Megyei Tükör, 1985. szeptember (18. évfolyam, 4228-4252. szám)

1985-09-02 / 4228. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NAPTA­NÁCS ’NAPJA XVIII.­­­VFOLYAM 422. Szám 1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ ARA 50 BANI A helyi el’öki’rástik gazda­­ságosabb élékesstéséért . A kisipar utóbbi években tapasz­­■pTt­ rohamos felfutása szoros össze­­reüg­gésben van azzal a hatalmas mé­retű fejlődéssel, melyet a román tár­sadalom átélt a társadalmi és nem­zeti felszabadító, antifasiszta és anti­­imperialista forradalom utáni évek­ben, különösen pedig a párt IX. kongresszusa utáni időszakban. Ez a­­latt a húsz esztendő alatt, ame­lyeket méltán nevezünk NICOLAE CE­AUŞESCU-KORSZAKNA­K, hisz minden megvalósításunk, a gazdasági­társadalmi élet minden területén vég­bement mélyreható változások elsza­­kíthatatlanul kötődnek pártunk főtit­kárának nevéhez és munkájához, a kisipar méltó helyet vívott ki magá­nak, elsősorban azzal, hogy sikerült magas szinten hasznosítania, értéke­sítenie, a lakosság szolgálatába állí­tania a helyi erő- és anyagforrásokat. A párt XII. és XIII. kongresszusain elfogadott programok rendkívül fon­tos feladatokat fogalmaztak meg a kisipar számára, s amint azt pártunk főtitkára több esetben is hangsúlyoz­ta, a kisipar részarányának az ipari termelés egészében el kell érnie a 18 —20 százalékot. Megyénk kisipari hálózatának fej­jlődését áttekintve, megnyugvással ál­lapíthatjuk meg, főleg az utóbbi é­vekben valóban látványosat lépett e­­lőre a felemelkedés útján. Ezt nem csupán a kisipari szövetkezetek szám­beli gyarapodása jelzi, de az elvég­zett munka volumene is, az a tekin­tély, amelyet szövetkezeteink, kisipa­ri tevékenységet végző termelőegysé­geink, a megye lakossága előtt, a bél­és külföldi piacokon egyaránt kivív­ták maguknak. A fejlődést jelzi egyébként az is, hogy a kisipar immár községeinkbe is betört, a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek, a termelő, felvásárló és értékesítő szövetkezetek, a népta­nácsok mind nagyobb gondot fordíta­nak a szolgáltatási hálózat bővítésére, kisipari jellegű termelési folyamatok beindítására. Érdemes megemlítenünk, hogy az idei terv értelmében a kisi­pari termelés 82,7 százaléka a megye­székhelyen és a megye másik négy városában valósul meg, 17,3 százalék pedig a községekben. A fejlődés ütemét jelzi többek kö­zött, hogy a lakosságnak végzett szol­gáltatások szüntelen javítását, bőví­tését célzó törekvések nyomán nagy­arányú növekedést ért el az egy la­kosra számított szolgáltatások volu­mene, s ez évben jóval meghaladja a (folytatása a 2—3. oldalon) A határban heverő milliók ma már kezdetét vette, sőt kibonta­kozott a burgonyabetakarítás, az is a rendje, hogy fogyjon a kiszedésre vá­ró terület és növekedjenek azok a terményhalmok. Néhány agráripari tanácsban máris teljes ütemben meg­szervezett munkálatokról beszélhe­tünk, különösen a csernátoni vagy az uzoni körzet, s nemkülöben az állami mezőgazdasági vállalatok esetében. A kiszedéssel párhuzamosan azon­ban utolérte termelőszövetkezeteinket a szállítás megszervezésének kérdése. Habár a betakarítással túllépték a 15 százalékot, ezt az időszakhoz mérten derék teljesítményt mégsem tekint­hetjük teljes megnyugvással. Ugyanis a krónikusnak tekinthető probléma: dűlőkön csomókban felhalmozott mennyiség egyelőre még koránt sincs teljes biztonságban. Annak haladék­talanul rendeltetési helyére kell ke­rülnie. Raktárba, prizmába, a leszer­ződött mennyiség pedig az átvevő központok ideiglenes vagy végleges tárolóiba. Mindaddig veszedelmet je­lenthet a minőségi romlás, a mennyi­ségi veszteség időjárási és egyéb o­­kok folytán, s mindez termelőnek, át­vevőnek egyaránt előnytelen. Ezzel a ténnyel szemben megálla­píthatjuk, hogy már most, a kezdetén több burgonya marad a mezőn, mint amennyit elszállítanak, s ez a kintle­vő mennyiség egyre nő. Több tízezer tonnát tesz ki a jó minőségű burgo­nya, amit már kiszedtek, s ebből ma­holnap húszezer tonnányira emelke­dik a kintlevőség. Rohamosan szapo­rodnak az elszállítatlan csomók, külö­nösen a bodoki, uzoni és a csernáto­ni tanács gazdaságaiban, s habár az előző körzetekben egyelőre csak több száz tonna a tét, az utóbbi kimondot­tan burgonyatermesztő övezetben már sok ezer tonnára emelkedik. Megjegyezzük, hogy még az állami mezőgazdasági vállalatok, a szakosí­tott társulások vagy a kísérleti állo­más is képtelen lépést tartani isállt­ FÜLÖP Zoltán (folytatása a 2—3. oldalon) (BORTNYIK György felvétele) pártunk főtitkára útmutatásai szellemében A korszerűsítés útján A sepsiszentgyörgyi Olt Textilmű­vek fejlődésének utóbbi évtizedeire a folyamatos korszerűsítés, a termelési kapacitások bővítése, az új technoló­giák gyors ütemű bevezetése nyomta rá bélyegét. Ebben a periódusban a gyár állóalapjainak túlnyomó része kicserélődött, ennek ellenére azonban a korszerűsítés tovább folytatódik, sok esetben az időközökben korszerűsített berendezések vagy technológiák ú­­jabb korszerűsítésével. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb beruházási akciója a hőszolgáltatási rendszer teljes rekonstrukciója volt. E sok mindenre kiterjedő beruházás a tervezettnél is hatékonyabbnak bizo­nyult. Az előirányzott évi 400 tonna egyezményes fűtőanyag megtakarítá­sával szemben idén már előrelátható­lag mintegy 600—700 tonnát takarít­hatnak meg. Emellett az új hálózat a réginél biztonságosabbnak is bizo­nyult. A korszerűsítés az idén is folytató­dott, az új, korszerű STB típusú szö­vőgépek üzembe állításáról a közel­múltban tájékoztattuk olvasóinkat. Azóta már az új keletnémet gyártmá­nyú extraszéles mosógépsor­­ felszere­lési munkálatai is megkezdődtek. Hogy komoly berendezésről van szó, azt már a méretek is bizonyítják. A gépsor hossza meghaladja a 15 mé­tert. A másik nagy jelentőségű korszerű­sítési akcióval, melyet szeptember kö­zepétől kezdenek kivitelezni, a­­köny­­nyű vásznak készítésére alkalmas IMATEX típusú szövőgépeket nehéz vásznak szövésére is alkalmassá teszik. A gyár egyik­ alapterméke, a csiszoló­vászon-alapanyag ugyanis a nehéz vásznak csoportjába tartozik. Eddig ezt a terméket is az említett gépeken szőtték, emiatt azonban nagyon gyors volt a kopás, különösen a könnyebb vásznakhoz tervezett emelőszerkezet­nél, s a verésszám is alacsony volt. ABSA-típusú szövőgépek mintájára 54 darab IMATEX-gépet alakítanak át. Az alkatrészek zömét az IMA­­TEX-eket is gyártó marosvásárhelyi gyár szállítja, szeptember elejétől, kisebbik részét a gyár szerszámműhe­lyében állítják elő. A munkálatok két hónapon át zajlanak majd A korszerűsített gépeknek köszönhető­en az év végétől, a jövő év elejétől javul a minőség, fokozódik az üzem­­biztonság, nő a mennyiség. A jövő év második felétől kezdődő­en ismét nagy volumenű beruházási munkálatokra kerül sor. A­­beruházá­sok értéke mintegy 100 millió lej, cél­ja az extraszéles, külföldi piacokon ’.?. nagyon keresett áruk kikészítési ka­pacitásának megteremtése, valamint a csiszolóvászon kikészítési kapacitásá­nak növelése. A műszaki-gazdasági tanulmány el­készült, a miniszteri szintű jóváha­gyások megvannak. Az új beruházás építő-szerelő munkálatokat is szüksé­gessé teszi. A munkálatokat, amint azt Fodor Pál, a vállalat helyettes főmérnöke elmondotta, a megyei Épí­tő-Szerelő Munkálatokat Felvállaló Gazdasági Egység vitelezi majd ki. A vállalat évtizedek óta együttműködik a textilgyárral, s munkájával mindig elégedettek voltak. E beruházásnak köszönhetően jövő­től tovább növekedhet a gyár termé­keinek minőségi színvonala, s ennek eredméye két világpiaci versenyképes­sége is. RÁKOSI Béla A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁLA­TOK HELYZETE 1985. SZEPTEMBER 1-ÉN Vasárnap teljes ütemmel folyt a a főbb szezon munkáit végzése, így többek között kiszedtek 162 hektár burgonyát, az átvevő központokba le­szállítottak több mint 4600 tonnát. A szállításban a saját és bérelt jármű­veken kívül részt vett 45 vállalati kocsi is, hathatós segítséget nyújtva a termelőszövetkezeteknek. Szalma­­préselést végeztek több mint 400 hektáron, elraktároztak 2000 tonna nedvdús takarmányt és 1500 tonna szalmát. Jelenleg a burgonyabetakarítás mellett a fő hangsúlyt a sarjúkészí­­tésre kell helyezni, melyből biztosíta­ni lehet a még hiányzó 12 ezer tonna szénát. Ennek érdekében mozgósíta­ni kell a falvak összlakosságát, hogy minden olyan kaszálón, ahol sarjút lehet készíteni, azt a legrövidebb időn belül takarítsák be. .Egyáltalán nem kielégítő a vető­szántás üteme, melyet eddig csupán 2620 hektáron végeztek el, ami a ter­vezett terület 10 százaléka. Jobb e­­r­edményt értek el, mint a megyei át­lag, a baróti és borosnyói tanácsban, 17, illetve 19 százalékos megvalósí­tással. Agráripari tanács Burgonya Szalma­­szedés préselés Széna­tárolás Bárót __ 80 106 Bodok 11 96 74 Nagyborosnyó8 89 77 Csornaion 28 87 65 Uzon 16 96 76 Szentlélek 19 74 74 ÁMV-ok 20 88 79 kosárlabda A NEGYEDIK DÖNTŐ Lassan kezdünk hozzászokni, hogy ha ifjúsági szinten valamilyen orszá­gos döntőt rendeznek, azon ott kell le­gyen a Váncsa házaspár edzette va­lamelyik csapat is. Az elmúlt hét fo­lyamán az ifi II-es leányok Brassó­ban harcolták ki menetlevelüket a szeptember 8—12. között Tulceán sor­ra kerülő országos döntőre. Sorban ez a negyedik (s egyben az utolsó is) döntő, amelyet a szövetség az 1904— 1985-ös bajnoki évre beiktatott, s mindegyiken szerepel az Alca­rat — ISK csapata. Az augusztusi edzőtábornak meg­volt az eredménye, hisz jó iramú, könnyed, magabiztos játékkal veret­lenül nyerték meg leányaink a bras­sói zóna­versenyt. A csapat eredmé­nyei: AKARAT-ISK — Iași-i-ISK 82—32 (49—17), Brasovia 61—55 (30 19, 50—50), Konstanca 61—52 (38—21), Marosvásárhely 57—48 (26 —23). Egyedül a házigazdákkal szem­ben „ment nehezebben“. A torna végeredménye: 1. SEPSI­SZENTGYÖRGYI AKARAT­ ISK, 2. KONSTANCA I ISK, 3. Brassói Bra­şovia, 4. Marosvásárhelyi ISK, 3. Iaşi-i ISK, 6. Tîrgovişte. Az első két helyezett jutott be az országos döntő­re. A továbbjutást Lăcătuşu­ Gabrie­la, Virág Mónika, Komán Melinda, Háromszéki Réka, Calotescu Izabela, Simon Gyöngyvér, Albert Magdolna, Deák Csilla, Bodor Éva, Ráduly E­­mília és Velicu Cătălina Váncsa Al­bert edző irányításával harcolták ki. (kisgyörgy)

Next