Megyei Tükör, 1982. július (15. évfolyam, 3246-3272. szám)

1982-07-01 / 3246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 3246. szám 1982. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK ARA 50 BANI Magas kitüntetést nyújtottak át Nicolae Ceau­șescu elvtársnak Június 30-án, szerdán Neptun üdülő­helyen Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnö­kének­ ünnepélyes keretek között át­nyújtották Az 1981-es év embere ma­gas kitüntetést. A tekintélyes kitüntetést az indiai Nemzeti Integrálódási Gyűlés (NIA) , a világbékéért küzdő nemzetközi szer­vezet zsűrije adományozta Nicolae Ceaușescu elvtársnak az emberiségnek és a nemzetközi biztonságnak tett szol­gálataiért és azért, hogy erős áramla­tot, teremtett a világ vezetői sorában: tulajdonítsanak kellő fontosságot a bé­kének, mentsék meg az emberiséget a nukleáris katasztrófától. Az ünnepségen részt vett a párt- és állam­vezetőség több tagja. Úgyszintén részt vettek az indiai Nemzeti Integrálódási Gyűlés küldött­ségének tagjai, akik a magas kitünte­tés átnyújtásáért érkeztek Romániába. Az ünnepségen felszólalt Ramachan­­dra Bharadwaj, az indiai parlament képviselője, a Nemzeti Párt (b) tagja, Tariq Shah, Kongresszus az indiai parlament képviselője, a Nemzeti Kong­resszus Párt­ (b) helyettes főtitkára és Raj Baldev professzor, az indiai Nem­zeti Integrálódási Gyűlés elnöke, aki hódolatát fejezte ki Nicolae Ceaușescu elnök személyisége iránt és kidomborí­totta a magas kitüntetés jelentőségét. Ezt követően Raj­­ Baldev professzor átnyújtotta Nicolae Ceaușescu elvtárs­nak Az 1981-es év embere magas ki­tüntetést jelképező Ezüstplakettet és egy szimbolikus szobrocskát. Az ünnepségen felszólalt NICOLAE CEAuȘESCU elvtárs, akinek a beszé­dét rendkívüli érdeklődéssel és megelé­gedéssel hallgatták végig. Az indiai Nemzeti Integrálódási Gyű­lés­­ küldöttségének tagjai, az összes je­lenlévők melegen gratuláltak Nicolae Ceaușescu elvtársnak a magas kitünte­téshez. A továbbiakban Nicolae Ceaușescu elvtárs a meleg szívélyesség légköré­ben elbeszélgetett az indiai küldöttség tagjaival. A IX. PÁRTKONGRESSZUS 17. ÉVFORDULÓJA Az ország tök­­észetének legtermékenyebb évei A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa tizenhetedik évforduló­jának küszöbén állunk. Igen jó alka­lom ez arra — és szükséges is —, hogy számot adjunk magunknak a megtett útról ez alatt az időszak alatt, megnéz­zük, milyen eredményei vannak mun­kánknak. Mert olyan évek voltak ezek, amelyeknek folyamán a román nép felemelt fővel állhat mind a hazai,­­mind pedig a világviszonylatú szám­vetésben. Történelmében ugyanis nincs példa ilyen nagyszerű eredményekre, sikerekre. Eddig még sohasem szabadultak fel ilyen méretű alkotó energiák. És most, e dicsőséges tizenhét esztendő után, azt is elmondhatjuk, hogy sohasem volt ennyire aktuális, ennyire erőteljes az a szándék, mellyel a való igazat kell tekintenünk, azt a valót, amely­nek kialakításában mindannyiunknak vállalnunk kell a felelősséget. A kongresszusi határozatokra vetett visszatekintés kiemeli azoknak helyes­ségét, különösen annak a határozatnak helyességét, amelyet a kongresszus az ország szocialista iparosításának gyor­sabb ütemére hozott, kiemelvén, hogy az ország igazi függetlenségének zálo­ga csakis a gyors ütemű iparosítás le­het. Ez az egyetlen útja az igazi poli­tikai függetlenségnek. Ennek az igaz­ságnak felismeréséhez nem­­ kell fel­tétlenül magas fokú gazdasági tettség, mindenki megértheti most vég­a tényekből a kilencedik kongresszus i­­gazát, mindenki láthatja a romániai városok és falvak újjászületéséből, az ipar és mezőgazdaság felvirágzásából a kongresszusi határozatok helyessé­gét, s ebből levonhatja a következte­tést, mely szerint ezek az eredmények és sikerek szerves tartozékai, következ­ményei az ország gyors ütemű iparosítá­sának. Az iparosítás gyors üteme nél­kül az orsz­ágot a további pangás sor­sára kárhoztatták volna. E politika kidolgozásáért az érdem a Román Kommunista Pártot­, a párt fő­titkárát, Nicolae Ceaușescu­­ elvtársat illeti meg. Neki köszönhetjük ezeket a ragyogó eredményeket és sikereket (Folytatása a 2—3 oldalon) a társadalmi és gazdasági életben, neki köszönhetjük a jólétet, amelyet­­ a ro­mán nép — a kilencedik kongresszus határozatait eltökélten megvalósítva — kiharcolt magának. Neki­ köszönhet­jük, hogy a kilencedik kongresszus ha­tározatainak életbe ültetésével ma már ott tart az ország, hogy a folyó ötéves terv teljesítésével a közepesen fejlett államok sorába lesz besorolható. A kilencedik kongresszus óta újítások között feltétlenül ki kell elért e­­melnünk azt­ a tudatbeli változást, melynek következtében az ország min­den egyes polgára magáénak érzi­­ az­ építés felelősségét, úgy dolgozik a sok­oldalúan fejlett szocialista építésben, mintha a saját házát emelné. E kol­lektív felelősségtudat serkentője, Nicolae Ceaușescu elvtárs, számtalan­szor rámutatott arra, hogy a szocialista A technológiai iratcsomó „Szükséges további lépéseket ten­ni egy olyan teljes megoldásért, a­­m­ely eredményezze a gyengül fej­­lettség felszámolását, a szegény or­szágok gazdasági-társadalmi hala­dásának meggyorsítását, egy olyan új gazdasági világrend megteremté­sét, amely méltányosságon, kölcsö­nösen előnyös gazdasági cserék­­en alapszik, és biztosítja, előnyös felté­telek között, a fejlődő országok hoz­zájutását a modern technológiá­­ hoz." NICOLAE CEAUȘESCU A fejlődő és az iparosított országok viszonyának, vagy más néven az É­­szak-Dél kapcsolatoknak a kérdéskö­rében fontos helyet foglal el ,,a tech­nológiai iratcsomó is“. Pontosabban a technológia-átadás problémája, amely­nek olyanszerű megoldása, hogy az megfeleljen a fe­jlődő országok jogos i­­gényeinek, azaz­ lehetővé tegye szá­mukra, hogy a tudomány és a techni­ka vívmányait a független gazdasági felemelkedés szolgálatába állítsák, to­vábbra is várat magára. Ezért törek­szenek ezek az országok a tudomány és technika terén fennálló nemzetközi csereviszonyoknak, a technológia-átuta­lás körülményeinek a demokratizálá­sára. Annál is inkább szükség van e­­rőfeszítéseikre, mert azt a ,,technoló­giai dosszié" is tanúsítja azoknak az eszköztárában, akik továbbra is egy el­múlt korszaknak, a gyarmati uralom korszakának a praktikáit kívánják folytatni — nyilván más módszerekkel —, fontos helyet fooglal el a technoló­gia-átadás adagolása. Mégpedig olyan adagolása, hogy azzal ne csak a meg­lévő mennyiségi szintkülönbséget tart­sák fenn a fejlődő és az iparosított országok termelőerői között, hanem fő­leg a minőségieket. Mind­azzal, ami eb­ből adódik: természetesen azok előnyé­re, akik már eleve fejlettebbek. Ez idő szerint az ,,adagolás“ hajtómotorjai a transznacionális társaságok, amelyek egyébként is kerülik a közvetlen tech­nológia-átadást a fiatal államoknak és inkább azoknak a saját leányvállala­taiknak szállítják a technológiát, ame­lyek ezekben az államokban működ­nek. S akkor is a legtöbb esetben technológiai eljárásnak csak egy részét a utalják át. Természetesen csöppet sem jótékonysági gesztusként. A bérszín­vonal különbségeiből ugyanis jelentős (folytatása a 2—3. oldalon) Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt­­ főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Botoșani megyei munkalátogatása alkalmából ma Botoșani municípium­ban népgyűjtést tartanak, amelyet rádió és televíziós állomásaink 17.00 óra körül helyszínről közvetítenek. Jó illemben halad a takarmány betakarítása a szépmezei állami gazdaságban (KOVÁCS László felvétele) Mindamellett, hogy az utóbbi napok­ban kiszélesedett a szénafélék betaka­rítása és tárolása, eddig nem sikerült megvalósítani a tervezett napi ütemet. Június 29-én 612 hektárt kaszáltak le és 956 tonna szénát tároltak.­Ha az ü­­temet a következő napokban nem sike­rül főleg a szállítás terén megduplázni, fennáll az a veszély, hogy nem fejezik be a szénacsinálást a gabonafélék ara­tásának megkezdéséig. Igen nagy hang­súlyt kell helyezni a szállításra is, ed­dig ugyanis több mint 12 ezer hektár termesztett takarmányt és kaszálót ta­karítottak be, amelyről eddig csak 6000 tonna szénát tároltak. Ez azt bizonyít­ja, hogy jelentős szénamennyiség­­ van csomókban a mezőn. A legfontosabb teendő tehát továbbra is a szénakészí­­tés és raktározás. Teljében a nyár, s miután a sokáig áhított csapadék is megérkezett, a ha­tárban mindenütt fokozott igyekezet­tel folytathatták a sokirányú munká­latokat. A növényápolás csúcsidényé­nek véghajrájához érkeztünk. Most már nemcsak a naptár sürget, hanem a növények fejlettsége is. A növény­­ápolásban, sajnos, leginkább az a kér­dés áll előtérben, hogy hányadik ka­pálásnál tartanak, hány hektáron vé­gezték el az egyes kultúrák gépi vagy kézi kapálását, s nemigen ellenőrzik, nemigen veszik szemügyre a növény­­ápolás minőségét, azt, hogy mennyire hatékony a kapások munkája. Pedig a termés sorsát köztudottan döntően be­folyásolja a növénysűrűség s az egyes parcellák gyomtalanítása. Papolc, Kő­röspatak és még jó néhány gazdaság határában,­­ sajnos, máris megvan szemet szúró „látszata" a hevenyészet­­­ten elvégzett növényápolásnak. A ha­tár ellenőrzése nem hárítható csupán az agronómusra, a tüzetes és állan­dó felügyeletből részt kell vállalnia az e­­gész vezető tanácsnak, farmvezető brigádos, csoportvezető szüntelenül ellenőrizzék a hatáskörükbe tartozó munkaalakulatokat, minden egyes sort járjanak végig, s­ kövessék nyomon, hogy a kapások­ — a mezőgépész is — a szakmai utasításoknak, az előírások­nak megfelelően végzik a növényápo­lást. S ahol indokolt a közbelépés, tegyék azt meg azonnal. Ez parcel­lák, dűlők hozamát befolyásoló, föld­területek hozamát eldöntő fontos idénymunkálat, amelyet később már nem leh­et helyrehozni. Szintén fontos idénymunkálét, de a növényápolásnál jóval huzamosabb i­­deig tartó munkálat, májustól késő őszig tartó­­ a takarmány betakarí­tás. Bár az utóbbi napokban jottányit ja­vult a napi ütem, de ez még­ távolról sem kielégítő. S főként ott szembetű­nő a lemaradás, ahol a gazdaságok nagy takarmányterülettel rendelkez­nek. A mezőgazdasági igazgatóság már kezdettől felhívta a gazdasági irányí­tók figyelmét az idei takarmánygaz­dálkodás, az évi takarmányszükséglet MAROSI László (folytatása a 2—3. oldalon) A takarm­ányükségletet mindent gazdaságnak most kell biztosítania A KASZÁLÁS­­ HELYZETE IS 1SZÉNATÁROLÁS JÚNIUS 30 IG Agráripari Kaszáló-Szénató­tanács betakarítás rolás a szükség-0.0 lethez viszonyítva Barót 20 17 Bodok 32 20 Kovászna 28 5 Sepsiszentgyörgy 52 ’7 Kézdivásárhely 39 9 Szentlélek 31 7 MTSZ-átlag 30 n ÁMV-átlag 77 14

Next