Megyei Tükör, 1984. március (17. évfolyam, 3763-3789. szám)
1984-03-01 / 3763. szám
#ív% ii -V T Wv VILA PROLETARIAL EGYESÜLJETEK! EGYES TÜKÖR AZ RKP KOVASZNA MEDVEI BIZOTTSAGA ES A MEGYEI NÉPTANACS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 3703. szám 1 1984. március 1., CSÜTÖRTÖK ARA 50 BAN! A inex()iguzdasigi dolgozók védelmmjének növelése Az Államtanács törvényerejű rendeletének előirányzatai szerint március 1-től közel egymillió, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedő dolgozó jövedelme növekedik jelentősen. Ezúttal emelkedik az állami mezőgazdasági vállalatok, mezőgépészeti állomások, a zöldség- és gyümölcstermelő, -értékesítő és -feldolgozó vállalatok dolgozóinak javadalmazása, azoknak a személyeknek a jövedelme, akik munkaszerződéssel dolgoznak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, továbbá a javadalmazás növelése vonatkozik az egységes agráripari tanácsok keretében dolgozókra, a mezőgazdasági profilú laboratóriumok és más egységek, valamint a megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari vezérigazgatóságok személyzetére. A mezőgazdasági dolgozókra a jelenlegi szakaszban rendkívül fontos és felelősségteljes feladatok hárulnak, amelyeket pontosan megjelölt az RKP KB- nál 1983 decemberében tartott mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó munkatanácskozás, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1981—1985-ig terjedő fejlesztési terve. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára alkotó hozzájárulásával kidolgozott tervek teljes összhangban vannak a párt XII. kongresszusán és az Országos Konferencián megjelölt orientációkkal és feladatokkal, amelyek az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozónak. A folyó évre vonatkozó tervek a mezőgazdaság korszerűsítését és belterjes fejlesztését szolgálják. Az összes mezőgazdasági termelésnek, a megelőző évhez mérten, 5,4—8 százalékkal kell növekednie. A szántóföldeken több gabonát kell előállítani, széles körben alkalmazásra kerül a kettőstermesztés módszere, amely országos szinten mintegy kétmillió hektárt fog át, és hasznosítani fogják a kukorica, zöldségfélék, a cukorrépa- és burgonyatermesztés, valamint más ipari kultúrák esetében. Megélénkül a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztését célzó tevékenység. Tovább szilárdítják a műszaki-anyagi alapokat Ebben az évben a mezőgazdaság gépi ellátottsága 15 700 traktorral, gabona- és takarmánybetakarító kombájnokkal, burgonyaszedő és egyéb gépekkel gyarapodik. Nagy mennyiségű természetes és műtrágyát, növényvédelmi anyagokat használnak fel a növénytermesztésben, egyszersmind növekedik az öntözésre berendezett területek nagysága, év végéig elérve az öszszesen 3,3 millió hektárt. Százezer hektárokat tesz ki, ahol különböző telkesítési munkálatokra (lecsapolás, talajvédelem, talajfeljavítás) kerül sor. Az állattenyésztő üzemágban növekedik a létszám és az egyedi hozam. A szarvasmarhák esetében el kell érni a 8,3, a juhászatban pedig a 21,9 milliós állományt. Megszervezik a vállalatok és intézmények állattenyésztő mellékgazdaságait. A javadalmazás növelése ösztönzi a mezőgazdasági dolgozók mind tevékenyebb hozzájárulását a nagy jelentőségű célkitűzések megvalósításához. Az állami mezőgazdasági vállalatok esetében például a fizikai dolgozók fizetése 5,5, míg a technikai és ügyviteli személyzeté átlag 5 százalékkal növekszik. Előnyök és A termelőszövetkezeti tagok személyi gazdaságaiban és a magántermelők gazdaságaiban folyó termelőmunka fellendítését célzó egységes program hangsúlyozza, hogy minden rendelkezésre álló lehetőséget, helyi tartalékot ki kell használni a termésfokozás érdekében. Ez a feladat egyaránt érvényes mind növénytermesztési, mind állattenyész- tési vonatkozásban. Vagyis a termelés szolgálatába kell állítani minden talpalatnyi területet, minden olyan kihasználatlanul álló épületet, termelőfelületet a gazdasági udvarokban, ahol bármilyen növény termeszthető vagy bármilyen haszonállat tenyészthető. Kezdve azállattenyésztés nehéziparától, a szarlmarha-tenyésztéstől, egészen a baromfi-, nyúl- vagy prémesállat-tenyésztésig, a zöldségtermesztéstől a cukorrépa termesztéséig. Minden falusi portának termelővé, részben árutermelővé kell válnia, hogy minél több termény és állati termék kerüljön a közellátásba, illetve mindenkinek képességei függvényében hozzá kell járulnia a területi önellátási programok megvalósításához. A háztájiban hatékony gazdálkodást lehet folytatni, amire esetenként és portánként több-kevesebb lehetőséggel rendelkezik minden falusi és városi család, bármi kötelességük ■ is legyen a családtagok alapfoglalkozá-sa. Ennek a feladatnak a teljesítését nagymértékben előmozdítja az erőteljjes állami támogatás, a műszaki-anyagi alapokon, abraktakarmányokon kívül, beleszámítva az ösztönző felárakat, hiteleket, előlegeket, tehát az érdekeltséget is. Végső fokon állampolgári kötelesség élni az adottságokkal, minél több mezőgazdasági eredetű terményt előállítani a használatba adott vagy tulajdonban levő termőterületeken. Az egységes program kiemeli, hogy a gazdaságok kötelesek a családtagok számával arányosan több állatot is tartani. Arra vonatkozóan is konkrét számokat találunk a programban, hogy mekkora legyen ez az állatállomány Szövetkezeti tagok esetében többek közt egy tehén vagy 5 juh, 1—2 sertés, 10 tyúk, 60—80 húscsirke, 10—15 házinyúl tartása jön számításba. Hasonló előirányzatokat találunk a nem szövetkezetesített övezetek magántermelőire vonatkozóan is, nyilván a földterület és a családtagok száma növekedésének függvényében fokozottabb elvárásokkal. TOMPA Ernő (folytatása a 2—3. oldalon) Hazánk energetikai függetlenségéért .Minden tonna, minden csepp kőolajra égető szüksége van a nemzetgazdaságnak. És ennek tudatában vannak a gelencei kőolajbányászok is, akik 1984- ben fokozni fogják a feltáró és kitermelő tevékenységüket egyaránt, hathatósabban hozzájárulva hazánk energetikai függetlenségének a mielőbbi kivívásához. A Gelencei Kőolajfeltáró Telep munkaközösségének ebben az évben 13 000 méterrel hosszabb fúrást kell megvalósítania, mint 1983-ban. Ez különösen jelentős feladat, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nehezebb, nagyobb figyelmet és komplexebb technológiát követelő mélyfúrásoknak az összhossza a tavalyi 2000 méterről 1984-ben 5000 méterre kell nőjön. Az 1984-es fúrási terv teljesítéséhez a kőolajfeltáró telep minden fúróberendezésénél havonta 280 méteres fúrási sebességet kell elérjenek, mely feltételezi a munkaszervezés és anyagellátás javítását, a munkafegyelem erősítését, a fúrótornyok gépeinek és gépi berendezéseinek a jobb kihasználását, a legmegfelelőbb fúrási technológiák alkalmazását, a nyers- és segédanyagokkal való ésszerű gazdálkodást. Mint ahogy az a februárban megtartott közgyűlésen is kifejezésre jutott, kőolajbányászaink 1984-ben még nagyobb figyelmet szentelnek a nyers- és segédanyagokkal, az energiával való ésszerű gazdálkodásra, így vállalták, hogy ebben az évben minden egyes fúrótoronynál megtakarítanak 100 00o lej értékű — a fúráshoz szükséges — anyagot, telepi szinten 400 megawattóra villamos energiát és 5 lejjel csökkentik a minden méter furatra eső anyagi költségeket. A 2.,3. oldalon • A SZAKEMBER FÓRUMA • FIATAL SZÍVVEL • SPORT Önellátási programunk megvalósítása érdekében értékesítsünk minél több mezőgazdasági terméket! „A szövetkezeti parasztok és a magánparasztok gazdaságainak, valamint az összes, földterülettel rendelkezőknek, lényegesen növelve a növényi és állattenyésztési mezőgazdasági termelést, biztosítaniuk kell teljes saját fogyasztási szükségletüket, nemkülönben e szektorok aktívabb részvételét az önigazgatási és önellátási program megvalósításában, valamint a központi alap képzésében NICOLAE CEAUŞESCU A személyes példa erejével Bodok községben a fogyasztási és áruforgalmazási szövetkezet, a téeszvezetők és irodai munkát végzők, valamint az oltszemi malom dolgozói elsőkként értették meg, hogy az egységes program teljesítésében mennyire fontos a személyes példamutatás. Jelentős mennyiségű húst és más állati eredetű terméket, zöldséget és gyümölcsöt szerződtek. A személyes példaadás jelentős mértékben fokozta a szerződéskötések eredményeit. Községszinten a főbb előirányzatok realizálása kedvezően alakult. A tervezett sertéseket például több mint hatvan, a nagyállatokét közel kilencven, a juhokét nyolcvan, a tehéntejet és a tojást száz százalékban teljesítettük. Még kiemelkedőbb eredményt értünk el a juhtej-, a szárnyas- és nyúlhús-szerződéseket illetően, az előbbit öt hektoliterrel, az utóbbiakat pedig 900 kilogrammal szárnyaltuk túl. Teljes egészében eleget tettünk a cukorrépa- és burgonyatervünknek is. — Községünkből több olyan pozitív példát sorolhatunk fel szorgos gazdák- DARÓCZI Ferenc (folytatása a 2—3. oldalon) AZ EMBERI JOGOK ENSZ-BIZOTTSÁGA a legszigorúbban elítélte a délafrikai kisebbségi rasszista rezsim apartheid-politikáját, s kijelentette, hogy ezt a politikát az emberiség elleni bűncselekménynek tartja, amely fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. A bizottság határozatot fogadott el, követelve, hogy a nyugati államok és Izrael szüntessék meg azonnal a DAK-nak nyújtott segítséget, amely ellenséges magatartás megnyilvánulása a dél-afrikai és namíbiai népekkel, valamint a szomszédos országokkal szemben. A KÍNA ÉS A SZOVJETUNIÓ külünképviselői — külügyminiszter-helyettesei — közötti tanácskozás negyedik fordulója március 12-én kezdődik Moszkvában, a két ország között létrejött megegyezésnek megfelelően — jelenti a TASZSZ és az Új Kína hírügynökség. NAGASZAKI város hatósági szervei követelik, hogy a kormány tartsa tiszteletben az ország atommentes státusát, s tegyen meg mindent a konkrét leszerelésért, a nukleáris fegyverek felszámolásáért. Nagaszaki város hatósági szervei üzenetet intéztek Shintaro Abe külügyminiszterhez, melyben kifejezésre juttatják afeletti aggodalmukat, hogy napról napra fokozódik egy nukleáris háború kirobbanásának veszélye, és követelik, hogy Japán szigorúan tartsa tiszteletben a három nonnukleáris alapelvet, miszerint nem rendelkezik, nem enged be az ország területére és nem gyárt atomfegyvereket. A JUGOSZLÁV GEOLÓGUSOK fontos óntartalékra bukkantak a Cer-hegységben (Szerbia). A készletet 40KM tonna fémre becsülik — mutat rá a Tanjug, hozzáfűzve, hogy az ónon kívül tantált és niobiumot is tartalmaz. A SVÁJCI biztosítótársaságok tájékoztatási központjának statisztikái szerint 1981-ben a nyugat-európai országokban 84 300 ember vesztette életét és 2,1 millió sebesült meg a közúti balesetekben. Az 1970—1980-as időszakra vonatkozó adatokból kitűnik, hogy 11 fejlett nyugat-európai országban és az USA-ban a közúti balesetek összesen 1,3 millió ember halálát okoztak. A balesetek okai között első helyen szerepel a túlzott alkoholfogyasztás, a gyorshajtás és a szabálytalan előzés.