Megyei Tükör, 1980. július (13. évfolyam, 2625-2651. szám)

1980-07-16 / 2638. szám

A IX. PÁRTKONGRESSZUS 15. ÉVFORDULÓJA A költségvetésből fedezett társadalmikulturális kiadások • A társadalmi fogyasztási alapból az egy családra eső jövedelem az 1965-beli 3 858 lejről 1080-ban 12 000 lejre emelkedett. • A lakosság egészségvédelmére az állam ma évente háromszor nagyobb alapot utal ki, mint 1965-ben. Az elmúlt 15 év alatt majdnem minden megyében új, nagy befogadóképességű kórházat építettek. • Az utóbbi 15 évben háromszorosára emelkedett azoknak a dolgozóknak száma, akik szabadságukat gyógyüdülőkben töltötték el. Ebben az időszakban nemcsak a tengerparton és az ismert turisztikai övezetekben épült ki a vendéglátó kapacitás, hanem új turisztikai központok is létesültek . Az egészségvédelmi intézkedések folytán az átlagos életkor az 1003-beli 68,5 évről 70 évre emelkedett. • A testnevelésre és sportra költött összegek az állami költégvetésből az 1965-belinek hatszorosára emelkedtek. fy ... (1743 .-^smiiliekcí lei J&JÉ Jötténkre ,mint valami beharangozott eseményre, pillanatok alatt nagy gyülekezet támadt. Kovásznál, a Nagy Állomás utca 19-es számú háza előtt, azaz a porta udvarán nőtt szemétdombon állunk vagy harmincan. A ház már évek óta lakatlan, sőt már lakhatatlan, ajtóin, ablakain nehéz, tolvajriasztó vaspántok feszülnek, előtte szennyvízlevezető nyitott csatornában bűzlik a közeli fafeldolgozó gyár váladéka s az egyetlen, e városszéli képbe semmiképp sem ileszthető négyemeletes tömbház szennye, mely rövid futam után a vasúti töltés mellett hátramaradt kubik-gödrökbe torkollik. Az egykori kertben felnőtt a gaz, tövis, kaláng, bürök, keserűlapu..., a természet visszahódította a civilizációtól e kis szigetet. S hogy még tart a harc, azt az i Senki földje pari hulladékokról és a szomszédok háztartásából kikerült szemétdombokról e nyári kánikulában fel-felröppenő légyrajok mindennél jobban igazolják. Valódi szemétdomb az egész porta, van mit néznie az épp elpöfékelő mozdonyvezetőnek, a fürdővárosba érkező vendégeknek e senki föld-Senki földje? Dehogy, tudnak erről a néptanácsnál isménk történetét, a kirajzott szomszédok, s mert a napokban honhorgas, idős, nagyot halló bácsi keresett fel a szerkesztőségben, számunkra sem ismeretlen ügy többé. Hadnagy Károly nem az első hivatali ajtón kopogott nálunk, bejárt már jó pár irodát, zsebéből papírokat kotorász elő, s közben mondja csak mondja, az immár betanult panaszáradatát Kovászna város-néptanácsa 1977. április 30-i végzése...azonnal rendbe kell tenni a portát- az 1977 noiss 14-i végzéssel felszólítják a kézdivásárhelyi faipari vállalat, azonnal takarítsa el az idehordott szemetet 1978 oktober 25-én a megyei egészségügyi igazgatást főárkofketták, de'5SZini szfmU' »lapján elrendeli • levezel to árkot kell ásni a szennyvíznek határain 1070 v . 15., a területet meg kell takarítani'és el tett idő: 1978. november 20 Felel ’ Mtr .0« mitani, határ,dolgoznak az egykori főlősök,az 1980. WlasVuSeS fölösen bizonyítja eme határozatok, rendeltek hatékn Sáfiál Sót, mi több, közben a téesz is utat Caz valahol csak be kell járnia a földjeire! •¡«.. . . . .. ».irskypt loccsant az Középkorú asszony tele vödör szennyvíz kis , károkba, csodálkozva néz körül, mi,ezyöa háztart? ®ttí*lott felhalmozott szemétdombba vu ^ kanyar tásuk fölöslegét, a gyár szemeteskocsija ta,an...Ahen keresi Pi mögött lapul. Nem kell itt keresztkérdések az igazságot, könnyű a riporter dolga, c^aK^^10tempó!^ibeidegződött mozgást, s amíg a tulajdonos- - határjelző kollegának magyaráz, még egyre mutogat ,eset .tt kiszáradt fa tövében, csak hallgatni kell az ^ szomszédokat : — Az öreg benn lakik a van)S jelentget mindenhová, azt akarják, mások v°genem gazda dolgát. — Én nem tudom, mit akar, m*‘ ■1 tette legalább körül a kertjét, r» m rendezi a K ' földrengéskor megszakadt a tűzfal, bármikor ra * megnyomoríttat bennünket is. — Hol vannak, itt? Megmondom, meg én, bulldózer kell ennek a vályogháznak, mit mind jelentget az öreg. — Kértem, adja ki a kertjét felébe, megdolgoztuk volna, milyen szép pitsóka lenne most a büröktenger helyén. Van vagy három éve, kapavágás sem zavarta itt a gazt. — A neptanaes a hiba, miért nem kötelezte a tulajdonost, kerítse be a ker ! , miért nem tiltotta meg a gyárnak a szeméthordást, az én telkemre miért nem hordják a szemetet. Na, s meg mondják, hogy talpalatnyi föld se maradjon megműveletlen. — Mi akarnak? nézzék meg, mi folyik előttünk az árokban, azt a büdös szennyvizet csak addig tették föld alá, amíg aztán vályú tartott, előttünk szabadon csordogálv a belelépnek, irtózatos a fertőzési lehetőség, rémes, néha olyan szagos. — Hát nem tudja senki rendre utasítani a gyárat, hát nem lehet szemétkukát rakni ide?, hát a város vezetői nem járnak erre soha, hát az öreg miért hagyta, 1080 mézdomb legyen a telke, hát... Szégyenfolt kérem fürdővárosunknak e hely, van mit néznie az idetévedt vonat 0 ,K1 Pfuj, micsoda kánikula! A végállomásról indul a városi járat, a sofőr még kikiált: Mi van, emberek, mi történt? A vasúti sorompó felemelkedik, a vonat már nassét jár, s gyanúsan nézem egyre kicsinyedő vonalát, csak el ne volna az ügyintézés fonalát. Már a városi néptanács hűvös irodája ajtajánál, távozóban még megkérdezi az egyik hivatalnok: Na és mi van a Hadnagy bácsi ügytől? Hát ez van, s a labdát visszagurítva : na, és mi lesz most már a nemcsak Hadnagy bácsi ügyével? TORMA SÁNDOR, BORTNYIK GYÖRGY f:| " M $ % I mm ^ U'A HÉ Mm '■> : MEGYEI TÜKÖR Tájfutás, földrajz, tankönyvek és egyebek Beszélgetés DIÓSZEGHY KÁLI LÁSZLÓ geográfussal — A közelmúltban kétszer egymás után hallottam a hírt, hogy tétjékozódási versenyt rendeztek, sgy tudom, megyénkben ilyesmire kevés alkalommal kerül sor. Vagy csak én hozzám nem jutott el a versenyek híre? — Tényleg, elég ritka esemény a megyében. — Ez amolyan geográfus a mellékfoglalkozás nálad? — Igen is, meg nem is. Azért nem, mert előbb tájfutó versenyző, edző, technikai vezető, megyei (Biharban) szakvezető titkár, barlangász, az ITI idején vezetője, természetjáró voltam, s csak azután, persze ezek következtében lettem geográfus. De, és nagyon szeretném hangsúlyozni ezt a DE-t, nem az a geográfus, aki az emberek nagy többségének tudatában él, és nem is annak a „klasszikus“ földrajznak a tudója. Az a geográfus egy név és adattár volt, s az a földrajz egy mesékkel szépített név- és adathalmaz. — Hanem ? — Az emberiség jövője nagymértékben attól függ, hogy az EMBER mennyire tudja optimálisan bendezni a tájat, a környezetnek és az embernek is a legmegfelelőbb formát megtalálva. Ehhez pontos, sokoldalú (földtani, meteoklimatológiai, talajtani, vízrajzi biológiai stb.) felmérések szükségesek, majd a konkrét eredmények szintézise, és ennek alapján javaslatok, távlati tervek kidolgozása. Jelen pillanatban egyetlen tudományág sem képes annyi átfogó adatot szintetizálni, mint a földrajz. Innn az új jellegű földrajz és szerepe. Ez az új irányzat világosan megnyilvánul az oktatásban is. A környezet földrajzát 3 éve vezették be, de a más kérdésekkel foglalkozó földrajzágakban is kezdenek érvényesülni a fenti elvek. — A tankönyvekben is ? — Igen, új tankönyvek jelentek meg, de sajnos sok a hiba bennük. Az eredetib *'n is előfordulnak, de a legtöbb a gondtalan fordítás következménye. Nyakatokért, értelmetlen mondatokkal vannak tele a tankönyvek, amelyeket sok helyen még én sem értek (a kollégák sem, akikkel erről tárgyaltunk). — Gondolom, nem lelkesedtél különösebben a tanárkodásért. Másképp miért is pártoltál volna át a Turisztikai Hivatalhoz? — Hát a dolog nem olyan egyszerű. A geográfus tágabb fogalom, magában foglalja a földrajtanárt is. De én geográfusnak készültem, és annak is rrz 'i___olt érinti magam. Tanítani szerete*, *»lönben nem csinálnám most i ■ turizmushoz való vonzódásom rég^ Mint említettem, ez irányított a földrajz felé. Az államvizsga. dg zatom is turizmusból irtam, ha « a problémák, amelyeket ebben tárgyaltam, egy kicsit messzire esi itteni mindennapi tevékenységtől, ugyanis túlságosan gazdasági beállítottságú a munkám, és sok esetben elég sok bürokráciával kell megküzdeni. _ /v tervteljesítés mindenütt elsőrendű feladat. — Kétségtelen, de azért imitt-amott lehetne jobban és másképpen is dolgozni. Kis a tájékozódás, véleményed szerint, miért áll gyengén Kovászna megyében? _ A szervezésen múlik elsősorban. Évente átlagban 4 versenyt rendezünk, pedig nagyszerű sport ez. Nem működnek szakosztályok, tehát nincnek leigazolt sportolók sem. Vagyunk néhányan, akik értünk a térképezéshez, versenyrendezéshez, tehát a technikai oldalát biztosítanánk a rendezvényeknek, beleértve az elméleti és fizikai edzéseket is, minimális anyagi alap, télen pedig sportterem igénybevételével. De ezek mellett az a 4—5 ember szabad idejében még szervezéssel is foglalkozzék? Főleg, hogy vannak néhányan, akiket ezért fizetnek. A probléma már évek óta húzódik, megrendezzük azt a néhány versenyt, melyen, alkalomszerűen, részt vesz több tíz, esetleg több mint száz „versenyző“ főleg iskolások. Ha az arra hivatott szervek vállalnák és teljesítenék a kérdés szervezési oldalát és legalább 3 szakosztályban 25—30 versenyző aktiválna állandó jelleggel, megalapozhatnánk Kovászna negyében is e sport jövőjét. Egyelőre még lennénk néhányan, akik e sportág iránti szeretetből sok mindent megcsinálnánk. — A szobádban rengeteg tárgy, kő, folyóirat, kép, újság, könyv, embléma, mászófelszerelés, mind a geográfust mutatja. De egyik vitrinben csak művészeti témájú kiadványok vannak. Ez is hobby ? — Hát igen, ez is az, de elég költséges hobbym. Én nem próbálkoztam művészkedéssel, de főleg a klasszikus festészetről és szobrászatról, művelőikről nagy szextettel gyűjtöm az albumokat, könyveket. Végül is ez is az általános tájékozottság elengedhetetlen feltétele. Lejegyezte: PÉTER SÁNDOR Gelencén is... (folytatás az első oldalról) javításában segíthet. Az istállókban még a víz is pénzbe kerül, a komplexumokban hangsúlyozottabbak a költségráfordítások! Ezzel szemben a pázsiton való hizlalás — lám, alkalmat nyújt arra is, hogy a tényleges férőhelyszámot meghaladó állomány hizlalására teremtődjék lehetőség... Jó lenne, hasznos lenne tehát, ha minél több szövetéezeti vezető és szakember megismerkedne a gelencei módszerrel tapasztalatcsere keretében, vagy azon kívüli véleménycsere segítheti az eredményesebb termelést. Perszze, nem arra gondolunk, hogy most * mindenhol villanypásztorokkal keresiék a megoldást azokra a kérdések *\ amelyeket a szervezés vagy éppen a cselekvés kell rendbe tegyen. A vil- I lány pásztor is csati egy lehetőség és egy részterület a pázsit jelentette kincs ‘ jobb kihasználásában. E lehetőséggel viszont élni is kell ! Nagy István győzelme Nagy István, a grafikus, akinek első kiállításán kívánhatunk jó munkát s jó egészséget, ez a Nagy István megmegújuló érzésem szerint igen hasonlít a népvándorláskori honfoglalókhoz. Megszállottan keresi a világát immár három évtizede a festészetben, nem hagyja békén azt a művészetet, mellyel ifjúkora óta foglalkozni voló kedve, makacs módon kószál a világban, néha csak önmaga hiszi, hogy célszerűen keresi azt a földet, azt a területet az életben, a művészetben, ahol otthon érezné magát. Hát meg tudnánk mondani, a népvándorlás népei miért épp azon a földön telepedtek le, nyilakat vonva s országokat alapitva?! A költészetben „honfoglaló“ Somlyó György köteteimnek adta, nemrég: ÉPP EZ. Hogy miért épp ez? Ki a megmondhatója, miért épp azt a földet hitték nekik szántnak ama néjok, gótok, gallok, finnek? Miért épp ezt a szenvedélyt nem engedte évtizedeken kiégni magából Nagy István? A tegnap, nézegetvén ezeket a grafikákat, azt kérdezte tőlem egy érdeklődő : — Mit akar ez az ember a patakokkal? Lám ,kisajátította egészen a patakokat. A Basyka patakától le a Maros-kanyarig, a Kisküküllőig, tova fönnebb a Kászonok patakáig minden az övé. S igaza van: amennyit meghódított a művészetben, az az övé, annyi a gazdagsága; márpedig a festő közvetlen alatósájk. alá tartozik az a s melyet^l^B^hóditott magának. K-Zy István n^pítukokkal kötött örök Barátságot, s nem biztos, csak azért, mert maradék passziója épp a halászat. Valami titkot láthat a zubogó vizek, kövek, csöndes fenyők, füzek világában, s hogy nem tud osztatlanul, szál egyedül gyönyörködni ezekben a tájakban, hát osztozkodik velünk. Adakozókat szereti az Úr, így mondják, de ha az Úr foglalkozik velünk egyáltalán, bizonyára leginkább azokat szereti, akik abból a kevésből adakoznak, ami az ő egyetlen, oszthatatlan, csak jelzésekben megosztható egyetlen önmaguk. Nagy István, amint itt látható, budit, aztán birtokol, majd önmaga gyönyörűségére s mindnyájunk örömére, elkezd osztozkodni, tán azért, mert nem bírja elviselni önmaga világának gyönyörűségét egymaga, hát fölosztja fele királyságát közöttünk. S bizonyára sandán, lel szemmel figyel ránk: hogyan sáfárkodunk az osztalékrészünkkel, nem herdáljuk-e el azt, amit fél életen keresztül hódított. Jól teszi, ha gyanakszik. Sokat áldozott azért, hogy egyszer, majd, valamikor... épp ma, nyilvános falakra aggassa a munkáit. Közben épített családot, házat, nevelt gyermekeket, s hogy sokszor, néha-néha sokáig, önmagába fordult, annak egyik oka épp ez a reményteljes, tisztességes makacsság, a grafikához, az akvarellhez való ragaszkodás. És hogy most végre ünnepélyesen is, hivatalosan is üdvözölhetjük, kalaplevéve, annak nemcsak ez a kitartás az oka, finom festményeinek, rajzainak minősége is. Hát ennyiben hasonlít Nagy István a honfoglalókhoz: hódított, hazát teremtett magának a művészetben. Érezze jól magát !enne! CZEGŐ ZOLTÁN W' w ~' m ' '’***■ Népismereti dolgozatok, 1980 A Kríterion jeles sorozata 1976-ban indult, a második kötet 1978-ban jelent meg, most pedig az olvasó asztalára került a harmadik kötet is dr. Kós Károly és dr. Faragó József szerkesztésében. Ahogy az előszó megállapítja : „már nemcsak célkitűzésekről, hanem megvalósításokról is beszélhetünk. A sorozat eddig majdnem nyolcvan kutatópontról, a népélet szinte ugyanannyi témakörben végzett gyűjtés közlésével máris érdemesen szolgálta néprajzi tájékozódásunkat és önismeretünket, s anyagával gazdagította azt az alapot, amelyre nagyobb lélegzetű elemző tanulmányok, majd pedig egy gazdag összkép, néprajzi összefoglalásunk épülhet.“ A nagyalakú (268 oldalas) köteta két szerkesztő alapos elemző tanulmányaival indul (Eredmények és feladatok a romániai magyar néprajz kutatásban, azaz A mai romániai magyar folklórgyűjtés vázlata), majd huszonegy közleményt tartalmaz, s változatosságával tűnik ki. Úgy érezzük, néhány dolgozatra okvetlenül érdemes felhívni az érdeklődő olvasó figyelmét, annál is inkább, mert a Kriterion átgondolt könyvadási politikája egyri több néprag^A kiadványt juttatott i„c#i leneshez «^^ohamosan nőtt az olvasói érdeklődés is! a megyénkben ny üdörlő kutat^^ közül Gazdáné Olosz r^Tk A szi^fletltésmódokról. Seress pedig fogarasföldi népi fazekasságról ír, de olvashatjuk Lörinczi Etelka Fonalfestés és rojtkötés Arapatakon című dolgozatát is. Feltétlenül izgalmas olvasmánynak is. Miklóssy V. Vilmos: A síki népi sebtapaszok című közleménye, hasonlóképpen Zsigmond József: Régi halászat a Felső-Maros menti Magyarón című írása. Felhívnánk a figyelmet Kósa-Szántó Vilma: A rokonságterminológia városiasodásának folyamata című tanulmányára is, annál is inkább, mert a szerző vizsgálódásainak egyik terepe éppen Sepsiszentgyörgy (..a legkorábban polgárosodott a székely városok közül, kevés faluval épült egybe, s így bizonyára terminológiája is a «legvárosiasabb».“) Tárgyi alaposságával kitűnik a kötetből Szabó Attila — Péntek János: Kerti virágok és dísznövények Kalotaszegen, valamint Szentimrei Judit A vetettágy Vadkamaráson című dolgozata. Végezetül Zágoni Jenő közleményére hívnánk fel a figyelmet, „érthető“ elfágultsággal, amit, gondoljuk már a cím is megmagyaráz: A sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör néprajzi bibliográfiája 1968— 1976. (hadházi) Csodálkoztam is az utóbbi időben, mi a Vne történhetett, épp eleget járok szekerek nyomában, s mégis a gumiabroncsból kilépett kellemetlen lyukasztók közt mindenféle szeget találok, csupán a semmivel össze nem téveszthető patkószeg maradt ki teljesen szép emlékű gyűjteményemből. Pár évvel ezelőtt e hiátusra magyarázatot is találtam, hisz akkor szorították kifelé a soklóerős traktorok az egylóerős négylábúakat, s lassan már úgy tűnt, a szarvasmarhak csak tejre, húsra tenyésztetünk, gyermekeim a lovatcsak cirkuszban, lóversenyeken ismerik meg. Azt hiszem, ekkor válhattak fölöslegessé e sorokban taglalt tárgyat készítő gépsorok, ekkor zsírozhatták be őket, mint nem jövedelmező termelőeszközöket. Na, de jött energia őfelsége, s beleszólt ám sok mindenbe, ismét feljött az igás állatok napja, ugyancsak megnőtt f a csillére az elítélteknek; épp a minap láttam a tévében a negyvenmázsás rakományt vontató, jól megtermett lovat, mint élő reklámot. Miért hadakozom patkószeg-ügyben? Eszembe se jutna e téma — lovam nincs, de akad bőven lovasgazda ismerősöm —, ha nem hallom nap mint nap, hogy nincs, sehol nem lehet kapni, már-már csempészáru szinten feketéznek vele, ha nem kér meg két terű szénarakomány közt régi szomszédom : ha valahol olyan helyt jár, hozzon egy doboz patkószeget. (t. s.) A Bodok vendéglő minden hétvégén — péntektől vasárnapig — ételkülönlegességekkel várja vendégeit: rántott pisztrángot, vajban párolt szárnyasmájat, Molnárné módra készítt pisztrángot szolgálnak fel. A hét bármely napján rántott és tojásos karabajszkit kérhetnek az itt étkező vendégek. Az idei júliusról, a következőképpen nyilatkoznak a meteorológusok: a nyár legmelegebb hónapja július, az elején hűvös volt, főleg az ország északi és nyugati részén mértek rendkívül alacsony hőmérsékletet, — 1 és 6 Celsius-fok között. A nappalok késő tavaszi időjárásra voltak jellemzőek, az éjszakák ellenben hidegek. Csíkszeredában, például július 2- án mérték az évtizedek óta a legalacsonyabb hőmérsékletet: 1 Celsius-fokot (1951-ben volt az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet ebben a helységben 2,5 Celsiusfok). Különös meteorológiai jelenségről számoltak be július 4-én az Ómus csúcsról, havas eső hullott. Július 7-én az ország nyugzdreidőnagati részéről, majd délnyugatról is meleg légtömegek áramloattak be. a hőmérséklet jelentős mértékben növekedett, egyes helységekben 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek, a kánikula július 10- én tetőzött, mikor a déli országrészekben 35—37 Celsiusfok fölé futott a higanyszál, sőt Giurgiuban és Zimniceán 40 Celsius-fokot, csak fél fokkal alacsonyabbat, mint 1952-ben mért eddigi kord értek. Ebben az szakban az éjszakák is gyan melegek voltak, a hőmérők szinte az ország egész területén 20 Celsius-fokot jeleztek. Az ezutáni napokat heves széllökések kísérték, záporok, zivatarok jellemezték. Hegyes vidékeken a szél 120—145 km-es óránkénti sebességgel fújt. A beáramló, hideg sarki légtömegek ismét jelentős hőmérséklet-csökkenést eredményeztek. A hónap utolsó részében változékony időre számithatunk. Futózáporok, zivatarok jellemzik majd a nap délutáni óráit, de a hőmérsékleti határértékek a meleg nyári hónapra jellemzőek maradnak. Kovásznán a Nagy Állomás udvarán a préselt lemezgyár eszi a rozsda utcai négyemeletes tömbház vasállványait zavartalanul (BORTNITK GYÖRGY felvétele) Sepsiszentgyürgy — Művész : A PÓKEMBER VISSZATÉR — színes amerikai film 9, 11, 16, 18, 20 órától. Sepsiszentgyürgy — Lux : TISZTÁZÓDIK MAJD A HATÁRON — színes francia film 11, 15,30, 17,30 19,30 órától. Kézdivásárhely — Május 8.: BULLDÓZERNEK SZÓLÍTOTTÁK — színes olasz-nyugatnémet koprodukció 10, 16, 18, 20 órától. Kovászna — Győzelem : ILYEN EMBER KELL NEKÜNK — szims román film 11, 17, 19 órától. Barót : EGY CSEPP A TENGERBEN — színes szovjet film, 20 órától. • 622. Mohamed próféta futása Mekkából Medinába pénteken. Innen a mohamedánok heti ünnepe péntek. Ezen eseménytől kezdődik a mohamedán időszámítás. • 1822-ben Körösi Csoma Sándor Kasmír határán találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal, akinek biztatására elhatározta, hogy megtanulja a tibeti nyelvet. • 1857-ben hunyt el PIERRE-JEAN de BÉRANGER francia költő. Dalai rendkívül népszerűek voltak, s hozzájárultak az 1830-i és az 1818-i forradalom eszmei előkészítéséhez. (Szül. 1780-ban.) • 60 év, 1920-ban halt meg BENCZÚR GYULA festő, a XIX. századi magyar akadémikus festészet egyik jelentős alakja, a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára. Történeti festményeivel: Hunyadi László búcsúja (1866); 11. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869), arcképeivel nagy sikert aratott. (Szül. 1844. jan. 28-án). • 1961-ben hunyt el ROSKA MÁRTON ősrégész, egyetemi tanár, a történettudományok kandidátusa, az Erdélyi Múzeum-egyesület régészeti gyűjteményének és az Erdélyi Kárpát Egyesület Néprajzi Múzeumának igazgatója. Ásatásait főleg Erdélyben folytatta. Főbb művei: Az ősrégészet kézikönyve (I—II., Kolozsvár, 1926—27); Erdély őskora (Bp. 1936); Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor (Kolozsvár, 1942.) stb. (Szül. Magyarköblösön, 1880. jún. 15-én). További felmelegedés várható, változó felhőzet, főleg a délutáni órákban záporok, zivatarok is lehetségesek. Mérsékelt északnyugati szél. Nappal 21 és 24, éjszaka 10 és 13 Celsius-fok között váltakozik a hőmérséklet. 16,05 Oktatás- Folklórműsor; Folytatásos gyermek(4.): 17,25 Hangverseny; Pronoexpressz-húzás ; Iraki dokumentumfilm; Ezeregy este; 19,00 HKr- 19,20 Napirenden a mezőgazdaságban; 19,30 Mi, nők; 22i 00 Filmarchívum; Millie — amerikai játékfilm; 21,25 15 év ragyogása; 22,00 Dalcsokor; 22,15 Híradó; 16,00 Telex; nevelés; 16,30 16,40 film 18,20 18,30 18,50 adó. MAROSVÁSÁRHELY 12.00— 13.00 Olvastuk, hallottuk. Nótakedvelőknek. Válaszolunk hallgatóinknak. Ciorges Jouvin trombitál. Sport. 16.00— 18.00 Hírek, tudósítások. Operaáriák. Mai falu, mai emberek: Dánfalva. Balázs Ferenc és a székelyudvarhelyi művelődési ház népi zenekarának felvételeiből. Irodalmi és művészeti napló: Hazai magyar irodalmunk megvalósításai a legtermékenyebb másfél évtized alatt. Szülőföldszeretet és hűség — interjú Gagyi Lászlóval. Szalagtárunk könnyűzene-újdonságaiból. 2,-3.