Megyei Tükör, 1979. április (12. évfolyam, 2239-2263. szám)
1979-04-02 / 2239. szám
VILAG PROLETÁRIÁI. EGVESOUETEH Az RXP KOVASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Munkaerő-gazdálkodás A minőségi szempont A sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat már termelő, de ugyanakkor a folyamatosan bővülő, épülő gépgyártóipari vállalatok sorába tartozik. Ezért — nyilvánvaló — a munkaerő-szükséglete is a különböző termelőkapacitások üzembe helyezésének függvényében van megállapítva, tervszerűen, s ugyan valóst: a nevezett függvény időkoordinátán mért alakulása szerint módosul. Tudni kell azt, hogy — akárcsak termelésben — a munkaerő-gazdálkodási folyamatban is egyaránt lembe kell venni a mennyiségi figyelményeket és a minőségi szempontokat. Mivel a munkaerő minőségétől nagymértékben függ a termelés minősége, nem tanácsos csak a mennyiségi igények kielégítésére törekedni. S most lássuk, mi történik a 3G-ben, mi jellemzi ott a munkaerő-gazdálkodási folyamatot. A személyzeti osztályon arról értesültünk, hogy a vállalat folyó évre meghatározott létszámszükségletét összesen öt „forrásból" fogják biztosítani Szaklíceumok I. fokozatát végzett, szaklíceumok II. fokozatát végzett, szakiskolát végzett, szakmai tanfolyamokat végzett és más vállalatoktól az áthelyezésüket kérő dolgozókat fognak alkalmazni. A terv szerint — az előbbi sorrendiséget megőrizve írjuk egymás után a számokat —: 45 + 125 4- 320 -f- 315 -f- 300 dolgozót és elsősorban géplakatosokat, esztergályosokat, marósokat, csiszolókat. Illetékesek elmondták, hogy a fenti tervbe foglalt mennyiségi igény kielégítése az év végéig minden bizonnyal megvalósul, mert eddig is sikert ígérő eredményeket értek el. Ám, amikor a minőségi szempontokra terelődött szó, arra a következtetésre jutottunk, ahogy — sajnos — bajok vannak. S azt is megmondjuk, hogy miért. Az év elejétől március tizenötödikéig 240 dolgozót vettek fel, s ugyanez alatt az idő alatt 93-ra gyarapodott a kilépők száma. A 93 kilépő közül 28- nak munkafegyelmi kihágásokért kellett felbontani a vállalattal megkötött munkaszerződését. És általában olyan emberek „vándoroltak el“, akik háromnégy-öt hónappal ezelőtt kérték a felvételüket, s akik a mesebeli szegény ember fiaiként járják az országot — a notórius szerencsepróbálók. Ezt bizonyítja a munkakönyveikbe jegyzett vállalatnevek és különböző pecsétek, meg munkatörvénykönyvből idézett cikkelyek rövidebb-hosszabb sora-A kérdés tehát önként adódik: miért alkalmazza éppen a sepsiszentgyörgyi 3G — alaposab válogatás nélkül — a fent megnevezett egyéneket most, amikor egyre inkább terjedőben van az a vélemény, hogy alkalmazásuk keveset segít a vállalat munkaerőhelyzetén, s egyes esetekben rontja a munkafegyelmet? A kézdivásárhelyi mezőgazdasági gépállomás központi műhelyében havonta 150 magas nyomású pumpát ellenőriznek és javítanak a megyében levő egységek és más megyei gépállomások részére. Czell András, a kézdivásárhelyi mezőgazdasági gépállomás mestere hatsoros ültetésre készíti elő a burgonyaültető gépeket, hogy a betakarító kombájnok kifogástalan munkát végezhessenek. (BORTNYIK GYÖRGY felvételei) A művelődés új otthona Pákén A több mint két évvel ezelőtti, márciusi tragikus földrengéskor ebben a Barátos községhez tartozó faluban használhatatlanná vált a régi művelőiődési otthon. A szellemiekben való gazdagodásért folytatott tevékenység így egy iskolai osztályterembe, na meg az ifjúsági klubba, szerényebb lehetőségek közé szorult. A művelődést kedvelő kicsi falu — mintegy négy és fél százan élnek itt — lakóit sokáig foglalkoztatta a megrongálódott kultúrotthon újjáépítése, korszerűsítése. Barátos község vezetői, Mihály Árpád, ifjú Szántó István, Dávid Vilmos helyi képviselők, valamint a választók tervei, gondolatai hasznos kezdeményezésben öltöttek testet : újjáépíteni, a mai igényeknek megfelelővé tenni a művelődés hajlékát. A múlt év augusztusában megtartott községi pártbizottsági plenáris és néptanácsi ülésszakon aztán határozatba foglalták a tervet. Az egyöntetű döntést a cselekvés, a derekas munka, hozzáállás követte : az alapozás, a szükséges téglamennyiség előállítása, megyei segítséggel más szükséges építőanyagok beszerzése, s aztán a mindennap késő, sokszor esti órákig tartó szorgos munka a községvezetőkkel — Beder György, Márk András, Stefán Sándor — és az itteni képviselőkkel az élen, így a 300 férőhelyes művelődési otthon mondhatni rekordidő alatt — szeptembertől december 27-ig — felépült. Méghozzá teljes egészében hazafias munkával készült el a nagyterem, a színpad, az öltözők, úgyhogy a szilveszteri gazdag DARÓCZI FERENC (folytatása a 4. oldalon) 2239. szám XII. ÉVFOLYAM 1979. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ ÓRA 30 báni Tröszt a termelés színhelyén Húszegynéhány évvel ezelőtt a szépmezői állami gazdaság gazdasági és ügyviteli épületei szerény alig tűntek fel a rétyi keresztút felé tartó utasnak. A „tanya“, néhány nyárfájával, beleolvadt a síkságba. Azóta a bekötő út mentén felsorakoztak a korszerű, gépesített istállók, a lakótelep, az étkezde, s az új irodaépületet is kitolta a folyamatos építkezés a főút közelébe. Itt székel most, szó szerint a termelés sűrűjében, a legalkalmasabb helyen a Kovászna megyei állami mezőgazdasági vállalatok trösztje is. Akár az ablakból is szemmel lehetne tartani a tehenészeti telep vagy a növénytermesztő farm munkálatainak jó részét. Fazakas Gábor agrármérnök, a tröszt igazgatója, mégis naponta felhúzza a gumicsizmát, szétnéz az istállókban, szemrevételezi a takarmánytárolókat, beáll a farmvezetőkkel a traktorok után a barázdába. Gyakrabban be kellene pillantson ide még az újságíró is, mert ha nem, az olyan szókimondó asszonyságok, mint Máthé Irén élmunkás-gondozó, helyben azzal fogadják, hogy „elég ritkán jutunk eszükbe, messze vagyunk ugyebár?“ Ő pedig éppenséggel nem lakna távol most sem, de a család rövidesen beköltözik Sepsiszentgyörgy kellős közepébe, az épülő nagyáruház szomszédságába. Ezt a mellébeszélést azért iktatjuk közbe, mert ez a lakásvétel is a megváltozott viszonyokat, a fejlődést érzékelteti. De még mennyire! A mező közepén a dolgozó emberek érdekében és szolgálatában gyarapodik ez az ipari jellegű mezőgazdasági nagyüzem is. A tröszt közel 12 000 hektár mezőgazdasági területen (ebből 3 700 hektár kaszáló és legelő) folyó termelést irányítja. A múlt esztendőben az össztermelési tervet 111,6 százalékban teljesítették. A három vállalat (Sepsiszentgyörgy, Katolna, Uzon) közül az első emelkedik ki az átlagból 121,6 százalékkal, öt évvel ezelőtt egy dolgozóra 56 000 lej értékű termelést lehetett számítani, ez máig 82 633 lejre szaporodott. A növénytermesztést rövidre fogva levehetjük ez alkalommal a napirendről, mert 1978-ban az 1 748 000 lej tervezett jövedelemmel szemben 13 657 000 lejt ért el. Sokkal kényesebb az állattenyésztés kérdése, mivel 26 136 000 lej veszteséggel zárta az vet, s ennek mintegy 42 százalékát ételtermelés lemaradása idézte elő. Kia esés mutatkozik a hús- és gyapjútermelés vonalán is, s ugyanakkor a költségek 105 százalékra növekedtek. Az állami gazdaságok általában jó szántóföldekkel rendelkeznek takarmánytermesztési célokra. Mégis nagy az eltérés az egyes vállalatok közt, amennyiben takarmányegységben fejezzük ki az előállított takarmánymennyiséget. Egy hektár szántón azonban 5 600, Katolnán 6 400, míg a szentegyörgyi farmokon 8 800 takarmányegységet állítanak elő. A különbség a tejhozamban is jelentkezik. 1978-ban a Szépmezőn 3 334 liter. Azonban 2 826, Katolnán pedig 2 596 liter tejet termeltek takarmányozott tehenenként, s így a tröszt 3 200 literes tervével szemben a megvalósítás a 92 százalékot sem éri el. Nem egyenlítette ki az aránytalanságokat az, hogy például az uzoni 1-es farm 120, a hídvégi 3-as farm pedig 102 százalékban teljesítette a tejtermelési tervet, mert a nagyajtai 4-es farm és még több alegység mindössze 63—70 százalékot ért el. Egyes telepeken még mindig mulasztások fordulnak elő a gondozás, munka(Folytatása a tf. oldalon)