Megyei Tükör, 1981. április (14. évfolyam, 2858-2883. szám)
1981-04-01 / 2858. szám
Szakemberek fóruma Sárgarépa Nálunk murok néven ismerik. Egyike a legelterjedtebb és legrégebb termesztett zöldségfajtáknak. Feltételezhető, hogy termesztését 3000—4000 éve ismeri már az emberiség. Jelentőségét növeli az a tény is, hogy mind nyers, mind feldogozott állapotban fogyasztható. Kellemes ízén kívül tápanyagtartalma is igen jelentős. Egyetlen zöldségnövényünk sem tartalmaz annyi karotint, mint a murok (100 grammonként 9 mg körül). Szénhidrát és B vitamin is található benne. C-vitamin-tartalma nem nagy. Jelentős gazdasági szempontból is, mert nagy mennyiségben fogyasztjuk. Termesztésének egyik előnye, hogy könnyen tárolható télen át és így állandó jövedelmet biztosíthat a termesztőknek. Hőigénye a hidegtűrő növények közé tartozik, optimális, hőigénye 16 Celsius-fok körül van. Alacsony hőmérsékleten, 4—6 Celsius-fokon már csírázik. Gyökere a mínusz 3—5 Celsius-fokot is elviseli a talajban károsodás nélkül. Csírázás idején viszont a fagyok károsíthathatják. Fényigénye nem nagy, gyenge árnyékban is megterem, ezért köztes növényként is termeszthető. Vízigénye sem nagy, viszont csírázás idején, és az azt követő hét alatt sok vízre van szüksége Maga lassan csírázik, mert különböző illőolajakat tartalmaz, s így a vizet is nehezen veszi fel. Tápanyagigénye közepes. A kálium hiányát nagyon megérzi. Nem kíván közvetlen istállótrágyázást. Szélsőséges, rossz talajokon nem hoz jó termést. Kötött talajon nem fejleszt sima, szép gyökereket. Fajtái : Nantes (Nanti), korai fajta, a keléstől számítva 90—95 napra szedhetők az első fogyasztható gyökerek. Gyökere sima, hosszú (14—18 cm), lekerekített végű. Bőven termő fajta. Nagyon jól tárolható télen át. Danvers — szintén korai fajta. Gyökere 18—20 cm hosszú, narancssárga színű. Bőven termő, mind szabad földön, mind melegágyban is termeszthető. Chentenay — közép korai fajta. Az első fogyasztható gyökereket 95—100 napra szedhetjük a keléstől számítva. Bőven termő fajta. Bauers Kiefer Robert — késői fajta, 120—125 naprafogyaszthatók az első gyökerek. Körülbelül 20 cm hosszúra nőnek gyökerei, amelyek sötétvörös színűek, magas szárazanyag-tartalma miatt nagyon jó szárításra. Termesztési módja Vetéshez jól megművelt talajra van szüksége,mivel magja nagyon apró e„ igen ” lassan csírázik. Kikelése szabad földön 3—4 hétig is elhúzódhat. Vetésmélysége az 1—1,5 cm-t ne haladja meg. Házikertben ajánlatos 10 maként 5 g magot vetni 20—25 cm-es sortávolságra. A hiányos kelésnek egyik oka az lehet, hogy vetés után nem tömörítjük kellően a földet Ajánljuk a termesztőknek, hogy vetés után a kapa lapjával lapogassuk végig a földet hogy kellően tömörüljön. A hiányos kelés másik oka a nedvességhiány. Ha a föld kelésig megkérgesedett, öntözzük meg , mert a fiatal növénykék nem képesek áthatolni a kérgen A vetést minél korábban végezzük, ahogy a talajt meg lehet dolgozni. . Legfontosabb teendőink a szedésig a gyomirtás, amit ismételt kapálással végzünk. Ha korai termést akarunk elérni, vethetünk markát ősszel is, szeptember elején. Kelésig bőven öntözzük. Fagyok beártával vastag szalmaréteggel fedjük le a maroksorokat. Tavasszal, amikor felmelegedik az idő, erős fejlődésnek indul a növény, és április végén már szedhető lesz. Az így áttelelt növények magszárat fejlesztenek, ezért szedésüket hamar be kell fejeznünk. A tavasszal vetett murok szedését, amit tárolásra szántunk, októberben kezdjük, a fagy beállta előtt. Tárolás előtt a napon szárítjuk, nedvesen nem szabad tárolni, mert nagy kárt okozhatnak tárolónkban a különböző gombás betegségek. Elérhető termés négyzetméterenként 2— 3 kiló. Tárolása A gyökerek élő növényi részek, amelyeknél az életfolyamatok a tárolás alatt is folytatódnak. Tárolása pincékben vagy prizmákban történik. Azok a pincék alkalmasak, ahol a hőmérséklet nem süllyed 0 Celsius-fok alá és nem emelkedik 6—8 Celsius-fok fölé. Megfelelnek a földprizmák, amelyekben a markát fonnyadás és romlás nélkül megőrizhetjük. ERCSE Ferenc kertészmérnök Réty határában minden gép üzemel (folytatás az első oldalról) majd a növény későbbi fejlődésének. Egyelőre e földről csupán annyit, hogy jól trágyázott magágyba kerül a gumó, s hogy Varga Gyula egyszer, tárcsázással kellően előkészítette e parcellát a vetésre. A két gazdasági irányító egész napi munkájából részt vállal a szervezésbenellenőrzésben Rácz Géza néptanácsi elnök is, aki állandó terepjárással követi nyomon a tavaszi csúcsidény sürgősségi munkálatait. S végül még csak annyit, hogy ezen a napon Réty határában minden, gép üzemel, mindent elkövetnek, hogy a kedvező idő teljes kihasználásával mielőbb földbe juttassák a tavasziakat. Ifjabb könnyvhónap immár szokásunkká kezd válni, hogy a könyvet ne bízzuk egyszerűen a könyvüzletre — forgalmazás, eladás végett. Rendezvényeket rendszeresítettünk hát, amelyek hivatottak a könyv ügyét szolgálni, azt népszerűsíteni. Lám, alig fejeződött be a falusi könyvhónap, máris újabb könyvhónapot kezdünk. Ez alkalommal a vállalatok, intézmények ,,szállnak be", elsősorban az ott dolgozó könyvbarátok számára válik lehetővé, hogy „testközelbe" kerüljenek írókkal és műveikkel. El is készült az átfogó terv, a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál, a könyvtáraknál sok mindenre gondoltak, ami még inkább felkeltheti a könyv iránti érdeklődést. A megnyitót ma, április 1-én délután hat órakor tartják a sepsiszentgyörgyi 2-es számú (Szemerja negyedi) könyvesboltban, ahol, az ünnepélyességet fokozandó, fellép a Szakszervezetek Művelődési Házának irodalmi köre is. A hónap első felében kerül sor a politikai könyv tíz napjára, ezt követi majd a műszaki-tudományos, utána pedig a szépirodalmi könyvek dekádja. Vendégekben sem fogunk szűkölködni. Ennek igazolására csak annyit említsünk, hogy április 3—10. között, minden nap a Politikai, a Műszaki, az Orvostudományi Kiadó legalább egy szerkesztője megyénkben „vendégszerepel". Kézdivásárhelyen Kriterion-napot is tartanak április 3-án. Délután ötkor a Múzeumban megnyitják a Kriterionkönyvek kiállítását, fél hatkor pedig a Művelődési Házban találkozóra is sort kerítenek e könyvek szerzői és az olvasók között. De nemigen lesz a megyében olyan vállalat, intézmény, amely ne értené meg az újabb könyvhónap gazdagító hatását. örvendezzünk hát megint a könyv győzelmének ! . (péter) Megkezdték egy új sebességváltó szerelési munkálatait (folytatás az első oldalról) szinkronszerkezetet jelenleg importáljuk, de folyamatban van az asszimilálása. — Mkor kezdik meg a zennék sorozatgyártását? — Egyelőre különös gonddal gyártjuk a 200 darabból álló „null"-sorozat minden egyes darabját. A sebességváltó minden fogaskerekét egyenként ellenőrizzük, majd összeszerelt állapotban a próbapadon komplex ellenőrzésen esik át minden, sebességváltó. Itt a sebességváltót az üzemetetése során keletkező terhelés megfelelőjének vetjük alá és ezzel párhuzamosan ellenőrizzük a keletkezett zajszintet, az esetleges olajfolyosokat és a sebességváltó kapcsolhatóságát. A „nul.“sorozat minden darabját 30 000 kiloméméter lefutásáig nyomon követjük, hogy felfedjük az esetleges hibákat és kijavítsuk azokat. Mindezek után következik az új termék hitelesítése és a sorozatgyártó bekezdése. Különösen nagy gondot fordítunk a termék minőségi mutatóinak a biztosítására, mivel nagy része az ,ilyen sebességváltókkal ellátott tehergépkocsiknak exportra kerül. MEGYEI TÜKÖR Két felejthetetlen est A brassói filharmónia irányunkban megnyilvánuló önzetlen ügybuzgalma és őszinte ragaszkodása eredményezte ennek a rendkívüli zenei eseménynek egyik felejthetetlen élményt jelentő pillanatát. Az ünnepi hangversenysorozat utolsó előtti napján a beethoveni életmű egyik legkimagaslóbb alkotását, a Missa Solemnst Itation Ionescu Galaţi vezényletével, a kolozsvár-napocai filharmónia nyolcvan tagú énekkarának közreműködésével, kolozsvár-napocai és bukaresti énekeskvartett fellépésével hallgattuk meg, olyan előadásban, melyre joggal illik az optimális teljesítmény jelzője. Az oratóriumost tanúsága alapján a karnagy nemcsak globálisan, de részleteiben — az apró részletek alapos kidolgozásával — építette fel előadását, nemcsak a pillanatnak élt, a legnagyobb gondot a zenei folyamatok fejlesztésére fordította. Beethoven e partitúra első lapja fölé, mint ismeretes, azt írta: „Szívből fakadt — bár a szívekig hatna." Nos a karnagy mindenben ezt igyekezett lehetővé tenni. Minden tekintetben dinamikus, de egyben benső, szívekig hatoló zenét óhajtott megvalósítani, az erkölcs és humánum örökbecsű alkotásának „emberközelbe" állításával, a ritmusok, dallamok dinamikájának hiteles zenei megfogalmazásával, minden részlet átgondolt kidolgozásával. Az est karnagya magasrendű szintézisbe egyesítette nemcsak a sokrétű és sokféle elemből épített alkotást, hanem a nagy létszámú előadói együttest is. Ismételten bizonyossávált, hogy Ionescu-Galați univerzális képességű irányító, aki a barokk kortól századunkig minden stílusnak, s ennek keretén belül minden műfajnak hiteles, meggyőző szuggesztivitású tolmácsolója. A zenekari színek nagy ismerője ezúttal megtalálta az énekkari hangzás színvilágának palettáján is a legmegfelelőbb, a monumentális művel, a zenével és a szöveggé egyező, egyenlő értékű eszközöket. Az előadói apparátusból elsőnek a Florentin Mihaiescu felkészítette kolozsvár-napocai filharmónia énekkarát kell megdicsérnünk. Énekük árnyalt színessége, hanganyaguk szépsége, egyöntetűsége, hajlékonysága, kifejező ereje, gondos tisztasága jelentős értéke volt az előadásnak. Feltűnt a kórus különböző szólamainak tiszta tagolása, egységes építkezése és tömör egybeforrása — az egész kórus kiegyenlített, közösségi egybeforrottsága.. Az énekeskvartett mind a négy tagja (Virginia Manu, Martha Kessler, Mihai Zamfír és Ionel Pontea) feladata magaslatán állt, bensőséges finomságú, megrázóan szenvedélyes szólókkal tűnt ki. Úgyszintén a zenekar is minden részletében hitelesen domborította ki a halhatatlan remekmű értékeit. (Külön dicséret Ritter Mihály koncertmester szépen hangzó szólójáért). A tételek közül mindenképpen ki kell emelnünk a zárórész, a zeneirodalom legszebb legfenségesebb békehimnuszának remek megoldását. A 18. századi oper buffo világa mindeddig teljesen ismertlen volt a sepsiszentgyörgyi zenehallatók előtt, hiszen nem tudunk arról, hay valaha is e műfajban jelentkezett vmna előadói gárda színpadunkon. Ezért is érthetően rendkívüli érdeklődés előzte meg a bukaresti Operaház együttesnek bemutatkozását, különösen azért, mert e művet (Titkos házasság) a fővárosba is csak nemrég — néhány héttel ezelőtt— mutatták be. Az első kérdés, ami e bmutató kapcsán felmerült a zenehallgatóban: mit tud mondani ez az opera Ittunk, társadalmunk emberének? Mi élteti ezt a közel 190 esztendős operát? Kétsitelenül Domenico Cimarosa zenéje. VíLm, életigenlő muzsika ez. nac^cfbej mer^^ az öncélú virtuózkod- *^P^ilieti.i'-^ÉMlól. Voi.'e CalomfiresciA^^-^nekUjBi Lucian Anca karnagynak mindégig sikerült is biztosítania a darab épphangulatát, a vidámságot. Jól eltalált tempókkal, pergően folyamatos építkezései harsány színek nélküli kedves kométrázást láthattunk, mi nom kamarazenekari muzsikát halottunk, tetszetős Cir '^o-terét, '’^jpRb^rű énekes gárda prdukció. Közülük Constantin Gabor íz ellenállhatatlanul szárnyaló baritonját teli első helyen kiemelnünk, aki macis bájjal jelenítette meg Geronimot, a jor_d atyát". Nagyszerűen kivitelezte a buffo-játék megkövetelte gyors szövegmondást, a hadarást, a szavak virtuóz pergetését Fidalma szerepében Iulia Buciucanu is biztos pillére volt az együttesnek. A hoppon maradt idősebb, reménytelenül serelmes női játékban erőteljesen karikírozt s kitűnt kulturált szopránjával. De megnyerő volt Gerda Radier-Anca szopránjt is Carolina szerepében. Cornella Anglescu számára Elisetta szerepe nem jeentett hálás feladatott, mégis áriásban is az együttesben megmutatta énekesi kvalitásait. Paolino szerepét Nicolae Bratira osztották. Vékony , tenorja tisztán csenget, színészi alakítása is tetszett. Végül Niolae Constantinescu ’ Robinson grófjáról, amely színészi-énekesi telitalálatnak bizonyít. Finomkodó mosolyával és színpadi mozgásával, visszafogott éneklésével egyserre gúnyolja ki hozományvadász-önmaga és ez_ úrhatnám polgárokat, "'■» közé teerel^^dni kényszerült. Ion brhű-tejmjei és egyszerűen ízléses, nozgatható-alakítható díszlete nagyban járultak hozzá az est sikeréhez .A színvonals előadás pedig méltó záróakkordja vat Zenei Tavaszunk első rendezvénysorozatának. NAGYHAVÁGYI József 1 1 PRÍMÁVÁ RÁ MUZICALA ZENEI TAVASZ (BARTHA Árpád felvétele) Ásványvízvédelmi hét Tennivalóink (2.) Folytatjuk tegnapi lapszámunkban megkezdett felsorolását azoknak a tennivalóknak, amelyek megkezdésére rendkívül jó alkalom az ásványvízvédelmi hét. Az árkosi iskolások az erdész segítségével kitakaríthatják az Égereszi forrást és a Benkő borvíztől nem messze levő Kiss Imre-féle(vagy Cukrász) borvizet. Ha idő és alkalom lesz rá, sor kerülhet a két árnyékpataki forrás védelmére is. Sepsiszentgyörgy lakói nagyobb akcióba kezdhetnek. Ha a városi néptanács is hozzáfog a Borvíz utcai fúrás rendezéséhez, a képviselők segítségével, itt is lehet tevékenykedni. De addig is rendezzük el a Gömvári büdösvíz környékét. (Védzóna, parkosítás stb. lenne fontos). A szemerjaiak — az iskolások bevonásával — a Büdöskút környékét kellene rendbe tegyék, ahová az új analíziseket is kifüggeszthetik. Ezzel párhuzamosan, amint lapunkban már írtuk, ki kell ásni a Lábvontató büdösborvíz medencéjét, és környékét is rendezni kell. Jó fürdőzőhelye lenne ez a nyáron ide kijáró gyerekeknek. Ezt egyébként egy városi üzem szakszervezeti csoportja is vállalhatná. Ugyancsak valamelyik üzemnek ajánljuk a Berke-bervíz rendezését. A Környezetvédelmi Bizottság vállalja a segítséget. Jelentkezni lehet a 13871-es telefonon a bizottság titkáránál dr. Szőcs Dánielnél. Ugyancsak városunk munkaközösségeihez, a Súgást kedvelőkhöz fordulunk azzal a kéréssel, hogy adjatok meg minden segtséget e héttel kezdődően a lugasfürdői források rendezésében. A Megyei Turisztikai Hivatal anyagilag támogatná az akciót. Sepsiszentkirály és Iiigefalva az Anna és a Bodor forrást, kellene foglalja, védje az árvizektől és árnyékét rendezze. Árcpatok község néptanácsának a kíaeményezé► jével és irányításával — a fürdővállalat sersegével kerülhet sor Élőpatak vizeinek rendezésére, fentolapokkal fedezhetjük az IBF—2 és az Erzsébet-forrás* rendezését. A helybeli iskola pedig rendezheti az u“'°ro° feltörőskndaborviz környékét. Hidvég és Nyárasp°lí közös akcióval most kell hogy rendezze egyetlen ős',reyvizet, az egykor töltött fárancot. Műszaki útbaigazít01*01 szívesen szolgálunk. Bárkáry és a Crivina Maré ne9l‘^.. a.ko‘ es iskoásai a Bodza vidékéről a Kosa pataki kosvizet és a Büdösforrást kellene rendezzék. j-Jól«- v a Semmivel sem kevesebb a tennivaló n‘ ez.’ lük mindjárt Belönnel. Az csak természetes- Qy az akciókat mindenütt a néptanács, a termelő_szov , z® ® 've‘ zetősége, az erdészet és az iskolák vezetőség ^ ' kezdeményezze. De megvan ez a joga a képy'S® s a többi gazdasági egységeknek egyaránt. Ht odg kotlásvízhez hasonlóan kellene rendeznie .. . , e. legalább hideg nyári fürdőzésre az ifjúság, mellette a strandot A »adászok, erdészek'« a Kénosi borvizet, a Sósborvizet, a Farkasig vehetnék gondozásba. Nagyaita és^KKcsf^fihan kis forrást építhetne ki a Móricz pvW^r"5esor,r^#^ (vagy az Oly,« átkában), hogy a ~. Ufi'Tphato tudjak pótolni az üzletben nem mmagnős, Slánic vagy Hebe vizeket. .... . , ml: ■ • . . . , „ mérno“1* tudjuk, a Mikosvaron a mezogazdasagi farm m. kezdnményk*zlelkükön viselik a környék ügyeit. Bizonyoro |nc!15sfc||.c^| A n. fogjak, hogy rendezzék végre a szeka. ^ at. Köpecze környéke kellemes kirándulóhellyé a .a Kit termelőszövetkét feladat vár: a bányász nyugdíjasok Q kezet segítségével vízlevezető árkot létez . jbe |elless_resztúti borvizről, hogy oda száraz lábon hatolni. A környék is rendezésre vár. A vadászok pedig az iskolával és az ifjúsággal együtt rendezhetnék a Fenyesi borvizet. Barát város üzemeivel, szakszervezeti csoportjaival többet is vállalhat. Vízlevezető árok, területrendezési munka szükséges a Szondaborvíznél, hisz ez a vidék egyetlen gazdag alkáliás vize. Csövön közelebb lehetne hozni az aszfaltozott úthoz. Egy iskoláscsoport a szakos tanárok vezetésével a szálaserdei (egykori egyházi fürdő) forrást is kiáshatná, hogy vizét elemzésre lehessen küldeni. (A télen ugyanis teljesen édes volt a vize). Valamelyik baráti vállalat elvégezhetné a felsőrákosi Sósborviz rendezését, mert ehhez hasonlót a vidéken nem lehet találni. A baráti belgyógyászok így ivókúrára írhatnák elő, mint kiváló lúgos vizet. Felsőrákos lakói a gépállomás mellett levő forrás környékén parkot kellene létesítsenek, hisz ez a Falu borvize. Vegyi összetételét mutató tábla kellene ide is. Analízise ismert, orvosi javallatai is. A Köpec—Baráti Bányavállalat munkásai vagy a vízállomási dolgozók vállalkozhatnának a Darabontában (Vargyas II.-n belül, az elpusztuló Mária forrás mellett) levő Szondaborvíz környékének rendezésére. Bármennyire is furcsának tűnik, de a törvények értelmében a Mária forrás pusztulásáért a Barát városi néptanács végrehajtó bizottságát terheli a felelősség. Vargyas iskolája szorgalmáról, ügyességéről híres. Elvállalhatnák a híres Bikai Sóskút megmentését. Házikója lerothadva, vize benyálkásodva, környéke elposványosodva. Van mit tenni itt. Ez a hely kiváló lenne nyári tábororozásokra is. Székelyszákloboson is van tennivaló. Szorgalmas bányászai rendezték a Tanya borvízt. Most a Sik't kellene ismét rendbe tenni, és rendezni szépen a Falu borvize környékét. Nincsen védzóna, nincs kifolyó, nncs pihenő és jelzőtábla. Az erdőt járni szerető iskolásoknak azt javasoljuk, rendezzenek egy kirándulást fel Valós patakán és takarítsák meg sorban ott a forrásokat a Szálkát, az Ikrát, a Tót Mozit, a Szikorrait, a Demeter Dénes kaszálóján valót és még a Kotyor patakit is. De mi van a Nagy Están féle borvizzel? Közel van a faluhoz, meg kell menteni. "Hány község örvendene a vidéken, ha ennyi borvize lenne. Olaszteleken az utóbbi időben sok borvizforrás tönkrement. Most rttentsük tehát a menthetőt. Elpusztult a Likaskő, a Feketési, a Nemzeti, talán a Nyilaki is, a Szonda borviz. A strandfürdő vize is mocsaras fészekben van. Legalább azt a néhányat, ami megvan a Kormos mellett, kellene rendezzék. A segítséget a berdóci néptanács megadja, akárcsak Erdőfülében Itt a Falu borvize példásan foglalt forrásának környékét parkosítani kellene. Rendbe kellene tenni a közeli Kapüs borvizet. Az Olaszteleki Erdészeti Hivatal figyelmébe ajánljuk, a Kormos völgyének borvizeit legalábbis az út melletteket a Farkasmezőit, a Kormos fehérpatakit (Egresi), a Kossóst, a Kisági alsót s mondjuk, a Kovácsok-belieket. Valamennyi tisztításra, rendezésre vár. Bibarcfalva rendbe tehetné a Borhegyi forrásházat és környékét a kisbaconi iskolásokra, erdészekre vár a Rezesi borviz környékének szépítése, rendezése. De a Fenyős patakiaké is. Itt egyelőre a régi Bodvaji forrást és a Meleg szondaborvizet kellene rendezni a hámorhoz érkező turistákra gondolva. Később mások is sorra kerülhetnek. Magyarhertrányban rendezetlen az Alsegi borvíz környéke. Pár óra alatt a falu széppé varázsolhatná. Vonatkozik ez a megállapítás az Ágostolhidi és a Szénáskerti forrásokra is. Mindkettőnél még rra is merevelnek. Nagybacon község a Falu borvizének környékét kellene széppé tegye, az iskola pedig kitakaríthatná a Súgó völgyének forrásait, a Kégyósiakat és a Lágyköst. Egy csoport be kellene foglalja a Györkovácsi bücrösvizet. Uzonkafürdő forrásainak tisztítása a bükszádi kőbányára és a helyi lakosokra vár. A Hatodi csárda gazdája befedhetné és kifolyóval elláthatná a csárda előtti Sóspataki borvizet, amely fontos turisztikai útvonal mellett hirdeti és mutatja, hogy hogyan nem kell ,,gondozni" egy borvízforrást. Csupán a véletlen miatt maradtak utoljára Zalánpatak értékes vizei. Itt a legfontosabb feladat a Karácsony borvizének a megmentése lenne, hisz ez az egyik legközelebbi borvíz és a legrégebbi is. Foglalni kell a P. borvizet az Ánás patakában s modernizálni a falu felett levő Csuklyáni csoportot. A kezdeményezésre a falufelelőst, a pártbizottság tagjait kérjük fel. Végül pedig a megyei útügy hivatott rendbe tenni a Hatodi hágó alatti Goháni II. és III. (vagyis Utászházi) borvízforrásokat. Magányos turistáknak sincsen megtiltva, hogy kitakarítsanak egy forrást, rendbe tegyék annak környékét. Természetesen, amit megvalósítottunk, azt meg is kellene kímélni. A fegyelmezetlen szemetelő és romboló turista- és kirándulócsoportokat, akik az állampolgárok hazafias munkával elvégzett eredményeit rombolják, azonnal írásban kell jelenteni a milícia szerveinek, hogy a legszigorúbb intézkedéseket tudják foganatosítani a víz- és környezetvédelmi törvényünk értelmében. Itt van tehát az alkalom, hogy a községi néptanácsok, közületek, iskolák, képviselők és egyéni emberek is megyeszerte bizonyítsanak. Bizonyítsák be most nem szóval, hanem tettekkel, hogy szívügyük a környezet- és vízvédelem, hogy ezáltal is kifejezik szeretetüket szülőföldjük iránt és hogy felelősséget éreznek a jövő nemzedékkel szemben is. Bármilyen a fentiekhez kapcsolódó híradást, észrevételt, javaslatot a szerkesztőség címére kérjük beküldeni KISGYÖRGY Zoltán Az Alföld felé siető Körös szurdokvölgye fökött, Csúcsa nevű falubarv az országsansozssooozs Aoe zou dhosoa o so Djen fély. Boncza család fészke volt egykor. De nem maga a kastély és gondozott parkja híres, hanem két lakója tette történelmi és irodalmi kegyhellyé. Két nagy költő agóniáját nézték végig a csúcsai park fől. Az egyik Ady Endre volt, a századelő nagy magyar vátesze, a Dunavölgyi népek összefogásának apostola. A másik Octavian Goga. Cosbuc után az erdélyi románság legnagyobb költője. Ady, a semmibe hajló élete alkonyán, innen, a csúcsai fák alól nézte a keletre dübörgő katonavonatokat, a fölvirágzott és föllobogózott szerelvényeket, s fogalmazta sötét és kétségbeesett próféciáit: „Iszonyú dolgok mostan történeinek...." A csúcsai kastély nyugalma, Csinszka szerelme nem menthette meg már a Szellem és Szándék Muszáj- Herkulesét. A véres sebesültekkel visszadübörgő katonavonatokkal együtt az ő véres és igaz élete is az örök napnyugatnak tartott... Octavian Goga 1938-ban, döbbenetesen hasonló kínjai közt a szellemnek, egy másik világégés küszöbén, itt várta be a véget, utolsó tekintetet vetvén a kedves erdélyi hegyekre, s számot vetvén tiszta szándékaival és tévedéseivel, a román szellemiség jelképes pantheonjába indult. Ady és Goga ily egymás mellett; említése, a mindig és mindenütt felkínálkozó párhuzam nem véletlen. És nem csak a csúcsai kastély és park indokolja. Hanem az induláskor vállalt eszmei közösség, az éveken át tartó kölcsönös nagyrabecsülés és barátság. Az a meleg érdeklődés, ahogyan egymás munkáját és harcát követték, s a szegedi Csillagbörtönbe Gogához intézett Ady-üzenet révén megkötött fegyverbarátság. Ady a Szilágyságból indult, a Szeben megyei „marzsinyón" Resinórból Octavian Goga. Éppen száz esztendeje. A resinóri pap fia, George Coșbuc örökét vállalva, már budapesti egyetemista korában az erdélyi románság nemzeti és társadalmi törekvéseinek szószólójává vált. Néptribunus költővé, aki kibeszéli népe fájdalmát és álmait, a „megkínzoltak és megszomorítottak" apostolává nőtt. Ady 1905- ben az Új versek című kötettel robban be a magyar irodalomba, Goga szintén 1905-ben, kötetcíme is alig különbözik : Versek. Hatalmas erejű költemények füzére alkotja e könyvet: Imádság, Szántóvetők, Minálunk, Az Okt, öregek, Laie sorhantjánál, a Jobbágyok, A tanítónő, A muzsikus, Dalok... Elemi erővel, látnoki látomások sorában ábrázolja az erdélyi román nép életét, fölsírja bánatát és jogait követeli. A század első és második évtizedében, az első világháború küszöbén sorra jelennek meg gyújtó versei, kibontakozik nagyerejű publicisztikája, egyre határozottabban hangot adva a román nemzeti törekvéseknek. Közben drámát ír, a magyar irodalom klasszikusait fordítja. Neki köszönhetjük egy sor Petőfi- és Ady-vers magasrendű tolmácsolását és Madách Az ember tragédiája című hatalmas drámai költeményének az eredeti rangjához ilő átültetését. Goga legtermékenyebb korszaka ez. könyvek sora igazolja: Hív a földünk, 1909, A falak árnyékából, 1913. Jegyző úr (dráma) 1914. Hazátlan dalok. 1916. A világháború után — sajnos — lassan elhallgat benne a költő, elhallgattatja az egyre inkább jobbra tolódó politikus. Octavian Goga — születés évének századik fordulóján — azonban számunkra nem a tévelygő politikus és az eszményeit föladó költő, hanem a plebejus törekvések fiatal, lázadó művésze, irodalmunk értékeit brilliánsan tolmácsoló fordító — tehát a humánum ügyét, szolgáló férfi. Ez maradandó. MAGYAR! Lajos O. Goga ismeretlen levele A nagy költő, író műfordító és politikus születésének száz éves évfordulóján emlékezünk és felmérjük szellemi és lelki kapcsolataink értékét, mely gazdag és pozitív volt még csak akkor is, ha Octavian Gogától nem kaptunk volna egyebet, csak annyit, hogy a magyar irodalmi alkotások kiemelkedő termékeit megismertette a román néppel. Ezzel igen nagy szolgálatot tett a két nép egymáshoz való közeledésének egymás megismerésének. Ő volt az, aki a háború utáni nehéz, szinte reménytelen helyzetünkben baráti kezet nyújtott és támogatta az erdélyi magyar szellemi élet „feltámadását", mely a háború alatt — és még utána is hosszú ideig — teljesen megbénult. A mellékelt eredeti és eddig ismeretlen Goga Octavian levél híven tükrözi a nagy író állásfoglalását az erdélyi magyarság és annak szellemi alkotásai mellett. Mielőtt a levelet ismertetném, hadd lássuk a levél történetét, melyet az Edélyi Irodalmi Társaság elnöke, Dózsa Endre és Octavian Goga akkori kultuszminiszter váltott egymással. Az Erdélyi Irodalmi Társaság, 1888-ban alakul, melynek célja a magyar irodalom ápolása és terjesztése volt. A társaság működése a háború következtében megszűnik 1921-ben dr. Borbély István szervező munkájának gyümölcseként megalakult, illetve újraalakul nyolcvan taggal az EIT. A megalakulást a vezetőség bejelenti a kultuszminiszternek — Octavian Gogának. A miniszter hamar válaszol — aminek a fényképmásolatát és szó szerinti másolatát alább közlöm: GYÖRBIRÓ Pál Csúcsa 1924. IV. 14 Igen Tisztelt Elnök Úr, Méltóztassék mély köszöretemet fogadni azon lekötelező megtiszteltetésért, melyben az Erdélyi Irodalmi Társaság részesített. A magyar irodalom természetes módon mindig érdekelt annak egyes termékei hatalmas művészi lendületükkel hosszasan foglalkoztattak és mikor azokat román nyelvre tolmácsolni igyekeztem, akaratlanul is én bennem a két néplélek egymáshoz való közeledése érlelődött. Utóbb ez a közeledés programatikus OCTAVIAN GOGA Minálunk Minálunk vannak fenyvesek S füves zöld-selymü tájak, És annyi lepke van felénk, S éi házban annyi bánat! Dalos idegen madarak Szavunk hallgatni jönnek. Virágok vannak Itt s dalok, És könnyek vannak, könnyek... Minálunk égőbb s tüzesebb A vén nap fent az égen. Pedig a hajnalt nem nekünk, Másnak ragyogja régen. Nálunk az erdők sűrűje Borús regéket őröz, És jajt sodor a bús Maros, És jajt a három Kőrös elvvé nőtte ki magát, melyet a közös szükségletek mindennapi logikáikkal megerősítettek. Ennek az elvnek szerencsés következményeit segíti elő az önök baráti lépése. A jövő héten Bukarestből visszatérve értesíteni fogom, kérve, hogy a Társaság k-küldöttei itt házamban szívesen látott vendégei legyenek, mindaddig is fogadja. Igen Tisztelt Elnök Úr őszinte tiszteletem kifejezését. GOGA OCTAVIAN s. k. fr* fy- SrM/nitrUM* J vfc'tţyw .k-W, maA» ir/ttscar tfjfi# <#?«,('■[* W. fp~ ' tjtéU“ t: & fanAitiv. 4 a-.t W* tsítíOiir, «4*. *>. . * }&tr> V.«*. vi» 4/ ft&íUe • / .ifti síff.»*, 4, . *, ■< Uh iijaiktiu Ifr, bfiá . ű x*. Minálunk nők könnyek között Pörgetnek gyapjas orsót. Apa s fiú kart karba ölt/ S úgy átkozza a sorsot. És részvevő egünk alatt A nótánk egyre lágyabb. Mert énekünk, ha felzokog, Minden szem könnybe lábad. Egy vágyunk van s be nem telik ! Sok szenvedés foganta. S keservei közt sokasult Apák s az ősök hantja... Időtlen idők óta ég Szívünkben ősi kínja, S hull könnyünk forró zápora Vágyott bús tájainkra. 1905 SZEMLÉR Ferenc fordítása