Megyei Tükör, 1986. március (19. évfolyam, 4381-4406. szám)

1986-03-01 / 4381. szám

6 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!­­ÉTŰKOR^11153E21Í^ A2 «KP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XI­. ÉVFOLYAM 43SI. szám 1986. MÁRCIUS 1., SZOMBAT ARA 50 BANI Nicolae Ceaușescu elvtárs hazatért Moszkvából Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román K­omunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, miután a Román Kommunista Párt küldöttsé­gének élén Moszkvában részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának munkálatain, péntek este visszatért a fővárosba. Az Otopeni repülőtéren Nicolae Ceaușescu elvtárs fogadására megje­lent az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a párt Központi Bizottságának több titkára, az RKP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, valamint központi intézmények, tömeg- és tár­sadalmi szervezetek vezetői és más hi­vatalos személyek. Ott volt V. G. Pozdnyakov, a Szov­jetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Pionírok virágcsokrokat nyújtottak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak és Elena Ceaușescu elvtársnőnek. 1988. február 28-án baráti találko­zóra került sor Nicolae Ceaușescu elv­társ, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke, az SZKP XXVII. kong­resszusán részt vevő román pártkül­döttség vezetője és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára kö­zölt A Román Kommunista Párt főtitká­ra nagy elismeréssel szólt az SZKP XXVII. kongresszusának munkálatai­ról, a Mihail Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtitkára által előterjesztett politikai jelentésről, és ez alkalommal is teljes sikert kívánt a kongresszus­hoz, amelynek nagy jelentősége van a Szovjetunióban folyó szocialista és kommunista építésre vonatkozó prog­ramok megvalósítása, a szocializmus, a béke általános ügye szempontjából. A találkozón kifejezték kölcsönös megelégedésüket a Román Kommu­nista­ Párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja közötti, a Románia Szo­cialista Köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége kö­zötti együttműködés lendületes fejlő­dése fölött, és megvizsgálták a gazda­sági együttműködési kapcsolatok bőví­tési perspektíváit a tudományos-mű­szaki fejlesztés kiemelt irányaiban, va­lamint a KGST-tagállamok komplex programja alapján. Megállapodtak, hogy a két ország illetékes szervei folytassák tevékenységüket újabb le­hetőségek feltárásáért a gazdasági e­­gyüttműködés és a termelési kooperá­ció további bővítésére. A rom­án és a szovjet vezetők megerősítették, hogy a a két párt a marxizmus—leninizmus és szocialista internacionalizmus elvi alapján következetesen tovább halad a román—szovjet kapcsolatok minden területén való mélyítésének vonalán. Kifejezésre juttatták egyöntetű véle­ményüket, miszerint a nemzetközi helyzet alakulása megköveteli a szo­cialista országok egységének és kohé­ziójának állandó erősítését, a Varsói Szerződésben részt vevő államok e­­gyeztetett, intenzív akcióit, az összes békeszerető erők kitartó erőfeszítéseit, valamint a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok közötti termé­keny politikai dialógus fejlesztését. Véleménycserét folytattak annak a programnak a megvalósítási útjairól, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő a nukleáris fegyvereknek az ezredfor­dulóig történő felszámolására. A Ro­mán Kommunista Párt főtitkára meg­erősítette, hogy Románia teljes mér­tékben támogatja ezt a programot, és hangsúlyozta a leszerelés megvalósítá­sára, a nemzetközi béke és biztonság erősítésére irányuló erőfeszítések fo­kozásának szükségességét. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Európa és a világ különböző térségeit, inkluzíve a Balkánt nukleáris és vegyi fegyverek­től mentes övezetté alakítsák, hogy megszabadítsák az emberiséget e rend­kívül veszélyes tömegpusztító fegyve­rek fenyegetésétől. A találkozó a kölcsönös megértés nyílt, baráti légkörében zajlott le. Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke Cons­tantin Dăscălescu elvtárssal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagjával, a román kormány első miniszterével és az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő román párt­küldöttség többi tagjával együtt, pén­teken Moszkvában A Szovjetunió 50. évfordulója nevet viselő automata gép­sorokat gyártó üzem munkaközösségé­nek vendége volt. A gazdag forradalmi hagyományok­ra visszatekintő nagy ipari egységben Nicolae Ceaușescu elvtársat Nyikolaj Panyicsev, a Szovjetunió szerszámgép­ipari miniszterének első helyettese üd­vözölte. A fogadásra kisereglett tapsa közepette az üzemben munkások dolgozó fiatal lányok virágcsokrokat nyújtot­tak át a magas rangú vendégnek. Z­ártunk főtitkárának először a vál­(folytatása a 2—3 oldalon) Fel­ Öntódik az In­terdim­ spkin­áris Lol­lók vili­msorozatt Ma reggel 9 órakor kerül sor a me­gyei pártbizottság gyűléstermében Tudomány és értek című kollokvium­a sorozat második rendezvényére. A téma: Általános rendszerelmélet; A matematika alapjai; Matematika, lo­gika és nyelvfilozófia. A megközelítés ezúttal elsődlegesen matematikai, a módszer azonban to­vábbra is az inter-, illetve pluridiszcip­­linaritás módszere. A cél a matemati­ka, az általános rendszerelmélet és a logika, valamint a partikuláris szaktu­dományok párbeszéde, látásmódjaik közelítése. A kollokviumon a hazai tudomá­nyosság jeles képviselői, valamint fia­tal megyénkbeli szakemberek vesznek részt. A rendezvény szervezője, akár­csak a korábbi kollokvium esetében, a Szocialista Nevelés és Kultúra Megyei Tanácsa, valamint a Tanfelügyelőség. A 2 —3 oldalon • A NEMZET JÖVŐJÉÉRT • MŰVELŐDÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATBAN DOLGOZÓK TANÁCSKOZÁSA Sepsiszentgyörgy municípiumban ke­rült sor tegnap az állattenyésztési á­­gazatban dolgozók megyei tanácskozá­sára. A tanácskozáson részt vettek az RKP Kovászna megyei bizottsága bü­­rójának és titkárságának tagjai, állatte­­nyésztési farmok főnökei, a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek állattenyész­téssel foglalkozó alelnökei, az állattar­tásban kitűnt élenjáró szakemberek, valamint számos dolgozó, az állami mezőgazdasági vállalatok, a téeszek és a szövetkezetközi társulások állatte­­ny­sztési részlegeiről. Azoknak az útmutatásoknak és felada­toknak a szellemében, melyeket pár­tunk főtitkára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs jelölt ki a Mezőgazdaság, az Élelmiszeripar, az Erdő- és Vízgaz­dálkodás Országos Tanácsa nemrégen megtartott bővített plenáris ülésén, a résztvevők bíráló és önbíráló szellem­ben elemezték a megye állattenyész­tőinek egész tevékenységét, kidombo­rítva mind az ágazat eredményeit, mind pedig a létező hibákat. A tanácskozáson felszólaltak a kö­vetkez­ő elvtársak: Pakuts Sándor ál­latorvos, a sepsiszentgyörgyi állategész­ségügyi körzet főnöke, Molnár Árpád, a kézdiszentléleki téesz alelnöke. Ke­lemen Anna, az illyefalvi téesz állat­­gondozója, Florica Rădăoan, a lécfalvi a sertéskomplexum kutatója. Lippia Ioan, kézdivásárhelyi borjúhizlalda ál­latorvosa. Gheorghe Diaconu, a körös­pataki téesz farmvezetője, Incze Sán­dor, baróti farmvezető, ötvös Mózes, a kilyéni téesz alelnöke, Pető Sándor, a nagyborosnyói borjúhizlalda techni­kusa, Benedek Dezső, a kálnoki tehe­nészet technikusa, Nicolae Toboltoc, a sepsiszentgyörgyi megyei reprodukciós és fajtakiválasztási hivatal állatorvosa, Alexandru Chircu, a megyei állategész­ségügyi felügyelőség főfelügyelője, Molnár József, a termelőszövetkezetek Kovászna megyei szövetségének elnöke és Veres László, a megyei mezőgazda­sági igazgatóság vezérigazgatója. A felszólalók rendkívül nagyra érté­kelték a NICOLAE CEAUSESCU elv­társ által a Mezőgazdaság, az É­­lelmiszeripar, az Erdő- és Vízgaz­dálkodás Országos Tanácsa bővített ü­­lésén előterjesztett beszédéből kivilág­­ló gondolatokat és téziseket, amelyek a mezőgazdaság e fontos ágazatának egész jövőjét körvonalazzák. Ugyan­akkor kifejezésre juttatták a Kovász­na megye állattenyésztésében tevé­kenykedő valamennyi dolgozó szilárd elhatározását, miszerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez az ágazat mind jelentősebben része­sedjen a mezőgazdasági össztermelés­ből, hathatósan járuljon hozzá a me­gye gazdasági és társadalmi fejlődésé­hez, a lakosság mind jobb élelmiszer­­ellátásához. A munkálatok befejezéseként felszó­lalt Rab István elvtárs, az RKP Ko­vászna megyei bizottságának első tit­kára. Pártunk főtitkárának, a Mező­­gazdaság, az Élelmiszeripar, az Erdő- és Vízgazdálkodás Országos Tanácsa nemrég tartott bővített plenárisán mondott beszédében foglalt útmutatá­sok szellemében kidomborította azokat a fő feladatokat, amelyek az állatte­nyésztésben tevékenykedőkre várnak annak érdekében, hogy maradéktala­nul valóra válthassuk a párt XIII. kongresszusa nagy fontosságú határo­zatait, hogy egyre gyorsítsuk a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom é­­pítésének és a haza kommunizmus fe­lé való haladásának folyamatát. ★ A tanácskozás résztvevői ezután megtekintették a Sepsiszentgyörgyi Ál­lami Magyar Színház művészeinek tiszteletükre összeállított műsorát. A sepsiszentgyörgyi Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalatnál az export felfuttatásával párhuzamosan nagyon nagy hangsúlyt fektettek és fektetnek az import csökkentésére. Szerszám- és házigép-gyár­­tással egy sor olyan szerszámot és berendezést állítottak elő, melyet eddig importáltak, csökkentették a termelésben felhasznált import nyersanyagok részarányát. Mindezek eredményeképpen az utóbbi öt évben az 1000 lej áru­termelésre eső importot közel kétharmaddal csökkentették. (KOVÁCS László felvétele) PÁRTUNK FŐTITKÁRA ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN EGYMILLIÓ VILLANYMOTOR A sepsiszentgyörgyi Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalatnál elkészült a milliomodik villanymotor. Az egykori Autóvillamossági Berendezéseket Gyártó Vállalat keretében a villanymotor-gyár 1979-ben kezdte meg a termelést 0,25—7,5 kilowattos, háromfázisú aszinkron villanymotorok előállításával. Az azóta eltelt időszak­ban a gyár bővülő, tapasztalatban és tudásban egyre erősödő munkaközös­sége az aszinkron motorokon kívül monofázisú villanymotorokat hűtőszek­rényeknek, önfékező motorokat, elektronikusan vezérelt varrógép motorokat, ventillátormotorokat, összesen több mint 120 típusú villanymotort vett ter­mékei lajstromába és ezeket több mint 1000 különböző változatban gyártotta és szállította bel- és külföldi megrendelőinek. És itt hadd jegyezzük meg, hogy a vállalat munkaközössége rendkívül rövid idő — alig két év alatt — elérte a külföldi piacok igényelte magas minőségi szintet, és ami ennél még lényegesebb: az évek folyamán alapos, hozzáértő, szakszerű munkával, ter­mékeinek gazdaságos minőségfejlesztésével lépést tudott tartani a külpiac egyre növekvő minőségi követelményeivel. Ez volt az alapja az évről évre bővülő kivitelének, ez tette lehetővé, hogy exportpartnereinek java része olyan ipari tradíciókkal rendelkező országokból kerüljenek ki, mint Anglia, Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország, Svédország, Lengyelor­szág, Csehszlovákia. A sepsiszentgyörgyi Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat eddig több mint 20 országba exportálta termékeit, kivitele 1996-ban összárutermelésének több mint 40 százalékát teszi ki. (Riportunk a 2—3. oldalon) (tömöri)

Next