Megyei Tükör, 1984. október (17. évfolyam, 3944-3970. szám)
1984-10-01 / 3944. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 3944. szám 1984. OKTÓBER 1., HÉTFŐ ARA 56 BANI Döntő hét a mezőgazdaságban 9 Ésszerűbb szervezést és gépkihasználást az őszi munkálatok ütemének fokozása érdekében. KB A búzavetés záros határideje: október 6. E9 A vetés sürgeti a szántást és a kifogástalan minőségű magágykészítést. 3 Minden agráripari tanácsra, gazdaságra kötelező a megállapított betakarítási és vetési ütem betartása. 9 Este hosszabbított műszakban, 12—23 óra között van a szántás ideje, napközben: a talajelőkészítés és vetés. Minden traktor e héten barázdába lép, nincs sürgetőbb munkálat most a talajforgatásnál, magágykészítésnél és vetésnél. Ha nem elegendő az erőgépek száma, ipari egységek traktorait és traktoristáit kell igénybe venni az őszi munkálatok befejezéséig. ■ Október elsejével befejeződött a háztáji répaátvétel, e naptól minden szállítóeszközt a betakarítatlan burgonyaföldekre kell irányítani. Október hava minden körülmények között tempóváltásra készteti a mezőgazdaság dolgozóit, de különösen az idei ősz a korábbiakhoz képest jóval több és sürgetőbb tennivalót parancsol a határban. Egyfelől ott van a begyűjtetlen burgonyánk és az immár kipergetett, halomba hordott, de még szállításra váró termés, húszezer tonnát jóval meghaladó kinnlevőségünk. Másfelől pedig nyakunkon a vetés optimális időszakának záros határideje, amelyet vidékünkön a legutóbbi parancsnoksági ülésen október 6-ában jelöltek meg — minden agráripari tanács gazdaságai számára. Betakarítás, talajforgatás, magágykészítés, vetés — sürget minden munkálat, ezért nem véletlen, hogy a mindenre kiterjedő irányítás már jó előre napi munkaütemet jelölt meg az összes egységek számára. E megjelölt ütemterveknek pontos betartása eleve kizárta volna az egybefolyó munkafolyamatokban a torlódást, hiszen a terv arra volt hivatott, hogy elősegítse minden munkálat időbeni elvégzését. Ám a gazdaságok, agráripari tanácsok zöme nem tartotta tiszteletben az előirányzott napi ütemeket, a munkaszervezés az eredeti tervtől eltérő ütemteljesítményt szabott minden idény, feladatnak, magyarán: késleltette mind a betakarítást, mind a vetést. Csernátonban például a megjelölt negyven hektár helyett az elmúlt hét végén csupán... öt hektár volt a burgonyabetakarítás üteme, Martonfalván tizenöt helyett úgyszintén öt hektár. Olyan napon, amikor 685 tanuló jelenlétéről számolnak be a jelentések, mindössze MAROSI László (folytatása a 2—3. oldalon) Őszi vásár Másodszor került már sor az idén az őszi vásárra. Hagyományos „rendezvénye“ lett ez mezőgazdászainknak, s a siker legkézenfekvőbb bizonyítéka mindenkor a hatalmas tömeg. Mint egyébként a tegnap is... És akik vásárolni indultak a piacra, még a késő délelőtti órákban sem kellett üres szatyrokkal, zsákokkal hazatérniük. A téli eltevéshez szükséges idényzöldségekből, krumpliból elegendő mennyiséget szállított a szakosított vállalat. Meg aztán derekasan besegítettek most is a távolabbi vidékről érkezett és környékbeli magántermelők. Az illyefalvi téesz bódéja előtt jókora káposztarakás várta a vásárlókat. A zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalat a déli megyékből paradicsompaprikát szállított, s aránylag jó minőségű szőlőt meg almát kínált üzleteiben, a szabadon felállított asztaloknál. Mégis, amit szóvá kell tennünk, az a kiszolgálás ütemére vonatkozik. Báraz árukínálat bő volt, túl hosszúakra nyúltak a sorok a zöldségesüzletekben, az üzletek előtti asztaloknál, az állami mezőgazdasági vállalat standjainál egyaránt. Ezen valamiképp segíteni kellene. Még mindig hiányzik a dinnye, tegnap mindössze egyetlen termelő asztalán volt látható a központi piacon. (baráti) Mielőbb földbe a vetőmagot! Sok évtizedes helyi tapasztalat, gyakorlat nyomán fogant vidékünkön az a döntés, miszerint legkésőbb október elején az utolsó szem búzát is földbe kell juttatni. A legutóbbi gabonatermesztési tanácskozás részvevőinek egyöntetű megállapítása volt, hogy az idei kiemelkedő átlagokat döntő módon befolyásolta az optimális időszakban végzett vetés. Követendő példával szolgált Nagy András, a nyújtódi termelőszövetkezet elnöke is, aki mindenekelőtt a korai vetésnek tulajdonította a gazdaság 4404 kilós búzaátlagát. S hasonlóképpen vélekedtek a kézdivásárhelyi, gidófalvi, csernátoni, szentléleki, barátosi és martonfalvi szakemberek. A minap Szabó György, az uzoni állami gazdaság farmvezetője a burgonyabetakarítással egyidejűleg ugyancsak a búzavetés ütemének fokozását szorgalmazta. Mint mondotta, idén a 4266 kilós átlagtermést elsősorban az optimális időszakban földbe húzatott magnak tulajdonítja. Ezért már az elmúlt héten a 300 hektárnyi földterület ARADI Endre (folytatása a 2—3. oldalon) A PÁRTSZERVEZETEK BESZÁMOLÓ ÉS VÁLASZTÁSI KÖZGYŰLÉSEI Illyefalvi tanulságok A községi konferencia az igényesség és felelősség jegyében nyitotta munkálatait. A két és fél évről szóló beszámolót kissé hosszúnak, vontatottnak találtuk. Úgy érezzük, pontosabban fogalmazva, rámenősebben megszerkesztve nagyobb hatást gyakorolt volna a több mint száz résztvevőre. És ekképp, a vitára érdemesült hibák, lemaradások is erőteljesebben kerültek volna felszínre, terítékre. A hozzászólásokból őszinte hangokat rögzíthettünk, és a hományos tükör lassan-lassan tisztulni kezdett, s a védő- és vádló beszédekből betekintést nyerhettünk Illyefalva jelenlegi gazdasági-társadalmi állapotába. TORMA Sándor (folytatása a 2—3. oldalon) A siker kulcsa: a termelékenység A munkatermelékenység növelése a folyó — és lassan vége felé járó — ötéves terv egyik központi célkitűzése. S a következő ötéves terv immár közzétett célkitűzéseinek java része is a munkatermelékenység gyors ütemű fejlesztésének függvénye. Az ipari termelés növekedésének túlnyomó részét a munkatermelékenység növekedéséből fakadó termeléstöbbletnek kell biztosítania. Vállalataink jelentős része azonban ennek ellenére sem teljesítette nyolchavi előirányzatait. Igaz, augusztus hónapban az árutermelésre számolt munkatermelékenységi mutatót 1,3 százalékkal túl is teljesítettük, az összteljesítményt azonban így is csupán 96 százalékra javíthattuk. A nettó termelésre számolt munkatermelékenységnél még meggondolkoztatóbb a helyzet. Márpedig ahhoz, hogy megyénk ipara az évi terv célkitűzéseit maradéktalanul megvalósíthassa és meg kell valósítania, mindenekelőtt a munkatermelékenységet kell számottevően növelnünk. Az év hátralévő három hónapja komoly lehetőséget nyújt erre. Maradéktalanul ki kell használnunk a termelés korszerűsítésében rejlő lehetőségeket, s ennek érdekében üzembe kell helyeznünk, illetve minél hamarabb be kell fejeznünk az idei évre előirányzott beruházásokat. Fokozni kell a munka- és termelésszervezés ésszerűsítését, kiiktatva minden fölösleges munkafázist, javítva a gépi kapacitások és a munkaerő kihasználtsági fokát, csökkentve az anyag- és energiaköltségeket. Hasznosítani kell azokat a szakmai ismereteket is, melyekre a dolgozók a több szinten zajló szakképesítő és szakmai továbbképző tanfolyamokon szert tettek. Ezekről a feladatokról az év első negyedében a munkatermelékenység növelését célzó átfogó programok készültek. Ideje volna, hogy vállalataink szembesítsék megvalósításaikat az év eleji célkitűzésekkel, s ahol a valóság nem fedi az elképzeléseket, ott sürgősen intézkedni kell a program összes előírásainak tiszteletben tartása érdekében. Minden vállalatnak kötelessége, hogy a párt kongresszusa tiszteletére felszámolja a munkatermelékenység terén észlelhető lemaradásait. Csak így nyílik lehetőség az ötéves terv összes célkitűzéseinek példás teljesítésére, s csak így teremthetünk megbízható gazdasági alapot a következő ötéves terv gazdasági-társadalmi feladatainak megvalósításához is. RÁKOSI Béla Átadtak egy új kőolajkútat A Gelencei Kőolajfeltáró Telep Chelaru Grigore vezette 1-es számú brigádja befejezte a 152-es kőolajkút fúrási munkálatait. Ez a brigád, melynek 126 kőolajbányászt számláló munkaközösségéből kitűntek a Mihaileanu Aurel, Zink Wilhelm és Miron Ion vezette munkacsoportok — az év elejétől mostanáig további 4 kőolajkút fúrásával végzett. Az 1-es számú brigád munkaközössége különösen nagy hangsúlyt fektetett a fúráshoz szükséges anyagokkal való ésszerű gazdálkodásra, valamint arra, hogy takarékoskodjanak a fúrótornyok gépeinek és gépi berendezéseinek pótalkatrészeivel, biztosítva azok visszanyerését újrafelhasználását. így a tervezettnél kétszer több fúróiszapot, kenőolajat, fúrófejet és más, a fúrásnál használt anyagot és alkatrészt gyűjtöttek össze, használtak fel újra, illetve küldtek el felújítani. Ez jelentősen hozzájárult a fúrási költségek csökkentéséhez, az e téren megszabott feladatok maradéktalan teljesítéséhez. (tömöri) A 2—3. oldalon ® SPORT. AZ IMASA LEGYŐZTE AZ ÉLLOVAS SZEBENT