Megyei Tükör, 1987. március (20. évfolyam, 4691-4716. szám)

1987-03-26 / 4712. szám

Az RKP Központi Bizottsága plenáris ülése (folytatás az első oldalról) sekt az egész gazdasági tevékenység javításáért. Ilyen értelemben ismer­tették, mit tesznek a lemaradások ké­sedelem nélküli behozásáért, a tech­nológiai folyamatok tökéletesítéséért és további korszerűsítéséért, a termé­kek műszaki és minőségi színvonalá­nak emeléséért, a munkatermelékeny­ség és a gazdasági hatékonyság hang­­súlyozottabb növeléséért, az anyagfo­­gyasztások és a kiadások csökkenté­séért és a kiszabott normák szigorú betartásáért, a fizikai termelés ütemes megvalósításáért a tervezett szerkezet­be az összes exportfeladatok teljesíté­séért, az első félévi és az egész évi terv maradéktalan megvalósításáért. Úgyszintén ismertették a mezőgazda­ságban tett intézkedéseket, amelyek célja az összes tavaszi munkálatok minél rövidebb időn belüli elvégzése, hogy nagyobb terméshozamokat érje­nek el az 1987-es tervelőirányzatokkal és az új agrárforradalom követelmé­nyeivel összhangban. A plénum résztvevői hangsúlyozták a­ vitára bocsátott dokumentumoknak és azoknak az intézkedéseknek a rend­kívüli jelentőségét, amelyek biztosíta­ni hivatottak a Román Kommunista Párt sorainak további erősítését, veze­tő szerepének növekedését minden te­vékenységi területen, a pártszervek és -szervezetek munkastílusának és -módszereinek tökéletesítését, politi­kai-szervező munkájuk fokozását párthatározatok és irányelvek megva­­­lósítása végett. Ugyanakkor rámutat­tak arra, hogy az előirányzott intéz­kedések elősegítik a párt káderpoliti­kájának megvalósulását a legjobb kö­­rülmények között, az ország jelenlegi fejlődési szakaszában felmerülő köve­telmények színvonalán, és biztosítják a dolgozók javaslataival és észrevé­teleivel kapcsolatos kérdések maximá­lis gyorsaságú megoldását a párthatá­rozatoknak és az ország törvényeinek megfelelően, ami egyre szélesebb rész­vételre ösztönzi a tömegeket a társa­dalom ügyeinek vezetésében, a hazai forradalmi munkásdemokrácia fejlesz­tésében. Megerősítve teljes csatlakozásukat pártunk és államunk külpolitikájához, a plenáris ülés résztvevői jogos haza­fias büszkeséggel hangsúlyozták azok­nak a ragyogó akcióknak és kezdemé­nyezéseknek a különös jelentőségét és széles körű visszhangját, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt­ fő­titkára, a köztársaság elnöke, a világ­­politikai élet kiemelkedő személyisége tesz nemzetközi téren, aki egész tevé­kenységével szüntelenül a leszerelés megvalósítását, az enyhülés, a bizton­ság, a béke, az egyetértés és a koope­ráció légkörének meghonosítását, egy jobb és igazabb, fegyverektől és hábo­rúktól mentes világ megteremtését szolgálja, egy olyan világét, amelyben az összes népek a gazdasági és társa­dalmi haladás útján való szabad, füg­getlen fejlődésükre összpontosíthatják alkotó erőiket. A Központi Bizottság egyhangúan jóváhagyta a vitára bocsátott doku­mentumokat és ezekkel kapcsolatban határozatot fogadott el, amelyeket köz­­zétesznek. A napirendi pontok között szereplő szervezeti kérdéseket illetően a plé­num jóváhagyta: — Min Dobrescu elvtárs felmenté­sét a Központi Pártkollégium el­nöki tisztségéből más munkakör­be való áthelyezése miatt; — Nicolae Constantin elvtárs kije­lölését, hogy a Központi Pártkol­légium megválassza a kollégium elnökévé; — Alexandrina Găinușe elvtársnő felmentését a Politikai Végrehaj­tó Bizottság tagja tisztség alól más tevékenységi területre való áthelyezése miatt; — Iosif Banc elvtárs felmentését az RKP KB titkára és a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja tiszt­ség alól saját kérésére, tekintet­tel arra, hogy egészségi állapota miatt nyugalomba vonul. Iosif Banc elvtárs melegen megkö­szönte a Központi Bizottságnak, a Po­litikai Végrehajtó Bizottságnak, és kü­lönösen Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a párt főtitkárának a bizalmat és köz­vetlen támogatást, amelynek pártakti­vistaként végzett munkájában, a rábí­zott feladatok teljesítésében örvendett. A testület köszönetet mondott Iosif Banc elvtársnak tevékenységéért, a­­melyet a pártvezetőség tagjaként kü­lönböző szektorokban kifejtett, a pár­tunk és államunk politikájának meg­valósításához nyújtott hozzájárulásá­ért, és jó egészséget kívánt neki. A plenáris ülés végén felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára. A résztvevők nagy érdeklődéssel, teljes jóváhagyással és megelégedéssel hallgatták végig, több ízben hosszas tapssal húzták alá. Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédét, amely részletesen és mélyrehatóan elemezte a valamennyi tevékenységi területen folyó munka további javítását, az 1987. évi tervelő­irányzatoknak, a jelenlegi ötéves­­ terv célkitűzéseinek, a XIII. pártkongres­­­szus határozatainak a legjobb körül­mények közötti megvalósítását szolgá­ló akciók fő irányait. Az egész pártnak a pártvezetőség, a párt főtitkára körüli teljes egysége je­gyében lefolyt plenáris ülésen kifeje­zésre jutott a kommunisták, az összes dolgozók, az egész nép egyöntetű aka­rata, hogy odaadóan és önfeláldozóan, forradalmi szellemben munkálkodnak az elfogadott határozatok, Nicolae Ceaușescu elvtárs orientációi és út­mutatásai példás gyakorlatba ülteté­séért, az idei terv, a jelenlegi ötéves terv előirányzatainak maradéktalan teljesítéséért, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásá­ról szóló program tántoríthatatlan megvalósításáért. P­ANASZLEVELEK NYOMÁBAN Válaszlevél a vásárlónak Gyakran érkezik az önéhez hasonló tartalmú levél szerkesztőségünkbe. So­rok, melyekben a kereskedelmi, szol­gáltatási hálózatban dolgozók munká­jával kapcsolatos fenntartásaiknak ad­nak hangot. A közöltek egy bizonyos hányada igaz, másik részük nem, de tényként kell elfogadnunk, hogy sok a botcsinálta dolgozó e pályán, s pa­naszra­ is van oka vásárlónak, meg­rendelőnek, vendégnek egyaránt. Amit szépséghibaként szóvá kell tennünk: e panaszlevelek nagyobbik fele névte­len, vagy ha feladó, cím áll is a bo­rítékon, nem egy esetben bebizonyo­sodik, hogy nem létező utcát, nevet tüntetett fel írója, így igyekszik elke­rülni a szembesítés, bizonyítás néha kényelmetlen procedúráját. Ön, ki ezt az előttem lévő levelet írta, nem bújt a névtelenség mögé, ezért, és a felvetett kérdés közérdekűségéért hadd válaszoljunk­­ nyilvánosan rá. A panasz lényege, hogy a megyeszékhely egyik zöldségüzletében — nem nevez­zük meg, melyikben, mert­ majd min­­denikben esett már meg ilyesmi — tojással együtt paradicsomsűrítményt, lecsó- vagy karfiolkonzervet is kellett vásárolnia, írja, hogy megfigyelték a rendelkezésükre álló 30—35 perc alatt, hogy a vevők nagyobb része csak ki­fizeti, de el nem viszi a konzerveket, a pulton maradt árut az üzlet alkal­mazottai kosárba összeszedik, majd újra és újra eladják. Megítélése sze­rint ez­ több száz lejes többletjövedel­met jelentett azon egység féltucatnyi dolgozójának. Levelében olvashatjuk, hogy hasonlóképpen cselekedett ön is. Összepakolta a százhúsz tojást, de a pulton hagyta a négy karfiolkonzer­vet. Leveléből azt is megtudtuk, hogy öt gyermeke van, s ezen eljárást úgy tekinti, mintha zsebéből egyszerűen kihúztak volna negyven lejt... Panaszának jogosságához kétség nem fér. Az effajta kereskedelmi gya­korlatot mi is mélyen elítéljük, mi több, elkövetőit a törvény nagyon szi­gorúan bünteti. De arra azért felhív­nám figyelmét, hogy e negyvenlejes pénzösszeget, mintha ön is segítette volna a zsebéből kihúzni. A kifizetett árut nem szabad a vásárlónak a pul­ton hagynia. Nem gondolt arra, hogy e felületes, közömbös viselkedésével végül is pontosan ön, önök segítik a sokat szidott kereskedőket a törvény­telen jövedelemszerzéshez?! Régi, mélyen igaz népi bölcsességet fejez ki az a szólásmondás, hogy al­kalom szüli a tolvajt. Tehát ne kí­náljuk tálcán az alkalmat. Ön se, én se, más se! (simó) ! MEGYE! TÜKÖR A PÁRTSZERVEZETEK besZámoló ÉS VÁLASZTÁSI KONFERENCIÁI Felnőni a feladatokhoz (folytatás az első oldalról) tennivalók hárulnak. A konferencia feladata lett volna­ sokkal igényeseb­ben és határozottabban fellépnie olyan problémákban, amelyek a termelők eredményesebb munkára történő ser­kentését szorgalmaznák. Az állam, a megye részéről nyújtott konkrét támo­gatás nem minden esetben kamatozó­­dott a kívánt és elvárt szinten, né­hány állatféleségnél, állati eredetű ter­méknél ugyanis megmagyarázhatatla­nul lemaradtak e vidék gazdái az elő­irányzatok végrehajtásában. Ezt jól tükrözi az a tény is, hogy bár szarvas­­marhából, szárnyasból, tojásból a múlt évben sikerült a tervmutatók fölé emelkedniük a sertés- és juhhús, a tehén- és juhtej, a gyapjú értékesítése terén adósak maradtak. A városi párt­­bizottságra hárul tehát a kötelesség, hogy mindent megtegyen az ezen a té­ren felmerült hiányosságok azonnali kiküszöböléséért, a tennivalók, a terv­mutatók maradéktalan végrehajtásáért. A konferencián kijelölt intézkedések, az elfogadott határozatok megfelelő ke­reteket szabnak az idei tervek, az öt­éves terv egészére vonatkozó tenniva­lók maradéktalan végrehajtásához. Az újonnan megválasztott pártbizottság feladata tehát, hogy azoknak minden körülmények között érvényt szerezzen. ★ A városi pártszervezet beszámoló és választási konferenciája megválasztot­ta a 21 tagból és 10 póttagból álló párt­­bizottságot, mely első plénumán 7 tag­ból és 3 póttagból álló bürót válasz­tott. A büró összetétele a következő: Trifan Constantin — titkár, Baniță Emílián, Pethe Ioana, Bularca Teofil, Popica Stavilă Vasilica — titkárhelyet­tesek: Radu Clara, Bularca Rodica ta­gok, Pete­r* Luca, Chirilaș Milian, Cră­ciun Virginia póttagok. A SZAKEMBER FÓRUMA A múlt esztendőben a méhészek a méhek szokatlan pusztulására figyeltek fel. A méhcsaládok az egyik napról a másikra elnéptelenedtek, augusztusban, szeptemberben, októberben egész mé­hészetek pusztultak el. A szokatlan méretű pusztulás, a tünetek sokasága, az ellentmondásos adatok félrevezettek méhészt, szakembert egyaránt, az adatok feldolgozására csak most nyílik lehetőség, a laboratóriumi vizsgálatok most jutottak olyan eredményekre, melyek lehetővé teszik, hogy közös összefogással, következetes kezeléssel megmentsük a megtizedelt méhállo­­mányt, valóra váltsuk a méhészet fej­lesztésére vonatkozó megyei programot. A veszteségek több komplex ténye­ző együttes hatásának tudhatók be. A múlt nyári szokatlan meleg, a száraz­ság, a virágpor- és nektárhiány beteg­ségre hajlamosító, a méhcsaládokat gyengítő tényezőként jöhet szóba, de semmiképp sem kiváltó okként. Ezek a tényezők kedvező feltételeket terem­tettek viszont a varroa atka gyors el­szaporodásához és a családokon való tartós élősködéséhez. Ez a parazita hordozója — mint később kiderült — a heveny méhbénulást előidéző nagy pusztítást okozó rendkívül veszélyes méhvirózis (APV) kórokozójának. A radioaktív sugárzás egyik olyan tényező, melynek hatásával próbálták többen megmagyarázni az országszerte jegyzett hatalmas veszteségeket. Ez va­lóban olyan tényező, melyet számításba kell venni, de semmiképpen sem te­kinthető kiváltó okként, legfeljebb haj­lamosító tényezőként. A méheknél ko­rábban is észleltünk mutációs jelensé­geket (szárnynélküliség, fejletlen fia­­sítás), azokban a megyékben, ahol ma­gasabb radioaktív sugárzást mértek, a veszteségek kisebbek vagy egyformák voltak a kevésbé érintett megyékénél. A szerves klórszármazékokkal (gyom­irtó szerek) való magas értékű szen­­­nyeződés viszont lassan felgyülemlő mérgeződést okozott a méhcsaládokban és ez elnéptelenedésükhöz vezetett. Ezt laboratóriumi vizsgálatok is igazolják. Ha az idült mérgezés nem­ is volt dön­tő oka a pusztulásnak, gyengítette a családok biológiai ellenállóképességét és kedvező feltételeket biztosított a pa­razitás (varroa atka) és vírusos (APV) fertőzésnek. A varroa-fertőzést szintén a veszte­ségeket és elnéptelenedést meghatáro­zó okként tekinthetjük. A méhészek megfigyelései szerint az elnéptelene­dett családokban erős volt a fertőzés, gyakorta észleltek klinikai tüneteket . SOS (2.) (a családok­ gyenge tevékenysége, a ke­reteken szétszórt Hasítás, átfúrt fedett fiasítás, életképtelen, fejletlen fiasítás stb.). Hogy a varroa-fertőzésnek mi­lyen szerepe volt a családok elnépte­lenedésében, figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években is voltak erő­sen fertőzött méhészetek és mégsem észleltek a múlt évhez hasonló klini­kai tüneteket, melyek mozgászavar­ban, a méhek bénulásában, majd el­hullásában mutatkoztak meg. Az el­néptelenedés, a klinikai tünetek nem szűntek meg a var­rpa elleni gyógy­szeres kezelések alkalmazása után sem, ebből arra kell következtetnünk, hogy a felsorolt tényezők együttes hatása mellett egy, idáig nálunk még nem észlelt, más kórokozó is jelen van. Nos, ez nem más, mint a heves méh­bénulást okozó vírus (APV), melyet si­került is később dr. P. Please bioló­gusnak és a méhészeti kutatóintézet­nek kimutatnia. A vírust a varroa at­ka terjeszti, de hatása sokkal kiter­jedtebb, hiszen a fertőzött méhek a hasításnak is továbbítják a táplálék­kal. A fentiekből következik, hogy a leghatékonyabb védekezés a varroa at­ka rendszeres irtása. A kezelés helyes alkalmazása megköveteli, hogy minden méhész ismerje az atka biológiáját és a hatékony védekezés elemeit. Ezekre a kérdésekre elkövetkező írásainkban visszatérünk. Információink birtokában az 1986-os évi elhullások és veszteségek okait a következőkben jelölhetjük meg: — a gyomirtószerek által okozott idült mérgezés a méhcsaládok bioló­giai ellenállóképességének csökkenésé­hez, szervezeti egyensúlyuk megbom­lásához vezetett — egy sor hajlamosító tényező (vi­rágpor, nektár, fehérje, vitamin- és vízhiány és valószínű a radioaktív su­gárzás is) kiváltotta a szervezetben lappangó állapotban jelenlevő kóroko­zók virulenciáját, elsősorban a méhbé­­nulás vírusának elszaporodását — a szárazság kedvező feltételeket teremtett a varroa atka gyors, mértani haladványszerű elszaporodásának, mely egyben az APV vírus ilyen méretű terjedését is jelentette — az idült mérgezés, valamint a ví­rusfertőzés társulása vezetett a méh­családok elnéptelenedéséhez, elhullásá­hoz annak ellenére, hogy a hajlamo­sító tényezők hatását időközben meg­szüntették. Dr. DOBOLYI Zoltán, az Állategészségügyi Felügyelőség laboratóriumi szakállatorvosa MAGVAS KÉRDÉSEK Késik a curkaprépa-vetőmag A rétyi mezőgazdasági termelőszö­vetkezet mérnök-elnöke, Tamás Dénes azzal fogadott, hogy a mintegy 118 hektárra szükséges tavasziárpa-mag ellenőrzését idejében megejtették, 140 hektárra az ültető burgony­a —­ 140 tonna — jól telelt. A napi ellenőrzés azonban most is folyamatos. Raktár­ban van ugyanakkor tisztítva a 2340 kilogramm csöveskukorica-mag — 40 hektáron termelik ezt —, a 600 kilo­gramm here és a takarmányrépa ve­téséhez szükséges magmennyiség. Lent 125 hektáron termelnek, s a kellő mag­mennyiség eme fontos ipari növényből ugyancsak előkészítve várja a vetőgé­pek indulását. Ami még hiányzik a vetőmagvak mérlegéből, az a cukorrépa, a cikória, valamint a silókukorica. A két előbbit minden pillanatban várják a botfalusi cukorgyártól — úgy van a megálla­podás a gyár és a gazdaság között —, az utóbbit, vagyis az 1500 kilogramm silókukoricát más megyékből várják. Eddig még nem érkezett megyénk magellátó központjába. A gazdaság vezetőségének elsőren­dű feladata, hogy a még hiányzó ve­tőmagvakat sürgősen beszerezze, hogy ne a vetés kezdetekor kelljen utána szaladgáljanak. Különösen a cukorré­pa-vetőmag késése megengedhetetlen. (vásárhelyi) KÖRNYEZETÜNK Mintagazdaság Málnásfürdőn Cudarul megviselt és sanyargatott embert meg állatot ez a március derekán túl is itt bujkáló tél, az istállókat járó szakember meg szerkesztő döbbenetes jelenségekkel találkozik mindegyre, ezek egy töredékéről a lap olvasói is tudomást szerezhetnek. Engem egy, még a múlt évben megejtett málnásfürdői portya után, a kisipari szö­vetkezet itteni termelőrészlegének mostani állapota ér­dekelt, kíváncsi voltam, hogy vészelte át a kisipar állat­­állománya a telet, mennyire viselte meg a hosszú szá­razság okozta takarmányhiány. Pőcze Gyula egységvezetővel a telep felső teraszán az istállók, ólak táján találkozunk, éppen terepszemlét tart, most ellenek a juhok, kecskék, a bégető báránykórus hangja után már az istállón kívül megállapíthatom, hogy nem a síró-rívó panasz szólamai ezek, a juhmamák se szenvedő meg siránkozó hangon válaszolnak az aprósá­goknak, nem, már itt megsejtem, hogy egy seregnyi elé­gedettség fogad majd odabenn, de elodázom ezt az él­ményt, a kecskegidákra vagyok kíváncsi először, feled­hetetlenül szimpatikusak tudnak lenni ezek az emberrel, főleg gyerekkel azonnal bizalmas viszonyt teremtő fényes szőrű állatok, nemhiába ők annyi mese kedvenc pozitív hősei, a Zágonból ideszegődött juhász aztán fél szemmel rendre intve a napon sütkérező kutyákat, félrehúzza az istállóajtó reteszét, hetvenhét kecske fogad odabenn a té­len félméternyire vastagodott almon, nem lapockáikat mutogató nyeszlett állatok ezek, nemcsak a kecskeollók, a mamák szőre is fénylik, ami, mint ez köztudott, a jóltápláltság és a tisztaság jele, ottjártamkor negyvenegy gida ugrándozott, bökdöste ujjbegynyi szarvacskáival egy­mást vagy édes szülest, nyolc ikerpár jött világra eddig, az állomány idei megduplázódása tehát egészen bizonyos­ra vehető. A juhoknál már csak egy rutinlátogatásra készültem, ne mondhassák a helybéliek, hogy nem érdekel ez a se­reg, hogy aztán a legnagyobb meglepetés itt érjen. Pilla­natnyilag, bárányokkal együtt, ötszáz juhuk van, ebből száznegyven bárány. Az első február másodikán szüle­tett, és még százat várnak. Ezen a tavaszon a bodza­­fordulói egységtől átvesznek még háromszáz juhot. Az itteni állomány tehát szám szerint is lényegesen gyara­podik. Nos, az első meglepetés: az istálló közepén bárány­elkülönítő, bárány nagyságú ajtók rajta, így a mamák nem juthatnak be ebbe a napközibe, ahol a vályúba he­lyezett búzakorpát nyalogatják virgonc csemetéik. Nem csoda hát, ha a szülés után még bizonytalanul szédelgő aprójószág horpasza hamar kövérre kerekedik, s ha bő­rükben alig félve bökdösik az óvodán kívül az anyjuk tőgyét, egyik-másik juhnak két oldalról kettő is, neki­térdel, farkával az édes- vagy a nevelőmama fülét biriz­gálva. Vannak itt aztán a báránykák korának és a ma­ma temperamentumának megfelelően kialakított rekeszek is, hogy az első két-három napban össze ne tapossák az apróságokat, és vannak „büntető rekeszek“ is, ahová a porontyaikkal mit sem törődő, rendszerint előhasú juhok kerülnek, így, együvé zárva addig bújik ösztönösen az anyja mellé a bárány meg gidó, amíg hozzáférkőzik az édes anyatejhez. A juhok után a tehénistálló ajtaján lépünk be, a törzs­könyvezett család domborulatai, gyönyörű arányai film­szalagra, tankönyvbe kívánkoznak. Sári, a kor- és rang­idős mama eme sanyarú télután is húsz liter tejet ad naponként, de ha jókedvében van, amint Főcze Gyula mondja, leadja a huszonötöt is, a többiek kilenc és tizen­három liternél tartanak. Tíz tehenük van, elképzelhetjük, hogy jó néhány téesz egy-két literes tejhozamát figye­lembe véve, Sári egymagában húsz-huszonöt alultáplált tehén helyett teljesíti a „normát“. És az istálló külön rekeszében a Sári fia, egy valóban kiállításra való jó­szág, az állatnemesítő intézettől harmincötezer lejt kap­nak érte. Kinn a hatalmas, még harmadáig tele szénaszínt ve­szem szemügyre. Főcze a tekintetemből is olvas, kérdés nélkül mondja hát, hogy amikor leesett az első hó és beleindultak a százötven napos teleltetési időbe, százhat­ezer kilogramm idei szénájuk meg sarjújuk volt, ehhez hozzá kell számolni az ötvenezer kilónyi előző évi ma­radványt. Pillanatnyilag negyvennyolcezer kilogramm a tartalék, ők még a juhokat sem szokták május elseje előtt legelőre engedni, eddig a dátumig ez a takarmánymen­­­nyiség biztosra elegendő. — Honnan szerezték be ezt a takarmányt? — Területeket béreltünk, a múlt évi aszály ellenére háromszor is kaszáltunk, egyszer szénát és két rendben sarjút. Aztán szétnéztünk a saját portánkon is, hol ter­melhetünk takarmányt. A kert végében, a régi barakk helyéről csak ócskavasat négy autóval hordtunk el. Oda is herét meg füvet vetettünk. Nagy mennyiséget vásárol­tunk aztán Magyarhermányból. A kecskék istállója mellett levelestől megszárított rő­­zsekötegeket látok. Főcze: — ötszáz tonna rőzsét vágtunk és kötöttünk kévékbe a tavaly. Kiterítettük a napra, és rendesen úgy szárítot­tuk meg, mint a szénát. Azután raktuk kazlakba. A kecs­kék a lombot, meg az apró ágakat, rügyeket vágják le róla. Mintegy tíz százalékát a Tőzsének. Ami megmarad, azt elégetjük az alacsony nyomású kazánokban, és fű­tünk, vizet melegítünk vele. Ennek a rőzsegyűjtésnek az erdészet is örvendett — egyébként a konkrét irányításuk mellett végeztük ezt a munkát —; örültek, mert ingyen kitak­arítottuk az ültetett fenyőparcellákat és a kitermelt gyomrát el is hordtuk onnét. — Tájékoztatna a hús- meg gyapjútermelés állásá­ról is? — Az előbb megszemlélt állomány mellett van még, pillanatnyilag, hatvan darab sertésünk. A múlt évben az étkezdéknek tízezer kiló disznóhúst adtunk át, háromszáz­hatvan kg juhhúst, nyolcvan kiló kecskehúst. Tejet majd­nem ötezer litert, mintegy ezer kiló sajtot, százhetven kg ordát. Most nyírtuk meg a juhokat: négyszázhuszonkét kg gyapjút adunk el, juhonként 1,95 kilogrammos ál­laggal. — Étkezdéik jó híre-neve nem a véletlen műve ak­kor ... — Nem. De a szakácsnőről se feledkezzünk meg, mert ha az itteni szabadságra megy, harminc-negyven ember­rel kevesebb a kosztos. És a megyei elnök is mindig raj­tunk tartja a szemét, igen aprólékos és így itt muszáj rendnek lennie. Példát is mondok: végigjárta az istálló­kat. Egy ablakra a kőművesek felspriccolták a maltert, és én elfelejtettem lemosatni. Akkor nem szólt semmit, de másnap felhívott és azt mondta: úrfi, fellapoztam a jegyzeteimet, és én magának október 11-én szóltam, hogy azt az ablakot mosassa le. Hónapok óta nem hajtotta végre. Mit mondhattam? Elnézést kértem, kicseréltettem még az üveget is, olyan mocskos volt, és függönyöket varrattam az istállóablakokra. Ha az elnök nem lenne ilyen, akkor lehet, én sem volnék olyan, amilyen vagyok. Lehet, hogy itt se volnék. , SYLVESTER I­ajos & labdarúgás EB-SELEJTEZŐ ROMÁNIA—ALBÁNIA 5—1 (3—1) Bukarest, Sleaua-stadion, kb. I“ 000 néző. Játékvezető: M. F. Coreeia (Por­tugália). Bumbeseu, ROMÂNIA: Lung — lován, Belodedici, Ungureanu — Stoica, Bölöni, Klein (Mateuț), Hagi (Rednic) — Lăcătuș, Pițurcă. ALBÁ­NIA: Musía — Hodja, Taho, Zmijani, Bilali (Omuri) — Jósa, Jera, Muca, Minga — Demollari, Kushta (Ferko). Góllövők: Pițurcă (2. p), Muca (35. p), Bölöni (42. p), Hagi (45. p — 11 m), Belodedici (54. p), Bumbeseu (69. p). A várakozásnak megfelelően, hazai támadások vezetik be a kilencvenper­­ces küzdelmet, s mindjárt az első ne­kilendülés gólt eredményez. A 2. perc­ben lován szerez labdát a saját tér­felén, átmegy a felezővonalon, majd magasan a kapu elé ível, Musta későn jön ki kapujából, a védők nem ugra­nak,­­ Pițurcă fejéről a kapu köze­pébe gurul a labda. 1—0. Ezt köve­tően Hagi (kétszer), Bölöni, Lăcătuș, Bölöni, majd újra Hagi növelhetné az előnyt, de vagy pontatlanok a lövé­sek, vagy az albán védelem, élén Musta kapussal, hárítja a veszélyes helyzeteket. A 31. percben Stoica ke­rül szembe az albán kapuvédővel, de lövése gyenge, s védi a kapus. A 34. percben Kushta fejel alig 5—6 méter­ről a léc fölé, figyelmeztetve védőin­ket, hogy még egy megtorpanás és ... A 35. percben Muca •— Minga — Muca össz­játék végén az utóbbi nagy erővel vágja a kapu jobb felső sarkába a labdát. 1—1. A válasz nem késik. E­­lőbb Belodedici labdájáról késnek le a csapattársak, majd Bölöni lő mintegy tíz méterről mellé, aztán a 42. percben egy Bölöni—Pițurcă—Bölöni összjáték végén az utóbbi a tőle megszokott nagyerejű lövéssel megszerzi a veze­tést. 2—1. Három perccel később Lă­cătuș tör kapura, már bent jár a ti­zenhatoson belül, amikor gáncsolják. A bíró nem habozik, sípol, s a bünte­tőpontra mutat. Hagi áll a labda mö­gé, s a jobbra mozduló kapus mellett a bal alsó sarokba vágja a labdát. 3—1. Ezzel el is dőlt a mérkőzés sor­sa. Jók az albánok, de nem annyira, hogy felborítsák a papírformát, lega­lábbis idegenben. Szünet után folytatódik válogatot­tunk fölénye. Az 54. percben Hagi vé­gez szabadrúgást mintegy 25—26 mé­terről, lövését kiüli a kapus, Belode­­dici viszont követi az akciót, s a le­pattanó labdát közelről a hálóba­ to­vábbítja. 4—1. A túlsó oldalon Muca foglalkoztatja Lungot, majd ezen az oldalon Pițurcă, Lăcătuș és Bölöni tornáztatja meg a derék albán kapust. A 69. percben Bölöni szöglete nyomán támad kavarodás Musta kapuja előtt, a labda Bumbescu elé kerül, aki be is állítja a végeredményt. 5—1. Bölöni szabadrúgásával ér véget a kilencven perc. 5—1 — ennyivel jobb volt váloga­tottunk. Következik: Ausztria — Spanyolor­szág (április 4.) és Románia—Spanyol­­ország (április 29.). TAVASZI RAJT AZ NB I-BEN Vasárnap rajtolt a megyei első osz­tály. S mindjárt a nyitányon rangadó­ra került sor. UZON—SEPSISZENTGYÖRGYI ÉPÍTŐK 3—2 (1—1) Uzon, kb. 360 néző. Vezette: Nagy J. (Sepsiszentgyörgy). UZON: Gyurka. — Sibianu (Váncsa T.), Szabó J„ Gáli, Rétyi, Incze (Váncsa Z.), Pulugor, Sza­bó Z„ Kőműves, Kányádi, Oancea. ÉPÍTŐK: Kocsis — Ráduly, Tavaszi, Gockcsch. ■ Szakács, Isăilă, Kalusi .„ Berecz (Csata), Csulak, Sebestyén, Vár­­ta. Gólövők: Kányádi, Szabó Z. 2., ill. Szakács, Kalusi. A rangadó minden tekintetben meg­felelt a várakozásoknak. Túl a sport­­szerűségén, a játék színvonala is ütöt­te a szintet, az eredmény alakulása pedig végig izgalomban tartotta a szép­számú közönséget. Szakács révén a vendégek szereztek vezetést már a 17. percben. De sokáig nem örülhettek az egygólos előnynek, hiszen a 22. perc­ben Kányádi egyenlített. 1—1-gyel ért véget az első félidő. Szünet után a 48. r»rvrz'1-­r»rs o In «v­i­­i önszeáilfu­l .‘•i/ílí'Jn 7. ritkán látható nagy góllal juttatta ve­zetéshez csapatát. A gól megzavarta a Építők védelmét, s ezt kihasználták az uzoniak, akik Szabó Z. révén az 52 percben növelték előnyüket. 3—1 után ha nehezen is, de az Építők rendező sorait, s a véghajrára átvette a játél irányítását. A 80. percben Kalusi szé­pített, 3—2. Az uzoni térfélen ért vége a találkozó. A nyitány további eredményei: Híd­vég—Angyalos 3—0 (a bírói lap ké­sik, s így a góllövőikről nem számol­hatunk be), Hatolna—Pólyán 2—1 (gól­lövők: Babos, Csurulya, illetve Papp), Fü­le—Bányász 1—0 (góllövő: Alberti­), Bodok—Maksa 6—0 (a fél tucat gól szerzői: Máthé 3, Nagy 2, Várza), Szent­lélek—Zágon 4—0 (góllövők: Voloncs, Baróthi 2, Tompos), Nagyajta—Barátos 1—1 (góllövők: Mihály, illetve Baricz, ami pedig Baricz játékjogát­ illeti: Ba­­rátos játékosa marad a jövőben is! A kovásznaiak által csináltatott játékos­igazolványát a szakbizottság megsem­misíti.), Kovászna—Zséty 2—0 (góllö­vő: Sárkány 2). Mivel a dobogósok győztek, a kieső­­jelöltek vereséget szenvedtek, nem vál­tozott lényegeset­ a rangsor állása. A középmezőnyben helyet cserélt ugyan egy-két csapat,de csak egy hétre. Mesterlövészek: Török­­ S. (Zágon)19 gól, Beder Gy. (Barátos) 15 gól, Tausch (Nagyajta), Nagy Á. (Bodok) 13—13 gól, Pánti (Kovászna), Pinti (Szentlé­lek), Szabó Z. (Uzon) 12—12 gól... A 17. forduló: Bányász—Uzon, Zá­gon—Katolna, Barátos—Szentlélek, É­­pítők—Bodok, Réty—Hídvég, Maksa— Füle, Pólyán—Nagyajta, Angyalos— Kovászna. VASÁRNAP KEZD A KELETI CSOPORT Lassan-lassan bekapcsolódik az MB II. mezőnye is. Vasárnap a keleti cso­port kezd: Csernáton—Lemhény, Dal­nok—Hatolyka, Márkosfalva—Ozsdola, Bereck—Szárazpatak, Martonfalva és Kővár szabadnaposak. Mind az NB I., mind az NB II. mér­kőzésein változik a kezdési időpont. Az ifjúságiak 15., a felnőttek 16.30 órakor kezdenek. IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG AZ ESÉLYESEK FORDULÓJA Hídvég—Angyalos 1—3, Katolna— Pólyán 7—2, Füle—Bányász 0—2, Bo­dok—Maksa 0—0, Szentlélek—Zágon 5—4, Nagyajta—Barátos 2—1, Kovász­na—Réty 1—0, Uzon—Építők 0—3 (az uzoniak nem biztosítottak orvosi as­­­szisztenciát, s ezért nemcsak a mérkő­zést veszítették el, hanem a csapatot még két büntetőponttal is s­újtották). ELSŐ HELYEN AZ ELEKTRO A junior II.-es csapatok országos bajnokságának félidejében a Sepsi­szentgyörgyi Elektro (edző: Domokos Sándor) vezet. Első helyét megőrizte a tavaszi első forduló után is, hiszen a nyitányon 3—1-re győzte le Cimpina együttesét. Na, de egyelőre, nézzük a félidei rangsort: A részsiker­ kovácsai: Kisgyörgy Csa­ba, Bolgyis András, Szabó Antal — ka­pusok, Kovács József, Antal Lajos, Volkuj András, Godra Zsolt, Jakab Imre, Kob­za Tibor, Siklódi Szabolcs, Brandabura Giani — hátvédek: Amb­rus Sándor, Teodorescu Adrian, Vitá­­lyos Attila, Kovács Attila, Ráduly La­jos — középpályások: Kerekes Imre, Farkas Gyula, Bodor István, Bedőházi Géza, Șerban Ioan — csatárok, keret­tagok még: Gergely Csaba, Mi­htely Ist­ván, Gyárfás Lóránt, Csősz István, Holló Csaba, Szabó Albert, Jánosi Al­bert, Bakó Ferenc, Farkas István. A tavaszi esélyek? Két „rázósabb“ mérkőzést kell megvívni — Zernyes­­ten és Fogarason a Nitramóniával Plo­­peni vendégünk lesz... Adottak az esélyek a végső győzelemhez. &Sok sikert. Elektro! kézilabda IMP—NITRAMONIA 25—22 (13—9) A kétségtelenül jobb játékerőt kép­viselő LMP, hibái ellenére is, maga­biztos győzelmet aratott. Játéka vi­szont még mindig sántít. Jobban, job­ban oda kell figyelni, mind a védeke­zésre, mind pedig a támadások­­ befe­jezésére. Az idő sürget, tíz nap múlva bajnoki rajt. Góldobók: Barbas 1, Lő­­rincz 1, Török 3, Zsiga 3, Molnár 4, Rúzsa 3, Buciuceanu 3, Sándor 2, Berde 2, Foca 2, Akácsos 1, illetve Băstăleanu 3, Bocor 2, Toacă 3, Lin­gea 6, Soșu 4, Lazea 3, Virgil 1. Ma 10 órakor a kisstadionban újra találkozik a két csapat. A XV. FORDULÓ Kovászna—Kézdivásárhelyi Akarat 4816—4821, Sepsiszentgyörgyi Autó­sport—Bodok 4870—4400, Kézdivásár­helyi Olimpia—Sepsiszentgyörgyi Ke­reskedelem 4777—4543, Gelence—Árkos 4335—4555 (a mérkőzést Árkoson ját­szották, mert a gelence­i pálya még mindig nincs megjavítva!!), Sepsiszent­­györgyi Építők—Komandó 4700—00. Az élmezőny állása: 1. Autósport, 2. Kézdivásárhelyi Akarat, 3. Kovászna... A forduló legjobb egyéni teljesítmé­nyei : Toader Stefan (Autósport) 894 fa, Toader Marin (Autósport) 843 fa, Péter Ferenc (Kézdi­ Akarat) 836 fa, Ugrón Zoltán (Kovászna) 834 fa, Kiss Árpád (Kézdi­ Akarat) 833 fa. A XVI. forduló: Kereskedelem—Au­tósport, Bodok—Építők, Kézdi, Akarat —Árkos, Gelence—Olimpia,­­ minifoci A-OSZTÁLY XXV. forduló: április 1., szerda, 15 óra: Oltcit—Egészségügy, Terv 84 — FC Real, Textil—Skála, Electro—Exp­ressz, FC 430—OIT. Április 4-én, szombaton 15 óra: At­­letik—Vasas, ASA—T 68, Oltcit—Terv 84, Skála—FC Real. XXVI. forduló: április 8, szerda, 15 óra: Egészségügy—Textil, Vasas—Terv 84, Expressz—Oltcit, OIT—Atletik, T. 68—Electro, FC 430—ASA. Április 1-én, szerdán 20 órakor, a Sportcsarnokban technikai gyűlésre kerül sor az A-osztályos csapatok képvi­selőivel. Kérjük a pontos megjelenést. II. csoport: C-OSZTÁLY XII. forduló: március 30., hétfő, 15.30 óra: Phönix—KTM, Inter— IMASA, Favorit—Arsenal. Március 31, kedd, 15.30 óra: Geosport—Electric, Tudomány—Steaua. XIII. forduló: április 2., csütörtök, 15.30 óra: Steaua—Geosport, Arsenal— Siculus, Electric—Favorit. Április 3-án, péntek, 15.30 óra: Tudomány—Phönix, IMASA—KTM, PARTIN Cornel Szerkesztette ÁROS Károly A rangsor állása: 1. Románia 3 2­0 1 9—2­4 2. Spanyolország 2 2­0­0 3—1­4 3. Ausztria 2 10 1 3—4 2 4. Albánia 3­0 0 3 2—10 0 1. Kovászna 16 12 4 0 47—1344 2. Katolna 16 9 5 2 41—1939 3. Szentlélek 16 8 4 4 34—1336 4. Uzon 16 9 2 5 36—4336 5. Bodok 16 7 3 6 35—2933 6. Füle 16 7 3 6 24—2033 7. Barátos 16 7 3 6 26—2833 8. Hídvég 16 8 1 7 23—3033 9. Zágon 16 7 2 7 36—3032 10. Építők 16 7 2 7 25—2432 11. Nagyajta 16 5 2 9 38—3428 12. Réty 16 4 4 8 23—3528 13. Angyalos 16 5 116 24—3427 14. Bányász 16 3 5 8 20—3027 15. Pólyán 16 4 3 9 20—3727 16. Maksa* 16 3 211 19—5222 * Két büntetőpont levonva: 1.Építők 16 13 2 1 67—8 44 2.Katolna 16 13 1 2 55—18 43 3.Kovászna 16 12 1 3 49—22 41 4.Uzon* 16 10 3 3 43—20 37 5.Zágon 16 10 0 6 50—26 36 6.Bányász 16 8 2 6 41—30 34 7.Füle 16 6 4 6 40—39 32 8.Szentlélek 16 7 1 8 38—39 31 9.Pólyán 16 7 1 8 29—38 31 10.Hídvég** 16 7 1 8 31—36 30 11.Réty 16 5 3 8 26—36 29 12.Nagyajta 16 6 010 32—38 28 13.Angyalos** 16M 210 24—58 25 14.Barátos­* 16 3 310 15—49 24 15.Maksa 16 3 211 7—38 24 16.Bodok* 16 0 313 11—63 17 * Két pont levonv­a* Egy pont levonv 1.Elektro 1511 2 2 49—1921 2.Plopeni 1511 2 2 42—2124 3.Zernyest 1511 1 3 39—1323 4.Ploiești 1510 1 4 42—1321 5.Szecsele 15 9 1 5 44—2319 6.Nitramonia 15 8 1 6 45—2117 7.Codria 15 7 2 6 19—1716 8.dorești 15 7 1 7 25—2415 9.Kézdi. Vasas 15 6 2 7 32—2714 10.Cimpina 15 5 4 6 16—2014 11.Sinaia 15 6 1 8 29—3613 12.Barót 15 5 2 8 15—4212 13.Eăred­ 15 4 2 9 24—4110 14.Filipesti 15 4 2 9 17—4110 15.Bodzaford­ 15 1 311 14—55 5 16.Olthévíz 15 1 113 9—49 3 2.-3.

Next