Megyei Tükör, 1983. április (16. évfolyam, 3478-3503. szám)
1983-04-08 / 3484. szám
VIlÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 A2 RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 3484. szám 1983. áprilIs 8., PÉNTEK ÁRA 50 BANI Az ésszerű anyag- és energiagazdálkodás mindnyájunk jólétének alapja A párt Országos Konferenciája, majd azt követően az RKP KB márciusi plenárisa világosan meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a nemzetgazdaság előtt állanak az anyag- és energiagazdálkodás terén. Az ésszerű gazdálkodás, a nagyfokú takarékosság jellemezte eddig is szocialista gazdaságunkat, de ha most életbevágóan fontossá vált, azt a minden ország által érzett, évek óta tartó világjellegű anyag- és energiaválság tette azzá. Azt, hogy az egyes országok miként győzik azt le, miként lábalnak ki e válság okozta nehézségekből, mindenekelőtt az egyes népek hozzáértése, újító kezdeményezése, öntudatos hozzáállása dönti el; végső sorban az, miként tudunk meglévő forrásainkkal gazdálkodni. Nicolae Ceaușescu elvtárs megfogalmazásában ebben az esztendőben az ezer lej értékű áru előállítására fordított költségeket legkevesebb 30 lejjel kell csökkenteni. Ez határozott lépéseket követel meg a nemzetgazdaság minden egyes gazdasági, pénzügyi egységétől, a pártszervezetektől; olyan lépések megtételét feltételezi, amelyek szigorúan elősegítik e célkitűzések megvalósulását. Mindent meg kell tenni — hangsúlyozta Nicolae Ceaușescu elvtárs — azért, hogy jelentősen növekedjék a gazdasági hatékonyság, mert csak ennek alapján fejlődhet tovább a román gazdaság, csak ennek alapján valósulhat meg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmi rend. A márciusi párt plenáris, elemezve a tavalyi gazdasági eredményeket, megállapította: annak ellenére, hogy ebben az időszakban határozott intézkedések történtek az anyag- és energiafogyasztás csökkentésére, az újrafelhasználható anyagok fokozottabb kiaknázására, az elért eredmények jóval a lehetőségek alatt maradtak, nem tükrözik a szocialista iparunk műszaki ellátottságának, valamint az iparban dolgozók szakmai felkészültségének magas szintje által adott lehetőségeket. Íme néhány adat: Ha a fémipart vesszük, úgy megállapítható, hogy tavaly, 1981-hez viszonyítva, 1,8%-kal alacsonyabb hányadost értek el az acéltermékek gyártásánál, mint a tervelőirányzat. Ami azt jelenti, hogy a termelt hengerelt acélárukra nagyobb mennyiségű nyersanyagot fordítottak, több fém, ócskavas, koksz és villamos energia használódott el a tervezett szükségesnél. És hogy milyen nagy jelentősége van a fém gazdaságos ,,kihozásának“, arról a következőkből is meggyőződhetünk: e hányados 1 %-os növekedése ebben az évben 103 000 tonna egyezményes fűtőanyag és 33 000 mWh villamos energia megtakarítását eredményezi, ami 18 millió dollárba kerülne, ha importálni kellene. Ám a takarékos gazdálkodás távolról sem csak a fémiparban dolgozók kötelessége, hanem mindenkié, bármely ágazatában dolgozzék is a nemzetgazdaságnak. E vonatkozásban az említett plenárison, pártunk főtitkára ismételten hangsúlyozta, mennyire fontos haladéktalanul gyakorlatba ültetni azokat az intézkedéseket, amelyek arra hivatottak, hogy egyes szektorokban 35—40 %kal csökkentsék az anyagfogyasztást. E vonatkozásban — mutatott rá Nicolae Ceaușescu elvtárs — viszonylag rövid (folytatása a 2—3. oldalon) JEGYZET Két éve is lehet, hogy Kádár Gyulának, a kovásznai Textil Kisipari Szövetkezet elnökének irodájában rendkívüli "munkaülésnek“ lehettem szem- és fültanúja. Azért volt rendkívüli, mert kétszemélyes volt: a kovásznai elnökön kívül Mike Lehel, a Kovászna megyei szövetség elnöke vett rajta részt, s jómagam, mint néma szemlélő. No, meg csodálkozó, úgy is mondhatnám, őket, a tárgyaló partnereket csodáló. Igen, csodáltam őket azért a magabiztosságért, ahogyan jegyezgettek, számokat írtak egymás alá, összeadtak, kivontak, s végezetül kihozták, a megye kisipari termelőszövetkezetei roppant erővel rendelkeznek, olyan nagy erővel, hogy az eléjük tűzött teendőket jócskán túlszárnyalhatják... Én azt nem állítom, onnan indultak, az akkori beszélgetés nyomán diadalútjukra a megyénkben kisipari szövetkezetek. Azt sem tudnám megmondani, a megyei elnök vajon hány ilyen beszélgetésen vett részt a kovásznál elnökkel, meg Lambrino Constantinnal, a bodzafordulós elnökkel vagy éppenséggel Balázs Mihállyal, aki a Fa-Fém Szövetkezetnek vezetője. Lehet, számtalan ilyen négyszemközti tárgyalás zajlott le, az is lehet, a megyei elnök nem szokta minden percben előkapni ceruzáját meg jegyzettömbjét. Számunkra egyébként tökéletesen mindegy. Azok számára tehát, akik kívülről, rokonszenvvel figyelik kisipari szövetkezeteink felfutását. Mert ez a felfutás roppant látványos, a nem hozzáértő is képes lenne adathalmazokba temetkezni, hogy meglelje titkát e nagy lendületű fejlődésnek. Igen, az ő esetükben nem kell sajnálnunk a jelzőket, a túlzókat sem, de attól sem kell tartanunk, hogy jelzőimádatuk elfedi majd előlük a tennivalókat. Ha így lenne, már rég bele kellett volna bukniuk a dicsérethalmazba, hisz az utóbbi években általában csakis és csakis jó dolgot mondtunk és írtunk le a megyei szövetségről és legtöbb szövetkezetéről. Hogyne lenne nagyszerű dolog, hogy a Kisipari Szövetkezetek Kovászna Megyei Szövetsége immár harmadszor nyerte el a legjobbaknak kijáró kitüntetést? hogyne lenne csodálatra méltó a kovásznás textilesek, a sepsiszentgyörgyi fafémesek meg a bodzafordulói népművészetisek idei első helyezése, ami tulajdonképpen egyszeri, kétszeri vagy éppenséggel többszöri megismétlése az előző években kivívott hasonló sikereknek? A szerdai ünnepi gyűlés tiszteletére megnyitott kiállításon nem csupán tárgyakban gyönyörködhettünk. De gyönyörködhettünk sokat eláruló, sok mindenről felvilágosító számoszlopokban is. A felfutás látványossága itt igazán kitapintható volt, s aki a számok nyelvén ért, az mindenképp megtudja: nem egyszerűen a nyers munkaerő nagyszerű fel- és kihasználásáról van itt szó, hanem az észnek, a tudásnak, a hozzáértésnek a rendkívüli érzékkel történő hasznosításáról is. Mert lehetnek adottak az anyagi feltételek, ha nem társul kellő intelligencia, ízlés hozzájuk. A kisipari szövetkezetek tagsága, nemhiába mondogatják, valóban nagyszerű emberekből verbuválódott, és azokkal gyarapodik. Mi viszont e szövetkezetek által is megvalósíthatónak tarthatjuk életünk, mindennapjaink szebbé tételére megfogant elképzeléseinket. S amilyen mértékben sikerül nekik egyre fokozódó elvárásainkhoz, gyarapodó vágyainkhoz, csiszolódó ízlésünkhöz igazodniuk, annál inkább válnak ok a mi szövetkezeteinkké... PÉTER Sándor A mi szövetkezeteink 4 bányászok köszöntője A munkásszolidaritás közelgő ünnepét, május 1-ét, a Köpecs Bányavállalat szorgalmas dolgozói az ünnep jelentőségéhez méltó munkasikerekkel igyekszenek köszönteni. Amint arról értesültünk, a jelenlegi időpontig elért termelési eredmények és a különböző termelőtevékenységek nap mint nap fokozódó üteme alapján*arra lehet következtetni, hogy április végéig több mint 0000 tonna lignitet termelnek ki terven felül, s a brikettgyártásban is — ahol a legutóbbi időkig csak lemaradásokat könyvelhettek el a gépi berendezések gyakori hibásodása miatt —, most, a becslések szerint 300 tonnával teljesítik túl a tervet. A szénkitermelési terv túlteljesítéséhez, mint mondották, a vállalat sepsiszentgyörgyi bányarészlegének dolgozói járultak és járulnak hozzá a leghatékonyabban, De Mivel napjainkban, amikor világszerérezteti hatását a nyersanyag-, üzemanyag- és energiakrízis, gazdálkodni egyre inkább takarékoskodva kell az összes területeken, a bányászok megtettek és megtesznek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy csökkentsék a termelési költségeket, minél kisebb anyagi ráfordítással állítsák elő a termékeket. A statisztikai kimutatás szerint, az év első két hónapjában már megtakarítottak 230 megawattóra villamos energiát és 463 tonna egyezményes fűtőanyagot. Az anyagfogyasztások lajstromán pedig 20 köbméter bányafát, 156 kilogramm robbanóanyagot, 57 méter szellőztetőcsatornát, 105 méter villamossági kábelt, 461 kilogramm vontatókötelet, 1784 kilogramm gumiszőnyeget és 7,5 tonna TH típusú fémácsolatot írtak a „megtakarítások“ rovatba, ami a könyvelési gyakorlatban, nyilván, a bevételeknél jelentkezik. A vállalat dolgozóinak további, hasonló sikereket kívánunk. A vetés helyzete 1983. április 7-én Tegnap estig a megyében 55 százalékát ültették el a burgonyának. Nyújtód az egész tervezett 340 hektáron elvégezte e munkát. A nagy burgonyatermesztő egységekben a helyzet a következő: Sürgetni kell az ültetést minden termelőszövetkezetben, de főleg Bükszád, Réty, Élőpatak, Hídvég, Lisznyó esetében, ahol mindamellett, hogy kis területen termesztenek burgonyát, még 10 %-át sem ültették el a tervezett területnek. Tervezett Elültetve terület ha ha Csernáton 850 370 Torja 670 400 Szentlélek 500 270 Martonfalva 450 340 Barátos 350 275 Nyújtód 340 340 Kézdivásárhely 320 270 ÁMV 1050 710 Egység (KOVÁCS László felvétele) BSarátos kitűnő vetési ütemmel — az élenjárók közeli Agronómus számára a legnagyobb elégtétel, amikor eszményi körülmények kedveznek a sürgős idénymunkálatoknak. Az agronómus-elnöknek pedig kétszeres öröm, amikor a helyes szakirányítás, a körültekintő, leleményes szervezés, az eredményes gazdálkodási előírások tiszteletben tartása jó munkaütemmel párosul. A barátosi termelőszövetkezet az elmúlt évek idénymunkálatai során már számos esetben adta tanújelét a gondos, jól szervezett és jó ütemű igyekezet eredményességének, s ügybuzgó szorgalmuknak termésbetakarításkor többnyire meg is volt a foganatja, e határ földje rendszerint beváltotta a tavaszi ígéreteket. Nos, lássuk, mit ígér e téesz területein az idei határkép? Áprilisban persze legfeljebb csak a búzatáblák pillanatnyi képéből nyert összbenyomások alapján vonhatók le következtetések. De ezekből messzemenő becslésekre egyelőre a gazdálkodó nem vállalkozhat. Bagoly Tibor mérnök, e gazdaság elnöke is szűkszavúan csupán annyit jegyzett meg, hogy az április eleji csapadék kitűnő volt az őszi vetéseknek. És bizonyára jól fogott a most földbe került tavaszi magnak, árpának, cukorrépának, lennek, burgonyának, felbecsülhetetlen előnyt jelent a termőréteg víztartalma csíraképződéskor. De ha már „földbe került“ magokról szólunk, soroljuk hát kronologikus rendben valamennyit, a kukorica kivételével, természetesen. S a legelején álljon egy számadat, ami egymagában sok mindenre fényt vet e határban: az 1263 hektáros tavaszi vetési előirányzatból tegnap estig 888 hektárnyi a megvalósítás. Ez pedig kultúrákra bontva egyenértékű 80 hektár borsó, 200 hektár árpa, 130 hektár cukorrépa, 185 hektár rostlen vetésével és 275 hektár burgonya ültetésével. Az idei vetési ütem kitűnő, s ami ránk nézve megnyugtató, sikerült mezőgépészeinknek a megszabott 15 literes fajlagos üzemanyagfogyasztási normába beilleszkedniük, 14,6 fnért vett igénybe hektáronként a tavaszi munkálat. Mind a talajművelés, mind a vetés üteme, minősége szempontjából jóval kedvezőbb az idei helyzetkép az elmúlt évekhez viszonyítva — nyilatkozta Bagoly Tibor. Egyértelműen kedvező benyomások természetesen csak a határban nyerhetők, de járhatsz Teleken Hatházi Gyula vagy Fazakas Zsigmond farmján, Barátos parcelláin, Beder Jenő farmjának dűlőin avagy Páké határában, Debreczi Attila mérnök farmján, mindenütt a lázas igyekezet, a szorgos lendület jellemzi a mezőgépészek sokirányú tevékenységét. Teleken az egyes számú farmon két hatsoros burgonyaültető juttatja az egyre fogyatkozó parcellákon földbe a gumót. A Soványponk nevű dűlőn Hajdú Mihály és Dénes Árpád pásztázza gépével a határt pákéi Dombdűlőn Szabó Sándorra bízták az ültetést, bizonyára elégedett teljesítményével szemben Debreczi Attila, idén az ötös farm is felzárkózik a telekiek őszi termésátlagához. Teleken Kerestély Csaba főmérnök napi terepszemléjén Soós József és Szabó Mózes mezőgépészek munkáját ellenőrizte tegnap délelőtt, Zsiga bácsi kettes számú farmjával szemben. Telek kitűnő földjein mindig nagyobbak a követelmények. E határ burgonyatermése úgymond, hordozója a barátosi átlaghozamnak. A barátosi dűlőn, a Malomút jobbján eközben Beder Jenő Szakács Mihály burgonyasorait ellenőrzi, itt is kielégítő ütemben halad az ültetés. De ugyanilyen elégedett ütemről számolhat be Hatházi Gyula az Aszalosdombon Dálnoki Mózes teljesítménye kapcsán. Mózes vetőgépe e napon az utolsó hektárokon juttatja földbe a rostlent, s holnap (tehát ma) Barátos végez a kétszáz hektáros rostlenvetési előirányzatával. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy még néhány napot vesz igénybe a burgonyaültetés (alig ötvenhatvan hektárnyi a beültetetlen terület), s marad a kukorica. Erre csupán néhány nap múltán, majd ha a pillanatnyi 6—7 fokról tíz fokra emelkedik a talajhőmérséklet... ARADI Jindre