Megyei Tükör, 1983. július (16. évfolyam, 3556-3581. szám)
1983-07-02 / 3557. szám
M W MEGYEI ún.An proletárjai, egyesüljetek] A? RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £ S A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 198.. JÚLIUS 2., SZOMBAT ••»57. szám Ara só bani A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében július 1-én, pénteken plenáris ülésen újította fel munkáját a Nagy Nemzetgyűlés 8. törvényhozási ciklusának 7. ülésszaka. Az ország magas törvényhozási fórumának ebben az időszakban összehívott ülése, amikor a városi és falusi dolgozók erőteljes lendülettel és megkülönböztetett odaadással tevékenykednek a párt XII. kongresszusán és országos konferenciáján kijelölt célkitűzések, a Nicolae Ceaușescu elvtárs által adott orientációk és útmutatások gyakorlatba ültetésén, nagy fontosságú, rendkívül időszerű gazdasági-társadalmi kérdéseket vizsgált meg, olyan programtervezeteket vitatott meg, amelyek biztosítani hivatottak a termelőtevékenység tökéletesebb megszervezését és optimizálását az iparban és a mezőgazdaságban, az egész nemzeti gazdaságban. Ez alkalommal is kifejezésre juttatva meleg szeretetüket, mély tiszteletüket és nagyrabecsülésüket pártunk és államunk szeretett vezetője iránt, aki egész életét és tevékenységét a román nép békére, függetlenségre, haladásra és jólétre irányuló törekvései megvalósításának szentelte, a képviselők és a meghívottak erős és hosszas tapssal üdvözölték a Nagy Nemzetgyűlés Palotatermébe érkező Nicolae Ceaușescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét. Nicolae Ceau$escu elvtárssal együtt a hivatalos páholyban foglalt helyet Elena Ceau$escu elvtársnő, Constantin Duscalescu elvtárs és több más párt- és államvezető. A munkálatokat Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután előterjesztették az NNGy Bürójának ama javaslatát, hogy a Munkatörvénykönyv módosítására vonatkozó törvénytervezetet és a munka mennyiség és minőség szerinti javadalmazásáról szóló 5/ 1974. számú törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amely a jelenlegi ülésszak első felének napirendjén szerepel, egy másik ülésszakon terjesszék a Nagy Nemzetgyűlés vitájára. A képviselők ezt követően egyöntetűen elfogadták az alábbi napirendet: 1. Egyes nagy nemzetgyűlési képviselők megválasztásának igazolása. 2. Program a munkásönigazgatás és az önálló gazdálkodás elveinek határozott alkalmazásáról, a gazdaságipénzügyi mechanizmus, a munkajavadalmazási rendszer tökéletesítéséről és a folyó ötéves terven belüli javadalmazásemelésről. 3. Törvénytervezet a munkajavadalmazással és a dolgozók jövedelemjuttatásával kapcsolatos rendszer tökéletesítésének alapelveiről. 4. Törvénytervezet a vállalás-szerződésről. 5. Országos program, amely előírás folytatása a 2—3. oldalon) - ^ Díszgyűlés az első ifjúsági munkatelepek létesítésének 35. évfordulója alkalmából Tegnap Sepsiszentgyörgyön díszgűlést tartottak az ifjúsági munkatelepek létesítésének 35. évfordulója alkalmából, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság bírója, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága és a megyei KISZ-bizottság tagjai, vállalatok és intézmények vezetői, a megye gazdasági egységeiben dolgozó fiatalok és a 85 évvel ezelőtti nagy ifjúsági munkatelepek volt brigádosai, számos meghívott. Ebből az alkalomból megemlékeztek arról a forradalmi, lelkes alkotó lendületről, amely ifjúságunkat akkor jellemezte, arról az önfeláldozó munkáról, amellyel hozzájárult a párt által eléje tűzött feladatok megoldásához. Hangsúlyozták, hogy ma ifjúságunk méltó követője ezeknek a forradalmi hagyományoknak. A pártszervek és -szervezetek közvetlen irányításával, lelke(folytatása a 2—3. oldalon) Hídvég korán kezdett korán, talán a legelsők között a hídvégi kombájnosok szálltak nyeregbe. Ők végezték az első próbavágásokat, s vidékünkön e gazdaságból érkezett az első aratóhír. A főpróba természetesen, az idén is az őszi árpa volt. A Kónyamége nevű dűlőn közel száz hektárnyi kalászos várt itt betakarításra, egyetlen dűlőn elhelyezett tekintélyes táblában már hetekkel ezelőtt a szép termésígéret hivalkodóan vonta magára a gazdálkodók figyelmét. A jól megmunkált földben az optimális időben elvetett mag kitűnően telelt, s érésig kedvező kilátásokkal kecsegtetett. Gheorghe Macaric főmérnök nem is titkolta, hogy az idén az őszi árpához nagy reményeket fűz. Persze, e helyen a kiemelkedő termésátlagokat, mindenki tudja, nem ötezer kilókkal jegyzik, itt már háromezer kilós terméshozamot nagy megelégedéssel nyugtáznak. S talán ezért is keltett oly rendkívüli örömet, amikor az első hektárokon viszonylag gyakrabban ürítették a kombájnosok bunkerjeiket. A mezőgépészek körében osztatlan örömet keltett, hogy a megszokott ütemnél lassabban vezették gépeiket, mert e táblában jól eresztett a termés, s érdeke fűzte mindannyiukat a magasabb átlagok elérésére. így Koós Áron, Fuba Ion, Tana Gyula, Holas Ion és Alexandru Gica kezdettől a szemveszteség elkerülésére összpontosított. S amint fogyott a kalászrengeteg, úgy követték egymást az innen induló szállítókocsik, szép termés került innen a gabonabegyűjtőkhöz. Már az első hektárok négyezer kiló körüli átlaggal biztattak, s ezt a hozamot a további hektárok is ,,tartották“, szép, egyenletes táblában nem is volt gyengébb területrész. Az agráripari tanács vezetői ennek láttán csakhamar úgy döntöttek, hogy a gyors betakarítás, a veszteség kiküszöbölése végett segítségül ide irányítanak szomszéd gazdaságoktól néhány komabájnt. Nagyajta nyújtott elsőként segítséget, újabban pedig Illyefalváról érkezett három kombájn. Sajnos, a hét eleji eső e helyen is megálljt parancsolt, kényszerszünet szakította félbe a gépek folyamatos működtetését. tegnap reggel is még lágy volt a talaj, S szikkadásra várt a kalász. Koós Ára- ARADI Endre (folytatása a 2—3. oldalon) A gépgyártóipar fejlődése — a nemzetgazdaság fejlődése Minden évben, július első vasárnapján, a gépgyártóipari dolgozókat ünnepeljük. Olvasom a Magyar értelmező kéziszótár 460-ik oldalán, hogy a gép nem más mint: „Energiát átalakító vagy munkát végző szerkezet“. Tehát, minden év júliusának első vasárnapján ünnepeljük azokat, akik energiát átalakító vagy munkát végző szerkezeteket gyártanak a nemzetgazdaságnak, nekünk.Azt már politikai gazdaságtanból tanuljuk,"hogy a gépgyártóipari"jsedése" nélkül elképzelhetetlen a nemzetgazdaság többi iparágának gyors ipari dolgozók munkája, felkészültségi szintje döntően befolyásolja egy ország, egy vidék fejlődését. Ezért nem véletlen, hogy a Román Kommunista Párt szocialista iparosítási programjában a gépgyártóipar fejlesztésegy megkülönböztetett figyelemnek örvendett. Ennek eredményeképpen a gépgyártóipar és iparágai, az elektrotechnika, elektronika, automatika rendkívül dinamikusan fejlődtek. A minőség, műszaki haladás és gazdaságosság ötéves tervében gépgyártóipár továbbra is gyors ütemben fog fejlődni, így 1985-ben — 1981- thoz viszonyítva — 52,5 százalékkal lesz nagyobb He a növekedés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi is kell hogy legyen, hiszen a gépgyártóipar kell biztosítsa a folyamatban lévő beruházásoknál szükséges gépek és gépi berendezések 80—85 százalékát, valamint az általa gyártott termékek a versenyképességének a növelése által hozzá kell járuljon az export megkétszerezéséhez. Kovászna megye pártunk és személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs gondoskodása révén, az utóbbi 15 évben az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéje volt. Az évről évre növekvő beruházási alapok új és újabb ipari objektumok építését tették lehetővé. Különösen jelentős az a tény — és bizonyítja az ország különböző vidékei harmonikus fejlesztésének bölcs politikáját —, hogy a megye gazdasági potenciáljának a fejlesztésében a gépgyártóipar fejlesztése igen előkelő helyet foglalt el. 1968-ban Kovászna megye ipari össztermeléséből a gépgyártóipari egységek alig 2,5 százalékot adtak. Helyesebben fogalmazva, 1968-ban Kovászna megyében nem is létezett a szó szoros értelmében vett gépgyártó- ipari egység. Ma, amikor országszerte gépgyártóipari dolgozók napjának ünneplésére készülünk, Kovászna megye 6 gépgyártóipari egysége — a Sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat, a Kézdivásárhelyi Mechanikai Vállalat, a Sep(folytatása a 2—3. oldalon) 1981 decemberében írták alá azt a protokollt, melynek megfelelően a tehergépkocsik mellső tengelyeiknek a gyártását a Sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat átveszi a brassói autógyártól. 1982 januárjában megkezdődött a sepsiszentgyörgyi vállalatnál a mellső tengelyek gyártásbavétele. Az a gyártásbavételi terv — első szakaszban — az utánfutók első és hátsó tengelyének a gyártását tűzte ki célul. Ezt a szakaszt már az első évnegyed végére sikerült teljesíteni, s így 1982 áprilisában megkezdték az utánfutók tengelyeinek a sorozatgyártását. A gyártásbavételi terv következő szakaszai a 135 lóerős Diesel-motorokkal ellátott tehergépkocsik két mellső tengely változatának az előállítását tűzte ki célul, végül a nagyobb teljesítményű — 215 lóerős tehergépkocsik — mellső tengelyeinek a gyártását. 1982 első félévének a végére sikerült teljesíteni a gyártásbavételi tervet, majd a második félév hónapjaiban a termelést felfuttatni. Jelentős sikernek tudható be az, hogy a szabadon futó tengelyeket gyártó részleg nagyobbrészt fiatalokból álló munkaközössége már a termelés megkezdésének első évében jelentősen túlszárnyalta tervfeladatait, megteremtette annak a feltételeit, hogy biztosítsa a hazánkban gyártott összes tehergépkocsik, autóbuszok és utánfutók gyártásához szükséges szabadon futó tengelyeket. ileg is több és fehérebb legyen mindennapi kenyerünk Országszerte, minden évben július első vasárnapján a gépgyártó • ipari dolgozók napját ünnepeljük. Ahogy leírom ezeket a szavakat, rögtön felvetődik bennem a kérdés, hogy miért nyár derekán ünnepeljük ezt a napot, akkor amikor országszerte, megkezdődik, vagy már éppen javában folyik az új kenyérért, a jobb kenyérért folyó harc, a kalászosok aratása. Az aratás századok óta ünnep, a jól elvégzett munka ünnepe, a jövőbe vetett hit, a jövő bizonyosságának az ünnepe. És ahogy a kalászosok aratása ma elképzelhetetlen kombájnok nélkül, éppen úgy elképzelhetetlen jelenünk és jövőnk egy erőteljes, fejlődő gépgyártóipar nélkül, hiszen a gépgyártóipar hivatott arra, hogy komplex gépeket és gépi berendezéseket gyártson, olyan szerkezeteket, melyek mechanikai munkát végeznek, vagy energiát alakítanak át, tehermentesítik az embert, jelképesen több és fehérebb kenyeret tesznek az asztalára. Ezen a napon szánjanak gondolataink, jókívánságaink a gépgyártóipari dolgozók felé, azok felé, akik lelkiismeretesen azon fáradoznak, hogy egyre jobb, egyre komplexebb gépek és gépi berendezések kerüljenek ki a kezeikből és ugyanakkor arra összpontosítsák erőfeszítéseiket, hogy egyre magasabb fokon értékesítsék a nyersanyagokat, körültekintően gazdálkodjanak a segédanyagokkal hő és villamos energiával, haszonsítsák a műszaki és technológiai újdonságokat, felújítsák, magasabb színvonalra emeljéka termelést, javítsák a termékek minőségét, fokozzák a munkatermelékenységet, örömmel és megelégedéssel tölt el az a tudat, hogy hazánk több mint 1 milliót számláló gépgyártóipari dolgozói között több ezer Kovászna megyei dolgozót is számon tartunk, a Sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat, a Villamossági Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat, a Kézdivásárhelyi Csavargyár, Mechanikai Vállalat és Villamos Berendezéseket Gyártó Vállalat, valamint a Bodzafordulói Traktoralkatrészeket Gyártó Vállalat dolgozóit. Kívánunk nekik ezen a napon jó egészséget és további sikereket, hogy több és fehérebb legyen mindannyiunk kenyere. TÖMÖRI Géza