatrészek hiányában gyakori a kiesés, néhány helyen korszerűtlen (még a 20-as é­­vekből való), vagy elhibázott a vízháló­zat, s főként nehézkes a karbantartás stb., stb. . A vállalat vezetői szerint azonban a vízhiány egyik fő oka mégiscsak az, hogy a víz óriási része elfolyik, elcsö­pög. Szinte látlak, kedves olvasó, a­­mint legyintesz: ismét ránk, fogyasz­tókra igyekszenek hárítani a felelős­séget. Nincs víz, hát elcsorgatjuk. Jöj­jön föl, uram, hozzám az emeletre, s próbáljon csorgatni- Ha lesz, amit. Igen ám, de a statisztika, mely előt­tem fekszik, legalább ennyire beszédes — és indulatokat keltő! A Szemerja negyed négy ellenőrzött tömbházánál (8., 9., 13­, 16.) az utóbbi öt hónapban átlagosan háromszor (!) több vizet fo­gyasztottunk, mint amennyire az állami szabványt véve alapul szükségletünk lett volna. Ez az arány a Líceum ne­gyed ellenőrzött tömbházainál (8. és 11.) 1,7-szer­es, a Csíki negyed tömbhá­zainál (10., 20., 23 ) másfélszeres. Pe­dig az állami szabvány, mely szemé­lyenként napjában 110 liter meleg és 210 liter hideg vizet irányoz elő, iga­zán nem szűkösen szabja meg az ada­got.A statisztika is mutatja, a túlfogyasz­tás a tömbházak életkorával egyenes ar­ányban növekszik, azaz minél ré­gibb a tömbház (a negyed), annál ros­­­szabb állapotban vannak a vezetékek... Magyarán, a lakásokban — a csőr­epe­­désektől eltekintve — alig van karban­tartás. Persze, más kérdés az, hogy ki a fe­lelős vezetékeink állapotáért? Mi, lakók is felelőtlenek, hanyagok vagyunk, ez tény. De az is tény, hogy éveken át, s erről lapunk hasábjain bőven esett már szó, nem volt a városban intéz­ményes lehetőség a lakáson belüli ve­zetékek javítására. (A közszolgáltatási vállalat csak a fővezetékek javítására vállalkozott ) Három út kínálkozott: a lelkiismeretes lakó, miután sikerte­lenül keresett vízvezeték-szerelőt, ma­ga tanult bele a szakmába, szer­elkezett fel a szükséges szerszámokkal, s „bar­kácsolta" több-kevesebb sikerrel ve­zetékeit; a technikailag képzetlenebb, de még mindig lelkiismeretes lakó végül csak szerzett valamiféle vízve­zeték-szerelőt és — nemegyszer jó drá­gán — rendbe szedette csapjait (isme­rek embert, aki egyetlen forrasztásért 250 lejt fizetett); a fáradékonyabb és kevésbé lelkiismeretes lakó évek óta nézi, illetve hallgatja csapjai egyre fo­kozódó csorgását, csobogását, s legyint. Ha mást nem érdekel, én elviselem.­. Mindezzel a közszolgáltatási válla­lat is tisztában van, amint azt lapunk­ban már hírül adtuk, s a nyomaték kedvéért ezúttal is elismételjük, a vál­lalat munkacsoportot hozott létre, mely ezúttal illetve csapok, már a belső vezetékek, lefolyók stb. javítását is vállalja. (Az ér­dekeltek felhívhatják délelőtt az 1 53 90-es telefonszámot — belső 147 —, délután pedig az 1 58 32- es hívószámot). A vízfogyasztásnak a valóban szük­ségesre való korlátozása mellett talán fölösleges hatásvadász-érveket fölvo­nultatni. Köztudott, hogy minden köb­méter ivóvíz termelése és szállítása je­lentékeny energiát igényel, de a taka­rékosság ez idő szerint a lakosság nagy részének a szó szoros értelmében vett létérdeke is.Nem csupán a vállalat, de vízszűké­­ben élő embertársaink, akik közé, saj­na, e sorok írója is tartozik, tisztelet­tel, de annál nyomatékosabban meg­kérnék jóindulatúnak feltételezett embertársainkat, éljenek a régen várt lehetőséggel, s javíttassák meg hibás csapjaikat, vezetékeiket. Annál is inkább, mivel az adott vi­szonyok közt a vállalat az elkövetkező napokban a kérésen túlmenően szigorú ellenőrzésre is kényszerül, s általunk is közli, hogy — bár szívesebben nem tenné — indokolt esetekben (megfele­lő figyelmeztetés után) büntetni fog. A büntetés összege pedig könnyen meghaladhatja az esetleges javításo­kat, s az is megeshet, hogy a kedves lakó egyszerre ott áll majd — víz nél­kül is — megfürödve­ (A témára még visszatérünk.) A termelőszövetkezeti tagok mozgósításáért (Folytatás az első oldalról) szélgetések után érezhetően megja­vult. Tartottunk villámgyűléseket is, szünetekben, ahol a pártbizottság, a vezető tanács tagjai, a szakemberek röviden bemutatták a megoldásra váró problémákat, a bekövetkezett változá­sokat. Az emberekkel, az egész cso­porttal való tanácskozás alapján aztán olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyeknek elő kellett segíteniük célkitűzések megvalósítását, meg kel­­­lett gyor­sítaniuk a munkálatok ütemét, összhangot kellett teremteniük a beta­karítás és a szállítás között, biztosíta­niuk kellett a termelés jó feltételek kö­zötti tárolását.Az embertől emberig végzett politi­kai munka során szükséges r­endszere­­sen megvitatni és megmagyarázni pár­tunk és államunk politikájának leg­főbb kérdéseit. Ilyen vonatkozásban meggyőző példaként idézhető Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédének megvita­tása ,amelyet az RKP KB 1979. febru­ár elsejei plenáris ülésen tartott, vala­mint a plenáris ama határozatának megbeszélése, amely az egységes ag­­ráripari tanácsok létrehozását célozza. A községi pártbizottság tagjai egyé­ni beszélgetések során a termelőszövet­kezeti tagoknak megmagyarázták a ke­vésbé ismert kérdéseket. Fontos célkitűzése az embertől em­berig végzett politikai munkának a szo­cialista öntudat elmélyítése, az elmar­a­­dott, kispolgári, individualista felfo­gások visszaverése. Ugyanakkor a po­litikai munkának elő kell segítenie szocialista etika és méltányosság nor­­­máinak érvényre jutását társadalmunk minden területén, melyeknek irányíta­niuk kell a kommunisták, az összes dolgozók magatartását. Az embertől­­emberig végzett munka során lehető­ség nyílik arra, hogy visszaverjük és el­ítéljük, megelőzzük e normák megsér­tését. Természetesen, e munka eredményes­sége attól függ, hogy milyen meggyőző erővel, milyen szinten tudjuk közvetí­teni az embereknek a politikai-ideo­lógiai, kulturális-nevelői jellegű ismere­teket, tudnivalókat. Sütő András Engedjétek hozzám jönni a szavakat cí­mű esszéregényének színpadi változatát mutatják be a brassói magyar diákszínját­szók 1979. március 2-án, pén­teken délután 18 órakor kézdivásárhelyi Városi Műve­­­lődési Házban, Mikóújfalu könyvtárában a könyvhónap bezárása alkal­mával — írja Rabocskai Lász­ló — a község gyermek- és felnőtt lakossága találkozott Dali Sándorral, a Mindenki viselkedik című könyv szer­zőjével­ A közvetlen, hangú beszélgetés után meleg­vács Sándor muzeológus Ko­tu­dományos előadását hallgat­ták meg a résztvevők. Hasonló tudósítás érkezett Nagyajtáról is. A helyi iro­dalomkedvelők vendége volt Kányádi Sándor, a jelenkori hazai magyar irodalom jeles költője; a hallgatóságot az ér­dekes, közvetlen beszélgetés élménye mellett a nemrégi­ben megjelent Szürkület című kötet zárópoémája, a Halottak napja Bécsben ra­gadta meg­ A talál­kozó meleg hangulatának megteremtésében jelentős ré­sze volt Molnár Gizella és Lukácsy Katalin színművész­­nők árnyalt, kifejező szavalá­sának — írja Fekete Etelka. Hargita megyei vendégsze­replésre indult a Vadrózsa népi együttes, Szedem szép vi­rágom című műsorával. Már­cius 1-én, csütörtökön Kabat­­falván, pénteken Korondon, szombaton Székelyderzsen, va­sárnap délután Kányádban, este Agyagfalván, hétfőn Szé­­kelykeresztúron, kedden Ló­vétén látják vendégül együtte­­sünket-Enyhe felmelegedés várha­tó, felhős égbolt, helyenként havazás, havas eső, eső. Az északnyugati szél megélénkül. A nappali hőmérséklet 5 és 8 Celsius-fok, az éjszakai —3 és —6 Celsius-fok között válta­kozik. © 17,00 Telex; 17,05 Tévéis­­kola; 17,25 Orosz nyelvtanfo­lyam; 17,45 Kórusegyüttesek; 18,05 Riport — Mozambik; 18,25 Jogi tanácsadó; 18,45 Az engelbergi síugrás nagy­díja; 19-20 Ezeregy este; 19,30 Híradó; 20,00 Ifjúsági műsor; 20,55 Riport; 21,10 Zenés­szórakoztató műsor; 21,45 Hir­detések; 21,50 Dokumentum­film; 22,15 Híradó. Sepsiszentgyörgy — Művész : MAGÁNDETEKTÍV _ a­­merikai film — 10, 16, 18, 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux : VESZÉLYES NYOMOZÁS — szélesvásznú, színes, kétré­szes japán film 16 és 19 órá­tól. RAJZFILMEK 11 órától. Kézdivásárhely — Május 8. : NEW YORK, NEW YORK, színes, kétrészes, amerikai film 10, 16 és 19 órától. Kovászna — Győzelem: SZELLEMEK VÁROSA — amer­ikai film 11, 17 és 19 ó­­rától­ Pénteken a szokásos 20 óra helyett du. fél hatkor kezdő­dik a Táncház a Szakszerve­zetek Művelődési Meghívott dr- Gazda Házában. Klára, muzsikál a Szakajtó. A Honvédelmi Minisztérium felvételi vizsgát szervez az 1979 80-as tanévre a következő katonai oktatási intézetek hallgatói számára: • Katonai Akadémia — műszaki fakultások • Bukaresti Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet — ka­tonaorvosi fakultás • Mircea cel Bătrin Tengerészeti Intézet — haditenge­részeti osztályok • Aktív tiszteket kiképző katonai iskolák • Mestereket és altiszteket kiképző katonai iskolák • Katonai líceumok. A felvételi vizsgán részt venni szándékozó ifjak, akik a felsorolt intézetek valamelyikében akarnak tanulni, 1979. április 20-ig jelentkezzenek — 8 és 15 óra között — a Ko­vászna megyei katonai körzetnél, ahol részletes felvilágo­sítást kapnak és felvételi kéréseiket benyújthatják­ Készül a díszkerémia (Kovács László felvétele) 1979. március 1­. Napkelte : 6,54 Napnyugta : 18,02 Eltelt: 60 nap Hátravan : 305 nap Március ... (Hartha Árpád fotója) 2 — 3

Next