Megyei Tükör, 1982. július (15. évfolyam, 3246-3272. szám)

1982-07-02 / 3247. szám

BH)® 2737 ® 4 3247. szám 1982. JÚLIUS 2., Péntek XV. ÉVFOLYAM ARA 50 HA NI ­ vuAd prnr.FTAn.TAr. FCYF.nrruETFKl âŐTÜKÖR? AZ RKP KOVÁSZNNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Nicolae Ceaușescu eWtái­, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütör­tökön munkalátogatást tett Botoșani megyében. A párt főtitkárával együtt a látoga­táson részt vett Elena Ceaușescu elv­­társnő, az alábbi elvtársak: Constantin Duscatescu, Iosif Banc, Emil Bobu és Constantin Olteanu. A pártfőtitkár újabb munkal­átogatá­­sára az ősrégi botoșani-i tájakon annak a nagy alkotó versengésnek az idősza­kában került sor, ami a párt országos konferenciáját megelőzi és számos si­kerben anyagiasul a legkülönbözőbb munkafrontokon. A párt főtitkárának a Botoșani megyei lakosokkal folytatott újabb munkadialógusa, amelyre nem sokkal azután került sor, hogy az or­szág politikai életében két nagy ese­mény — az RKP KB június 1—2-i bő­vített plenáris ülése és a politikai ne­ve­­s és szocialista kultúra II. kong­resszusa — zajlott le, kidomborította azt a nagy visszh­angot, amit a boto­­sani-i dolgozók tudatában Nicolae Ceaușescu elvtárs mesteri expozéi kel­tettek. Nicolae Ceausescu elvtárs Botoșani megyei­ munkalátogatása, az itteni ipar­­vállalatok és mezőgazdasági egységek dolgozóival történt találkozói, a megye jelenlegi és távlati célkitűzéseinek va­lóra váltását szolgáló utak és eszközök elemzése megannyi erőteljes megnyil­vánulása volt a párt, a pártfőtitkár kö­rüli egységnek,­­az egész román nép a­­ma kapacitásába vetett hitnek, hogy biztosítja szocialista hazája sokoldalú haladását. Kilenc óra 30 perc. Az elnöki repü­lőgép leszáll az ünnepien feldíszített suceavai Salcea repülőtéren. Nicolae Ceaușescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt és a kíséretükben levő hivatalos személyeket a gép lép­csőjénél az RKP Suceava megyei bi­zottságának első titkára köszönti. A pártfőtitkár fogadására megjelent több mint 7 000 suceavai és környékbeli dol­gozó hurrázásban, éljenzésben tör ki. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Elena Ceaușescu elvtársnő melegen fogadja a sokaság rokonszenvnyilvánítását. A fogadtatási ünnepség után a ma­gas rangú vendégek a tömeg éljenzésé­től és hurrázásától kísérve helikopterre szálltak és Botoșani felé indultak. A Botoșani megyei érkezésre a Doro­­hoi városi stadionban került sor. Je­len van itt sok ezer munkás a város gazdasági térképére az utóbbi másfél évtizedben felkerült egységekből: az üveg- és porcelángyárból, a képlékeny alakváltoztatásra használt nehézgép és­­ szerszámgyárból, a konfekciógyárból, a bányakitermeléstől, továbbá számos dolgozó a szomszédos helységekből. Az elnöki helikopter leszállásakor Nicolae Ceaușescu elvtársat, Elena Ceaușescu elvtársnőt a szeretet és a tisztelet lelkes megnyilvánulásai fogad­ják. Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceaușescu elvtársnőt a város és a me­gye kommunistáinak, összes dolgozójá­nak nevében megkülönböztetett tiszte­lettel köszönti Haralambie Alexa elv­társ, az RKP Botoșani megyei bizottsá­gának első titkára, Ilie Bordeianu, a város polgármestere, a helyi párt- és állami szervek más képviselői. Nicolae Ceaușescu elvtárs,­ Elena Ceaușescu elvtársnő nyitott gépkocsi­ban megkerüli a stadiont, barátságosan válaszol a lelkes, üdvözlésükre megje­lent dorohoi lakosoknak. A magas ran­Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Suceava megyei munkalátogatása alkalmából i na­gy vendégek, a tömeg tapsa és éljen­zése közepette, a munkalátogatás első objektuma, az üveg- és porcelángyár felé­ veszik útjukat. Ez a korszerű ipari egység, amely Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai­nak alapján épült fel, biztosítja az ö­­vezetbeli jó minőségű homoktartalékok minél jobb hasznosítását, a munkaerő minél jobb felhasználását.* A vállalat igazgatója jelenti a párt főtitkárának, hogy az egység a terve­zett paraméterekkel dolgozik és hogy a vállalat munkaközössége teljesítette az első félévi tervfeladatokat és túl­szárnyalta a főbb tervmutatókat. A párt főtitkárának makettek előtt mutatják be a vállalat jövőbeli fejlesz­tését. Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt, a többi párt- és államvezetőt felkérik, tekintsék meg a porcelánt gyártó részleget, a vállalat e fontos egységét. A párt főtitkára és Elena Ceausescu elvtársnő gyakran megáll a munkapadoknál, behatóan ér­deklődik a különböző porcelántermékek és tippek felöl. A párt főtitkára megkérdezte, hogy mit tesznek a vállalat keretében a ter­melés növeléséért és diverzifikálásáért, s érdeklődik a dolgozók munka- és é­­letkörülményei felől. A vendégek ezután megtekintik vállalat termékeiből berendezett kiállí­a­tást. Nagy érdeklődést keltenek a csil­lárok, a porcelán ebédlőkészletek, dísztárgyak és nippék, az üvegáru és a több más olyan termék, amelyet leszer­(folytatása a 2—3. oldalon) Nicolae Ceaușescu elvtárs munkalátogatása Botoșani megyében Hatékonyan, takarékosan •­­­ Kézdivásárhely évek óta azon gaz­daságok közé tartozik, ahol a folyó­számlákon mindig van pénz. Több vagy kevesebb, ahogyan a termelés-ér­tékesítést megszervezik... Az idei esz­tendő próbatételei talán az átlagosnál is nagyobb erőfeszítést követelnek kívánt egyensúly­­­ hozásához“. Kézdi- a­vásárhelyen is érződik a megszokottnál mérsékeltebb tejtermelési szint. De mert az árutermelés fejlesztése érde­kében foganatosított intézkedésekkel párhuzamosan mindig is vigyáztak költekezésre, a mező ígéretével arányo­­­san a pénzügyi mérleg egyensúlyba ho­zásának feltételei is ..kalászt hánytak“. Hogy miért is említjük a hangsúlyo­zott takarékosság fontosságát? Terep­járás közben gyakran találkozunk egy gyakorlattal, amelynek lényege úgy fo­galmazható meg: a traktor azért van, hogy üzemeljen... Valóban, azért gyár­tották, gyártják az erőgépeket. Csak­hogy az üzemeltetés pénzbe kerül..., s a számlát a gazdaságnak nyújtják be.. Pazarlás, költekezés tehát minden o­­lyan munkafázis, amelynek eredmé­nyessége nem vezetett, nem vezet nö­vekvő terméseredményekre. Az ismé­telt tárcsázásoktól kezdve a burgonya­sorok „sokadik“ újratöltögetésééig, rosszul időzített permetezésekig, meg­a annyi alkalmat jelent pénzpocsékolás­­ra és üzemanyagpazarlásra is... Persze, a már elvégzett, olykor vi­tatható hatékonysággal végzett munká­latok számláit nem lehet újraírni. Az év hátralévő időszaka is viszont nem csupán alkalmat jelent, hanem köve­telményeket támaszt többek között a gép,­munka-felhasználás terén való takarékosságra. Egyebek között a szál­lítás-szervezés, a szalma és pelyva fo­gatokkal való ,,mozgatása“, de ugyan­így említhetnénk az átgondolt munka­­szervezésből adódó szállításkönnyítési lehetőségeket is, egyaránt takarékos­sághoz vezet, örvendetes különben, hogy az idei nyárelőtől éppen a me­gyei szakigazgatóság lépett fel határo­zottan a túlzott gépfelhasználási gya­korlattal szemben, s büntetések kilá­tásba helyezésével is mérsékelni igyeke­zett az indokolatlan ,,művelethalmo­­zást“. Persze, nem arról van szó, hogy amikor szükséges, és ahol szükséges, spóroljanak a gépek felhasználásával. De a szakemberi jelenlét értelmét kér­dőjelezi meg olyan táblákon is pénzt befektetni, a tervezettnél is többet köl­teni, ahol az időjárási feltételekből a­­dódóan a lehetséges pénzbevételi lehe­tőségek korlátozottak. Bár a takaré­kossági szemlélet fokozott érvényesí­tése elsősorban és szövetkezeti vezetés hangsúlyozottan a kötelessége, nem mentesülnek viszont e felelősségtől a gépesítési részlegek sem, hiszen, bár látszólag számukra a munkamennyisé­gek növelése a cél, végső soron a ha­tékonyság csakis a növekvő hozamok révén jelentkezik. Ezért fontos, ezért nélkülözhetetlen tehát az, hogy az első félév pénzügyi mérlegének ismeretében min­denhol fokozottabb figyelmet szentel­jenek a bevételek tekintetében jelent­kező lemaradások behozására. A mező kínálkozó készleteinek veszteségmen­tes értékesítése, az állattenyésztés kí­nálta lehetőségek hozása, a kisipari te­vékenység hasznosítása egyaránt szá­mottevően gyarapíthatja a bevételi számlát, a takarékossági szemlélet ré­vén pedig milliók spórolhatók meg... FLÓRA Gábor Succava municípiumban népgyűlésre kerül sor, amelyet rádió- és televíziós állomásaink 17.00 óra körül a helyszín­ről közvetítenek. A takarékos energiafelhasználási kötelesség ! Július elsejével lép életbe az a tör­vényerejű rendelet, amelyet az Állam­tanács hozott az ország gazdasági-tár­sadalmi fejlesztése céljából az energia­­hordozók és a villamos energia, vala­mint a lakások fűtése árának emelésé­ről. Ez az árrendezés szerves része a­­zoknak az intézkedéseknek, amelyek azt szolgálják, hogy — a XII. pártkong­­resszus határozatainak szellemében — az ésszerű energiafelhasználást szorgal­mazzák minden vonalon, mind az ipa­ri és mezőgazdasági termelésben, m­nd pedig a lakosság által felhasznált f­ő- és villamos energia felhasználása terén. Mint ismeretes, pártunk vezetősége egy sor olyan intézkedést dolgozott ki, amelyek a nyersanyagalap és energia­­hordozók kitermelésének fokozását cé­lozza, azt, hogy országunknak kitere­­bélyesedjék saját nyersanyag- és ener­­giaalapja, növekedjék — gyors ütem­ben — a nyersanyagok és az energiahor­dozók kitermelése, valamint a vízener­­gia kihasználása legyen nagyobb mér­vű. De a világgazdaságban folytatódó e­­nergiaválság, az energiahordozók véges volta országunkban, no meg a kiterme­lésüknek mind nagyobb költsége arra vezetett, hogy olyan intézkedéseket is életbe léptessenek, amelyek az energia­felhasználást gazdasági eszközökkel csökkentsék, s arra kötelezzenek min­den fogyasztót, hogy meggondoltabban, magasabb fokon használja fel az ener­giát, a nyersanyagokat, kiküszöbölje a veszteségeket. Ezzel párhuzamosan az a követelmény is előtérbe került, hogy a nemzetgazdaság egészében kifizetődő­vé váljék az energia előállítása, no meg az energiahordozók kitermelése. Ennek a követelménynek gyakorlatba ültetését szolgálja a június harminca­dikén megjelent államtanácsi törvény­erejű rendelet. A rendelet gazdaságilag okolja meg az energiahordozók és villamos energia árának emelését, mind a az előállítási ár, mind pedig a fogyasz­tói ár rendezését, hogy elkerülhető le­gyen az a veszteség ,amely a nemzet­­gazdaságra hárult, s amelynek összege évente sok milliárd lejt tett ki. Az em­lített rendelet arról intézkedik, hogy a folyékony energiahordozók árát július elsejétől 7—12 százalékkal emeljék. Hozzá kell tennünk itt mindjárt, hogy a kőolaj kitermelésének költségei 1973 óta 2,14-szeresére emelkedtek, márpe­(folytatása a 2—3. oldalon) .V • ■- »1W . - v*. * K "■m * mmmmm • Exportra szánt villany­motorok szerelése a Sepsiszentgyörgyi Villamos Berende­­•/.'Csokét és Villanymotorokat Gyártó Vállalatban. Ma a világban Ma a világban mintegy 570 millió ember rosszul táplált, 800 millió írás­­tudatlan, 1 500 millió nem jut orvos­hoz. Ma a szegény országokban a gyer­mekhalandóság 129 ezrelék, 12 millió csecsemőt még egyéves kora előtt el­visz valamilyen betegség. 250 000 meg­vakul a súlyos táplálkozási elégtelen­ségek miatt. E szomorú tények ellenére ma vi­lágviszonylatban évi 650 milliárd dol­lárt emészt fel a fegyverkezés. És hogy e mérhetetlen pazarlásról, am­­ely a halált hozó fegyverek terén folyik, valamelyes képet alkothassunk, a sok lehetséges példa közül álljon itt az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik legutóbbi adata: az Egészség­ügyi Világszervezet tíz év alatt csak­ alig 100 millió dollárt tudott fordítani a himlő elleni világméretű harcra. Százmillió dollár pedig nem elég e­­gyetlenegy mai típusú stratégiai bom­bázó megvásárlására sem. Az UNICEF (az Egyesült Nemzetek Gyermekalap­ja) az 1980—1983-as időszakra alig 171 millió dolláros előirányzattal rendelke­zik. Egy tengeralattjáró ennek az­ ös­­­szegnek a 20-szorosába, három és fél milliárd dollárba kerül, h­a csak egyetlen hónapra is leállna ..a halálversengés 4*, körülbelül 54 mil­liárd dollár szabadulna fel ahhoz, hogy Földünk kiterjedt részein az em­berek millióinak életét megmentsük—

Next