Megyei Tükör, 1988. július (21. évfolyam, 5105-5130. szám)

1988-07-01 / 5105. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE az RKP KB plenáris ülésén (folytatás az első oldalról) jobban megértjük, milyen óriási a nö­vekedése a javadalmazási alapnak, a dolgozóknak a végzett munkáért ka­pott javadalmazásból származó általá­nos jövedelmének. Ugyanakkor a nyugdíjemelés folytán az ehhez szükséges alapok egy év vi­szonylatában körülbelül 2 milliárd lejt tesznek ki, a nyugdíj összalap pedig meghaladja a 35 milliárd lejt, szemben az 1965. évi 2,8 milliárd lejjel, ami csaknem 9-szeres növekedést jelent. Célszerű mindezt hangsúlyoznunk, mert sokatmondóan tükrözi pártunk a­­ma általános politikájának a helyessé­gét, hogy határozottan fejleszti a ter­melőerőket, ami az egyetlen útja a szocializmus sikeres építésének, a nép anyagi és szellemi jóléte szüntelen gyarapításának. A javadalmazásból és a nyugdíjak­ból származó jövedelmek újabb emelé­se erőteljesen bizonyítja társadalmi rendszerünk mélységesen humanista és demokratikus jellegét. A javadalma­zás és a nyugdíj általános emelése pe­dig a fogyasztási javak és a szolgálta­tások árai, s egyáltalán az összes ter­mékek árai stabilitásának fenntartása mellett történik. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez év júniusában a piaci árindex számos nö­vényi és állati mezőgazdasági termék tekintetében csaknem 10 százalékkal volt kisebb, mint a múlt év megfelelő időszakában. Ha az 1987. évi árindexet 100-nak vesszük, ez év júniusában az árindex 90 százalékos volt. Ez erőtelje­sen bizonyítja, hogy helyes politikát folytat pártunk, amikor fejleszti a me­zőgazdaságot, az élelmiszerek és a fo­gyasztási javak termelését, amikor biztosítja az árak stabilitását és kézben tartja azok alakulását. Ez egyébként az egyetlen útja annak, hogy a javadal­mazás és a nyugdíj emelése megfelelő­en tükröződjék a dolgozók jövedelmei­ben, a vásárlóerő gyarapodásában, az egész nemzet jólétének növekedésében. (Hatalmas, hosszas taps.) Mindez annak folytán vált lehetővé, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak el­ső felében jelentős eredményeket ér­tünk el — amint azt előbbi expozéim­ban megjegyeztem — hazánk gazdasá­gi-társadalmi fejlesztésében. De még hátravan egy fél ötéves tervidőszak — két és fél esztendő a 8. ötéves tervből — és határozott intézke­déseket kell tennünk minden tevékeny­ségi területen az idei terv, az ötéves terv jó körülmények közötti­­ teljesíté­séért, ama stratégiai célkitűzések meg­valósításáért, hogy hazánk újabb fejlő­dési stádiumra térjen át, sikeresen teljesítsük a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus felé haladásról szóló pártprogramot. (Hatalmas, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak ! Országszerte széles körű vita folyik a pártban és az egész néppel a Politi­kai Végrehajtó Bizottság április 29-i tételeiről, amelyek a párt Központi Bi­zottsága külön plenáris ülésének tár­gyát fogják képezni. A plenáris ülésig pedig minden szek­torban munkálkodnunk kell a Politi­kai Végrehajtó Bizottságban azzal kap­csolatosan megszabott intézkedések végrehajtásáért, hogy valóra váltsuk a legfontosabb előirányzatokat a gazda­sági-társadalmi tevékenység korszerűs t­­ökéletesítése, a párt­­­­«,—o­lése és tökéletesítése, a párt vezető szerepének az összes tevékenységi te­­rületeken történő növelése ügyében. A plenáris ülésen pedig ne azt vitassuk, hogy mit kell tennünk, hanem vegyük számba az egész tevékenységünk töké­letesítésére és korszerűsítésére vonat­kozó előirányzatok valóra váltását és hagyjunk jóvá újabb intézkedéseket az egész ötéves terv viszonylatában az e­­gész gazdasági-társadalmi tevékenység intenzív és magasabb műszaki és tudo­mányos szinten történő fejlesztése, Ro­mánia további fellendítése, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meg­hódítása ügyében. (Hatalmas, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak ! Tudomást szereztek a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága közötti levélváltásról. Mint megjegyezték, pártunk Központi Bizottsága szükségesnek tartotta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához fordulni és felhívni a fi­gyelmét a pártjaink és országaink kö­zötti kapcsolatok romlására, bizonyos megnyilvánulásokra, sajtócikkekre, sőt hivatalos személyek melyek ellenségesek nyilatkozataira, a­ Romániával és hazánk szocialista építőmunkájával szemben és megengedhetetlen beavat­kozást képeznek belügyeinkbe, ellentét­ben állnak a barátsági szerződéssel, a két ország más egyezményeivel és meg­állapodásaival, súlyosan károsítják két szomszédnép kapcsolatait és érde­keit, ellentétben állnak az államközi kapcsolatok, a békepolitika általános elveivel. Javasoltuk — mint megjegyezték - a két párt központi bizottsága küldött­ségeinek találkozóját e helyzet megvi­tatására és annak érdekében, hogy intézkedések történjenek a negatív ál­lapotok felszámolására, továbbá a pártjaink és népeink közötti együttmű­ködés és kapcsolatok fejlesztési útjai­nak a kijelölésére. Másfél hónap múlva megkaptuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának válaszlevelét le­velünkre. Hallották, mit tartalmaz levél: egyes felszólaló elvtársak jelle­­­mezték is. Nem kívánok kitérni e le­vélre. A Politikai Végrehajtó Bizottságban megjegyeztük viszont azt a tényt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága végül is kijelenti, hogy megérti és úgy véli, hogy a ro­mániai problémákat csak a Román Kommunista Pártnak kell megoldania. Elvártuk volna, hogy szűrjék le a kö­vetkeztetéseket ebből a kijelentésből. Úgyszintén megjegyeztük azt a tényt, hogy a magyar elvtársak egyetértenek bizonyos találkozók összehívásával, több szakaszban, a két párt és ország közötti problémák megvitatása érdeké­ben. De sajnos, nem sok idő telt el a levél kézhezvétele óta és újabb sovén, nacionalista, románellenes és anti­szocialista jellegű megnyilatkozá­sokra került sor, a tegnapi nap folya­mán pedig újabb tüntetést rendeztek magyarországi hivatalos párt- és álla­mi szervek hozzájárulásával —­ sőt, e­gyes magyarországi információk szerint ezek védnöksége alatt. Indokolt az arra vonatkozóan is fel­merült kérdés, megvannak-e a szüksé­ges feltételek a budapesti román nagy­követség jó működéséhez. Elemezni fogjuk a javasoltakat, attól függően is hogy a továbbiakban milyen álláspont­ra helyezkedik a Magyar Népköztársa­ság párt- és államvezetősége. Mint köztudomású, a Román Kom­munista Párt, Románia Szocialista Köz­társaság mindig is munkálkodott a pártjaink és szomszédos népeink kö­zötti széles körű együttműködés kiépí­tésén. Abból indultunk ki, hogy a problémákat, amelyek egyoldalúan, a két párt­ és ország közötti egyezmé­nyek és megállapodások megszegése nyomán jelentkeztek, csakis megbeszé­lések útján, az egyenlőség, a tisztelet és az egyik vagy a másik ország bel­­ügyeibe való be nem avatkozás szelle­mében kell megoldani. Kétségtelen, hogy sok probléma vár megoldásra mind Romániában, mind pedig Magyarországon. Különbözhet­nek a vélemények és véleménykülönb­­­­ségek állnak fenn a szocialista építés­i, fejlesztési útjai tekintetében. De mi is mindig abból indultunk ki, hogy h, minden pártnak, minden népnek önál­­­­­lóan és szabadon kell megválasztania a­­ szocialista építés útját. Az egyedüli a legfőbb elbírálója ennek az illető or­ r­­szág népe, a valóság, az élet, amely a la legjobban bizonyítja, hogy egyik vagy a­­másik út megfelelt-e vagy megfelel-e a" az adott nép érdekeinek, az általános ém törvényszerűségeknek, a tudományos - szocializmus elveinek. Jól megértjük a szomszédos ország­­ok­ban felmerült sok súlyos Megértjük a magyarországi problémát, de dolgozók­­ törekvéseit, de semmiképpen sem ért­­­­hetjük meg egyes sovén, nacionalista körök törekvéseit, amely körök, hogy fe eltereljék a figyelmet a realitásokról !­ és a megoldandó problémákról, a régi de praktikákhoz folyamodnak, túlmenve az azon — teljes felelősséggel állítom —. v[ amit még a horthysták sem merészel­­tek megtenni ! ha A román, a magyar dolgozók sok-sok tó évszázada szomszédként éltek, együtt ha éltek és dolgoztak, sokszor együtt küz­döttek az elnyomás ellen. És szintén az élet, a valóság bizonyította be, hogy amikor nem értették meg, hogy nem szabad a sovinizmus útjára sodródniuk, az 1848-as forradalmak kudarcba ful­ladtak. Nem itt a helye annak, hogy a történelemmel foglalkozzunk. Csu­pán hangsúlyozni kívánom, hogy a ro­mán nép hagyományos jószomszédsági, barátsági politikája szellemében a ba­rátság érzéseivel viseltetik a szomszé­dos magyar nép ir­ánt, s kifejezzük re­ményünket, hogy a felmerült problé­mák megoldást nyernek és biztosítva lesz a fejlődés a szocialista úton, a jó­lét gyarapodásának útján. A román és a magyar nép, amely — történelmi fejlődés eredményeként — két szomszédos nép, továbbra is szom­szédságban fog élni és kötelessége mi­nél szorosabban együttmunkálkodni gazdasági és társadalmi haladása, a szocialista és független fejlődés érde­kében, a két párt, a két párt- és ál­lamvezetőség pedig felelősséggel tar­tozik népe előtt, a történelem előtt, az emberiség előtt, hogy hangot adjon a népeink közötti együttműködési, jó­szomszédsági törekvéseknek. (Élénk, hatalmas taps.­ A magunk részéről biztosítani kívá­nom a Központi Bizottság plenáris ü­­lését, egész népünket, hogy mindent megteszünk a két párt, a Románia Szo­cialista Köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság közötti kapcsolatok fej­lesztéséért a két nép érdekében, szocializmus és a béke ügye érdeké­ben, de a leghatározottabban elutasít­juk a belügye­nkbe való beavatkozás bármilyen próbálkozását. A szocialista építés problémáit, Románia problémá­it mi oldjuk meg, az egész néppel és a népért, a forradalmi munkásdemokrá­cia szellemében és senkinek sem en­gedjük meg, semmilyen formában hogy beavatkozzék bel­ügyeinkbe (Hatalmas, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak ! Igen röviden szólni kívánok néhány nemzetközi kérdésről, tekintettel arra, hogy a világhelyzet továbbra is súlyos Még csak kis lépések történtek az eny­hülés irányában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés a közép-hatótávolságú rakéták ügyében szintén csak egy lépés. Továbbra óriási mennyiségek maradnak nukleá­ri­­­s fegyverből, újabb ilyen fegyvereket gyártanak, folytatódnak a nukleáris kísérletek. A nukleáris háború veszé­lye­ tehát továbbra is fennáll. Fennáll az emberiség, sőt a földi élet elpusztí­tásának veszélye. Mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek, mindent meg kell tennünk a leszerelésért, elsősorban a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáért, a vi­lág összes nemzetei közötti béke és e­­gyenlő együttműködés politikájáért. (Hosszas taps.) Minthogy sok államot, mondhatni az összes népeket egyre inkább foglalkoz­tatja a jelenlegi nemzetközi helyzet, le­hetőség mutatkozik az események ve­szélyes alakulása súlyosbodásának a meggátolására, irányának megváltoz­tatására egy új, demokratikus nemzet­közi politika felé. Ehhez azonban új gondolkodásmód, új nemzetközi politi­ka szükséges, olyan, amely végérvénye­sen szakít az erőszak és a diktátum, a más államok belügyeibe való beavat­kozás politikájával. Ugyanakkor hang­súlyoznunk kell, hogy a kortárs világ bonyolult problémáit nem oldhatja meg csupán néhány ország, bármilyen nagy is legyen. Ahhoz, hogy eljussunk a leszereléshez, a békéhez, új, demok­ratikus kapcsolatokhoz, az összes ál­lamoknak és népeknek a leghatározot­tabban be kell kapcsolódniuk az új nemzetközi politikáért, a béke és az e­­gyüttműködés politikájáért folytatott nagyszabású küzdelembe. Pár nappal ezelőtt véget ért az E­­gyesült Nemzetek Szervezetének lesze­relési külön ülésszaka. Az összes álla­mok képviselői néhány héten át szá­mos javaslatot terjesztettek elő, szor­galmazták a leszerelési határozatok el­fogadását. Ennek ellenére, úgy hiszem, tudják, az ülésszak anélkül ért véget, hogy határozatot hozott volna erre vo­natkozóan, figyelmen kívül hagyva a világ népei nagy többségének akaratát. Ez pedig néhány országnak és elsősor­ban az Amerikai Egyesült Államoknak tulajdonítható, amelyek ellenezték a határozathozatalt ebben a kérdésben. Ám az ülésszak külön határozat nélkül is erőteljesen tanúsította, hogy a világ államai és népei, beleértve az amerikai népet is, véget akarnak vetni a jelle­gi fegyverkezési politikának —, amely elkerülhetetlenül újabb világháború­hoz, nukleáris katasztrófához­­ eztít­~ hét —, tevékenykedni akarnak a világ összes nemzetei közötti béke­ •együtt­működés politikájáért. 1 Messzemenően nagyra földkerekség országai nagy becsüljük >» többsége­­­­nek e konferencián kifejtett álláspont­ját és reméljük, hogy — a további nemzetközi tevékenység során — szá­molnak az Egyesült Nemzetek Szerve­zete különülésszakán lezajlott átfogó vitával. „ 1 , „ Úgyszintén messzemenően foglalkoz­tat bennünket a tovább rosszabbodó világgazdasági helyzet, a fejlődő orszá­gok helyzetének súlyosbodása. Ezen országok kiadósságai meghaladják az ezermilliárd dollárt. A­z iparosított ország torontói talál­kozója — mint úgyszintén ismeretes —, különösebb határozatok nélkül ért véget. Különben­ a világgazdasági problémákat nem oldhatja meg néhány ország, bármilyen fejlett is legyen. A világgazdasági válság leküzdésé­hez, a gazdasági tevékenység általános új­raf­el­vételéhez és a kortárs világ bo­nyolult gazdasági-pénzügyi és szociális problémáinak megoldásához nemzetkö­zi konferenciára van szükség a világ­­gazdasági, s különösképpen a gyengén­­fejlettségi kérdésekről, egy új gazdasá­gi világrend megteremtéséről. Romániának szilárd elhatározása az összes fejlődő országokkal­, a világ más államaival együtt aktívan hozzájárulni mindezeknek a problémáknak a megol­dásához, úgy vélekedve, hogy a lesze­reléssel és a békével egyetemben mindez döntő tényező új nemzetközi kapcsolatok kiépítése, valamennyi nem­zet haladása, egy jobb és igazabb­­­­­­ság megteremtése szempontjából. (Ha­talmas, hosszas taps.) Bár a világhelyzet összességében e­­léggé bonyolult és súlyos, meggyőződé­sünk, hogy a népek, a haladó politikai erők képesek megváltoztatni az esemé­­­­nyek alakulásának irányát, biztosítani­­ és kiharcolni a leszerelést, a békét, egy új gazdasági világrendet. E népek kö­­­­zött mindig az első sorokban fogunk­­ küzdeni a békéért, a földkerekség ősz­­i szes nemzetei közötti egyenlő együtt­működésért ! (Hatalmas, szűnni nem t­akaró taps; hosszasan visszhangzik :­­ „Ceausescu — RKP!“, „Ceausescu — A béke!“) (1 Tisztelt elvtársak ! i Az összes pártszerveknek és -szerve­­­­e­zeteknek, Központi Bizottságunknak, a­­ forradalmi munkásdemokrácia vala­­­­mennyi szervének, az állami szervek­­­­­nek, az egész népnek még határozot­­­­tabban és teljes egységben kell mun­­­­kálkodnia az idei terv összes mutatói e töretlen teljesítéséért — az iparban, az­­ építkezésben —, megkülönböztetett fi­­g­­yelmet kell szentelni a termelés és az­­ export legjobb körülmények közötti a megvalósításának.­­ A mezőgazdaságban tevékenyked­­­­­ünk a nyári termés késedelem nélküli és veszteségmentes begyűjtéséért, a ter­­m­­és átadásáért és megfelelő tárolásá­ért, a növényápolási munkálatok vég­­rehajtásáért, s az őszi termésért. Has­sunk oda, hogy az idén a mezőgazda­ságban is érjünk el magasabb termés­hozamot, mint az előbbi két esztende­jén, legyen jobb termésünk — a fellé­­elek pedig szavatolják, hogy ha jól dolgozunk, ilyen termésünk lesz ! Hatalmas, hosszas taps.) Dolgozzunk úgy, hogy a Központi bizottság következő plenáris ülésén — m­elyet valószínűleg­­ ősszel fogunk megtartani —, egyre jobb eredmények­kel jelentkezzünk. Addig tevékenyked­ünk úgy, ahogy előbb mondottam, a Politikai Végrehajtó Bizottság áprilisi éziseiben megszabottak valóra váltá­­­­­áért. Jelentkezzünk a plenáris ülésen­­ e eredményekkel minden területen, 7>. hogy újabb perspektíva nyíljék meg hazánk előmenetele előtt a jólét és a­­ boldogság útján, országunk független­­égének és szuverenitásának erősítése, e­s kommunista építés útján Romániá­­v­ van ! (Hatalmas éljenzés és taps; hosszasan visszhangzik: „Ceausescu — , tKP!“, „Ceausescu és nép!“) Ezzel bezárom a plenáris ülés mun­­kálatait és sikert kívánok mindenkinek gész tevékenységéhez ! (Hatalmas, to­rzíani nem akaró taps és éljenzés; ^H­osszasan visszhangzik: „Ceaușescu — Síl 1KP!“, „Ceausescu és a nép!“, „Tisz­ m életünk, büszkeségünk : Ceaușescu — hi­­ ománia!“ Az összes jelenlevők, ke­­le­tükről felállva, hosszasan éltetik a rom­án Kommunista Pártot, a párt fő­­ti­tkárát, Nicolae Ceaușescu elvtársat.) *m Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Roma Kommunista Párt főtitkára, Románi Szocialista Köztársaság elnöke csütör­tökön ismét találkozott Yasszer Arafr elvtárssal, a Palesztinai Felszabadul« Szervezet Végrehajtó Bizottságána elnökével. Ez alkalomból folytattak véleménycserét a közép-keleti helyzet­ről, a palesztin kérdés útjairól és eszközeiről az megoldásaim övezetbe! béke megteremtése érdekében. Nicolae Ceaușescu elvtárs megerősí­tette a román nép elhatározását, hogy továbbra is támogatja a palesztin nép törvényes törekvéseinek megvalósítá­sáért folytatott igazságos harcát. Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnök hangsúlyozta, hogy mindent meg kel tenni a közép-keleti problémák politi­kai, tárgyalásos rendezéséért, a térség globális, igazságos és tartós békéjének meghonosításáért azon az alapon, hog­­­y Izrael visszavonul az 1967-es háború nyomán elfoglalt arab területekről, és megoldják a palesztin nép problémá­it, elismerve annak önrendelkezési jo­gát, beleértve egy független palesztin állam létrehozásához való jogát is, és biztosítva az övezetben összes államok integritását, szuverenitását és bizton­ságát. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Jasszer Arafat elvtárs hangsúlyozta: erőfeszí­téseket kell tenni, hogy minél rövidebb időn belül, az ENSZ védnöksége alatt nemzetközi konferenciát hívjanak ös­­­sze a közép-keleti kérdésekkel kapcso­latosan, s azon vegyen részt valamen­­­nyi érdekelt fél, köztük a PFSZ mint a palesztin nép egyedüli és törvényes képviselője és Izrael, valamint a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai. A megbeszélésen méltatták a nem­régi algíri arab csúcskonferencia ered­ményeit, úgy értékelve, hogy az fon­tos hozzájárulást jelent a közép-keleti problémák rendezési útját megnyitni hivatott megoldások felkutatásához. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy ú­­jabb akciókra és kezdeményezésekre van szükség, amelyek hozzájárulnak az övezetben helyzet szakaszonkénti meg­oldásához. Jasszer Arafat elvtárs ez alkalom­mal is meleg köszönetet mondott Ro­mániának, személy szerint Nicolae Ceaușescu elvtársnak az állandó támo­gatásért, amelyben a palesztin nép i­­gaz ügyét részesíti, s nagymértékel­te Romániának, a román államfőnek a közép-keleti béke meghonosítását, a palesztin nép törvényes törekvéseinek megvalósítását célzó akcióit és kezde­ményezéseit. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Jasszer Arafat elvtárs meggyőződését fejezte ki, hogy a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, a román nép és a palesztin nép között meghonosodott jó kapcsolatokba be­illeszkedő újabb találkozó hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok további fejlesz­téséhez mindkét fél javára, a közép­keleti problémák konstruktív megol­dása, az övezetbeli és az egyetemes biztonság, egyetértés és a béke ügyéhez. A megbeszélések a szívélyesség, ba­rátság és kölcsönös megértés légköré­ben folytak le. Nicolae Ceaușescu elvtárs ismét talál­kozott Jasszer Arafat elvtárssal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével Felvételünk a Teleorman—Frunzării országos ifjúsági munkatáborból ha­zaérkező brigádosainkat örökítette meg, épp a vasúti állomásban, a leszállás­kor. Megyénk­ több mint száz fiatal brigádosa vett részt az ottani munkálato­kon. Hírük előttük hazaérkezett, a szocialista munkaversenyben ismét, mint ahogyan már megszoktuk más években is tőlük, az első helyet nyerték el. A fiúk napbarnítottan jöttek haza, élvezni a munkával kiérdemelt vakáció pihe­nőnapjait, örömeit. (KÓSA Ferenc felvétele) MEGYEI TÜKÖR » NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BESZÉDE i Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának plenáris ülésén (folytatás az első oldalról) dósa révén gyakorlatilag a dolgozók összes családjaiban tükröződni fog jövedelmek növekedése, az anyagi és a szellemi életszínvonal növekedése. Nem sima úton haladtunk előre — több al­kalommal szóltam erről. Ellenkezőleg, nehéz, akadályokkal tele utat tettünk meg, sok nehézséget leküzdöttünk. De határozottan haladtunk előre, teljes bizalommal a szocialista építés ügyé­nek helyességében. Kabad és sorsát u­­raló népünk erejében. (Erőteljes, h­os­­­szas taps.) Kétségtelen, egy helyes általános po­litika lényeges dolog az előrehaladás biztosításához, de ez csak a kezdetet jelenti. A döntő szerep a munkásosz­tályé, a parasztságé, az értelmiségé, az egész népé ! Íme, ezért szeretnék — a Szocialist­­a Demokrácia Egység Frontja V plénu­mán is /.etünk, egész népünk “tevékeny^^^^ előtt, a nemzet és a nép előtt, a szocia­lizmus, Román­a jóléte, boldogsága és függetlensége a teljes taps és igazi megteremtője! (E­ éljenzés; hosszasan /összhangzik: „Ceaușescu és a nép!“) . A szocializmust a néppel és a népért építjük tézise nem elvont, általános ögalom, hanem forradalmi munkásde­­mokráciánk valósága, annak valósága, hogy nemzetiségi és meggyőződésbeli különbség nélkül hazánk összes állam­­­­polgára teljes egységben munkálkodik az egész nemzet javára és jólétéért, hazánk további civilizációs felvirágoz­­atásáért és függetlenségének erősí­té­éért. Ez a legnagyobb erő, amely ma nemzetünket, államunkat — Romániát­­ jelképezi ! (Erőteljes, hosszas taps­ , temesen visszhangzik : „Tiszteletünk, üszkeség­ü­nk — Ceaușescu — Romá­ja!“) Minden jóhiszemű Románia megvalósításait ember értékeli ] — és ezúttal ] > ki kell jelentenem, hogy külföldön , s az országban is, sok látogatótól hal­­l­ok különleges értékelést és nagyrabe­­c­sülést a román nép munkájával és­­ megvalósításaival kapcsolatosan. Ezek a­z értékelések nem udvariaskodások, anem azon észrevételek eredményei,­­ melyeket különböző politikai meggyőz­z­ődésű emberek tesznek népünk mun­­ájával kapcsolatosan, értékelik tevé­­k­enységét, béke- és nemzetközi együtt­­m­­űködési politikáját. Olyan tényező j­s, amely megerősíti bizalmunkat polt­i­kánk helyességében, megerősíti meg­ i­yőződésünket, hogy szilárdítanun k­­­ell a nemzetközi békeegyüttműködést a világ összes államaival, függetlenül t­ársadalmi__rendszerüktől. (Erőteljes. £ xss/.as taps^ _s Most az szükséges, hogy a Szocialis­ta Demokrácia és Egység Frontjának valamennyi tagszervezete — minde­gyik a maga tevékenységi területén — teljes felelősséggel munkálkodjék a gazdasági-társadalmi fejlesztési prog­ramok megvalósításáért, az egész tevé­kenység tökéletesítéséért és korszerű­sítéséért, a forradalmi munkásdemok­­rácia további fejlesztéséért, az új de­mokratikus organizmusok jó működé­séért, és mind szorosabb együttmun­­kálkodásáért az állami szervekkel, ami egész tevékenységünk jó menetének e­­gyik különlegesen fontos tényezője. A plénumunkat megelőző időszakban a Szocialista Demokrácia és Egység Frontját alkotó szervezetekben átfogóan megvitatták a napirenden lévő problé­mákat. Tegnap a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsaiban úgyszintén megvitatták ezeket a kérdé­seket. Ma reggel megtanácskozták e programokat a Szocialista Demokrácia és Egység Szervezete keretében, amely tömöríti mindazokat az állam­polgárokat, akik nem tagjai a Román Kommunista Pártnak — több mint 4 millió tagot —, és amely kommunista pártunk, a társadalom vezető politikai ereje, vezetése alatt teljes egységben határozottan munkálkodik, jelentősen hozzájárul mindazokhoz az eredmé­nyekhez, amelyeket Romániában meg­valósítanak. Ténylegesen a Szocialista Demokrá­cia és Egység Frontjának minden szer­vezete és organizmusa, minden részve­vője — ilyen vagy olyan formában, tevékenységének megfelelően — aktí­van hozzájárul hazánk általános fej­lesztéséhez. Különben népünk több mint két évezredes történelme teles tele van ta­nulságokkal. Mindenkor azok az em­berek, akik kötődtek a néphez, az ősi röghöz és biztosítani akarták a román nyelv, a román nemzet, a kultúra fej­lesztését és az egységes román nemzeti állam megalakítását, ilyen vagy olyan formában megtették kötelességüket. És, mint mondani szokás, amikor szük­ség volt rá, félretették minden szerszá­mot és kardot ragadtak, hogy megvéd­jék az ősi rögöt, a haza függetlenségét, hogy harcoljanak az idegen uralom ellen. Természetesen, most más körülmé­nyek között élünk. Most dolgoznunk kell mindannyiunknak, függetlenül at­tól, hol vagyunk, a hazát a haladás és civilizáció új csúcsaira kell emel­nünk, méltó és szabad helyet kell biz­tosítanunk nemzetünk számára a vi­lág szabad nemzeteinek soraiban. Te­gyünk félre mindent és szálljunk síkra a békéért, az együttműködésért, a le­szerelésért, mert csak a béke körülmé­nyei között biztosíthatjuk nemzetünk jövőjét, a világ összes népeinek és nemzeteinek jövőjét ! (Erőteljes, hos­­­szas taps; ütemesen visszhangzik „Ceaușescu — béke!“) Tisztelt elvtársak és barátaiml ! Románia Szocialista Köztársaság át­fogóan fejlesztette és fejleszti kapcso­latait társadalmi rendszerüktől füg­getlenül a világ összes államaival. Te­vékenyen részt vettünk és a jövőben is részt veszünk a jelenkori világ súlyos és komplex problémáinak megoldásá­ban valamennyi nemzet érdekében, füg­getlenségük és szuverenitásuk, a béke és minden nemzet gazdasági és társadalmi haladása érdekében. Ebben a keretben nagyon röviden ki akarok térni a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága levélváltására. Valamivel bő­vebben szóltam erről a Központi Bi­zottság plénumán, éppen ezért nincs szándékomban újra felvetni ezeket a dolgokat. Amikor levelet intéztünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségéhez, annak szükségességéből indultunk ki, hogy a két párt küldöttségei kezdjenek megbeszéléseket annak érdekében, hogy közös megegyezéssel megállapod­janak a szocialista Románia ellen irá­nyuló bármely tevékenységről való le­mondásról, véget vessenek a sovén. na­cionalista tevékenységnek és a magyar nép rendszeres dezinformálásának or­szágunk realitásaival kapcsolatosan. Június végén választ kaptunk, amely­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetősége beleegyezett a megbeszélés megkezdésébe, különböző szakaszok­ban. Úgy véltük, hogy ez fontos lépés eb­ben az ügyben, de sajnos, nem telt el sok idő és Magyarországon folytatód­tak a nyilatkozatok, mindenféle nacio­nal­ista-sovén jellegű anyagokat publi­káltak Románia politikájával kapcso­latban, tegnap pedig ebben az ügyben tüntetést szerveztek nagykövetségünk előtt. Nehéz megérteni, milyen meg­gondolásból indultak ki e tüntetés szervezői. Úgy tűnik, hogy a horthysta politika határozott leleplezésének hiá­nya, sőt, egyes magyarországi körök­nek a horthysta politika­ iránti csodá­lata az ihletforrás mindazok számára, akik gyűlölettel viseltetnek a román nép nagyszerű megvalósításaival, ha­zánk szocialista fejlesztési programjai­val szemben. Nem titok senki számára, hogy a szocializmus építésében vannak különb­ségek a problémák felvetésében. De mi abból a ténybőli indultunk és indulunk ki, hogy a szocializmus megvalósítása a országról országra, szakaszról szakaszra körülmények változatosságában megy végbe, s minden párt és nép saját maga választja meg a neki leg­megfelelőbbnek tűnő fejlődési utat. Az igazi döntőb­re mindegyik ország népe, a valóság, az élet kell hogy legyen; ez tanúsítja és fogja tanúsítani, hogy e­­gyik vagy másik út mennyiben felel meg a realitásoknak, a nép jóléti és szabadságtörekvéseinek. Semmiképpen sincs szándékunkban beavatkozni más országok ügyeibe, te­hát a szomszédos Magyarország ügyei­be sem. Ezen ország időszerű problé­máit a vezető erőknek, a magyar nép­nek kell megoldania, de ebből kiindul­va semmiképpen sem engedhetjük meg senkinek, hogy beavatkozzék belügye­­inkbe, hogy úgy tekintse, helyes vagy nem helyes egy probléma ilyen vagy olyan megoldása. Nekünk is sok véle­ményünk van arról, hogy mi történik a világban és különböző országokban, ideértve Magyarországot is. De nem véljük úgy, hogy erre utalnunk kell, hogy beavatkozzunk más államok bel­ügyeibe. De főleg nem engedhetjük meg, hogy a magyar parlament egy bi­zottságában újból kijelentsék. Magyar­­ország állandó politikája az, hogy más országok mindazon állampolgárai, a­kiknek bármilyen távoli magyar ere­detű őseik vannak, a magyar nemzet­hez kell hogy tartozzanak és hogy Ma­gyarország vállalja a felelősséget, hogy velük foglalkozzék és irányítsa tevé­kenységüket. A nemzetközi jogtól idegen felfogás ez, amelyet K­orthy sem mert megfo­­­galmazni. De úgy látszik, hogy akad­tak emberek, akik túl akarják szár­nyalni mindazt ami a legrosszabb volt az emberiség történelmében ezen a té­ren. A román állampolgárok — függet­le­nül szüleik származásától — ügyeivel pártunk és államunk foglalkozik. Kü­lönben gyakorlatilag nagyon nehéz a­­zonosítani, mi történt az évszázadok során. Egy dolog világos: a román nép e tájakon született, vívta ki független­ségét, harcban alakult nemzetté, műkö­dött együtt a szomszédokkal, ideértve a haladó embereket a magyar nemzet soraiból. E tájakon együtt munkálkod­tak román dolgozók is, magyarok is és más nemzetiségűek is. Mindaz, amit megvalósítottak Romániában, a közös munka eredményei, mindazok pe­dig, akik Romániában lak­nak, román állampolgárok, ugyanazon jogokkal, de ugyanazon kötelességekkel is ! Hazánk összes honpolgáraival pár­tunk és államunk, társadalmunk fog­lalkozik, népünk maga, amely demok­ratikus módon határoz szocialista és kommunista fejlődéséről, jövőjéről! (Erőteljes taps hosszas éljenzés; üte­mesen visszhangzik: „Ceaușescu és a nép!“) Reméljük és óhajtjuk, hogy minél előbb mondjanak le ilyen megnyilvá­nulásokról és felfogásokról, s értsék meg, hogy a román nép és a magyar nép érdeke jószomszédságban élni, te­vékenyen együttműködni minden terü­leten a szocializmus építéséért, az élet­­­színvonal emeléséért, mindegyik nem­zdet függetlenségének biztosításáért így szolgálhatják a legjobb körülmények között mind a román nemzet, mind a magyar nemzet érdekeit, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekelt. (Erőteljes, hosszas taps és éljenzés.) Sok nehéz nemzetközi probléma gyü­­lemlett fel. Mélységesen foglalkoztat bennünket a világban kialakult súlyos gazdasági helyzet, a fejlődő országok helyzetének rosszabbodása. Határo­­­­zottan síkraszállunk egy új gazdasági­­ világrendért, a szükséges feltételek biztosításáért a fejlődő országok gaz­dasági-társadalmi haladásához; síkra­szállunk a világgazdaság kiegyensú­lyozott fejlődéséért­, a nemzetek közötti új, teljesen egyenjogú, a függetlenség, szuverenitás és belügyekbe való be nem avatkozás, minden nép azon jogá­nak tiszteletben tartásán alapuló kap­csolatokért, hogy saját maga válassza meg az általa óhajtott fejlődési utat, minden külső beavatkozás nélkül. (Erő­teljes, hosszas taps.) Szilárd elhatározásunk a jövőben is minden erővel részt venni a barátság és együttműködés fejlesztésében vala­mennyi néppel és haladó erővel, mind­azokkal, akik kiállnak a békéért, a szabadságért, a leszerelésért, minden nemzet függetlenségéért. Meggyőződé­sünk, hogy egységesen fellépve a hala­dó erők, a népek rendelkeznek a szük­séges erővel és végül győzelemre visz­nek — akár nehéz harcok árán is — egy új gondolkodásmódot, egy új poli­tikát, kivívják a leszerelést, biztosít­ják a béke és az együttműködés vilá­gát, a fegyverek és háborúk nélküli világot. Ezért a világért a leghatáro­zottabban kell munkálkodnunk mind­annyiunknak! (Erőteljes taps és éljen­zés; ütemesen visszhangzik: „Ceaușescu, Románia — béke és barátság!“) Tisztelt elvtársak és barátaim ’ Most azzal a szilárd elhatározással kell visszatérjen mindenki a munkahe­lyére, hogy minden erejével, teljes egységben munkálkodik az ez évi terv teljesítéséért, a jelenlegi ötéves terv legjobb körülmények közötti megvalósításáért, ezáltal biztosítva ha­zánk új fejlődési stádiumba való át­térése. Románia a haladás és a civilizá­ció új csúcsaira való emelése, straté­giai célkitűzéseinek megvalósítását (Erőteljes, hosszas taps.) Tolmácsolni szeretném a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja vala­mennyi szervezetének és organizmusá­nak, egész népü­nknek a legjobb kíván­ságaimat, újabb és újabb megvalósítá­sokat, sikereket kívánok minden tevé­kenységi területen, jó egészséget és boldogságot !­­Erőteljes, hosszas taps és éljenzés: hosszasan visszhangzik : „Ceaușescu és a nép!“, „Tiszteletünk, büszkeségünk — Ceaușescu, Románia!“. Felcsendül az E­scris pe tricolor u­ire. Helyükről felállva, a teremben jelen lévők erőteljes egységben hosszasan él­tetik a Román nemzetünk politikai Kommunista Pártot, vezető erejét, a párt főtitkárát, a köztársaság elnökét, NICOLAE CEAUȘESCU elvtársat.) ........­­............­...................................................­.........................................­ 8.-1.

Next