Megyei Tükör, 1981. július (14. évfolyam, 2935-2961. szám)

1981-07-06 / 2939. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA A sepsiszentgyörgyi Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Válllalat (BORTNYIK György felvétele) Sikeres félévzárás Néhány nappal ezelőtt adtunk hírt ar­ról, hogy megyénk ipara két nappal ha­marabb teljesítette az év első felére szó­ló termelési tervét. Most, a félév lezárta után, részletesen is beszámolhatunk olva­sóinknak az iparvállalatok hozzájárulásá­ról ehhez a sikeres eredményhez. Mindenekelőtt azt kel­l kiemelnünk, az összesített megyei teljesítményről szólva, hogy az emelkedő irányzatot mutat: má­jusban az összesített árutermelési tervet megyénk iparvállalatai két százalékkal szárnyalták túl, júniusban pedig 3,2 szá­zalékkal, tehát jelentősen nagyobb a­­rányban. Nyilván, vállalatonként nézve a teljesítményt, azt láthatjuk, hogy az nem annyira egyöntetűen felfelé ívelő, vannak ugyanis olyan vállalatok, amelyek többet teljesítettek az előbbi hónapinál, de o­­lyanok is vannak, amelyeknél visszaesett valamivel a terv teljesítésének aránya, összegezve azonban a megyei eredményt, a június­ magasabb a májusinál, s ez az emelkedő irányzat a lényeg. Vannak egészen jelentős felívelések az árutermelési terv júniusi teljesítésében. A brassói Mechanikai Vállalat kézdivásár­helyi üzemegysége például a májusi 88,6 százalékos teljesítményről júniusban 117,6 százalékra ugrott fel, a bodzafordulói traktorfülkegyár 101,3 százalékról 117,5 százalékra, az uzoni Szeszipari Vállalat (már a májusi teljesítménye is kivételesen magas !) 139,1 százalékról 186,1-re, a Ma­lom- és Sütőipari Vállalat 118,9 száza­lékról 150,4-re. Amennyire örvendetesek ezek az ugrások a terv teljesítésé­nek, il­letve túlszárnyalásának arányában, annyi­­ra meggondolkoztatóak is, hiszen az ilyen nagyarányú túlteljesítés lehetősége min­dig magával hordozza a gyanút is, mely szerint a pontosan megállapított, a lehe­tőségeket felmérő terv normális körülmé­nyek között nem szárnyalható túl ilyen nagy arányban, egyik hónapról a másik­ra. Az ellenkező, csökkenő irányzat is fel­lelhető néhány vállalatnál a júniusi áru­­termelési terv teljesítésénél. A Műanyag­­feldolgozó Vállalat például a májusi 92,2 százalékról júniusban 79,9-re esett vissza, s ez a jelenség még az ütemesen dolgo­zó kézdivásárhelyi csavargyárnál is elő­fordult. a májusi 100,1 százalékos ered­ménye júniusban csak 92,4 százalékot tesz ki. A Fafeldolgozó Kombinát teljesít­ménye is jóval gyengébb, a májusi 102,2 százalék helyett csupán 87,6 százalék a júniusi arány az árutermelési terv teljesí­tésében. Még a Kisipari­­ Szövetkezetek Megyei Szövetsége sem érte el az előző hónapok jó eredményét, júniusban éppen hogy teljesítette a havi tervét. Mindezt összevetve azonban jobb lett a megyei átlagteljesítmény, s ez arra en­ged következtetni, hogy iparvállalataink a második félév kezdő hónapjában is fo­kozhatják termelésüket ,s eleget tesznek az irántuk támasztott elvárásoknak M. Z. Terven felül A kézdivásárhelyi Fakitermelő és­­Szál­lító Válla­lat munkaközössége több mint 4 százalékkal szárnyalta túl az év első fe­lére eső árutermelési tervét. A termelésre előirányzott famennyiség több mint 20 000 köbméterrel való túlszárnyalása le­hetővé tette azt, hogy túl­­teljesítsék a fenyőrönktervet 7 900 köbméterrel, a bükkrönktervet 4 300 köbméterrel, hogy terven felül kivágjanak több mint 2 500 köbméter fenyődeszkát és 680 köbméter tölgydeszkát. Előzetes szá­mítások szerint a nettó termelésre számí­tott munkatermelékenységet több mint 3 százalékkal szárnyalták túl. Az első fél­évben elért szép eredményekhez különö­sen hozzájárultak a kézdivásárhelyi és bo­­doki kitermelési egységek és a kovásznái és kézdivásárhelyi fürészgyárak. (tömöri) 2939. szám X­V ÉVFOLYAM 1981. július 6., Hétfő Ara 30 báni ............ iVir.P.' mtimb­r­omitin Fejlett kisipari és szolgáltatási tevékenység rk­jabi­­smitiku­­­lehet­őségek r­­ajt, ha e­a­n ha a Nemrégiben még Nagybacon is azok közé tartozott, ahonnan reggelente százan, meg százan indultak ingázni Barát, Sep­­siszentgyörgy vagy Brassó irányába A Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége baconi termelőegységének beindulá­sával a munkaerő-vándorlás leapadt. Az alig egy éve beindult egység jelenleg 250 községbeli számára biztosít munkalehető­séget, az egység műhelyeiben dolgozó munkásokkal és a dolgozókkal együtt. A kisipari szövetkezet egységei átfogják az egész községet. Magyarhermányban a hagyománnyal rendelkező fazekasságot újították fel. A beindulás után már bőví­­teniük kellett a műhelyt. Szárazajtán egy régi épületet alakítottak át korszerű var­rodának, amely nemcsak korszerű, de kellemes munkahely is, az ablakokon szép, új függönyökkel, virágokkal, megfe­lelő világítással, tiszta falakkal stb. A községközpontban szőnyegszövőde, szal­mafeldolgozó, varroda, kelmefestő és más részlegek üzemelnek. De újabb szolgálta­tási egységekkel, műhelyekkel szeretnék gazdagítani a hálózatot. Megfelelő helyi­ségeket találtak az asztalos- és kárpitos­­műhelyek számára. Ezek is nemsokára beindulhatnak. Csak a megfelelő helyiség kérdése, hogy beindulhasson egy fényké­pészet, egy háztartási gépeket és egy rá­dió-tévé javító műhely. A szakemberek, a község lakói csak a beindulás pillanatát várják, hogy lemondhassanak a minden­napi ingázás fáradalmairól. Nemhiába új a baconi egység, ter­mékeiket még a helybeliek sem mind is­merik Éppen ezért, a nyár folyamán kiál­lítás nyílik a nagybaconi művelődési ház­ban, hadd ismerjék meg a község lakói azokat a termékeket, amelyeket a buka­resti Bucur-Obor, Victoria, Bucureşti, Uni­rea és más áruházak annyira igényelnek. Vállalkozó szellemben nincs hiány. Az egység felelőse, Bedó József és munkatár­sai megteremtenek minden feltételt a munkához. A beindulás óta nem is volt baj a tervteljesítéssel. Rendszeresen túl­teljesítik és mindig idejében leszállították termékeiket a szerződő feleknek. Bedő Jó­zsef egységvezető régen dolgozik a szak­­mában, ő a szervezés motorja. Tőle in­dulnak a kezdeményezések, ötletek s a kivitelezésben is részt vállal. Véleménye szerint, van kilátás arra, hogy erőteljes szövetkezet­é váljon a baconi, de ehhez megfelelő munkakörülményeket is kell biz­tosítani a dolgozóknak. Éppen ezért fog­lalkoztatja az a gondolat, hogy egy szö­vetkezeti komplexumot építsenek Nagy­baconban. SZABÓ József 8ARATÁS Az állattenyésztési üzemág fellendítéséért Napjainkban van dandárja a növény­ápolási munkálatoknak. Ez azonban sem zárja ki, ellenkezőleg, a legtöbb helyen az aratással egyidejűleg szokásos mun­katorlódások elkerülése érdekében szük­ségessé teszi, hogy most, ebben az esz­ményi csúcsidényben, éppoly fokozott fi­gyelem kísérje a takarmánynövények begyűjtését is. Barátoson minden eszten­dőben örökös problémája-gondja volt a gazdaságnak a takarmányszükséglet biz­tosítása, s ennek kapcsán nyilvánvalóan az állattenyésztési üzemág egészének mű­ködése. Jól emlékszem, szembeötlőn még az év eleji zárszámadáskor, hogy a fel­szólalók zöme, Fekete Károly állatorvos, Hatházi Gyula, Beder György néptanácsi elnök, Józsa Jenő, Beder Jenő, Bartók Tibor. Márk Mihály szinte kizárólag a ta­karmánykészlet előteremtésének módo­zatáról beszéltek, valamennyien az állat­­tenyésztés fellendítésének szükségességét hangsúlyozták, s általában aránytalanul féltettebb gond kísérte ennek az üzemág­nak a sorsát. Már ekkor kitűnt, hogy a tagság elégedetlenségének adott kifeje­zést az állattenyésztési farm korábbi mű­ködésével, s kereste-kutatta a fellendítés­hez vezető kiutat. Osztatlan örömet kel­tett és megnyugtatóig hatott viszont, hogy az újabb gazdálkodási év elejétől e gazdaságban Kerestély Csaba szemé­lyében az egyik legszakavatottabb állat­­tenyésztő mérnökre bízták e farm irányí­tását. Főmérnöki kinevezése garancia volt az üzemág problémáinak megoldásá­ra (s egyszersmind arra, hogy Bagoly Ti­bor mérnöknek, a termelőszövetkezet elnö­kének több ideje jut majd e gazdaság növénytermesztési és egyéb célkitűzései­nek megvalósítására. Nos, a főmérnök jelenléte már az intézkedési terv megszö­vegezésében alapot szolgáltatott a biza­kodásra. S első nyilatkozatában is a szak­ember annak a szívügyének adott kifeje­zést, hogy e gazdaságban az állattenyész­tést mielőbb fellendítse. Az eltelt idő a­­latt többször ejtettük útba e téeszt, s mindannyiszor alkalmunk volt meggyő­ződni, hogy e helyen elnök-főmérnök, e két komoly szaktekintély hírében álló i­­rányító valóban jó alapokra helyezte az üzemág fejlesztésének sorsát- Persze, jól tudtuk, hogy a fellendülés nem történhet egyik napról a másikra. De a széles kö­rű tervek, az ésszerű intézkedések összes­ségükben biztosítékot nyújtottak a célhoz vezetéshez. Tervbe vették azonnal az e­­gész állomány feljavítását, újabb (most már) korszerű férőhelyek építését, a takarmányterületek hozamának gyarapí­tását (s egyidejűleg a kaszálók-legelők feljavítását), a takarmánykészlet veszte­ségmentes tárolását — hogy csak né­hány intézkedésről számoljunk be Nos, ezek után térjünk a megvalósítások me­zejére, lássuk, mit teljesítettek célkitűzé­seikből. Elsőként a legfontosabbakról: nyári teendőjük gyanánt 149 hektáros összterületükről betakarították a termesz­tett takarmánynövényeket. Ezután minden erőt a kaszálók füvének begyűjtésére for­dítottak. 387 hektárnyi az összkaszálójuk, s ebből már közel kétszáz hektár a be­takarított terület. Egyidejűleg nedvdús fa­(folytatása a 2-3. oldalon) ARADI Endre A kasza nyomában vastag rendek hullnak (KAKAS Zoltán felvétele)

Next