Megyei Tükör, 1983. január (16. évfolyam, 3403-3426. szám)

1983-01-05 / 3404. szám

v> C' O (ft an n/7:ft fl~---P-n0l^^I6!.d^m)VETEK AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSAfi­a . -V f­i _ - _ - ______ TTSAGA es A megyei neptanacs LAPJA 3404. szám 1983. január 5., Sieorda XVI. ÉVFOLYAM ARA 50 BÁNI Megkezdte munkáját a Varsói Szerződésben részt veső államok IMil­likai tanácskozó testülete A prágai Hradzsinban kedden meg­kezdte munkáját a Varsói Szerződés­ben részt vevő államok politikai ta­nácskozó testülete. Románia Szocialista Köztársaság ré­széről küldöttség van jelen a munká­latokon, élén Nicolae Ceausescu elv­társsal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, Románia Szocialista Köz­társaság elnökével. A többi részt vevő küldöttség vezetői Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár­ KP KB főtitkára, Bulgária NK Államtaná­csának elnöke, Gustav Husak elvtárs a Cseh­­szlovákiai KP KB főtitkára a Csehszlovák SZK elnöke. Erich Ho­­necker elvtárs, az NSZEP KB főtitká­ra, a Német DK Államtanácsának el­nöke. Wojciech Jaruzelski elvtárs, a LEMP KB első titkára, a Lengyel NK Minisztertanácsának elnöke. Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első tit­kára. Jurij Andropov elvtárs, az SZKP KB főtitkára. A tanácskozást Gustav Husak elv­társ nyitotta meg, melegen üdvözölte a részt vevő országok küldöttségeit. Az első ülésen Wojciech Jaruzelski elvtárs, a Lengyel NK küldöttségének vezetője elnökölt. A második ülés elnöke Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője volt. A tanácskozáson jelen van a Varsói Szerződésben részt vevő államok egye­sített fegyveres erői főparancsnokságá­nak küldöttsége is, élén a főparancs­nokkal, Viktor Kulikovval, a Szovjet­unió marsalljával. Az egyre magasa­bb­­ hova illőkért Még mielőtt az idei terveinkről beszámolnánk, adjunk röviden számot múlt évi eredményeinkről, lássuk, mit váltott be 1982 eredeti elképzeléseink­ből, s mi az, amivel adósai maradtunk. Tesszük e számvetést azzal a gondo­lattal, hogy idénre minden múlt évi tet­tünk tanulságul szolgáljon. Tanuljunk érdemleges megvalósításainkból, s okul­junk hibáinkból. Egy évvel ezelőtt, ilyenkor azzal a gondolattal láttunk munkához, hogy az új mezőgazdasági forradalom esztendejében minden erő­vel törekedjünk földjeink termőerejé­nek javítására, a magasabb hektárho­zamok elérésére, állattenyésztési üzem­águnkban pedig szilárd takarmány­­készlettel teremtsük meg a korszerűbb tenyésztés alapjait. Noha elképzelé­seinket maradéktalanul nem válthat­tuk valóra, de a múlt évet mindenkép­pen a sikeres esztendők között tartjuk számon, mert a legtöbb termény egy hosszabb időszak átlagait felülmúló terméshozamokkal örvendeztetett meg. A legelején őszi árpánk 4030 kilós hek­táronkénti átlagát nyugtáztuk nagy elégtétellel, mert ez vidékünk egyik legmagasabb hozama volt. Aztán a másik kalászosunk, a búza is az elva-BAGOLY Tibor mérnök, a barátosi mezőgazdasági termelő­szövetkezet elnöke (folytatása a 2—3. oldalon) A Kézdivásárhelyi Ruhaipari Vállalat egyik korszerű részlege (KOVÁCS László felvétele) AZ ÉV ELSŐ NAPJAITÓL Fegyelmezért, jól átgondolt tevékenységet „Az ország kiegyensúlyozott gazda­sági-társadalmi fejlesztési tervei, a XII. pártkongresszus határozatai, az Országos Konferencia határozatai és programjai töretlen életbe ültetését célzó világos munkaprogrammal kezd­jük az új, 1983-as évet. A jövő évi tevékenység központjá­ban hazánknak egy új fejlődési sza­kaszra való rátérése, valamint a mun­ka és az élet új minősége minden te­rületen való megvalósítása stratégiai, gazdasági és politikai célkitűzése áll.“ Nicolae Ceausescu elvtárs újévi üzenetéből. Új évet kezdtünk, a jelenlegi ötéves terv harmadik esztendejét, melyben egész népünk szoros egységben a Ro­mán Kommunista Párt, annak főtitká­ra, Nicolae Ceausescu elvtárs körül az általános lelkesedés hangulatában min­dent megtesz a párt Országos Konfe­renciája, a XII. kongresszus célkitű­zései maradéktalan valóra váltásáért. Az ötéves tervnek ez a harmadik esz­tendeje elsősorban az előttünk álló fel­adatok sokrétűsége révén különbözik az előbbiektől és azáltal, hogy rendkí­vül jelentős időszak a nemzeti vagyon növelése szempontjából, az összes gaz­dasági-társadalmi tevékenység terüle­tein. A párt főtitkárának újévi üze­nete is rávilágít arra, hogy ebben az időszakban nagy súlyt kell helyezni a nyersanyag- és energiaforrások alapjá­nak bővítésére, a mezőgazdaság átfogó fejlesztésére, egy gazdaságos, az összes erőforrásokat magas szinten hasznosító gazdaságpolitika valóra váltására, mely­ben széles körű felhasználást kell biz­tosítani a műszaki-tudományos forra­dalom vívmányainak. A párt főtitkára hangsúlyozta mind újévi üzenetében, mind az Országos Konferencián mon­dott jelentésében, hogy az ország 1983. évi fejlődése fő jellegzetessége az in­tenzív újratermelés biztosítása, a nem­zetgazdaság gyors, magasabb szintű fejlesztése. Ebben az évben, a múlt 5 évihez képest, a nemzeti jövedelemnek százalékkal, az ipari nettó termelés­nek 8 százalékkal, a mezőgazdasági nettó termelésnek 6,1 százalékkal, a külkereskedelem volumenének 13,5 szá­zalékkal, a nettó termelésre számolt munkatermelékenységnek pedig 9,1 százalékkal kell növekednie. Ez a néhány számadat szemlélteti az előttünk álló feladatok rendkívüli je­lentőségét, melynek valós­­ váltása va­lóban új minőséget, valóban az eddi­giekhez képest magasabb intenzitást követel a munkában. Ezeknek a fel­adatoknak a teljesítése rendet, fegyel­met, magas fokú munkásöntudatot kö­vetel meg mindenki részéről, hogy még az év első napjaitól biztosíthassuk a gazdasági tevékenység magas fokú ha­tékonyságát. Megköveteli, hogy minden vállalat, és mindenekelőtt a nyersanya­gokat és az energiahordozókat termelő vállalatok teljes figyelmet szenteljenek (folytatása a 2—3. oldalon) A nézeteltérések békés rendezése — a nemzetközi élet alapvető követelménye Az emberiség egész története, akár­­csak a jelenkor higgadt, realista elem­­zése minden kétséget kizáróan arra a következtetésre vezet, hog­y az erőszak h­­almazása, a háború semmilyen kö­ül­mények között nem oldotta meg a problémákat, nem simította el a konf­­tusokat. Sajnos azonban, hogy ez i­sírom­ m*nc*enkiben tudatosodott, s most, a kor bolygónk a valaha is ismert gnagyobb katonai arzenállá vált, a k­­isebb szikra is elég, hogy levegő­nk­­ építse. Parancsoló szükségessége a s­zeh/­t­ úíazi életnek és jogos követelése a l? ,az a népeknek az erőszak és az erő­­való fenyegetőzés politikája­ , a fegyverek erején alapuló dik­tátumpolitikának a végérvényes kire­kesztése a nemzetközi gyakorlatból és a mindennemű nézetel­téréseknek kizá­rólag békés, tárgyalásos rendezése Országunk, amelynek józan haladó gondolkodású képviselői már évtizedek­kel ezelőtt síkraszálltak - ahogyan Nicolae Titulescu is tette — az erő so­­rának megdöntéséért és a jog erejének érvényre juttatásáért, kitűnt az utób­­i időben tántoríthatatlan, aktív béke­­politikájával, az államok közötti vitás kérdések békés rendezését célzó pol­itiá­jával A Román Kommunista Párt­­ kongresszusa óta ez a koncepció alapvető célként szerepel a román kul­icai vonalvezetésben, s számos e­nergikus akcióban, nemzetközi fóru­mokon elhangzott értékes javaslatok­ban, elfogadott dokumentumokban konkretizálódott. E koncepció nemes eszméit Nicolae Ceausescu elvtárs ki­domborította mind felbecsülhetetlen ér­tékű elméleti művében, mind pedig né­pünk széles tömegeivel történt talál­kozóin, a más államok felelős politikai tényezőivel történt találkozóin. Ennek jegyében Románia már 1979- ben kérte, vegyék fel az ENSZ-köz­­gyűlés napirendjére az államközi vitás kérdések békés rendezésének proble­matikáját. A kezdeményezés megvaló­sult azáltal, hogy a közgyűlés elfogad­ta a nemzetközi viszályok békés ren­dezésére vonatkozó nyilatkozat terve­zetét, amely politikai és jogi kifejezője az államok ama elhatározásának, hogy a békés utat választják, és kirekesztik az erőszakot kölcsönös kapcsolataikból.­ Kiindulva abból, hogy semmi nem jo­gosít az erőszak alkalmazására, mert ez csak káros lehet. Románia úgyszin­tén javasolta, hogy jószolgálati és bé­kítő célokra hozzák létre a közgyűlés állandó bizottságát, amelyhez minden állam folyamodhat, i­ kiűzi­ve azok, a­­melyek a konfliktuson kívül állnak, de hozzá kívánnak és tudnak járulni megoldásához. A jelenlegi nemzetközi körülmények között alapvető kötelessége valamen­­­nyi államnak és népnek határozottan fellépni az erőszakos, katonai formák­ban jelentkező negatív fejlemények el­len. megtenni minden erőfeszítést az olyan demokratikus államközi kapcso­latok meghonosításáért, amelyek kire­kesztik a vérontást és az anyagi káro­kat, a megfelelő keretet nyújtják a bé­kén, egyetértésen és együttműködésen nyugvó sokoldalú fejlődéshez.

Next