Megyei Tükör, 1986. június (19. évfolyam, 4459-4483. szám)
1986-06-02 / 4459. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MEGYEI ÉTVKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA \1. ÉVFOLYAM I9SZI. JÚNIUS 2., INÍTFÖ 441'(. w.am ara 5« bani Befejezte munkálatait a parasztság III. kongresszusa Május 31-én, szombaton befejeződött a szocialista mezőgazdasági egységek vezető tanácsainak, az egész parasztságnak, az élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozói tanácsoknak a III. kongresszusa, amely a párt főtitkárának, a köztársaság elnökének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a mesteri beszéde alapján m megvitatott kérdések jelentősége és az elfogadott határozatok révén kiemelkedő eseményt jelent az ország társadalmi-politikai életében, forradalmi munkásdemokráciánk fejlődésében. Az utolsó nap a kongresszus plénumon folytatta munkáját. A délelőtti ülésen Ştefan Telcer elvtárs, a Maros megyei agátröszt igazgatója elnökölt. A vita részvevői kiemelték a kongresszus megnyitó ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs által mondott beszéd kivételes elméleti és gyakorlati értékét,rámutatva, hogy az vezérfonalát jelenti az új mezőgazdasági forradalom hazai megvalósításának, a termelés fokozott növelésének szentelt egész tevékenységben, e nemzetgazdasági ágazatok és szektorok nagyobb hatékonyságának biztosításában a jelenlegi ötéves tervelőirányzatoknál, és az RKP XIII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően. A felszólalók megerősítették határ(««»!ktatása a 2—3. oldalon) N 4 T 4 KOKAT IXínosíto ›Van›«-s«‘ii elvtársi koséilének az összes élelmiszeripari, erla- és vízgazdálkodási dolgozók akció- és iiiiiiikafirogi'iiiiijaként történő elfogadásáról A szocialista mezőgazdasági egységek vezető tanácsainak, az egész parasztságnak, az élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozói tanácsoknak a III. kongresszusa különösen nagyra értékeli a kongresszus megnyitó ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs által mondott mesteri , beszédben foglalt kivételes jelentőségű téziseket, orientációkat és feladatokat. A kongresszus 11 000 részvevője egyöntetűen elhatározta, hogy a beszédet, a szocialista mezőgazdaságunk fejlődése szempontjából kivételes jelentőségű dokumentumot a pártszervek és -szervezetek, az állami és gazdasági szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek, az összes mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozók munka- és akcióprogramjaként fogadja el azzal a céllal, hogy megvalósítsák a hazai új mezőgazdasági forradalmat, fokozottabban növeljék a termelést és a munkatermelékenységet s növeljék a gazdasági hatékonyságot a fontos ágazatokban és szektorokban a párt XIII. kongresszusán kijelölt feladatoknak megfelelően. Lelkesen kifejezésre juttatva maradéktalan csatlakozásukat ehhez az átfogó és lelkesítő programdokumentumhoz, szeretetüket és nagy csodálatukat pártunk és államunk szeretett és tisztelt vezetője, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt, a kongresszus részvevői ünnepélyesen, forradalmi szellemben megfogadták, hogy maradéktalanul bebizonyítják munkaképességüket, s minden emberi és anyagi erőt az idei tervnek és az egész ötéves tervnek, azoknak a nagyszerű feladatoknak a töretlen megvalósítására mozgósítják, amelyek a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, az erdő- és vízgazdálkodásra hárulnak a párt által kezdeményezett s a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését és a haza kommunizmus felé haladását célzó átfogó program keretében. NicolaeVannescu elvtárs kongresszusi beszéde — hatalmas munkaprogram az új agrárforradalom célkitűzéseinek maradéktalan 111 ég van és 11 árára Az intenzív gazdálkodás követelményeinek megfelelően Megkülönböztetett figyelemmel hallgattam, hallgattuk pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs rendkívüli fontosságú beszédét, amelyet a parasztság harmadik kongresszusán mondott, s amely a XIII. pártkongresszus dokumentumai fényében tartalmazza mezőgazdaságunk sokoldalú fejlesztésének újabb nagyszerű távlatait, az új agrárforradalom valóra váltása esztendőinek ragyogó célkitűzéseit. E nagy fontosságú esemény előestéjén megelégedéssel számvethettük, hogy téeszünk mezőgépészei, tagsága példás munkát végeztek kora tavasztól, hogy az idei esztendőben magasabb terméshozamokat érjünk el, mint az előbbiekben. Idejében és pontosan végeztük a talajfeljavítást és vegyszeres gyomirtást a kenyérgabona- és árpaterületeken. Optimális időben kerültek magágyba a tavasziak, s a szokásos növényápolási idénymunkálatokkal is jóval előbbre tartunk, mint az előző években. A 280 hektáros burgonya- és félszáz hektáros cukorrépa kétszeri kapálását ugyanis már elvégeztük. Ez utóbbinál az egyelést is, az előbbinél pedig teljében végezzük a harmadszori kapálást. Hasonlóan végeztünk a mag- és takarmányrépa másodszori kapálásával, s a 30 hektár szemes kukorica gépi és kézi kapálását is megejtettük. Tisztán, szépen zöldellnek a tavaszi kapásnövények száz hektárjai, s ha nem késik tovább az eső, valóban bő termésre számíthatunk. A pártfőtitkár elvtárs nagyszabású beszédéből megragadott a mezőgazdaság korszerű fejlesztésére előirányzott beruházások jelentős növelése, melynek realizálásával a legelőrehaladottabb műszaki vívmányoknak megfelelően korszerűbb lesz a géppark, újabb hektárokra kiterjed az öntözési rendszer, érezhetően növekedik a talaj feljavításhoz szükséges műtrágyaféleségek és gyomirtó vegyszerek gyártása, az erózió leküzdése révén újabb területek válnak termővé. Különösen az öntözés válik gazdaságunkbanhalaszthatatlanná már a közeli időszaktól, hiszen e napokban is nagy nehézségekkel küzdünk: a váratlanul bekövetkezett tavaszi szárazság miatt Behatóan tanulmányozzuk a kongresszusi dokumentumokat, annak határozatait, a pártfőtitkár elvtárs nagyértékű útmutatásait, melyek fényében konkrétan megfogalmazzuk gazdaságunk fejlődésének holnapi és távlati programját, az intenzív gazdálkodás követelményeinek megfelelően. SZARVADY József, a szentkatolnai téesz főmérnöke A korszerűsítés célirányos programja NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs ragyogó beszédében hangsúlyozta, hogy az 1986—1990-es ötéves terv döntő jelentőségű az állattenyésztési előirányzatok megvalósítása szempontjából. Az állatállomány növelése, az állati eredetű termékek előirányzatainak realizálása, a műszaki-anyagi alap gyarapítása, az állattenyésztés korszerűsítésének fokozott ütemű folytatása mind az új agrárforradalom valóra váltásának fontos célkitűzései. Gazdaságunk állattenyésztési farmjai közül a legnagyobb az egyes számú, ahol dolgozom az állattenyésztők számottevő hányadával. Az állatlétszámot a tervezett program szerint igyekeztünk, igyekszünk teljesíteni. Farmunkra összpontosítottuk utóbb az újszülött borjakat — több mint kétszáz van jelenleg —, amelyeket szabadtéri ketrecekben nevelünk. A növendék állatokkal, a befedeztetett üszőkkel és fejős tehenekkel együtt farmunk állatállománya több mint 680-ra nőtt. Az istállók korszerűsítését program szerint már az előző években megkezdtük. Anitátok bevezetése, a fejés gépesítése, kifutók létesítése, az állattenyésztők munka- és életfeltételeinek javítása, takarmánytárolók építése terén tettünk eddig sokat. És hozzáláttunk a farm udvarának rendezéséhez, betonutak építéséhez, kifutók rendezéséhez. A kongresszusi program szerint fokozottabb ütemben folytatjuk a korszerűsítési munkálatokat, az udvar, a környék rendezését, új siló, tároló építéséhez kezdtünk, s tovább javítjuk az állattenyésztésben dolgozók munkafeltételeit, életkörülményeit. A tej- és hústermelés mulatói realizálásának alapvető feltételei közé tudjuk ugyanakkor az állattenyésztők szakmai ismereteinek állandó gyarapítását, az állatgondozási program szigorú betartását, az ésszerű takarmányozást a rend és fegyelem szilárdságát is. A kongresszusi program fényében hathatós intézkedéseket teszünk kaszálóink és legelőink talaja feljavítására, a jó minőségű takarmányalap biztosítására, a nyári szálláshelyek ellátottságának javítására. LUNGULY Sándor mérnök, a gidófalvi téesz 1-es számú állattenyésztési farmának vezetője A 2.-3. oldalon . GYERMEKNAP: 1986 SPORT A szépség, egészség és harmónia ünnepe A Román Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordulóját, a nemzetközi gyermeknapot köszöntötték szombaton délután hagyományos tanév végi sportünnepélyükkel a municípium tanulói. Több ezer iskolás lépett színre, s vizsgázott szülők és tanár előtt, vizsgázott az úgymond utolsó tantárgyból, a sport és testnevelésből. És vizsgáztak a tanárok is. Mondjuk mi, jól. A hozzáértéssel összeállított és betanított gyakorlatok ötletesek, szórakoztatóak voltak, szemet gyönyörködtetőek. Még akkor is, ha itt-ott akadozott az összhang, felcserélődött a sorrend, megváltozott, módosult a gyakorlatelem. Még akkor is, mert minden mozdulaton látszott a nagy igyekezet, az akarat. A nyitókép után a 7-es számú Általános Iskola tanulóinak szépenmeg- AROS Károly (folytatása a 2—3. oldalon) kézilabda Ih___________________ Újra az a-osztályban: MSC—VASLUI 38—17 (20—7) Sepsiszentgyörgy, kb. 300 néző. Vezette: Schuster — Varga (Székén). MSC: Jakabos, György — Florea 4, Jakab 7, Vişan 15, Kopacz 2, Andriuc 4, László 2, Ion 2, Nagy 2, Inga, Cuzina. VASLUI: Cihodaru, Bujnişi — Fodor 6, Olaru, Popa, Lupşoru 1, Pavel, Darie 2, Ignat 6, Farkas 2, Făănaru. Büntetődobások: 0—2, értékesítve 0—2. Büntetőpere 2—0. Az előzetes számítások szerint, a nem hivatalos táblázatot figyelembe véve, az MSC számára két eshetőség létezett: 1. ha Buhuşiban döntetlenre játszanak a csapatok, akkor egyforma pontszámot összesít az MSC és a Haladás, de ebben az esetben legalább 12 góllal kell győzni Vaslui ellen. 2. buhuşi-i győzelem. Ez utóbbi mellőz minden mellékszámítást. A tét, a gólarányjavítás erősen rányomta bélyegét a találkozóra. Vasárnapi vendégeink hosszú támadásokkal igyekeztek megtörni az iramot, s két (Kis gyűrgy) (folytatása a 2—3. oldalon)