Megyei Tükör, 1984. szeptember (17. évfolyam, 3919-3943. szám)

1984-09-01 / 3919. szám

2000 ha termése került tegnap biztonságba Tegnap teljes erővel dolgoztak a bú­za és árpa betakarításán, összesen több mint 2000 hektár termése került biz­tonságba. Az egy arató-cséplő gépre eső teljesítmény 3,5 hektár, míg a pré­sek megvalósítása 4,1 hektár. Eddig a búzának 82 %-a, míg a ta­vaszi árpának 6,8 %-a került raktárak­ba. Az agráripari tanácsok közül em­lítést érdemel a bodoki 94 %-os és a baráti 91 %-os búzaaratási teljesítmé­nyével, míg az árpánál a legjobb tel­jesítményt a nagyborosnyói tanácsban érték el, ahol a meglévő területnek 81 %-ávól takarították be a termést. A tegnapi nap folyamán 838 hektár­ról hordták el a szalmát, figyelembe véve a lehetőségeket, ez nagyon kevés, ezzel az ütemmel még szeptember 20-ig sem fejezik be a szalma összehordását. Még mindig 5370 hektár búza és ár­pa vár betakarításra, melyet, ha­­ a munkát jól megszervezik és kihasznál­ják az arató-cséplő gépek kapacitását, maximum 3 nap alatt le lehet aratni, mely úgy értendő, hogy minden szak­ember a mezőn kell tartózkodjon és állandóan ellenőrizze az arató-cséplő gépek és prések működését. A gabonatartók m­egürítésének utolsó mozzanata a szalmabálák lehordása, aminek a meggyorsítása érdekében minden szállítóeszközt igénybe kell vegye­nek a gazdaságok (GERGELY Béla felvételei) lo A TASZSZ KÖZLI, hogy az SZKP KB Politbürója tájékoztatót vizsgált meg, amelyet V. I. Vorotnyikov elvtárs terjesztett elő az Augusztus 23-i ünne­pünk 40. évfordulóján részt vett szovjet párt- és kormányküldöttség Románia Szocialista Köztársaságban tett látoga­tásáról. Az ülésen jóváhagyták a dele­gáció és a román vezetők között sorra került találkozó és megbeszélések e­­redményeit és megerősítették annak az irányvonalnak a megváltoztathatatlan jellegét, amely a szovjet—román kap­csolatok szüntelen megszilárdítására, a Szovjetunió és Románia Szocialista Köztársaság közötti sokoldalú együtt­működés fejlesztésére irányul. A NEMZETKÖZI DEMOKRATIKUS NŐSZÖVETSÉG nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangoztatja annak szükségességét, hogy A béke nemzet­közi napján — szeptember elsején — a tömegek tüntessenek a békéért, a le­szerelésért, a fegyverkezési hajsza meg­állításáért. A nyilatkozat aláhúzza, hogy a középhatósugarú nukleáris ra­kéták kontinensünkre való telepítése nagy veszélyt jelent minden állam szá­mára és követeli lényeges leszerelési intézkedések foganatosítását. INDIA több tucat városában nagy­gyűléseket és tüntetéseket tartottak a Béke Nemzetközi Napja tiszteletére, a­­melyet szeptember 1-én ünnepel meg az egész világ. Az indián tüntetések jelszava : Küzdjünk a békéért és a leszerelésért, az­ Indiai-óceán békeöve­­zetté, nukleáris fegyverektől mentes térséggé alakításáért. BULGÁRIA NK a szocializmus épí­tésének éveiben fontos eredményeket ért el az egészségvédelem terén. Az országban jelenleg korszerű egészség­­ügyi hálózat működik 3780 polikeiniká­­val és orvosi rendelővel, 186 kórházzal, 190 szanatóriummal. Évente 80 millió orvosi vizsgálatot végeznek, a kórhá­zakban pedig másfélmillió személy ré­szesül kezelésben. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTS­Á­GA ÉS A MEGYEI NEPTANÁCS TAPJA XVII. ÉVFOLYAM szám 1 1981. szeptember 1., SZOMBAT ARA 50 BANI JELENTÉSVÁLTOZÁS A közvéleményben a favágás fogalma az idők során a durva, monoton, inkább testi erőt, semmint hozzáértést igénylő munka fogalmával párosult. Főként lapos, értelmet­len szellemi foglalatosságokat jelöltek e szóval. A metafora már keletkezése idején is pontatlan lehetett, ma bizonyosan hamis. S ezt mi sem bizonyíthatná beszéde­sebben, mint az, hogy 1948-ban az egy köbméter faanyagból előállított érték még nem haladta meg a 280 lejt. Ma már 630 lej. Nem a fák váltak sudárabbá, nem az árak nőttek ilyen arányban, hanem a szakértelem és a takarékosság. Ma már külön mérlegelik minden egyes szálfa kivágásának, földarabolásának, felhasználásának módját. A favágás nem „favágás“ többé. Az egyik legtöbb hozzáértést, gondosságot igénylő szak­­ma, s egyike a legjobban jövedelmezőknek is. Hisz az el­múlt évtizedekben a faanyag felhasználási területe még to­vább bővült. A fa a vegyipar egyik legfontosabb alapanya­gává vált. S természetesen értéke, használati és csereértéke is, ugrásszerűen megnövekedett. S nem csak itthon, a világ­piacon is. A fások munkája fontosabb, mint korábban bármikor. Amit már az is meggyőzően bizonyít, hogy a megye valuta­bevételeinek tetemes része épp a faipari dolgozók munká­jának köszönhető. A világ több tucat országában ismerik és elismerik munkájukat. Nem véletlen, hogy a kivitel 1948 és 1984 között több mint tízszeresére nőtt, s nem annyira a faanyag mennyiségét, mint inkább értékét tekintve. A növekvő bel- és külpiaci kereslet, valamint a kiter­melés és a telepítés közti egyensúly szigorú betartása e nagy múltú iparnak nagy jövőt is ígér. Természetes hát, hogy a faipar ma már a megbecsült és keresett szakmák közé tartozik, mely a mind nagyobb „fémes“ csábítással szemben is képes megtartani embereit. A „favágás“ pejoratív jelentése halványulóban, száz év múlva bizonnyal nem is fognak már emlékezni rá, s az is lehet, hogy akkor már a gépies, szakszerűtlen favágást is valamely elkorcsosult szellemi tevékenység nevével bélyeg­zik meg. RÁKOSI Béla A Kézdivásárhelyi Fakitermelő és -Szállító Vállalat A MEGYE GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÉT BEMUTATÓ KIÁLLÍTÁSON A fakitermelés és -feldolgozás sok évszázados hagyományú foglalkozás e tájakon. Korszerű, az egész megyét átfogó iparrá azonban csupán a felszaba­dulást követően válhatott. A fejlődés ütemét leginkább a különböző munka­fázisok gépesítésének 1965 és 1984 közötti arányváltozásai szemléltetik. 1965- ben a fadöntés és -feldarabolás műveleteinek csupán 72,5 százalékát gépesí­tették. Ma már a teljes műveletsor gépesített. A vontatást akkortájt még csu­pán 69,3 százalékban végezték gépi erővel, ma már 91,5 százalékban. A fel­rakás műveleteinek 54,2 százalékát még kézi erővel végezték, ma már 94,2 százalék a gépesítés aránya. A szállítás 94,4 százalékát is gépek végzik az 1965-ös 42,1 százalékkal szemben. A gépesítés és modernizálás eredményeképpen 1965 és 1984 között az álló­alapok értéke közel 2 és fél millióval növekedett. E növekedés alapja termé­szetesen a termelés jövedelmezőségének még nagyobb mérvű növekedése volt. A fenti időszakban a vállalat tiszta jövedelme csaknem háromszorosára nőtt, a munka­ termelékenysége is megkétszereződött. Mindenekelőtt ennek a ténynek köszönhető, hogy több mint tízszeresére emelkedett a kivitel értéke, miközben az árutermelés 1965 és 1984 között csu­pán két és félszeresére növekedett. Négy kontinens országaiban örvendenek nagy keresletnek a vállalat termékei. ,f.Ut ‘NTPEPNINDEREA INTRE ANII 1975-1980 , mm Fogy a kalász - egyre kevesebb a szalma a földeken Ekként jellemezhet­nék leghívebben a csernátoni mezőgazdasági termelőszö­vetkezet határában az idei gabonaara­tást. Fogy, szemlátomást fogy a kalász a végeláthatatlan búzamezőkön, s fogy az ugyancsak hatalmas kiterjedésű ár­patáblákban is, mert a gabonabetakarí­tás véghajrájában itt kombájnok egész hada fogyasztja. Slirtelenében Bajcsi Ákos főmérnök sem tudta pontosan, hány arató-cséplő üzemel határukban, de szilárd meggyőződésünk, hogy eny­­nyi kombájn egyetlen napon eleddig nem körözött Csernáton gabonaföldje­in Később tudtuk meg, hogy harminc­öt gépet irányítottak ide a mezőgépé­szek vezetői. Több mint ezeregyszáz hektár gabo­na terem e helyen, talán a legnagyobb kiterjedésű kalászrengeteg vidéken- ARADI Endre (folytatása a 2—3. oldalon) A 2—3. oldalon : KOMANDÓI HÉTKÖZNAPOK 6 MŰVELŐDÉS

Next