Megyei Tükör, 1983. július (16. évfolyam, 3556-3581. szám)

1983-07-01 / 3556. szám

A Román Kommunista Párt Központi­­­izottság­ának plenáris ülése (folytatás az első oldalról) séget, a hatékonyságot és a rentabili­tást, fokozzuk az összes egységek hoz­zájárulását a nemzeti jövedelem gya­rapításához, lévén, hogy ez az egyedüli forrása a társadalom általános fejlő­désének és az egész nép életszínvonala emelésének. A plénum e napirenddel kapcsolato­san határozatot fogadott el, amelyet közzétesznek. 3. A plénum elemezte és jóváhagyta azt az országos programot, amely elő­irányozza a biztos és stabil termelés szavatolását a föld termőképességének növelése, a mezőgazdasági területek­nek, az ország egész területének egy­séges módon történő jobb megszerve­zése és kihasználása, az öntözési munkálatoknak a szántóföldek mintegy 55—60 százalékán való elvégzése, a lecsapolási munkák végrehajtása és a talajerózió elleni küzdelem útján. A plénum hangsúlyozta, hogy a kor­szerű, belterjes, nagy termelékenységű mezőgazdaság megteremtésének köve­telményeiből kiindulva a hazai talaj- és éghajlati viszonyok közepette és szem előtt tartva a mezőgazdasági ter­melés terén szerzett sok évi tapaszta­latokat, parancsolóan szükséges, hogy nagyszabású akciókat hajtsanak végre a föld konzerválásáért és javításáért, a földalap megszervezéséért és teljes kihasználásáért. Ilyen értelemben a program előirányozza, hogy 1985-ig az öntözésre berendezett területek elérik a 4 millió hektárt, 1988 végéig pedig az 5,5 millió hektárt. Ezzel egyidejűleg fontos lecsapolási munkákat, talajeró­zió-elleni és talajjavítási munkákat hajtanak végre. A programban előirányzott intézke­dések, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen hozzájárulásával dolgoztak ki, az or­szágban valaha végrehajtott legfonto­sabb munka, amely biztosítja a föld termőképességének növelését, a na­gyobb mezőgazdasági termelés eléré­sét a párt XII. kongresszusán és Or­szágos Konferenciáján hozott határo­zatokkal összhangban, s számottevően kihat majd az ország területének meg­szervezésére, a nemzet anyagi és szel­lemi életszínvonalára. A program megvalósítása érdekében a plénum politikai-szervezési és mű­szaki-gazdasági intézkedési komplexu­mot jelölt ki, úgy vélve, hogy a kitű­zött célok megvalósítása rendkívül fontos politikai és szervezési akciót je­lent, amelyben részt venni hivatott a parasztság, a munkásosztály, a tudó­sok, az ifjúság, fegyveres erőink kato­nái, az egész nép. A plénum elhatározta, hogy Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke vezetése alatt országos parancsnokságot hoznak lét­re, amely koordinálni fogja az erőknek és az eszközöknek a mezőgazdaság szempontjából e nagy fontosságú program megvalósítására, a nemzet­­gazdaság haladására való mozgósítását. Ugyanakkor elhatározta, hogy pa­rancsnokságokat létesítenek minden megyében, városban, községben és me­zőgazdasági egységben, amelyek helyi szinten szervezik meg a program elő­irányzatainak teljesítését és felelnek érte.­­Mint hangsúlyozta, egy ilyen nagy­szabású és komplex program megvaló­sítása annak nyomán vált lehetővé, hogy Romániában az utóbbi évtizedben erőteljesen fejlődött az ipar, általáno­san növekedett az ország gazdasági e­­reje, s meggyőződését fejezte ki, hogy egész népünk az SZD­F keretében szo­ros egységben, a párt vezetése alatt minden alkotó energiáját a kijelölt munkák példás elvégzésére fogja moz­gósítani, hogy növelje a föld termő­képességét és az biztosítsa bármilyen körülmények között a biztos és stabil termelés elérését — az országos érdekű gazdasági célkitűzések, a hazai új ag­rárforradalom alapvető összetevőjének a megvalósítását. A plénum elhatározta, hogy a prog­ramot megvitatás és jóváhagyás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik. 4. Az egyes európai szocialista orszá­gok párt- és államvezetőinek moszkvai találkozójáról szóló­­ tájékoztatót meg­vitatva a plénum maradéktalanul he­lyeselte és különösen nagyra értékelte a találkozó keretében Nicolae Ceaușescu elvtárs által kifejtett elvszerű tevé­kenységet,­­ amely mindenben megfelel a párt XII. kongresszusán és Országos Konferenciáján kijelölt orientációknak és határozatoknak, s a legnagyobb mértékben a román nép alapvető ér­dekeit, a béke, az enyhülés, a nemzet­közi együttműködés és egyetértés ügyét szolgálja. A Központi Bizottság mély megelé­gedéssel hangsúlyozta, hogy Nicolae Ceaușescu elvtárs belpolitikai és nem­­zetk­özi téren kifejtett egész tevékeny­sége nagyszerű példája a szocialista nemzetünk békére és haladásra irányu­ló törekvései odaadással és forradalmi szenvedéllyel történő szolgálatának, a kortárs világ sorsa iránti nagyfokú felelősségnek. A plénum kidomborította azt a­ ra­gyogó módot, ahogyan Nicolae Ceaui­escu elvtárs ez alkalommal is ki­fejezésre juttatta országunknak az em­beriséget foglalkoztató nagy horderejű, komplex kérdésekkel kapcsolatos konst­ruktív álláspontját. A Központi Bizott­ság mindenben egyetértett a pártfő­titkár arra vonatkozó fontos értékelé­seivel, hogy rosszabbodtak a nemzet­közi kapcsolatok, a feszültség újabb eszkalációja észlelhető, ami elsősorban abban tükröződik, hogy páratlan mér­tékben fokozódik a fegyverkezési haj­sza, terveket dolgoznak ki egyre na­gyobb romboló erejű nukleáris fegyve­rek gyártására és a kozmikus térség katonai célú kihasználására, fokozód­nak az előkészületek a középhatósuga­rú amerikai nukleáris rakéták egyes európai NATO-tagországokba való te­lepítésére, egyes államokban militari­­zálják a gazdasági, politikai és társa­dalmi életet. Egyszersmind rámutatott, hogy a vi­lág különböző részein fennálló egyes katonai konfliktusok állandósulása, a pressziók és a más államok belügyeibe való beavatkozás politikájának fokozó­dása szintén nagy veszélyt jelent a né­pek békéjére, szabadságára és függet­lenségére. Rámutatott továbbá, hogy a világ gazdasági helyzete továbbra is igen súlyos, a fejlődő országok álla­pota szüntelenül rosszabbodik. Mind­ezek különösen kiélezték a különböző államok és államcsoportok, a szocia­lizmus és az imperializmus, a gazdag országok és a szegény országok közötti ellentmondásokat. A plénum kiemelte továbbá, hogy a néptömegek, a legkülönbözőbb társa­dalmi körök és kategóriák, a tudósok, a politikai és parlamenti erők széles körei, a világ népei fokozták, harcukat, s határozottan követelik a fegyverke­zési hajsza megállítását, a leszerelésre, s elsősorban a nukleáris leszerelésre való áttérést és azt, hogy a béke, sza­badság és függetlenség feltételei köze­pette biztosítsák a népek élethez való alapvető jogát. A plénum aláhúzta, hogy amint Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt fő­titkára hangsúlyozta, a béke sorsa, maga az emberiség sorsa szempontjá­ból döntő pillanathoz értünk, amely megköveteli az összes erők egyesítését a fegyverkezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megál­lítása, bolygónk tartós békéjének biz­­­­­tosítása érdekében. A plénum úgy véli, hogy a béke biz­­tosítása napjaink alapvető kérdését je­lenti, s mindent meg kell tenni a né­pek, az egész emberiség é letfontos­­ságú óhajának megvalósításáért. A szocialista Románia álláspontját megerősítve, a plénum kiemelte, hogy országunk következetesen síkraszállt és síkraszáll az új nukleáris rakéták te­lepítésének megállításáért, a meglevők csökkentéséért és visszavonásáért és azért, hogy megállapodást hozzanak létre a középhatósugarú nukleáris fegyverek teljes kiküszöböléséről, első lépésként a kontinens mindenféle nuk­leáris fegyverektől mentessé tétele út­ján. Ugyanakkor hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy a madridi összejövetel ez év nyarán sikerrel ér­jen véget, s az európai leszerelési és bizalomerősítési konferencia rövid időn belüli összehívásához vezessen. Mint kidomborította, fokozni kell az erőfe­szítéseket, hogy a nukleáris fegyverek­től mentes Európa megteremtésének útján első lépésként atommentes öve­zeteket hozzanak létre a Balkánon, Észak-Európában és a kontinens más térségeiben. A plénum úgy értékelte, hogy a moszkvai találkozón részt vett országok közös nyilatkozata reális javaslati a­­lapként szolgál ahhoz, hogy megállít­sák a jelenlegi veszélyes folyamatot Európában, tényleges tárgyalásokat kezdjenek a N­ATO-tagállamokkal a nukleáris háború megelőzése, a lesze­relés, s különösen a nukleáris leszere­lés, a béke és a biztonság megmentése érdekében, s hangot ad a találkozón részt vett országok ama óhajának, hogy a teljes egyenlőség és a kölcsönös tisz­telet alapján együttműködjenek saját haladásuk és jólétük érdekében, az európai és az egyetemes egyetértés, biztonság és együttműködés ügye ér­dekében. Egyöntetűen jóváhagyva a román delegációnak, Nicolae Ceaușescu elv­társnak a moszkvai találkozón kifejtett tevékenységét, a plénum nyomatéko­san megerősítette a Román Kommu­nista Párt, a kormány és az egész ro­mán nép elhatározását, miszerint erő­síti szolidaritását a szocialista orszá­gokkal, az összes államokkal, a világ haladó erőivel a háború, a nukleáris katasztrófa megelőzéséért, a fegyverke­zési hajsza megállításáért és a lesze­relés megvalósításáért, az emberek, a ne­mzetek békéhez, szabad és méltó léthez való alapvető jogának biztosítá­sáért folytatott harcban. A plénum munkálatainak végén be­szédet mondott Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt fő­titkára. Pártunk főtitkárának beszédét a je­lenlevők megkülönböztetett érdeklődés­sel és helyesléssel hallgatták végig, több ízben élénk és hosszas tapssal húzták alá. Sepsiszentgyörgyi képeslap (KOVÁCS László felvételei) MEGYEI TÜKÖR Takarmánygondok Bökösön Hétről hétre nyomon követtük vidé­künk állattenyésztő farmjainak terme­lési kimutatásai között a tejhozamot tükröző statisztikát, s örömmel nyug­táztuk, hogy a legeltetési idény kezde­te óta ugrásszerűen emelkedik a tehe­­nenkénti fejési átlag. Részletesen be­számoltunk valamennyi gazdaság ered­ményéről, s a számadatok összevetése­kor kitűnt, hogy két-három termelő­szövetkezetben az állomány egyáltalán nem hasznosítja a nyári legeltetés nyújtotta előnyöket, a napi tejátlagok továbbra is a téli szűkös takarmányo­zás idején felmutatott hozamokhoz ha­sonló mennyiséget tükröznek. E gaz­daságok egyike a kökösi termelőszö­vetkezet állattenyésztési farmja, ahol eddig öt liter körüli tehenenkénti át­lagról adtak számot a napi jelentések, most azonban napról napra csappanó­­ban a kifejt mennyiség. A legeltetés kezdetén elért 5,2 literről ma 3,9 li­terre csökkent a kökösi tejátlag. Nos, erre kerestünk tegnap feleletet e gaz­daság háza táján. Már kora tavasszal ismertük e termelőszövetkezet legelte­tési gondjait, hiszen főmérnökük az Illyefalván megtartott tanácsi tapasz­talatcserén idejekorán feltárta a gaz­daság mostoha helyzetét. Akkor ígére­tet kapott, hogy megfelelő feltételeket biztosítanak tanácsi szinten e gazda­ság állományának nyári legeltetésére. A gyakorlati megoldás abból állt, hogy Kökös tehénállományának az előpata­­ki Keresztény tető 53 hektárján, vala­mint a Mezőképe, továbbá a Fazakas nevű területen biztosítanak legelőt. A 340 tehén számára összesen hetven hektárnyi területet! Ott, ahol évekkel ezelőtt tartották e gazdaság üszőcsor­dáit. Köztudottan Kékc­s határában e­­gyetlen hektárnyi legelő sincs, hajda­nában e gazdaság farmja nyáridőben istállóprogramot írt elő állományának. Csakhogy akkortájt (1972—1973-as sta­tisztikából tájékozódtunk) a 600 dara­bot­­ számláló szarvasmarha-állomány számára csupán pillangósokból 220 hektár heréje,lucernája volt e gazda­ságnak, s ai 1 £ Új tejhozam lehenen- 1^< nt 2500—26­0 liter körül ingadozott. Most 1­­ ° 7-es a létszám, tervük 1100 (m­­eg 115 el­é-j­e számítanak őszig), és mindössze 25 hektárnyi a herével be­­vetett tel­ületjk, ezenkívül van még 30 hektár takarmányrépájuk, meg 80 hektár silókakon­cájuk, tehát összesen 130 hektár kiüli takarmányterületük. Eddig 120 tonna szénát tároltak, ebből 40 tonna heiiszéna, a többi szénafű. Forró János főmérnök becslése szerint 55(­ !­1 szír mitofipík összesen, s 700 11Mf1 tonna nem az előírásos mennyiség), s tetézi pillanatnyi gond­jaikat, hogy h­lnap előpataki legelőik­ről le kell hozzák a tehénállományt, mert ott, azon a kis területen már nincs megfelelő, és elegendő zöldtömeg. Ennek tulajdonítható, hogy 1720-ról 1300 literre csappant a napi mennyiség, tehát több mint négyszáz literrel fej­nek kevesebbel. Egyéb megoldás hiá­nyában szükségmegoldáshoz folyamod­tak, leterelik a tehéncsordát kaszálóik­ra, ahol mostantól az első termés be­gyűjtése nyomán a sarjú fedezi majd a szükségletet Már most kézenfekvő, hogy év végére 1200—1300 liter körüli lesz a takam­ányozott tehenenkénti tejmennyiség. Hát egyelőre ennyit a­­mezőgazdasági tanácsnak tájékoztatóul, vagy figyelmez­­tetőül, így nyert megol­dást»^^ allom^fokoak nyári k­­­el­tetése, ^ hely gy a­rlatilag a holnapi nappal véget ér. Holnaptól télire szánt takarmányából fogyaszt az állomány... Tereputunk más irányú tematikájá­ból vett feljegyzésekből írjunk le csu­pán annyit, hogy negyven hektárnyi őszi árpájuk aratására a szikkadás utá­ni első napokban­ kerül sor (mintegy 3000 kilóra becsülhető hektáronkénti hozamú és s 201 m­^tár búzájuk köze­pes, Zav^iríló körffl^állagot ígér. Hat kombájnosuk teljes készenlétben várja az aratást. ARADI Endre TÖRVÉNYEINK MINKET SZOLGÁLNAK A munkafegyelemről egy A munka a haladás egyik alapvető tényezője, a társadalmi életben, az egyének életében igen fontos szerepet tölt be. Népünk nagyszerű megvalósí­tásai mindennél jobban beszélnek a felszabadult ember erejéről, képességé­ről, az új erkölcsi normák meghonoso­dásáról. A szocialista termelési viszonyok le­hetőséget teremtettek a tudományos munkaszervezésre, a munkafegyelem bevezetésére az összes tevékenységi te­rüb­en. A fegyelem, a pontosság, a ter­melési feladatok következetes teljesíté­se, a munkavédelmi szabályok szigorú betartása biztosíthatja társadalmunk előrehaladását, az ember, a munkás testi és szellemi épségének megóvását. Az érvényben levő szabályozások ér­telmében a szocialista egységekben dol­gozók kötelesek munkahelyükön betar­tani a rendtartási és fegyelmi elvárá­sokat, az egység szervezési és működési szabályzatát, a termelőtevékenység kö­vetelményeit. Sajnos, minden népszerűsítő, felvi­lágosító tevékenység ellenére, munka­fegyelmi intézkedések mellett, felüle­tességet, hanyagságot észlelhetünk egy­­egy munkahelyen. A munkavédelmi szabályok be nem tartása,­­ nagyvonalú kezelése igen gyakran súlyos kimenete­lű balesetekhez vezet. Szomorú példával kell megvilágíta­nunk eddigi állításunkat. 1983 márciu­sában a Köpeci Bányavállalathoz tar­tozó rákosi bányában nem kevesebb, mint nyolc bányász feledte csupán egy pillanatra a legelemibb munkavédelmi szabályokat és oly súlyos kimenetelű munkabaleset követte e lazítást, mely­ bányabaleset ürügyén­ ­ek következtében öt bányász került a kórházba. Ezen a tragikus végzetű napon az említett bányászok első váltásban dol­goztak. Déli egy órakor a felszínről két kikötetlen csillét engedtek le a tár­nába, a mélybe, ahol a munkások dol­goztak.­ A bányászok látva, hogy eltelt az idő, a lejtő alján összetömörültek és felkapaszkodtak a csillékbe. Persze, mindannyian tudták, hogy szigorúan tilos az ilyen nevű szállítás, ezt munka­­védelmi normák, szállítási előírások, szabályozások tiltják. L. F. bányász parancsára a szerel­vény elindult, vagy hetven méter emel­kedés után a vontatókötélről a csillék kiakadtak és elindultak lefelé a lej­tőn. ^^­zabadon Cj^idülő csillék fel­­gyorsolTsA. az egyik­ kanyarban a bal falnak ütköztek, a becsapódástól fel­borultak és öt bányász röpült szét. A bányászok kósebb-nagyobb sérüléssel a kórházba ki­ültek, csak a szerencsén múlott, hogy e fegyelmetlenség nem követelt emberéletet. A példa találó, a munkabalesetek nagy része a munkavédelm­i normák bt­ nem tartása miatt következik be. Gondoljuk, e Pár sor újabb figyelmez­tetőül szolgál azoknak az egységeknek, amelyekben lazult a munkafegyelem. A törvényeink arra hivatottak, hogy védjék a legdrágábbat, az ember életét, de szigorral sújtanak le azokra, akik gondatlanságnál, felületességből ját­szanak mások életével, veszélyhelyzet­be hozzák munkatársaikat. PÉÉNESSY Vilmos ügyész Az etika és a méltányosság, valamint az ember iránti gondoskodás jegyében FELELŐTLENSÉG M. J. Sepsiszentgyörgyön lakik a Fő utca 22. tömbház, A­ lépcső 1. számú lakrészében. 1982 augusztusában a tömbház alagsorában valaki megsértette az egyik vízvezetéket, jókora törést észleltek rajta. Keresték a bűnöst. És m­i­nd a végzet, őt találták annak, akit, anélkül, hogy tettét valaki is bebi­zonyította volna, 400 lejes büntetéssel sújtottak. 1,1;0! akkor vett tudomást, amikor kézhez kapta a fizetésletiltást. ..Azon­nal fellebbeztem a lakásgazdálkodási vállalatnál és a municípiumi néptanács­­nál — a la M. J. a megyei pártbizottsághoz benyújtott panaszlevelében. . .. poptapacstól kaptam is választ, amelyben azt közölték, hogy forduljak a tóm­ai azic­előshöz. Az nem törődött az üggyel. A lakásgazdálkodási vállalat viszont a mai napig sem méltatta válaszra panaszomat, holott csak egy kis igyelmesség kellett volna, és rájönnek, hogy amilyen gyenge asszony vagyok, nem tudnék olyan erőt kifejteni, hogy akkora törést előidézzek.“ A municípiumi néptanács illetékesei végül is alapos kivizsgálást ejtettek az ügy­ben és megállapították, hogy M. J. nem vétkes a dologban, s ezért a kihágási jegyzőkönyvet megsemmisítették, s a levont 400 lejes bírságot vis­­­sza­térítették. Marad viszont a kérdés: ki volt az a felelőtlen személy, aki minden tény­megállapítás nélkül, csak úgy nyakába sóz valakinek egy kihágási jegyző­könyvet és ráadásul pénzbírsággal. Továbbá, miért érezte ez esetben kivé­te­lezettnek magát a lakásgazdálkodási vállalat az alól a törvény alól, amely egyfor­mán kötelez minden egyes szervet a beadott panaszok megválaszolá­sára, nem beszélve arról, hogy senkivel sem ellenőriztette az elkövetett kár valódi elkövetőjét? Ami a tömbházfelelős felelőtlenségét illeti, ahhoz semm kétség nem fér. MEGFELELŐBB ELOSZTÁS Sajnos, egy konstancai lakos kellett figyelmeztesse a megyénk gyógy­­szer elosztásával megbízottakat arra, hogy bizonyos patikaszereket megfele­lőbben kellene elosztani a gyógyszertárak között. A megyénk szerveihez be­nyújtott panaszlevelében ugyanis azt sérelmezte, hogy amikor a turisztikai hivatal beutaltjaként Kovásznán volt (1983. I. 1—31. között), a patikában nem jutott a szívbetegeknek elengedhetetlenül szükséges nitroglicerinhez. A tények valósak. Az is igaz, hogy a gyógyszertár nem kapta meg a bras­sói elosztóközponttól a kért mennyiséget. Ám, ahogyan most lehetett intéz­kedni, akkor is lehetett volna; ezután figyelembe veszik azt, hogy melyik helység gyógyszertárainak mennyi gyógyszert utalnak ki, és csak természetes az, hogy Kovásznára, ahol többségében szívbetegeket kezelnek, elengedhetet­lenül leszállítják a kért gyógyszereket. HIÁNYCIKK? Hát, nem bizonyult annak, csupán annyi történt, hogy valaki megfeled­kezett arról, hogy olyan vidékre, ahol juhtenyésztéssel is foglalkoznak, juh­nyíró ollót is kellene küldeni. S. Gh. bodzafordulói lakos nem kisebb helyre, mint egyenesen a mező­gazdasági és élelmiszerügyi miniszterhez címezte levelét abban az ügyben, hogy miért nem kap sehol az említett szerszámból. A ..hiánycikkért“ az árutermelő, -fogyasztó és hitelszövetkezet a hibás, mert mint a megyei szervek közbelépése után kiderült, a keresett árut e. .ón­nal tudták szállítani. AZ ISKOLÁZTATÁST KI KELL FIZETNI Z. J. gelencei lakos a megyei pártbizottsághoz fordult azért, hogy fiá­nak ügyében tegyen igazságot. Levelében azt írja, hogy a kézdivásárhelyi Munkás kisipari szövetkezet vezetősége jogtalanul követeli fiától, hogy az visszafizesse az iskoláztatási díjat (10 425 lejről van szó), mert nem a fia hibájából kellett ott hagynia a szerződési idő lejárta előtt az egységet. Ha ez így lenne, teljes joggal követelhetné a pénzbeli letartás megszüntetését. Ám, mint ilyenkor nagyon gyakran előfordul, a panaszos „kifelejt“ egy-egy moz­zanatot, ami viszont nem is olyan elhanyagolható, így történt ez esetben is. A fiú 16 hónapot dolgozott mint segédszerelő az autószerviznél, aztán be­vonult a hadsereghez a kötelező katonai szolgálatra. Miután leszerelt, ismét elfoglalta munkahelyét, amivel azonban időközben nem volt megelégedve, mivel a jövedelem elég alacsony volt, lévén, hogy az egységnek nem volt elég megrendelése. Kérte, hogy helyezzék másfelé, ahol többet kereshet. A szövetkezet vezetősége, szakmájának megfelelően, lakatosi munkát ajánlott fel, amit viszont ifj. Z. J. nem fogadott el. Nyilvánvalóan következett a tör­vény betűjének (a 1­58 1970. számú törvényről van szó) alkalmazása, ami pe­dig sajnos, az ellene vétőre előírja az iskoláztatási költség megtérítését, amennyiben a szerződésben meghatározott időt nem tölti le az adott gazda­sági egységnél, amely taníttatta. ÍGY KIT VÁDOLNAK? A 3G-ből érkezett egy több, olvashatatlan aláírással ellátott beadvány a megyei pártbizottsághoz, amelyben azzal vádolják a lakásgazdálkodási vál­lalatot, hogy a melegvíz-szolgáltatás rossz, nem tartják be a megszabott órá­kat, csak éppen azt nem írták meg, hol, melyik városnegyedben, melyik tömbházban áll fenn ez a siralmas állapot. Kérdezhetjük, kit vádolnak, melyik fűtőházat, és végül is kiken segítie­ i a lakásgazdálkodási vállalat? Szerkesztette GALIGER József SEBESTYÉN László, a megyei pártbizottság aktivistája JOGI SZOLGÁLAT NI. M., Sepsiszentgyörgy Több alkalommal, így utoljára az 1982. december 24-i 3396. lapszámunk­ban idéztük a néptanácsügyi bizottság 2 1973. sz. határozatával jóváhagyott szabályzatnak a felvonók (liftek) mű­ködésével kapcsolatban, az elfogyasz­tott villamos energiára eső közös költ­ségek elosztására vonatkozó előírást. Eszerint ezeket a költségeket az illető tömbházban lakó személyek számával arányosan kell­­ elosztani és nem lak­részenként, mint ahogy egyes helye­ken, helytelenül, szabályellenesen el­járnak. Ez a költségelosztás, mármint a személyek szerinti elosztás, annál is inkább ésszerű és méltányos, mert hi­szen a felvonókat nem a lakrészek ve­szik igénybe, hanem az abban lakó személyek, amelyeknek száma nagyon eltérő lehet, s így feltétlenül igazságos és méltányos a fent idézett szabály­zatban — mindenkire nézve kötelező — költségelosztási rendszer. R. I., Zágon A pihenőszabadságok szabályozására kiadott 26 967 sz. törvény 1. szakaszá­nak 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkába besorolt kiskorú személye­ket a következőkben felsorolt évi pi­henőszabadság illeti meg: 16 éves ko­rig 24 dolgozó nap; 16—17 évek között 21 dolgozó nap és 17—18 évek között 18 dolgozó nap. A fenti jogszabály 1. szakaszának 4.­­bekezdése, a továbbiak­ban, a következőket mondja ki: A 18 életévet be nem töltött ifjakat megil­lető szabadság időtartamának megál­lapításánál azt a kört kell figyelembe venni, amelyet az érdekeltek az ille­tő naptári év január 1-én betöltöttek. S. Gy.-nc, Nagybacon A 319 1944. sz. törvény rendelkezései szerint, abban az esetben, amelyben egy végrendelet nélkül elhalálozott örökhagyó után egyetlen gyermeke és túlélő házastársa örököl, ezeknek kö­teles része a hagyatékból a következő volna: 1­2 rész a gyermeké és 1­4 rész a túlélő házastársé. A fennmaradó 1/4 részt, az úgynevezett rendelkezésre álló részt, amelyre nézve az örökhagyó külön nem intézkedett, a gyermek kö­teles részéhez, vagyis az 1 2 részhez csatolják, s így ez 3 4 részt, a túlélő házastárs pedig 1­4 részt örököl a ha­gyatékból. B. V. Kovászna A munkaszerződéssel munkába beso­rolt személyek részére, a 88/ 1965. sz. minisztertanácsi határozat rendelkezé­sei szerint a szülési szabadság idejére fizetendő társadalombiztosítási segély (táppénz) összegét a besorolási (tarifá­­lis) javadalmazás alapján számítják ki, így a különböző javadalmazási pótlé­kok nem jönnek számításba. Dr. CSEREY Zoltán JÚLIUS 3., VASÁRNAP I. műsor 8,00 Előkészítő a mezőgaz­dasági főiskolákra nőknek; 8,30 Családi felvételi­alma­nach; 9,(H) A haza védelmé­ben; 9,30 A zene örömei; 10,00 Faluműsor; 11,45 Gyermekvi­lág; 13,00 Vasárnapi album; 14,30 Tom és Jerry; 17,10 — Folytatásos film: Aeneis, I. rész; 18,10 Count Basic és meghívottai — az USA nem­zeti napjának szentelt műsor; 18,40 Gyermekeknek; 19,00 Híradó; 19.20 Megéneklünk, Románia; 20,05 Filmmúzeum: Csak az enyém vagy!; 21.40 Találkozás operával, operettel és balettel; 22.05 Híradó,sport; 22.20 Heti műsorelőzetes. II. műsor 10,00­ Délelőtti hangver­seny; 11,00 Bukarest egy sar­ka; 11,15 Könnyűzene; 11,45 Népi muzsika; 12,30 Művelő­dési jegyzet; 13,00 Ciprian Po­­rumbescu zenéjének varázsa; 14,10 Táncdalok; 15,15 Tévé­színház; F. G. Lorca: Yerma; 16,35 Rajzfilmek; 17,00 Tévé­hangverseny; 19,00 Híradó, 19,20 Kilátó; 19,50 Zenés egy­veleg; 20.40 A haza nagyköny­­véből; 21,10 Dzsessz; 22,05 Híradó, sport. JÚLIUS 4., KÉTFŐ I. műsor külpolitikai esemény krónika; Nagy beteljesedések kora — 18 év telt el a párt IX. kong­resszusa óta. Munkasikerek augusztus 23. tiszteletére; Fia­talok hazafias munkatáborai; Napirenden; A régizene-fesztivál; Csíkszeredai Országjá­rás; ma Sinaia; Pom-Rom ka­landjai; Aranykalász — pio­nírvetélkedő mezőgazdasági témákról; 17.20 A repülés — az amerikai stúdiók művészi dokumentumfilmje; Az USA nemzeti napjának szentelt műsor; 17,50 1001 este 20,00 Híradó; 20,20 Hazafias dalok és versek; 20,35 Gazdasági körkép; 21,05 21,35 Honpolgári Folklórkincs; tájékoztató; 21,45 Nagy várakozások — 12. rész; 22,10 Andy Williams énekel; 22,30 Híradó; II. műsor 14,30 Telex; 14,35 Fiatalok klubjai; 15,00 Fiatal tehetsé­gek; 16,00 Hétkezdet; 20,00 Híradó; 21,00 Bukaresti hír­adó; 21,15 Innen-onnan; 21,45 Mai kamarazene; 22,30 Híradó. JÚLIUS 5., KEDD I. műsor II. műsor­­os 20,00­ Híradó; 21,15 A fővá­közlekedési hírei; 2 0,30 Képzőművészeti szalon; 21,15 Korunk eszmei áramlatai és összecsapásaik; 21,30 A román zene dokumentumai; 22,30 Híradó. JÚLIUS 6. SZERDA I. műsor 16,00 Telex; 16,05 Pedagó­gusok kollokviuma; 16,20 Kul­turális híradó; 16,45 A prono­­expressz-húzás közvetítése; 16,50 A nők világa; 17,40 Al­gériai útifilm; 17,50 1001 este; 19,30 Híradó; 19,50 Politikai­ideológiai fórum; 20,10 Meló­diák és előadóművészek; 20,20 Tévésport: a labdarúgó Romá­­nia-kupa döntője; 22,25 Hír­adó, II. műsor 19,30 Híradó; 19,50 Film és színpad; 20,20 A szocialista országok életéből: Magyaror­szág, Csehszlovákia, Kína; 21,00 A természet nagy köny­véből; 21,25 Kis opera- és ba­lettszótár: M betű, VII. rész; 22,25 Híradó­­kumentumfilmje — 1. rész; 22,15 Fiatalos ritmusok. II. műsor 20,00 Híradó; 20,15 Folklór­kincs; 20,45 Állampolgári ta­nácsadó; 20,55 '83 — nyár; 22,30 Híradó. JÚLIUS 8., PÉNTEK I. műsor 15.00 Telex; 15.05 Előkészítő a műszaki főiskolákra felvéte­lizőknek; 15,30 Német nyelvű műsor; vetítése; 17,25 A lottóhúzás köz­17,35 Autósoknak; 17.50 1001 este; 20,00 Híradó; 20,26 Napirenden a gazdaság­ban; 20,35 Kívánságműsor; 20,50 Nemzetközi kilátó; 21,15 Visszhangzik a völgy — ro­mán játékfilm; 22,30 Híradó; II. műsor 15,00 Telex; 15,05 Ópium és korbács — algériai film; 16,40 Bukaresti jegyzet; 17,00 Stadi­on; 17,30 Nemzetközi sztárpá­­r dé; 20,00 Híradó; 20,20 Mű­velődési viták: Szórakoztató könyv; 20,45 A kilencedik év­tized nemzedéke. JÚLIUS 9., SZOMBAT I. műsor II. nyelv 00 Telex; 11,05 A román és irodalom oktatása az iskolában; 11­,20 Az atlan­­t­iszi ember — 8. rész; 12,00 Énekeljenek a gyermekek; 12,15 Zenei óra; 13,00 Hétvé­ge (I.); 18,15 Ma Suceava me­gye; 18,35 A hét politikai ese­ményei; 18,50 1001 este; 19,00 Híradó; 19,20 A nagyrabecsü­lés jelei — tévéfilm; 19,50 Hétvége (II.);­ 20,15 Enciklopé­dia; 21,00 Caragiale-folytatá­­sos; 21,10 A Paulista bulvár — 13. rész; 21,50 Ion Báie$a szatirikus műveiből; 22,50 Hír­adó, sport; 23, Noktürn, II. műsor 19.00 Híradó; 19.20 Arabella — II. rész; 19,50 Népszerű dallamok; 20,15 Szórakoztató zene; 21,20 Zeneszerzői arcké­pek; 22,50­ Híradó; Sport; 23.00 Jó estét, fiúk, jó estét, lányok; 23,30 Műsorzárás; 14,30 nyelvű Telex; műsor; 14,35 Heti Magyar bel­ és II, 00 Telex; 11,05 Családi almanach; 11,35 Nagy várako­zások — 12. rész; 12,00 Gaz­dasági körkép; 12,30 Vakációs matiné; Mesék a Zöld Erdő­ből; 16,00 Telex; 16,05 Műked­velő együttesek műsora; 16,25 Ifjúsági klub; 16,55 Az iskola élete; 17,35 Caracas, Venezue­la film­ fővárosa — dokumentum­17,50 1001 este; 20,00 Híradó; 20,15 Napirenden a gazdaságban; 20,30 Nemzetkö­zi videotéka; 21,00 600 másod­perc; 21,10 Zenei ritmusok; 21,20 Színházi est; Paul Eve­­rac — A berek; 22,30 Híradó. JÚLIUS 7. CSÜTÖRTÖK I. műsor 11,00 Telex; 11,05 A nők vi­lága; 11,50 A Paulista bulvár — 11. rész; 12,30 Kórusművek; 12,40 Vakációs matiné: A kis 16,00 Telex; 16,05 Vaku­­matiné: Arabella — 2. 16,30 Ifjúsági stúdió; 1001 este; _J,00 Híradó; A nagy megvalósítások kora; 20,30 Riportok, iterjúk, helyszíni közvetítések, zene; 21,10 Az atlantiszi ember — 8. rész; 21,55 Ötmilliárd em­ber — a kanadai televízió do­tek­­­ciós rész, 17,50 20,15 Vakáció! 2.—3.

Next