Megyei Tükör, 1983. július (16. évfolyam, 3556-3581. szám)
1983-07-01 / 3556. szám
A Román Kommunista Párt Központiizottságának plenáris ülése (folytatás az első oldalról) séget, a hatékonyságot és a rentabilitást, fokozzuk az összes egységek hozzájárulását a nemzeti jövedelem gyarapításához, lévén, hogy ez az egyedüli forrása a társadalom általános fejlődésének és az egész nép életszínvonala emelésének. A plénum e napirenddel kapcsolatosan határozatot fogadott el, amelyet közzétesznek. 3. A plénum elemezte és jóváhagyta azt az országos programot, amely előirányozza a biztos és stabil termelés szavatolását a föld termőképességének növelése, a mezőgazdasági területeknek, az ország egész területének egységes módon történő jobb megszervezése és kihasználása, az öntözési munkálatoknak a szántóföldek mintegy 55—60 százalékán való elvégzése, a lecsapolási munkák végrehajtása és a talajerózió elleni küzdelem útján. A plénum hangsúlyozta, hogy a korszerű, belterjes, nagy termelékenységű mezőgazdaság megteremtésének követelményeiből kiindulva a hazai talaj- és éghajlati viszonyok közepette és szem előtt tartva a mezőgazdasági termelés terén szerzett sok évi tapasztalatokat, parancsolóan szükséges, hogy nagyszabású akciókat hajtsanak végre a föld konzerválásáért és javításáért, a földalap megszervezéséért és teljes kihasználásáért. Ilyen értelemben a program előirányozza, hogy 1985-ig az öntözésre berendezett területek elérik a 4 millió hektárt, 1988 végéig pedig az 5,5 millió hektárt. Ezzel egyidejűleg fontos lecsapolási munkákat, talajerózió-elleni és talajjavítási munkákat hajtanak végre. A programban előirányzott intézkedések, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen hozzájárulásával dolgoztak ki, az országban valaha végrehajtott legfontosabb munka, amely biztosítja a föld termőképességének növelését, a nagyobb mezőgazdasági termelés elérését a párt XII. kongresszusán és Országos Konferenciáján hozott határozatokkal összhangban, s számottevően kihat majd az ország területének megszervezésére, a nemzet anyagi és szellemi életszínvonalára. A program megvalósítása érdekében a plénum politikai-szervezési és műszaki-gazdasági intézkedési komplexumot jelölt ki, úgy vélve, hogy a kitűzött célok megvalósítása rendkívül fontos politikai és szervezési akciót jelent, amelyben részt venni hivatott a parasztság, a munkásosztály, a tudósok, az ifjúság, fegyveres erőink katonái, az egész nép. A plénum elhatározta, hogy Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke vezetése alatt országos parancsnokságot hoznak létre, amely koordinálni fogja az erőknek és az eszközöknek a mezőgazdaság szempontjából e nagy fontosságú program megvalósítására, a nemzetgazdaság haladására való mozgósítását. Ugyanakkor elhatározta, hogy parancsnokságokat létesítenek minden megyében, városban, községben és mezőgazdasági egységben, amelyek helyi szinten szervezik meg a program előirányzatainak teljesítését és felelnek érte.Mint hangsúlyozta, egy ilyen nagyszabású és komplex program megvalósítása annak nyomán vált lehetővé, hogy Romániában az utóbbi évtizedben erőteljesen fejlődött az ipar, általánosan növekedett az ország gazdasági ereje, s meggyőződését fejezte ki, hogy egész népünk az SZDF keretében szoros egységben, a párt vezetése alatt minden alkotó energiáját a kijelölt munkák példás elvégzésére fogja mozgósítani, hogy növelje a föld termőképességét és az biztosítsa bármilyen körülmények között a biztos és stabil termelés elérését — az országos érdekű gazdasági célkitűzések, a hazai új agrárforradalom alapvető összetevőjének a megvalósítását. A plénum elhatározta, hogy a programot megvitatás és jóváhagyás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik. 4. Az egyes európai szocialista országok párt- és államvezetőinek moszkvai találkozójáról szóló tájékoztatót megvitatva a plénum maradéktalanul helyeselte és különösen nagyra értékelte a találkozó keretében Nicolae Ceaușescu elvtárs által kifejtett elvszerű tevékenységet, amely mindenben megfelel a párt XII. kongresszusán és Országos Konferenciáján kijelölt orientációknak és határozatoknak, s a legnagyobb mértékben a román nép alapvető érdekeit, a béke, az enyhülés, a nemzetközi együttműködés és egyetértés ügyét szolgálja. A Központi Bizottság mély megelégedéssel hangsúlyozta, hogy Nicolae Ceaușescu elvtárs belpolitikai és nemzetközi téren kifejtett egész tevékenysége nagyszerű példája a szocialista nemzetünk békére és haladásra irányuló törekvései odaadással és forradalmi szenvedéllyel történő szolgálatának, a kortárs világ sorsa iránti nagyfokú felelősségnek. A plénum kidomborította azt a ragyogó módot, ahogyan Nicolae Ceauiescu elvtárs ez alkalommal is kifejezésre juttatta országunknak az emberiséget foglalkoztató nagy horderejű, komplex kérdésekkel kapcsolatos konstruktív álláspontját. A Központi Bizottság mindenben egyetértett a pártfőtitkár arra vonatkozó fontos értékeléseivel, hogy rosszabbodtak a nemzetközi kapcsolatok, a feszültség újabb eszkalációja észlelhető, ami elsősorban abban tükröződik, hogy páratlan mértékben fokozódik a fegyverkezési hajsza, terveket dolgoznak ki egyre nagyobb romboló erejű nukleáris fegyverek gyártására és a kozmikus térség katonai célú kihasználására, fokozódnak az előkészületek a középhatósugarú amerikai nukleáris rakéták egyes európai NATO-tagországokba való telepítésére, egyes államokban militarizálják a gazdasági, politikai és társadalmi életet. Egyszersmind rámutatott, hogy a világ különböző részein fennálló egyes katonai konfliktusok állandósulása, a pressziók és a más államok belügyeibe való beavatkozás politikájának fokozódása szintén nagy veszélyt jelent a népek békéjére, szabadságára és függetlenségére. Rámutatott továbbá, hogy a világ gazdasági helyzete továbbra is igen súlyos, a fejlődő országok állapota szüntelenül rosszabbodik. Mindezek különösen kiélezték a különböző államok és államcsoportok, a szocializmus és az imperializmus, a gazdag országok és a szegény országok közötti ellentmondásokat. A plénum kiemelte továbbá, hogy a néptömegek, a legkülönbözőbb társadalmi körök és kategóriák, a tudósok, a politikai és parlamenti erők széles körei, a világ népei fokozták, harcukat, s határozottan követelik a fegyverkezési hajsza megállítását, a leszerelésre, s elsősorban a nukleáris leszerelésre való áttérést és azt, hogy a béke, szabadság és függetlenség feltételei közepette biztosítsák a népek élethez való alapvető jogát. A plénum aláhúzta, hogy amint Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt főtitkára hangsúlyozta, a béke sorsa, maga az emberiség sorsa szempontjából döntő pillanathoz értünk, amely megköveteli az összes erők egyesítését a fegyverkezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása, bolygónk tartós békéjének biztosítása érdekében. A plénum úgy véli, hogy a béke biztosítása napjaink alapvető kérdését jelenti, s mindent meg kell tenni a népek, az egész emberiség é letfontosságú óhajának megvalósításáért. A szocialista Románia álláspontját megerősítve, a plénum kiemelte, hogy országunk következetesen síkraszállt és síkraszáll az új nukleáris rakéták telepítésének megállításáért, a meglevők csökkentéséért és visszavonásáért és azért, hogy megállapodást hozzanak létre a középhatósugarú nukleáris fegyverek teljes kiküszöböléséről, első lépésként a kontinens mindenféle nukleáris fegyverektől mentessé tétele útján. Ugyanakkor hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy a madridi összejövetel ez év nyarán sikerrel érjen véget, s az európai leszerelési és bizalomerősítési konferencia rövid időn belüli összehívásához vezessen. Mint kidomborította, fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy a nukleáris fegyverektől mentes Európa megteremtésének útján első lépésként atommentes övezeteket hozzanak létre a Balkánon, Észak-Európában és a kontinens más térségeiben. A plénum úgy értékelte, hogy a moszkvai találkozón részt vett országok közös nyilatkozata reális javaslati alapként szolgál ahhoz, hogy megállítsák a jelenlegi veszélyes folyamatot Európában, tényleges tárgyalásokat kezdjenek a NATO-tagállamokkal a nukleáris háború megelőzése, a leszerelés, s különösen a nukleáris leszerelés, a béke és a biztonság megmentése érdekében, s hangot ad a találkozón részt vett országok ama óhajának, hogy a teljes egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján együttműködjenek saját haladásuk és jólétük érdekében, az európai és az egyetemes egyetértés, biztonság és együttműködés ügye érdekében. Egyöntetűen jóváhagyva a román delegációnak, Nicolae Ceaușescu elvtársnak a moszkvai találkozón kifejtett tevékenységét, a plénum nyomatékosan megerősítette a Román Kommunista Párt, a kormány és az egész román nép elhatározását, miszerint erősíti szolidaritását a szocialista országokkal, az összes államokkal, a világ haladó erőivel a háború, a nukleáris katasztrófa megelőzéséért, a fegyverkezési hajsza megállításáért és a leszerelés megvalósításáért, az emberek, a nemzetek békéhez, szabad és méltó léthez való alapvető jogának biztosításáért folytatott harcban. A plénum munkálatainak végén beszédet mondott Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Pártunk főtitkárának beszédét a jelenlevők megkülönböztetett érdeklődéssel és helyesléssel hallgatták végig, több ízben élénk és hosszas tapssal húzták alá. Sepsiszentgyörgyi képeslap (KOVÁCS László felvételei) MEGYEI TÜKÖR Takarmánygondok Bökösön Hétről hétre nyomon követtük vidékünk állattenyésztő farmjainak termelési kimutatásai között a tejhozamot tükröző statisztikát, s örömmel nyugtáztuk, hogy a legeltetési idény kezdete óta ugrásszerűen emelkedik a tehenenkénti fejési átlag. Részletesen beszámoltunk valamennyi gazdaság eredményéről, s a számadatok összevetésekor kitűnt, hogy két-három termelőszövetkezetben az állomány egyáltalán nem hasznosítja a nyári legeltetés nyújtotta előnyöket, a napi tejátlagok továbbra is a téli szűkös takarmányozás idején felmutatott hozamokhoz hasonló mennyiséget tükröznek. E gazdaságok egyike a kökösi termelőszövetkezet állattenyésztési farmja, ahol eddig öt liter körüli tehenenkénti átlagról adtak számot a napi jelentések, most azonban napról napra csappanóban a kifejt mennyiség. A legeltetés kezdetén elért 5,2 literről ma 3,9 literre csökkent a kökösi tejátlag. Nos, erre kerestünk tegnap feleletet e gazdaság háza táján. Már kora tavasszal ismertük e termelőszövetkezet legeltetési gondjait, hiszen főmérnökük az Illyefalván megtartott tanácsi tapasztalatcserén idejekorán feltárta a gazdaság mostoha helyzetét. Akkor ígéretet kapott, hogy megfelelő feltételeket biztosítanak tanácsi szinten e gazdaság állományának nyári legeltetésére. A gyakorlati megoldás abból állt, hogy Kökös tehénállományának az előpataki Keresztény tető 53 hektárján, valamint a Mezőképe, továbbá a Fazakas nevű területen biztosítanak legelőt. A 340 tehén számára összesen hetven hektárnyi területet! Ott, ahol évekkel ezelőtt tartották e gazdaság üszőcsordáit. Köztudottan Kékcs határában egyetlen hektárnyi legelő sincs, hajdanában e gazdaság farmja nyáridőben istállóprogramot írt elő állományának. Csakhogy akkortájt (1972—1973-as statisztikából tájékozódtunk) a 600 darabot számláló szarvasmarha-állomány számára csupán pillangósokból 220 hektár heréje,lucernája volt e gazdaságnak, s ai 1 £ Új tejhozam lehenen- 1^< nt 2500—260 liter körül ingadozott. Most 1 ° 7-es a létszám, tervük 1100 (meg 115 elé-je számítanak őszig), és mindössze 25 hektárnyi a herével bevetett telületjk, ezenkívül van még 30 hektár takarmányrépájuk, meg 80 hektár silókakoncájuk, tehát összesen 130 hektár kiüli takarmányterületük. Eddig 120 tonna szénát tároltak, ebből 40 tonna heiiszéna, a többi szénafű. Forró János főmérnök becslése szerint 55( !1 szír mitofipík összesen, s 700 11Mf1 tonna nem az előírásos mennyiség), s tetézi pillanatnyi gondjaikat, hogy hlnap előpataki legelőikről le kell hozzák a tehénállományt, mert ott, azon a kis területen már nincs megfelelő, és elegendő zöldtömeg. Ennek tulajdonítható, hogy 1720-ról 1300 literre csappant a napi mennyiség, tehát több mint négyszáz literrel fejnek kevesebbel. Egyéb megoldás hiányában szükségmegoldáshoz folyamodtak, leterelik a tehéncsordát kaszálóikra, ahol mostantól az első termés begyűjtése nyomán a sarjú fedezi majd a szükségletet Már most kézenfekvő, hogy év végére 1200—1300 liter körüli lesz a takamányozott tehenenkénti tejmennyiség. Hát egyelőre ennyit amezőgazdasági tanácsnak tájékoztatóul, vagy figyelmeztetőül, így nyert megoldást»^^ allom^fokoak nyári keltetése, ^ hely gy arlatilag a holnapi nappal véget ér. Holnaptól télire szánt takarmányából fogyaszt az állomány... Tereputunk más irányú tematikájából vett feljegyzésekből írjunk le csupán annyit, hogy negyven hektárnyi őszi árpájuk aratására a szikkadás utáni első napokban kerül sor (mintegy 3000 kilóra becsülhető hektáronkénti hozamú és s 201 m^tár búzájuk közepes, Zav^iríló körffl^állagot ígér. Hat kombájnosuk teljes készenlétben várja az aratást. ARADI Endre TÖRVÉNYEINK MINKET SZOLGÁLNAK A munkafegyelemről egy A munka a haladás egyik alapvető tényezője, a társadalmi életben, az egyének életében igen fontos szerepet tölt be. Népünk nagyszerű megvalósításai mindennél jobban beszélnek a felszabadult ember erejéről, képességéről, az új erkölcsi normák meghonosodásáról. A szocialista termelési viszonyok lehetőséget teremtettek a tudományos munkaszervezésre, a munkafegyelem bevezetésére az összes tevékenységi terüben. A fegyelem, a pontosság, a termelési feladatok következetes teljesítése, a munkavédelmi szabályok szigorú betartása biztosíthatja társadalmunk előrehaladását, az ember, a munkás testi és szellemi épségének megóvását. Az érvényben levő szabályozások értelmében a szocialista egységekben dolgozók kötelesek munkahelyükön betartani a rendtartási és fegyelmi elvárásokat, az egység szervezési és működési szabályzatát, a termelőtevékenység követelményeit. Sajnos, minden népszerűsítő, felvilágosító tevékenység ellenére, munkafegyelmi intézkedések mellett, felületességet, hanyagságot észlelhetünk egyegy munkahelyen. A munkavédelmi szabályok be nem tartása, nagyvonalú kezelése igen gyakran súlyos kimenetelű balesetekhez vezet. Szomorú példával kell megvilágítanunk eddigi állításunkat. 1983 márciusában a Köpeci Bányavállalathoz tartozó rákosi bányában nem kevesebb, mint nyolc bányász feledte csupán egy pillanatra a legelemibb munkavédelmi szabályokat és oly súlyos kimenetelű munkabaleset követte e lazítást, mely bányabaleset ürügyén ek következtében öt bányász került a kórházba. Ezen a tragikus végzetű napon az említett bányászok első váltásban dolgoztak. Déli egy órakor a felszínről két kikötetlen csillét engedtek le a tárnába, a mélybe, ahol a munkások dolgoztak. A bányászok látva, hogy eltelt az idő, a lejtő alján összetömörültek és felkapaszkodtak a csillékbe. Persze, mindannyian tudták, hogy szigorúan tilos az ilyen nevű szállítás, ezt munkavédelmi normák, szállítási előírások, szabályozások tiltják. L. F. bányász parancsára a szerelvény elindult, vagy hetven méter emelkedés után a vontatókötélről a csillék kiakadtak és elindultak lefelé a lejtőn. ^^zabadon Cj^idülő csillék felgyorsolTsA. az egyik kanyarban a bal falnak ütköztek, a becsapódástól felborultak és öt bányász röpült szét. A bányászok kósebb-nagyobb sérüléssel a kórházba kiültek, csak a szerencsén múlott, hogy e fegyelmetlenség nem követelt emberéletet. A példa találó, a munkabalesetek nagy része a munkavédelmi normák bt nem tartása miatt következik be. Gondoljuk, e Pár sor újabb figyelmeztetőül szolgál azoknak az egységeknek, amelyekben lazult a munkafegyelem. A törvényeink arra hivatottak, hogy védjék a legdrágábbat, az ember életét, de szigorral sújtanak le azokra, akik gondatlanságnál, felületességből játszanak mások életével, veszélyhelyzetbe hozzák munkatársaikat. PÉÉNESSY Vilmos ügyész Az etika és a méltányosság, valamint az ember iránti gondoskodás jegyében FELELŐTLENSÉG M. J. Sepsiszentgyörgyön lakik a Fő utca 22. tömbház, A lépcső 1. számú lakrészében. 1982 augusztusában a tömbház alagsorában valaki megsértette az egyik vízvezetéket, jókora törést észleltek rajta. Keresték a bűnöst. És mind a végzet, őt találták annak, akit, anélkül, hogy tettét valaki is bebizonyította volna, 400 lejes büntetéssel sújtottak. 1,1;0! akkor vett tudomást, amikor kézhez kapta a fizetésletiltást. ..Azonnal fellebbeztem a lakásgazdálkodási vállalatnál és a municípiumi néptanácsnál — a la M. J. a megyei pártbizottsághoz benyújtott panaszlevelében. . .. poptapacstól kaptam is választ, amelyben azt közölték, hogy forduljak a tómai azicelőshöz. Az nem törődött az üggyel. A lakásgazdálkodási vállalat viszont a mai napig sem méltatta válaszra panaszomat, holott csak egy kis igyelmesség kellett volna, és rájönnek, hogy amilyen gyenge asszony vagyok, nem tudnék olyan erőt kifejteni, hogy akkora törést előidézzek.“ A municípiumi néptanács illetékesei végül is alapos kivizsgálást ejtettek az ügyben és megállapították, hogy M. J. nem vétkes a dologban, s ezért a kihágási jegyzőkönyvet megsemmisítették, s a levont 400 lejes bírságot visszatérítették. Marad viszont a kérdés: ki volt az a felelőtlen személy, aki minden ténymegállapítás nélkül, csak úgy nyakába sóz valakinek egy kihágási jegyzőkönyvet és ráadásul pénzbírsággal. Továbbá, miért érezte ez esetben kivételezettnek magát a lakásgazdálkodási vállalat az alól a törvény alól, amely egyformán kötelez minden egyes szervet a beadott panaszok megválaszolására, nem beszélve arról, hogy senkivel sem ellenőriztette az elkövetett kár valódi elkövetőjét? Ami a tömbházfelelős felelőtlenségét illeti, ahhoz semm kétség nem fér. MEGFELELŐBB ELOSZTÁS Sajnos, egy konstancai lakos kellett figyelmeztesse a megyénk gyógyszer elosztásával megbízottakat arra, hogy bizonyos patikaszereket megfelelőbben kellene elosztani a gyógyszertárak között. A megyénk szerveihez benyújtott panaszlevelében ugyanis azt sérelmezte, hogy amikor a turisztikai hivatal beutaltjaként Kovásznán volt (1983. I. 1—31. között), a patikában nem jutott a szívbetegeknek elengedhetetlenül szükséges nitroglicerinhez. A tények valósak. Az is igaz, hogy a gyógyszertár nem kapta meg a brassói elosztóközponttól a kért mennyiséget. Ám, ahogyan most lehetett intézkedni, akkor is lehetett volna; ezután figyelembe veszik azt, hogy melyik helység gyógyszertárainak mennyi gyógyszert utalnak ki, és csak természetes az, hogy Kovásznára, ahol többségében szívbetegeket kezelnek, elengedhetetlenül leszállítják a kért gyógyszereket. HIÁNYCIKK? Hát, nem bizonyult annak, csupán annyi történt, hogy valaki megfeledkezett arról, hogy olyan vidékre, ahol juhtenyésztéssel is foglalkoznak, juhnyíró ollót is kellene küldeni. S. Gh. bodzafordulói lakos nem kisebb helyre, mint egyenesen a mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterhez címezte levelét abban az ügyben, hogy miért nem kap sehol az említett szerszámból. A ..hiánycikkért“ az árutermelő, -fogyasztó és hitelszövetkezet a hibás, mert mint a megyei szervek közbelépése után kiderült, a keresett árut e. .ónnal tudták szállítani. AZ ISKOLÁZTATÁST KI KELL FIZETNI Z. J. gelencei lakos a megyei pártbizottsághoz fordult azért, hogy fiának ügyében tegyen igazságot. Levelében azt írja, hogy a kézdivásárhelyi Munkás kisipari szövetkezet vezetősége jogtalanul követeli fiától, hogy az visszafizesse az iskoláztatási díjat (10 425 lejről van szó), mert nem a fia hibájából kellett ott hagynia a szerződési idő lejárta előtt az egységet. Ha ez így lenne, teljes joggal követelhetné a pénzbeli letartás megszüntetését. Ám, mint ilyenkor nagyon gyakran előfordul, a panaszos „kifelejt“ egy-egy mozzanatot, ami viszont nem is olyan elhanyagolható, így történt ez esetben is. A fiú 16 hónapot dolgozott mint segédszerelő az autószerviznél, aztán bevonult a hadsereghez a kötelező katonai szolgálatra. Miután leszerelt, ismét elfoglalta munkahelyét, amivel azonban időközben nem volt megelégedve, mivel a jövedelem elég alacsony volt, lévén, hogy az egységnek nem volt elég megrendelése. Kérte, hogy helyezzék másfelé, ahol többet kereshet. A szövetkezet vezetősége, szakmájának megfelelően, lakatosi munkát ajánlott fel, amit viszont ifj. Z. J. nem fogadott el. Nyilvánvalóan következett a törvény betűjének (a 158 1970. számú törvényről van szó) alkalmazása, ami pedig sajnos, az ellene vétőre előírja az iskoláztatási költség megtérítését, amennyiben a szerződésben meghatározott időt nem tölti le az adott gazdasági egységnél, amely taníttatta. ÍGY KIT VÁDOLNAK? A 3G-ből érkezett egy több, olvashatatlan aláírással ellátott beadvány a megyei pártbizottsághoz, amelyben azzal vádolják a lakásgazdálkodási vállalatot, hogy a melegvíz-szolgáltatás rossz, nem tartják be a megszabott órákat, csak éppen azt nem írták meg, hol, melyik városnegyedben, melyik tömbházban áll fenn ez a siralmas állapot. Kérdezhetjük, kit vádolnak, melyik fűtőházat, és végül is kiken segítie i a lakásgazdálkodási vállalat? Szerkesztette GALIGER József SEBESTYÉN László, a megyei pártbizottság aktivistája JOGI SZOLGÁLAT NI. M., Sepsiszentgyörgy Több alkalommal, így utoljára az 1982. december 24-i 3396. lapszámunkban idéztük a néptanácsügyi bizottság 2 1973. sz. határozatával jóváhagyott szabályzatnak a felvonók (liftek) működésével kapcsolatban, az elfogyasztott villamos energiára eső közös költségek elosztására vonatkozó előírást. Eszerint ezeket a költségeket az illető tömbházban lakó személyek számával arányosan kell elosztani és nem lakrészenként, mint ahogy egyes helyeken, helytelenül, szabályellenesen eljárnak. Ez a költségelosztás, mármint a személyek szerinti elosztás, annál is inkább ésszerű és méltányos, mert hiszen a felvonókat nem a lakrészek veszik igénybe, hanem az abban lakó személyek, amelyeknek száma nagyon eltérő lehet, s így feltétlenül igazságos és méltányos a fent idézett szabályzatban — mindenkire nézve kötelező — költségelosztási rendszer. R. I., Zágon A pihenőszabadságok szabályozására kiadott 26 967 sz. törvény 1. szakaszának 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkába besorolt kiskorú személyeket a következőkben felsorolt évi pihenőszabadság illeti meg: 16 éves korig 24 dolgozó nap; 16—17 évek között 21 dolgozó nap és 17—18 évek között 18 dolgozó nap. A fenti jogszabály 1. szakaszának 4.bekezdése, a továbbiakban, a következőket mondja ki: A 18 életévet be nem töltött ifjakat megillető szabadság időtartamának megállapításánál azt a kört kell figyelembe venni, amelyet az érdekeltek az illető naptári év január 1-én betöltöttek. S. Gy.-nc, Nagybacon A 319 1944. sz. törvény rendelkezései szerint, abban az esetben, amelyben egy végrendelet nélkül elhalálozott örökhagyó után egyetlen gyermeke és túlélő házastársa örököl, ezeknek köteles része a hagyatékból a következő volna: 12 rész a gyermeké és 14 rész a túlélő házastársé. A fennmaradó 1/4 részt, az úgynevezett rendelkezésre álló részt, amelyre nézve az örökhagyó külön nem intézkedett, a gyermek köteles részéhez, vagyis az 1 2 részhez csatolják, s így ez 3 4 részt, a túlélő házastárs pedig 14 részt örököl a hagyatékból. B. V. Kovászna A munkaszerződéssel munkába besorolt személyek részére, a 88/ 1965. sz. minisztertanácsi határozat rendelkezései szerint a szülési szabadság idejére fizetendő társadalombiztosítási segély (táppénz) összegét a besorolási (tarifális) javadalmazás alapján számítják ki, így a különböző javadalmazási pótlékok nem jönnek számításba. Dr. CSEREY Zoltán JÚLIUS 3., VASÁRNAP I. műsor 8,00 Előkészítő a mezőgazdasági főiskolákra nőknek; 8,30 Családi felvételialmanach; 9,(H) A haza védelmében; 9,30 A zene örömei; 10,00 Faluműsor; 11,45 Gyermekvilág; 13,00 Vasárnapi album; 14,30 Tom és Jerry; 17,10 — Folytatásos film: Aeneis, I. rész; 18,10 Count Basic és meghívottai — az USA nemzeti napjának szentelt műsor; 18,40 Gyermekeknek; 19,00 Híradó; 19.20 Megéneklünk, Románia; 20,05 Filmmúzeum: Csak az enyém vagy!; 21.40 Találkozás operával, operettel és balettel; 22.05 Híradó,sport; 22.20 Heti műsorelőzetes. II. műsor 10,00 Délelőtti hangverseny; 11,00 Bukarest egy sarka; 11,15 Könnyűzene; 11,45 Népi muzsika; 12,30 Művelődési jegyzet; 13,00 Ciprian Porumbescu zenéjének varázsa; 14,10 Táncdalok; 15,15 Tévészínház; F. G. Lorca: Yerma; 16,35 Rajzfilmek; 17,00 Tévéhangverseny; 19,00 Híradó, 19,20 Kilátó; 19,50 Zenés egyveleg; 20.40 A haza nagykönyvéből; 21,10 Dzsessz; 22,05 Híradó, sport. JÚLIUS 4., KÉTFŐ I. műsor külpolitikai esemény krónika; Nagy beteljesedések kora — 18 év telt el a párt IX. kongresszusa óta. Munkasikerek augusztus 23. tiszteletére; Fiatalok hazafias munkatáborai; Napirenden; A régizene-fesztivál; Csíkszeredai Országjárás; ma Sinaia; Pom-Rom kalandjai; Aranykalász — pionírvetélkedő mezőgazdasági témákról; 17.20 A repülés — az amerikai stúdiók művészi dokumentumfilmje; Az USA nemzeti napjának szentelt műsor; 17,50 1001 este 20,00 Híradó; 20,20 Hazafias dalok és versek; 20,35 Gazdasági körkép; 21,05 21,35 Honpolgári Folklórkincs; tájékoztató; 21,45 Nagy várakozások — 12. rész; 22,10 Andy Williams énekel; 22,30 Híradó; II. műsor 14,30 Telex; 14,35 Fiatalok klubjai; 15,00 Fiatal tehetségek; 16,00 Hétkezdet; 20,00 Híradó; 21,00 Bukaresti híradó; 21,15 Innen-onnan; 21,45 Mai kamarazene; 22,30 Híradó. JÚLIUS 5., KEDD I. műsor II. műsoros 20,00 Híradó; 21,15 A főváközlekedési hírei; 2 0,30 Képzőművészeti szalon; 21,15 Korunk eszmei áramlatai és összecsapásaik; 21,30 A román zene dokumentumai; 22,30 Híradó. JÚLIUS 6. SZERDA I. műsor 16,00 Telex; 16,05 Pedagógusok kollokviuma; 16,20 Kulturális híradó; 16,45 A pronoexpressz-húzás közvetítése; 16,50 A nők világa; 17,40 Algériai útifilm; 17,50 1001 este; 19,30 Híradó; 19,50 Politikaiideológiai fórum; 20,10 Melódiák és előadóművészek; 20,20 Tévésport: a labdarúgó Románia-kupa döntője; 22,25 Híradó, II. műsor 19,30 Híradó; 19,50 Film és színpad; 20,20 A szocialista országok életéből: Magyarország, Csehszlovákia, Kína; 21,00 A természet nagy könyvéből; 21,25 Kis opera- és balettszótár: M betű, VII. rész; 22,25 Híradókumentumfilmje — 1. rész; 22,15 Fiatalos ritmusok. II. műsor 20,00 Híradó; 20,15 Folklórkincs; 20,45 Állampolgári tanácsadó; 20,55 '83 — nyár; 22,30 Híradó. JÚLIUS 8., PÉNTEK I. műsor 15.00 Telex; 15.05 Előkészítő a műszaki főiskolákra felvételizőknek; 15,30 Német nyelvű műsor; vetítése; 17,25 A lottóhúzás köz17,35 Autósoknak; 17.50 1001 este; 20,00 Híradó; 20,26 Napirenden a gazdaságban; 20,35 Kívánságműsor; 20,50 Nemzetközi kilátó; 21,15 Visszhangzik a völgy — román játékfilm; 22,30 Híradó; II. műsor 15,00 Telex; 15,05 Ópium és korbács — algériai film; 16,40 Bukaresti jegyzet; 17,00 Stadion; 17,30 Nemzetközi sztárpár dé; 20,00 Híradó; 20,20 Művelődési viták: Szórakoztató könyv; 20,45 A kilencedik évtized nemzedéke. JÚLIUS 9., SZOMBAT I. műsor II. nyelv 00 Telex; 11,05 A román és irodalom oktatása az iskolában; 11,20 Az atlantiszi ember — 8. rész; 12,00 Énekeljenek a gyermekek; 12,15 Zenei óra; 13,00 Hétvége (I.); 18,15 Ma Suceava megye; 18,35 A hét politikai eseményei; 18,50 1001 este; 19,00 Híradó; 19,20 A nagyrabecsülés jelei — tévéfilm; 19,50 Hétvége (II.); 20,15 Enciklopédia; 21,00 Caragiale-folytatásos; 21,10 A Paulista bulvár — 13. rész; 21,50 Ion Báie$a szatirikus műveiből; 22,50 Híradó, sport; 23, Noktürn, II. műsor 19.00 Híradó; 19.20 Arabella — II. rész; 19,50 Népszerű dallamok; 20,15 Szórakoztató zene; 21,20 Zeneszerzői arcképek; 22,50 Híradó; Sport; 23.00 Jó estét, fiúk, jó estét, lányok; 23,30 Műsorzárás; 14,30 nyelvű Telex; műsor; 14,35 Heti Magyar bel és II, 00 Telex; 11,05 Családi almanach; 11,35 Nagy várakozások — 12. rész; 12,00 Gazdasági körkép; 12,30 Vakációs matiné; Mesék a Zöld Erdőből; 16,00 Telex; 16,05 Műkedvelő együttesek műsora; 16,25 Ifjúsági klub; 16,55 Az iskola élete; 17,35 Caracas, Venezuela film fővárosa — dokumentum17,50 1001 este; 20,00 Híradó; 20,15 Napirenden a gazdaságban; 20,30 Nemzetközi videotéka; 21,00 600 másodperc; 21,10 Zenei ritmusok; 21,20 Színházi est; Paul Everac — A berek; 22,30 Híradó. JÚLIUS 7. CSÜTÖRTÖK I. műsor 11,00 Telex; 11,05 A nők világa; 11,50 A Paulista bulvár — 11. rész; 12,30 Kórusművek; 12,40 Vakációs matiné: A kis 16,00 Telex; 16,05 Vakumatiné: Arabella — 2. 16,30 Ifjúsági stúdió; 1001 este; _J,00 Híradó; A nagy megvalósítások kora; 20,30 Riportok, iterjúk, helyszíni közvetítések, zene; 21,10 Az atlantiszi ember — 8. rész; 21,55 Ötmilliárd ember — a kanadai televízió dotekciós rész, 17,50 20,15 Vakáció! 2.—3.