Megyei Tükör, 1988. január (21. évfolyam, 4952-4975. szám)

1988-01-04 / 4952. szám

MEGYEI TÜKÖR NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS újévi rádiós és televíziós üzenete egész népünkhöz (folytatás az első oldalról) tegyen meg mindent az összes terv és program töretlen teljesítéséért, amely biztosítja hazánk általános fejlődését, az egész nemzet anyagi és szellemi életszínvonalának emelkedését — ez pedig pártunk politikájának legfőbb célja, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényege. Tulajdonítsunk elsődleges fontosságot a villamos ener­giára vonatkozó terv előirányzatai jó körülmények közötti teljesítésének, a nyersanyagalap fejlesztésének, az ener­gia- és anyagfogyasztási normák szigorú betartásának, az alapanyagok, a részegységek és az alkatrészek visszanye­résének és újrafelhasználásának. Munkálkodjunk még ha­tározottabban a fogyasztások, az anyagi költségek csök­kentéséért, a gazdasági hatékonyság, a munkatermelé­kenység mind erőteljesebb növeléséért. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk a szer­vezésre és a korszerűsítésre, a gazdasági-pénzügyi nor­­mázásra, az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az ön­finanszírozás minden területen történő alkalmazására vo­natkozó programok teljesítésének. Munkálkodjunk még határozottabban a tudományos kutatás, az oktatás javí­tásáért, a modern tudomány és technika új eredményei­nek és vívmányainak termelési alkalmazásáért, emeljük szüntelenül a termelés minőségi és műszaki színvonalát. Fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a nemzetközi kapcsolatok, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesz­tésére, a termelés és az export megvalósítására. Az országos konferencia határozatai, a demokratikus szervek és a Nagy Nemzetgyűlés által elfogadott progra­mok és törvények végrehajtása érdekében még erőtelje­sebben növelni kell a párt vezető szerepét az összes tevé­kenységi területen, fokozni kell a politikai-nevelő munkát, a forradalmi tudat szüntelen fejlesztését, az új társadalmi rendet tudatosan építő új ember formálását. Tökéletesítenünk kell és legjobb körülmények között kell működtetnünk forradalmi munkásdemokráciánk szer­veit, mindig abból indulva ki, hogy a szocializmust a néppel és a népért építjük, hogy­ csakis a legszélesebb forradalmi munkásdemokrácia alapján lehet biztosítani az új társadalmi rend, a szocializmus és a kommunizmus sikeres építését. Kedves elvtársak, barátaim! Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai! 1987-ben megkülönböztetett fontosságú események tör­téntek a nemzetközi életben. Folytatódott a fegyverkezési hajsza, elhúzódott, sőt súlyosbodott számos konfliktus. A különböző államok belügyeibe való durva beavatkozás akcióira került sor. A világgazdasági helyzet továbbra is különlegesen sú­lyos. A monopóliumok és nemzetközi finánctőke uralmi és elnyomó politikája folytán súlyosbodott a fejlődő or­szágok helyzete. A kolonialista uralom, a más népek el­nyomása újabb formái kifejlődésének vagyunk a tanúi. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a most záruló esztendőben fokozódtak az antiimperialista, demokratikus, józanul gondolkodó erők akciói, a világ népeinek harca egy új, demokratikus politikáért, a leszerelésért és első­sorban a nukleáris leszerelésért, a tartós békéért, a világ összes nemzetei közötti teljes egyenlőség és tisztelet kap­csolataiért. A közép- és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolására vonatkozó szerződés aláírása a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok között, történelmi jelentőségű esemény, a józan politikának, az összes nép harcának az eredménye. Jelentős lépésnek minősítve az egyezményt, meg kell azonban mondanunk, hogy a vilá­gon továbbra is óriási nukleáris fegyvertárak maradnak­, amelyekkel többszörösen el lehetne pusztítani az egész emberiséget, magát a földi életet. Éppen ezért az alapvető probléma a következő: fo­kozni a harcot újabb egyezményekért a stratégiai nukleá­ris fegyverzet csökkentése irányában, a nukleáris kísér­letek leállításáért, az űrfegyverkezés mellőzéséért, a nuk­leáris fegyverek teljes felszámolásáért. A nukleáris fegy­verek korában nincs és nem lehet fontosabb probléma e fegyverek végérvényes felszámolásánál! Az összes euró­pai országoknak — hiszen az ő területükön található a nukleáris fegyverek jelentős része — inkább, mint valaha, a leghatározottabban fel kell lépniük az európai konti­nens mentesítéséért minden nukleáris fegyvertől, vala­mennyi nukleáris fegyver felszámolásáért szerte a világon. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy 1988- ban kezdődjenek tárgyalások az Európában levő konven­cionális fegyverzet csökkentéséről, a vegyi fegyverek fel­számolásáról és az erőviszonyok új egyensúlyának meg­teremtéséről a fegyverkezés minél alacsonyabb szintjén. Románia elhatározása a legeltökéltebben munkálkodni az összeurópai konferencia lehető legeredményesebb be­fejezéséért, a kapcsolatok fejlesztéséért kontinensünk min­den államával az összes nemzet egységes Európájának megteremtéséért, társadalmi berendezkedésre való tekintet nélkül. Fokozott erőfeszítéseket teszünk az együttműködés és a barátság fejlesztéséért az összes balkáni országgal, nuk­leáris és vegyi fegyverektől, idegen katonai támaszpon­toktól és csapatoktól mentes övezetek kialakításáért térsé­günkben, a széles körű együttműködésért a gazdaság, a technika és a tudomány, a kultúra terén és más terüle­teken. Románia fokozni fogja erőfeszítéseit a katonai konf­liktusok megszüntetéséért és a problémák tárgyalásos megoldásáért, egy nemzetközi konferencia összehívásáért a közép-keleti kérdésekben. Most az új esztendő alkalmából felhívjuk a világ minden államát és népét, tegyen meg mindent, hogy az új év jelentős lépéseket hozzon a leszerelés, a béke, a konfliktusok tárgyalásos rendezése útján, új, demokrati­kus, a következő elvekre alapozott kapcsolatok kiépítésé­ben: teljes jogegyenlőség, minden nemzet szuverenitásá­nak és függetlenségének tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés végérvényes mellőzése. Munkálkodjunk a leghatározottabban a gazdasági hely­zet súlyos problémái, és elsősorban a fejlődő országok helyzete megoldásáért, beleértve adósságaink kérdését is! Tárjuk fel az utat egy új gazdasági világrend felé! Most, amikor az új esztendőbe lépünk, Románia Szo­cialista Köztársaság nyomatékosan megerősíti elhatározá­sát, hogy fejleszti kapcsolatait a világ összes államával, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésére, mindent megtesz, hogy előmozdítsa az egész emberiség törekvései­nek, a leszereléssel, a nukleáris fegyverek felszámolásával, a békével kapcsolatos törekvéseinek, a világ minden nem­zete ama törekvéseinek valóra váltását, hogy független­ségben és szabadságban éljen. Kedves elvtársak, barátaim! Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai! Az 1988-as esztendő elején fogadjuk meg ünnepélye­sen, hogy teljes felelősséggel, forradalmi szellemben fo­gunk munkálkodni hazánk további fejlesztési terveinek és programjainak töretlen teljesítéséért, úgy fogunk dolgozni, hogy az új esztendőben a jelenlegi ötéves tervidőszak legjobb eredményeit érjük el és biztosítsuk a XIII. párt­­kongresszuson megszabott stratégiai célkitűzések töretlen valóra váltását. Kívánom, hogy az új esztendő hozzon újabb és újabb megvalósításokat a román nép számára hazánk töretlen előrehaladásában a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom útján, a kommunista civilizáció magas csúcsai felé! Töretlen bizalommal bel- és nemzetközi politikánk helyességében, a párt erejében és az egész nemzet alkotó­képességében, most, az új esztendő küszöbén kívánok önöknek, kedves honfitársaim, még nagyobb megvalósítá­sokat minden területen, sok elégtételt a munkában és az életben, összes jobbra-szebbre törekvésünk teljesülését, jó egészséget és boldogságot! BOLDOG ÚJ ÉVET! Jogos megelégedéssel, többre-jobbra való elhatározással Sepsiszentgyörgyön a fiatalok, a KISZ-tagok a Stadion vende­lében közösen köszöntötték az új esztendőt. Az egység vezetője, Szép István mon­dotta hogy immár hagyományos itt az ifjúsági szilveszter, de újdonság hogy az év első napján is sor kerül en­ „mini szilveszterre“, akik az ünnep alkalmával dolgoztak, azok koccintják össze a poharakat. .......... Az új esztendőt köszöntő élmunká­­sok - szinte 200-an - táncversenyen, dalvetélkedőn vettek részt, minden vendég nyert valamit a sorsoláson, le­gyen az egy ceruza is. Comşa Ciprian, a­ KISZ megyei bizottságának titkára a feleségével együtt ünnepelte az új év közeledtét, gyorsan összegez: — Életem legszebb, legtöbb örö­mét hozó éve volt 1987. Elvégeztem az egyéves pártiskolát, megismer­tem feleségemet, összeházasodtunk, lakást kaptunk, otthont alapít­­unk. Az új év lesz majd a kös­zetünk esztendeje, amikor jó mun­kával háláljuk meg az előlegezett bizalmat. — öt hónapot tanultam a bukói pártiskolában — mondja Matei Le­vente, a Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Válla­lat munkája —, büszke vagyok, hogy eddigi eredményeim a szocia­lista munkaverseny élvonalába he­lyeznek. Ígérem, az új évben is mindent elkövetek, hogy az elsők között legyek, s a közösség is, a­­hol dolgozom, jó eredményeket ér­jen el. A Dózsa György munkásklubban az Olt Textilipari Vállalat alkalmazottai köszöntik együtt az új esztendőt. Sza­bó Irén, a vállalat pártbizottságának titkára mondja, hogy ennek immár több éves a hagyománya, s megjegy­zi, hogy az is hagyományszámba megy, hogy a munkások meghívják ismerő­seiket, barátaikat. Miközben a Szőcs Ferenc vezette zenekar halk melódiá­­jú zenét játszik, Ráduly Gábor, a ki­készítő részleg mestere izzadságot itat le a homlokáról. — Immár 11 éve, hogy itt szil­veszterezünk — mondja —, másutt el sem tudnám képzelni. Munka­társaiddal együtt mérlegelni az el­múlt esztendőt, talán a legszebb. Nekem ebben az évben nagy elég­tételben volt részem, a vállalat ve­zetősége nagyra becsülte a részle­gem sikereit, élenjárók lettünk, í­­gérjük, hogy jövőben is szép ered­ményekkel öregbítjük vállalatunk hírnevét. Ferencz János műszaki aligazgató tömören fogalmaz: — Meggyőződésem, hogy az új esztendőben vállalatunk újabb si­kereket ér el. Sikerült egy felfelé ívelő pályára helyezkednünk, egy biztató, sikerekben gazdag évet zá­runk, ez jogosít az optimizmusra. Azt is tudjuk, hogy­ mindez nem megy magától, csak egy hozzáértő, komoly munkaközösség kitartó munkájának az eredménye. Erre a­­lapozva állíthatjuk, hogy ez a fel­felé ívelés tovább fog tartani. Éjfél előtt eseménytelen csend honol a megyei kórház sürgősségi osztályán. A szolgálatosok — Fecső Ibolya dok­tornő, Szász Klaudia asszisztensnő, Némethy Teréz nővér, Müller Magdol­na hites és Márkus Miklós betegszál­­lító — egyelőre minkátlanok. .. 1 mQiklja a doktornő —, s azt kívánom, bár munka nélkül tel­ne ez az éjszaka, m­ert akkor azt je­lenti, mindenki egészségben köszönti az új évet. jó hangulat kialakításában- Wex­e van, és nem utolsósorban a Kiss Ernő ve­zette zenekarnak, a­ vállalat párttit­­kára, Oláh László készségesen nyilat­kozta : " Elsősorban is- mondja — hadd kívánjak a vezétőség nevében dol­gozóinknak bukó, sikerekben gaz­dag tízesztendőt. Jó érzés, hogy el­mondhatom azt is, erre az eszten­dőre jól felkészítünk, minden bi­zonnyal sikerekben tényleg gazdag lesz. Amit mi kszítünk, az mara­dandó, utánunk varad tanúbizony­ságául dolgozóit], hozzáértésének, hozzáállásé­nak. Antal Miklós, csoportvezető kijelen­ti, hogy ő nem a fiftv szavak embere, az életben a lényeg mindig az, hogy munkád eredményével elégedett le­hess. Nem mondja­m, hogy a megelő­ző napokban 48 óra dolgoztak folya­matosan, hogy a kézdivásárhelyi Sta­dion negyedben, a fővezetéket felsze­relve, biztosítsák a lakóknak a mele­get az esztendő utóló éjszakájára. Az új esztendőtől erőt kíván, hogy tovább tudjanak dolgozni, is családjukért, a közért. A Megéneklünk, a Románia fesztivál többször díjazott nyüttese, a Forrás, befejezte már műsorát, amikor a Gé­peket és Gépkocsiakatrészeket Gyártó Vállalat ka­n­tin vezeti­je, Hab Ibolya el­meséli az újévi útdac sorsolását. A székekre írt számlát sorsolták. Bi­zony, egész mulatágos volt, ahogy mindenki fordította fel a székét, hogy megnézze a számot A több mint két­száz résztvevő közül a Benko csala.l ujjongott fel, ők voltak a ^ nyertesek. Jenő is és Enikő is a Fonás együttes táncosai. A fiatal'^villanyszer­elő bó­logat, miközben a feleségét hallgatja. . - új cssztfldötől @Qy fiucskát várunk — mondja Enikő — s ha leány lesz, az baj. Addig is felneveljük a mit­,hot kontarko­­dik bele a fém Magyarosi Zoltán esztergályos, most már mint férj ül a novemberben el­vett felesége mellett . .. — Nagyon jól­­fit lít mondja — jövőben is jó évünk, meg akkor is,­ ha addigra­­ hárman leszünk a családban. Jól volt a szervezés, a zene kitűnő, ho­d­ a kiszolgálást, ne is beszéljek, .­­ a­z elkövetkező évtől pedig várjuk amit má­soknak is kivárunk: bort, házat. Barátoson Bagoly Tibor téeszelnök — maga is mérnök —, Kérésiéry Csa­ba főmérnök és családjaik együtt e­­melték poharukat éjfélkor magasba, és egyiküknek sem az jutott eszébe hogy éppen elég volt egy kerek esz­tendőn át együtt lenni és keresnének legalább erre az alkalomra más tár­saságot; nem, ők együtt akarták meg­élni az óesztendő múló pillanatait, hogy maradandó eredményeinek és emlékeinek együtt örvendhessenek, hogy a gondok homlokráncait együtt simítsa ki mos­t az a gondolat, a múló esztendő mennyi maradandót halmo­zott föl, termelési értékben harminc­­milliónál is többet, terméseredmények­ben a gazdaság számára jövedelmező­séget és a megye első öt téesze közötti előkelő helyet; elnök és főmérnök e­­gyütt gondolhatott az érkező esztendő megemelt feladataira, bokrosodó teen­dőire, mert lám, a megszokott munká­latok és teendők mellé az idén oda­­kérezkedett egy hatszáz hektáros a­­lagcsövezési, csatornázási program ki­vitelezése is, ami biztonságossá teszi majd a növénytermesztést, biztosítja a gazdaság dinamikus fejlődését. Benn aranyló bor csillogott a poha­rakban, kinn, a tágas határban a bok­rosodó búza reményzöldje jelzi az új esztendő ígéretét, s az óhajtott, őrzött békesség biztató derűje, a bor, búza és békesség megtartó erejének hite sugárzott arcaikon. A leghosszabb szilveszteréji girlan­dokat — fenyőf­üzéreket —, minden bizonnyal Kovásznán fonták a megyé­ben. Nemcsak azért, mert az üdülő-és gyógyszállók egyikénél-másikánál néhány lépésre az üdezöld fenyőerdő és olló is van kéznél, hogy selyem­pa­pírból műhavat varázsoljanak rá; nem, hanem azért, mert ez az üdülőváros a legtöbbet vállal mifelénk eme jeles éjszaka megszervezéséből. Mikor a vendéglők, üdülők és gyógyszállók nyilvántartásaiból kipipáltuk a szil­veszterező személyek csoportjait, más­fél ezerre rúgott azok száma, akik éj­félkor bort, búzát, békességet kívánva emelték magasba a gyöngyöző és hab­zó pezsgős poharakat. A kovásznai Turista vendéglő, az első, ahol egykor a kovásznai közös szilveszterezések elindultak, a maga százhuszon­ötös létszámával szerényen húzódik meg a Kovászna szálló négy­százhatvanas vendégserege, vagy a szakszervezeti üdülő és gyógyszálló kétszáznyolcvanas tétele mellett, de Ádám Dezső egységfelelős nem titkolt büszkeséggel említi, hogy vendéglőjük hagyományos ételféleségekből álló menüje, amiből nem hiányzott a virs­li, töltött káposzta, de még az ojtozi pisztráng sem, a legolcsóbb talán az egész városon, s különlegességeik kö­zött tartják azt is nyilván, hogy a leg­nagyobb arányban ők tudnak a hely­beliek számára asztalt biztosítani, cso­portosan jelentek meg itt a kovász­­naiak. Bíró Ferenc faragómester pél­dául minden esztendőben itt szilvesz­terezett, és most is tizennegyed magá­val ülték körül az asztalt, Leu Gheor­­ghe traktorista nyolcadmagával. Ko­vács Gábor, a faipari vállalat mun­kása hatodmagával érkezett, hogy mó­kás vidámság közepette dicsérhessék Gerendi Etelien szakácsnő főztjét. Érdekes tapasztalnunk, hogy míg más városaink közös szilveszterezései­­re a családias, baráti bensőség, a munkatársi együvé tartozás, a több­nyire helybeliek új esztendőt együtt köszöntő kedve a jellemző, addig Ko­vászna az egész országot, sőt külföldet is reprezentáló emberek romantikus gyülekezőhelye, új barátságok, isme­retségek, szerelmek szövődésének al­kalma. Bukarest, Brăila, Galac, Buzău nagy iparvállalatainak emberei autó­busz-karavánokkal érkeztek a turisz­tikai hivatal szállóiba,­ pilóták, hajós­­kapitányok, kohászok, matrózok koc­cintottak itt, sokuk igazi foglalkozását se tudni, és a kisipari gyógyszállók vendégei szinte arányosan képviselik az ország megyéit, hisz a vendégek többsége a kezelési turnus meghosz­­szabbítása révén van itt. Ragyogó meg csillogó termek, futó- és villanó fényözön, fenyőfüzérek százméterei mindenfelé, sziporkázó csillagszórók, hulló csillagözön, mikor Kádár Gyula kisipari szövetkezeti el­nök, immár két évtizednél is régebb minden esztendőben a szövetkezet szi­rénájának bekapcsolásával jelezte a t­ö­­meg az új év küszöbét. Bartha Dana polgármesternő a városi tanács szol­gálattétel­ét magára vállalva tisztel­gett Kovászna lakossága előtt, s a szálloda meg vendéglőipar sokszázas­a csupán a turisztikai hivatal szállo­dáiban több mint kétszázan teljesítet­tek szolgálatot —, szóval ezen az éj­szakán százak szorgoskodtak, hogy a kovásznai és a Kovásznán szilveszte­­rezők pezsdülő, kicsorduló kedvvel kezdhessék az új esztendőt. Kézdivásárhelyen, a Fortyogón, a pincevendéglőben, valamint a Rózsa vendéglő helyiségeiben, ízlésesen feldí­szített termekben ünnepeltek közösen az ipari vállalatok dolgozói. A jól végzett munka öröme fokozta az emelt hangulatot. A Villamos Ter­mékeket Gyártó Vállalat dolgozói pél­dául már akár három hónappal ez­előtt is megünnepelhették volna az óévbúcsúztatót, hiszen mindenki tud­ja, hogy e munkaközösség a tavaly rendkívül jó eredményeket vallhatott magáénak, egy egész évnegyeddel ha­marább tettek eleget évi exportelőirány­zataiknak, s szilveszter napjáig terven felül több mint tízmillió lejes többle­tet valósítottak meg, ennyi értékű ki­vitelre szánt termékkel tetézték tervü­ket. A Keményítőgyár dolgozói közül egyesek számára bizonyára a munka­közösség újabb termékének kivitelezé­se volt az óév utolsó sikerélménye, míg a helyi Fakitermelő és­­Szállítási Vállalat munkaközösségének dolgozói minden bizonnyal a szilveszter nap­jáig megvalósított közel négy és fél millió lej értékű árutermelésre, a több mint hárommillió lejes exportterv-túl­­teljesítésre emlékeztek a legszíveseb­ben. De ha történetesen a fortyogói óévbúcsúztatón megkérdeztük volna Kaján Károlyt, a kézdivásárhelyi me­Az 1988-as év első újszülöttje pár perccel az év beköszöntése után jött e világra a sepsiszentgyörgyi kórház szü­lészeti osztályán. A Cărare család ne­gyedik gyermeke a kis Mihaela Cor­nelia 2900 gramm, 50 centiméter hosz­­szú, édesapja a megyeszékhely vasúti állomásának dolgozója, munkahelyén értesült az örvendetes családi esemény­ről, s ahogyan az ilyen ünnepet, mun­kaszünetet nem ismerő munkahelyeken szokás, csak műszak végeztével ünne­pelhette meg igazán negyedik gyerme­ke születését, s az új, 1988-as esztendő beköszöntését. Megyeszerte a szülésze­teken szilveszter éjszakája szokatlanul csendesen telt el. Baráton 1-én 14.30 órakor sírt fel az év első szülöttje, a Boldizsár család hatodik gyermeke, a kis Emília. Kovásznán csak január 2- án 4.50 perckor jegyezték be a nyil­vántartóba a fürdőváros ez évi első szülöttjének, Furus Hajnalnak a ne­vét. Kézdivásárhelyen 1-én 16.30 óra­kor sírt fel a Borosa család első gyer­meke, a kis Krisztina, s Bodzafordu­lón január 2-án hosszú, nehéz vajúdás után világra jött a Baciu család, sor­rendben ötödik gyermeke, Hortensia. Súlya — 4800 gramm — a nehéz, hosz­­szú szülés okára is magyarázatot szol­gáltat. Kívánjunk hát békességes, szép gyermekkort Cornelia Mihaelának, E­­míliának, Hajnalkának, Krisztinának és Hortensiának, s erőt egészséget a szü­lőknek kislányaik felneveléséhez a­zőgazdasági termelőszövetkezet elnö­két, mi volt az, ami a legnagyobb e­­légtételt nyújtotta számára az elmúlt évben, akkor nyilván elsőként a 8130 kilós búzahozamot és a negyvenezer lei­ló feletti répaátlagot említette volna. Kijutott hát minden munkaközösség­ben, minden társaságban az örömből, sikerekből, elégtételből, volt jócskán, ami hozzájárult a vidám hangulat te­­tézéséhez. Kézdivásárhely dolgozói is örömmel búcsúztatták az 1987-es esz­tendőt, és reményekkel telve, öröm­mel, bizakodással fogadták 1988-at. Riporterek: GAJZÁGÓ Márton, NAGY­­HALMÁGYI József, NAGY László Mihály, SIMÓ Erzsébet, SYLVESTER Lajos. Akik munkahelyükön köszöntötték az új évet: Alexandru Rázván, Bodosi Sámuel, Cárarc Mihai, Carausu Mihai és V"?" Neculae a sepsiszentgyörgyi állomáson, Pilbáth Miklós, Conţ Gheorghe és Bodó Ferenc a helységgazdálkodási­­a a a na (KÓSA Ferenc felvételei) Az ifjúság szilveszterén a sepsiszent­györgyi Stadion vendéglőben boldog, békés jövőjükre koccintanak a fiatalok 4 Optimizmus, jókedi a sepsiszentgyörgyi Dózsa-klubban­ ­ I­­L -I ,1( u ,1 S­­ödik A Építőink is lelkes hagulatban köszöntötték az új esztendőt A gépgyár Forrás együttese szórakoztatja a vállalat dolgozóit Felszabadult, jó kedv a sepsiszentgyörgyi Kol­za vendéglőben Szilveszter estéjén mutatta be a Sepsiszentgyörgyi Színház magyar a Nevető ablakok című vidám műsorát tagozata 2.-S.

Next