Megyei Tükör, 1984. június (17. évfolyam, 3841-3866. szám)
1984-06-01 / 3841. szám
SZORGOS GAZDA — TAKAROS ÉLET A falufelelős példája Az emberek a falufelelőshöz irányítanak. Neki aztán tudnia kell, kinek milyen a portája, ki az, aki környezetének rendben tartásával mások elé példaképül állítható. Kísérőmmel elindulunk hát lefelé a főúton. Az egyik kis utca sarkán áll Herbszt Kálmán bácsi háza. Annyit hallottam róla, nemrég ment nyugdíjba a kőbányától, ott is felelős beosztásban dolgozott, s most, társadalmi munkában, felügyel a falu ügyesbajos dolgaira is. Arra viszont nem számítottam, hogy a nagy település, Bükszád egyik legszebb életének kapuján nyomom le a kilincset. Az első udvaron igen ízlésesen elrendezett virággruppok. Mintha minden centiméternyi területet vonalzóval mértek volna ki. Kerítés választja el a ház előtti részt a hátsó udvartól, ahol a gazdasági épületek mellett jutott hely a több tucatnyi méhkaptárnak is. Valóban meglepett az a rend és tisztaság, ami mindkét udvaron fogadja a látogatót. Igaz, a ház gazdái nem voltak otthon, de azért nyugodtan megkockáztathatom a tömör jellemzést: ez a porta példaképül szolgálhat mások számára. Még akkor is, ha nyugdíjas tulajdonosának esetleg több ideje is jut már az otthoni munkálkodásra ... Kálmán bácsit a tömbházak felé látták sétálni — mondogatják a kis utcában, ahová magunk is betérünk. Nem azért nincs itt sár, mert ,köves, faluban járunk, hanem elsősorban azért, mert az utcabeliek szeretik a rendet. És fordulhatunk bármerre, jobbról, balról egyaránt szép utcák köszöntenek ránk. Az egyik különösen megragadja figyelmünket. Ezt akár Szakács-utcának is elkeresztelhetnék, mert sorjában három ház áll egymás mellett, s mindhármat Szakácsék bírják. A legkisebb fiúval egy födél alatt lakik az édesanya, özvegy Szakács Erzsébet, a szomszédos telkeken pedig másik két fia épített vadonatúj házat. — Öten vagyunk fiútestvérek — magyarázza a jelenlévő két Szakács fiú—, ebből, hárman itt, a családi ház körül lakunk. Ketten a falu távolabbi részébe költöztek, s egyetlen lánytestvérünk Uzonba ment férjhez. Betessékelnek az „ősbe“, a ház megújhodva, felújítva nagyon fiatalnak tűnik. Látszik, mostani gazdája, a fiatal Szakács Zoltán, a kőbánya gépésze nem járt bekötött szemmel: olyan életet teremtett itt, mintha valóban könyvből tanulta volna. Arra is volt gondja, hogy a nyári konyhaelüssön másokétól: ha valaki belép az udvarra, azonnal a kempingházszerű épületen akad meg tekintete. A keskeny, aránylag szűk udvar nem enged különösebb, fantáziaszülte megoldásokat, ám helye mindennek van. És semmi nem lóg ki innen, még a farakást is mintha megszerkesztették volna ... A kőbánya tömbházai felé baktatunk magunk is. Szembe jönnek velünk Herbszt Kálmánék. — Időnként megsétáljuk magunkat errefelé is — mondják —, mert itt inkább helye van a jó tanácsnak. Sajnos, hiába jelöltük ki a szemét helyét, még mindig akadnak, akik fittyet hánynak a jóérzésnek, s oda öntik le a maradékot, ahol nekik a legkönnyebb. Pedig mindenki láthatja, mennyit adunk a rendre, a tisztaságra, hogy egyáltalán nem mindegy, miképpen néz ki a falu és környéke. — Képzeljék, a gyerekek itt a tömbházból elmondták nekünk — magyarázza Herbszt néni —, hogy zöldségest létesítettek. Mi, amit tudtunk, tanácsoltunk nekik, de jó, hogy végre eszükbe jutott, ilyesmivel is lehet foglalkozni. Ezen a tavaszon egyébként a tömbházak környéke is másképpen néz ki, virággruppok kerültek oda, nagyobb a rend, a tisztaság, mint más esztendőkben. Visszafelé be-bekukkintunk pár udvarra. A megállapítás megnyugtató: nemigen lehet elmarasztalni itt senkit, nem látunk elhanyagolt, udvart, utcát. — Azért kellett néhány gazdát megszólítanunk, de elenyésző a száma azoknak, akik külön felhívásra várnak. Mert mindenki tudja, aszerint is megítélik, ahogyan kinéz a háza és a háza környéke. Az is nagy dolog, hogy ebben a faluban jó pár évtizede vezetékes vizet isznak, eljár az ezerkilencszáztízes évek derekán a közeli hegyről csöveken szaladt le a víz, s a jó közösségi szellem eredményeként, ma már ritka az az udvar, ahol ne folynék csapon a környező hegyek tiszta, üdítő itala ... Ahol ilyen nagy az összetartó erő, ott az is természetes, hogy nemcsak a főúton, de a mellékutcákban is mindig rendet, tisztaságot tapasztal az arra járó. PÉTER Sándor Felújított játszóterek Június 1., a gyermekek napja egyben határidő végét is jelentette a megyeközpontban a gyerekjátszóterek rendbetételére. Ebben az esztendőben a sepsiszentgyörgyi municípiumi néptanács a város játszótereit elosztotta a vállalatok, intézmények között. Ennek eredményeként a város több játszótere teljesen újjászületett. örömmel nyugtázhatjuk, hogy Sepsiszentgyörgyön a város tervezői, vezetői a lehető legnagyobb mértékben figyeltek arra is, hogy a felépülő új negyedekben a gyerekek megtalálhassák maguknak a kis kupac homokot, legyen hol hintázniuk, veszély nélkül szaladgálniuk, labdázniuk. De azt sem hallgathatjuk el a játszóterekről szólva, hogy bizony belőlük sok helyütt még több is elkelne, a meglévő játszóterekre pedig sokkal több fantáziával, törődéssel kellene valóban szép és főleg célszerű játékalkalmatosságokat felállítani. Itt, a fa hazájában pedig a sok helyen ormótlan és a gyerekek, főleg a kicsik testi épségét veszélyeztető, vasból készülő játékok helyett nem volna haszontalan fából készíteni szép, fantáziaösztönző játékokat. Azok sem kerülnének többe, mint a mostaniak. És amit még ismételten el kell mondanunk: a játszóterek környékéről el kellene költöztetni a szemetes konténereket. Hogy miért, azt, gondoljuk, taglalni fölösleges. A játszóterek egy város, főleg a tömbháznegyedek elengedhetetlen tartozékai. Létesítésük, karbantartásuk, felszerelésük mindig is közügynek számított. Nemcsak a néptanács, a karbantartó vállalatok, intézmények ügye, hanem mindannyiunké. Hiszen nem csupán díszei egy településnek, hanem igencsak igényelt és hasznos létesítményei. És mint ilyenek, az élet egyéb fontos kérdéseivel egyenrangú figyelmet érdemelnek. ÉGEI Ibolya ,ill.Mr. Veress Irén, az Olt Textilipari Vállalat szövödéjének élmunkása MEGYEI TÜKÖR ................. ........ ......... Kapával a gyomosorlás ellen (folytatás az első oldalról) végzőket tüntette fel, joggal, mert az elmúlt napokban kétszáznyira becsülhető a Macskás dűlőn részt vett növényápolók száma. Kőröspatakon az idén szinte mindenki vállalt a globális akkord szerződéses javadalmazás keretében répaterületet, hatvan, vagy csak tizenöt árat, ki-ki ereje és tehetsége szerint. A lényeg, hogy egész kapáskultúrájuk művelését lefedezték kézi munkaerővel, s a tagság egész május havában testületileg meg is jelent az idénymunkálatok színhelyén. Miután géppel elvégezték a répaföldön a közelést, a kapások is elfoglalták a parcellákon helyeiket, s eddig mintegy 68 hektáron végezték el az első kézi gyomirtást. — Remélhetőleg az idei szorgalomnak jobb lesz a foganatja, mint az elmúlt esztendőben — vélekedett Barabás Géza főmérnök. — A tavaly csak a másodszori vetés sikerült, s ezzel 25 ezer kilós átlagot takarítottunk be. Az idén a vetéssel nem volt baj, idejében földbe juttattuk a magot, s a pillanatnyi termésígéret is biztató. Kapálás utáni ellenőrzésünk arról ad számot, hogy megvan a százezres-száztízezres növénysűrűség mindenütt. Burgonyánk is egyelőre szép, itt 55—60 ezres tősűrűséget állapítottunk meg. Ami feltűnő az idei határképben, az a nagyparcellás vetésforgó: végre sikerült minden kultúrájukat nagy tagban, egyetlen dűlőn elhelyezniük. A burgonya, búza, répa mind egyetlen helyre került, nem pedig szétszórt parcellákban, mint a múltban. És, ami ugyancsak javát szolgálja a növényfejlődésnek, végre sikerült szakszerű vetésforgóban elhelyezniük a kultúrákat. Egész cukorrépájuk például kizárólag búza után került az idei vetésforgóba. A végére hagytuk a főmérnök egyik legféltettebb parcelláját, a lucernát. — Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a vetőmagtermesztő parcellánkra. Úgy, amint arra pártunk főtitkára a legutóbbi plenárison tartott beszédében felhívta a gazdálkodók figyelmét, mi szeretnénk a vetőmagszükségleteink közül a pillangósnak valót bebiztosítani. Már a tavaly elvetettük öt hektáron a lucernát, ami most tehát másodéves. Remélhetőleg ebből biztosítunk magunknak kétszáz kilót hektáronként, azaz ezer kiló magot. Első alkalommal kísérletezünk most lucernamag-termesztéssel, s ha beválik, nagy nyereség lesz számunkra — fejezte be tájékoztatóját Barabás Géza. A maksai termelőszövetkezet burgonyaföldjein végzik a vegyszeres gyomirtást A burgonya gépi kapálása (GERGELY Béla felvételei) Jobban, gyorsabban (folytatás az első oldalról) Ez a hatalmas iramú fejlődés az erőteljes beruházási program sikeres megvalósításának köszönhető, de jelentős szerep hárult — az építéssel párhuzamosan — a munkaszervezésre is, mely az adott körülményeknek megfelelően biztosította a termelési folyamatok zökkenőmentességét, az új termékek gyártásbavételét, a termelek minőségi színvonalának emelését szolgáló új gyártási folyamatok bevezetését. Pop Mircea, a vállalat munkaszervezési osztályának vezetője elmondta, hogy a jeá^fc^n-jj^^^akor a Sepkai része két Gyártó Vállalat profilja körvonalazódott és beruházási programja a végéhez közeledik, egyre nagyobb jelentősége lesz a munkaszervezésnek, mely a vállalat modern dotációjának megfelelő kihasználását, meglévő tartalékok felfedését, értékesítését hivatott biztosítani. Az eddig elért eredmények is számottevőek. Ha csak egyetlenegy számadatot említünk, az is híven tükrözi az e téren megtett utat: 1978-hoz viszonyítva ma közel 50 százalékkal nagyobb munkatermelékenységet érnek el. A munkatermelékenység növekedését a szerelőszalagok üzembe helyezése biztosította, különösen a mellső tengelyek, a sebességváltóművek szereldéiben. A különböző fémmegmunkálási műveletek csoportosítása, fémmegmunkáló pontokkal felszerelt műhely létrehozása, az öntöde és a lovácsműhely egyesítése, központi nyersanyag-előkészítő műhely, modern nyersanyagraktár és a kissorozat-prototípus műhely létrehozása is mindennek az igen fontos célkitűzésnek a megvalósítását eredményezik. A vállalat munkaszervezési osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban olyan szervezési intézkedéseket foganatosítanak, melyek elősegítik a termeki, a termékek minőségi színvonalának emelését. Javítani kell a meleg részlegek szervezésén, tevékenységén, azért, hogy ezek a fémmegmunkáló részlegek szükségleteinek megfelelően a kívánt minőségű és mennyiségű öntött, kovácsolt, hőkezelt félkész összetevőt tudjanak előállítani. Tervükben szerepel a mellsőtengelyeket gyártó részleg teljes újjászervezése, a sebességváltóművek fémmegmunkálást igénylő apróbb összetevők előállításának csoportosítása és más szervezési intézkedések a sebességváltók összetevőinek fémmegmunkáló és szerelő részlegein. Mindezek a munkafegyelem erősítését, a termelési folyamatok tökéletesítését, a termékek minőségi színvonalának és megbízhatóságának a javítását kell eredményezzék. A panasz jogos, de az igazsághoz több is tartozik Panaszlevél nyomán látogattunk el a minap a sepsiszentgyöngyi Strand utca bal oldalán húzódó családi házak mögötti városrészre. A panaszos, F. Cs. leérte, segítenénk az ott tapasztalható rendellenesség orvoslásában. Amint arról meggyőződhettünk, valóban, a városnak ezen a részén több orvosolni való is akad! „Arról van szó, hogy a Strand utca 5. szám alatt, a Fafeldolgozó Kombinát II. bútorrészlegénél, egy kazánház működik gázzal, egy másik kazán pedig folyékony fűtőanyaggal üzemel. Ez a brassói Ipari Építkezési Tröszt legénylakásait és étkezdéjét látja el. A vezetékek a családi házak kertje mögött húzódnak. A csövek állapota, azok szigetelése elképzelhetetlenül rossz, a csövek lyukasak, a kertem háta mögött valóságos gejzír működik, 3—4 méter magasba szökell fel a meleg víz. Nemrég több fadugót vertek be a csőben levő lyukakba, de a víz kinyomta azokat, például azt is, amely az én gejzíremet hivatott elzárni. Mindenesetre meglepő, hogy egy szakvállalat ennyire elhanyagoljon egy fontos berendezést, a napjainkban kincset, érő tüzelőanyagot ilyen módon prédálja el. Ezt felelőtlenül nézni és semmit sem tenni — bűn!" A levél írója megemlíti, hogy a kertek mögötti gépkocsitelepről mindenféle autókülsőket, acélabroncsokat, szemetet dobálnak a kertek háta mögött húzódó sáncba, amely egyébként egyszer pakurával is feltelt. A felelőtlenség fertőző, bűzös csatornája ez, és ő hiába pucolja ki a kertje mögötti szakaszt, ha a többit nem tisztítják .. . A levél teljességgel fedi a valóságot. Mayer Mihai, az építkezési trösztöt kiszolgáló géppark vezetője még ottlétünkkor kiszedette a sáncba dobált autóbelsőket, keréktárcsát. Mondván, hogy 5 ezzel feladatát elvégezte ... „Magyarázatot“ a vezetékeken lévő közel 50 lyukról Firoiu Gheorghetól, az építkezési tröszt építőbrigádjának főgondnokától, és Dragomirescu Nicolaetól, a legényszállások gondnokától kaptunk. íme: — Ezeket a vezetékeket mi lyuggattuk ki, még januárban. Történt ugyanis, hogy a vezeték befagyott, leállt a meleg víz és a fűtés. Valamit kellett tennünk. Hegesztőpákával melegítettük a csövet és'l&linkeni^^tol akasztottuk, hogy lassúk, hol sikerült a kiolvasztás. Két hétig nem volt tüzelőanyagunk, a villanyszolgáltatás is akadozott, így a fűlőháznak nem volt lehetősége a víz forgatására .. • És máskülönben, mondja, ki és miért kutató magukat a nyakunkra? A két gondnok ez esetben nem nagyon szolgáltak rá a megnevezésre, egyébként megígérte, hogy a legrövidebb időn belül a lyukakat újra behegesztik, a csöveket újraszigeteltetik ... De, amint azt a Helyszínen is tapasztalhattuk, a terület fertőző, szeméttelep-voltához nem esik az építők és a géppark dolgozói ,járultak hozzá, hanem a Strand utca akol is. a sánc, amely pakuranyon¡»ITMl meg most is felketéllik, tele hajtótasi szeméttel, hulladékkal. A SW* utal 7-21. szám alatti lakók sem ‘««Illek kertjük háta mögé dobni a ■ Ez a panaszlevélből kimarad* ugyan, de az igazsághoz hozzá tartóz .. Ami a városnak ezen részén látható, kenés .Ml •n't&e?nt. k®U megfogni a szerszámaiét, lapátot is! Lehetsz Krézus, számlálhatod kincseid garmadával, sosem lészen annak olyan csengése, mint például ez: — Tatács, ugye veszel nekem délután fagylaltat... Gyönyörködhetsz velencei palotákban, Rembrandt festményeiben, de annál szebb úgysincs, mint egy szőke kisgyerek, ki épp fürdőzik, ki épp alkot, összerak kockákból egy kis Jancsi és Juliska házikót. El kellett mondanom ezen a június elén. Hányadszor is? Sosem elégszer. Aminthogy sosem elég kisgyermeked simogatásából. CZEGŐ Zoltán 7 t,' V u «ww %í-.' V ' « * * i - ■/*■* Jókedvükben a virágos mezők szőke gyermekeket teremtek, és ránk hagyták őket. Van-e szebb gondunk, mint vigyázni erősen rájuk? Megtartani a tengeringó ösvényeket jó békességben, hogy oda nyugton jussanak el ezek a napban fürdöző virággyermekek, és megtartani tisztaságukban ezeket a meg nem fertőzött, bombatölcsérektől eddigelé megkímélt virágos mezőket, hadd bogározzanak benne kisgyermekeink. GYERMEKEINKET ÜNNEPELJÜK (folytatás az első oldalról) szociális létesítménnyel gazdagodunk. A bölcsődei hálózat, a napközik és óvodák immár éppen elég hellyel rendelkeznek ahhoz, hogy a szülők nyugodtan végezhessék munkájukat. Sok száz osztályterem épült az elmúlt évek során, vadonatúj iskolaépületek léptek a tudományos megismerés szolgálatába, közel háromezer tanügyi dolgozó igyekszik minél mélyebb és alaposabb tudással felvértezni a legkisebb nemzedékeket. A gondoskodás jeleit látjuk abban is, hogy egyre átfogóbb lett és lesz az egészségvédelem, maga az a tény, hogy napjainkban megyénkben félezer emberre egy orvos jut, sokat elárul arról az előrelépésről, amely ezen a téren is bekövetkezett, s ami kétségkívül, a jövő nemzedékek egészséges fejlődésében, egészségének védelmében óriási szereppel bír. És sorolhatnánk tovább a megvalósításokat, kezdeményezéseket, amelyek mind azt szolgálják, hogy hazánk ifjúsága, a legfiatalabb nemzedékek is, jó körülmények között készíttessenek, készüljenek fel a jövőre . .. Ma szerte az országban tehát gyerekeinket ünnepeljük, őket köszöntjük, őket illetik ma az ünnepi szavak, ma az átlagosnál nagyobb kedvességgel, figyelemmel megilletődve vesszük körül őket. Általuk teljesedik be holnapunk, bennük megvalósuló jövőnket látjuk. És ez az ünnep minket, felnőtteket arra ösztönöz, hogy feladataink teljesítésével, a ránk háruló tennivalók maradéktalan elvégzésével, még kedvezőbb feltételeket teremtsünk a mai és majdani gyerekek felnövekedéséhez, egész emberekké válásához. 8,30 Iskolatévé — matematika; 9,00 Családi almanach; 9,30 A haza védelmében; 10,00 Faluműsor; 11,15 A zene mindenkié; 11,45 Gyermekvilág; 12,40 A szeplős — 2. rész; 13,00 Telex; 13,05 Vasárnapi album; Vidám, zenés nyaralás; A neveltetés kaszkadőrei; Bordalok; Rajzfilmek; Új emlékek között; Hely a nap alatt; Hazafias versek; Fiatalság — ritka virág; Tévésport; Könnyűzene; A giurgiui epigramma-fesztivál; Kívánságműsor; 18,30 Gyermekeknek; 18.50 1001 este; 19.00 Híradó; 19,15 Megéneklünk, Románia; 19.50 Az élet szép— szovjet— olasz koprodukciós játékfilm. Szereplők: Giancarlo Gianni-Ornella Mutti, Regimantas Adomatitis, Jevgenyij Lebegyev, Jozasz Burdatitisz, Stephano Media. Rendező: Grigo JIUNIUS 3., VASÁRNAP 1. műsor rij Csuhraj; 21,30 Varietéműsor; 21,50 Híradó, II. műsor Népi együttesek; 9,30 Román nyelvművelő műsor; 10,00 A hangversenytermekből; 10,05 Tévéenciklopédia - ismétlés; 11,35 A szocialista országok életéből; 12,00 Színpad és filmvászon; 12,40 A gazdasági élet hírei; 13,00 A zene örömei; 13,35 Filmek a hazaszeretetről; 14,00 Népi muzsika; 14,30 A tudomány világából; 15,40 Mi és gyermekeink; 16,00 Rajzfilmek; 16,30 Nők fóruma; 17,00 Postromantikus szimfóniák; 18,30 Művelődési kilátó; 19,00 Híradó; 19,15 A nagyvilágból; 19,45 Állomások; 20,00 Az ország dalszínpadainak műsorából; 20,40 A szabadsággal egyidős nemzedék; 21,00 Éjszakai dzessz-koncert; 21,30 Festői Románia; 21,50 Híradó; JÚNIUS 4., HÉTFŐ 20,00 Híradó; 20,20 Napirenden a gazdaságban; 20,35 Hazafias versek és dalok; 20,50 tapasztalat fóruma; 21,10 Folklórkincs; 21,40 600 másod Madársziget Nem a véletlen műve volt az, hogy a kisborosnyói iskolások csapata második helyezést ért el tavaly az országos természetvédő versenyen. Nem a véletlené és nem is a pillanatnyilag fellobbanó lelkesedésé. A csapat tagjai azóta is bizonyítanak, amiről azonnal meggyőződhet a látogató, ha belép az iskola mívesen faragott kapuján. Értő kezek munkájáról árulkodnak a szépen sorjázó díszcserje-dugványok, a napfény után nyújtózkodó melegágyi palánták és a Pro natura-liget fiatal gyümölcsfái. Ott jártamkor Damó Gyula kis tanítványaival éppen két mesterséges gólyafészek felszerelését készítette elő. Délután pedig a Pro natura-teremben megbeszélést tart a csapat. Jómagam, mint tiszteletbeli tag, erre voltam hivatalos. A hangulatosan berendezett szobában minden a természet szeretetéről, féltéséről, a tagság munkájáról árulkodik. Jelenlegi fő foglalatosságuk a gyakorlati madárvédelem. E témakörrel kapcsolatosan alakítottak ki egy igen jó kis kézikönyvtárat, ehhez kapcsolódnak évi munkaprogramjuk pontjai is, valamint a pontosan vezetett megfigyelések. A megbeszélésen körvonalazódtak a jövő temei. Damó Gyula elmondta, hogy az iskola szomszédságában levő kertben, melyet a néptanács és a téesz jóváhagyásával megkaptak, arborétumot és egy őshonos almafajta-gyűjteményt fognak kialakítani. A munkálatok megtervezésébe, kivitelezésébe neves biológusokat és pomológusokat vonnak majd be. A téesz elnöke, Mátyás Katalin mérnöknő is megígért minden szakmaianyagi támogatást. Ez a leendő létesítmény, mint génbank, számottevően hozzá fog járulni megyénk almáskertjeinek fajtafelfrissítéséhez, példázván ugyanakkor, hogy egy kis iskola közössége is hozzájárulhat a maga szerény eszközeivel tudományos és gyakorlati kérdések megoldásához. Tapasztalván az iskolások és a Dame tanítóházaspár lelkesedését és eredményes munkáját, a helyi néptanács beleegyezését adta egy bokros terület védetté nyilvánításába, ahol gyakorlati madárvédelemmel, madártani megfigyelésekkel fognak majd foglalkozni. A ligetet igen találóan Madárszigetnek nevezték el. A megbeszélésre összegyűlt csapat tagjai közül sokan már felsőtagozatosak a községközpont iskolájában, de a közös szenvedély feledteti a korkülönbséget: szívesen jönnek vissza egykori tanítójuk okos szavait meghallgatni... ... /A Damó-porta kapuján lévő postaládát évek óta lakják a cinkék. Jelenleg költésre készülnek, négy apró tojást rejtett a fészek. A kapu Ici-be csukása nem zavarja a tollas bérlőket. Itt valóban biztonságban érezhetik magukat. L. KOVÁCS Zoltán J. G.rsovászna A 880 1965. sz. minisztertanácsi határozat rendelkezései szerint az egészségügyi szervek által a 90 napig terjedő betegszabadság, valamint a munkaképesség orvosi véleményezésére és helyreállítására illetékes bizottság által véleményezett még 90 napra meghosszabbított, s így összesen 180 napot kitevő betegszabadság letelte után — ha a kezelés alatt levő beteg állapota nem javul — folyamatba teszik a rokkantsági nyugdíjba való besoroláshoz szükséges formaságok megtételét. S. Z., Sepsiszentgyörgy A magánokirat formájában megkötött adásvételi szerződéseket a joggyakorlat szerződéstervezeteknek tekinti, amelyek a szerződő felek között érvényesek ugyan, de ahhoz, hogy harmadik személlyel szemben is érvényesíthetők legyenek, a törvény azt a feltételt szabja meg, hogy azokat az állami jegyzőség előtt kell megkötni, annál is inkább, mert az ingatlanok esetében ezek tulajdonjogi átírása az ingatlan-átírási lajstromba, illetőleg telekkönyvbe, csak az így megkötött szerződések alapján eszközölhető. Tekintettel arra, hogy amint a fentiekben már jeleztük, a magánokirat formájában kötött adásvételi szerződés a felek között érvényes jogügyletnek tekinthető, ezek felbontására csak bírósági, tehát peres úton kerülhet sor. Meg kell még jegyeznünk, hogy a 250 fejen felüli jogügyletek tanúkkal nem bizonyíthatók, ellenben ezen célt szolgálhatja magánokiratba való foglalá Sz. J., Kézdivásárhely Az ideiglenes munkaképtelenség idejére megadott betegszabadság nem mehet a 26/1967. sz. törvény szerint járó pihenőszabadság rovására. Egyedüli megszorítást ebben a tekintetben csak az az előírás képezi, amely szerint azoknak a munkába besorolt személyeknek, akik az egész naptári év folyamán időlegesen munkaképtelenek voltak, s így betegszabadságban részesültek, arra az évre nincsen joguk pihenőszabadságra. Dr. CSEREY Zoltán perc; 21,50 Műszaki-tudományos horizont; 22,15 Híradó. JÚNIUS 5. KEDD 15,00 Telex; 15,05 Diákok amfitteátruma; 15,25 Román könnyűzene; 15,35 Dániai útiképek; 15,50 A nők világa; 16,20 Rajzfilmek; 16,30 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Napirenden a gazdaságban; 20,35 A Megéneklünk, Románia országos fesztivál díjazottai; 20.45 A szocialista munkaverseny élenjárói; 21.00 Színházi est: Paul Everac — Késleltetett robbanás. Szereplők: Violeta Popescu, Florina Cercel, Sergiu Tudose, Emil Coşeriu. Rendező: Eugen Todoran. 22.20 Híradó: JÚNIUS SZERDA 15.00 Ifjúsági klub; 15,15 Svédországi útifilm; 15,30 Magyar nyelvű műsor. A műsor jegyzete; Mezőgazdasági riport Maros megyéből; 1944— 1984 — a beteljesedés évtizedei; Hazafias dalműsor: Rajzfilmek; 16,30 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Megvalósítások és távlatok; 20,50 Repülés előtt — lengyel játékfilm; 22,20 Híradó, sport. JÚNIUS CSÜTÖRTÖK 15,00 Telex; 15,05 Ember és egészség; 15,20 Ifjúsági stúdió; 16,20 Rajzfilmek; 16,30 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Napirenden a gazdaságban; 20,35 Népszerű zeneművek; 20,55 Nyugat '84: A fejlődés paradoxonaa a szegénység terjedése; 21,15 Az RKP harcából ihletődött filmek: A perc (1. rész). Dinu Saram azonos című regényét filmre alkalmazta Gheorghe Vitanidis. Szereplők: Gheorghe Cozorici, Ion Dichiseanu, Sebastian Papaiani, Violeta Andrei, Emanoil Petruţ, Leopoldina Bălănuţă. 22.00 A szocialista kultúra négy évtizede: 22.20 Híradó. JÚNIUS 8., PÉNTEK 15.00 Telex; 15,05 Szakmai monográfiák; 15,30 Kulturális híradó; 15,50 Autósoknak; 16.00 Német nyelvű műsor; 16.30 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20.20 Napirenden a gazdaságban; 20,35 Megvalósítások, és távlatok: Ma, Iaşi megye; 21.10 Nemzetközi kilátó; 21.30 Arany filmtéka: Toma Caragiu (II. rész); 22.20 Híradó. JÚNIUS 9., SZOMBAT I. műsor 13.30 Telex; 13:35 Hétvége: Stefánia Rareş énekel; Gyermekvilág; Rajzfilmek; Pantomim és zene; A természet kincsei; Abalett nagy pillanatai; Harry Belafonte énekel; Emberek, helyek, események — riport; Hazafias dalok; Sakk; Dalról dalra; Tévésport; Muppet; 16,30 Riport; 16,45 A hét politikai eseményei: 17,00 Műsorzárás; 19,00 Híradó; 19,20 Mi és gyermekeink; 19,40 Népdalok; 19,55 Enciklopédia; Egyetemes kultúra és a román művelődés; Az élet fejlődése; A hajózás történetéből; 20,25 Lángoló augusztus —Uitolsó rész; 21,15 Álarccal... álarc nélkül; 22,15 Híradó; 22,30 A televízió meghívottai; II. műsor 19,00 Híradó; 19,20 A főváros közlekedési hírei; 19,35 Örökség a jövőnek; 20,10 Fiatal tehetségek; 20,30 Az ember és egészsége; 20,45 Az érvényesülés útjai; 21,00 Népi muzsika; 21,20 Tudományos kilátó; 21.45 A nagyvilágból: 22.00 Fiatalok klubja; 22.15 Híradó; 22.30 Jó estét, lányok, jó estét, fiúk; 23.00 Híradó. 2-3