Megyei Tükör, 1986. június (19. évfolyam, 4459-4483. szám)

1986-06-02 / 4459. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MEGYEI ÉTVKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA \1­. ÉVFOLYAM I9SZI. JÚNIUS 2., IN­ÍTFÖ 441'(. w.am ara 5« bani Befejezte munkálatait a parasztság III. kongresszusa Május­ 31-én, szombaton befejeződött a szocialista mezőgazdasági egységek vezető tanácsainak, az egész­ paraszt­ságnak, az élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozói tanácsoknak a III. kongresszusa, amely a párt fő­titkárának, a köztársaság elnökének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a mes­teri beszéde alapján m megvitatott kér­dések jelentősége és az elfogadott ha­tározatok révén kiemelkedő eseményt jelent az ország társadalmi-politikai életében, forradalmi munkásdemokrá­ciánk fejlődésében. Az utolsó nap a kongresszus plénu­­mon folytatta munkáját. A délelőtti ülésen Ştefan Telcer elv­­társ, a Maros megyei agá­tröszt igaz­gatója elnökölt. A vita részvevői kiemelték a kong­resszus megnyitó ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs által mondott be­széd kivételes elméleti és gyakorlati értékét,­­rámutatva, hogy az vezérfo­nalát jelenti az új mezőgazdasági for­radalom hazai megvalósításának, a ter­melés fokozott növelésének szentelt egész tevékenységben, e nemzetgazda­sági ágazatok és szektorok nagyobb hatékonyságának biztosításában a je­lenlegi ötéves tervelőirányzatoknál, és az RKP XIII. kongresszusán elfoga­dott határozatoknak megfelelően. A felszólalók megerősítették határ­(««»!k­tatása a 2—3. oldalon) N­ 4 T 4 KOKAT IXínosíto ›Van­›«-s«‘ii elvtársi k­os­éilének az összes élelmiszeripari, er­la- és vízgazdálkodási dolgozók akció- és iiiiiiikafirogi'iiiiijaként történő elfogadásáról A szocialista mezőgazdasági egységek vezető tanácsainak, az egész pa­rasztságnak, az élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozói tanácsok­nak a III. kongresszusa különösen nagyra értékeli a kongresszus megnyitó ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs által mondott mesteri , beszédben foglalt kivételes jelentőségű téziseket, orientációkat és feladatokat. A kongresszus 11 000 részvevője egyöntetűen elhatározta, hogy a beszé­det, a szocialista mezőgazdaságunk fejlődése szempontjából kivételes jelen­tőségű dokumentumot a pártszervek és -szervezetek, az állami és gazdasági szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek, az összes mezőgazdasági, élel­miszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozók munka- és akcióprogramja­ként fogadja el azzal a céllal, hogy megvalósítsák a hazai új mezőgazdasági forradalmat, fokozottabban növeljék a termelést és a munkatermelékeny­séget s növeljék a gazdasági hatékonyságot a fontos ágazatokban és szek­torokban a párt XIII. kongresszusán kijelölt feladatoknak megfelelően. Lelkesen kifejezésre juttatva maradéktalan csatlakozásukat ehhez az átfogó és lelkesítő programdokumentumhoz, szeretetüket és nagy csodála­tukat pártunk és államunk szeretett és tisztelt vezetője, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt, a kongresszus részvevői ünnepélyesen, forradalmi szellemben megfogadták, hogy maradéktalanul bebizonyítják munkaképességüket, s minden emberi és anyagi erőt az idei tervnek és az egész ötéves tervnek, az­oknak a nagyszerű feladatoknak a töretlen megvalósítására mozgósítják, amelyek a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, az erdő- és vízgazdálko­dásra hárulnak a párt által kezdeményezett s a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtését és a haza kommunizmus felé haladását célzó átfogó program keretében. Nicolae­­Vannescu elvtárs kongresszusi beszéde — hatalmas munkaprogram az új agrárforra­­d­alom célkitűzéseinek maradéktalan 111 ég v­a­n és 11 á­rá­ra Az intenzív gazdálkodás követelményeinek megfelelően Megkülönböztetett figyelemmel hall­gattam, hallgattuk pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs rend­kívüli fontosságú beszédét, amelyet a parasztság harmadik kongresszusán mondott, s amely a XIII. pártkong­resszus dokumentumai fényében tar­talmazza mezőgazdaságunk sokoldalú fejlesztésének újabb nagyszerű távla­tait, az új agrárforradalom valóra vál­tása esztendőinek ragyogó célkitűzé­seit. E nagy fontosságú esemény előesté­jén megelégedéssel számvethettük, hogy téeszünk mezőgépészei, tagsága példás munkát végeztek kora tavasz­tól, hogy az idei esztendőben maga­sabb terméshozamokat érjünk el, mint az előbbiekben. Idejében és pontosan végeztük a talajfeljavítást és vegysze­res gyomirtást a kenyérgabona- és ár­paterületeken. Optimális időben kerül­tek magágyba a tavasziak, s a szoká­sos növényápolási idénymunkálatokkal is jóval előbbre tartunk, mint az elő­ző években. A 280 hektáros burgonya- és félszáz hektáros cukorrépa kétszeri kapálását ugyanis már elvégeztük. Ez utóbbinál az egyelést is, az előbbinél pedig teljében végezzük a harmadszori kapálást. Hasonlóan végeztünk a mag- és takarmányrépa másodszori kapálá­sával, s a 30 hektár szemes kukorica gépi és kézi kapálását is megejtettük. Tisztán, szépen zöldellnek a tavaszi kapásnövények száz hektárjai, s ha nem késik tovább az eső, valóban bő termésre számíthatunk. A pártfőtitkár elvtárs nagyszabású beszédéből megragadott a mezőgazda­ság korszerű fejlesztésére előirányzott beruházások jelentős növelése, mely­nek realizálásával a legelőrehaladot­­tabb műszaki vívmányoknak megfele­lően korszerűbb lesz a géppark, újabb hektárokra kiterjed az öntözési rend­szer, érezhetően növekedik a talaj fel­javításhoz szükséges műtrágyafélesé­gek és gyomirtó vegyszerek gyártása, az erózió leküzdése révén újabb te­rületek válnak termővé. Különösen az öntözés válik gazdasá­gunkban­­halaszthatatlanná már a kö­zeli időszaktól, hiszen e napokban is nagy nehézségekkel küzdünk: a várat­lanul bekövetkezett tavaszi szárazság miatt Behatóan tanulmányozzuk a kong­resszusi dokumentumokat, annak ha­tározatait, a pártfőtitkár elvtárs nagy­értékű útmutatásait, melyek fényében konkrétan megfogalmazzuk gazdasá­gunk fejlődésének holnapi és távlati programját, az intenzív gazdálkodás követelményeinek megfelelően. SZARV­ADY József, a szentkatolnai téesz főmérnöke A korszerűsítés célirányos programja NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs ra­gyogó beszédében hangsúlyozta, hogy az 1986—1990-es ötéves terv döntő je­lentőségű az állattenyésztési előirány­zatok megvalósítása szempontjából. Az állatállomány növelése, az állati ere­detű termékek előirányzatainak reali­zálása, a műszaki-anyagi alap gyara­pítása, az állattenyésztés korszerűsíté­sének fokozott ütemű folytatása mind az új agrárforradalom valóra váltásá­nak fontos célkitűzései. Gazdaságunk állattenyésztési farm­jai közül a legnagyobb az egyes számú, ahol dolgozom az állattenyésztők szá­mottevő hányadával. Az állatlétszámot a tervezett program szerint igyekez­tünk, igyekszünk teljesíteni. Farmunk­ra összpontosítottuk utóbb az újszü­lött borjakat — több mint kétszáz van jelenleg —, amelyeket szabadtéri ketrecekben nevelünk. A növendék ál­latokkal, a befedeztetett üszőkkel és fejős tehenekkel együtt farmunk ál­latállománya több mint 680-ra nőtt. Az istállók korszerűsítését program szerint már az előző években meg­kezdtük. Anitátok bevezetése, a fejés gépesítése, kifutók létesítése, az állat­tenyésztők munka- és életfeltételeinek javítása, takarmánytárolók építése te­rén tettünk eddig sokat. És hozzálát­tunk a farm udvarának rendezéséhez, betonutak építéséhez, kifutók rende­zéséhez. A kongresszusi program sze­rint fokozottabb ütemben folytatjuk a korszerűsítési munkálatokat, az udvar, a környék rendezését, új siló, tároló építéséhez kezdtünk, s tovább javít­juk az állattenyésztésben dolgozók munkafeltételeit, életkörülményeit. A tej- és hústermelés mulatói realizálá­sának alapvető feltételei közé tudjuk ugyanakkor az állattenyésztők szak­mai ismereteinek állandó gyarapítását, az állatgondozási program szigorú be­tartását, az ésszerű takarmányozást a rend és fegyelem szilárdságát is. A kongresszusi program fényében hathatós intézkedéseket teszünk kaszá­lóink és legelőink talaja feljavítására, a jó minőségű takarmányalap biztosí­tására, a nyári szálláshelyek ellátott­ságának javítására. LUNGULY­ Sándor mérnök, a gidófalvi téesz 1-es számú állattenyésztési farm­­ának­­ vezetője A 2.-3. oldalon . GYERMEKNAP: 1986 SPORT A szépség, egészség és harmónia ünnepe A Román Kommunista Párt megala­kulásának 65. évfordulóját, a nemzet­közi gyermeknapot köszöntötték szom­baton délután hagyományos tanév vé­gi sportünnepélyükkel a municípium tanulói. Több ezer iskolás lépett színre, s vizsgázott szülők és tanár előtt, vizsgá­zott az úgymond utolsó tantárgyból, a sport és testnevelésből. És vizsgáztak a tanárok is. Mondjuk mi, jól. A hoz­záértéssel összeállított és betanított gyakorlatok ötletesek, szórakoztatóak voltak, szemet gyönyörködtetőek. Még akkor is, ha itt-ott akadozott az össz­hang, felcserélődött a sorrend, meg­változott, módosult a gyakorlatelem. Még akkor is, mert minden mozdula­ton látszott a nagy igyekezet, az aka­rat. A nyitókép után a 7-es számú Ál­talános Iskola tanulóinak szépen­­meg- AROS Károly (folytatása a 2—3. oldalon) kézilabda Ih___________________ Újra az a-osztályban: MSC—VASLUI 38—17 (20—7) Sepsiszentgyörgy, kb. 300 néző. Ve­zette: Schuster — Varga (Szék­én). MSC: Jakabos, György — Florea 4, Jakab 7, Vişan 15, Kopacz 2, Andriuc 4, László 2, Ion 2, Nagy 2, Inga, Cu­­zina. VASLUI: Cihodaru, Bujnişi — Fodor 6, Olaru, Popa, Lupşoru 1, Pa­vel, Darie 2, Ignat 6, Farkas 2, Fă­ă­­naru. Büntetődobások: 0—2, értékesít­ve 0—2. Büntetőpere 2—0. Az előzetes számítások szerint, a nem hivatalos táblázatot figyelembe véve, az MSC számára két eshetőség létezett: 1. ha Buhuşi­ban döntetlenre játszanak a csapatok, akkor egyforma pontszámot összesít az MSC és a Ha­ladás, de ebben az esetben legalább 12 góllal kell győzni Vaslui ellen. 2. bu­­huşi-i győzelem. Ez utóbbi mellőz min­den mellékszámítást. A tét, a gólarányjavítás erősen rá­nyomta bélyegét a találkozóra. Vasár­napi vendégeink hosszú támadásokkal igyekeztek megtörni az iramot, s két (Kis gyűr­gy) (folytatása a 2—3. oldalon)

Next