Megyei Tükör, 1984. június (17. évfolyam, 3841-3866. szám)

1984-06-01 / 3841. szám

SZORGOS GAZDA — TAKAROS ÉLET A falufelelős példája Az emberek a falufelelőshöz irányí­tanak. Neki aztán tudnia kell, kinek milyen a portája, ki az, aki környeze­tének rendben tartásával mások elé példaképül állítható. Kísérőmmel el­indulunk hát lefelé a főúton. Az egyik kis utca sarkán áll Herbszt Kálmán bácsi háza. Annyit hallottam róla, nemrég ment nyugdíjba a kőbányától, ott is felelős beosztásban dolgozott, s most, társa­dalmi munkában, felügyel a falu ügyes­­bajos dolgaira is. Arra viszont nem számítottam, hogy a nagy település, Bükszád egyik leg­szebb életének kapuján nyomom le a kilincset. Az első udvaron igen ízlése­sen elrendezett virággruppok. Mintha minden centiméternyi területet vonal­zóval mértek volna ki. Kerítés választja el a ház előtti részt a hátsó udvartól, ahol a gazdasági épü­letek mellett jutott hely a több tu­catnyi méhkaptárnak is. Valóban meg­lepett az a rend és tisztaság, ami mind­két udvaron fogadja a látogatót. Igaz, a ház gazdái nem voltak ott­hon, de azért nyugodtan megkockáz­tathatom a tömör jellemzést: ez a por­ta példaképül szolgálhat mások szá­mára. Még akkor is, ha nyugdíjas tu­lajdonosának esetleg több ideje is jut már az otthoni munkálkodásra ... Kálmán bácsit a tömbházak felé lát­ták sétálni — mondogatják a kis ut­cában, ahová magunk is betérünk. Nem azért nincs itt sár, mert ,­köves,­ falu­ban járunk, hanem elsősorban azért, mert az utcabeliek szeretik a rendet. És fordulhatunk bármerre, jobbról, balról egyaránt szép utcák köszönte­nek ránk. Az egyik különösen megragadja fi­gyelmünket. Ezt akár Szakács-utcának is elkeresztelhetnék, mert sorjában há­rom ház áll egymás mellett, s mind­hármat Szakácsék bírják. A legkisebb fiúval egy födél alatt lakik az édes­anya, özvegy Szakács Erzsébet, a szom­szédos telkeken pedig­ másik két fia épített vadonatúj házat. — Öten vagyunk fiútestvérek — ma­gyarázza a jelenlévő két Szakács fiú—, ebből, hárman itt, a családi ház körül lakunk. Ketten a falu távolabbi részé­be költöztek, s egyetlen lánytestvérünk Uzonba ment férjhez. Betessékelnek az „ősbe“, a ház meg­­újhodva, felújítva nagyon fiatalnak tű­nik. Látszik, mostani gazdája, a fiatal Szakács Zoltán, a kőbánya gépésze nem járt bekötött szemmel: olyan életet te­remtett itt, mintha valóban könyvből tanulta volna. Arra is volt gondja, hogy a nyári konyha­­elüssön másokétól: ha valaki belép az udvarra, azonnal a kempingházszerű épületen akad meg tekintete. A keskeny, aránylag szűk udvar nem enged különösebb, fantáziaszülte meg­oldásokat, ám helye mindennek van. És semmi nem lóg ki innen, még a farakást is mintha megszerkesztették volna ... A kőbánya tömbházai felé baktatunk magunk is. Szembe jönnek velünk Herbszt Kálmánék. — Időnként megsétáljuk magunkat errefelé is — mondják —, mert itt in­kább helye van a jó tanácsnak. Sajnos, hiába jelöltük ki a szemét helyét, még mindig akadnak, akik fittyet hánynak a jóérzésnek, s oda öntik le a mara­dékot, ahol nekik a legkönnyebb. Pe­dig mindenki láthatja, mennyit adunk a rendre, a tisztaságra, hogy egyálta­lán nem mindegy, miképpen néz ki a falu és környéke. — Képzeljék, a gyerekek itt a tömb­házból elmondták nekünk — magya­rázza Herbszt néni —, hogy zöldségest létesítettek. Mi, amit tudtunk, taná­csoltunk nekik, de jó, hogy végre eszük­be jutott, ilyesmivel is lehet foglal­kozni. Ezen a tavaszon egyébként a tömbházak környéke is másképpen néz ki, virággruppok kerültek oda, nagyobb a rend, a tisztaság, mint más eszten­dőkben. Visszafelé be-bekukkintunk pár ud­varra. A megállapítás megnyugtató: nemigen lehet elmarasztalni itt senkit, nem látunk elhanyagolt, udvart, utcát. — Azért kellett néhány gazdát meg­szólítanunk, de elenyésző a száma azok­nak, akik külön felhívásra várnak. Mert mindenki tudja, aszerint is meg­ítélik, ahogyan kinéz a háza és a háza környéke. Az is nagy dolog, hogy ebben a falu­ban jó pár évtizede vezetékes vizet isznak, eljár az ezerkilencszáztízes évek derekán a közeli hegyről csöveken sza­ladt le a víz, s a jó közösségi szellem eredményeként, ma már ritka az az ud­var, ahol ne folynék csapon a környe­ző hegyek tiszta, üdítő itala ... Ahol ilyen nagy az összetartó erő, ott az is természetes, hogy nemcsak a fő­úton, de a mellékutcákban is mindig rendet, tisztaságot tapasztal az arra já­ró. PÉTER Sándor Felújított játszóterek Június 1., a gyermekek napja egy­ben határidő végét is jelentette a me­gyeközpontban a gyerekjátszóterek rendbetételére. Ebben az esztendőben a sepsiszent­györgyi municípiumi néptanács a vá­ros játszótereit elosztotta a vállalatok, intézmények között. Ennek eredménye­ként a város több játszótere teljesen újjászületett. örömmel nyugtázhatjuk, hogy Sepsi­­szentgyörgyön a város tervezői, veze­tői a lehető legnagyobb mértékben fi­gyeltek arra is, hogy a felépülő új ne­gyedekben a gyerekek megtalálhassák maguknak a kis kupac homokot, le­gyen hol hintázniuk, veszély nélkül szaladgálniuk, labdázniuk. De azt sem hallgathatjuk el a játszó­terekről szólva, hogy bizony belőlük sok helyütt még több is elkelne, a meglévő játszóterekre pedig sokkal több fantáziával, törődéssel kellene va­lóban szép és főleg célszerű játékal­­kalmatosságokat felállítani. Itt, a fa hazájában pedig a sok he­lyen ormótlan és a gyerekek, főleg a kicsik testi épségét veszélyeztető, vas­ból készülő játékok helyett nem volna haszontalan fából készíteni szép, fan­táziaösztönző játékokat. Azok sem ke­rülnének többe, mint a mostaniak. És amit még ismételten el kell mon­danunk: a játszóterek környékéről el kellene költöztetni a szemetes konté­nereket. Hogy miért, azt, gondoljuk, taglalni fölösleges. A játszóterek egy város, főleg a tömbháznegyedek elengedhetetlen tar­tozékai. Létesítésük, karbantartásuk, felszerelésük mindig is közügynek szá­mított. Nemcsak a néptanács, a kar­bantartó vállalatok, intézmények ügye, hanem mindannyiunké. Hiszen nem csupán díszei egy településnek, hanem igencsak igényelt és hasznos létesítmé­nyei. És mint ilyenek, az élet egyéb fontos kérdéseivel egyenrangú figyel­met érdemelnek. ÉGEI Ibolya ,il­l.Mr. Veress Irén, az Olt Textilipari Vállalat szövödéjének élmunkása MEGYEI TÜKÖR ................. ........ ......... Kapával a gyomosorlás ellen (folytatás az első oldalról) végzőket tüntette fel, joggal, mert az elmúlt napokban kétszáznyira becsül­hető a Macskás dűlőn részt vett nö­vényápolók száma. Kőröspatakon az idén szinte mindenki vállalt a globá­lis akkord szerződéses javadalmazás keretében répaterületet, hatvan, vagy csak tizenöt árat, ki-ki ereje és tehet­sége szerint. A lényeg, hogy egész ka­páskultúrájuk művelését lefedezték kézi munkaerővel, s a tagság egész má­jus havában testületileg meg is jelent az idénymunkálatok színhelyén. Miután géppel elvégezték a répaföldön a kö­­zelést, a kapások is elfoglalták a par­cellákon helyeiket, s eddig mintegy 68 hektáron végezték el az első kézi gyom­irtást. — Remélhetőleg az idei szorgalom­nak jobb lesz a foganatja, mint az el­múlt esztendőben — vélekedett Bara­bás Géza főmérnök. — A tavaly csak a másodszori vetés sikerült, s ezzel 25 ezer kilós átlagot takarítottunk be. Az idén a vetéssel nem volt baj, idejében földbe juttattuk a magot, s a pillanat­nyi termésígéret is biztató. Kapálás utáni ellenőrzésünk arról ad számot, hogy megvan a százezres-száztízezres növénysűrűség mindenütt. Burgo­nyánk is egyelőre szép, itt 55—60 ezres tősűrűséget állapítottunk meg. Ami feltűnő az idei határképben, az a nagyparcellás vetésforgó: végre sike­rült minden kultúrájukat nagy tagban, egyetlen dűlőn elhelyezniük. A burgo­nya, búza, répa mind egyetlen helyre került, nem pedig szétszórt parcellák­ban, mint a múltban. És, ami ugyan­csak javát szolgálja a növényfejlődés­­nek, végre sikerült szakszerű vetésfor­góban elhelyezniük a kultúrákat. Egész cukorrépájuk például kizárólag búza után került az idei vetésforgóba. A végére hagytuk a főmérnök egyik legféltettebb parcelláját, a lucernát. — Megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a vetőmagtermesztő parcellánk­ra. Úgy, amint arra pártunk főtitkára a legutóbbi plenárison tartott beszédé­ben felhívta a gazdálkodók figyelmét, mi szeretnénk a vetőmagszükségleteink közül a pillangósnak valót bebiztosítani. Már a tavaly elvetettük öt hektáron a lucernát, ami most tehát másodéves. Remélhetőleg ebből biztosítunk ma­gunknak kétszáz kilót hektáronként, azaz ezer kiló magot. Első alkalommal kísérletezünk most lucernamag-ter­­mesztéssel, s ha beválik, nagy nyereség lesz számunkra — fejezte be tájékoz­tatóját Barabás Géza. A maksai termelőszövetkezet burgonya­földjein végzik a vegyszeres gyomirtást A burgonya gépi kapálása (GERGELY Béla felvételei) Jobban, gyorsabban (folytatás az első oldalról) Ez a hatalmas iramú fejlődés az erő­teljes beruházási program sikeres meg­valósításának köszönhető, de jelentős szerep hárult — az építéssel párhuza­mosan — a munkaszervezésre is, mely az adott körülményeknek megfelelően biztosította a termelési folyamatok zök­kenőmentességét, az új termékek gyár­tásbavételét, a termelek­ minőségi szín­vonalának emelését szolgáló új gyártási folyamatok bevezetését. Pop Mircea, a vállalat munkaszerve­zési osztályának vezetője elmondta, hogy a jeá^fc^n-jj^^^akor a Sep­kai része két Gyártó Vállalat profilja körvonalazódott és beruházási prog­ramja a végéhez közeledik, egyre na­gyobb jelentősége lesz a munkaszerve­zésnek, mely a vállalat modern dotá­ciójának megfelelő kihasználását, meglévő tartalékok felfedését, értéke­sítését hivatott biztosítani. Az eddig elért eredmények is szá­mottevőek. Ha csak egyetlenegy szám­adatot említünk, az­ is híven tükrözi az e téren megtett utat: 1978-hoz viszo­nyítva ma közel 50 százalékkal nagyobb munkatermelékenységet érnek el. A munkatermelékenység növekedését a szerelőszalagok üzembe helyezése biz­tosította, különösen a mellső tengelyek, a sebességváltóművek szereldéiben. A különböző fémmegmunkálási művele­tek csoportosítása, fémmegmunkáló pontokkal felszerelt műhely létrehozá­sa, az öntöde és a lovácsműhely egye­sítése, központi nyersanyag-előkészítő műhely, modern nyersanyagraktár és a kissorozat-prototípus műhely létreho­zása is mind­ennek az igen fontos cél­kitűzésnek a megvalósítását eredmé­nyezik.­­ A vállalat munkaszervezési osztályá­nak vezetője hangsúlyozta, hogy az el­következő időszakban olyan szervezési intézkedéseket foganatosítanak, melyek elősegítik a termeki, a termékek mi­nőségi színvonalának emelését. Javítani kell a meleg­ részlegek szervezésén, te­vékenységén, azért, hogy ezek a fém­­megmunkáló részlegek szükségleteinek megfelelően a kívánt minőségű és mennyiségű öntött, kovácsolt, hőkezelt félkész összetevőt tudjanak előállítani. Tervükben szerepel a mellsőtengelye­­ket gyártó részleg teljes újjászervezé­se, a sebességváltóművek fémmegmun­kálást igénylő apróbb összetevők elő­állításának csoportosítása és más szer­vezési intézkedések a sebességváltók összetevőinek fémmegmunkáló és sze­relő részlegein. Mindezek a munkafegyelem erősíté­sét, a termelési folyamatok tökéletesí­tését, a termékek minőségi színvonalá­nak és megbízhatóságának a javítását kell eredményezzék. A panasz jogos, de az igazsághoz több is tartozik Panaszlevél nyomán látogattunk el a minap a sepsiszentgyöngyi Strand utca bal oldalán húzódó családi házak mögötti városrészre. A panaszos, F. Cs. leérte, segítenénk az ott tapasztalható rendellenesség orvoslásában. Amint arról meggyőződhettünk, va­lóban, a városnak ezen a részén több orvosolni való is akad! „Arról van szó, hogy a Strand utca 5. szám alatt, a Fafeldolgozó Kombinát II. bútorrészlegénél, egy kazánház mű­ködik gázzal, egy másik kazán pedig folyékony fűtőanyaggal üzemel. Ez a brassói Ipari Építkezési Tröszt legény­­lakásait és étkezdéjét látja el. A veze­tékek a családi házak kertje mögött húzódnak. A csövek állapota, azok szi­getelése elképzelhetetlenül rossz, a csö­vek lyukasak, a kertem háta mögött valóságos gejzír működik, 3—4 méter magasba szökell fel a meleg víz. Nem­rég több fadugót vertek be a csőben levő lyukakba, de a víz kinyomta azo­kat, például azt is, amely az én gejzí­remet hivatott elzárni. Mindenesetre meglepő, hogy egy szakvállalat ennyire elhanyagoljon egy fontos berendezést, a napjainkban kincset, érő tüzelőanya­got ilyen módon prédálja el. Ezt fele­lőtlenül nézni és semmit sem tenni — bűn!" A levél írója megemlíti, hogy a ker­tek mögötti gépkocsitelepről minden­féle autókülsőket, acélabroncsokat, sze­metet dobálnak a kertek háta mögött húzódó sáncba, amely egyébként egy­szer pakurával is feltelt. A felelőtlen­ség fertőző, bűzös csatornája ez, és ő hiába pucolja ki a kertje mögötti sza­kaszt, ha a többit nem tisztítják .. . A levél teljességgel fedi a valóságot. Mayer Mihai, az építkezési trösztöt kiszolgáló géppark vezetője még ott­létünkkor ki­szedette a sáncba dobált autóbelsőket, keréktárcsát. Mondván, hogy 5 ezzel feladatát elvégezte ... „Magyarázatot“ a vezetékeken lévő közel 50 lyukról Firoiu Gheorghetól, az építkezési tröszt építőbrigádjának fő­gondnokától, és Dragomirescu Nicolae­­tól, a legényszállások gondnokától kap­tunk. íme: — Ezeket a vezetékeket mi lyuggat­­tuk ki, még januárban. Történt ugyan­is, hogy a vezeték befagyott, leállt a meleg víz és a fűtés. Valamit kellett tennünk. Hegesztőpákával melegítettük a csövet és'l&linkeni^^tol akasztottuk, hogy lassúk, hol sikerült a kiolvasztás. Két hétig nem volt tüzelőanyagunk, a villanyszolgáltatás is akadozott, így a fűlőháznak nem volt lehetősége a víz forgatására .. • És máskülönben, mond­ja, ki és miért kutató magukat a nya­kunkra? A két gondnok ez esetben nem nagyon szolgáltak rá a megnevezésre, egyébként megígérte, hogy a legrövi­debb időn belül a lyukakat újra behe­­gesztik, a csöveket újraszigeteltetik ... De, amint azt a Helyszínen is tapasz­talhattuk, a terület fertőző, szemétte­lep-voltához nem esik az építők és a géppark dolgozói ,járultak hozzá­, ha­­nem a Strand utca akol is. a sánc, a­­mely pakuranyon¡»ITMl meg most is fel­ketéllik, tele hajtó­tasi szeméttel, hul­ladékkal. A SW* utal 7-21. szám alatti lakók sem ‘««Illek kertjük háta mögé dobni a ■ Ez a panasz­levélből kimarad* ugyan, de az igaz­sághoz hozzá tartóz .. Ami a városnak ezen részén látha­tó, kenés .Ml •n't&e?nt. k®U meg­fogni a szerszámaiét, lapátot is! Lehetsz Krézus, számlálhatod kincseid garmadával, sosem lészen an­nak olyan csengése, mint például ez: — Tatács, ugye veszel nekem délután fagylaltat... Gyönyörködhetsz velencei palotákban, Rembrandt festményeiben, de annál szebb úgysincs, mint egy szőke kisgyerek, ki épp fürdőzik, ki épp alkot, összerak kockákból egy kis Jancsi és Juliska házikót. El kellett mondanom ezen a június­ elén. Hányadszor is? Sosem elég­szer. Aminthogy sosem elég kisgyermeked simogatásából. CZEGŐ Zoltán 7 t,' V u «ww %í-.' V ' « * * i - ■/*■* Jókedvükben a virágos mezők szőke gyermekeket teremtek, és ránk hagyták őket. Van-e szebb gondunk, mint vigyázni erősen rájuk?­ Meg­tartani a tenge­ringó ösvényeket jó békességben, hogy oda nyugton jussa­nak el ezek a napban fürdöző virággyermekek, és megtartani tisztaságu­kban ezeket a meg nem fertőzött, bombatöl­­csérektől eddigelé megkímélt virágos mezőket, hadd bogározzanak benne kisgyermekeink. G­Y­ERMEK­EIN­KET ÜNNEPELJ­ÜK (folytatás az első oldalról) szociális létesítménnyel gazdagodunk. A bölcsődei hálózat, a napközik és óvo­dák immár éppen elég hellyel rendel­keznek ahhoz, hogy a szülők nyugod­tan végezhessék munkájukat. Sok száz osztályterem épült az elmúlt évek so­rán, vadonatúj iskolaépületek léptek a tudományos megismerés szolgálatába, közel háromezer tanügyi dolgozó igyek­szik minél mélyebb és alaposabb tu­dással felvértezni a legkisebb nemze­dékeket. A gondoskodás jeleit látjuk abban is, hogy egyre átfogóbb lett és lesz az egészségvédelem, maga az a tény, hogy napjainkban megyénkben félezer em­berre egy orvos jut, sokat elárul arról az előrelépésről, amely ezen a téren is bekövetkezett, s ami kétségkívül, a jö­vő nemzedékek egészséges fejlődésé­ben, egészségének védelmében óriási szereppel bír. És sorolhatnánk tovább a megvalósí­tásokat, kezdeményezéseket, amelyek mind azt szolgálják, hogy hazánk ifjú­sága, a legfiatalabb nemzedékek is, jó körülmények között készíttessenek, ké­szüljenek fel a jövőre . .. Ma szerte az országban tehát gyere­keinket ünnepeljük, őket köszöntjük, őket illetik ma az ünnepi szavak, ma az átlagosnál nagyobb kedvességgel, fi­gyelemmel megilletődve vesszük körül őket. Általuk teljesedik be holnapunk, bennük megvalósuló jövőnket látjuk. És ez az ünnep minket, felnőtteket arra ösztönöz, hogy feladataink telje­sítésével, a ránk háruló tennivalók maradéktalan elvégzésével, még ked­vezőbb feltételeket teremtsünk a mai és majdani gyerekek felnövekedéséhez, egész emberekké válásához. 8,30 Iskolatévé — matemati­ka; 9,00 Családi almanach; 9,30 A haza védelmében; 10,00 Faluműsor; 11,15 A zene min­denkié; 11,45 Gyermekvilág; 12,40 A szeplős — 2. rész; 13,00 Telex; 13,05 Vasárnapi album; Vidám, zenés nyara­lás; A neveltetés kaszkadőrei; Bordalok; Rajzfilmek; Új em­lékek között; Hely a nap a­­latt; Hazafias versek; Fiatal­ság — ritka virág; Tévésport; Könnyűzene; A giurgiui epig­ramma-fesztivál; Kívánság­­műsor; 18,30 Gyermekeknek; 18.50 1001 este; 19.00 Híradó; 19,15 Megéneklünk, Románia; 19.50 Az élet szép­­— szovjet— olasz koprodukciós játékfilm. Szereplők: Giancarlo Gianni-Ornella Mutti, Regimantas Adomatitis, Jevgenyij Lebe­­gyev, Jozasz Burdatitisz, Ste­phano Media. Rendező: Grigo­ JIUNIUS 3., VASÁRNAP 1. műsor rij Csuhraj; 21,30 Varietémű­­sor; 21,50 Híradó, II. műsor Népi együttesek; 9,30 Ro­mán nyelvművelő műsor; 10,00 A hangversenytermek­ből; 10,05 Tévéenciklopédia - ismétlés; 11,35 A szocialista országok életéből; 12,00 Szín­pad és filmvászon; 12,40 A gazdasági élet hírei; 13,00 A zene örömei; 13,35 Fil­mek a hazaszeretetről; 14,00 Népi muzsika; 14,30 A tudo­mány világából; 15,40 Mi és gyermekeink; 16,00 Rajzfil­mek; 16,30 Nők fóruma; 17,00 Postroman­tik­us­­ szimfóniák; 18,30 Művelődési kilátó; 19,00 Híradó; 19,15 A nagyvilágból; 19,45 Állomások; 20,00 Az or­szág dalszínpadainak műsorá­ból; 20,40 A szabadsággal egy­idős nemzedék; 21,00 Éjszakai dzessz-koncert; 21,30 Festői Románia; 21,50 Híradó; JÚNIUS 4., HÉTFŐ 20,00 Híradó; 20,20 Napi­renden a gazdaságban; 20,35 Hazafias versek és dalok; 20,50 tapasztalat fóruma; 21,10 Folklórkincs; 21,40 600 másod­ Mad­á­rsziget Nem a véletlen műve volt az, hogy a kisborosnyói iskolások csapata má­sodik helyezést ért el tavaly az or­szágos természetvédő versenyen. Nem a véletlené és nem is a pilla­natnyilag fellobbanó lelkesedésé. A csapat tagjai azóta is bizonyítanak, amiről azonnal meggyőződhet a lá­togató, ha belép az iskola mívesen faragott kapuján. Értő kezek munkájáról árulkod­nak a szépen sorjázó díszcserje-dug­ványok, a napfény után nyújtózko­dó melegágyi palánták és a Pro na­­tura-liget fiatal gyümölcsfái. Ott jártamkor Damó Gyula kis ta­nítványaival éppen két mesterséges gólyafészek felszerelését készítette elő. Délután pedig a Pro natura-te­remben megbeszélést tart a csapat. Jómagam, mint tiszteletbeli tag, er­re voltam hivatalos. A hangulatosan berendezett szobában minden a ter­mészet szeretetéről, féltéséről, a tag­ság munkájáról árulkodik. Jelenlegi fő foglalatosságuk a gya­korlati madárvédelem. E témakör­rel kapcsolatosan alakítottak ki egy igen jó kis kézikönyvtárat, ehhez kapcsolódnak évi munkaprogramjuk pontjai is, valamint a pontosan ve­zetett megfigyelések. A megbeszélésen körvonalazódtak a jövő tem­ei. Damó Gyula elmond­ta, hogy az iskola szomszédságában levő kertben, melyet a néptanács és a téesz jóváhagyásával megkaptak, arborétumot és egy őshonos alma­fajta-gyűjteményt fognak kialakíta­ni. A munkálatok megtervezésébe, kivitelezésébe neves biológusokat és pomológusokat vonnak majd be. A téesz elnöke, Mátyás Katalin mér­nöknő is megígért minden szakmai­anyagi támogatást. Ez a leendő lé­tesítmény, mint génbank, számotte­vően hozzá fog járulni megyénk al­máskertjeinek fajtafelfrissítéséhez, példázván ugyanakkor, hogy egy kis iskola közössége is hozzájárulhat a maga szerény eszközeivel tudomá­nyos és gyakorlati kérdések megol­dásához. Tapasztalván az iskolások és a Dame tanítóházaspár lelkesedését és eredményes munkáját, a helyi néptanács beleegyezését adta egy bokros terület védetté nyilvánításá­ba, ahol gyakorlati madárvédelem­mel, madártani megfigyelésekkel fognak majd foglalkozni. A ligetet igen találóan Madárszigetnek nevez­ték el.­­ A megbeszélésre összegyűlt csapat tagjai közül sokan már felsőtagoza­­tosak a községközpont iskolájában, de a közös szenvedély feledteti a korkülönbséget: szívesen jönnek vissza egykori tanítójuk okos szavait meghallgatni... ... /A Damó-porta kapuján lévő postaládát évek óta lakják a cinkék. Jelenleg költésre készülnek, négy apró tojást rejtett a fészek. A kapu Ici-be csukása nem zavarja a tollas bérlőket. Itt valóban biztonságban érezhetik magukat. L. KOVÁCS Zoltán J. G.­rsovászna A 880 1965. sz. minisztertanácsi ha­tározat rendelkezései szerint az egész­ségügyi szervek által a 90 napig ter­jedő betegszabadság, valamint a mun­kaképesség orvosi véleményezésére és helyreállítására illetékes bizottság ál­tal véleményezett még 90 napra meg­hosszabbított, s így összesen 180 napot kitevő betegszabadság letelte után — ha a kezelés alatt levő beteg állapota nem javul — folyamatba teszik a rok­kantsági nyugdíjba való besoroláshoz szükséges formaságok megtételét. S. Z., Sepsiszentgyörgy A magánokirat formájában megkö­tött adásvételi szerződéseket a joggya­korlat szerződéstervezeteknek tekinti, amelyek a szerződő felek között érvé­nyesek ugyan, de ahhoz, hogy harma­dik személlyel szemben is érvényesít­hetők legyenek, a törvény azt a felté­telt szabja meg, hogy azokat az álla­mi jegyzőség előtt kell megkötni, annál is inkább, mert az ingatlanok eseté­ben ezek tulajdonjogi átírása az ingat­lan-átírási lajstromba, illetőleg telek­könyvbe, csak az így megkötött szer­ződések alapján eszközölhető. Tekin­tettel arra, hogy amint a fentiekben már jeleztük, a magánokirat formájá­ban kötött adásvételi szerződés a fe­lek­ között érvényes jogügyletnek te­kinthető, ezek felbontására csak bíró­sági, tehát peres úton kerülhet sor. Meg kell még jegyeznünk, hogy a 250 fejen felüli jogügyletek tanúkkal nem bizonyíthatók, ellenben ezen célt szol­gálhatja magánokiratba való foglalá­ Sz. J., Kézdi­vásárhely Az ideiglenes munkaképtelenség ide­jére megadott betegszabadság nem me­het a 26/1967. sz. törvény szerint járó pihenőszabadság rovására. Egyedüli megszorítást ebben a tekintetben csak az az előírás képezi, amely szerint azoknak a munkába besorolt szemé­lyeknek, akik az egész naptári év fo­­lyamán időlegesen munkaképtelenek voltak, s így betegszabadságban része­sültek, arra az évre nincsen joguk pi­­he­nőszabadságra. D­r. CSEREY Zoltán perc; 21,50 Műszaki-tudomá­nyos horizont; 22,15 Híradó. JÚNIUS 5. KEDD 15,00 Telex; 15,05 Diákok amfitteátruma; 15,25 Román könnyűzene; 15,35 Dániai úti­­képek; 15,50 A nők világa; 16,20 Rajzfilmek; 16,30 Műsor­zárás; 20,00 Híradó; 20,20 Na­pirenden a gazdaságban; 20,35 A Megéneklünk, Románia or­szágos fesztivál díjazottai; 20.45 A szocialista munkaver­seny élenjárói; 21.00 Színházi est: Paul Everac — Késlelte­tett robbanás. Szereplők: Vio­leta Popescu, Florina Cercel, Sergiu Tudose, Emil Coşeriu. Rendező: Eugen Todoran. 22.20 Híradó: JÚNIUS SZERDA 15.00 Ifjúsági klub; 15,15 Svédországi útifilm; 15,30 Ma­gyar nyelvű műsor. A műsor jegyzete; Mezőgazdasági ri­port Maros megyéből; 1944— 1984 — a beteljesedés évtize­dei; Hazafias dalműsor: Rajz­filmek; 16,30 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Megvalósítások és távlatok; 20,50 Repülés e­­lőtt — lengyel játékfilm; 22,20 Híradó, sport. JÚNIUS CSÜTÖRTÖK 15,00 Telex; 15,05 Ember és egészség; 15,20 Ifjúsági stúdió; 16,20 Rajzfilmek; 16,30 Műsor­zárás; 20,00 Híradó; 20,20 Na­pirenden a gazdaságban; 20,35 Népszerű zeneművek; 20,55 Nyugat '84: A fejlődés para­doxona­a a szegénység terje­dése; 21,15 Az RKP harcából ihletődött filmek: A perc (1. rész). Dinu Saram azonos cí­mű regényét filmre alkalmaz­ta Gheorghe Vitanidis. Szerep­lők: Gheorghe Cozorici, Ion Dichiseanu, Sebastian Papaia­­ni, Violeta Andrei,­ Emanoil Petruţ, Leopoldina Bălănuţă. 22.00 A szocialista kultúra négy évtizede: 22.20 Híradó. JÚNIUS 8., PÉNTEK 15.00 Telex; 15,05 Szakmai monográfiák; 15,30 Kulturális híradó; 15,50­ Autósoknak; 16.00 Német nyelvű műsor; 16.30 Műsorzárás; 20,00 Hír­adó; 20.20 Napirenden a gaz­daságban; 20,35 Megvalósítá­sok, és távlatok: Ma, Iaşi me­gye; 21.10 Nemzetközi kilátó; 21.30 Arany filmtéka: Tom­a Caragiu (II. rész); 22.20 Hír­adó. JÚNIUS 9., SZOMBAT I. műsor 13.30 Telex; 13:35 Hétvége: Stefánia Rareş énekel; Gyer­mekvilág; Rajzfilmek; Panto­mim és zene; A természet kin­csei; A­­balett nagy pillana­tai; Harry Belafonte énekel; Emberek, helyek, események — riport; Hazafias dalok; Sakk; Dalról dalra; Tévésport; Muppet; 16,30 Riport; 16,45 A hét politikai eseményei: 17,00 Műsorzárás; 19,00 Híradó; 19,20 Mi és gyermekeink; 19,40 Népdalok; 19,55 Enciklo­pédia; Egyetemes kultúra és a román művelődés; Az élet fejlődése; A hajózás történe­téből; 20,25 Lángoló augusztus —Uitolsó rész; 21,15 Álarccal... álarc nélkül; 22,15 Híradó; 22,30 A televízió meghívottai; II. műsor 19,00 Híradó; 19,20 A fővá­ros közlekedési hírei; 19,35 Ö­­rökség a jövőnek; 20,10 Fiatal tehetségek; 20,30 Az ember és egészsége; 20,45 Az érvénye­sülés útjai; 21,00 Népi muzsi­ka; 21,20 Tudományos kilátó; 21.45 A nagyvilágból: 22.00 Fiatalok klubja; 22.15 Híradó; 22.30 Jó estét, lányok, jó es­tét, fiúk; 23.00 Híradó. 2-3

Next