Megyei Tükör, 1988. február (21. évfolyam, 4976-5000. szám)

1988-02-01 / 4976. szám

Forró szeretettel köszöntjük hős vezetőnket Hazafias büszkeségtől, forró szeretettől és határtalan csodálattól áthatolt üzenetek százai ezrei érkeztek a párt szeretett főtitkára, a köztársaság elnö­ke a nép legszeretettebb fia 70. születésnapja és hosszú hősi forradalmi munkássága több mint 55 éves évfordulója megünneplése alkalmából a kor­szerű mai Románia megalkotójához. ....... Hasonlóan az ország egész népéhez, Kovászna megye munkaközösségei táviratokban, levelekben, üzenetekben, nyilatkozatokban fejezték ki teljes egyetértésüket a párt, az állam bel- és külpolitikájával, melynek ragyogó tisztánlátással, tudományos alapossággal és előrelátással a nép nagy fia, MICOL­A­E CEAUSESCU elvtárs a megalapozója, kidolgozója és hajtómotora, aki tökéletesen tudott azonosulni a román nép legszebb eszméivel, gondola­taival, az egész nép akaratával. .. . .. A meleg hangú jókívánságokat tartalmazó üzenetekből kiolvasható me­gyénk dolgozóinak az az eltökélt szándéka, hogy erőt nem kímélve, mindent megtesznek a párt XIII. kongresszusán és az országos pártk­onferencián elfo­­gadott történelmi fontosságú határozatok, a pártfőtitkár útmutatásaiban és felhívásaiban foglalt feladatok példás teljesítéséért, összeállításunkban folytatjuk a táviratok, nyilatkozatok közlését. „Biztosítjuk, hőn szeretett és mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs,­hogy alaposan elsajátítva a párt országos konferenciája határozataiból, az Ön útmutatásaiból és tanácsaiból a szak­­szervezeti tevékenységre vonatkozó új igényességet — hangzik a sepsiszent­györgyi Gépeket és Gép­kocsialkatré­szeket Gyártó Vállalat szakszervezeti bizottságának táviratában —, tántorít­hatatlan­ul fogunk dolgozni a politikai­nevelő munka erősítéséért, hogy válla­latunk minden dolgozója szélesítse szakmai és politikai felkészültségét, hogy a gazdasági-társadalmi kérdések­ben az új bevezetésének és­­ győzelmé­nek harcosává váljék, hogy minden körülmények között igazi forradalmár­ként, a haza és a párt hűséges harco­saként munkálkodjék az összes tervfel­adatok magas műszaki, minőségi szin­tű teljesítéséért. A forradalmi gondolatok és tettek teljes egysége jegyében, mindig lelke­sítve az ön által felmutatott példakép­től, úgy érezzük, hogy a legmagasabb hódolat, amit hozhatunk, az a mi ün­nepi fogadalmunk, hogy kommunista felelősséggel, az egész néppel együtt fogaunk dolgozni a XIII. pártkongres­­­szus és a párt országos konferenciája nagyszerű országfejlesztő programjai maradéktalan valóra váltásáért.“ A sepsiszentgyörgyi Olt Textilipari Vállalat pártszervezetének táviratában áll: „Ezen a ragyogó, az egész párt és nép számára kiemelkedő ünnepi na­pon, az Ön születésnapján, igen tisztelt és hőn szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, kommunistáink, az egész mun­kaközösségünk gondolatai Ön felé szállnak, a szeretett vezető felé, dicső­ítve azt a hősiességet,­­bátorságot és politikai zsenialitást, kommunista for­radalmán elkötelezettséget, amellyel szolgálta az eltelt hősi évtizedeket é­­píti a haza szocialista jelenét és előre­vetíti az ősi román föld kommunista arany jövő­jét. Az Ön tevékenysége valóban azono­sítja önt a nemzet történetében a leg­eredményesebb korszak megalkotójá­val, a korszerű Románia zseniális meg­teremtőjével, mert minden, ami erőtel­jesen és maradandóan megvalósult a termelőerők fejlődésében, a szocialista demokrácia alapvető intézményeinek erősítésében és elmélyítésében, az új forradalmi humanizmus megnyilvánu­lásában, az új társadalmi-politikai mi­nőség igazolásában, minden magán vi­seli az ön­alkotó gondolkodását, az önt jellemző előrelátó és dinamikus szellemiséget. Biztosítjuk, hogy követve az ön ál­­tal felmutatott példát, odaadással és elhivatással fogunk dolgozni a párt XIII. kongresszusán és az országos pártkonferencián elfogadott történelmi jelentőségű határozatok életbe ülteté­séért, az ön által adott útmutatások­ból és orientációkból ránk háruló fel­adatok megvalósításáért. “ „A sepsiszentgyörgyi Szorgalom kis­ipari szövetkezet dolgozói számára ez az ünnep jó alkalom, hogy forró há­lájukat tolmácsolják az ön hatalmas hősi személyisége, az emberséges kom­munista, a korszerű Románia megal­kotója, a jelenkori világ kiemelkedő személyisége, a népek szabadságának és függetlenségének, az együttműködés és világbéke eg­ye­tért­és­ fáradha­tatlan harcosa előtt. Büszkén arra, hogy Románia szocia­lista és kommunista beteljesüléseinek aranykorában, a Nicolae Ceaușescu­­korszakban élünk, jelentjük, h­án sze­retett és mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy erőteljesen mozgósítva az­ ön útmutatásaitól és ta­nácsaitól. 1987-ben minden tervmuta­tónkat sikeresen teljesítettük és azzal az elhatározással kezdtük meg az új évet, hogy sikereinket folytatva, új mi­nőségi szintre emeljük tevékenységün­ket. Biztosítjuk, igen tisztelt és szere­tett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy szövetkezetünk dolgozói, tanúbizonysá­gát adva hazafias meggyőződésüknek és érzéseiknek, teljes erőbedobással fognak dolgozni a kisiparra háruló­ fel­adatok teljesítéséért, a municípiumunk lakossága példás kiszolgálásáért, hoz­zájárulva a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtéséhez. Ro­mánia előrehaladásához a kommuniz­mus felé. Ezen a szívünknek drága ünnepen, egészséget és boldogságot kívánunk a párt, az állam élén, a nagyszerű tör­­ténelmi mű ki­teljesítéséért, mely a nép javát, a nemzet boldogságát, szocialis­ta hazánk dicsőségét és büszkeségét hivatott szolgálni.“ ..A haza összes fiaival együtt, az ön születésnapja és hosszas forradalmi te­­vékenysége legmelegebb megünneplése alkalmából hálánkat tolmácsoltuk. igen tisztelt Nicolae Ceausescu elv­társ, azért a nagyszerű, meghatározó mun­kásságért, a mell­yel a párt és az ál­lam bel- és kü­m­oh­t­kájának kidolgo­zásához és alkalmazásához hozzájárul, azért, ahogyan tisztánlátóan és magas felelősséggel harcol a szocializmus és kommunizmus győzelméért, a jelenko­ri világ nagy problémáinak békés ú­­ton­­ történő rendezéséért, a biztonság és kölcsönös bizalom légkörének meg­teremtéséért a földön. Kérjük, engedje meg, hogy ebből az alkalomból is tolmácsoljuk legforróbb köszönetünket az ifjúság számára biz­tosított munka és tanulási lehetősége­kért, a haza if­jai kommunista, forra­dalmi nevelését szolgáló gondoskodá­sért. A határtalan öröm és hazafias büsz­keség pillanatait éltük át a magas ki­tüntetések, a Románia­i Szocialista Köz­társaság Hőse Legmagasabb Megtiszte­lő cím, a Szocializmus Győzelme Ér­demrend és a Jubileumi Emlékérem odaadományozásakor. ezek* a magas ki­tüntetések a nép, az egész nemzet ha­tártalan szeretétét és elismerését je­lentik. Biztosítjuk, most, az ünnep óráiban, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs — olvashatjuk KISZ Kézdivásárhely városi bizottsá­­­ga táviratában —, hogy városunk fia­taljai, hazánk összes ifjaival együtt, követve az ön lánglelkű hazafiúi pél­dáját, fiatalos lendülettel és forradal­mi elkötelezettséggel fognak dolgozni az ifjúsági szervezetben tett vállalások teljesítéséért, a párt XIII. kongresszu­sa határozatainak maradéktalan meg­valósulásáért az ország munkafrontja­­in.“ MEGYEI TÜKOR Forrjalmi vívnia ^aink... *»lytatás j|s„ oldatról) te.se biztosítja a |/Ssó,ri ugrást, s ez alaposabb fen4 |ben, széled kö­ V Poétikai - ij ben forradalmi &T viE? mindis kés. Nem í?" meg. ranesini-1 7'tV­zem elől a fopa­* f vlv, vitasít­ t azok * töretlen tonni é e ültetését, a ka­. lelkesziiÉ, politikai-nevelő te­­wU-fiúsog terülj valamint a haza­i jííígi alakulatok ki­­ai?rí<rteben az Új lkészülési évben a S«i­lak parancsja az alakulatok J'ÍJfif v*s pa­csnokai határozot­­tan tevekenyked. a katonai felké­­f.Z­ U Ks ° s a P''>iit: nevelés igényes emÍeily!k' ^bonyolításáért az em­­últ esztendei edmények javítá­s­a .• ,<ZZ711. v’ála­vn pártunk főtit­kárának, sMicolae aușescu elvtársnak az egész néphez nézett felhívására, hogy az 1930-as legyen a legna­gyobb megváló.^ éve. £, ^készítésbt különleges hang­súlyt fektetnek a politikai-nevelő munka hatékony jra. a legváltoza­­tosabb ijjormikai­ eszközöket hasz­náljuk föl az öa I harcosok, a fiata­lok a nep^t^ú­ a­lának-fil»- Vaséért, jelen nagyszerükig Itásán iránti tisz­­telet és büszkéi pólósait. a haza­fias érzés -erősít­ í Ekképp, a gár­dák harcosai, a talok magas fele­lősségtudattal s­ződnek föl. A katonai felt­tés hatékonyságá­nak növelése, a lőség javulása ér­dekében igen fo­k szerep hárul a jó felkészülési ki­mények, feltételek biztosítására. Ép­ ért. ebben az év­ben lényegesen í­vül a gyakorlóte­rek, tantermek a­z ellátottsága, bő­vül a didaktikai terelés, az érvény­ben lévő szabály szerint. ilandó harci készenlétbe ártják a felkészí­téshez szükséges ;onai technikát és fegyverzetet. A parancsnok a vezérkarok, a megye területén a hazafias gárdák harcosai azzal a vrd elhatározással kezdik meg az felkészítési évet, hogy példásan,­a igényesség és el­várások szintjén iljesítik termelési feladataikat és az a védelmét biz­tosító kötelezetteket, olyképpen, hogy a főparancs parancsa az­élie felkészületlenül, hívásra azonnal harci készültségig jelentkezzenek a megbízatások, a felesek becsületes teljesítésére, a hod­elem összes egy­ségeivel mindig len álljanak drága hazánk, a szociál Románia függet­lenségének és a trónitásának meg­védésére. A töretlen fejlődés útján Most, amikor Nicolie Ceausescu elvtárs születésnapját és több mint 55 évi hősi forradalmi tevékenysé­gét ünnepeljük, mi, mezőgazdasági dolgozók' arra az áldozatos, odaadó tevékenységre' gondolunk, amelyet a nép szeretett fia az ország életének minden területén kifejtett, különös gondoskodással fordulva állandóan a mezőgazdaság, s ennek keretében­­ az állattenyésztő üzemág fejlesztése, gyarapítása felé. A gazdasági társulás jelenlegi termelési sikereit nem is lehet egy­bevetni, a kezdeti mutatószámokkal. A messzemenő technológiai és mun­kafegyelem, az­ igényes szakirányí­tás és szervezés hozzáértés, a körültekintő meghozta gyümölcsét. 1985-ben a munkaközösség megkap­ta a Mezőgazdasági Érdemrend má­sodik fokozatát. 1986-ban pedig Az Új Agrárforradalom Hőse, magas kitüntető cím birtokosa lett. Az or­szágos hírű, jelentőségű termelési sikereket természetesen csakis pár­tunk jól megfontolt agrár­politikájá­­­nak köszönhetjük, amelynek kere­tében olyan jelentős beruházásokra került és kerül sor megyénk min­den táján, amelyek az állattenyész­tés fejlesztését szolgálják. Az állattenyésztő telep, amelynek keretében évek óta dolgozi­k, o­­­­lyan termelési mutatószámokat so­rakoztathat fel, amelyek folytán a hasonló jellegű létesítmények kö­zött az élenjárók soraiba küzdhette fel magát, nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is, és mind­ezzel ■ kiérdemelhette az országos szintű elismerő címeket, kitünteté­seket. Az átlagos napi egyedi súly­­gyarapodás, amellyel egységünk az országos élmezőnybe került, 1102 gramm, de mióta egységünk meg­erősödött, rendszeresen és követke­zetesen sikerült 7­20—750 gramm körül tartani ezt a hizlalás eseté­ben igen jellegzetes és jellemző termelési szintet. Az évi hústerme­lés, illetve árutermelés 1981 óta több mint kétszeresére emelkedett. Az akkori 541 tonna helyett most már évente 850—1200 tonna húst adunk át az állami központosított alapnak. Ennek a termelési színvo­nalnak egyik alapfeltétele, hogy itt már megszokottá vált a 400 kilo­grammos egyedenkénti átlagos ér­tékesítési súly. A megelőző évet is, pontosabban jellemezve ilyen­ érte­lemben, 403 kilogrammal zártuk.. A mostani termelési keretek tovább bővülnek. Jelenleg, 1981-hez mér­ten, 4ß százalékkal növekedett az állományunk létszáma, s közelebb­ről, újabb 800 férőhellyel gyarapod­va, elérhetjük a 4000 darab feletti hízóállományt. Az új agrárforradalom útján ha­ladva, amely utat Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére és útmu­tatása alapján dolgoztak ki. Egyre növekszik a mi állattenyésztő tele­pünk árutermelése is, s minden bi­zonnyal az eddigieknél is szebb ter­melési eredményekkel fejezhetjük ki tiszteletünket, nagyrabecsülésün­ket és hálánkat az irántunk tanúsí­tott sokoldalú és messzemenő gon­doskodásért. v BERECZ Attila, a nagyborosnyói borjúhizlalda állatorvosa A nép életszínvonala emeléséért Románia Szocialista Köztársaság összes dolgozóinak életében nagy ünnep ez a mostani, amikor a párt körüli megbonthatatlan, szoros egy­ségben köszöntjü­k Nicolae Ceaușescu elvtársat hetvenedik születésnapja és több mint ötvenöt éves forra­dalmi tevékenységének évfordulója alkalmából. Azt a tántoríthatatlan, teljes lényével a nép ügye iránt el­kötelezett forradalmárt köszöntjük az ő személyében, aki fiatal korától kezdve küzdött és küzd a jobb és igazságosabb társadalom megte­remtéséért, a szocializmus ügyének diadalra viteléért, a világ békéjé­ért és azért, hogy hazánkban meg­valósíthassuk az emberiség arany­álmát, a kommunista társadalmi rendet. Az elmúlt több mint húsz eszten­dőben az életszínvonal emelésében pártunk főtitkára gondoskodásának köszönhetően, soha nem tapasztalt eredmények születtek. Ennek egyik beszédes és cáfolhatatlan bizonyí­téka a kereskedelmi hálózat fejlő­dése. Hogy csak egyetlen példát említsek a megyéből, ezekben az években épült fel és kezdte meg te­vékenységét a ma már országos szinten is ismert sepsiszentmiörnyi Súgás nagyáruház. Az egykori kicsi üzletecskék helyén ma már korsze­rű kereskedelmet biztosító hálózat épült ki megyénkben is, a lakos­ság pedig évről évre egyre nagyobb összegben vásárol üzleteinkből az életfeltételek javításához szükséges ipari cikkeket. Az életminőség javításának szol­gálatában állunk mi, a kereskede­lemben dolgozók, és ezen ünnepi alkalommal is vállaljuk, úgy dolgo­zunk a továbbiakban is, hogy ma­radéktalanul életbe léptethessük pártunk politikáját. Tettekkel, munkában elért sikerekkel és ered­­­ményekkel nyomatékosítjuk köszön­tőnket és szavainkat, amelyekkel e­­rőt, egészséget, további munkabí­rást és sikereket kívánunk szeretett vezetőnknek, Nicolae Ceaușescu elv­társ­nak. STEFAN Vasilica, az Ipari Cikkeket Forgalmaz­ó Állami Kereskedelmi Vállalat, dolgozója A közös célki­tűzések jegyében Ezekben az ünnepi napokban egész népünk mélyről jövő hálával, megbecsüléssel és határtalan szere­tettel köszönti pártunk főtitkárát, a köztársaság elnökét, a nép legszere­­tettebb vezetőjét. Nicolae Ceaușescu elvtársat 70. születésnapja és hos­­­szas forradalmi tevékenységének megünneplése a­lk­almából Nicolae Ceaușescu elvtárs neve mindan­­­nyiunk tudatában szorosan össze­forrott annak a több mint húsz esz­tendőnek a soha nem látott átala­kulásaival, a modern szocialista Ro­mánia győzedelm­­es felvirágzásával, amelyet méltán nevezünk Nicolae Ceaușescu-korszaknak. Nicolae Ceaușescu elviás mind­ nnyiunk követe p­éldája. Minő o lyan területe hite gazdasági­­ársadalmi-szellemi lének, mely­ben ne alkotott n, mm­aradandót, agy ne járult fol hozzá mara­tandó értékek ti ifiéhez. Pil­lája El>'ry ± £ eausa 'lvtársuu­~*l­­lájával­^M*t f'rá lyújt azTm ' eniu^u^jmth­­­ánkban mi is min ,enm­i/rel ki­vegyük részünket i­ocialista fár­adal­om építésének ön művéből. ■ Annak a fáradjon tevékeny­égnek a közveti gyümölcseit, melyet Nicolae CilȘcu elvtárs a­­ yrt és a kormánya több mint két évtizede vállal az Olt Tex­­tlvállalat fonodák dolgozói is érezhetjük. Résziek, gépparkját nemrégiben újítottal olyan nagy eljesítményű, a­k­i haladottabb műszaki színvonalé Hó gépekkel, melyeket hazai toányos kuta­­óintézetek, a­kik haladás fel­­egvárai terveztek ‘/I Ram­án Korinta Part Xlll. kongresszusa löd1'111 Jelentőségű hitározatainak áll/ítása. a­ , mint arra pártunk I­ira. Nicolae Zeaușescu elvtárs in országos konferenciáján is j­utott, lehe­ővé teszi, hogy­ e "2<?d végére •Űrjük a közevéTM?államok zinvonalát, s a­^edfordulouj­zocialista gazda sminden v>o­atkozásban bízod « magasabb­­•endűségét. E ce­­lt 'mi- bol­tozó nök­ sajat /‘­hinknofc te­­cintjük. Ennek « ^kitűzés­iek jegyében W * születése •0. s hosszas í °[. tevekeny­­■éne több mód flß1f,vf futt­án népünk f­át. M­­Af [ Irén, az Olt Vállalat fonoda­i dolgozó­ja S sportélet LÁTOGATÓBAN az msc-nél Pár nap leforgása alatt a második rangos labdarúgó teremtornára került sor a Sportcsarnokban. Mindkettő ren­dezésében oroszlánrészt vállalt a klub, melynek elnöke 1987. november 1-től Boriceanu Mircea, sportéletünk­­ régi harcosa,­ aki eddig mint labdarúgóed­ző szerzett tagadhatatlan érdemeket, most mint egyesületi vezető, igyekszik sport­beli tapasztalatait gyümölcsöztet­­ni, igyekszik klubjait eredeti rendelte­tési­ szintjére emelni. — Idejöttemkor tudtam, hogy nem egy jól pontra tett, élvonalbeli egységet veszek át — kezdte mondandóját Bo­riceanu Mircea klubelnök —, de azért titokban mégis arra számítottam, hogy a látszat csal. Sajnos, tévedtem. A klub gazdasági-pénzügyi helyzete, a­­nyagi alapja (pályái, létesítményei) e­­léggé mélypontra jutott. Ami ’ figye­lemre méltó megvalósításnak számí­tott, az a sportolók kantinja volt. Ilyen létesítménnyel nem sok város, megye dicsekedhet. A­­ kantin s­ fölötte a sportszálló vonzza a csapatokat, a különböző válogatottakat. Igen ám, de amikor meglátják a­portpályáink álla­potát... Amióta felszámolták a lab­darúgó edzőpályát, és kölyükcsapatoknak azóta az ifjúsági nem volt ahol edzeniük. N­ála a­ municípiumi népta­nácsnak, ez a kérdés is megoldódott, hiszen karöltve az IMASA-val. elké­szítették a füves edzőpályát, kijelölték egy salakos edzőpálya helyét. — Mindez csak a futball ügyét szol­gálja. Mi lesz a többi pályával? — Tervünkben szerepel még két bi­tumenes kézilabdapálya építése, és sze­retnénk egy teniszpályát is létrehozni. Ez utóbbi hiánycikk a Szemerja ne­gyedben. A régi öltözőt a tervek sze­rint átalakítjuk, korszerűsítjük, helyet kap az épületben egy birkózó és egy ökölvívó terem, az épület mellett pe­dig, közösen a 2-es számú Iskolás Sportklubbal, építünk egy korszerű at­létikai dobószektort. Megkezdődött már a futópálya koriton sávjának el­készítése. E munkával párhuzamosan tökéletesítjük­ a futópálya kanalizálá­­sát. Sürgős munkák ezek, hiszen atlé­tikai pályánk, jelenlegi állapotában, nem alkalmas egyetlen rangosabb ver­seny megrendezésére sem. Nekünk pe­dig országos rangú szakosztályunk van, olimpiai központunk, kitűnő sportis­kolánk, csak éppen a rangos verse­nyeink hiányoznak. Versenyek nélkül pedig elképzelhetetlen az atlétika nép­szerűsítése. Na, de maradjunk tovább­ra is az anyagi bázis korszerűsítési problémáinál. Még az 1987-es tervben szerepelt a Sportcsarnok befedése, korszerűsítése (a padló és fűtési rend­szerének kicserélése). Nos, ez a m­un­­­ká­lat az idénre maradt. Mindent el­követünk a terv kivitelezése érdeké­ben. Mindent, azzal a reménnyel, hogy a korszerűsített Sportcsarnok révén városunk újra bekapcsolódik a rangos nemzetközi és országos sportverse­nyek hálózatába. — S természetesen, a Sportklub is, mint megyénk reprezentatív egysége... — Ez is a tervünk. E pillanatban három szakosztályunk működik: atlé­tika, női kézilabda és birkózás. Az at­léták 1987-ben rendkívül eredménye­seknek bizonyultak. Gombócz Miklós öt bajnoki címet szerzett, a válogatott oszlopos tagja lett, Vasileaia Dumitru és az országos mezei futóbajnokságon rajthoz állt csapatunk ezüstérmet nyert. Constantin Costal bronzéremmel gazdagította éremgyűjteményünket... Mindezen eredmények megfelelnek az elvárásoknak, sőt mi több, terv-túltel­jesítést jelentenek, de sajnos, a már említett gazdasági-pénzügyi helyze­tünk nem tette lehetővé a kifogástalan­­ munk­afeltételek további biztosítását, s így törés állt be atlétáink felkészülé­sében. Kézilabdázóink nem tudtak megkapaszkodni az A-osztályban, s a B-ben is gyengén rajtoltak. Jó hogy az őszi idény véghajrájára formába lendültek, de akkor is a táblázatban elfoglalt hatodik helyük nem kielégí­tő. Tudom, többen megjegyzik: Veri­geanuné Török Máriával jobb lett vol­na az­ eredmény ... Nem vitatom. De azt el kell mondanom, hogy minden fáradozásunk ellenére, a jövőben sem számíthatunk Verigeanunéra. Nem, u­­gyanis január 28-án közölte végleges döntését: nem jön haza szülővárosába kézilabdázni. Nincs helye az elcst­­­­gedésnek, továbbra is dolgozni fogunk azon, hogy minél előbb visszajussunk­ az A-osztályba. Dolgozni fogunk, hi­­szen­ van ahol, van akivel. Csak a­ klub keretén belül működik még egy junior III-as csapat, két kezdő és egy haladó csoport. Lesz türelmünk ki­várni az e­­red­mények be­érés­ét... Birkózóink az A-osztály második minőségi csoport­jának­ első helyezettjei, junior csapa­tunk pedig harmadik a csoportban. A helyezések megnyugtatóak. Ami vi­szont elgondolkoztat: az Utánpótlás soraiból hiányoznak a nagy ígéretek, az olyan birkózópalánták, akik képe­sek legyenek a lassan-lassan kiörege­dők helyére lépni. * — A három szakosztály célja a kö­zeli jövőre? — Igyekszünk megteremteni az at­léták zavarmentes felkészüléséhez szükséges feltételeket, hogy joggal el­várhassuk valamennyiüktől a képessé­geikhez mért eredménytől együtt a lel­kes kézilabda-szakosztállyal, az idén is azon fáradozunk, hogy összehozzuk, összekovácsoljuk a jövő bajnokság ü­­tőképes csapatát, azt a gárdát, amel­­­lyel megkíséreljük a visszajutást az A-osztályba; ami pedig a birkózást il­leti, szeretnénk megkapaszkodni sportág „felsőházában“, s egy-két bir­a­kózót adni a különböző válogatott ke­reteknek. És még valami: A három sportág mellett igyekszünk eleget tenni közönségszolgálatunknak is. Működik a klub keretében egy test­építő és egy aerobic kör. Az előbbi naponta. «Mz utóbbi heti négy alkalom­mal foglalkoztatja­­»az érdekelteket. E­­zenkívül pedig nagy figyelmet szente­lünk a tömegsportra. Ez irányú igye­kezetünk egyelőre a sportmozgalmunk legnépszerűbb aktivitására, a minifo­­­cira összpontosul. Itt rendkívül nagy az igény, itt kell segítenünk. Egy szó, mint száz, igyekszünk minden téren eleget tenni az elvárásoknak. — Nehéz, de ugyanakkor nemes fel­adat is. — Önellátóaknak ■ kell lennünk. Ez azt jelenti­, hogy mi magunk kell meg­­teremtenünk a sportoláshoz szükséges jó feltételeket. S hogy ez maradékta­lanul sikerüljön, kérjük a municípium, az intézmények, vállalatok támogatá­sát. Kérjük, hogy tekintsék a klub ü­­gyét közügynek, hiszen egységünk a municípium, a megye színeit képvise­li. Nem mindegy, hogyan. Mihuiescu, mindketten a kovásznál Kárpátokhoz; hazatértek a Bányászhoz Dombi (a Székelyudvarhelyi Haladás­tól), Sugár (ő leszerelt); új igazolások: Chică (a 13rașoviától), László (a Füles Diatoriától);­­ felépültek sérülésükből Szász Vilmos és Benedek Imre. A Fur­nică mester ’rendelkezésére álló játé­koskeret így fest tehát: Szász Vilmos és­ Paciasilá­v kapusok, Ambrus, Al­bert, Bedő, Borcăias, Crăciun, Székely, Érsek II., Szász II., Vajda, Fazekas, Lázár, Benedek István, Benedek Imre, Badiu, Balázs, Dombi, Sugár, Chică, László. — Az alapozás mellett lassan-lassan megkezdik a csapatépítést, formába­hozást is. — Természetesen. Az első edzőpart­­nerünk az A-osztályos Moreni­ i Flacă­ra, aztán a Buk­aresti Autómechanika következik, majd a Székelyudvarhelyi Haladás, a Medgyesi Gázmetán... A sort nem zártuk le, a kovásznál edző­­i táborozás ideje alatt és után is minél­­ több elök­észü­leti mérkőzést szeretnénk játszani. — A cél? — A középmezőnyben végezni, még­hozzá úgy, hogy eleget tegyünk a szur­kolók elvárásának, azaz jó játékk­al, korszerű, gyors, látványos labdarúgás­sal. Erre képesnek tartom a Bányász jelenlegi játékoskeretét. Ma, február­ 1-et ír.á­k a naptárak. Nem egészen két hét múlva, február 13-án a Sziklás-hegység lábánál höm­pölygő Bow folyó partján, Calgaryban fellobban az olimpiai láng, s megkez­dődik a sorrendben a tizenötödik Téli Olimpiai Játékok küzdelemsorozata. Az első versenyszám — jégkorong — rajtja előtt vessünk egy röpke pil­lantást­­ a fehér olimpiák történetére. Eltérően a nyári játékokétól, ez a tör­ténet nem nyúlik vissza az olimposzi legendák koráig, s hiába lapozzuk át az északi népek regegyűjteményét, a­­zokban sem találni említést arról, hogy egy-egy nagy győzelmet ünneplő nép fiai versenyre keltek volna sífu­tásban vagy lesiklásban. A Téli Olim­piai Játékok története az újkori olim­piák történetével kezdődik. Azzal az 1894-ben sorra került sportbarátok ta­lálkozójával, mely végül is az első nemzetközi olimpiai kongresszus lett, s amelyen kimondották: „A testneve­lés ápolása, fejlesztése érdekében, és a déjiek ilyen irányú barátságos érint­kezésének előmozdítása­­ érdekében, minden negyedik évben, a hellén o­limpia mintájára, nagy játékokat ren­dezzenek ... pirendre tűzte az önálló téli olimpiát­­ gondolatát. Az 1921-es lausanne-i kong­resszuson megszületett a döntés: 1924- ben Chamonix-ben megrendezik a nem­zetközi téli sporthetet. Coubertin honfitársai és CHAMONIX mindent elkövettek a siker érdekében. 1924. január­ 24-én 16 ország 293 spor­tolója (ebből 13 nő) sorakozott föl az ünnepélyes megnyitóra. Nevükben Ca­mille Mandrillon síelő mondotta el az olimpiai esküt. Másnap, január 25-én megkezdődtek négy sportág — korcso­lya, jégkorong, sí, bob — tizennégy verseny­számának vetélkedői. A m­írkorcsolyázás három verseny­­száma — férfi, női és a páros — közül kettőt az osztrákok nyertek — Planck Szabó Hermine a nők, a Berger Alfred­­—Engelmann Helene kettős a párosok viadalán aratott győzelmet —, egyet pedig a svédek — Grafström GB­ is szerezte meg a férfiak olimpiai ara­nyárt­. A közönségsiker viszont egy alig tizenkét esztendős kislány, a norvég Sonja Henie­­ nevéhez fűződik. A gyorskorcsolyázók öt versenyszá­­mának aranyérmein a finnek és az a­­merikaiak osztoztak. Nem éppen test­vériesen. Nem, ugyanis a derék skan­dinávok Thunberg Clas (1500 m, 5000 m és összetett) és Skutnable Julius (10 000 m) révén négy bajnoki címet szereztek, az amerikai Jewtraw Char­les (500 m) egy címével szemben. Thunberget méltán nevezték el a jég­­ Rumlijának. A jégkorongtornán a sportágat sza­badalmazó kanadaiak Chamonix-ben igazolták rendkívüli klasszisukat. Az előcsatározásokból veretlenül, csodála­tos 33:0-s gólaránnyal kerültek a dön­tőbe,­ ahol aztán a rendkívül kemé­nyen, olykor durván is játszó­ ameri­kaiakat „csak“ 6:1 arányban győzték le. Az olimpiai tornán kapott egy gól igazán nem homályosította el az­­ a­­ranyérem fényét. Ott és akkor vitat­hatatlanul Kanada együttese volt a legjobb. A síversenyek négy északi számban szólították rajthoz a nevezetteket. E­­lég szép számban. A játékok „síkirá­lya“ címét az akkor 29 esztendős Haug Thorleif hódította el három olimpiai győzelmével — 50 km-es sífutás, 18 km-es sífutás, északi összetett —­ a­­negyedik aranyérem ugyancsak nor­vég tulajdonba jutott — a síugrásban Tullin Thams Jakob diadalmaskodott. A bob svájci sikert hozott. Bár csak a négyes bobok száguldozhattak a lég­­kanálisban, a rendezők megengedték, hogy öten is beüljenek a rendkívül súlyos versenyszánba. A négy sportág mellett szerepelt két bemutató is — a curling és a katonai sí járőr. A tizennégy versenyszám és a két bemutató sikere bebizonyította sportvilág előtt a Téli Olimpiai Játé­­­kok létjogosultságát. A NOB nem is késlekedett, és egy évvel később, 1925- ben a Cham­onix-ban megrendezett nemzetközi téli sporthetet olimpiai rangra emelte. Tehát az el­ső téli olimpia éremtáb­lázata­ , Az első téli olimpiára, anyagi nehéz­ségekre hivatkozva, Románia nem ne­vezte versenyzőit. A nemzetközi olimpiai játékokon a különböző sportágak közül a követke­zők szerepeljenek: a tulajdonképpeni atlétikai sportok .... a vízisportok .... a korcsolyázás .. Ennek ellenére csak 1908-ban került fel a korcsolya az újkori olimpiák műsorára. Athén, Párizs, St. Louis után London volt az első olimpiát ren­dező város, mely műjégpályával Jo­Thunberg (linn­e>t)1­gadta a világ ifjúságát, s az áprilisi meleg ellenére, a versenyzők zavarta­lanul körözhettek a jégen. Három esztendővel később, az 1911-es Budapesten megtartott NOB-kong­­resszuson, olasz javaslatra tárgyaltak egy önálló téli olimpia rendezésének lehetőségéről. Érdekes módon ezt a javaslatot éppen az északiak ellenez­ték. S nem véletlenül. A svédek az u­­gyancsak négyévenként sorra kerülő Északi Játékokat, a norvégok a hagyo­mányos Ilolmenkollen síversenyeket féltették. És olyannyira, hogy­ az 1912- es stockholmi olimpia műsorából kiej­tették a négy évvel korábban London­ban sikert aratott műkorcsolyát. Az északiak ellenállása csak részsi­kert aratott. Az első világháborút kö­vető első újkori olimpia, mely az ant­werpeni csonka olimpia néven vonult be a sport t­ört­énelembe, műsorára vet­te újra a műkorcsolyát, sőt mi több, kiírta a jégkorongtornát is. A két sportág sikere figyelemre méltó volt. És olyannyira, hogy, a NOB újra na­1 1. Norvégia4 7 é 2. Finnország4 3 p•> 3. Ausztria2 1 0 4. Egyesült Államok1 2 0 5. Svájc1 0 1 6. Svédország1 0 ft 7. Kanada1 ft ft 8. Anglia0 1 2 9. Franciaorszá­g 0 ftÎ Belgium0 ft1 Legeredményesebb ver­senyzői: Hang (norvég) 111 Skutnable (finn)1 1 1 Larsen R. (norvég)0 3 3 labdarúgás A KÖZÉPMEZŐNYBEN VÉGEZNI A C-osztály erdővidéki képviselője, a Baróti Bányász január 12-én kezdte el a téli alapozást Furnică Adrian edző irányításával. Egyelőre otthon dolgozik a gárda, február 5-től aztán Kovász­­nán folytatja, természetesen­­ fokozott intenzitással. — Jó a légkör — mondja Érsek Fe­renc, a bányászok egykori labdarúgó­ja, a baróti sportélet mai irányítója —, a csapat valamennyi tagja lelkiismere­tesen, nagy odaadással készül a tava­szi idényre. — Történt-e valamilyen változás az őszi keretben? "­­ . — Elmentek a Bányásztól Ilié és * m •v §111 s... .­­Äv';.. *..... m !■ ,.v tH' I ■ <r' minifoci ELMARADT SPORTSZERŰSÉG Kiábrándultan távozott a közönség vasárnap a minifoci teremtorna döntő­jéről.­­Az elődöntő helyett barátságos mérkőzést nézhettek az Elektro I. és a Dinamo I. csapata között, ugyanis az IMASA csapata nem jelent m­­eg?! A döntőben Elektro II.—Dinamo II. 10—2. * Szerkesztette ÁROS Károly 2.-t.

Next