Megyei Tükör, 1985. június (18. évfolyam, 4150-4174. szám)
1985-06-01 / 4150. szám
A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács bővített plenáris ülése folytatás az első oldalról) A munkálatok első napján úgyszintén plenáris ülést tartott a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége és az Erdőgazdálkodási Tanács, és megtartotta ülését a nem szövetkezetesített helységekbeli mezőgazdasági termelők Központi Bizottsága. A háromnapos munkálatokat plénumban és tevékenységi szektoronként bonyolították le. Felszólalt 427 részvevő. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács bővített plenáris ülésének általános vitája keretében a felszólalók kidomborították, hogy az utóbbi két évtizedben, amióta Nicolae Ceauşescu elvtárs áll a párt és az állam élén, mezőgazdaságunk erőteljesen fejlődött és korszerűsödött, ami ebben az ágazatban eszközölt jelentős beruházásoknak, a mind tökéletesebb traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel való ellátásnak, egyes nagy hatékonyságú mezőgazdasági technológiák bevezetésének és általánosításának, a kemizálásnak, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek szervezési struktúrája állandó tökéletesítésének, a mezőgazdasági termelés szüntelen növelése céljából kezdeményezett intézkedéseknek és az egész mezőgazdasági tevékenység minőségi javításának köszönhető. A felszólalók kiemelték a pártfőtitkár meghatározó szerepét az új mezőgazdasági forradalom elveinek és céljainak meghatározásában, az ezek gyakorlatba ültetésére irányuló tevékenység vezetésében, mely tevékenység lényegében arra irányul, hogy valamennyi szektorban és egységben maradéktalanul hasznosítsák a mezőgazdasági termelés, a munkatermelékenység és a gazdasági hatékonyság növelésére kínálkozó nagy tartalékokat, minél magasabb mennyiségi és minőségi szinten biztos és stabil mezőgazdasági termelést érjenek el és számottevően növeljék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hozzájárulását a lakosság megfelelő ellátásának és az ipar nyersanyagokkal való ellátásának biztosításához. A föld intenzív kihasználásával, a műszaki-anyagi alap és a munkaerő minél jobb kihasználásával, az élenjáró egységek tapasztalatainak és a tudományos kutatás eredményeinek általánosításával kapcsolatosan Nicolae, Ceauşescu elvtárstól kapott feladatok és útmutatások alapján a vita résztvevői nagyfokú felelősségérzettel, a bírálat és önbírálat szellemében elemezték a tavaszi kampány idején kifejtett tevékenységet, s intézkedéseket jelöltek ki annak érdekében, hogy jól előkészítsék és lebonyolítsák az összes idei mezőgazdasági munkákat, teljesítsék a mezőgazdasági növényi és állati termelés, az ipari és export termelési, valamint a beruházási tervet, biztosítsák a jelenlegi ötéves terv előirányzatainak megvalósítását. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és vízgazdálkodás 1986. évi fejlesztési tervének tervezetével kapcsolatban, amelyet a XIII. pártkongreszszus határozatai, Nicolae Ceauşescu elvtárs orientációi fényében dolgoztak ki, kidomborították, hogy az abban foglalt előirányzatok fejlesztési üteme nagyobbak az előző évieknél, s lehetőséget teremtenek valamennyi mezőgazdasági szektor számára ahhoz, hogy nagyobb termelést érjen el, megvalósítsa a területi önigazgatási és önellátási programot, biztosítsa az állami termékalapnak történő leszállításukat és fedezze a nemzetgazdaság többi szükségletét. A kiemelkedő eredményeket biztosító módszereket és intézkedéseket ismertetve, a felszólalók számos javaslatot terjesztettek elő a termelés és a munka megszervezésének tökéletesítésére, az egész földalap, az összes gépi eszközök és a munkaerő gazdaszellemben történő kihasználására, az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus határozott alkalmazására, különös súlyt helyezve arra, hogy minél kisebb költségekkel egyre nagyobb mezőgazdasági termelést érjenek el, minden munkahelyen erősítsék a rendet és a fegyelmet, a tervfeladatok teljesítése iránti nagyfokú felelősségérzetet, s így biztosítsák a XIII. pártkongresszus határozatainak példás megvalósítását. Az utolsó ülésen a résztvevők jóváhagyták a vitára bocsátott dokumentumokat, valamint a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács bővített plenáris ülésének határozatfelhívását. Valamennyi jelenlevő szeretetét és nagyrabecsülését kifejezésre juttató erős és hosszas taps, ováció közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke. Pártunk és államunk vezetőjének mesteri beszédét a résztvevők megkülönböztetett érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták végig, és több ízben erős tapssal és hurrázással húzták alá. A jelenlevők hosszas éljenzéssel juttatták kifejezésre a szántóföldi dolgozók millióinak szilárd elhatározását, hogy újabb jelentős munkatettekkel köszöntik a IX. kongresszus 20. évfordulóját, amióta nemzetünk legszeretettebb és legtiszteltebb fia, Nicolae Ceauşescu elvtárs áll a párt élén, s akinek nevéhez és tevékenységéhez kapcsolódnak a román gazdaságban, a román falu élet- és civilizációs színvonalának emelésében végbement mélyreható átalakulások, a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésében elért nagy sikerek. (gyermeknapi rendezvények ) A megyeszékhelyen ma 16 órai kezdettel a Szemelja negyedi nyáriszínházban (rossz idő esetén a Sportcsarnokban) a Megéneklünk, boldog gyermekkorunk verseny győztesei mutatnak be gyermeknapi ünnepi műsort. Fellépnek a 2-es, 3- as és 7-es számú általános iskolák, a Matematika-Fizika Líceum, a 2-es számú Ipari Líceum, a Közgazdasági és Államigazgatási Líceum I—IV. osztályos tanulói, valamint a 6-os és a 1-es napközik óvodásai. Az ünnepi műsorban fellépnek még a Pionírok és Sólymok Háza művészegyüttesei és a rétvi pionírok fúvószenekara. Hasonló előadásokra kerül sor a megye többi városaiban is. 3 Sepsiszentgyörgyön 16 órai kezdettel a központi parkban kerül sor a kicsik roller , kerékpár- és tricikli-, valamint futóversenyére. Ugyanitt aszfaltrajzoló vesenyt is rendeznek. SS Ma 18 órai kezdettel a sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házában a Művészeti Népiskola tanulói mutatnak be ünnepi műsort. Holnap, vasárnap 11 órakor a gyemek nap tiszteletére a kezdi vásárhelyi Múzeumban kiállítás nyílik meg a helybeli 2-es számú Általános Iskola képzőművészeti tagozatos tanulóinak munkáiból. A kiállítás hétfő kivételével naponta 9—17, szombaton 9—13 óra között látogatható. A Bodzafordulón is változatos gyermeknapi műsort készítettek elő a város gyermekeinek köszöntésére. Ma 8 órakor az 1-es számú Általános Iskolában Gyermekkorunk fényes évei címmel az iskola alkotó köri tagjainak munkáiból nyílik kiállítás. 10 órakor kezdődik a városi Művelődési Házban ,az iskola tanulóinak ünnepi előadása. 11 órai kezdettel a város kicsinyei aszfaltrajzoló versenyen, sportvetélkedőkön vehetnek részt. Ez Előpatakon a mozgássérültek kórházában ma 10 órai kezdettel köszöntik a gyermeknapot. Az ünnepséget az előpataki Általános Iskola zenés-irodalmi összeállítása nyitja meg. Ezt követően korcsoportonként, játék- és tanszerekkel, édességgel ajándékozzák meg a gyerekeket.. Az ajándékozók közé tartoznak a kórház, Élőpatak és Arapatak nőbizottságai, valamint a Szorgalom kisipari szövetkezet nőbizottsága. A gyermeknap tiszteletére a megelőző hetekben a kórház vezetősége az intézmény területén jól felszerelt játszóteret is létrehozott. Az új létesítmény a gyógyászati igények figyelembevételével készült. MEGYEI TÜKOR MAGYAR ÉI LAJOS JÚNIUS 1. Hatalmas lesz rám ez a nyár is: ha rangvirágok csilingelnek, méhdanára és bogárzenére hangyák hadai menetelnek. Rigó-koncertre jön a reggel, a kakukk hangol, éveket számlál, arany villanással száll a sármány. Van-e szebb a nyári lepkebálnál? Kisfiamnak két csiga indul versenyezni, koncertre készülnek mind a békák, ezüst halak kecses balettje a tó felszínén fodrozza fodrát. Hatalmas lesz rám ez a nyár is, fölötte üvegharang zeng, a béke. Rászáll egy tarka pillangó képében a nyárban bogárzó fiam kezére. (IMREI István felvétele) Gyermek, báránnyal Ül Epikurosz egy kőpadon, és azon tűnődik, minden addiginál hatásosabb önnyugtatást kell kitalálnia a halál elfogadására, mert csodálatos létünk legképtelenebb törvénye az elkerülhetetlen befejezettség. Egy ember élete soha nem lehet befejezett, egy munkásság tűnhet kerek-egésznek, egy élet csak önmaga ellentétével egész. Idős Nagy János gazdálkodó ember ül az uzoni temetőben egy sír peremén, apám hantja mellől nézek át hozzá, vajon hová tekint, a lisznyói hegyoldal felé, ahol gyermekkorában még sikeres vála, vagy ezt a két kisfiút nézi itt a temető végében, amint egy fekete foltos kései báránnyal játszanak a világ legbékésebb május végi délelőttjén? Ha most megkérdezném tőle, mire gondol, saját lételméletébe bizonyosan belevenné ezeket az aprókat, a gyermekecskéket, ezt az eleven társukat, a báránykát, a serény virágokat, ha faggatnám tovább, terelném mélyen le háborús évekbe, tudom, idős Nagy János határozott kézzel húzná ki erre a békésebb partra 81 esztendejének recsegő tutaját, igenlő választ adna minden kérdésemre, ha a gyerekekről, bárányukról, napkeltükről, delükről, szentüléseikről kérdezném: — Ami szép s igen-igen tiszta ebben az életben, az az övék, azt ők hozzák magukkal, valahonnét egy virágos verőfényes gyermekvilágból, s őrzik is tisztességesen; lám, ott bogároznak a boglárkák között, s igenigen jól érzik magukat azzal a csepp báránnyal, hát őrizzük számukra azt, amit hoznak közénk, a jót s a tisztát. Meg kell tanítanunk, hogy továbbadják, messzire adják azt, amivel érkeznek mi közénk. Mikor mi már Epikurosz mellett ülünk egy ókori kőpadon, s idős Nagy János bátyámat hallgatjuk szólni földi dolgokról, csodagyermekekről, békében bogározó bárányaikról. CZEGO Zoltán Napfényes gyermekkor (Tolltatás az első oldalról) épültek volna óvodák, napközi otthonok, iskolák, korszerű játszóterek, sportpályák. „Pártunk és államunk a legmelegebb szeretettel és atyai gondoskodással övezi hazánk gyerekeit, az ifjú nemzedéket — mondotta pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs mindent megtesz, hogy optimális életkörülményeket, korlátlan lehetőségeket biztosítson számára a tudomány és kultúra legmagasabb csúcsainak meghódításához, legmerészebb törekvéseinek megvalósításához, akadálytalan érvényesüléséhez társadalmunk minden szektorában, az ország egész, társadalmi-politikai életében." E törődésnek nap mint nap felfedezhetjük jeleit megyénkben is. Ha visszapillantunk az elmúlt húsz esztendőre, megállapíthatjuk, nagyszerű fejlődést ért el e vidék iskoláskor előtti oktatási hálózata, nagyot lépett előre az elemi, gimnáziumi, szakiskolai és líceumi oktatás. A megyeszékhelyen, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Baróton, a megye más helységeiben korszerű napközi otthonok épültek, ahol az iskoláskor előtti gyerekek túlnyomó többsége bekapcsolódhatott az oktatási folyamatba, a legjobb feltételek között ismerkedhetnek, már zsenge gyerekkoruktól környezetükkel, gyerekéveiket megszépítő eredményeinkkel. Iskolákat, tantermeket, laboratóriumokat, iskolai bentlakásokat, sporttermeket építettünk, nincs a megyének települése, ahol az utóbbi húsz esztendő ne hozott volna megújulást, felfrissülést az oktatásban, nevelésben. Az elkövetkező időszak újabb feladatokat ró mindazokra, akik a gyerekek egyre szebb, boldogabb életének feltételeit hivatottak biztosítani. Az ifjú nemzedék nemrég lezajlott nagy tanácskozása nagyszerű kifejezője volt annak az elkötelezettségnek, amellyel jövőre készülő fiataljaink tesznek eleget kötelezettségeiknek. Tisztában vannak azzal, a jövő most készül, s ahogyan ők elsajátítják, magukévá teszik a tudományos és műszaki ismereteket, amiképpen felnőnek az egyre magasztosabb feladatokhoz, olyan mértékben tudnak majd helytállni a feladatvégzésben is. VÍVELŐDÉS MEGÉNEKÜlNK*v románia Rendhagyó kiállítás Az új galériában amrég megnyílt kiaditas. Kovászna mgye amatőr képzőművészeinek, nap művészeinek és népművészeinek közbemutatkozása, amely lényegében aMegéneklünk, Románia fesztivál megyej szakaszának felel meg, már formáiban is a rendhagyó kiállítások közé tartozik. Az emeleten a nap festők és amatőr képzőművészek festményei, a lenli teremben, a falakon épművészeti, iparművészeti munkák. «Jöttük faszobrok — megyénkben élő faszobrászaink egyik legreprezentatívabb bemutatkozása ez! — a teremben asztrák, természetesen faragott asztalok és székek, rajtuk különböző tájegységek« bemutató térítők, az egész hatalmas , eklektikus anyag — ez már az amatőr és naiv képzőművészek és népművészek ..összekeveredéséből" is óhatatlanul adódik — valami kaleidoszkóps/^a pompában műmellyel az dK-ben kiek. .. mindennapok egyhangújából. (Ne feledjük, ez itt megyei dnte, az itt bemutatkozóknál összehasolíthatatlanul többen festenek, faragrík, szőnek, hímeznek ...) Hogy nyomt hagyjon maga után, hogy szinesebb tegye életét, hogy átalakítsa környezeti. A népművészeti munkák és az iparítvészet körébe sorolható ötvösmunkái (tányérok, gyertyatartók, lámpák, fiából kötött használati tárgyak) páratanul érdekesek és azdagok, s ugyanez mondható el a faragásokról, faszobráról is. Ismételjük, hosszú idő óta ez a legreprezentatívabb ilyen jellegű kiállítás a megyében, a kézdivásárhelyi Jakabos Istvántól és Tolvaj Józseftől a sepsiszentgyörgyi Dobolyi Gyuláig és a vajnafalvi Smidu Gheorgheig itt láthatók ismert és kevésbé ismert faragóink munkái. A festészeti anyag a díszítőművészethez, a népművészethez, a faszobrászathoz képest, valamivel szegényesebb ugyan, de itt is vannak figyelmünkre érdemes dolgok . .. Seres Andrással beszélgetek a kiállítóteremben, a kiállítás szervezője, megyénk amatőr képzőművészetének és népművészetének legjobb ismerője, elgondolkodva mondja: „Érdekes persze az egész, szép is az, ami szép, bár itt korántsem ez az egyetlen szempont és persze, hogy lehetne gazdagabb is, minden válogatás óhatatlanul torzít is, valamilyen irányban. És ekkora anyagnál ez azt hiszem, elkerülhetetlen. Gondoljunk bele, hozzávetőlegesen 200 tárgy van kiállítva, kovácsoltvas munkáktól szőttesekig, kukából készült használati tárgyakig, faszobrokig. S a kiállítóterem jellege miatt monumentálisabb tárgyakat nem is tudtunk bemutatni. Remélem, így sem vallunk szégyent. Világosan látható, gondolom, a kiállításon az az elképzelésünk, hogy a népművészetben a használati tárgyakra helyeztük a fő hangsúlyt, ezeknek az itt kiállított tárgyaknak, ha nem is egyetlen, de egyik fő funkciójuk, hogy díszítsenek, hogy szebbé, hangulatosabbá tegyék a szobabelsőt, a környezetet ..." (hadházi) M.«s *m. a* m (GERGELY Béla felvétele) Amint arról hírt adtunk, pénteken újabb önálló koncérus mutatkozott be Kézdivásárhelyen Szakszervezetek Művelődési Háza felett működő kamarazenekar. Ezt aűsort kedden, június 4-én városunk is bemutatják. Megkérdeztük Tóth Itvánt, a zenekar vezetőjét, hányadik nálló, egész estét betöltő koncertjük a mostani? — Amióta, néha éve, Demény Attila zongoraművéül átvettem a zenekart, az ötödik! :óta persze, sokat változott az együtte összetétele is, erről később. Most műsorról: Csíky Boldizsár és barokk íneszerzők: Corelli, Telemann, Bach, Kindel művei szerepelnek a progmban. Távlatilag szeretnénk egy újan egész estet betöltő konc r'rK ^'v^j^iudhnak lS m,»,h,!.-a3Koz a nyárra nem jön os^» de őszire biztosan. A Csíkszeredái kamarazenekarral közösen tervezzük, ez esetben Csíkszeredában is, Szentgyörgyön is bemutatnánk, s mindenütt, ahova meghívnak, s ahova lehetőségünk van el is menni. — Mit jelent a zenekar életében az anyaintézmény ? — A Szakszervezetek Művelődési Háza biztosítja a termet és a gyakorlótermet, de más dolgokat is, például legutóbb kottatartókat vettek. Ők szervezik a kiszállásainkat, járművet biztosítanak. — A hangszerek? — Mindenki a saját hangszerével játszik. Ez vonószenekar. Tizenöt tagú. Van még persze a zongora, ami a csemballót helyettesíti ... A barokk zenekar vonósokból és csemballóból állt. . . A tagok képzett zenészek, zeneiskolai tanárok, a Vadrózsa zenekarában dolgoznak. — Vannak-e nehézségeitek? — Hajaj. A tagok a munkájukon kívül, amiért fizetik őket, még legalább két, esetenként három együttesben is muzsikálnak vagy énekelnek: a Vox Humánéban, a Kovában, kisebb formációkban. Már az is egy nyereség, hogy rögzíteni tudtuk — szerdára és csütörtökre — a próbákat... De a Vadrózsa kiszállási programját tiszteletben kell tartani, ez is nehézségeket okoz. Mégis azt mondom — s nem hinném, hogy ez öndicséret lenne —, hogy a zenekar hangzásán és lehetőségein érződik az újonnan, egy-két éve érkezett zenészek játéka, s ha össze tudnánk hangolni a Vadrózsa együttes, a zene- és népművészeti iskolák, valamint a pionírház munkáját — itt dolgoznak, mint már említettem, a zenekar tagjai —, a jövőben négy önálló koncertet is tudnánk tartani évente és biztosíthatnánk egy állandó magasabb színvonalat. — Műsorotokon általában nagy barokk zeneszerzők művei szerepelnek? — Igen, de a barokk zene kiválóságainak a remekművei mellett — melynek megismertetését a közönségünkkel fő célunknak tekintjük — hazai zeneszerzők munkáiból is szeretnénk minél többet bemutatni, már olyanokat, amelyeket meg is tudunk szólaltatni. Felkértünk már kortárs zeneszerzőket is, hogy írjanak nekünk zenét, kaptunk műveket Könczei Árpádtól, Szalay Zoltántól, más ígéretek is vannak. Kötelességünknek érezzük, hogy ezt a fajta kortárs zenét is megismertessük a közönséggel. Befejezésül még annyit: lényegében hiába számítunk profi zenészeknek, amikor a zenekar összeállt, mindannyian a nulláról indultunk, én is, a zenekarvezető, s most érezzük igazán, hogy nem vesztek kárba az elmúlt évek, most jöttünk rá arra, hogy lényegében hogyan is kellene csinálni. Azt hiszem, ha tervünk sikerül — s az említett intézmények munkáját összehangolva, több idő jut a kamarazenekar próbáira is, s nyugodtabb légkörben tudunk készülni —, a színvonal ugrásszerűen nőni fog ... Lejegyezte BOGDÁN László Egis kamarazenekar lehetőségei Vágtam olyan rendet, mint te llomszínű a rejfit, s az alig felkelő nap csak időnként nyújtózkodik ki nagy állóan, a szürke szélű felhők mögül. Lehet, ásítozik is, de ne vigy túlzásba a tiszteletlen megszemélyesítést, elvégre, az ő mértjével mérve, a minap még népek sokasága áhítattal imádta. Az öregecske a városszéli utcában látszólag nem is törődik sem vele, sem vele, aki a járdáról nézem. Nem bizony, mert nagy szakértelmet sínylő munkával van lefoglalva az utolsó porcikáig. Olyasmit mond, amihez mostanság mind kevesebben értenek a hozzáillő leglaposabb szinten. Kaszát ver, csillogó okuláfelszerelkezve figyelmesen és apró kovácsolásokkal. Mihály bátyánk beszármazott, reméljük, Mán nénénkkel egyetemben, valamelyik erdőalji faluból a városba szakadt fiatalokhoz. A tegnap este azt mondta az öregasszonynak: ,,A fű virágzik, le kéne kaszálni.". Amire az asszony: „Az bizony jó lenne". Ebben benne van a biztatás és az óvatosság, mert mit lehessent előre tudni, mennyire fáj majd napkeltekor az öreg dereka. Na, ha ez a tényállás. Mihály bá felkelt hajnalban, mert harmaton vág jól a kasza. Elővette az idemenekített kaszaszeres tarisznyát a kamrából, kiszemelte a füvet benőtt pityókatároló verem tövét, mert ehhez a művelethez mifelénk hegy is szükségeltetik. Ha akkora, mint a bundasapka, de hegy legyen. Háttérnél jó az a két vékonyka szilvafa. Megteszi az öreg cserefa helyett, amelyik ott állott az ..apám jussa féle" erdei kaszálócska sarkában. Oda szépen leterítette a lájbit, beverte azöveket az üllővel, rágyújtott egy koporsószegre, amitől módjával lehet hárulni, kikotorászta a tarisznyából a fényesre munkált kalapácsot, a s sülére illesztette a kaszaélet s kezdetét vehette a szertartás. Majd nadrágszíjra akasztja a vízzel éppen alkalmatosan megtöltött fénkötőkot, s hátraballag a fűig. Fen néhányat a kaszán, talán sóhajt is egyet, s belevág a fűbe. Úgy szakad az aztán, mint a parancsolat. Nótázni is lehetne... voltam olyan legény, minte , de az ilyesmi ennyi fűnek nem dukál. Hiszen hússzor ennyi sem volt sok egykoron, hajnaltól napestig. ■ Még valószínű, szemügyre veszi, hogy milyen rendek estek — az a három nyúlfarknyi. Egy kicsit hümmög, hogy a szomszédban is szívesen levágná azt a néhány négyzetmétert, ha már ennyire nekiveselkedett. Végül még egy cigaretta, kétfelé törli a bajszát, s betappog a konyhába, mert Mari már várja a frustokkal. A fiatalok még csak alig ébredeznek odabent a házban, így van ez. Mindennek meg kell adni a módját. Hanem semmit nem ér ez a városi élet, vélheti Mihály bátyánk. ★ Messze járok, de még egyre kopog a fülemben a kasza verő kalapács ütemes pengése, vele hajdani erdei kaszálók neve cseng egybe: Csillörszege, Fenyősorra, Szilbástya, Kövesbártya meg Győrkovács árnyéka. Képzeletben komótosan lendülő egykori öregek suhintanak a derék fűbe legelöl, utánuk még két-három legény fiú nyomában dől a vastag rend.m . " Nyárelő havában járunk, még meglephet a Medárd napi ehülés és esőzés, de azért a jóféle széna csinálásának hónapja ez, amikor virágzik az ezerjófű, a kakukkfű, a somkóró, a barátszegfű, szarvaskerep meg a baltacím, s tele a határ varázslatos balzsamos illatokkal. TOMPA Ernő KÓSA BÁLINT FAMETSZETEI A KÉZDIVÁSÁRHELYI MÚZEUMBAN KEDVENC TÉMÁM A HÁNYÁSZOK ÉLETE A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum — szokásához híven — ismét kiállítási lehetőséget biztosított egy nagyon tehetséges amatőr képzőművésznek, az olaszteleki Kosa Bálintnak, aki több mint félszáz fametszetét hozta el az udvarterek városába. A kiállítás megnyitója után elbeszélgettünk Kósa Bálinttal, aki eddigi pályafutásáról és jelenlegi tárlatáról vallott. —■ 1972 decemberében rendeztem meg legelső egyéni tárlatomat, a bordóci művelődési otthonban, ahol főleg olajfestményeket állítottam ki. Azóta egyéni tárlatom volt Baróton, több alkalommal Sepsiszentgyörgyön, Erdővidék majd mindegyik községében, Brassóban, Medgyesen, Caracalon, Csíkszeredában, Craiován, Kovásznán és legutóbb Székelyudvarhelyen. Az évek során ex libris-szel és alkalmi kisgrafikával több rangos nemzetközi tárlaton állították ki munkáimat, a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Magyarországon, Svédországban, Angliában, Lengyelországban, Portugáliában, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban, Kanadában stb. — Az olaj és akvarell után kinek a hatására tértél át a fametszésre? — Gy. Szabó Béla 1968-as, sepsiszentgyörgyi tárlatán döbbentem rá arra, hogy mondanivalóm számára a fametszés a legmegfelelőbb kifejezési eszköz. Lényegében a Gy. Szabó Béla-kiállítás jelentette a fordulópontot, döntő hatást gyakorolt egész további pályafutásomra. Rá egy évre elkészítettem életem első dúcát, bükkfából. Nagyon nehezen ment a metszés, rátértem a linóleumra és a körtefára. Bíró Iván Géza biztatott, tanácsokkal látott el. A bardóci kiállításom alkalmával az egyik hazai magyar nyelvű lap közölte két munkám repróját. Ezekre figyelt föl Gy. Szabó Béla és meghívott Kolozsvárra. A Mester szigorúan megbírálta a felvitt munkákat, s az volt a kívánsága, hogy évente legalább 3—4 munkával menjek fel hozzá. Tőle kaptam a legelső igazi vésőket. Gy. Szabó Bélától sajátítottam el a metszéstechnikát és a vonalvezetést. — Hogyan választod meg képeid témáját? — Legfőbb ihletem a természet. Érdekelt és érdekel jelenleg is a különböző népek hiedelemvilága, mitológiája. Ennek jegyében készült el a Germán mitológia egyedi, színes és fehér-fekete metszete a tervezett 24-ből. Szintén kedvenc témám a bányászok élete, hiszen jómagam is közöttük élek és dolgozom, s többször lejárok a föld alá is, tehát alkalmam van ,,testközelből“ megfigyelni egész tevékenységüket. Ennek hatására fogalmaztam meg fehér-feketében a köpeci bányászok életének fő mozzanatait. A sikeresnek mondható székelyudvarhelyi kiállításom után, remélem, a munkáimat itt, Kézdivásárhelyen is megértéssel fogadja a tárlatlátogató közönség. Lejegyezte DÉVAI SOCHOM István . Még egyszer a hiányzó közönségről. A Megéneklünk, Románia fesztivál megyei döntőinek során többször is szóvá tettük, hogy érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon nagyrészt üres, ásítóan, elkedvetlenítően üres termek előtt mutatkozhattak be a csoportok. A legfeltűnőbb ez azért mégis a megyei döntőn volt, a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház termében alig lézengett valaki: senki ne lett volna kiváncsi megyénk legkiválóbb versmondóira, színjátszó csoportjaira, versösszeállításaira?! Ha így van, akkor az elkövetkezőkben olyan helyen kell megrendezni ezeket a döntőket, ahol igenis, van közönség! Mert ősszel, a községi és körzeti szakaszok versenyei még zsúfolásig tele termek előtt zajlottak. Lemondani a közönségről nem szabad, hiszen az amatőr művészeti mozgalom egyik éltető eleme, kis túlzással ,,motorja" éppen a mindenkori közönséggel való eleven kapcsolat. Ha ez nincs meg, ha a fesztivál versenyei elszakadnak a közönségtől, nagyon hamar elveszíthetik értelmüket és öncélúvá válhatnak. 1.) Az új, májusi Igaz Szó két körültekintően szerkesztett rovata is a béke mellett száll síkra. A Békét, békét a világnak! című rovatban Bajor Andor, Horváth Imre, Farkas Árpád, Oláh István, Lendvay Éva, Czegő Zoltán és Somosdi Veress Károly alkalmi verseit olvashatjuk és Kovács János: Győzelem és béke című jegyzetét. Mi a közös ezekben a verses vallomásokban? A béke áhítása, forró szeretete! Ez köti össze a Béke és költészet című másik összeállítással, amelyet Markó Béla szerkesztett, s amely a jelenkori világirodalom békeverseiből közöl egy csokortal válót. Többek között olvashatjuk Hans Magnus Enzensberger, Paul Eluard, Archibald Mas Leish, Bertold Brecht és Jevgenyij Jevtusenko verseit. Mindez világosan bizonyítja: a kultúra és a humánum oldaláról a választás adott: a béke! Erre szavaznak a költők, Európa, a világ, a haza költői, és erre szavaz a józan emberiség. K. I. 2-3.