Megyei Tükör, 1983. április (16. évfolyam, 3478-3503. szám)

1983-04-01 / 3478. szám

BETKSSJW ®^ § VILÁG PROLETÁRJAT, EGYESÜLJETEKf s^cr, ______ ® ________. < ÉTŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANÁCS LAPJA stíl m 1983. április 1., Péntek XVI. ÉVFOLYAM ARA 50 BÁNI 347S. A magyar és a ném­et nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnö­kének a jelenlétében csütörtökön a fő­városban együttes ülést tartott a ma­gyar nemzetiségű dolgozók és a német nemzetiségű dolgozók tanácsa. A terembe érkező párt- és államve­zetőnket élénk tapssal és ovációval fo­gadták a részvevők, akik az összes magyar és német nemzetiségű dolgo­zók nevében kifejezték nagy tisztele­tüket, mély megbecsülésüket és forró hálájukat Nicolae Ceausescu elvtárs iránt a teljes jogegyenlőségért, amely nemzetiségre való tekintet nélkül ha­zánk minden állampolgára számára biztosítva van, azért, hogy mindenki számára szavatolt a részvétel joga pártunk és államunk bel- és külpoliti­kájának megalkotásában és végrehaj­tásában, a szocializmus és a kommu­nizmus nagyszerű művének megterem­tésében Románia földjén. Ezek a gon­dolatok és érzelmek illusztrálják, hogy az egész román nép nagyfokú megbe­csüléssel viseltetik a párt főtitkárának állandó törekvése iránt, hogy erősöd­jön és tökéletesedjen szocialista demok­ráciánk, hogy az összes dolgozóknak egyre nagyobb lehetőségei legyenek részt venni a haza sokoldalú fejleszté­sére, az egész nemzet jóléte szüntelen növelésére irányuló határozatok kidol­gozásában és megvalósításában. Az ülés elnökségében Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt helyet fog­lalt Iosif Banc, Emil Bobu, Fazekas Lajos, Petru Enache, Gere Mihály, Szász József és Richard Winter elv­társ. Az elnökség tagja volt a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsá­nak több képviselője is. Az ülésen részt vettek az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői,­ tudományos, művészeti és kulturális dolgozók. A munkálatokat megnyitva, Gere Mihály elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Taná­csának elnöke a következőket mondot­ta: Élen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy Romá­nia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának és Német Nemzetiségű Dolgozói Tanácsá­nak együttes ülését megnyitva, hazánk e két nemzetiséghez tartozó összes ál­lampolgára nevében kifejezzem rend­kívüli örömünket és mély hálánkat azért, hogy együttes ülésünkön jelen van a nép legszeretettebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, pártunk és álla­munk kiváló vezetője, a haza javának és jólétének lánglelkű harcosa, a nem­zetközi politikai élet prominens szemé­lyisége. Szintén nagy örömmel üdvözöljük ülésünk munkálatain a párt- és állam­­vezetőségben részt vevő többi elvtár­sat. Az Ön jelenléte együttes ülésünk munkálatain, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, emlékezetes esemény marad az együttélő nemzeti­ségek életében, bizonyítéka annak a következetes törődésnek és figyelem­nek, amellyel a teljes jogegyenlőség­nek, az összes állampolgár egységének és testvériségének, a nemzetiségek kreatív és szellemi személyisége sza­bad fejlődésének a biztosítása iránt vi­seltetik. Kérem, engedje meg­jelentenem, hogy a magasztos hazafiság szellemé­ben, a párt, a haza és az Ön iránt ér­zett mély tisztelet és nagyfokú megbe­csülés megerősítésének lelkes légköré­ben a két tanács plénuma a tegnap megvitatta azokat a feladatokat, ame­lyek rá hárulnak az országos párt­kon­ferencia határozatainak példás teljesí­tésében. A két tanács tagjai az összes ma­gyar és német nemzetiségű dolgozó ne­vében kifejezték teljes és egyöntetű csatlakozásukat pártunk és államunk bölcs bel- és külpolitikájához, ahhoz a politikához, amelynek ön a fő straté­gája és exponense, kifejezték tántorít­hatatlan elhatározásukat, hogy e poli­tika gyakorlatba ültetéséért teljes fele­lősségérzettel fognak dolgozni az egész néppel szoros egységben, egy ember­ként felzárkózva a párt körül, személy szerint ön körül. Kérem, engedje meg, igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy ebben a keretben folytassuk a napirendre felvett problémák vitáját. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Ta­nácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plénumain elő­terjesztett jelentések vitájában felszó­laltak a következő elvtársak: Jakabos Csaba István, a Kézdivásárhelyi (Ko­­vászna megye) Mechanikai Vállalat igazgatója, Hildegard Mantsch, a med­­gyesi (Szeben megye) Vitrometan gyár munkásnője, Molnár Imre, a Szocia­lista Munka Hőse, a tusnádi (Hargita megye) mtsz elnöke. Fazekas Ferenc, a parcsényi Bányavállalat (Hunyad me­gye) brigádvezetője, Ernest Breiten­­stein, a Neuer Weg főszerkesztője. Fa­zekas Lajos, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kor­mány első miniszterének helyettese, Gyöngyi Mária, a nagyváradi Sinteza vegyipari vállalat vegyészmérnöke, Richard Winter, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Műszaki-anyagi Ellátási és Allóalap­­gazdá­lkodás-el­lenőrzési M­i­nisztérium miniszteri rangú államtitkára, Létay Lajos, az Írószövetség titkára, az Utunk című folyóirat főszerkesztője, Gerhard Kennerth, a szebeni filológia-történe­lem fakultás dékánja, Fejes Gyula, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Taná­csának titkára, Gáspár Zsuzsanna, az RKP Maros megyei bizottságának tit­kára, az Országos Nőtanács alelnöke, Berencz József, az aradi Victoria óra­gyár igazgatója, Fúró Gyula, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium miniszteri rangú államtitkára. A szónokok hangsúlyozták az Orszá­gos Pártkonferencián elfogadott doku­mentumok nagy fontosságát, kiemelve, hogy azok orientációt és irányt szab­nak az akcióknak, amelyeknek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtése útján való előhala­­dásunkat biztosító ötéves tervi felada­tok és a XII. kongresszusi programha­tározatok megvalósítása. Az összes felszólaló nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározó hozzájárulását a sokoldalú országfej­lesztés alapvető célkitűzéseinek megha­tározásához, az egész nemzet alkotó e­­rőinek és energiáinak mozgósításához, az új, jobb minőség megteremtéséhez minden tevékenységi területen, az ös­­­szes dolgozó anyagi és szellemi jólété­nek szüntelen növeléséért, pártunk bél­és külpolitikája kidolgozásához és meg­valósításához, mely politika teljes mér­tékben megfelel a román nép létérde­keinek, szabadságra, függetlenségre, békére és haladásra irányuló törekvé­seinek. A munkálatok során hangsúlyozták, hogy országunk magyar és német nem­zetiségű dolgozói egyöntetűen csatla­koznak a párt programjához, a Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott rendkívüli elméleti és gyakorlati ér­tékű tézisekhez és orientációkhoz, ame­lyek irányt szabnak és lelkesítőleg hatnak az ország összes állampolgárá­ra a szocialista hazánk felvirágoztatá­sának szentelt áldozat teljes, odaadó tevékenységében. A felszólalók kiemelték azokat a je­lentős megvalósításokat, amelyeket a román nép ért el, szoros egységben, a szocialista építés évei folyamán, s kü­lönösen abban az időszakban, amióta Nicolae Ceaușescu elvtárs áll a párt és az állam élén, Románia egész törté­netének beteljesülésekben leggazdagabb szakaszában. Kidomborították az ös­­­szes megyék harmonikus fejlesztésére, a termelőerőknek az egész területen való kiegyensúlyozott elosztására irá­nyuló pártpolitika helyességét, azt a tényt, hogy e politika közvetlen ered­ményeként beindult az ország öveze­teinek átfogó homogenizálási folyama­ta a gazdasági potenciál tekintetében. Rámutatva, hogy mindezek a sikerek az összes dolgozók teljes jogegyenlősé­gének gazdasági alapjait jelentették, a vita részvevői egyöntetűen nagyra ér­tékelték azt a ragyogó módot, ahogyan a párt a nemzeti kérdést megoldotta Romániában, biztosítva az összes — román, magyar, német és más nemze­tiségű — állampolgárok maradéktalan részvételét a gazdasági-társadalmi élet, az egész társadalom vezetésében. U­­gyanakkor mély hálájukat fejezték ki pártunk és államunk szeretett és tisz­telt vezetője iránt, aki vitathatatlan érdemeket demokratikus, szerzett a nemzeti kérdés humanista megoldási módjainak kidolgozásában és alkalma­zásában. Az új rendszer építésének éveiben elért kiemelkedő megvalósítások feletti mély hazafias büszkeségüknek adva hangot, a felszólalók határozottan vis­­­szaverték a pártunk és államunk poli­tikája elleni rágalmazásokat, egyes külföldi körök arra irányuló próbál­kozásait, hogy beavatkozzanak bel­­ügyeinkbe, egymás ellen uszítsák a kü­lönböző nemzetiségeket, lesújtsanak a nép, a szocializmus forradalmi vívmá­nyaira. Ilyen összefüggésben megerősítették a magyar és a német nemzetiségű dol­gozók messzemenő ragaszkodását pár­tunk és államunk elvszerű és konstruk­tív külpolitikájához, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs oly ragyogóan és kö­vetkezetesen felkarol, s amely az eny­hülés, a leszerelés, a biztonság ügyét, az összes népek békére, szabadságra, függetlenségre és haladásra irányuló magasztos eszméi megvalósításának ü­­gyét szolgálja. (folytatása a 2—3. oldalon) Könyvhónap — gyárainkban Április elsejével kezdetét veszi az az országos ren­dezvénysorozat, melyet ÜZEMI KÖNYVHÓNAPNAK ne­vezünk. A februári Falusi könyvhónap és a Hazai könyv tíz napja mellett ez a legjelentősebb könyves esemény. E hónap során számtalan találkozóra, könyvismertetőre és könyvkiállításra kerül sor, üzemeinkben, intézménye­inkben alkalom nyílik az írókkal való találkozásokra. A könyv életünk természetes része, pótolhatatlan és sem­mivel nem helyettesíthető eszköz a szakmai-erkölcsi ne­velés szolgálatában. Manapság már rengeteg munkásnak, technikusnak, mérnöknek van irigylésre méltó könyvtá­ra. És szaporodóban az üzemi könyvtárak, klubok állo­mánya. A szépirodalom mellett és azzal párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a politikai és a szakirodalom. Eszményi lenne — követendő cél —, hogy minden szak­munkás, minden szakember olvasson, tájékozódjon, gya­rapítsa szakmai és általános műveltségi ismeretkörét. Az üzemi könyvhónap kiváló alkalomnak ígérkezik a könyv, az olvasás érdekében kifejtendő népszerűsítésnek. Megyénkben ma ünnepi jellegű író-olvasó találkozó­val nyílik a rendezvénysorozat. A szakszervezet, a könyv­terjesztő és a megyei könyvtár rendezésében három de­kád keretében kerül majd sor a könyves eseményekre. Elsejétől tizedikéig a politikai könyv dekádjára kerül sor, ezt köthetik a műszaki-tudományos, majd a szépirodalmi könyvekkel kapcsolatos rendezvények. A megyében élő írók mellett számos bukaresti, kolozsvári, marosvásár­helyi meghívott — írók és kiadói szerkesztők — ad ran­got és vonzást e rendezvényeknek. Sok sikert hozzá, s írónak, olvasónak egyaránt elégtételt!VARGYASI Miklós Törvényerejű rendeletek szellemében Mindannyian nagy érdeklődéssel ol­vastuk, tanulmányoztuk azokat a tör­vényerejű rendeleteket, amelyeket az Államtanács pár nappal ezelőtt foga­dott el a mezőgazdaság fejlesztésére, az állattenyésztés ösztönzésére és a mező­­gazdasági, élelmiszertermékekkel való üzérkedés bármilyen tendenciájának ki­küszöbölésére. Ezek rendkívül fontos intézkedések, amelyeknek célja hozzá­járulni a mezőgazdasági termelés fo­kozásához, a mezőgazdaságban dolgo­zók munkájának serkentéséhez, általá­ban a mezőgazdasági tevékenység te­kintélyének növeléséhez. „Az elfogadott intézkedések különleges gazdasági, po­litikai és társadalmi jelentőségűek. Ért­sük meg a dolgokat, és alakítsunk ki közvéleményt, hogy megteremtsük a rendet, a fegyelmet, a törvények, a tár­sadalmi együttélési szabályok tisztele­tét" — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs. Hadd hangsúlyozzuk, hogy ezeknek a törvényerejű rendeleteknek hozzá kell járulniuk társadalmunk, a parasztság és munkásosztály közötti kapcsolatok erősítéséhez, az összes dolgozók, egész népünk egységének és együttműködé­sének szilárdításához. a Kétségkívül, az állattartás fokozása, mezőgazdasági élelmiszertermékek forgalmazásában szükséges rend és fe­gyelem megszilárdítása olyan követel­mények, amelyek rendkívüli módon be­folyásolják a szocialista társadalom előrehaladását, a jólét gyarapítását, az életszínvonal magasabb szintre emelé­sét. Rendre vehetjük a most elfogadott törvényerejű rendeleteket, mindenikből kiviláglik az a gondosság és nagyfokú felelősség, ahogyan pártunk és álla­munk, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs foglalkozik, törődik az életszín­vonal emelésében oly fontos helyet be­töltő mezőgazdasági termelés kérdései­vel. Az első rendelet a Duna-delta komplex rendezéséhez és kiaknázásá­hoz fűződik, s magában foglalja e nagy terület hasznosításához szükséges in­tézkedéseket mind a növénytermesztés, az állattenyésztés és haltenyésztés szempontjából, mind pedig erdőgazdál­kodási szempontból. Az­ elfogadott in­tézkedések úgyszintén olyan értelem­ben is rendkívül fontosak, hogy álta­luk javítani kívánják a mezőgazdasági szabályzatokat, növelni a közgyűlések, a vezető tanácsok felelősségét, tökéle­tesíteni a mezőgazdaság fejlesztésének alapját képező szocialista tulajdon szo­cialista rendszerét. A többi három tör­vényerejű rendelet szorosan kapcsoló­dik egymáshoz. Az egyik az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek általi állattartás jutalmazási és ösztön­zési rendszerét hivatott javítani, bele­értve, nyilván, az állatgondozókat is. A másik két rendelet célja megterem­teni a rendet és fegyelmet a mezőgaz­dasági termékek, közöttük az állati ere­detű termékek forgalmazásában. Természetesen, a törvényerejű rende­letekben előírt intézkedések megértése, megismerése minden termelő, mind­annyiunk kötelessége és érdeke. His­­­szük, hogy életbe léptetésükkel nagyot halad előre a mezőgazdasági termelés, lehetővé válik, hogy minden termelő az elvégzett munkája után nagyobb megbecsülésben részesüljön. A vetés helyzete 1983. március 31-én A vetés üteme napról napra nő,így a tegnapi nap a szocialista szektorban 1772 hektáron került a földbe a mag, melyből 538 hektár árpa, 462 hektár cukorrépa és 453 hektár burgonya. Ez az ütem a gépek és órák maradéktalan kihasználásával tovább fokozható, biz­tosítva ezzel a feltételeket, hogy min­den növény idejében a földbe kerül­jön, ami a bőséges termés egyik alap­­feltétele. A sietség azonban nem szabad a minőség rovására menjen, mely min­denütt kifogástalan kell legyen. Agráripari tanács Összvetés melyből —­ O­ej­i­w­r* 3 -o 3 O ° 6 %%%% Barót 33 49 43 470 Bodok 29 72 33 44 20 Ko­vászna 36 77 28 29 27 Sepsiszentgyörgy 31 89 33 379 Kézdi­vásár­hely 42 91 32 85 30 Szentlélek 32 84— 447 MTSZ-átlag 35 75 32 52 22 ÁMV-átlag 391­ L— —34 Megyei átlag 36 77 32 52 24

Next