Megyei Tükör, 1987. március (20. évfolyam, 4691-4716. szám)

1987-03-02 / 4691. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ______________ _ ____ ____9 __________ _ne iTUKORI AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 4691. szám 1987. március 2., Hétfő ARA 50 BANI Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa együttes ülésén KEDVES ELVTÁRSAK! A dolgozók, az egész nép tevékenységének középpont­jában állnak az 1906—1990-es ötéves tervidőszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok, a XIII. kongresszusi határozatok, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremtéséről és Románia kommu­nizmus felé való haladásáról szóló pártprogram töretlen valóra váltása. (Hatalmas, hosszas taps.) íme, miért logikus az, hogy a magyar és a német nem­zetiségű dolgozók tanácsainak plenáris ülése is elemezze, hogyan tevékenykedtek a tanácsok, hogy előmozdítsák mindezeknek a célkitűzéseknek a valóra váltását, amin egész népünk, teljes egységben és a Román Kommunista Párt vezetésével minden erővel munkálkodik. (Hatalmas, hosszas taps.) A pártszervekben és -szervezetekben, valamint társa­dalmunk összes demokratikus szerveiben — ezekben pedig részt vesznek különböző nemzetiségű aktivisták, dolgozók is — részletesen megvitatták az 1986-os eredményeket és megszabták a szükséges intézkedéseket az 1987-re és az egész ötéves tervidőszakra szóló terv legjobb körülmények közötti teljesítéséhez. Mint köztudomású, a szocialista építés éveiben Romá­nia több történelmi szakaszt hagyott maga mögött — a tőkés-földesúri rendszertől, a kizsákmányoló osztályokra és elnyomottakra tagolódó államtól a szocialista társadalmi rendszerig és a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséig. Románia gyengén fejlett országból, ipari­ agrár­­országgá vált, erős, korszerű iparral és lendületesen fejlődő mezőgazdasággal. A termelőerők növekedése alapján erőteljesen fejlő­dött a tudomány, az oktatás, a kultúra, az egész alkotó munka. A munkás-paraszt hatalom megteremtése és a szocia­lista építés megkezdése országunkban végérvényesen és mindörökre felszámolta a tőkés-földesúri rendszert, a tár­sadalmi és nemzeti egyenlőtlenséget, biztosítva nemzetisé­gi különbség nélkül az összes honpolgárok teljes jogegyen­­lőségét. De az összes jogok gyakorlati biztosítása érdekében objektív szükségességként jelentkezett az örökölt elmara­dottsági állapot felszámolása és a termelőerőik, egy szilárd műszaki-anyagi alap határozott fejlesztése, ami nélkül el sem lehet képzelni sem az ország sokoldalú haladásához, az általános életszínvonal emeléséhez szükséges feltételek biztosítását, sem pedig az összes honpolgárok igazi jog­­egyenlőségét. (Hatalmas taps.) Milyen ma Románia gazdasági-társadalmi fejlettségi stádiuma? Hazánk fejlesztésének megvalósításai közismertek, mégis szükségesnek tartok megemlíteni közülük néhányat. Hazánk nemzeti vagyona az 1930. évi 330 milliárd lejről 1986-ban 4715 milliárd lejre gyarapodott, tehát több mint 14-szeresen. Az állóalapok értéke az 1944. évi 160 milliárd lejről 1986-ban csaknem 3000 milliárd lejre nőtt, egy la­kosra számítva több mint 130 000 lej jut. Az állóalapok körülbelül 90 százalékát az utóbbi 20 évben valósítot­tuk meg. Érdemes megemlíteni, hogy az állóalapok több mint 90 százaléka az egész nép tulajdona — állami tulajdon for­májában az összes dolgozóké tulajdonosi, termelői és ha­szonélvezői minőségükben, illetve szövetkezeti tulajdon amely a legmagasabb tulajdonformát képezi, biztosítva , ezen belül a termelőerőik fejlődését, népünk civilizációjá­nak általános gyarapodását, egyenlő munka- és életkörül­ményeket az ország összes honpolgára számára. Az ipari termelés 1986-ban 115-ször volt nagyobb, mint 1944-ben, az ipar értéktermelése az 1944. évi 11,4 milliárd lejről 1986-ban több mint 1300 milliárd lejre emelkedett. Erőteljesen fejlődtek a korszerű gazdaság alapágazatai. A román ipar ma gyakorlatilag előállíthatja a legkor­szerűbb gépeket és berendezéseket minden területen. A nukleáris fegyvereken kívül nincs olyan terület, ahol a ro­mán ipar ne tevékenykedne és ne valósíthatna meg kiváló minőségű termékeket, beleértve a repülőgépgyártást, sőt a honvédelmünkhöz szükséges egyes rakéták előállítását is. Hangsúlyozom ezt, mert köztudomású, hogy a román ipar 1944-ben milyen elm­aradottsági színvonalról indult és ez mutatja, milyen nagy erőfeszítéseket kellett tennie a román népnek, milyen nagy erőfeszítéseket tettek a dol­gozók, a munkásosztály — társadalmunk vezető osztálya — ezeknek az állapotoknak a felszámolásáért. Mindez meg­cáfolja azt az egykori állítást, hogy a munkások sohasem bizonyulhatnak jó vezetőknek. Országunk realitásai, de más szocialista országok rea­litásai is erőteljesen bizonyítják, hogy csakis miután a munkásosztály vezető osztállyá válik, csakis miután a dol­gozók, az egész nép ura lesz saját sorsának, egész hazája kincseinek, gazdálkodhat jobban ezekkel az eszközökkel és használhatja fel őket az általános haladás biztosításár­a, a haza felemelkedésére, a haladás és a civilizáció újabb és újabb­ csúcsainak meghódítására! (Hatalmas taps: ni.­mc­sen visszhangzik: „Dolgozunk és harcolunk az ország fel­­emelkedéséért *“) Az ország kohóipara a múlt év folyamán több mint 14 millió tonna acélt termelt az 1944. évi 245 000 tonnához ké­pest . Románia ma az egy lakosra jutó acéltermelés te­kintetében az élenjáró országok csoportjába tartozik. Fejlődött és sokrétűen kiépült a gépipar, s ma előállít­ja a legerősebb és legmodernebb gépek és berendezések összes típusát. A gépipar értéktermelése az 1944. évi 800 millió lejről 1986-ban 389 milliárd lejre emelkedett. A vegyipar és a petrolkémia ma csaknem ezerszer ter­mel többet, mint amennyit 1944-ben állított elő. A könnyűipar termelése ugyanebben az időszakban több mint 210-szeresen növekedett. Megfelelőképpen fejlődött a szállítás és más nemzet­­gazdasági ágak. A szocialista alapokon átszervezett mezőgazdaság erő­teljes fejlődésen ment át, a múlt évben több mint 5- ször annyit termelt, mint 1944-ben. Ezen az alapon fejlődött az élelmiszeripar, termelése 1986-ban 36-szor volt nagyobb ugyanehhez az időszakhoz képest. Íme, a senki által sem vitatható tények, realitások alapján ezek azok a nagy forradalmi átalakulások, ame­lyek alapvetően megváltoztatták Románia arculatát, emel­ték egész népünk civilizációs fokát. A szocializmusnak, pártunk politikájának együk nagy megvalósítása hazánkban a termelőerők kiegyensúlyozott fejlesztése és ésszerű telepítése az ország egész területére, minden megyéjébe. Különösképpen az új közigazgatási átszervezés és a megyék megalakulása után leraktuk országunk összes övezetei erőteljes fejlesztésének alapjait. Nincs olyan me­gye, ahol az utóbbi 20 év során ne épült volna néhány ipartelep vagy ipari központ, ami biztosította a feltétele­ket a lakosság stabilitásához, az általános szakképzettségi és kulturális színvonal emeléséhez, egyenlő munka- és életkörülmények biztosításához az összes honpolgárok szá­mára. Ugyanakkor törekedtünk arra, hogy az ország min­den megyéjében megvalósuljon az egy lakosra számított minimális ipari, mezőgazdasági termelés és szolgáltatások. 1985-ben az egy lakosra kalkulált gazdasági tevékenység minimálisan 70 ezer lejt tett ki. A jelenlegi ötéves terv szerint 1990-ben egy lakosra számítva legalább 80 ezer lejnyi termelést kell elérni. Mindez határozottan vall arról, hogy helyes, mélysé­gesen tudományos, realista és humánus politikát folytat pártunk, amely népünk azzal kapcsolatos érdekeiből indul ki, hogy biztosítani kell az anyagi feltételeket a nap civi­lizációs és életszínvonala emeléséhez, nemzetiségi különb­ség nélkül az összes dolgozók igazi jogegyenlőségének meg­valósításához. Ezeket a megvalósításokat mindannyian ismerjük, e­­gész népünk ismeri. Mindezek nyomán az ország erőteljes általános fejlődést ért el, de egyben határozottan megerő­södött a munkásosztály, ennek egysége, az egész nép egy­­­sége a Román Kommunista Párt körül, megszilárdult az az elhatározás, hogy a legnagyobb eltökéltséggel munkál­kodunk hazánk összes általános fejlesztési programjainak töretlen végrehajtásán. (Hatalmas taps: hosszasan­­ össz­­hangzik: „Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceaușescu — Ro­mánia!“, „Ceaușescu — RKP!“, „Ceaușescu és a nép!“) Köztudomásúak a múltbeli állapotok, a súlyos örök­ség a tudomány, az oktatás és a kultúra terén. Természe­tesen már régen felszámoltuk az írástudatlanságot, az el­maradottságot mindezekben a tevékenységi szektorokban. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk és elértük a tu­domány, az oktatás, a kultúra erőteljes fejlődését — már­pedig ezek alapvető, meghatározó tényezői a haza általá­nos fejlődésének, az új társadalmi rend építésének és a kommunizmus felé haladásnak. Határozottan abból indultunk ki, hogy el sem lehet képzelni egy fejlett társadalom építését, gondolni sem le­het a kommunizmus építésére anélkül, hogy egész mun­kánkat ne alapoznánk a tudomány és a technika, az ok­tatás és a kultúra, s egyáltalán, az emberi megismerés legújabb vívmányaira. Ezen az alapon jogos büszkeséggel állíthatjuk, hogy a tudomány, az oktatás és a kultúra kü­lönlegesen fontos szerepet töltött és tölt be hazánk egész fejlődésében, a teljes jogegyenlőség igazi biztosításában e tevékenységi szektorokban is. (Hatalmas, hosszas taps.) Senki számára sem titok — bár meg kell mondanom, hogy sajtónk és rádiótelevíziónk nem mindig tájékoztat arról, ami más országokban történik —, hogy még a fej­lett tőkés országokban is a vezető intézmények és körök hivatalos adatai értelmében még mindig több százezer, egyes országokban több millió írástudatlan van, hogy egyes emberek csupán azért, mert, más a bőrük színe, nem ta­nulhatnak, nem­ élvezik és nem­ élvezhetik a tudomány, a kultúra és az oktatás minden jótéteményét. Mi biztosítottuk az ingyenes oktatást hazánk egész if­júsága számára. Erőteljesen fejlesztettük a felsőoktatást, amely biztosítja a káderek felkészítését, az összes tevé­kenységi területek számára. Nincs a modern megismerés­(folytatása a 2. oldalon) Nicolae Ceaușescu elvtárs Elena Ceaușescu elvt­ár­snő­­­vel hivatalos baráti látogatást tesz. Nepál K­i­r ■á hys­ágban Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt 1987. márciusának második árkádjában hi­vatalos baráti látogatást tesz Nepál Királyságban Birendra Bir Bikram Shall Devnek, Nepál királyának Aishwarya Rajya Laxini Devi Shah ki­­s­tálynénak a meghívására. PÁRTUNK FŐTITKÁRA Útmutatásai szellemében Takarékosabban, korszerűbben, hatékonyabban A sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gép­kocsialkatrészeket Gyártó Vállalatban a bukaresti szakosított kutatóintézet munkatársaival közösen új melegsaj­tolási módszert dolgoztak ki, amel­­­lyel a sebességváltó szekrények egyik alkatrészét, a hajtócsapot állítják elő. Az új módszernek a régi, klasszikus matricálási módszerrel szemben az az előnye, hogy szükségtelenné teszi matricálás után a forgácsolással való a megmunkálást. Az új eljárással 30 szá­zalékkal csökken a fajlagos anyagfo­gyasztás, a megmunkálási költségeket több mint 50 százalékkal csökkentik, az előállított munkadarabok minősége pedig messze felülmúlja a klasszikus eljárással gyártott hajtócsapok minő­ségét. A gépet a bukaresti munkakö­zösség, a szükséges szerszámokat a sepsiszentgyörgyiek készítették el. A prototípusok elkészültek, jelenleg a darabok technológiai próbái folynak. Ugyancsak a sebességváltó szekré­nyek összetevői közé tartozik a sebes­ségváltó villa, melynek csúszófelületét eddig importból származó molibdén­­réteggel vonták be, ho­l kopásállóvá tegyék. Kidolgoztak egy új technoló­giát, mellyel a kopásnak kitett felüle­tet poliamidréteggel vonják be, amely belföldi termék. A sorozatgyártáshoz szükséges technológiai vonal berende­zéseit helyi tervek alapján a házigép­­gyártó részleg készítette el. a vonalon előállított prototípusok a próbapadon végzett mérések alapján kiválónak bi­zonyultak. Jelenleg, a szakosított ku­tatóintézet munkában próbálja ki a prototípusokat Az új technológia al­kalmazásának kidolgozásán a meleg-, megmunkáló részlegről Kerekes Gábor mérnök dolgozott, a technológiai vo­nal berendezéseit Szilvási Álmos mes­ter csoportja készítette el a házigép­­gyártó részlegen. (páljános) ÁLLATTENYÉSZTŐK NAPJA Elismerés és jutalom az élenjáróknak Kétéves hagyományt folytatva, az idén is megünnepelték az állattenyész­tők napját. Ezúttal a kilyéni mező­­gazdasági termelőszövetkezet székhe­lyén tisztelték meg azt a lelkes mun­kaközösséget, amely megyénk élenjá­rójaként az elmúlt esztendőben a leg­­kimagaslóbb eredményeket érte el az egy tehénre jutó tejhozam terén, s e­­mellett tucatnyi termelési iránymutató túlszárnyalásával jeleskedett. zet A mezőgazdasági igazgatóság, a kör­agráripari tanácsa elöljáróinak, s e tanácshoz tartozó valamennyi gaz­daság vezetőinek, állattenyésztési irá­nyítójának részvételével felemelő ün­nepség, hangulatos összejövetel kere­tében emlékeztek meg az élenjáró ü­­zemegység kimagasló teljesítményei­ről, s jutalmazták meg a becsületes helytállásukkal kitűnt állattenyésztő­ket, akiknek fáradhatatlan és céltuda­tos munkássága eredményeként az el­múlt évben közel 3400 liter tejet ér­tek el takarmányozott tehenenként, s 128 százalékban teljesítették tejleadási előirányzataikat. ARADI Endre

Next