Megyei Tükör, 1982. augusztus (15. évfolyam, 3273-3297. szám)

1982-08-02 / 3273. szám

*m 4'( 1982. AUGUSZTUS 2. Napkelte : 6.01 Napnyugta : 20,43 Eltelt : 211 nap Hátravan : 151 nap • 1823-ban halt meg L. N. CARNOT francia államférfi és hadvezető, matematikus, a nagy francia forradalom e­­gyik kiemelkedő alakja. A Konvent és a Közjóléti Bizott­ság tagja, a forradalmi hon­védelem megteremtője volt. A jakobinus diktatúra bukása után is megmaradt tisztségé­ben. 1797-ben deportálni akar­ták, ekkor Németországba me­nekült. Napóleon hadügymi­nisztere volt. Azonban ennek császárrá választása után, me­lyet ellenzett, visszavonult politikai élettől. 1814-ben új­a­ból Napóleon mellé állt, Ant­werpen védelmét vezette. Na­póleon 1815-i visszatérésekor belügyminiszter lett. 1815-től Németországban emigrációban élt. — Mint matematikus geometriával és analízissel foglalkozott. (Szül. 1753.) • 1863-ban Baróton született Gaál Mózes ifjúsági író, pedagógus, Gaál Mózes (1894— 1929) apja. Egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte. 1889-től Pozsonyban, majd Bu­dapesten tanár, 1907-től gim­náziumi igazgató, később Pest vidéki tankerületi főigazgató. Szerkesztette a Tanulók Lap­ját, majd 1914-től 1936-ig Az Én Újságom című gyermekla­pot. Számos népszerű, főként történelmi tárgyú ifjúsági mű­vét a humánum jegyében irta. A jövő iskolája című munká­jában korszerű pedagógiai né­zeteket hirdet, mint az élet­hez közelítés, munkára nevelés, a lélektani szempont érvénye­sítése a pedagógiában stb. Műveiből: Az utolsó lantos (regény, Bp., 1881); Luca nap­ján (színmű, Pozsony, 1888); A magyar irodalom története főbb vonásokban (Bp. 1896) A jövő iskolája (Bp., 1909) stb. (Megh. Bp., 1936. jú. 12.) • 1895-ben halt meg DI­­MITRIE BRINDZA román or­vos és természetbúvár, a karesti Botanikai Intézet bu­és Botanikus kert megalapítója. (Szül. 1846.) • 1921-ben halt meg FUAT­­CO CARUSO olasz operaéne­­kes. 1898-ban lépett fel elő­ször, csakhamar már a legna­gyobbak között ünnepelték. Az olasz operák, különösen Belli­­ni, Donizetti, Verdi műveinek kiváló előadója. (Szül. 1873.) Felelősség az életért Utólag mindenki vígasztalhatatlan. Utólag mindenki ér­zi a pótolhatatlan veszteséget. Utólag mindenki tudja, hogy mit kellett volna tennie. Hogy nem lett volna szabad elen­gednie egy gyermekkezet, motorra ültetni egy szem fiát, jarítatlan hagyni a meglazult konnektort, hagyni, hogy halál­ra igya magát az ivócimbora. Szomorúbb, megrendítőbb nincs talán, mint a gondta­lanság, felületesség, felelőtlenség, könnyelműség okozta ko­rai halál. Mert bármennyire is egy kisebb közösséget — családot, szülőket — megrázó a tragédia, a veszteség nemcsak az övék. Minden élet elvesztése társadalmi veszteség is — tehát ezeket a szomorú eseteket ekkép kell kezelnünk. A közös veszteség pedig közös felelősségre tanít bennün­ket. Természetes, hogy az ablakban játszadozó kisgyerek ke­zét az anya kellett volna tartsa az ittasan kormány mellé ülő férjet a feleség kellett volna visszatartsa — de éppúgy nem nélkülözhető mindnyájunk nyitott szeme, segítőkész karja. A felelősség azonban a kritikus pillanat előtt kezdődik; a felelősség nem utólag, hanem előre kezdődik. Kezdődik a családi otthonokban iskolákban, baráti társaságokban, a szőkébb munkakollektívákban, ahol a tudat mélyére kell á­­gyazni, hogy az emberi élet közös kincs. S mindennél drá­gább kincs a teremtés, az alkotás ígéretével biztató, induló élet­ Nincs jogunk lemondani róla — nincs jogunk elháríta­ni a felelősséget. Ha társadalmunkban méltó rangjára emeltük a gyer­meknevelés, az anyaság szépségét — emeljük erre a rangra a gyermeki, az ifjúi élet védelmét, óvását is ! A legyintőknek, vállrándítóknak Ady szavaival vála­szolunk : ,,Az Élet él és élni akar.“ n. t. Látvány Talán az siet a legjobban, a­­ki az általános késés elől siet— megkeresve minden lehetséges rövidítőt. Korszerű mutatvány ez, két méterrel a víz fölött, a vastag csöveken rohanó, ak­tatáskás férfi, s utána a sie­­tők sora. Akik már hazafelé mennek, rendszerint leállnak a véko­nyabb csőre, engedik haladni a gyárba igyekvőket. A kocká­zat nem túl nagy, csupán lát­ványos, ahogy az olajos gumi­talpaktól kifényesedett fém visszatükröz, s ahogy a fényt szaggatja a sok láb, repeszte­­né már a csövet. Bár már használtunk követ kalapácsnak, gerendát akasztó­fának, szélmalmot ellenség­nek. Tehát felfogás kérdése, hogy a vezeték híd vagy a híd ve­zeték?­­kettős funkciójával, használjuk továbbra is biza­lommal. Helyszín: az Olt fölött vezet át, az autójavító műhely irá­nyába. ALBERT Levente Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy, Sajtó utca 8/A. Telefon: Szerkesztőség: 1­15 01., 1­12 10. és 1­1190. — 163-as és 28- es belső. Készült a sepsiszentgyörgyi nyomdában. Telefon: 117 71. ( ­ Uzoni képeslap (KOVÁCS László felvétele) I. műsor 15.00 Magyar nyelvű mű­sor : A hét bel- és külpoliti­kai eseményei; 1944. augusztus 23. — 1982. Az ország kincsei — a nép szolgálatában; Népi tánc és muzsika a sepsiszent­györgyi Vadrózsa együttes előadásában; A város új ar­ca — Csáky Zoltán riportja Marosvásárhelyről; Művészeti, művelődési körkép — vers és szobrászat — Jakab Mária és Simonffy Katalin műsora; Gyermekműsor; 17.50 1001 es­te; 20.00 Híradó; 20,25 Műsza­ki-tudományos műsor; 20,45 A doktor lányai (II.); 21,30 Ki­látó; 21.50 Híradó; 22.00 Nép­dalcsokor; II. műsor 15.00 Fiatalok körei; 15.30 Kamarazene: Beethoven, Ap­­pasionata című szonátája Ci­­prian Gavrisiu előadásában; 15,55 Reklám; 16.00 Hét eleji kulturális ajánlóműsor; 18.00 Műsorzárás; 20.00 Éjszakai hír­adó; 20,25 Theo Adam és meg­hívottjai; 21.05 Reklám és muzsika; 21,10 Örökség a jö­vőnek: C. Negruzzi; 21,50 Hír­adó; 22,00 Könnyűzene. * *í marosvásárhf.ly 11.00 — 13.00: Hétfői kom­mentár. Részletek zenés játé­kokból. Iskolaélet, az élet is­kolája: A vakáció az aktív pihenés időszaka. Hangszer­szólók. Zenés Művelődési kalauz. sporthíradó. Népzene­feldolgozások. 17.00 — 18.00: Hírek, tudósítások. Könnyű­zene Electrecord-lemezekről. Gazdasági szemle: Augusz­tust köszöntő­­ munkaeredmé­nyek — riport. A termékkivi­tel alapvető tényező gazdasá­gi életünkben — kerekasztal­­megbeszélés. Táncházi muzsi­ka a Regősökkel. Műsoris­­mertető. KOLOZSVÁR 9.00 — 11.­00: Kilenctől tí­zig — zenés riportműsor. Gaz­dasági körkép.­­Bartók-kórus­­művek. Sport és muzsika. 16,00 — 17,00: Hangos híradó. Könnyűzene. Talán így tör­tént... Dehel Gábor négyré­szes rádiójátéka (I.). Szerep­lők: Vadász Zoltán, Senkálsz­­ki Endre, Barkó György, Kile Ferenc, Héjja Sándor Nagy Dezső, Panek Kati, Sata Ár­pád, Tamás Simon. Rendezte: Dehel Gábor. Szerkesztette: Orbán Ferenc. Sepsiszentgyörgy — Művész : LÉGY A FÉRJEM — színes szovjet film, 9, 11, 14, 16, 18 és 20 órától Kézdivásárhely — Május 8.: KAGEMASI­A — kétrészes, színes japán film, 10, 16 és 19 órától • Ko­vászna — Győzelem: MARTA DE MEDICI KA­ZETTÁJA — színes szovjet film 11, 17 és 19 órától k * MEGÚJUL AZ EIFFEL­­TORONY A 93 esztendős torony — Párizs jelképes építménye — anélkül, hogy kinézetében megváltozna, 1982 — 1983-ban jelentős átalakulásokon megy keresztül. Elsősorban sta­tikai meggondolások tették el­odázhatatlanná a felújítást. A tartó Eiffel betontömböket ugyanis úgy tervezte,­­ hogy négyzetméterenként 250 kilo­gramm súly jut majd rájuk. Ezzel szemben, ma 400 kilo­gramm nehezedik az alapok minden négyzetméterére. En­nek oka az, hogy időközben több változást hajtottak vég­re a tornyon, többek között újabb emeleti kilátót építet­tek, ráadásul betonból. A súlyt tehát csökkenteni kell, ezért a betont könnyűfémre fogják cserélni. Szakértők szerint ezzel legalább ezer tonnával lehet csökkenteni a torony tízezer tonnás összsú­lyát. A munkákat úgy próbál­ják elvégezni, hogy a turistá­kat lehetőleg ne zavarja. U­­gyanis évente átlagosan há­rom millióan jutnak fel a 320 méteres magasságba, s há­romnegyed részük külföldi. A lassú, elavult felvonókat is kicserélik. 1983-tól több, e­­gyenként két személy befoga­dására alkalmas liftrendszer fogja szállítani az érdeklődő­ket. Ezzel elérik, hogy az ed­digi utasmennyiség kétszere­se juthat fel a felső kilátóba egy óra alatt — pontosan e­­zernyolcszáz. Egy dolgon a­­zonban nem változtatnak: legfelül meghagyják azt az ü­­veg védőkört, amelyet azért helyeztek oda, hogy meggá­tolják az öngyilkosjelölteket tettük végrehajtásában. Eddig ugyanis több mint háromszá­zan ugrottak a mélybe. I­ANGNARKÓZIS A klasszikus vagy a popze­nét kedveli? A kérdést a hel­­lerseni sportkórházban teszik fel az operáció előtt álló be­tegeknek. S a műtét alatt szól a kedvenc zene. A hangnar­kózis állítólag csökkenti hagyományos gyógyszerek, al­a­tatók, nyugtatók szükséges­ségét is. SZÉLMOTORPROGRAM Dániában ,1995-re az ország energiaszükségletének 15 szá­zalékát a szélenergia majd, ha megvalósul a fedezi kör­nyezetvédelmi minisztérium­nak háromezer szélerőmű fel­állítására vonatkozó terve. (Dánia jelenleg energiafo­gyasztásának 95 százalékát importból fedezi. Az Északi­tenger alatt feltárt földgáz csak 1984-től lesz hasznosítha­tó.) Már most, egy 1979. évi tör­vény szerint az állam a kicsi­ „házi“ szélmalmok felállítá­sának költségeihez ,30 száza­lékkal járul hozzá. NÉGYMILLIÓ ÉVES ŐSÜNK : AZ AFARI MAJOMEMBER Lábujjra ágaskodva sem i­­gen lehetett magasabb 140 centinél, agya — 400 köbcenti — nem volt nagyobb egy mai csimpánzénál, de már fölegye­nesedve járt, kezével táplálé­kot gyűjtött, elűzte az ellen­séget, s talán kezdetleges szerszámokat is készített. A California Egyetem antropo­lógusa, J. Desmond Clark ex­pedíciója az etiópiai Afar pusztában, az Awash folyó völgyében a múlt­ ősszel nyolc csonttöredéket talált, s ezek két személy maradványainak bizonyultak. Az egyik csont egy bal combcsontnak a felső vége. Ezen az izmok tapadá­sának helyei fölegyenesedett egyértelműen a járásra utal­tak: egy 16—17 éves férfinak a maradványa. Mintegy 800 méterrel odább került napvi­lágra a többi lelet: hét kopo­­nyacsont-töredék. Közülük há­rom — köztük az arc egyik csontja — összeillett A cson­tok mellett talált vulkáni ha­muréteg korának radioaktív izotópokkal való meghatáro­zása szerint a csontok négy­millió évesek. Így ez a lelet még régebbi, mint az eddigi legrégibb majomemberlelet­­nek vélt Lucy. ÚJRAÉlED EGY HOLT NYELV Nagy-Britanniában újra­éled Cornwal grófság lakosai­nak 180 évvel ezelőtt­­­ holttá nyilvánított nyelve. Az Íror­szágban beszélt gaelhoz ha­sonlóan az indogermán nyelv­család kelta ágához tartozó és az angollal csak távoli rokon­ságban lévő­­ korai nyelvet becslések szerint ismét mint­egy nyolcszáz ember beszéli, többé-ke­vésbé folyékonyan. E nyelvet az iskolákban és a népfőiskolákon ismét tanul­hatják. muurm 'qraiBKKap Mm

Next