Megyei Tükör, 1980. március (13. évfolyam, 2522-2547. szám)
1980-03-01 / 2522. szám
Hagymás vára A hagymási nárciszrét felett, Kovászna és Hargita megye találkozásánál egy 30x30 m terjedelmű, sarkain erősen lekerekített és a környezetből majdnem 2 m magasan kiemelkedő földtörtást találunk. Belsejében, a földsánc tetejétől számított 13 m mély és 20x20 m átmérőjű kör alakú mélyedés van. ..Ez Hagymás vára, egy földvár“ — magyarázták a szénatakarók 1965-ben, amikor e sorok írója elkészítette annak helyszínrajzát. Tesjét szép pázsit borítja. Metélek oldalában nyílik tavasszal a törpe nőszirom. A földtöltés a keleti oldalán megszakad (középtájon), itt volt „földvár“ bejárata. Ide vezet egyébként a ma is jól látható a út a Szénásai* felől. A figyelmes turista, ha jól megnézi, a „vár“ belsejében cserépdarabokat is talál. A körbefutó földperemen öt darab jó nagy gödör tátong, régi idők kincskeresőinek nyomai ezek. A vár „160 lépés kerülettel bírt, mivel a magasan fekvő boltért körülvevő zátonyban még ás sogatás után sem találtunk falnyomokra — írja 1868-ban az itt kutató Orbán Balázs —, azt kell hinnem, hogy az csakis földvár volt... S bár kisszerű, mégis óriásokkal építteti a hagyományt. Mit mondanak a szakemberek e maradványról és miért nevezik azt s az egész környéket Hagymásnak? — keresi és adja a feleletet mai vártúra-kalauzunk. „Orbán Balázs kutatásai alkalmával örömmel kereste fel (ezt a helyet), mert azt hitte, hogy a bágyi és a Bikában levő várakat összekötő (középkori, K.Z. megjegyzése) várat talál“ — írja Ferenczi Géza régész. „Minden valószínűség szerint — folytatja — föld «vár* volt. A római limes vonal itt átvonuló részének egyik láncszemét képezte“. A római limesnek tehát egy földerősségre ráépített fából való őrtornya állott itt a római foglalás idejében, melynek őrsége az itt elvezető esetleges hegyi út védelmét is ellátta. Kiváló pozíciójával megfigyelő pont volt, ahonnan ellenőrizni lehetett a távolabbi vidékeket is. Ásatásra nem került sor, de a megmentett kerámia római típusú. A hagymási maradvány kilétével Téglás Gábor (1848—1916) brassói és Ferenczi Géza kolozsvári régészek foglalkoztak. A vár múltjáról érdeklődve minduntalan a hagymási legendát mesélik el a turistának, melyet nemcsak a Homoród mentén, hanem az erdővidéki Vargyason is ismertek emlékezet óta. Mi ennek éppen vargyasi változatát jegyeztük le, Máthé Ferenc (Ilonka) vargyasi népi faragómester előadásában, ki egyébként a balladát fába is kifaragta. „Mondják, hogy az erdei kirndáló csorda pásztorának leánya élelmet vitt apjának réges-régön. Kezében szépen varrott zsebruháját leyegtette. Ahogy ment s beért az első tisztásra, a rikai rablók egy csoportja a bokrok között lesre huzzódott. Ejsze azt hitték, hogy a zsebruhájába aranypénz van, s menjen a baróti vásárra. Amikor a leány odaért, egyből leütötték. A haramia-vezér legelőbb a zsebruhájára vetette magát. Meglepődtek, mert abban a rejtett arany helyett csak egy fej vereshagyma volt. Így kapta aztán a Hagymás nevet ez a hely, a vár is, a patak is, a mészkőbánya hegye is, összesen 8 helynév. A szegényleány sírja ott van ma is lenn a patak mellett s azt az utasok által odadobott kőhalom jelezte. Egy napon a követ felrakták s elterítettek az utón. Ma újból nő a halom. Arról volt szó, hogy a vargyasi iskola madarak és fák napján kirándulást rendez, s minden tanuló egy követ dob majd oda. Ezt azután minden évben megrendeznék. Tudtommal eddig még elmaradt". Irodalom: Orbán Balázs: Székelyföld leírása, I. k. 186. 1; Ferenczi Géza: Hagymás vára. Hargita, 1970. jan. 7.; Ferenczi Géza — Ferenczi István: Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972/2. sz. 305—312. 1.; Hargita megye útikönyve. Csíkszereda, 1973. 40. 1.; Kisgyörgy Z.: Erdővidék (útikalauz) Ssztgy. 1973., 106. 1. KISGYÖRGY ZOLTÁN A hiúz beismerő vallomása Olva>om egy rövid híradásban, amint következik. Szibériai vadászok hiúzra lestek, s közben az egyik izgékony és idősebb „bőrharisnya“ nyugtatóként Valerián-cseppeket használt. Néhány csepp hóra hullott, s két óra további bolyongás után visszafelé jövet, hát ott találják a vadászok a nyomozott vadat, amint éppen nyalja a valeriánus havat. Persze, nyomban lefülelték az önfeledten dorbézoló állatot. Ezzel új hiúzcsalogató módszerrel gazdagodott a vadászok szaktudása. Azonban semmi sem új a nap alatt. A macskagyökér (Valeriana officinalis) Európában és Ázsiában fordul elő. Vadon, kivált a nedves kaszálókon, mocsaras réteken, erdőkben. Egyébként szántóföldi művelésben manapság nagyban termesztik és 1000— 1800 kilogramm szárított gyökeret lehet nyerni hektáronként. A növény gyöktörzsét a gyógyáru-kereskedelemben radix Valerianae néven ismrzik. Hatóanyaga 0,5—1 százalék illóolaj, melyet oleum Valeriane néven forgalmaznak. Idegesség és álmatlanság ellen alkalmas szer. Ellenben a növény föld alatti részeinek illata izgató hatású a macskákra. A gyógynövénytermesztéssel foglalkozó szakkönyvek külön felhívják a figyelmet, hogy vigyázzunk: a száradó árut ne közelítsék meg a macskák, mert belehemperegnek és bepiszkolják. Sőt, akkor kifogástalan a szárított gyökér, ha érezni lehet rajta a jellegzetes macskavizet-szagot. Ehhez az illathoz azonban nem szükséges a macskák öntevékeny bedolgozása. Továbbá: A macskafélék családjába tartoznak a következő nemzetségek: macskák (Felis) — tigris, párduc,roszlán, leopárd, jaguár, vadmacska, házi macska stb. hiúzok (Lynx) — közönséges, sivatagi, kanadai stb. gepárdok (Cynailurus). Jellemző erre a széles körű társaságra, hogy ízlelésük fejlettebb, mint szaglásuk. Finomabb szaglású a állat bizonyára undorodna is a macskagyökér átható, jellegzetes illatától. Brehm Alfréd többek között arról sem feledkezik meg, már a századforduló hogy hangsúlyozza: a idején, macskák imádják a macskagyökér és a kandúrfű illatát. Bizonyára régmúltra visszavezethető a megfigyelés, amit a gyógynövény magyar elre?vezése is alátámaszt. A hiúz tehát nem tett egyebet, mint töredelmesen a havas nyalva — mea culpa, mea culpa — kifejezte a többi nemzetséghez fűződő szilárd ragaszkodását, s így a vesztét okozó tette a családban marad. Ezek szerint a rendszertan tudósai is jó helyre sorolták, de miként kerülte el mindez, ősidők óta, a szibériai vadászok figyelmét és szimatát. Miután ilyen szépen kibogoztak a titok nyitják, türelmetlenül várjuk az afrikai vadászoktól a híradást az első oroszlán , Valerián-cseppes tőrbecsalásáról. A szafárin azonban — bármennyire elvárnának — nem veszek részt. Mindenféle hipotézis ellenére ugyanis nem vagyok biztos abban, hogy az állatok királya mennyire tartja még rokonságot a többi közrendű, a ömlesztett macskával és mennyire becsüli a macskagyökeret, mint import árut. (tompa) A divat veszélyei Afrikában a törvényes vadászat és az orvvadászat következményeként egyre kevesebb a zebra. Például Kenyában az utolsó hat évben a grevyi zebrák száma 10 000-ről 1000-re csökkent és 50 000-ből mindössze 2000 maradt a Hartmann-zebrából. A zoológusok véleménye szrint a zebrákat csak a vadászatuk teljes eltiltásával lehetséges megmenteni, de ez is kevés eredményt nyújthat, ha nem vetnek véget az állatok ellenőrzés nélküli irtásának. A vadorzást a Nyugaton elharapódzott divatőrület szítja. A legelegánsabb divatos hölgyek zebrakabátban, zebratáskákkal járkálnak, sőt a telefonkönyvek zebrabőrbe kötése is divatos lett. € ■I kI Ártalmatlan méreg A koffeint igen jól ismerik a vegyészek, szintetikus úton laboratóriumban is elő tudják állítani. Az igazán jó kávé aronban utánozhatatlan: több mint 230 különféle hatóanyagot tartalmaz. Közülük azonban legfontosabb a koffein, amelyből 100—150 milligramm található egy-egy esés a kávéban. Ugyanennyi koffeint tartalmaz egyébként egy csésze tea is. A kakaó csak feleannyit, egy üveg Coca-Cola elfogyasztásával pedig csupán 35—55 milligramm koffeint juttatunk szervezetünkbe. Ha meggondoljuk, hogy a Dél- Amerikában kedvelt ital, mate szintén koffeintartalmú, elmondhatjuk, hogy ezt a növényi hatóanyagot világszerte fogyasztják. Régóta tudjuk, hogy a koffeinre rá lehet szokni, sőt olykor már kóros szenvedély tünetei is mutatkozhatnak Ha akkor megvonják a koffeint, fejfájás és depresszió lép fel. Ha a koffeint először laboratóriumban állította volna elő az ember, akkor ma bizonyára csak receptre, gyógyszertárban lenne kapható. Így azonban — az alkoholhoz hasonlóan — megvan az az előjoga, hogy civilizációnk alkotóeleme legyen. Mindamellett egy ideje már rossz híre kelt a koffeinnek. Baktériumokkal, gombákkal, algákkal végzett kísérletek egyértelműen kimutatták ugyanis, hogy ezekre az élő szervezetekre erősen mérgező hatású. Nem csoda, hogy ilyen kísérletek hatására fölmerült a kérdés: mennyire veszélyes a koffein az emberre? Patkányokon, egereken és más állatokon folytatott laboratóriumi kísérletek örvendetes eredményt hoztak: gyetlen esetben sem tapasztaltak méreezéses tüneteket, még akkor sem, ha aránytalanul nagy adaggal végezték a kísérletet. Koffeinszenvedély tünetei jelentkeztek ugyan az állatokon, szervi károsodás azonban nem mutatkozott rák. magas vérnyomás, májgyulladás és májsorvadás nem volt gyakoribb a kísérleti állatoknál sem, mint a kontroll csoport egyedein. Arra sincs semmi bizonyíték, hogy vemhes állatoknak adott koffein az utódokat károsítaná Különböző meggondolások tiltják, hogy embereken is hasonló kísérleteket végezzenek, így a kutatók a statisztikai megfigyelésekre hagyatkoznak. Ezek szerint az erős kávéfogyasztók semmiben sem különböznek a lakosság többi részétől — egyetlen kivétellel Ha ugyanis a mértéktelen kávéfogyasztás erős dohányzással párosul, nagyobb a szívinfarktus kockázata. Ekkor gyanis összeadódik a két hajtás, és együtt több kárt okoz, mint külön-külön. Miért káros a koffein baktériumokra és miért nem ártalmas a magasabb rendű szervezetekre? Valószínűleg azért, mert a baktériumok és más egysejtűek nem képesek elég gyorsan hatástalanítani a mérget. Az emberi szervezet a koffeint már néhány óra múlva teljesen eltávolítja magából, nem halmozódik fel benne toxin. De azért nem árt, ha szem előtt tartjuk: a koffein élvezete káros szenvedéllyé válhat. (Kosmos) REJTETT KINCSEINK TELTERKÉPEZŐJE Hankó Vilmos A Székelyföld ásványvizei nemzetgazdaságunk valóságos rejtett kincsei, írta 1902-ben A székely ásványvízipar fellendülésének feltételei című munkájában Hankó Vilmos, a lemhényi származású neves vegyész és bölcsészdoktor. Hogy ez mennyire így van, ma már mindannyian tudjuk. És hogy ebből a kincsből egyre többen részesülünk, ebben neki is elévülhetetlen érdemei vannak. Hankó Vilmos 1854. március 2-án Parajdon született. Kolozsvárt, Budapesten, Lőcsén tanult. 1879-ben a nyugat-európai országokban a kémiai laboratóriumok munkáját tanulmányozta. 1885-től Budapestre főiskolai tanári kinevezést kapott, s tíz év múlva Tudományos Akadémia levelező tagjai közé a választotta. Számos cikkében, értekezésében a természettudományokat, különösen a kémiát népszerűsíti. Mégis főként ásványvízelemzéssel foglalkozott. Feljárta Erdély majdnem minden részét. Szülőföldje iránti ragaszkodásából, annak gazdasági felemeléséért, elemezte, feldolgozta, megjelentette azokat. Íme csak néhány cím: A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése (1885); Csikmegye fürdői (1890); A kovásznái fürdő Háromszék megyében (1891) stb. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület, melynek választmányi tagja is volt, számos munkáját kiadatta, közöttük Az Erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása (1891); A Székelyföld (1896) című terjedelmes népszerű trmészettudományi könyvét ,mely a tájegység mellett ismerteti lakóinak életét, szokásait, foglalkozását. A külföldi példák alátámasztásával, írásban és szóban szorgalmazta a fürdőhelyek, ásványvízpalackozó üzemek modernizálását, üdülőhelyeink és ásványvizeink színvonalasabb reklámozását, új lelőhelyek feltárását, mert, meggyőződése, hogy e csodával határos ásványvíz-bőség fogja egykor megvetni e vidék anyagi boldogulásának az mfait. ZÁGONI JENŐ Utak a Rik’án át XVAXVGXi CLb Erdővidéket a régi Rikai kötötte össze már a legrégi idők óta a Homoród ment vel. Minden régi térkép, csak ezt az útvonalat taréjuk berajzolva. Két irányt lehetett ezt az átkelő ut megközelíteni: keleti és d< irányból Felsőrákoson át. 1 út az Andaházi dombról reszkedett alá a Rika patai völgyébe, és itt közelitet meg a múlt században garádálkodásaikról híres rabló fészkét, a Rika erdőt. A más bekötő út az ún. ..Felvidéknek szolgált. Ezen Erdőfülvardóc, Székelyszáldobos < tárgyas utasai érhették egykönnyen az Ebhát hadóon át a Rikai utat. A pjak mellett kígyózó út felüt vetett az alacsony vízválasz óra, s a Rikai hágón át, Persányi hegység keleti oldlán ereszkedett alá, a Gazi tatak völgyét követve a ho ndródújfalusi keresztútra. égi közlekedési út mellet három félúti kocsma volt gyík a felsőrákosi keresztellett (jobbra), ez volt lyepüfogadó, a másik az Andaházi dombon, mely később rablók tanyája lett (Andaszi fogadó), akiket aztán hanságilag oszlattak fel a múl zázad közepén, és a harmaik a Határ (vagy Csiányos) alak felénél terült el (szemen a Rikai Sóskúttal). Ez utbbinál pihent nyugovóra — a estére ért oda — a király osta (Bikai fogadó). Ez volt az az útvonal, meren a felsőbb „oskolák“ fel« idultak, hol gyalog, hol szedren nagyjaink: #^re, Bölöni Farkas, Apáczai Kriza, enedek Apó. Ezen az útvoalon tört be 1848 decemberben Heydte császári kapiány is „felégetni a szegény epeczet“. „Amott az égbe kívnkozik, egy hegyóriás, itt l Attilának, a nagy hun rálynak a legkedvesebb vár. Világverő nagy útjában e tért meg pihenőre. Itt 11 halt meg Réka királynő. Ps 31 f3k mellett komor méltósággal áll egy óriási mészkő, nagyobb egy háznál ez alatt elussza örök álmát“ — írj 11 Benedek Elek Édes anyaföl tdem című regényében. A ritkai rablók tetteiről pedig Jánosfalvi Sándor István fest hiteles képet „Székelyhoni utazás a két Humorod mentén I című könyvében, mellyel megelőzte Orbán nagy monográffiáját. Századunk elején a sok hidat romboló patak miatt fel ■ s hagyták ezt az ősi utat, s mást ■ s újat építettek át a Hagymáson, Vargyas és Oklánd között. Mondják, hogy ennek alapjaiba rakatta be az akkoron lerombolt Kustály vári s köveit az utat építtető Sebes I János. A tető utáni egyik híd I karján ez a szám áll : ..1903“ I Ekkor épült az út. A ma 131 -es számot viselő országút hamarosan aszfaltburkolatot kap , s így lesz újra fő átkelője a vidéknek. A hagymási út é apítésének emléke még ma is él a vargyasiak emlékezetében, hisz ma is „a hagymási I uj út“ néven emlegetik, tudósít Máthé Ferenc (Ilonka), s a vargyasi faragómester. Reméljük, hogy az útszakasz korszerűsítése újra az idegenforgalom és a turisztika érdeklődési körébe vonja majd az olyan jelentős objektumokat, mint maga Vargyas műemlékeivel, népművészeti értékeivel, a hagymási nárcisz-i rét, Hagymásvára római vigilliája és Oklánd. Feltehetően valamelyes szerephez jutna ekkor, az egyre aggasztóbb helyzetbe kerülő műemlék Daniel-kastély is. Hallom, vargyasi népi faragók vállalaták, hogy a műútburkolat elkészítése tiszteletére székely kaput faragnak, s a két megye találkozási pontján szerelik majd fel. (Kisgyörgy Z.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sepszentgyörgy, Sajtó utca 8 A. Telefon: Szerkesztőség: 115 04, 1 12 10 és 1 11 90 — 163-as és 281 es belső.