Megyei Tükör, 1982. július (15. évfolyam, 3246-3272. szám)
1982-07-01 / 3246. szám
Az ország történetének legtermékenyebb évei (folytatás az első oldalról) társadalom építése, e társadalom minden jó tulajdonsága rajtunk múlik, azon, ahogyan dolgozunk, akaratunktól, odaadásunktól, szorgalmunktól függ. Arra is figyelmeztetett, már a kilencedik kongresszuson, melynek 17. évfordulója előtt állunk, hogy kerüljük a dolgok leegyszerűsített megítélését, különösen egy olyan sokoldalú folyamatnak leegyszerűsítését, mint amilyen egy új társadalom létrehozása. Mindig felhívta figyelmünket arra, hogy mérlegeljük a lehetőségeket és azokhoz viszonyítsuk terveinket, elgondolásainkat az ország fejlesztésének bonyolult ügyében. A követelmények és lehetőségekért szállt síkra dialektikus összhangjaminden alkalommal pártunk főtitkára és ebben a szellemben gyakorolt mély benyomást az ország szellemi életére, a fejlődés megtervezésére. A kilencedik kongresszuson tudományosan kidolgozott jövő az azt követő ötéves tervekben valóra vált. Elmondhatjuk azt, hogy az ország ma 15-ször gazdagabb, mint 1950-ben volt, s ezt a gazdagságot főleg az utóbbi években érte el, azokban az években, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs szelleme világított meg, azokban az években, amelyekben tévedhetetlenül vezette román népet a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének dicsőséges útján. És még egyszer hangsúlyozzuk, hogy e kivételes sikerek elérésének feltétele az ország gyors ütemű iparosítása volt. Büszkék lehetünk mindarra, amit a kilencedik kongresszus óta eltelt években elértünk. Annál is inkább, mert ezen az úton számtalan nehézséggel kellett megküzdenünk, semmi sem hullott manna gyanánt az égből, mindenért meg kellett dolgoznunk. És annak is tudatában kell lennünk, hogy a nehézségeket nem mind győztük le, még ma is számtalan adódik a gazdasági és társadalmi élet minden vonatkozásában, amikor a világot ilyen nagy méretű gazdasági válság rázza meg, amikor mind a nyersanyagok, mind az energiahordozók világpiaci ára horribilis mértékben felugrott s ennek hatása alól egyetlen ojrszág sem vonhatja ki magát Nem diadalmenet tehát a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom további építése. De erőnk éppen abban áll ,hogy felmérjük e nehézségeket és a leküzdésükre kellő erőfeszítést is. És megteszünk mindent, hogy továbbra is gyors ütemben haladjunk a kilencedik kongresszus kijelölte úton. A takarmány* szükségletet (Folytatás az első oldalról) biztosításának fontosságára. A termelőszövetkezetek könyvelőségi kimutatásai az elmúlt tavaszon bizony számos gazdaságban tetemes olyan összegekről adtak számot, amit a téeszek takarmányvásárlásra költöttek. Ennek ellenére a gazdaságok zöme nem okult a közelmúlt veszteségein, ma is elég nagy közömbösség, vontatott ütem tapasztalható a megszervezése és takarmánybetakarítás végrehajtása terén. Június utolsó napjához értünk, s még mindig csupán kis része évi takarmányszükségletnek gyűlt be az Huszonkét termelőszövetkezetnek ezer tonnát meghaladó a szénaszükséglete, s éppen e gazdaságok (Ozsdola, Torja, Szentlélek, Illyefalva, Gelence, Nyújtód, Lemhény, Kővár, Papolc, Kovászna, Bardóc, Bibarcfalva s még jó néhány termelőszövetkezet) nem kellő gondot a betakarítás fordítanak ütemének gyorsítására. Pedig a növényápolástól naponként egyre nagyobb munkaerő szabadul fel, ám az irányítás mégsem gondoskodik arról, hogy a tagságot kaszálók termésének begyűjtésére száalítsa. A fogatokat sem használják ki egészében, pedig e napokban sehol nincs sürgetőbb és fontosabb teendő a takarmánybegyűjtésnél. Jelenleg tenhárom gazdaságban hat literen tialuli a tehenenként napi tejhozam(!?) (ezen felül két tehenészeti komplexum átlagos napi hozama is hat literen aluli szinten ingadozik) és újabb tíz termelőszövetkezetben hat litert alig meghaladó az átlag. Furcsamód, ezek zöme a takarmánybetakarításban is ugyancsak a kullogok sorában szerepel. Avagy terveikben már ma eleve télitavaszi vásárlással óhajtják ismét megoldani az állomány takarmányellátását? Közismert, hogy a jövőben egyetlen gazdaságnak sem folyósítanak ez irányú kölcsönt, minden egység vezetője most gondoskodjék az évi szükséglet begyűjtéséről. Egyetlenzetméternyi terület se maradjon négykaszálatlan, s mindenünnen gyűjtsék be a kaszálók termését, hogy kiadós sarjú pótolja a gyengébb májusi-júniusi fűhozamot. Ez ma halaszthatatlan feladat és kötelesség is egyben. Szedik a karalábét a sepsiszentgyörgyi zöldséges farmon Gazdag termést ígér a karfiol is (KOVÁCS László felvételei) A technológiai irat cső siló (folytatás az első oldalról) nyereségeik származnak. Amint legutóbb a France Nouvelle írta, a szingapúri textiliparban fizetett bérek alig 10—30 százalékát teszik azoknak az összegeknek, amelyeket ugyanebben az iparágban a nyugat-németországi alkalmazottak kapnak. És ide tartozik az a szám szerint sok megszorító előírás is, amelyet transznacionális társaságok rendszerint a technológia-átutalási szerződésekben leszögeznek és amelyek lényegesen csökkentik a szóban forgó technológiából származó gazdasági előnyöket. Az indiai Business Standard például megírta, hogy az indiai vállalatok és a transznacionálisok között megkötött 1 058 műszaki együttműködési egyezmény tanulmányozásából kitűnt, hogy az egyezmények 45 százaléka megszorító előírásokat tartalmazott, 57 százaléka pedig úgy rendezi az illető technológia alkalmazásával kapcsolatos kiadások és nyereségek megoszlását, hogy az egyértelműen a transznacionálisoknak kedvezzen. És mindehhez még hozzá kell számítani — amit egy amerikai közgazdaságtani tanulmány megállapított hogy miközben az amerikaiak átlag hatéves technológiákat adnak el a fejlett országoknak, a fejlődőekbe átlag tízéveseket irányítanak. Sőt, mi több, a különféle protekcionista praktikák védelme alatt, a transznacionálisok és a nyugati korporációk megtagadják számítógépek és az olyan technológiák a exportálását a harmadik világba, melyek valóban meggyorsíthatnák szegények előrehaladását. Csak néhány lapot villantottunk fel a „technológia iratcsomójából“. De ezek cáfolhatatlan érveket taralmaznak amellett, hogy demokratizálni kell a technológia-átadást, meg kell valósítani az UNCTAD-nál tervezett formájában heverő kódexet, amely méltányosan rendezné az átadás kérdéseit a —, MEGYEI TÜKÖR na A magas fokú forradalmi tudatért A politikai nevelés és szocialista kultúra II. kongresszusa a fiatalok életében is rendkívüli jelentőséggel bír. Érthető ez, hisz az új ember nevelése, a szocializmus és kommunizmus építőjének alakítása különös fontosságú kötelessége egész társadalmunknak, tulajdonképpen elengedhetetlen feltétele annak, hogy jövőnket, építőmunkánkat biztos kezekben tudjuk. A június elején tartott központi bizottsági bővített plenáris ülés dokumentumai, a politikai nevelés és szocialista kultúra II. kongresszusának dokumentumai, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs elhangzott beszédei világosan, meggyőzően jelölik meg azt az utat, amelyet be kell járnunk az emberek, főleg pedig az ifjúság nevelése terén. A pártunk vezetésével folytatott átfogó nevelő tevékenység eredményeként hazánk ifjúsága kellőképpen értelmezi a társadalomban betöltött szerepét, s az országban folyó szocialista és kommunista építés felelős, dinamikus résztvevőjeként cselekszik, dolgozik. Természetesen, ifjúsági szervezeteinkre igen nagy kötelességek hárulnak az eléjük tűzött tennivalók végrehajtása terén. És egyáltalán nem közömbös számunkra, miképpen válnak valóra az ifjúság nevelésével, általános felkészítésével kapcsolatos teendők. Ilyen vonatkozásban megyénk ifjúsági szervezeteinek az eddigieknél is jóval hatékonyabb, következetesebb munkát kell végezniük, nem szabad megelégedniük a pillanatnyi sikerekkel, hisz a mostani ifjú nemzedékek a jövő letéteményesei. Álljanak itt, serkentésképpen, pártunk főtitkárának a pár nappal ezelőtti nevelési kongresszuson tartott beszédének biztató szavai : „A politikainevelő és kulturális tömegtevékenységnek nevelnie kell dolgozókat, az egész népet, különösen az ifjúságot a haza a szüntelen felvirágoztatása iránti odaadó munka szellemében, a szocialista elv — sem munkát kenyér nélkül, sem kenyeret munka nélkül ! — jegyében. A munkával és munkára nevelés hozza meg a szocialista és kommunista társadalom lelkes és nagyszerű építői magas fokú forradalmi, hazafias tudatát !“ Ha ilyen szempontból vizsgáljuk meg a megyénkben működő KISZ-, pionír-, sólyomszervezetek tevékenységét, megállapíthatjuk, minden eddigi eredmény dacára fokozni kell a nevelő munkát, hogy minden fiatalból a szocializmus odaadó, hozzáértő építője nevelkedjék. Hlr ._-fi_______ FIATAL Felvételizőknek Pár nap van hátra, s megkezdődik a líceum első fokozatára az ismeretellenőrző próba azokban az osztályokban, profilokon, ahol a tetthelyek számánál meghirdetőbben jelentkeztek. Úgy néz ki, számos líceumban és szakmában kell sort keríteni ezekre a próbákra. Még egyszer hangsúlyozzuk — mert ilyen jellegű kérdéssel is fordultak szerkesztőségünkhöz —, hogy ismeretellenőrző próbáról van szó, s ahol erre sor kerül, ott betöltetlen helyek nem maradnak. Az elért pontszámok szerint jutnak be a jelöltek, függetlenül tehát attól, hogy a vonalat hol húzzák meg, gyanis bejuthat esetleg az a tanuló is, aki mindössze négy pontot gyűjt össze... Abban tehát reménykedni nem lehet, hogy a Matematika-Fizika Líceumban, a Közgazdasági Líceumban üres helyek maradnak. Természetesen, ahol kevesebb jelentkező van a meghirdetett helyek számánál, erre az ismeretellenőrzésre nem kerül sor, a be nem töltött helyeket pedig — a más líceumokban és profilokon kapott pontszámok csökkenő sorrendjében — azok foglalhatják el, akik az elsőnek feltüntetett profilra nem jutottak be. Ugyancsak tisztáznunk kell — néhány szülő kérésére — azt is, hogy a XI. osztályba, tehát a líceum második fokozatára felvételizni kell, függetlenül a jelentkezők létszámától és a profiltól. S ez alól az estibe iratkozók sem kivételek. Itt már az elért érdemjegy döntő, ugyanis nem törvényszerűen kell kötelezően betölteni minden helyet az első, tehát júliusi vizsgaszesszióban, még akkor sem, ha netalán kétszeres, háromszoros a túljelentkezés, a bejutást tehát nem lehet a véletlenre bízni, még ott sem, ahol,tegyük fel, két osztályra mindössze harmincan, negyvenen jelentkeznek. Toldjuk meg mindezt azzal is, hogy a XI. osztály nappali tagozatára csak azok vizsgázhatnak, akik az idén végezték a X. osztályt s az új tanév kezdetéig nem töltik be a 19. életévüket. Az esti líceumi hálózatot mihelyt a megyei tanfelügyelőségtől megkapjuk, nyomban közölni fogjuk. Mérlegen a honvédelmi felkészítés Két nappal ezelőtt, a KISZ Kovászna megyei bizottsága igen fontos napirendjére, tematikát tűzött azt vitatták, meg, hilyen eredmények születtek az ifjúság honvédelmi felkészítésében, milyere sikeredett az 1981—1982-es felkészítési időszak. Elöljáróban hadd mondjunk el még annyit, hogy a plenárison részt vevő bizottsági tagok, a meghívott parancsnokok valóban érdekes kezdeményezésekről hallhattak és számolhattak be, s az előző esztendőkhöz viszonyítva magasabb szintű felkészítésről, felkészülésről beszélhettek. Különösebb megvilágításra nem szorul, milyen szerepet tölt be az ifjúság életében a honvédelmi felkészítés, annak idején jól megalapozott céllal és szerepkörrel ruházták fel felkészíteni a fiatalokat arra, hogy adott esetben minden áron megvédelmezhesse a szocializmus vívmányait. Persze, olyan folyamat ez, amely a gyerekkorban megkezdődik már, pionírkorúak is kapnak ilyen szempontú felkészítést, s folytatódik később, a líceumi szakiskolai, egyetemi évek alatt, s nem képeznek ez alól kivételt a vállalatokban, intézményekben dolgozók sem. Már a múltkor említettük, hogy megyénkben KISZ-korúak részvételével, 44 vállalati és községi felkészítő központ működik, s ezekhez még hozzá kell számítanunk a líceumi és más iskolai központokat, ahol összesen 25 700 ifjú sajátítja el a honvédelemre történő felkészítés megkövetelte ismereteket, gyakorlati eljárásokat Abban, hogy a mostani eredmények jobbak megelőzőeknél, az is közrejátszott, hogy jobban sikerült kiválasztani a parancsnokokat, a helyetteseket, s általában az iskolák, vállalatok, intézmények is jobban az ügy mellé állottak, hathatósabb támogatást nyújtottak e tevékenység megszervezésében, lebonyolításában. Az elemzés során kitűnt, hogy a sok jó központ között akadtak olyanok, amelyeknek eredményei jóval a többieké fölé emelkednek. (Kézdivásárhelyi 3-as számú Ipari Líceum, Sepsiszentgyörgyi Matematika-Fizika és a 3-as számú Ipari Líceum, a bodzafordulói és kovásznai líceumok). A jó eredményeket tükrözi az is, hogy az országos vetélkedőn a megyénket képviselő csapat hetedik helyezést ért el. Ami viszont kiztató, hogy főleg meggondoltaink között akadnak vállalaolyanok, amelyek nem mindenben tudtak felzárkózni a jobbak közé, annak dacára, hogy feltételeik adottak. Hadd említsük meg a kézdivásárhelyi Villamos Berendezéseket Gyártó Vállalatot, a Kovásznál Fafeldolgozó Gyárat, a Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalatot, az Olt Textilvállalatot, sőt, a municípium néhány iskolájában sem szakították el ezen a téren a számot... Mindenesetre, az ősszel újrakezdődő, újabb felkészítési szakasz eredményessége nagyban függ attól, ahogyan azt most előkészítik. Nem mindegy, miképpen vágnak neki az útnak, milyenre sikeredik a két-három hónap múlva induló újabb felkészülési ciklus. A lehetőségek megvannak, a tevékenységet irányítókon, s magukon a fiatalokon múlik, miképpen tesznek eleget e lényeges hazafias kötelességeknek. Felvételi előtt A Kézdivásárhelyi 3-as szímú Ipari Líceumot a város legjobb iskolájaként tartják számon. Háromszáz éves múlt, kitűnően képzett tanári jó munkaszellem; mindez kar, együttesen járul hozzá az iskola jó hírnevéhez. Az itt érettségizett tanulók nyolcvan, nyolcvanöt százaléka főiskolára, egyetemre készül. A bejutási arány elég jó, a tavaly például tizenhétnek sikerült a felvételije első „nekifutásra“. Az érettségi vizsga utolsó napjain beszélgettem el néhány végzős diákkal. Mielőtt azonban átadnám a szót a felvételi előtt álló elektrotechnika tagozaton végzett öt diáknak, lássuk, mit is mond a végzősökről a nagyhírű iskola igazgatója, Deme László tanár : — A mai megnövekedett felvételi igényeknek és elvárásoknak megfelelően a felvételi vizsgára való felkészülést legalább két-három évvel az érettségi előtt el kell kezdeni. Ez a legtöbb esetben megvalósul: diákjaink java része rendszeresen és idejében készül a nagy erőpróbára, bízva abban, hogy a befektetett munka nem lesz hiábavaló, több éves lelkiismeretes munkájukat siker koronázza, bejutnak a főiskolára. A mostani végzős elektrotechnika évfolyam 38 diákja közül csupán négy-öt nem próbálkozik főiskolára. Többségük — az osztály profiljához igazodva — politechnikára készül. Kisebb részük pedig orvosira, gyógyszerészetire, pedagógiára és színművészetire próbálkozik. Hogy közülük hánynak sikerül? Erre pillanatnyilag nehéz lenne válaszolni. Inkább várjuk meg a felvételi eredményhirdetését, és ne igyunk előre a medve bőrére ! MÁTÉ MÁRIA LUJZA: — Régi álmom, hogy tanárnő legyek. Kolozsvár-Napocára szeretnék felvételizni, a matematika-elektrotechnika szakra. Nagyon nehéz erre a szakra bejutni, mégse mondtam le eredeti tervemről, megpróbálom. Már több mint két éve kezdtem komolyabban készülni. Az utóbbi időszakban napi öthat órát készültem az érettségire és a felvételire. HAJDÚ ANTAL : — Tudom azt, hogy két lehetőség között választahatok. Vagy lemondok a választott és kedvelt szakmáról, és egy olyan fakultásra iratkozom be, ahová könnyen be lehet jutni, vagy kitartok eredeti elképzelésem mellett, de akkor vállalnom kell a kockázatot, az esetleges sikertelenséget. Ha netalán többször is kell próbálkoznom, akkor se mondok le régi vágyamról, politechnikára készülök Brassóba. Felkészítőkön is voltam, de rájöttem, arra, hogy otthon, egyedül is fel tudok készülni, az önálló munka mindennél fontosabb. FICIUOSI LIDIA: — Szintén politechnikára készülök, de még mindig nem döntöttem el az egyetemi központot, ahová felvételizni fogok. Kollégáimhoz hasonlóan, jómagam is a vizsgák lázában élek, ma védem meg érettségi szakdolgozatomat. Ezért vagyok anymore izgatott. Néha pedig rám jön a félsz, de ha megoldok pár nehezebb feladatot, hamar visszanyerem az önbizalmamat, az akaraterőmet. Kitartok célom mellett! RANCZ ADOLF : — Informatikára készülök. Bár tisztában vagyok a bejutási ívekkel, nem tágítok. A esőtavalytól lejárok Brassóba, az ottani egyetemi felkészítőkre. Petre Sima mérnök-professzor pedig több ízben is eljött iskolánkhoz, vagy feladatokat küldött megoldás végett. Kitűnő matematika tanárnőnk, Szabó Magda is sokat fáradozik a sikeres felvételi érdekében. Két közeli rokonom révén már tudok egy-két dolgot az informatikáról. A reál szakok közül ezt kedvelem leginkább, úgy érzem, ez a faa kultás áll a legközelebb álmaimhoz ,elképzeléseimhez. ORBÁN ILDIKÓ : — Meglepő, hogy valaki elektrotechnika osztályból színbe készül? — kérdez vissza. — Valóban én vagyok az egyetlen, aki erre a pályára készül. A többiek a reál pályák felé tájékozódnak. Szeretem az irodalmat, és főleg a költészetért rajongok. Imádok verset Évekig tagja voltam a szavalni Szabó Szende színjátszó csoportjának, és időközben elvégeztem a népművészeti iskola kétéves rendezői szakát. helyen az ottani Marosvásárcsak egy alkalommal felkészítőn voltam, rendszeresebben Balázs Éva színművésznővel készültem. Az érettségi előtt inkább irodalomból készültem, kissé elhanyagoltam a reál tantárgyakat, de valahol talán megbocsátható, a felvételi tantárgyakból kell elsősorban alaposan felkészülnöm. Ha nem sikerül még nem dől össze a világ, jövőre ismét megpróbálom... IOCNOM István Amit ma rocknak nevezünk, az tulajdonképpen egy olyan zenei jelenséget takar, amelynek hatalmas szférájában számtalan irányzat tartozik, amelynek meghatározása néhány szóban szinte lehetetlen A rock kifejezés egy olyan gyűjtőfogalom, amely mindazt a zenét jelenti, amely különbözik a hagyományos tánc- és könnyűzenétől. Most induló sorozatunk, amely a hazai Disco Ghid-Rock című kiadvány, valamint a New Musical Express és a Pop-zsebkönyv írásai alapján készült, arra a kérdésre próbál választ adni — természetesen a teljesség igénye nélkül —, hogy MI A ROCK ? Amióta nálunk is divatba jött a rock kifejezés, minden olyan zenére, amely az átlagosnál nagyobb hangerővel szólal meg, kemény és fémes hangzású, ezt a szót használjuk. Ez a zene az ötvenes évek derekán indult el világhódító útjára, és rock & roll néven vonult be először az egyetemes zenetörténelembe. Ez az idő, amelyet a Buddy Holly története című, nálunk is vetített filmben láthattunk. Az amerikai fiatalság sehogy sem találja helyét abban a feszültséggel telített társadalomban, amely a jóléti javak egyre fokozódó termelésére és hajszolására állítódott be. Végül ez a fiatalság önkifejezési lehhetőségét a zenében találja meg. egy olyan zenében, amely róercben más volt, mint a felnőttek szirupos, giccses szórakoztatóipari „terméke“ Ez a zene az ifjúság sajátja volt. Szövege problémáiról, vágyairól szólt, a fergeteges tánc pedig egy pillanatnyi lazítást sem engedélyezett. Zeneileg számos elemet átvett a blues-ból, a country-ból és a rhythm & blues-ból. Kemény, páros ritmusai és hangszeres előadásmódja, közérthető dallamai miatt érthető, hogy csakhamar az ifjúság kedvencévé vált. Mérhetetlen felszabadulás jellemezte az első rock & roll énekesek, Bill Haley, Buddy Holly, Elvis Presley, Little Richard, Jerry Lee Lewis, Chuck Barry és Fats Domino vad előadói stílusát. Ezek az előadók ma a nosztalgia-hullám idején ismét reneszánszukat élik lemezeken, filmeken vagy olyan új énekesek és együttesek műsorában, mint Shakin'Stevens, Lang Tallernie vagy a Matchbox, akik sikerrel hozzák dalaikban az ötvenes években kialakult zenei, harmóniai, ritmikai felépítést, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna a mai rockzene létrejötte. (folytatjuk) DANCS Árpád SLÁGERLISTA 1982/24 Hazai sikerek: 1. Haiducul — Savoy (1); 2. Kis dal — Garabonciás (4); 3. Soare, flori — Dida Drágán (7); 4. Lila akácok — Szilágyi Enikő (2); 5. Copilul meu — Kiss Éva (5); 6. Sunetul în zbor — Metropol (3); 7. Roată de foc — Semnal M. (új). Külföldi sikerek : 1. A little Peace — Nicole (1); 2. I Love Rock'N'Roll — Joan Jett & The Blaekhearts (2.); 3. It's Rock & Roll — Shakin' Stevens (41; 4. Automatic World — Teens (5) és View From A Bridge — Kim Wjjde (6); 5. Twilight — E.L.O. (új); 6. Abacab — Genesis (új); 7. The Singer — Lang Tall Ernie (új) és Every Little Thing She Does 'Is Magic — Police (új). Retro : Natural Mistic — Bob Marley. Zárójelben az előző helyezés. (dancs) Kedden délután, 30 fokos melegben, Barcelonában, 120 000 néző előtt botrányos, durvaságokkal tarkított mérkőzésen kikapott — immár másodszor ezen a Mundiálon — a világbajnok ! OLASZORSZÁG — ARGENTINA 2—1 (0—0) Heves argentin rohamokkal kezdődött, de az olaszok betonvédelme kitűnően állt a lábán, s Rossi révén ellentámadásokkal is kísérleteztek az azzurik. Már ekkor feltűnt, hogy a játékosok ne kímélik egymást. Amikor Gentile egymásután többször is leterítette Maradonát és az argentin csodacsatár kapott sárga lapot reklamálásért — elszabadult a pokol. Rainea öt sárga lap dacára sem tudta kézben tartani a mérkőzést, főként, mert csak reklamálásokért büntetett (sorrendben Rossi, Kempes, Maradona, Ardiles és Conti kapott sárgát...) , s kirívó durvaságokat elnézett. A második 45 percben váratlanul feljöttek az olaszok, az örökmozgó Tardelli két hatalmas bombájának, majd góljának tapsolhattunk. A világbajnok nem adta fel, a labda kétszer is az olasz kapufán csattant, majd védte hihetetlen Bertoni közeli fejesét bravúrral a veterán, 103-szoros válogatott, Zoli. Lesgyanús helyzetben Rossi hagyta a faképnél védőket, s a kavarodást követően Cabarini betalált másodszor is az argentin kapuba. Végeredményben ekkor már eldőlt a mérkőzés, noha az argentinok kétségbeesetten támadtak és öt perccel a befejezés előtt, egy szabadrúgás után, miközben Zoff még a sorfalat rendezte, Passarella a hálóba bombázott. Még egy piros lap következett, az argentin Gallego kapta és vége. A focihoz, sajnos, csak helyenként hasonlított ez az összecsapás. Ardiles szerint, amit az olaszok Barcelonában velük műveltek, az disznóság. Persze, az argentinok sem mentek a szomszédba egy „kis“ durvaságért. Este Madridban sótlan küzdelmet, ún. „taktikai harcot“ hozott a két esélyes összecsapása: NSZK — ANGLIA 0—0. Minden játékosnak megvolt az embere, a párok árnyékként követték egymást s a két söprögető: Stielike és Thompson uralták a kapujuk előterét Feltűnő volt, hogy milyen keveset kockáztatnak a játékosok, látni lehetett, egy hiba is döntő lehet. Az első félidőben az angolok tűntek valamivel mozgékonyabbnak, a sokat mozgó Robson egy fejese alig csúszott mellé, egy távoli bombáját biztosan védte Schumacher, egy mesteri beadásából viszont gólt is fejelhetett volna Mariner, de közeli éles fejesét a német kapus bravúrosan védte. A második félidőben kiegyenlítettebb lett a küzdelem, németek átvették a játék irányítását, a távoli lövésekkel veszélyeztettek, aztán egy negyedórával a befejezés előtt Derwal döntött: levett egy középpályást s a legendás hírű Klaus Fischert küldte a pályára. Tíz perccel a befejezés előtt a bátran előretörő Stielüse a hátráló angol védők között mesterien tálalt a magát mutató Rummenigge elé, az aranylabdás csatár csipkefinom csellel játszta tisztára magát s 25 méterről rögtön lőtt is. A bődületes erejű lövésbe Shilton beleütni sem tudott, a labda a felső lécről vágódott vissza a mezőnybe. A döntetlen, úgy tűnik, az angoloknak kedvezőbb, hiszen ők csak a németek után játszanak a spanyolokkal — az eredmény ismeretében. A közvéleményt és a szakértőket egyaránt meglepte a lengyelek esti bravúros teljesítménye. Szó, hétfő ami szó. Lengyelország első két meccsén (az olaszokkal és Kamerunnal) nem sokat mutatott, s tulajdonképpen csak a Peru elleni összecsapás második félidejében játsztak jól, elsősorban a formába lendülő Boniek és Lato jóvoltából. Most a belgák ellen viszont csodálatos perceket is produkáltak. Íme, néhány vélemény: PIECHNICZEK (Lengyelország szakvezetője): Boniek óriási formában játszott, bebizonyította, hogy felesleges volt kritizálni őt. A szovjetek elleni meccsről még korai beszélni, taktikánk a belga-szovjet összecsapás eredményétől függ majd... BONIEK : A belgák saját csapdájukba estek, hiszen legigazibb fegyverükkel, a gyors ellentámadásokkal győztük le őket. THYS (Belgium szakvezetője): A lengyelek gyorsaságuknak köszönhették a győzelmet, s a 3. percben elért góljuknak, ami lélektani előnyhöz juttatta őket. Győzelmük megérdemelt, ha nem is ilyen arányban. PELE: Nagyszerű mérkőzés volt, lengyelek intelligenciája is nagyon tett szett , csatársoruk a Lato — Boniek — Szmojarek hármas is. Ami Bonieket illeti, ha nála van a labda, állandó gólveszélyt jelent... A brazil válogatott Barcelonában barátságos mérkőzésen 8—1-re győzött egy helyi csapat ellen. Tele Santana nyilatkozata szerint erre azért volt szükség, mert június 23-tól július 2-ig az argentinok elleni összecsapásig túl hosszú az idő, s félő, hogy a túlzott pihenés árt a játékosoknak. Hát erről más csapatok, az osztrákok, a németek vagy az argentinok azért nem beszélhetnek, nekik alig áll három nap rendelkezésükre az egyik összecsapásától a másikig. A csoportküzdelmek legjobb játékosa, a Mundiálon jelenlévő sportújságírók szavazata szerint Rummenigge. A német csodacsatár mindössze egyetlen szavazattal kapott többet, mint a brazil labdazsonglőr, Zico. A legjobb csapat egyhangúlag Brazília, míg a legjobb kapuvédők a kameruni N'Kono és a szovjet Daszajev. Cruyff, aki tudósítóként van jelen a Mundialon brazil—angol döntőt jósol, bár szerinte a szovjetek és az argentinok is okozhatnak meglepetést. Kíváncsiak lennénk, hogyan vélekedik az egykori holland álomjátékos a világbajnokcsapat olaszok elleni teljesítményéről ? ! ? A mai program : ÉSZAK ÍRORSZÁG — AUSZTRIA SZOVJETUNIÓ — BELGIUM (hadházi) Adjuk, ne adjuk alább ? Hallgatom, hogy Maradona a nagyszerű futballista ezen a világbajnokságon csak 5 000 dollár ellenében hajlandó interjút adni, nyilatkozni esélyekről, csapatokról, önmagáról, szándékairól. Nocsak! — gondolom. Teszem hozzá azt is, hogy pár évvel ezelőtt semmit sem tudtunk felőle, sem a világról, meg arról, mit is kezdene esetleg egy zsák dollárral, s lám. .. Nagyon-nagyon szeretem a játékát, és semmi de semmi irigység nincs bennem, csak..., csak eszembe jut a jó öreg római, aki azzal vigasztalta a közvécék panaszos bérlőjét, hogy „pequnia non elet!“, mármint hogy a pénznek nincs szaga. Hát , hogy is mondjam, ez is lelkiismeret kérdése, erkölcsi dolog. De hadd nyilatkozzék ez a drága fiú, ez a kiváló sportember 5 000 dollárért! Épp elég nagy nimbusz övezi az argentin csapatot, jut az ő fejére is, amarra is az ő játékából. Node , kedden az olaszok egyszerűen megverték 2—1-re Maradonáékat! Ezt ennél egyszerűbben nem lehet elmondani. Itt a tények beszélnek. A jó beszédű, okos, gőgös Menottinak, Maradonáék nagynak csak annyi szava maradt, mágusáhogy kijelentse: az minden volt, amit az olaszocskák csináltak, csak nem futball. Namármost, nekem ismét eszembe jut egy császár aki azt mondta a bakáknak, akik még sértetlenek voltak, hogy mielőtt a levelek lehullnak, megnyerjük az első világháborút... És az is, hogy Hitler megírta előre moszkvai díszbeszédét... A többit tudjuk. — Jaj, szóljatok rám! igen elkalandozmi, csupán annyit akartam még mondani latinul, hogy „Sic trasit gloria mundi“ — azaz: így múlt el a világi dicsőség. — Amennyi keserűséget okozott az előbbi két kijelentés, azt igyekeznek ezek a Maradonáék. ezer társuk gyönyörű játékkal feledtetni. De lámcsak, az olaszok kikezdték azt az 5 OHO dolláros nyilatkozatot. Adjuk hát alább! de sose a szép játékot! ! (czegö)