Megyei Tükör, 1983. február (16. évfolyam, 3427-3450. szám)

1983-02-01 / 3427. szám

y>Cf> \£ v VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 3427. szám 1983. február 1., Kedd XVI. ÉVFOLYAM ARA 50 BÁNI A VÁLLALATI közgyűlések elé sinkás felelősségjvel a termelés minőségi szintjének a javításáért Országszerte, így megyénkben is meg­kezdődtek a vállalati közgyűlések — munkás­demokráciánk jelentős fórumai —, melyek arra hivatottak, hogy meg­vitassák a múlt évben kifejtett terme­lőtevékenységet és az azzal összefüggő kérdéseket, az egységek költségvetésé­nek az alakulását, valamint az 1983-as év — az ötéves terv maradéktalan tel­jesítésének döntő esztendeje — tervfel­adatainak problémáit, megtalálni azo­kat az utakat, melyek újabb, jelentő­sebb sikerek eléréséhez vezetnek. Nicolae Ceaușescu elvtársnak az Or­szágos Pártkonferencián elhangzott be­széde, az 1982 októberében megtartott központi bizottsági plenárisán, a Köz­ponti Bizottságnál tartott munkaérte­kezletek során elhangzott útmutatásai alapján, valamint a dolgozók országos tanácsa plenárisának határozatai szel­lemében, a vállalati közgyűléseknek elemezniük kell azt, hogy a vállalatok dolgozó tanácsai hogyan vezették az egységeket, hogyan gazdálkodtak a reá­juk bízott anyagi javakkal, a termelő­­eszközökkel és munkaerővel, továbbá népszerűsíteniük kell az elért eredmé­nyeket és fel kell tárniuk a hibákat, hiányosságokat. Az utóbbi évben a dolgozóknak a vezetésben való részvételével, a mun­kahelyi demokrácia keretének bővítése nyomán lényegesen megnövekedett a közgyűlés szerepe is. A régebbi feladat­körök mellé újabb megbízatások ke­rültek. A közgyűlések hagyják jóvá például a vállalat gyártási profiljának módosítását, az állóalapok és bizonyos anyagi javak kiselejtezését. Ez a fórum hivatott biztosítani­­ a legjobb dolgozók előléptetését a kollektív vezető szervek­be, állandóan ellenőrzi tevékenységü­ket, évenként megerősíti tisztségében az igazgatót, főmérnököt, főkönyvelőt, va­lamint a dolgozók tanácsának elnökét és alel­nökét. A gazdasági egységek kol­lektív vezető szervei hatáskörének szün­telen bővülése megköveteli, hogy a dol­gozók — mint a termelőeszközök tu­lajdonosai, az anyagi javak termelői és haszonélvezői — tanúsítsanak nagyobb felelősséget a vállalati, munkahelyi fe­gyelem erősítése iránt, s ugyanakkor következetesen, elmélyülten kell foglal­kozniuk a tervfegyelem betartásával, a munka jó menetelével. A közgyűlési viták előterében vala­mennyi részleg fizikai tervmutatóinak következetes teljesítésének, az áruter­melés, a nettó termelési érték megvaló­sításának kell állnia. Minden egység­nek, minden szektornak teljes egészé­ben teljesítenie kell feladatait, és ahol arra szükség van — így az energia- és a nyersanyagtermelésben —, terven fe­lüli mennyiségeket kell szállítania. Megkülönböztetett figyelmet kell szen­telni az exporttervfeladatok maradék­talan teljesítésére, az import csökken­tésére. Mint ahogy azt az Országos Pártkonferencia dokumentumai hang­súlyozták, a terv előirányzatait mini­málisaknak kell tekinteni az export esetében, valamint , az anyagi termelés minden olyan szektorában, ahol rendel­kezünk szerződésekkel. Mint ahogy azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a múlt hét végén a Közpon­ti Bizottságnál megtartott munkaérte­kezleten hangsúlyozta, ebben az évben az energiatermelési és nyersanyagter­melési ágak fejlesztése különös jelen­tőséggel bír. Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az energia-, il­letve nyersanyagtermelés növekedését célzó programok maradéktalanul meg­valósuljanak és ezzel párhuzamosan minden vállalat, minden részleg a le­hető legkörültekintőbben kell gazdál­kodjon a villamos- és hőenergiával, a nyers- és segédanyagokkal. Ebben szellemben fogantak azok a lelkes szo­­­cialista versenyfelhívások is, amelyek éppen ezekben a napokban hangzottak el az idei egységes országos gazdasági­társadalmi fejlesztési terv teljesítésére és túlszárnyalására vonatkozóan. A köz­gyűléseknek magas fokú felelősségér­zettel kell elemezniük és jóváhagyniuk (folytatása a 2—3. oldalon) Sokat érő elgondolások • sok jót ígérő cselekvési program Csernátonban Az egy hónapon át elnök nélkül ma­radt termelőszövetkezet évi zárszám­­­­adója szükségszerűen a szervezési in­­t­­ézkedésekkel kezdte a közgyűlés napi­rendjét, s egyhangúlag Nagy Oláh De­zsőt választotta meg a gazdaság elnö­kéül. Helyébe a 2-es farm élér­e Bálint József került, míg a téesz újonnan megválasztott főkönyvelője Szabó Er­zsébet lett. Rögtönzött székfoglalójában az új elnök a közösségi szellem erősí­tését, a közösségi együvétartozás elmé­lyítését tartotta célkitűzésének, s a gaz­daság feladatául különösen két szem­pontot jelölt meg: mindent elkövetni annak érdekében, hogy a csernátoni termelőszövetkezet megmaradjon a me­gye élvonalában, s oda hatni, hogy a termelésben a befektetett költségek ne csak megtérüljenek, de azok busásan jövedelmezzenek... A célkitűzések hal­latán természetesnek tűnt, hogy a be­számoló vezérfonala eltért a szokvá­nyostól, nem annyira a múlt eredmé­nyeit részletezte, hanem ehelyett mély­rehatóan és széleskörűen a tennivaló­kat helyezte előtérbe. Adat, visszate­kintő számadás csupán annyi volt ben­ne, amennyi föltétlenül kellett a lényeg kidomborításához, az évi munka őszin­te értékeléséhez, a gazdaság pénzügyi helyzetének közérthető ismertetéséhez. A többi között az egész gazdasági te­vékenységet tükröző pénzügyi mérleg­ről szóló tájékoztató, amely közre adta, hogy a termelőszövetkezet közel öt és fél millió lejnyi tiszta jövedelmet való­sított meg. E tiszta haszon teljes egé­szében a növénytermesztésből szárma­zott. Ebben az ágazatban a nettó jöve­delem több mint kilenc és fél millió lej volt, így az állattenyésztésben „megva­lósított“ több mint hárommillió lejes veszteség ellenére pozitív oldalára bil­lentette a gazdaság pénzügyi mérlegét. A növénytermesztésben elért összjöve­delem negyven százalékát a burgonya- ARADI Endre (foly­tatása a 2—3. oldalon) • .asa illanymotor-szerelés (KOVÁCS László felvétele) Hazafias gárdák új oktatási éve Február 1-től megkezdődik a haza­fias gárda har­cosai számára az új ok­tatási év. Az új oktatási és kiképzési év megyénkben az összes, munkában és eszményekben testvéri román és magyar dolgozók teljes elkötelezettsé­ge jegyében kezdődik, amikor egész népünkkel együtt mindent megtesznek a párt XII. kongresszusa és az Orszá­gos Konferencia határozatainak valóra váltásáért. Megyénk összes dolgozóit áthatja pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránti forró szeretet, mélységes tisztelet és hála érzése, me­lyet oly" meghatóan fejeztek ki, az or­szág összes lakóival együtt, ezekben a napokban, amikor pártunk főtitkára for­radalmi tevékenységének 50. évfor­dulóját és születésnapját ünnepeltük. Ezekben a napokban talán még hang­súlyozottabban jut kifejezésre az or­szág dolgozóinak hármas minősége — a termelőeszközök tulajdonosi, az anya­gi javak termelői és haszonélvezői mi­nősége — teljes elkötelezettségük béke és haladás ügye iránt. Ebben az a összefüggésben erejüket nem kímélve, hogy párhuzamosan az ország gazda­sági ereje növeléséhez való hozzájáru­lásukkal, mely az általános jólét és az ország védelmi képességének egyaránt alapja — kifejlesszék harcosi erkölcsi és politikai tulajdonságaikat, oly mér­tékben, hogy amennyiben szükség van rá, a legjobb körülmények között tel­jesíthessék a forradalmi vívmányok, a haza szuverenitása és függetlensége vé­dőinek szent feladatát. Nem szabad egy pillanatra sem meg­feledkeznünk arról, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is rendkívül bonyo­lult és ellentmondásos, hogy az erő­politika, a katonai konfliktusok, a fegyverkezési hajsza továbbra is egy világháború veszélyével fenyeget. Ilyen körülmények között — mutatott rá Nicolae Ceaulsescu elvtárs — a szocia­lista Romániának kötelessége, hogy minden intézkedést megtegyen védelmi képességének fejlesztéséért. Ezért szük­séges, hogy fejlesszük a katonai felké­szítést, az ország védelmének minden formáját, hogy erősítsük és fejlesszük a hazafias gárdák és a fiatalság kato­nai felkészítésének tevékenységét, hogy megszervezzük a területi védelmet — melynek keretében az önirányításnak és önellátásnak különleges jelentősége van —, hogy kifejlesszük a­ hadsereg, a hazafias gárdák és a fiatalok oszta­gainak széles körű együttműködését a néptömegekkel. CARSTER Grigore ezredes, a hazafias gárdák vezérkarának vezetője (folytatása a 2—3. oldalon) A KÜLFÖLDI SAJTÓBÓL: A béke mindannyiunk célja 1983-ban A brit nép, akárcsak az egész embe­riség nagy problémája 1983-ban a bé­ke megőrzése. Milliók vannak tudatá­ban a kérdés fontosságának és fokoz­zák erőfeszítéseiket a nukleáris kataszt­rófa veszélyének elhárításáért. Az utolsó tavalyi parlamenti viták egyike a nukleáris fegyverekkel foglal­kozott. Az a tény, hogy egy ilyen vi­tára egyáltalán sor került, a tömegak­cióknak köszönhető, amelyeket a béke­szeretők ezrei és főleg azok a hős brit asszonyok szerveztek, akik a Crois ra­kéták Greenham Common­s telepítése ellen tiltakoztak. Az említett vitán még Francis Pym külügyminiszter is kény­telen elismerni, hogy a Cruis rakéták indító gombját az amerikaiak fogják megnyomni anélkül, hogy a briteket egyáltalán megkérdeznék. A pacifista mozgalmak elleni kor­mányhadjárat, amelyet a nagy mono­póliumoktól ellenőrzött sajtó most is, mint rendszerint, minden eszközzel tá­mogat, annak hangoztatásával próbál­ja eltávolítani az embereket a nukleáris leszerelést követelő mozgalomtól, hogy (Morning Star) a kommunisták­ által uralt baloldali front követeléseként tünteti fel a nuk­leáris leszerelést, márpedig, ha a nuk­leáris leszerelési mozgalom valóban baloldali lenne, Margaret Thatcher mi­niszterelnök nem aggódna miatta. A nukleáris leszerelési mozgalmat éppen azért tekintik veszélyesnek a fegyverkezési hajsza fokozásának hí­vei, mert olyan embereket, köztük számtalan konzervatív párti választót tömörít, akik távolról sem vallanak baloldali nézeteket. A nukleáris leszerelést követelő kam­pányban természetesen jelen vannak a kommunisták is. A brit kommunista párt és tagsága következetesen támo­gatta és részt vett az összes békemeg­mozdulásban, amely a 30-as évek nagy kampányaitól kezdve napjainkig Nagy- Britanniában egyáltalán sorra került. Csakhogy a kommunisták részvétele soha nem szűkítette a békemozgalom alapjait, ellenkezőleg, mi mindig arra törekedtünk, hogy a mozgalom a lehető legszélesebb alapokon bontakozzon. Ez nem taktikai meggondolás vagy meg­alkuvás,­­ez elvi kérdés. A béke mindannyiunk ügye. Egy nukleáris háború mindannyiunk remé­nyeinek és törekvéseinek vetne véget, függetlenül attól, hogy laburista, kon­zervatív, kommunista, nacionalista vagy szociáldemokrata párt tagjai vagyunk, vagy párton kívüliek. A békemozgalom központi témája 1983-ban a Cruis és a Trident rakéták elleni kampány kell hogy legyen. O­­lyan kampány, amelyben a laburisták­­ra és a szakszervezetekre rendkívül fontos szerep hárul abban, hogy meg­valósuljanak a tavalyi konferenciák ha­tározatai. A Cruis és a Triden rakéták kérdé­sét egyre világosabban és egyre töb­ben értik meg, biztosítva van tehát az alap ahhoz, hogy a kampányt az idén siker koronázza. A siker pedig óriási előrelépést jelenthet a békeharcban és nagy csapást mérhet a militarizmus és a hidegháború washingtoni és white­­halli híveire. A kommunisták 1983-ban minden erejüket ennek a célnak szentelik. Újsá­guk, a Morning Star pedig hagyomá­nyaihoz híven folytatni fogja a béke­akciók minél szélesebb körű népszerű­sítését és támogatását, hiszen e hagyo­mánynak köszönheti A béke lapja meg­tisztelő címet.

Next