Megyei Tükör, 1985. november (18. évfolyam, 4280-4305. szám)

1985-11-02 / 4281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 2., SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM 42$1. szám ARA 50 BANI A politikai-nevelő munka értékmérője: terveink hiánytalan megvalósítása is A Román Kommunista Párt, a párt­­figtiikára, NICOLAE CEAUSESCU elv­­megkülönböztetett fontosságot tu­lajdonított és tulajdonít a politikai-ne­velő tevékenységnek, melynek végső célja és értelme az új ember, a szocia­lizmus és a kommunizmus öntudatos építője szüntelen és hatékony formá­lása, olyan politikai és erkölcsi eré­nyek kialakítása, melyek a korunk emberét alkalmassá teszik a legigaz­ságosabb, leghumánusabb társadalmi rend megteremtésére. Éppen ezért fontos újra és újra meg­vizsgálni, alapos és őszinte, mélyre ha­tó, valóban tényfeltáró elemzésnek vetni alá, hol is tartunk e rendkívül fontos és nemes munkában. A megyei pártbizottság minap meg­tartott plenáris ülése példás módon vé­gezte el e feladatot. Nem csak előké­szítésében, a plénum elé bocsátott do­kumentumok kiváló megalapozottságá­ban és ténytiszteletében volt példasze­rű, hanem a munkálatok hangvételé­ben és szellemében is, abban, hogy a résztvevők, az elért említésre méltó eredmények mellett, őszintén — a bí­rálat és az önbírálat szellemében — vetettek számot a még fennforgó reá­lis hibákkal, hiányosságokkal, mind­­­ okkal a negatív jelenségekkel, me­rk fékező erőként hatnak e tevékeny­ség még hatékonyabb, még eredménye­sebb kibontakoztatásában. Mire is kell elsősorban jobban oda­figyelnünk? Mindenekelőtt arra, hogy a politikai-nevelő munka eredményei és erőfeszítései még nem jelentkeznek, nem gyümölcsöznek kellő mértékben a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén, s ez arra vall, hogy igen sok helyen még­ felületesen, rutinosan, pa­­pírízűen kezelik e kérdéskört. Abból kell kiindulnunk, hogy a poli­­­tikai-nevelő munka csak akkor éri el mindannyiunk által óhajtott haté­konyságát, ha valóban vonzkörébe tud­ja vonni az embereket, s a legneme­sebb nevelés és meggyőzés eszközei­vel tudja mozgósítani őket az előttünk álló nagy és nemes feladatok mara­déktalan elvégzésére. Az a helyzet, hogy amíg ezt meg nem értik az összes nevelő tényezők — a pártszervezetek, a tömeg- és tár­sadalmi szervezetek, az iskola, a mű­vészeti és művelődési intézmények — addig mindig fennforoghat annak a le­hetősége, hogy a politikai-nevelő te­vékenység elszigetelődik a való élettől, légüres térbe kerül, hatékonyság nél­küli, öncélú foglalatossággá válhat. Er­re pedig nincs, nem lehet szükség. A kommunistákat, az összes dolgozókat azért kell fölvérteznünk magas szintű politikai, gazdasági és kulturális isme­retekkel, hogy a korunk által meg­követelt szinten érthessék meg, ismer­hessék fel az országépítő teendőink fontosságát, a kortárs világ bonyolult kérdéseit, s öntudatos, elkötelezett résztvevőkként dolgozzanak társadal­munk előmenetelén, a haza haladásán, a közjót szolgáló nagy fontosságú ten­nivalók maradéktalan elvégzésén. A plenáris teljesen őszintén tárta föl, hogy mindennapi életünkben még igen sok kiküszöbölésre váró negatí­vummal kell szembenéznünk, s hogy VARGYASI Miklós (folytatása a 2—3. oldalon) Idénymunkák idején többre lenne szükség A zágoni termelőszövetkezetben ilyentájt egy „hiánycikkre“ kell fel­hívnunk a vezetőség, de főleg a tag­ság figyelmét. Az őszi betakarítás kétségtelenül a szokásosnál nagyobb erőfeszítést köve­tel meg mindenkitől, s adott esetek­ben nem csak magától a termelőegy­ségtől, az illető helység minden lako­sától, hanem elég gyakran a tanulóif­júságtól, ipari dolgozóktól is. Nem egy esetben azonban, amennyi­ben elevenebb lenne a helyi bekapcso­lódás, nem is lenne szükség külső tá­mogatásra, legalábbis nem az ismert mértékben és méretekben. A szóban forgó gazdaságba­n sem tartott volna ma estig az utolsó tíz hektárnyi répa rendbetétele, nem kellett volna mint­egy 20 magánfuvarost alkalmazni a szállításokhoz, amennyiben az a 200 szövetkezeti tag, akik a nyilvántartás­ban szerepelnek, mint aktív munka­erő, rendszeresen és hiányzások nél­kül helytállna a mezőn vagy az állat­tenyésztő telepeken. Ugyanis vannak jónéhányan, akik az erdőgazdaság idénymunkáit tartják elsődlegesnek sa­ját közösségük dolgaival szemben. Akik néha-néha minden külön érte­sítés mellőzésével elkószálnak másfe­lé, példaként kellene tekintsék azt a 20—25 nyugdíjas tagot, akik előreha­ladott koruk ellenére, most is alapve­tően fontos,­­ nemegyszer nehéz fel­adatokat vállalnak. A gazdaság veze­tősége a legfontosabb munkafázisok alkalmával, amilyen például a jelen­legi terménybetakarítás, ahol a minő­ség kritériumai mellett létfontosságú a FÜLÖP Zoltán (folytatása a 2—3. oldalon) (GERGELY Béla felvétele) MINDEN EMBERI ÉS GÉPI ERŐ MOZGÓSÍTÁSÁVAL az őszi mezőgazdasági munkák gyors befejezéséért AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA LEGÚJABB HATÁROZATAI SZELLEMÉBEN 10000 TONNA MEDDŐT HORDTAK EL TERVEN FELÜL Október folyamán, kereken 10 000 köbméter meddőt távolítottak el a szénrétegről terven felül a Köpecs Bá­nyavállalat sepsiszentgyörgyi fejtésé­ben, ami azt jelenti, hogy jelentős mértékben sikerült túlteljesíteniük a kitakarításra vonatkozó tervfeladatot. Ez a szép siker a munkafolyamatok szervezőinek és irányítóinak öntudatos hozzáállását és a gépeken dolgozó em­berek szorgalmát, kitartását egyaránt dicséri. Megemlítjük tehát azok nevét, akik október folyamán leginkább ki­tűntek a munkában. A kotrógép-keze­lők közül: Keresztes Károly, Kovács András, Bocz András, Veres Lajos, Ka­tona Domokos és Anderka Imre; a dó­zerekről: Truță Viorel, Máthé János, András Dénes, Trinfa János, Gradina­­ru Iones; s a dömpereken dolgozó gép­kocsivezetők közül: Budai Gábor, Á­­goston György, Boga Gyula, Albert Ig­nác, Balogh József, Balázsi István és Dobai András. Természetesen, ahhoz, hogy a villa­mos kotrógépek meg a dózerek, döm­perek szinte megállás nélkül működ­hessenek, a villanyszerelők és a gép­­karbantartók megfelelő hozzáállása, szaktudása, s adott esetben, gyors be­avatkozása is kellett... Annak, aki most megáll a Köpecs Bányavállalat sepsiszentgyörgyi külfej­tésének a szélén, semmi esetre sem tűnhet úgy, hogy egy hatalmas, for­mátlan gödör peremén szemlélődik, a­­melynek alján és egy-egy szegletében, kicsinek tűnő, de valójában hatalmas kotrógépek forgolódnak, kanalazzák a meddőt vagy a szenet, s a hozzájuk vezető, fényesre taposott utakon, sik­lókon, a tizenhat tonnás dömperek szinte egymást érik. A festésnek u­­gyanis — most már, végre — minta­szerűen kialakított geometriája van. Kezd egyre inkább olyan lenni, ami­lyennek a bányászati szakkönyvekben rajzolják a külszinti fejtéseket. Még a laikus is, aki sosem látott ilyen mun­kálatot, szépen megkülönböztetheti és meg is számolhatja a formás lépcsőket, rézsűket... Ifjú Boros Árpádtól, a vállalat fő­SZABÓ Gy. Jenő mérnökétől — aki ezért a külfejtésért felel — megtudtuk, hogy többek kö­zött, azért lett ilyen ez a háromszéki bánya, mert az idén, belső meddőhá­­nyókra is hordtak földet, nem csak a Kökényes völgyébe, s az időjárás is nagyon kedvezett a külszinti bánya­­művelésnek; úgy lehetett dolgozni te­hát, ahogyan az elő van írva. A 2.-3. oldalon ® területkihasználás MINT JÓ ÜZLET 9 KIT VERÜNK ÁT?! 9 A VÁROS SZÍNEI @ MŰVELŐDÉS NYÁRON SZÁNT. TÉLEN SZEKERET Sokkal erőseb­bek leszünk A Megyei Ipari Termelő- és Szolgál­tatási Vállalat legnagyobb gyáregysége a baróti gumifeldolgozó részleg. Ez ad­ja a vállalat globális értéktermelésé­­nek kb. 75 százalékát. Érthető tehát, hogy itt , az erdővidékiek által, mind­közönségesen gumigyárnak nevezett gazdasági egységben — érdeklődtünk az iránt, hogy milyen intézkedéseket foganatosítottak eddig, illetve mit tesz­nek ezekben a késő őszi napokban, an­nak érdekében, hogy a közelgő tél fo­lyamán ne merüljenek fel problémák, semmi se — még a várható, nagy ha­vazások és a fagy se — zavarhassa meg a termelés folytonosságát. Kérdéseinkre Bardóczi Sándor, a részleg vezetője válaszolt. Általában azt lehet mondani, hogy a téli előkészületek sorában, a legna­gyobb fontossággal bírnak azok az in­tézkedések, amelyek az itt dolgozó em­berek munkáját hivatottak megkön­­­nyíteni. Ilyen vonatkozásban, első he­lyen említendő az, hogy — az Építő- Szerelő Munkálatokat Felvállaló Me­gyei Vállalat baráti szerelőcsoportjá­val karöltve — éppen most igyekszünk minél hamarabb bevezetni hozzánk is a gázt. Evvel a munkálattal olyan jó ütem­ben haladunk, hogy november első he­tében minden bizonnyal be is fejezzük, s akkor a jelenleg végigár­kolt Kossuth utcán rendes, megszokott kerékvágás­ba állhat a közúti forgalom is. A gázszereléssel párhuzamosan épí­tünk egy 30X12 m­ alapfelületű raktár­­helyiséget is az általunk használt nyersanyagok tárolására. Így az alap­anyagok ezután nem lesznek kitéve az időjárás viszontagságainak. Megemlítem továbbá, hogy — ugyan­ T­ASNÁ­DI Jenő (folytatása a 2—3. oldalon) MOSZKVÁBAN ülést tartott az SZKP KB Politbürója, és megvitatta a Varsói Szerződésben részt vevő álla­mok politikai konzultatív bizottsága Szófiában, október 22—23-án megtar­tott tanácskozásán létrejött eredménye­ket. A Politbüró jóváhagyta a szovjet delegáció tevékenységét, és hangsúlyoz­ta, hogy a tanácskozás elsőrendű fon­tosságot tulajdonított a politikai kon­zultatív bizottság által elfogadott nyi­latkozatnak. AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZER­VEZETE (AÁSZ) Állandó Tanácsának összejövetelén mondott rövid beszédé­ben Augusto Ocampo, Kolumbia kül­ügyminisztere kérte, hogy az AÁSZ szervezeti szabályzata szentesítse min­den tagországnak azt a jogát, hogy sa­ját maga válassza meg gazdasági-tár­sadalmi és politikai rendszerét, vala­mint a más országok belügyeibe való be nem avatkozásra vonatkozó válla­lást — jelenti a TASZSZ. E vállalás be nem tartásáért az AÁSZ-ból való kizárásig menő szankciókat foganato­sítanak. BRIAN MULRONEY kanadai mi­niszterelnök megerősítette, hogy kor­mánya hozzá kíván járulni a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez és a tar­tós béke feltételeinek megteremtésé­hez. Országa síkraszáll a nukleáris e­­rők radikális, tárgyalásos csökkenté­séért, a stratégiai stabilitás erősítésé­ért, a nukleáris fegyverek terjesztését tiltó rendszer megerősítéséért, a vegyi fegyverek globális betiltását célzó tár­gyalásokért. WILLY BRANDT, az NSZK-beli Szociáldemokrata Párt elnöke bírálta a világűr militarizálására vonatkozó a­­merikai terveket, rámutatva, hogy „az emberiségnek nincs szüksége mind több és több félelmetesebb fegyverre“, mert ezekből máris „bőven van“. A Leverkusenben megtartott szakszerve­zeti nagygyűlésen mondott beszédében Willy Brandt síkraszállt a világűr bé­kés célokra való használatáért. Az SZDP elnöke ugyanakkor állást fog­lalt a meglevő nukleáris fegyverarze­nálok minél nagyobb mértékű csök­kentése mellett.

Next