Megyei Tükör, 1985. december (18. évfolyam, 4306-4331. szám)

1985-12-02 / 4306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 4306. szám 11­85. DECEMBER 2., HÉTFŐ____________________________ ARA 50 BANI A tudomány és oktatás ragyogó akcióprogramja A jpS tud­omány és oktatás első kong­­rsszusa, amely a két ötéves terv ha­tármezsgyéjén zajlott le, kivételes je­lentőségű eseménye volt életünknek, munkánknak. Pártunk főtitkárának, NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak e nagy tanácskozáson elhangzott beszéde az elért eredmények, az ezutáni tenni­valók kivételes szintézisét tartalmazza, azokat a kötelezettségeket összegezi, amelyek a tudományos kutatásra, gyártástervezésre és az oktatásra irá­­­yul­nak az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének jelenlegi, fontos szakaszá­ban Pártunk főtitkára pontosan meghatá­rozott, mélyreható, mindent átfogó fel­fogása a tudomány és oktatás szere­péről, a szakmai felkészítésről, a sok­oldalú felkészülésről nagyszerű utat mutat mindazok számára, akik e na­gyon lényeges tevékenységi ágazatok­ban dolgoznak, világos útmutatóul szol­gál mindannyiunk számára, biztatás­ként arra, hogy mindent megtegyünk az ezen a téren ránk háruló összes tennivalók maradéktalan végrehajtá­sáért. Hadd hangsúlyozzuk ez alkalommal­­ a pártfőtitkár ama képessége, tö­­rejrvése, hogy országunk körülményei yf* pette alkotó módon, a gyakorlat­ból fakadó követelményeknek megfe­lelően alkalmazza a tudományos szo­cializmus általános törvényeit, megha­tározó hatást gyakorol a Romániában folyó szocialista építés egész stratégiá­jára, kivételes értékű hozzájárulást nyújt egyben a dialektikus és történel­mi materializmus, egészében véve a társadalomtudományok, a forradalmi elmélet és gyakorlat gazdagításához. E kongresszuson újból kiemelték azt a rendkívüli szerepet, amelyet doktor ELENA CEAUȘESCU mérnök akadé­mikus elvtársnő munkássága betölt a hazai tudományos élet, az oktatás szün­telen megújításában, a nemzetgazdaság intenzív fejlődésével járó nagy prob­lémák megoldásában, a román tudo­mány nemzetközi tekintélyének gyara­pításában. A tudomány és oktatás szüntelen fejlesztésének szükségességéről szólva, pártunk főtitkára előadói beszédében többek között kiemelte, hogy éppen az eddig elért nagyszerű sikereink biztos alapot képeznek az előbbre lépéshez. Minden szükségessel rendelkezünk ah­hoz, hogy az ezutániakban még inkább növeljük a kutatás és oktatás szerepét szocialista hazánk általános fejleszté­sében, az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapításában. A nyolcadik ötéves terv feladataiból kiindulva, nyilván, a tudományos ku­tatásra és oktatásra is egyre sokrétűbb feladatok hárulnak. A párt XIII. kong­resszusán megszabott célkitűzések el­érése határozott elkötelezettséget kö­vetel meg az új tudományos, műszaki forradalom útján, azoknak a törekvé­seknek gyakorlatba ültetésében, amely­nek célja, hogy a gazdasági-társadalmi életet a tudomány és a technika leg­újabb vívm­­ányai alapján szervezzük meg. Percig sem szabad megfeledkeznünk arról, mutat rá az előadói beszéd, hogy a szocializmust és a kommunizmust csakis a tudomány és a technika leg­újabb vívmányai, egyáltalán az embe­ri megismerés alapján lehet megterem­teni. . A tudományos és technológiai ku­tatásnak mindig a forradalmi, dialek­tikus materialista szemléletből kell ki­indulnia — hangsúlyozta a pártfőtitkár —, abból, hogy a megismerés folya­mata nem ért és nem is ér véget soha, hogy csupán ismeretlen problémák vannak, de ezek feltárhatók, megis­merhetők ... A szocializmust az embe­rekkel és az emberekért építjük. Min­dent meg kell tehát tennünk a szak­mai és műszaki felkészültségük, álta­lános szocialista, forradalmi tudatszín­vonaluk szüntelen emeléséért“ — hang­súlyozta továbbá beszédében. Nyilván, éppen az új fejlődési sza­kaszba való lépésünk egyben megköve­teli azt is, hogy az oktatást minden téren az új tudományos-műszaki sor- BARÓTI Péter (folytatása a 2—3. oldalon) PÁRTUNK FŐTITKÁRA ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN Megyénk 19 ipari egysége teljesítette ötéves tervét December 1-ig megyénk 19 ipari egysége tett eleget az 1981—1985-ös öt­éves terv előirányzatainak. Az ipari össztermelés határidő előtti teljesítése lehetővé teszi, hogy ezek az ipari egységek az év végéig összesen 634,5 millió lejjel szárnyalják túl a hetedik ötéves terv előirányzatait. A terven felül megvalósított termeléshez a kézdivásárhelyi Fakitermelő és -Szállító Válla­lat 60 millió lejjel, a Malom- és Sütőipari Vállalat 208 millió lejjel, a Kis­ipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége 105 millió lejjel, a kézdivásárhelyi Keményítőgyár 45 millió lejjel, a Cigarettagyár 45 millió lejjel járul hozzá. December hónap első felében, előzetes számítások szerint, újabb hét vál­lalat és ipari egység jelentheti majd ötéves tervfeladatainak teljesítését, 58,4 millió lett adva hozzá a terven felül megvalósított ipari össztermeléshez. Közülük a Köpecs Bányavállalat 14 millió, a Villamos Berendezéseket és Vil­lanymotorokat Gyártó Vállalat 16 millió, a brassói Mechanikai Vállalat kéz­divásárhelyi részlege, a Villamos Termékeket Gyártó Vállalat, valamint a Mechanikai Vállalat 8—8 millió lejjel járul majd hozzá a terven felül megvalósított termeléshez. Mindezek az eredmények lehetővé teszik, hogy megyénk ipari egységei „tiszta lappal“, jó alapokon kezdjék meg a nyolca­dik ötéves terv feladatainak megvalósítását. (páljános) Felelősségteljes, igényes elemzés A Seps­iszentgyörgy municípiumi pártbizottság plenáris ülése nagy fele­lősséggel elemezte azt a tevékenységet, amelyet a municípiumi pártszervezet, a pártbizottság végzett a választások óta eltelt időszakban. Ez az elemzés ki­váló alkalmat nyújtott arra, hogy számba vegyék az elért sikereket, azo­kat a megvalósításokat, amelyekre a megyeszékhely minden kommunistája, minden dolgozója joggal lehet büszke, kijelöljék az ezutáni szakaszra vonat­kozó tennivalókat, azoknak a kötele­zettségeknek fényében, amelyek párt XIII. kongresszusán elfogadott ha­­­tározatokból, a pártfőtitkár útmutatá­saiból fakadnak. A jelen plenáris jelentőségét fokozta az a tény, hogy éppen a tudomány és oktatás első kongresszusának idején került rá sor, a résztvevők tudatában voltak tehát azoknak a nagy hordere­jű elvárásoknak, azoknak a teendők­nek, amelyek társadalmi-gazdasági éle­tünk további fellendítésében a tudo­mányos kutatás, az oktatás területén dolgozókra hárulnak. A pártfőtitkári beszéd, amely a kongresszuson elhang­zott, világos szintézisét adta mindazok­nak az igényeknek, amelyek felmerül­nek e rendkívül fontos tevékenységi területeken munkálkodókkal szemben, kijelölte egyben azokat az utakat, mó­dozatokat, amelyek elősegítik a szelle­mi munka frontjának szoros és haté­kony kapcsolását a gyakorlathoz, a ter­meléshez. Végeredményben ezekről a kérdésekről sok szót ejtettek a muni­cípiumi pártbizottság plenárisán is, hisz éppen a város ipari és mezőgazdasági termelőegységeinek gyarapodása, felfu­tása, gazdasági megerősödése, a mun­katermelékenység szüntelen fokozását célzó törekvések jelzik, ilyen vonatko­zásban a megyeszékhelyen dolgozó mű­szaki értelmiség, a kutatás, az oktatás ügyét szolgáló mérnökök, tanárok és más szakemberek magasra állították a mércét. És magasra állította a mércét ma­ga a municípiumi pártbizottság is, hisz az említett elemzés során az derült ki, különösen az utóbbi időszakban kéz­zelfoghatóan növekedett az igény min­den munkaterületen az iránt, hogy ma­gas minőségű szintű, kül- és belpiacon egyaránt versenyképes termékek kerül­jenek ki ipari vállalatainkból. Kita­­pinthatóak a szüntelen megújulásra, az új termékek, új technológiai folyama­tok bevezetésére tett erőfeszítések, ész­revehető a törekvés, hogy a meglévő emberi és anyagi erőtartalékokat a le­hető legmesszemenőbben, minél na­gyobb hatásfokon van, számadatokkal hasznosítsák. Neil­lehetne igazolni, hogy ezek az erőfeszítések nem marad­tak meddőek, a municípiumi pártbi­zottságnak sikerült jó érzékkel, meg­felelő szervezői és irányítói módsze­rekkel biztosítania az ipari és mező­­gazdasági termelés fokozását, a menet közben felmerülő nehézségek kiküszö- PÉTER Sándor (folytatása a 2—3. oldalon) A 2.-3. oldalon @ KÁTYÚBAN 0 SPORT DECEMBER 1. MEGÜNNEPLÉSE A párt, annak szeretett főtitkára körüli szoros egység jegyében Tegnap megyeszerte bensőséges ünnepségeken emlékez­tek meg 1918. december 1. nagy történelmi tettéről, amikor a gyulafehérvári nagy nemzeti gyűlés kinyilvánította az összes románok nemzeti egységét és ezzel befejeződöt a ro­mán nemzeti állam megteremtése. Iskolákban, művelődési otthonokban, vállalatokban idézték a nemzeti egység kitel­jesítésének jelentőségét, méltatták a szocialista Románia eredményeit, különösen azokat a megvalósításokat dombo­rították ki, melyeket az utóbbi húsz esztendőben értünk el a szocializmus építésében, amióta a párt, az egész nemzet élén NICOLAE CEAUSESCU elvtárs áll. ■ A megemlékezések hangsúlyozták, hogy az egységes ro­mán nemzeti állam létrehozása 67 évvel ezelőtt a román társadalom fejlődésének törvényszerű folyamatába illeszke­dik bele, mintegy beteljesülését jelentette az összes romá­nok nemzeti egységért vívott sok évszázados harcának. Ahogy NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a párt főtitkára hang­súlyozta: „Az egységes nemzeti állam megteremtése az ös­­­szes románok évszázados harcának betetőződését jelentet­te, hogy egy egységes, független államuk legyen, az­okna­k törekvéseknek a betetőzését, hogy szabadon, békében, a szomszédos és többi népekkel együttműködésben éljenek. Negyed évszázaddal később, az 1944. augusztus 23-i tr­ténelmi sorsforduló hozta el a nemzet teljes egységét, a Román Kommunista Párt vezetésével megszüntették azo­kat a belső társadalmi sorompókat, amelyek a nemzet egy­­­ségének­ útjában állottak, megteremtették a lehetőséget az ember ember általi kizsákmányolása felszámolásához, meg­honosodtak azok az új típusú társadalmi viszonyok, me­lyek lehetővé tették, hogy az egész román nép cselekedjék a jövendője megteremtéséért, hogy felépítse szocialista, majd a kommunista társadalmat. • Am­ a tény, hogy az egész nép ma szoros egységben a párt körül azonos céloktól fűtve a legfejlettebb, a szocia­lista, kommunista civilizációt teremti meg, büszkeséggel és megelégedéssel tölt el mindenkit, aki a szocialista Romá­niát vallja hazájának. Az ünnepi rendezvények jó alkalmat szolgáltattak an­nak értékelésére, hogy a szocializmus évei megannyi újabb és újabb lépcsőfokot jelentenek ezen a hosszú és egyene­sen felfelé ívelő úton. A párt IX. kongresszusa új szakasz megnyitását jelentette az egész ország, és ezen belül Ko­­vászna megye számára. Ebben az időszakban született meg a megye sajátságos ipara, számos ipari létesítmény épült személyesen a párt főtitkárának, NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak a gondoskodásából, melyek a megye összes lakói számára az élet új dimenzióit nyitották meg. Ezek alapoz­ták meg — úgy, ahogy azt pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs elméletileg is megfogalmazta­­ a me­gye, az ország összes lakóinak teljes és reális jogegyenlő­ségét. ... A résztvevők kifejezésre juttatták, hogy ma az ország összes lakói teljes egységben élnek, melynek alapját a kom­munista párt politikájának valóra váltása határozza meg, annak a politikának a valóra váltása, mely az ország egész népének a szolgálatában áll, egyértelműen és maradéktala­nul Az ország népével együtt Kovászna megye lakossága is — nemzetiségétől függetlenül — tanúságot tett amellett a megbonthatatlan egység mellett, mellyel pártunk politiká­ját követjük, mellyel személyesen NICOLAE CEAUSESCU elvtárs köré zárkózik fel. a köré az államférfi köré, aki a legtökéletesebben fejezi ki a román nép összes törekvé­seit azokat a tulajdonságait és képességeit, melyek lehető­vé tették, hogy a századok sodrában megőrizze egyénisé­gét, értékeit, az emberiség egészében elfoglalt méltó­ he­lyét. Tervezés — magasabbra állított mércével Decemberbe léptünk. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben e napokban a jövő esztendei termelési előirányza­tok felé összpontosul a figyelem. Az eddig ismert adatok birtokában általában eredményes, jó esztendőt hagy maga mögött termelőszövetkezeti tagságunk, és állami gazdaságaink is több helyen jeleskedtek. A temérdek, erőfeszítés, szorgalom nem volt hiába­való. Több kultúrában oly kimagasló átlagtermést érlelt gazdálkodóink igye­kezete, amely becsületére válna szá­mos alföldi üzemegységnek is. Három­ezer kilót túlhaladta megyei szinten búzaátlagunk, de nem ment ritkaság­­számba a négy-ötezer kilós átlagot jó­val túllépő hektáronkénti hozam sem. Kézdivásárhely pedig egy csapásra az ország élenjáró búzatermesztőinek lis­tájára iratkozott fel hétezer kilós át­lagtermésével. rég megalapozott Burgonyatermesztőink hírnevükhöz híven az országos élvonalban foglalnak is­mét helyet, kétszázötven mázsán felüli hektáronkénti megyei átlaggal. Statisz­tikánkat e téren az uzoni állami gaz­daság öt vagonon felüli átlagtermésé­vel, továbbá a csernátoni és uzoni ag­ráripari tanács több gazdaságának har­minc-negyven tonnás hozamával teszi az idén valóban színvonalassá. Ugyan­akkor nem ritkaság mifelénk a har­minc tonnán felüli cukorrépaátlag sem. Kedvező eredményeink birtokában most, amikor az újabb termelési év­nyitóként a jövő esztendei előirányza­tok ismertetése szerepel minden gaz­daság közgyűlésének napirendjén, a MAROSI László (folytatása a 2—3. oldalon)

Next