Megyei Tükör, 1988. szeptember (21. évfolyam, 5157-5182. szám)

1988-09-01 / 5157. szám

Pártunk emberközpontú politi­kájának beszédes bizonyítéka ÚJABB DOLGOZÓKATEGÓRIÁK RÉSZESÜLNEK JAVADALMAZÁS­EMELÉSBEN E hónaptól kezdődően újabb dolgozói kategóriák részesülnek javadal­ma­­zásemelésben. Százezreket érint az intézkedés, érthető hát, egész népünk rendkívüli tisztelettel és nagyrabecsüléssel gondol pártunk és államunk ve­zetőségére, NICOLAE CEAUSESCU elvtársra, pártunk főtitkárára, akinek köszönhetően a román nép jóléte és civilizációja egyre magasabb fokra e­­melkedik. Ismeretes, a javadalmazásemelésre vonatkozó törvényerejű rendelet elő­írásai értelmében az első szakaszban azok részesülnek ebben az előnyben, akiknek javadalmazása nem éri el a kétezer lejt. Ez a lépés végeredmény­ben annak a gondoskodásnak jele és következménye, amely az összes dol­gozók, a szocialista Románia minden állampolgára jólétének általános javí­tását irányozza elő, s amelynek nyomán csökken a legnagyobb és legkisebb javadalmazások közötti részarány, ugyanakkor jelentősen növekszik az át­lagjavadalmazás. Amint azt az említett rendelet leszögezi, ez év szeptember elsejétől ja­vadalmazásemelésben részesülnek mindazok, akik az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági termelővállalatokban,­­egységekben, erdőgazdálkodásban, é­­pítésben-szerelésben, ipari építkezéseknél, szállításban, távközlésben, víz­­gazdálkodásban és más területeken dolgoznak, s havi tarifáris javadalma­zásuk eddig nem érte el a kétezer lejt. Elsősorban a fiatalok örülnek ennek az intézkedésnek, hisz a pályakez­dők tarifáris javadalmazása elég hosszú ideig kétezer lej alatt maradt így lehetőség nyílik arra is, hogy az esedékes lépcsők megszerzéséért szervezet: vizsgák, tanfolyamok után jelentősebb növekedést érjen el javadalmazásuk. Ny­ilvánvaló, a javadalmazásemelésben részesülő dolgozók, de mindan­­­nyian, akiknek az elkövetkező hónapok során emelik javadalmazását, jobb munkával, eredményesebb tevékenységgel háláljuk ezt az újabb gondosko­dást, mindent elkövetünk azért, hogy feladatainknak maradéktalanul eleget tegyünk. A tervek, az előirányzatok maradéktalan végrehajtása elengedhetet­len feltétele ugyanis annak, hogy a javadalmazás emeléséhez szükséges a­­nyagi eszközöket teljes egészében előteremtsük. Mély hálával Nálunk, a Vízgazdálkodási Hivatal­nál nem dolgozunk túl sokan. A dol­gozók létszáma még a kétszázötvenet sem éri el. Közülük kilencvenöten mostantól, szeptember elsejétől része­­­­sülünk javadalmazásemelésben. Tudjuk, ez az intézkedés óriási erő­feszítéseket követel államunktól, olyan anyagi fedezetet igényel, amelyet csak mi teremthetünk meg, a mi munkánk eredményei tehetik lehetővé az anya­gi juttatások növelését. Jómagam gépkocsivezető vagyok, mondanom sem kell, hogy eléggé fele­lősségteljes a mi munkánk, hisz tő­lünk is függ, vállalatunk mennyire tudja véghezvinni célkitűzéseit, meg­valósítani azokat a feladatokat, ame­lyek ránk hárulnak. A megyében min­denfelé dolgozunk, nem könnyű ránc­ba szedni, megszelídíteni a folyókat, a patakokat, rengeteg vesződséggel, tö­rődéssel jár egy-egy munkálat, a vi­zek megzabolázása, a területek megvé­dése az árvizektől, a felesleges vizek­től. Embereink, ezt is tudom, általában jó munkát végeznek, bárhol megfor­dulnak, elismeréssel szólnak róluk munkájuk eredményeiről. Hozzáértés, tudás szükséges ahhoz, hogy gátakat emeljünk a vizek útjába, szabályoz­­­u­uk, rendbe szedjük a folyómedreket. Örömmel jelenthetjük, kiváló szakem­bereink vannak, akik értik és szeretik szakmájukat, s akiknek a munkáját megbecsülik, több rendben is dicséret­ben részesítették. Jómagam egyike vagyok tehát a vi­zes szakembergárdának, annak tartom magam, bár gépkocsi nyergében ülök, s nem valamelyik hatalmas erőgépen. Az biztos, a javadalmazás eddig is tükrözte, hogy az idősebb, több szakembereket jobban felkészül­megfize­tik, a javadalmazási besorolásuk mu­tatta felkészültségük mikéntjét, mun­ka­végzésü­­k eredményességét. Az én besorolásom nem tartozott a jobbak közé, eddigi javadalmazásom Volt a fiatalabbak közé tartozom, 1 887 lej volt. Nekem nagyon jól jön javadalmazásom egyből : 217 lejre nő, tehát négyzez lejt e­­melkedik, a szolgálati idő után járó aljjal együtt négyszázötvenkilenc lej­jel. Pár évem­ van csak a termelésben ,­hhz nem­i s­zükség van rám, s csakis­­ obb munkával hálálhatom meg ezt a gondoskodást. FOGARASI Zoltán, a Vízgazdálkodási Hivatal dolgozója megyei titkor Munkánk megbecsülése Magam is érdeklődéssel tanulmá­nyoztam annak idején a javadalma­­zásemelésről szóló rendeletét. Azt hi­szem, ennek az intézkedésnek legin­kább a fiatalok örültek, a pályakez­dők, akiknek bizony a javadalmazása nem minden esetben volt túl magas, s ez érthető is, hisz a nagyobb java­­dalmazásúak, a korosabb szakemberek sem egyből érték el javadalmazásuk mostani szintjét. Ám, hogy mégis jelenleg a kisebb javadalmazásokat növelik, azt bizo­nyítja, pártunk és államunk mindent elkövet az életszínvonal általános e­­meléséért. " Nemrég kerültem én ebbe a gyárba, elmondhatom, nagyon jó munkaközös­ség fogadott, az idősebbek roppant se­gítőkészek, a műhelyünkben tényleg mindenki támogat, van, akitől tanul­ni, s ezt nem csupán azért állítom, mert keresztapám, aki mellett dolgo­zom, valóban kitűnő szakember, ha­nem mert általában ez nálunk, az e­­gész gyárban a hangulat. Egyetlen fia­tal sem mondhatja el, hogy nem segí­tik a beilleszkedésbe, a szaktudás el­mélyítésében, a tanulásban. Kétéves múltam van a gyárban, a szaklíceum­ban sokat elsajátítottam, de igazán csak itt lehet jó szakemberré válni. Géplakatos vagyok, a töltőosztályon a gépek javításával foglalkozom, mit mondhatok, eléggé igényes feladatokat kell megoldani, nem mindig csak ru­tinmunkáról van szó, mert ahány hi­ba adódik, annyiféleképpen kell hoz­zálátni a javításhoz. Katonaság után vagyok, tehát azt is mondhatom, megfontoltabban, komo­lyabban állok neki minden munkálat­nak, s biztosan is, mert mellettem, mögöttem érzem a korosabbak­at, tu­dom, bármelyik pillanatban számítha­tok rájuk. Az biztos, nem volt túl nagy­ a ja­vadalmazásom, 1 870 lejt írtak nevem mellé, de tudom, idővel, ha bizonyíték emelkedik. A mostani javadalmazás­o2Íán sok indent megoldott, 2 200 lej fölé emelkedik az enyém is. Munkánk, munkám megbecsülését látom ebben az intézkedésben, tudatá­­ban vagyok annak, ezután még oda­­adóbban, még eredményesebben dolgoznom, mert végeredményben kell az én munkámtól is függ, hogy maradék­talanul megvalósuljanak c­élkis ülése­ink. KÁREL György, a Cigarettagyár géplakatosa ­Általános mozgóMííással a topmes megmentéséért Mindenkinek a mezőn a helye A burgonyaszedés teljes ütemben beindult. Tegnap ezen értékes növény termését 469 hektárról takarították be, és több mint 5 000 tonnát adtak át a zöldség- és magforgalmazó vállalat­nak. Elsőrendű feladat továbbra is a burgonya szedése. A falvak minden lakosát mozgósítani kell az akció ér­dekében, erre az időre be kell zárni az irodákat, és minden ép ember a bur­gonyaszedésen kell dolgozzon. Tegnap csupán 12 905-en dolgoztak a burgo­nyaszedésnél, amiből csak 1011 szövet­kezeti tag. Jogos a kérdés, hol van a tagság többi része ? A néptanács és termelőszövetkezete­k vezetői a falu összes lakosságát kell mozgósítsák, hogy a burgonyaszedést szeptember 20-ig befejezzék. Erre a lehetőség megvan, területtel rendelkező mert főleg a nagy termelőszövetke­zetek jól állnak mind a betakarítássa , mind a munkaerővel.­­ MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁLATOK HELYZETE 1988. AUGUSZTUS 31-ÉN fcD 5 S3 5 * s £ 03 £ 12 c­­ rt 3 3 u 1r % % % Baraolt 1­­20 87 Bodoc 1) IS 100 Borosneu M.8 13 74 Cérnát 236 72 Ozun8 17 97 Linzicni 165 88 MTSZ-átlag 14 13 83 ÁMV-ok :5 11 93 A nevelői mun­ka társaadalmi szerepe (folytatás az első oldalról) része alapozódik, ho­­y a jelenlegi tör­ténelmi-társadalmi feltételek között az öntudat fejlesztése, a szocialista ér­tékrendszer tudatosítása a jövő záloga. Ez egyaránt érthető a nevelőmunka minden területére — a propagandate­vékenységre, a művészi alkotásra, a tudományos kutatásra, az oktatásügyre —, mely hozzájárulhat az új típusú ember alakításához és neveléséhez, o­­lyan pszichoszociális magatartásfor­mák meghonosításához, melyek pozití­van befolyásolják társadalmunk továb­­bi gyors haladását. Ebből a felismerésből kiindulva megállapíthatjuk, hogy az ideológiai, politikai nevelő tevékenység a jelenle­­gi -í­lődési szakaszban a társadalmi fejlődés-fejlesztés kiemelkedően jelen­tős tényezője. Őrjárat nyári szállásokon Utolsó tejfuvar a lehetőről Az augusztus közepén megejtett le­gelőellenőrzések során kiderült, hogy a gyepszőnyeg immár nem sok helyen újul fel annyira, hogy a csordák, nyá­jak megfelelő mennyiségű zöldtömeg­­hez jussanak. Ebben a helyzetben van 17 szarvasmarhacsorda nyári táborhe­lye, de a juhászától­ számára is gyen­ge legelőt sikerült biztosítani 16 egy­ségben. Ha csak részben, de Chilieni legelői is kezdik felmondani a szolgálatot. Mielőtt téli műszakra térnének a csor­dák és emberek, meglátogattuk a gaz­daság két nóvári szállását, melyek közül az egyik az Élőpatak felé, a másik pe­dig a Mezőképe legelőtesten helyezke­dik el. Az előbbi, mivel nagy részben keleti kitettségül, néhány nappal ha­marabb kimerült, mint a nyugati ki­­tettségű Mezőképe. Ott néhány nappal tovább bírták a legelőszakaszok. U­­gyanis mindkét legelőt parcellákra bontják a drótkerítések, mert ez a gazdaság sem maradhatott ki abból a legeltetés-korszerűsítési akcióból, a­­mely a megyében 22 000 hektárt ölel fel. Ezek a szállások már csak azért is megérdemlik, hogy tudósítsunk róluk, még az utolsó huszonnégy órában is, mert innen került be a nyár folyamán az idén a legtöbb tej. Hét hónap alatt közel 3 200 liter egy tehéntel átlag­ban, ugyanakkor, amikor Berl­iből 480 liter, Oldaláról 600 liter, a szépmezői, őszben öntözött legelőkről pedig 1 700 liter tej került be tehenenként. Nemegyszer foglalkoztunk a gazda­ság tehenészetének kiváló eredményei­el, de amit a nyári táborban most is láttunk, az kétségtelen meggyőző erő­vel hat, ami a termelési körülménye­ket illeti, és főleg arra világít rá, hogy mennyi függ a gondozók munka­­körülményeitől. Mindkét táborban otthonosan, jól berendezett lakások vannak. Nem csak amolyan ideiglenes esztenák, mint a juhászoknál rendsze­rint, hanem masszív téglaépületek. A lakások közelében zöldséges parcellák meg sertésólak vannak, tylk- és liba­sereg zajong a patak mel­lén illetve a legelők bizonyos részein. Amikor ott jártunk, javában szikkadt a napon az ágyasokból betakarított fejes hagyma, és bármelyik karósbab-parcelláról le lehetett volna szüretelni néhány ebéd­­revalót. Nem kell tehát semmiért messze vagy éppen a piacra menni az asszonyoknak, s egyébként is az alap­­élelmiszereket a gazdaság amúgy is a helyszínre szállítja az embereinek i­­génydés szerint. Nem csak zöldségágyá­sok vannak ott, hanem néhány virág­ágyás is otthonossá teszi a lakások tá­jékát. Éppen az esti fejési program előtti órákban fordultunk meg a nyílt tábo­rokban. Az eg­iik szálláson izgalmas focimeccs zajlott bőséges kiabálással, aminek itt az erdő között semmi nem szab határt, a másikban lábteniszeztek a fiatalok, s aki kimaradt ebből az i­­dőtöltésből, az rádiózott vagy egysze­­rűen csak tereferélt vagy a lakásban foglalatoskodott. A Mezőképe legelőn Ötvös Attila, Budi Gyula, Rúzsa Rozália és társaik birodalmában kevesebb a tehén. An­nál vagy 40 darabbal több van Élőpa­tak felé Dudi Mihály, Ardelean Mar­git, Ducsi Julianna, Ilonka Sándor, Ilonka Ferenc keze alatt. Az évi 10 030 hektoliter tejből au­gusztus közepéig több mint 8 700 hek­tolitert termeltek a gazdaságban, s a­­mikor bekényszerültek a legelőről, meg n­incs új Ti­liti*et Ifijük átlag és naponta tehéntől. «^ozók jö­­vedelRt **;>› termelés f­oly­to­kt­osságát befolyáson?"- hogy az e­gész évb­en d­ői­ányzott 35 abí­rjú helyett­­ eddig több mint 3­00-at ellettek a jól­­ gondozott, jól táplált tehenek, ahol a­­ beütemezett fedeztetések sem marad­­­­hatnak el. Hasonlóképpen rendszeres­­ az ellenőrzés, mert mindkét helyen ott­­ találtuk az esti program végéig a far­­j merékét. Gyurkó István és if­j. Szász î . István mérnököt. A harmadik tábor az Olt mellett­­ volt, eddig a legerősebb hozam tekin­­t­­etében, ahol Ferenc András, ul. Maj­­­­láth Mihály, Dani Sándor a gazda de ? az őszi idény küszöbén Dudi Mihályék­­ sajtárja jobban megtelt és lehagyták­­ őket, pedig az a csorda még be is járt éjszakára az üzemközpont istállóiba. Az utolsó nyári fejés tiszteletére­­ megvártuk az Előpataki oldalban a­­ fél nyolckor kezdődő esti programot, . Egy kissé nehezen lehetett a bakok­­ mellé összeterelni, megkötözni az ál­­­latokat, mert új helyre rakták azokat. A szokotthoz viszonyítva, kétszer an­­­­nyit kellett terelgetni az állatokat,­ a­­­míg mindenki megtalálta a helyét. Az­­­­tán a sötétbe hajló kellemes nyárutós , estén a fehérre meszelt bakok mellett­­ felsorakozott a tehenek rajvonala. Az­­ úttól szinte az erdőig hosszú ideig­­ csak a fejés neszeit lehetett hallani. A ■ tejesszekér ott várakozott kannákkal I megrakodva a közelben, mert újabb 5 000 liter tejet kellett ezen a napon­­ , is befuvarozni az üzemközpontba. Másnap reggel megint a legelő felé ■ vezetett az utunk. A fejőbab­oknak már­­ csak fele sorakozott az oldalban. Egy ■ táborból megkezdődött a beköltözés az , Olt mellé, s onnan pedig nem is olyan sok aLámúlva a téli szálláshelyekre visz iav. ^Egy legeltetési^«^ A- né tarló ImrI ^ fúj a szél | TOMPA Érne hétköznapok forradalmisága A munkás, aki felnőtt is.­ AMIVEL A FELNŐTT TARTOZIK — A tegnap végigmentem azon a futball­pálya hos­­­szúságú csarnokon, aminek a végében dolgozik. Mi min­­­den készül ott, tessék mondani! Nálunk a szerelőben mi csak egy csoport vagyunk. Mellettünk a másik a franciáknak készít egy garnitúrát. Egy harmadik belföldi konyhabútort szerel, s a negyedik a nyugatnémeteknek készíti az MVA nevű sarokpadot. Sokan vagyunk. Aztán, hogy a gépműhelyben hányan le­hetnek, meg nem tudnám mondani. 7 Namost, egy műhelyben kezdte annak idején, dol­­gozott a régi gyárban s most ebbe az óriásüzembe került TMond?ni' h ° gy a munkaszervezés számottevően .. koz­f1n' h ° gy kevesebb munkával itt több és jobb terméket állítanak elő? J ? ??* ü?e,m korsz­ írűnek nevezhető ahhoz ké­ né~zük otteZ d?l ° oztam• csak az anyaghordást t cLo­rolunknu mindent víllon és háton szállítottunk, kedrü9em!lon?: h.en;]evfcen tegyen, nem kell cipe­vánn­i , 1’ gol­ gokon- Az ITM itt a darabokat úgy be-A 'munL i­csak k °?V T? feeU pászítgatni, mint akkor. Z-­­­ könnyebb, nem kell annyi fizikai erő nmnt regen. Azért is olyan sok a leány, az asszony nálunk Az uj gépekről lehetne persze a legtöbbeT beszlTa^ %l?nS £ S?k alakUm' h0m í« — A rengeteg fiatalra magam is felfigyeltem Futó — Ezeket a fiatalokat nevelni kell, nem egyformán lelkiismeretesek, nem mindig fogadják meg a jó tanácsot. Ugye, tisztelet a kivételnek. Van például három leányka, ahol én dolgozom, ezek úgy beilleszkedtek, hogy annál jobban még a régi munkások sem. Pontosan, gyorsan dol­goznak, nem tekeregnek. Sokan igyekvőek, de nem min­­denik. — Az ön esetében szerepet játszott az, hogy otthont akart családjának teremteni... — Nemcsak arról volt szó, hogy házat építek, s agyon­dolgozom magam, hanem az ember... már a felnőtt... valahogy tartozik evvel. Ha munkába megyek, csak kell termelnem is. Mert felnőtt az ember, s restelli, hogy munkakerülő legyen vagy lazsáljon, mondjuk. S elő kell valamit mutatni ! S aztán, ha az ember minden hónapban azt a javadalmazást megkapja, más kedvvel dolgozik. Ak­kor az már ösztönzi az embert. Most is, azt a napi 13 gar­nitúrát, törik-szakad, meg kell csinálni. Nem megenged­hető, hogy ma nincs kedvem s ma nem dolgozom. A na­pi teljesítés meg kell hogy legyen ! Az Ambrus Istvánnal folytatott beszélgetés a szemé­lyes tapasztalat és élmény hitelével bizonyítja, hogy ipa­runk fejlődésében minőségi változások következtek be az utóbbi évtizedekben, s hogy a munkások élet- és munka­körülményei gyökeresen megjavultak közben. Az alany elítéli a munkafegyelmi lazaságokat, s a műszaki fejlődés és az elmaradozó öntudat összhangjának megteremtése ér­dekében a nevelés, a morális ráhatás eszközéhez nyúlna. Azt hiszem, épp ebben lehet jó szolgálatot az Ambrus Istvánhoz hasonló kiforrott emberek és nagyipari munká­sok példájának felmutatása, mert talán nem túlzás azt ál­lítani, hogy az ő munkahelyi magatartásuk és életvitelük az osztály belső élcelődésének, felnőttségének elokvens bi­zonyítékát nyújtja. B. KOVÁCS András Magaslesről a vadgazdálkodás A vadgazdálkodás és horgászat fél­éves eredményei többnyire imponáló­an jók. Ez a megállapítás vonható le a vadászok és sport­horgászok megyei egyesületének félévi közgyűlésén, a je­lentésből, a hozzászólásokból. Íme, né­hány szám megvalósításaikból. A közel hatszáz vadász egy új va­dászlessel, két magaslessel, 22 vad­etetővel, 6 km vadá­szösvénnyel g­ya­­rapította a vadászati lehetőségeket. 9,8 tonna kiváló minősítésű vadhúst a­­dott át az erre illetékeseknek az idén elejtett 102 vaddisznó és 21 szarvas ré­vén. Közel négyezer szőrmés kártevőt, kétezernél több kóbor kutyát irtottak ki, s meghaladja a hatezres számot az elpusztított kártevő madaraké is. Jellemző, hogy az idén a tervezett 16 tonna takarmány helyett, egy híján hat­van tonna szénát, herét és lucernát takarítottak be, jelentős mennyiségű falombot és tíz tonnánál több sót he­lyeztek ki. A jelentés Varga Gyula és Gáli Ignác csoportfelelősöket, valamint Soós Ferenc, Langvert Ferenc és Bacskor János vadőröket emeli ki a leg­jobbakként. Sporthorgászati vonatkozásban az év első hét hónapjában 130 ezer piszt­rángivadék, 1 millió sütőivadék és félmillió dévérkeszeg kihelyezéséről számoltak be. Emellett 17 darab törpe vízesést — buktatót —, 27 lepadolt buktatót és közel 6 000 négyzetméter előnevelő tavacskát hoztak létre a he­gyi vizeken. Megjegyzendő azonban, hogy amíg az év első részében csupán három vadorzót lepleztek le addig az orvhorgászok száma egy híján százhatvan, harminchat horgászbotot és horgászorsót, s tizenhat egyéb hor­­gászeszközt koboztak el. Rossz fényt vet az egyesület munkájára az is, hogy a tervezett 3­200 főnyi horgász­létszámmal szemben az idén csak 2 611-et tartanak nyilván. A közgyűlésen számos javaslat hangzott el a meg­ye területe vadeltar­tó képességének növelésével, a halál­lomány gyarapításának lehetőségeivel kapcsolatosan. Az előbbiek közül a vadak téli takarmányozásának problé­mái­, az őszi-téli vadászati szezon megszervezését, a vadakat pusztító kó­bor kutyák irtását, a horgászati prob­lémák közül pedig a minél magasabb vízszint biztosítását a horgászkezelésű állóvizeken, az őszi haltelepítéseket a pisztrángos patakok medrének kikép­zését, a város környéki, ezután létesí­tendő tavak horgászati célokra való alkalmassá tételét emeljük ki, vala­mint azt, hogy az elfogadott intézke­dési terv, az előbbieken kívül, részle­tesen taglalja a környezetvédelmi te­endőket és a vadászattal-horgászattal kapcsolatos tudomány népszerűsítő és felvilágosító tevékenység fokozását. (csernátoni) N­Á/UNK — OTTHONUNK Békanyál a pincében A békanyál nem szokott csak úgy magában tenyészni, annak víz kell, a­­mit befedjen és elrondítson. Ahogy a kitörött alagsori ablakon betekintek, konstatálom, hogy adva van minden előfeltétel a békanyál a­­kár nagyüzemi előállításához: jó fél­méteres víz áll a pincében,­­ benne mindenféle deszkavégek, ágak, doboz­maradványok, a legkülönfélébb egyéb hulladék, melyek — a korhadás foká­ról ítélve — nem a tegnap kerültek bele. És a zöldes nyálka a felszínen ... Kik foglalkoznak ezzel a kétes ér­tékű tenyészettel? Nyilván senki. A legkevésbé a lakók, akik a béka­nyálas tömbházban élnek, s feltehető­en nem érzik különösebben üdülésnek itt lakásuk a felsőbb emeleteken sem. Avagy netalántán mindegy lenne számukra, hogy mi poshad a pincé­ben? Elvégre nem minden orr egyfor­mán érzékeny ... Nos, ennek igyekeztem a végére jár­ni, sűrűn nyomogatva a csengőgombo­kat, egy délután a megyeszékhely é­­szaki lakótelepén az Otthon néhány 5. szám alatti 26-os tömbházban. TIZENHÁROM Az első emeleti Bogdán Andrásoknál a feleség nyit ajtót. Az alagsori ,,la­gúnára“ vonatkozó kérdésemre azt fe­leli,­ hogy tudtával „kétszer szívatták le a tavaly“, de hiába. — Dehogyy hiába! Nyilván sűrűbben kellene, esetleg egy 7 állandó szivaréi­ra lenne szükség. S a lakóbizottság? — Az csak a pénzt veszi el... Előkerül a családfő, aki felvilágosít, hogy nem merő tiszta, hogy ne mond­jam: egészséges talajvíz ám, ami a pincében összegyűlt, hanem van­ ott eg3réb is. Mert ha egy szenny­cső el­dugul — ismételten előfordult már — a földszintiek fürdőszobája, finoman fogalmazva, árterületté változik. Nem firtatom a dolgot: az ember ekkora csapást ellenségeinek sem kívánhat! Elég az hozzá, hogy a szennycsövet rendszerint rongyok dugják el, amit hivatalosan nem rendeltetésszerű hasz­nálatnak hívnak. Mi nyugodtan nevén nevezhetjük: égbekiáltó hanyagságról, nemtörődömségről van szó. A barbár megoldást, amihez ilyenkor a szeren­csétlen lakó folyamodik, nevezetesen, hogy a könyökcsövet leveri — mente­getni még lehet az illető szorult hely­zetével, de igazolni bajosan. Hogy a beszélgetésre­ visszatérjek, a feleség szerint a szennycső ..talán most is a pincébe ürül“. Ez a ,,talán“-os fogal­mazás többször ismétlődött azon a délutánon, fura, hogy a lakók men­­nyire tájékozatlanok az alattuk bűzlő anyagok természete felől. Mivel elég lenne egy mélyebbet szippantani a lépcsőházak levegőjéből, bizonyára a tudat elhárító mechanizmusai is mű­ködésbe léptek itt.­­ De mióta tart mindez, tessék mondani ? — Amióta beköltöztünk. Mikor is, Marika? — fordul a házaspár a lép­csőn lefelé tartó szomszédasszonyhoz.­­­­ Ahány éves a fiam — válaszolja az fanyarul mosolyogva. — Tizenhá­rom ... EGY NEKIBUZDULÁS A harmadik emeleten Negut­b­an hangsúlyozott udvariassággal fogadja az újságírót. Hirtelen ötlet hatása a­­latt megmutatja szépen rendben tar­tott lakását, hozzátéve, hogy kedveli a városszéli csendet, persze nem bánná, ha a domboldalba telepített disznópaj­ták valamivel távolabb feküdnének. (Tényleg találkoztam a lépcsőn egy moslékos veder súlya alatt görnyedő nővel.) A lakás összképéből csupán a fürdőszoba rí ki penészfoltos falaival és málló vakolatával. A ki tudja, há­nyadik újbóli beázás alaposan elcsú­fította. Ami témánkat illeti, Neguțnal eszébe ötlik — dehogy volt ő közöm­bös szemlélő! — egy felbuzdulásuk mikor is „egyszerre vagy öten elhatá­roztuk, hogy lemegyünk. (Megelégel­ték *a bűzt.) Lesz, ami lesz, lem­e­gyünk, megállapítjuk, mi a baj, s ha lehet, megjavítjuk. (Na, végre!) Igen ám, de hozzáférni, lehetetlen volt a csövekhez övig, sőt, fennebb ért a víz!“ És ha csupán a víz lett volna, ugyze. No, de nézzük most meg, hogy mi­után szinte hajóként, betondereglye­­ként vette hátára a víz a tömböt, si­került-e végre átevezni vele a lakóbi­­zottság és a lakáskezelőség „vizeire“. (kovács) kerékpár VÁLTOZATLANUL V. MITRACHE VEZET A tegnap a körverseny negyedik szakaszát bonyolították le a Sovata - Gheorgheni — Biraz — Piatra Neamț 132 km-es távon. A jórészt hegyzes terepen vezető út­vonal — két hegyi részhajt­óval, me­lyeket a bolgár Fotev nyerte —, ala­pos erőbedobásra késztette a verseny­zőket. Gheorgheni­ben a fiatal Danul Catanü érkezett elsőként,, a Gyilkos­­tónál viszont a bolgár Fotev haladt át elsőnek a részhajrá pontozói előtt, de ő sem tudott megbirkózni a Pékási­­szoros meredek szerpentinjeivel elve­gyült a bolyban, s így Bicarra Vasile Apostol vezette be a karavánt. A Piatra Neamț felé vezető utolsó útsza­kaszon robbantott a sárga mez viselő­je, Vasile Mitrache, s második szakasz­­gyyőzelmét aratta. A másodikat, s ez­zel megerősítette vezető helyét. A IV. szakasz dobogósai : Vasile Mitrache (Románia) 3:40:20 óra. 2. George Oiteanui (Szakszervezeti válo­gatott) azonos idővel. 3. Stellan Bula­­­eanu (Szakszervezeti válogatott) 7 másodperc hátránnyal. Az előző három szakasz gy­őztesei : Vasile Mitraehe (I. szakasz); K. Salih (Törökország — II. szakasz), Mircea Romașcanu (Románia I — III. sza­kasz). Az eg­yéni összetett állása négy sza­kasz után : 1. VASILE MITRACHE, 2. Mircea Romașcanu 33 mp. hátránnyal, 3. Orosz M. (Románia II.) 1,27 perc hátránnyal, 4. Ion Alexandru (Romá­nia II.) 6.27 perc hátránnyal, 5. Salih K. (Törökország) 6,46 p. hátránnyal, 6. Kovács L. (Románia 1.) 6. 17 perc hát­ránnyal. Ma az 1. szakaszra kerül sor a Piatra Neamț — Buhun — Orașul Gheorghe Gheorghiu-Dej 110 km-es útvonalon. MEGYÉNKBEN A KÖRVERSENY MEZŐNYE Szeptember 2-án és 3-án halad át megyénkén a négy nemzet­­­ olasz, török, bolgár és román — versenyzőit tömörítő román körverseny mezőnyTe. Szeptember 2-án Bacău megye felől érkezik a mezőny, az ojtozi tetőn és Tirgu Secuiesc-en részhajrára kerül sor, a megyeközpontba 17 óra körül karikázik be az első versenyző. Az autóvillamossági gyár előtt tér a Bra­­șovi útra, majd a Lenin úton halad a cél felé, mely a levéltár előtt lesz fel­állítva. A fegyelmezett, lelkes foga­dás sokat nyrom majd a legjobb házi­gazdák versenyében. Szeptember 3-án a megyeközpontból indul tovább a mezőny Buzău felé. Gheorghe­ i IMP — Baraolti Bín­vasi Ü 2. Brașovi IT — IMASA 0—1. BODOC ÁLLT AZ ÉLRE Az MB I. harmadik fordulója : Ctr­­alinai Lendület — Filiai Diator«^ 2—1 (gl.: Héjjá, Bodosi, ill. Hoff­­mann), Malnasi Kőbányász — Sinzio­­ni-i Perkő 2—1 (gl.: Várza, Duka, ill Vulcan), IMP — Moncsa 4— 0 (gl. Bu­dai, Bal­ló 2, Volkuj), Aita Mare­ i Har­gita — Hághigi Spartacus 1—1 (gl : Lukács, ill. Bucur). Păpăuți-i Partizán — Tamașfalău 2—3 (gl.: Ránéz, Török E, ill. Deák, Ambrus, Benedek). Bra­­duți-i Tátra — Építők 0—3 (év­a u­­tán). Zagon — IPT 3—3 (gl.: Séra, Váncsa, Lupsa, ill. Onea, Fábián, Stan­­ciu). Reci-i Egyesülés — Bodoc 0—3 (gl.: Nagy­­ T. 2, Sárkány). Oldula — Ozun 2 -2 (a bírói lap nem érkezett be, s így a góllövők nevét nem adhat­juk). IMASA II. — Lendület 7—1 (gl.: Tatár, Tamás, Bedőházi., Bük­kösi, Fa­ragó., Ambrus, Faragó. 111.Csurulya2, Héjja, Babos).­Az élmezőny állása : Mesterlövészek : Fazakas (Diatoma) 6 gól. Balló (IMP) 4 gól. Budai (IMP), Nagy T. (Bodoc), Kalusi (Bodoc), Ke­rekes (IMP) 3—3 gól .. . A 4. forduló (szept. 1.): Diatoma IPT. Ozun — Zagon, Építők — Ojdu­la, Bodoc — Tátra, Tamașfalău — E­­gyesülés, Spartacus — Partizán, Monc­­șa — Hargita, Perkő — IMP (szept. 22.), Lendület — Mainaș (szept. 8), IMASA II. — IMP (szept. 7.). Az 5. forduló (szept. 4.): Mainas — Diatoma, IMP — Lendület, Hargita — Perkő, Partizán — Moacșa, Egyesülés — Spartacus, Ojdula — Bodoc, Zagon — Építők, Tátra — Tamașfalău. IPT — Ozun (szept. 8 ), Hargita — IMASA II. (szept. 14.), IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG Lendület — Diatoma 2—1, Mainas — Perkő 0—2, IMP — Moacșa 8—0, Hargita — Spartacus 3—2, Partizán — Tamașfalău 1—5. Egyesülés — Bodoc 0—3 (óvás után, a pályán 16—0 volt). Tátra — Építők 3—0 (az utóbbi ké­sett). Oldula — Ozun 0—2. Zagon — IPT 2—1. ROMÁN KUPA '89—90 Szeptember 4. (16 óra) : Hătuicai Forrás — Poiani Nemere, Márt­inén­i-i Komplex — Turiai Bálványros, Cernati Törekvés — Mărcușai Barátság, Lem­­niai Reménység — Brescui Fenyő, Leli Traktor — Surceai Akácos, Aninoasai Győzelem — Boroșneu Mare-i Akarat, Comandaui Fenyő — Zabalai Vénusz, Telechiai Vasas — Brateși Haladás, Dalnic-i Dózsa — Szépmező, Síntion­­lunca — Chichiși Haladás, Coșeni-i Olt — Dobolii de Jos-i Testvériség, Chilieni-i Olt — Araci-i Olimpia, An­­„hcluși Mezőgazdász — Foto.s. Ghid­­faloui Vörös Csillag — Zoltán. Málnás Bicsadi Kőbányyász, Copeni-i Akarat Belini Lendület, Aita Seacu-i Előre — Baianii Mari-i Akarat, Racoșul de Susi Törekvés — Micloșoarai Vörös Ugar, Doboseni-i Vasas — Vírghisi Termés, Telişoarai Előre — Biborteni-i Borvíz. 1. Bodoc3 3 0 011—26 2. Perkö4 3 0 1 6—36 3. IMP3 2 1 014-25 4. IPT3 2 1 0 8—55 5. Lend ölet4 2 0 211—94 6­ 7.Építők3 2 0 1­6—44 Málnás O.*2 0 1­6—44 8. Ozun3 1 2 0 7—54 A-OSZTÁLY A III. FORDULÓBÓL Az európai kupaküzdelmekben, érde­­kelt négy csapatunk — Steaua Dinamo, Victoria, Galați — előrehozott mérkő­zésein • győztek a nemzetközi szereplés­re készülő eg­yüttesek : FC Farul — Steaua 1 — Î (góllövők . Tatárán, ill. D. Petrescu, Belodediei), FC Bihar — Dinamo 1—l (góllövők : Ciocan, illetve Cămătaru. Mateuț), Victoria — Corvin 5—2 (góllövők : Țîră, Ursea, Coras 2, Kulcsár, ill. Bardac, Nuță), Galați — Brașovi FCM 2—1 (góllövők: M. Stan, Dragei, illet­ve Barbu). A főpróba kitünően sike­rült. Reméljük, a kupámé folytatódik a sikersorozat rkőzéseken 1. Dinamo3 3 0 0 S—36 2. Steaua3 3 0 0 8—16 3. Corvin3 2 0 1 7—71 4. Farul3 1 1 1 4—23 5. Victoria3 1 l 1 6—53 6. FC Bihar3 1 I 1 3—23 7. FC Inter2 1 l 0 2—13 8. Cluj-N.2 1 1 0 1—03 9. Galați3 1 1 l 3—3J 10. Sportul2 1 0 1 4—2O 11. FC Arges2 1 0 I 2—2 *> 12. FC Olt2 0 2 0 0-02 13. Brașov3 ()1 2 3—51 14. Moroni ! 20 1 1 1—31 15. ASA2 0 1 t 1- 41 16. Rapid2 0 1 1 0—31 17. Craiova2 0 0 2 1—40 18. Bacăui SC2 0 0 2 3—70 VASÁRNAP: FC Inter -FC Olt, FC Arges —Craiova,Rapid - Cluj-Moroni, ROMÁN KUPA Beérkezett eredmények : Sfintu kézilabda VASÁRNAP RAJTOL Az B-OSZTÁLY Vasárnap, szeptember 4-én kezdődik a B-osztályos bajnokság. A leán­ycsa­­patunk itt hoz — MSC — Buhuși a férfi idegenben — Brăila IMP mutatkozik be. Mondanunk sem kell, a győzelem reményével. Még akkor is, ha a leányok rangadót játszanak, a fiúk pedig vendégszerepelnek. Mind­­­két csapatunk rádolgozott a jobb sze­replésre, mindkét csapat erősített. Kozmáné Kibédi Tünde, az MSC játé­kosa, az IMP sorait erősíti Adespi, Păcurar és Baczó — mind az A-osz­­tályból érkeztek. Más szóval, minden jel arra mutat, hogy az új bajnoki év minőségi javulást hoz, a szurkolóknak pedig több örömet. Na persze, hogy mindez valóra válhasson, mindkét csa­pat számít a szurkolótábor erkölcsi, a­­nyagi támogatására. S mindjárt az el­ső fordulótól. Ne feledjük, rangadó lesz a nyitá­nyon. összeállította: ÁROS Károly 2­-3.

Next